Uj Szó, 1955. október (8. évfolyam, 236-261.szám)

1955-10-21 / 253. szám, péntek

1955. október 21. UISZ0 5 958 tavaszán Kínában 55 milli

ó parasztgazdaság tömörül a földművesszövetkezetekben Mao Ce-tung elvtárs beszámolója a kínai mezőgazdaság szövetkezeti átépítésérői Takarmány kell, még hozzá sok • . . Peking, október 19. (TASZSZ) — Október 17-én valamennyi kínai lap közölte Mao Ce-tung elvtársnak Július 31-én „A mezőgazdaság szövetkezeti átépítésének kérdéséről" című beszámolóját, amelyet Kína Kommunista Pártja tartományi, városi és járási bizottságai titkárainak értekezletén mondott. Ez a beszámoló képezte alapját Kína Kommunista Pártja Központi Bizottsága határozatának, amelyet 1955. október 11-én a mezőgazdaságban való kölcsönös együttműködés kérdéséről hozott. Mao Ce-tung megállapította, hogy a vidéki járások egész sorában már tömeges mozgalom indult a falvak szocialista átalakításáért és hogy a kínai falvak szövetkezeti átépítésének mozgalma rövidesen kiterjed az egész országra. „Tevékenyen, erélyesen és tervszerűen kell irányítanunk ezt a mozgalmat, nem pedig különféle módszerekkel fékezni" mondja Mao Ce-tung ... „Röviden, a vezetésnek nem szabad elmaradnia a tömegmozgalom mögött. A tömegmozgalom azonban jelenleg megelőzi a vezetést és a vezetés nem képes lépést tartani a mozgalommal. Ezt a helyzetet meg kell változtatni". Mao Ce-tung továbbá a szövetkezeti mozgalom történetével foglalkozott Kínában. 1951 végén Kínában több, mint 300 földműves termelőszövetkezet volt. Két évvel később számuk már 14 ezerre növekedett, vagyis két év alatt a 47-szeresre. 1955 júniusában Kínában már 650 ezer szövetkezet volt, amelyek 16,900 000 parasztgazdaságod foglaltak magukban. 1955 tavaszán Kína Kommunista Pártjának Központi Bizottsága határozatot hozott, hogy a termelőszövetkezetek számát egy millióra emeli. „A szocialista iparosítás és a szocialista átépítés természetesen nem könnyű" mondja Mao Ce-tung. „A 110 millió egyéni parasztgazdaság kollektív gazdasággá változtatásának és » technikai átalakítások megvalósításának útjában, a mezőgazdaságban számos akadály áll. Nekünk azonban hinnünk kell, hogy pártunk képes lesz a tömegeket az akadályok leküzdésére mozgósítani." Mao Ce-tung hangsúlyozza, hogy Kína Kommunista Pártja „természetesen képes arra, hogy az egész ország népét irányítva körülbelül három ötéves terv folyamán lényegében megvalósítsa a szocialista iparosítást és a mezőgazdaság szocialista átépítését, a kisipari termelés, a kapitalista termelés is kereskedelem szocialista átalakítását..." „Hinnünk kell a tömegekben, hinnünk kell a pártban — ez a két fő alapelv. Ha ezekben az elvekben kételkedünk, semmit sem tudunk megvalósítani." „Egyes el- társ&k helytelenül értelmezik a munkás-parasz'szövetség rendkívül fontos kérdését — folytatja Mao Ce-tung. „Ezt a kérdést csak új alapokon lehet megoldani, vagyis párhuzamosan a fokozatos szocialista iparosítással és a kisipari termelés fokozatos szocialista átépítésével, ha fokozatosan megvalósítjuk az egész mezőgazdaság szocialista átalakítását. Ogy véljük, hogy csakis így szilárdíthatjuk meg a munkások és parasztok szövetségét. Már most látnunk kell, hogy a kínai falvakon mindenütt hamarosan megkezdődik a szocialista átalakulás általános fellendülése és ez okvetlenül szükséges. 1958 tavaszán a félszocialista jellegű mezőgazdasági szövetkezetekben 250 millió személy lesz, vagyis 55 millió parasztgazdaság. Ez az egész falusi lakosság felét teszi ki. Ebbon az időben a mezőgazdasági termelés terén már számos körzetben és tartom?nyben teljesen bevégezzük a szocialista átalakítást és az ország különböző területein olyan szövetkezete lesznek, amelyek a félszocialista szövetkezetből már szocialista szövetkezetté váltak. A második ötéves terv első felében, vagyis 1960-ban a mezőgazdasági termelés félszocialista átalakításit lényegében bevégezzük." Mao Ce-tung rámutat, hogy az első és második ötéves tervben a fő figyelmet a mezőgazdaságban a társadalmi átalakulásoknak szentelik és csupán másodsorban a mezőgazdaság technike' e'látásának. A harmadik ötéves tervben ugyanolyan figyelmet fognak szentelni a társadalmi átalakulásoknak, mint a mezőgazdaság technikai felszerelésének. A mezőgazdaság technikai felszereléséhez az egész országban 4—5 ötéves tervre lesz szükség, vagyis 20—25 évre. Hogy ez megvalósuljon, a feladat teljesítéséért az egész pártnak harcolnia kell. Mao Ce-tung beszámolója végén hangsúlyozza a mezőgazdaság tervszerű szövebkezeti átépítésének nagy fontosságát, s kiemeli, hogy ezt szilárdabban kell irányítania Kína Kommunista Pártja pártszervezeteinek és a Kínai Ifjúság Ojdemokrata Ligája szervezeteinek." A sokoldalú tervezés £s a szilárdabb vezetés — mondja a beszámoló végezetül — a mi irányvonalunk. Köbölkútra érkeztem. Az embert meglepi az a nagy forgalom, amely az állomáson honol. A mellékvágányra állított hosszú sor vagonokba krumplit, kendert, cukorrépát raknak az emberek. Ebből is látható, hogy javában tart az őszi kapásnövények betakarít tása. De nemcsak a köbölkútiak rakodnak itt, a közeli falvakból ls idehordják terményeiket a szövetkezetesek, valamint az egyénileg dolgozó parasztok. A szövetkezetesok pótkocsikon traktorokkal, az egyéni parasztok lovasszekereken fuvaroznak. Naponta mennek az áruval megrakott vagonok Köbölkútról. Amilyen hangos a vasútállomás, a faluban olyan nagy a csend De a határ ugyancsak hangos a dolgozó emberek beszédjétől, a traktorok dohogásától. Közvetlen a falu alatt az egyik táblán két csoport dolgozik. Az egyik csoport mesteremberekből tevődött össze, alapot raknak betonból. Sziik lett a hely a faluban, új irodahelyiségeket készítenek, új, modern istállók épülnek a megszaporodott állatállomány számára. A második csoport a takarményozókból és a mezei csoportban dolgozókból tevődik össze. Valamivel távolabb az építkezés színhelyétől, silótakarmányt készítenek. A takarmjnyozó csoport vezetője, Hógenbuk .Lajos irányítja a munkát. A nagy szecskázó gép ontja magából az apróra vágott takarmányt. Több, betonból készült gödör már megtelt az ízletes silótakarmánnyal, s néhány nap múlva a többi is megtelik. Bükkönyből, csalamádéval keverve, még a nyár folyamán elkészítettek 625 köbmétert, s most silókukoricát, zöld napraforgót és cirkot silóznak. .Háromszáz köbmétert készítenek belőle, több mint a felét már el is silózták. Örül is most, Hošek Václav, a szó(

vetkezet zootechnikusa. Jól végzi munkáját ez a 36 éves nyurga fiatalember. Nagy darab földet bejárt, míg idekerült. Oroszországban, Novoroszi jszkban látta meg a napvilágot, még karonülő volt, amikor Morvaországba került, és fiatal gyerek még, amikor 1928-ban Köbölkútra jön. Ahogy a szövetkezet megalakult, elsők között lépett be. Szereti a paAz 1955. év harmadik negyedévének tervteijesítése Magyarországon Budapest, (ČTK). A magyar sajtó közzétette a Központi Statisztikai Hivatal jelentését az 1955. évi népgazdasági terv harmadik negyedévének teljesítéséről. A szocialista ipar a harmadik negyedévben a termelési tervet 102,5 százalékra teljesítette és 9,2 százalékkal többet termelt, mint 1954 azonos időszakában. A harmadik negyedévben az ipar terven felül többek között je lentős mennyiségű feketeszenet, acélt, hengerelt acélt, benzint,. cementet, fúrógépet. pamutszövetet, gyapjúszövetet, és élelmiszeripari cikkeket gyártott. A gabonaneműek ez évi terméseredményei lényegesen kedvezőbbek a múlt évinél, kenyérgabonából 22 százalékkal, árpából 33 százalékkal többet takarítottak be, mint 1954-ben. Az év kezdete óta a mezőgazdaság 4 700 traktort, ebből 1690 univerzáltraktort, több, mint 2800 traktorekét és más mezőgazdasági gépeket kapott. Az aratás munkáját az állami gazdasagokban a vetésterület 82 százalékán géppel végezték, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben az aratás gépesítése meghaladta a 60 százalékot. raszti munkát, de különösen az állatokat. Nem jártak rosszul a szövetkezeti parasztok, amikor őt jelölték az iskolára. Jó zootechnikusa lett a szö vetkezetnek. Keze alatt alig hull el egy-egy állat, annyira gondosan kezeli. Hogy a hasznosság ez ideig mégsem volt kielégítő, az nem az ö hibája. Hiába harcolt takarmányföldekért' az állatok részére, a szövetkezet vezetősége meg sem hallgatta. A nagy mennyiségű állatállomány számára csak a szántóterület 8 százalékát jelölték ki takarmányok alá. így kevés is, rossz is volt a takarmány. Drágán termelték a húst, a tejet, a hasznosság alacsony volt. Jó takarmányra pedig nem volt pénze a szövetkezetnek. Az állatokból, amiből a legtöbb bevételnek kellett volna lennie, a legkevesebb jött a közösbe. Alacsony volt a tejhozam, nagyon csekely a súlygyarapodás. Alig másfél literes volt az átlagos napi tejhozam, s a gondozók a hízósertéseknél még 20 dekás súlygyarapodást sem tudtak elérni naponta. Ezt a hiányosságot a szövetkezet tagjai érezték a legjobban. A múlt esztendőben 8 korona volt az előleg egy munkaegységre, s a zárszámadásnál csak 3 koronát tudtak biztosítani a munkaegységekre. Ha az állattenyésztés is olyan lett volna, mint a növénytermesztés, a jövedelem a kétszeresénél is magasabb lehetett volna. Tavaly azután belátta a szövetkezet vezetősége, hogy igaza van a zootechnikusnak. Takarmány kell, méghozzá sok, különben megint csak rá fognak f'zetni az állattenyésztésre. Ekkor határozták el, hogy 23 százalékát a szántóföldnek takarmányfélékkel vetik be. Egészen júniusig így is nehéz volt a helyzet az állatállománynál, attól fogva azonban egyre jobbak az eredmények. Ma már több mint 3 lit. átlagos a napi tejhozam a 106 darab fejőstehénnél, annak dacára, hogy 26 tehenet nem is fejnek. Tizenötnek borja van, tizenegytől pedig a napokban várnak. Ha ezek az állatok mind fejősek lesznek, meglesz az átlagos napi tejhozam 5,5 liter. Még ebben az évben elérik ezt az emelkedést. Az anyakocáknál és hízósertéseknél is egyre jobbak az eredmények. Mindéit a bőséges és jó minőségű takarmáJiy eredményezte. Most már nemcsak nincs ráfizetés, hanem hatalmas jövsdelme van a szövetkezetnek az állattenyésztésből. Ez a jövedelem nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ez idén 16 korona előleget fizetnek a munkaegységekre, s a zárszámadás* kor is jut legkevesebb 8—10 korona munkaegységenként. Ezt eredményezte az észszerű gazdálkodás, az állattenyésztés fejlesztése. „Megint csak ott állnánk, ahol a múlt években, hogy ráfizetnénk az állatokra, ha csak a szántóföldek nyolc százalékán termelnénk takarmányokai — szögezi le a zootechnikus. — Régen be kellett volna lá'nía a sitKetkozet vezetőségének, hogy a jövedelem fő forrása az állattenyésztés — teszi még hozzá röviden. Azután büszkén dicsekszik, hogy most már nem fél a takarmányhiánytól. Itt a kilenc kazal szálastakarmány, amelyekben számítása szerint több mint 30 vagon lucerna és széna van. Szemestakarmány is maradt bőven, szép termés mutatkozik még a kukoricából Is. Mindezeken felül itt a sok sllótakarmény is, részint már készen, részint előkészületben. De milyen silótakarmányt! Nem csupán száraz kukoricából, mint tavalyEddig már ezer köbmétert készítettek bükkönyből, csalamádéból, silókukoricából, zöld napraforgóból és cirokból. Még ezután elsilóznak 1600 köbmétert kukoricaszárból, répaszelettel, fejjel és apró takarmányrépával keverve. Ezek szerint az idén kétszerannyi silótakarmányt készítenek, mint tavaly. Minden szarvasmarha száméra jut hét köbméter jó minőségű silótakarmány. Ilymódon a fejősteheneknél a tél folyamán is emelni lehet a tejhözamot. A szövetkezetben megvannak az alapfeltételek arra, hogy pártunk Központi Bizottságának az állattenyésztés fejlesztésével kapcsolatos legutóbbi határozatát valóra váltsák. Halász Ambrus Egy kép a szinnai szövetkezet életéből A francia sajtó a Faure-kormány bizalmi szavazásáról Párizs (ČTK). A Faure-kormány bizalmi szavazásának eredménye a párizsi sajtó hírmagyarázóinak fő té mája. „A vita megmutatta — írja a l'Humanité —, hogy az algériai kérdés egészében továbbra is megoldatlan marad." A ľ Express című lap azon * nézeten van, hogy „a közvélemény túl nyomó többsége a szavaz6s eredményét bizonyos meglepetéssel fogadja. Hisz a kormány bebizonyította gyengeségét és tehetetlenségét. A lap továbbá rámutat, hogy a szavazás eredménye semmit sem változtat azon, hogy Franciaország Észak-Afrikában az eddigi legsúlyosabb válságot éli át, és szó van újabb tartalékos évfolyamok behívásáról. Számos lap, közöttük a Combat és n Liberation rámutatnak, mily zavart idézett elő, hogy a miniszterelnök, aki hosszú ideig arra törekedett, hogy a szocialisták legalább is tartózkodjanük a szavazástól, az utolsó pillanatban kénytelen volt a jobboldali képviselőknél támogatást keresni, mivel a szocialisták ellenzékbe mentek át. Végezetül a jobboldali képviselők szavazása mentette meg a kormányt. A kassai járási -pártbizottságon Kótay Ferenc elvtárs hívta fel figyelmemet, hogy Szinna 27 vagon árpát adott az országnak terven felül. Kimentem Szinnára. A faluban aztán megtudtam, hogy nemcsak a gabonafélékből, hanem egyéb mezőgazdasági termékekből is példásan teljesítik a beadást a színnaiak. Augusztus végéig az egész évre szóló 126,060 liter tej helyett 139,310 liter tejet adtak már az országnak. Jól állnak a marha- és sertéshús beadásával is. A tíz taggal alakult szövetkezet 26 tehénből és hat lóból álló vagyona ma kétezer ' hektáros gazdasággá nőtt, állatállománnyal, gazdasági épületekkel, felszereléssel. Ez idén a tehén- és sertésszaporulat 20 százalékos. Két sertés-, egy marhaistállót és 50 vagon termény elraktározására alkalmas magtárt építettek. A puszta számok nem mindig fejezik ki egy szövetkezet belső életét. Ezért igyekszem a számok mögé látni. Munkaerkölcsről, együttműködésről szeretnék megtudni valamit. J

ámbor Istvánnal beszélgetek az irodában. A könyvekhez nyúl, s ez alapon olyan válaszokat ad, amelyekből mindenre lehet következtetni; onnan sorolja fel: Az üzemekből 36 ember tért vissza. Az átlagos munkaegység augusztus 31-ig férfiaknál 400. Egység-érték 18 korona, 4 kg tertnészetbeni. Reális számítás szerint az év végéig 22 korona lesz az egység értéke. Spak József 796, Cédra Ferenc feleségével 1024, Makó Bertalan fiával 948, Rencsik József másodmagával 833 njunkaegységet szereztek augusztus végéig. Ifj. Varga János földnélküli, Sinovicky István 3 hektárral csak nemrégén léptek be a szövetkezetbe. Ma saját házukban laknak. Ez évben 28 családi házat építettek a tagok. Berendezés, bútorok, rádió, varró- és mosógépek rendszeres vásárlása, a tagok jóléte mindennél többet mond. Ez magyarázza meg a jó összhangot, elégedettséget. A földek ez évi hozamai Kovács -ŕ*- Pál agronómus és kollektívája lelkiismeretes, tervszerű, az újat, jobbat kereső munkáját dicsérik. Terményből a múlt évi 103 vagon helyett tddig 165 vagonnal takarítottak be. Kukoricájukat, krumplijukat mind ,négyzetesen ültették. Tavaly 17, ez évben 25 mázsás a kukorica hektárhozama. A félkorai krumpli 140 mázsájávalfizetett. Cukorrépából 240 mázsa volt a tervük, előreláthatóan 300 mázsát hordanak be. A kombájn 360 hektáron aratott. Önköltségben 40 százalékot takarítottak meg. Egy szál szalma sem maradt a kombájn után betakarítatlanul. A bőséges istálló- és műtrágya, a helyes vetésforgó nagyobb hozamot eredményezett. Minden perc hasznosítása, a kedvvel végzett munka eredményei mázsákban, vagontöbbletekben tükröződnek vissza. Most gyümölcsösüket fejlesztik, az 1800 darab kétéves gyümölcsfa, további jövedelem növekedését biztosítja. Búcsúzunk, de Kovács Pálnak még van valami mondanivaló ja. £zer köbméter silójuk van, melynek 10 százaléka krumpliszár. Az eddig értéktelen szárakat az önkötöxó kévébe köti, majd elsilózva nagyon jó takarmány, lesz. Szükségesnek tartja erre felhívni a szövetkezetek figyelmét. \l em tudom, milyen értékes a L ' krumpliszár. De oolami nagyon •imberit, nagyon újat látok abban, hagy Kovács agronómus nemcsak a maga szűk portáját nézi, hanem touábblát és érdekli az egész ország mezőgazdasága. Ez már az új embertípus. Stein Jenő. Marcelházán a takarmány alap kiszélesítésével emelik az állatok hasznosságát Marcelházán az ógyallal járás egyik legjobb szövetkezete működik, éspedig nem véletlenül, hanem a közös gazdálkodásba tömörült kis- és középföldművesek szorgalmas munkájának eredményeképpen. Pártunknak az állattenyésztés fejlesztésére irányló határozata nagy visszhangot keltett a szövetkezet tag jai közt, akik úgy döntöttek, hogy feltöltik és kiegészítik az állatállományt, fokozzák a tejhozamot es kiváló minőségű sílótakarmanyt készítenek.. Feladataikat és vállalásukat többé-kevésbé kielégítően teljesítik. Hiszen a tejhozamban állandó emelkedés tapasztalható, növekedik a sertésállomány is. Jelenleg 5.5 literes tejátlagot könyvelnek «1. Nagy fordulat állt elő a szövetkezetben a takarmánytermelésben is. Míg tavaly alig volt silótakarmányuk, ezidén több mint 500 köbmétert silózták. Fontos a gyakorlat is Hi Jó mezőgazdasági szakemberek akarunk lenni, akkor nem elégedhetünk meg azzal, amit a szakiskolákban tanáraink előadnak az órákon, hanem nagy súlyt kell helyezni az iskolában tanultaknak a gyakorlati életben való alkalmazására. Ezt « célt szolgaija az iskolánkhoz tartozó gazdaság is. A mezőgazdasági iskolákhoz tartozó 200 hektáros gazdaságon a Uinulók mint munkások dolgoznak. Itt valósítják meg gyakorlatban mindazt, amit az Iskola padjában megtanultok. A gyakorlati munkákon az őszön a mi iskolánkból a III. B. és a IV. osztály tanulói vettek részt. Az iskola hallgatói ezeken a gyakorlatokon bebizonyították, hogy tudásukat az életben is tudják érvényesíteni. Buda Ferenc, « Surány.