Uj Szó, 1955. szeptember (8. évfolyam, 210-235.szám)

1955-09-15 / 222. szám, csütörtök

1955. szeptember 15. UJSZÖ 3 Harmincöt évvel ezelőtt jeleni meg a Pravda első száma Véget értek a moszkvai tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról.) szakkal elragadtak hazájukból és csa­ládjaiktól, állandó munka, lakás és lét­fenntartási eszközök nélkül él, nagy nélkülözésben és nyomorban sínylődik. Jogtalan és függő emberekként ide­gen kezekben vannak. Tudunk számos olyan esetről is, hogy súlyos helyze­tükkel elégedetlen elhurcolt szovjet polgárokat börtönben tartanak a Né­met Szövetségi Köztársaságban. A Szovjetunióval szemben ellenséges ismert szervezetek az illetékes hatósá­gok támogatásával dühödt propagandát folytatnak, amellyel megakadályozzák azon emberek hazatérését, megfélem­lítik és terrorizálják azokat, akik visz­sza akarnak térni hazájukba. Emellett megengedhetetlen kísérletekkel ismé­telten fel akarják ezeket a személye­ket bűnös politikai célokra használni. Ügy véljük, hogy az elhurcolt szov­jet polgároknak ez a helyzete a Né­met Szövetségi Köztársaságban nem normális és ellentétben áll az emberies­ség és a személyes szabadság elveivel. A szovjet kormány kötelességének tart­ja, hogy azon szovjet polgároknak is védelmére keljen, akik bizonyos félté­telek között nem viselkedtek jól ha­zájukhoz. Reméljük, hogy megjavul­nak és vétkeikért nem fogjuk őket szigorú felelősségre vonni. Figyelmeztetjük erre a Német Szö­vetségi Köztársaság kormányküldött­ségét és reméljük, hogy a Német Szö­vetségi Köztársaság kormánya megfe­lelő intézkedéseket tesz és hozzájárul az elhurcolt szovjet polgárok hazájuk­ba való visszatéréséhez. V. M. Molotov nyilatkozata Szovjet repülők jelentései szerint, akik belföldi és nemzetközi repülövo­nalakon repülnek, a levegőben nagy léggömbök ellenőrizetlen repülése fi­gyelhető meg. Ezek a léggömbök ter­het szállítanak. A léggömbök mintegy 8 méter átmérőjűek és 16 méter ma­gasak. A Szovjetunió területén ezen összegyűjtött léggömbök megvizsgálá­sa azt mutatja, hogy a léggömbökhöz erősített terhek súlya eléri a 300 kg-ot is. Ismeretes, hogy ezeket a léggöm­böket Nyugat-Németország területéről engedik fel és ezekben a Szovjetunió­ba és számos más európai országba ezen államokkal szemben ellenséges röplapokat és propagandairodalmat szállítanak. Az illetékes szovjet légi szakértők következtetése alapján ezek a léggöm­bök veszélyesek a légi közlekedés szempontjából, mert különféle időben, különböző magasságokban és különféle irányokban repülnek. Ezek a léggöm­Moszkva, szeptember 11. (TASZSZ). — A Német Szövetségi Köztársaság kormányküldöttsége dr. K. Adenauer szövetségi kancellár vezetésével szép- | tember 11-én repülőgépen elutazott Moszkvából. A repülőtérre a küldött­séget kikísérte N. A. Buiganyin, V. M. Molotov, N. G. Pervuhin, N. A. Szusz­lov és más hivatalos személyiségek. A küd«itséget kikísérte továbbá H Sohlman, Svédország rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, a moszk­vai diplomáciai testület legidősebb tag­ja, valamint az USA, Nagy-Britannia és Franciaország nagykövetei. bök veszélyeztetik a belföldi és nem­zetközi légi vonalakon utazó repülőgé­pek utasainak és legénységi tagjainak életét. Eddigi jelentések szerint ezeket a léggömböket Nyugat-Németország te­rületéről amerikai szervezetek bocsát­ják fel. Ezt többek között nyíltan ki­jelentette ez év augusztus 16-án a müncheni rádióállomás, amely mint a „Szabadságért folytatott kereszteshad­járat" amerikai szervezet augusztus 15-én nagyszámú ilyen léggömböt bocsátott fel. A szovjet kormány figyelmezteti a szövetségi kancellárt arra, amire itt rámutatott és elvárja, hogy a Német Szövetségi Köztársaság megteszi a szükséges intézkedéseket ezen akció megszüntetésére és azon veszély el­hárítására, amelyet a léggömbök a Szovjetunió belső vonalain, valamint a Szovjetunió és számos európai ország területein át vezető nemzetközi vona­lakon közlekedő repülőgépekre nézve jelentenek. A repülőteret a Német Szövetségi Köztársaság és a Szovjetunió állami lobogói díszítették. Elhangzott a Né­| met Szövetségi Köztársaság és a STOV­jetunió állami himnusza. K. Adenauer szövetségi kancellár a repülőtéren a mikrofon előtt a kö­vetkező nyilatkozatot tette: „Azzal a tudattal térünk vissza ha­zánkba, hogy Moszkvában az egész vi­lág békéje javáért közösen munkálkod­tunk. Meggyőződésem, hogy ez a mun­ka gyümölcsöző lesz mindkét ország r.épei számára." A Csehszlovák Szociáldtemokrata Párt marxista baloldala 1920. szeptember 15-én Ruzomberokban adta ki első szlovák nyelvű hetilapját, a „Pravda Chudoby"-t (A szegények igaza) címmel. A „Pravda Chudoby", megjelenésé­től kezdve, mindvégig bátran harcolt Szlovákia dolgozó népének érdekeiért, a szocialista forradalomért és a prole­tárdiktatúráért a proletár nemzetközi­ség szellemében. Kezdetben csak he­tente egyszer, 1921. március 3-tól kétszer, 1923. október 1-től három­szor és végül 1925. október 1-től kezdve napilapként jelent meg. 1922. őszén a lap szerkesztősége átköltözött Vrútkyra, ahol a CSKP KB határozata alapján összpontosult az egész akkori szlovákiai forradalmi sajtó. A lap csakhamar kiváló munkatárs­ra és szerkesztőre tesz szert Klement Gottwald elvtárs személyében. Gott­wald elvtárs 1922. szeptemberében került Vrútkyra, ahol eleinte mint ki­adóhivatali munkatárs, majd mint szerkesztő dolgozott. A lap szerkesz­tése — az akkori viszonyok között — sok nehézséggel járt. Ezt különösen a cenzúra okozta, amely itt még szigo­rúbb volt, mint Csehországban. Így pl. a cenzor elkobzott egy naptárt, mert részleteket közölt Ján Hus és Petrar­ca irataiból. Klement Gottwald emiatt meg is támadta a cenzort, ezt írván róla: „Cenzor úr, nem szívesen fog­lalkozunk az ön személyével. De mu­száj. Mindennapi tevékenysége kény­szerít erre bennünket. Tehát hallgas­son ide: ön szolgája a mai kapitalista rendszernek, sőt lakája. Egyike azok­nak, akik a legpiszkosabb munkát végzik. Buzgalommal és lelkesedéssel teszi ezt, mint kollégái. Azonban még­is van itt különbség ... ön a kapita­lista cenzor valamiféle mintaképe. Jó tulajdonságai kikristályosodtak ön-i ben. Eltompultság, tudatlanság, politi­kai analfabétizmus, korlátoltság, mindez meglelhető önben, tiszta, bur­kolatlan formában. Emlékművet állí­tunk fel önnek és azt a következő fel­irattal látjuk el: „A csehszlovák cen­zorok prototípusa". K lement Gottwald más módot is talált arra, hogy harcoljon a cenzorok és a kommunista sajtó egyéb ellenségei ellen. így pl. a lap­terjesztőket kioktatta arra, hogyan kell az újságot gyorsan és biztosan kézbesíteni a munkásoknak. 1924. januárjában változás állott be a „Pravda Chudoby"-nál, mert szer­kesztőségét és kiadóhivatalát is Ost­ravára helyezték át. Ostraván ugyanis a nyomdai költségek nem voltak olyan nagyok és a cenzúra is enyhébb volt. Klement Gottwald elvtárs szlo­vákiai újságírói tevékenysége nagy értéket jelentett a szlovákiai kommu­nista mozgalomnak, amit V. Siroky elvtárs a következőképpen jellemzett: „Nagy szerencséje volt a Pravdának, hogy abban az időben, amikor a szlo­vák nép súlyos küzdelmet vívott az elnyomás és a kizsákmányolás ellen, Klement Gottwald állt az élen. Az ő vezetésével a „Pravda Chudoby" a párt harcos, bolseviki szellemmel át­hatott szerve lett. Gondos figyelem a szlovák nép minden baja és gondja iránt és következetes elvhűség — ez a két vonás jellemezte Gottwald elv­társnak a „Pravda" szerkesztője mi­nőségében kifejtett ténykedését. A nép iránti tántoríthatatlan hűségével, a Szovjetunióba vetett rendíthetetlen bizalmával, szerénységével, általános műveltségével, s a kérdések pontos ismeretével Gottwald elvtárs ragyogó példája volt a kommunista újságíró­nak." Klement Gottwald Ostraván még nagyobb eréllyel folytatta szerkesztői tevékenységét. 1924 augusztusától kezdve a lap folytatásokban közli J. V. Sztálin „A leninizmus alapjairól" szóló előadássorozatát, amely nem sokkal előbb, májusban jelent meg Moszkvában. Még ennek előtte a „Pravda Chudoby" szintén folytatá­sokban közölte V. I. Lenin „Állam és forradalom" című művét. F ontos változás állott be a lap - történetében 1925. október 1-én, mert ekkor napilappá vált s ugyanebben az évben neve „Pravda" lett, a „Pravda Chudoby" alcím mel­lett. A lapot 1926 májusában nagy veszteség érte, mert Klement Gott­wald elvtársnak meg kellett válnia tőle és Prágába kellett költözködnie, hogy ott átvegye a központi titkárság agitációs és propagandaosztályának vezetését. A lap élére 1929-ben Edu­árd Urx, majd Július Sefránek került. A polgári sajtóval szemben a kom­munista sajtó feladata a szocializmus eszméjének hordozójává lenni, felvilá­gosítani a munkásságot és szétosz­latni azt a hazugságból szőtt hálót, amivel a polgári sajtó még a munkás­ságot is körülfogja. A kommunista sajtó kötelessége megtanítani minden munkást érdekei felismerésére, meg­győzni arról, hogy érdekeiért harcolnia kell és a burzsoázia szervezett erejé­vel szemben fel kell sorakoztatni a pro­letariátus szervezett erejét. A kom­munista sajtó további feladata meg­ismertetni a proletariátust az osztály­harc taktikájával és stratégiájával, a belföldi, valamint a külföldi helyzettel. A Pravdát ebben a szellemben szerkesztették és főleg Gottwald elv­társ munkájának gyümölcse, hogy ez a lap a szlovákiai munkásságnak, Szlovákia dolgozó népének, s a kom­munista pártnak szócsövévé vált. A burzsoá köztársaság első évei­ben a „Pravda" megkezdi a harcot a kapitalizmus ellen, a dolgo­gozók érdekeiért. A munkásságot sztrájkokra és az elnyomók elleni harcra buzdítja. Amikor Krompachy­ban 3000 munkásnak felmondtak, a következőket Irta: „Krompachyban vizsgálatot folytatnak és a csendőrök állapítják meg, hogy ki kapjon se­gélyt ... Csak Krompachyban 680 mun­kanélküli van, de ez nem akadályozza meg a minisztériumot abban, hogy az összes szlovákiai munkanélküliek szá­mát ezerre becsülje ..." Üjabb szlo­vákiai gyárakat szerelnek le, a mun­kanélküliség növekszik, a nincstelenek tízezrei vándorolnak külföldre. A Prav­da ellenállásra szólítja fel a munkás­ságot és a falusi szegénységet. A dol­gozó nép tudja, hogy a Pravda az ő lapja, az ő érdekeiért harcoi. Minden áldozat árán támogatja lapját. Erre mutat a következő, még a „Pravda Chudoby" szerkesztőségének Irt levél: „Mi is két napig sztrájkoltunk Tren­csénben, amiért a köztársaság felfor­gatóiként üldöznek bennünket. így bánnak velünk. Ha éhezel és rongyos ruhában jársz, kommunistának nyilvá­nítanak. Hol van a szabadság? Szá­munkra nincs. Aki a szabadságot a véres világháború előtt élvezte, az most is élvezi. A burzsoázia és a lánc­kereskedők részére nincs börtön, sem törvény, csak számunkra, a dolgozó nép számára. Ez az igazság! Nyomo­runk közepette úgy érezzük, hogy se­gítenünk kell sajtónknak és ezért kér­ges tenyerünk munkájából 400 koro­nát küldünk nektek, amit a „Pravda Chudoby" javára gyűjtöttünk." A Pravda harcol a parasztság jo­gaiért is. Leleplezte a burzsoázia csa­lásait a földreformmal kapcsolatban. Kezdettől fogva hatékonyan küzdött a falusi szegénység jobb életéért, a vég­rehajtások és a parasztság nyúzása ellen. Amikor a német fasizmus fenyeget­ni kezdte a köztársaság függetlenségét és szabadságát, a Pravda harcbaszáüt az egységfrontért és a fasizmus elleni népfrontért, leleplezte a Hlinka-párt hazaáruló és munkásellenes céljait, el­lenállásra buzdított. Csak az ún. Szlo­vák Állam megalakítása tette lehe­tetlenné a lap további megjelenését. Az illegalitás idején a Pravda for­radalmi szellemében, annak harcát folytatva, az illegális „Hlas Eudu" (A nép hangja") jelenik meg. Végül a Szlovák Nemzeti Felkelés idején Ban­ská Bystricán újra megjelenik a forra­dalmi harcos „Pravda", mint Szlová­kia Kommunista Pártjának központi szerve. C elszabadulásunk után újabb, nem • kevésbé fontos feladat hárult a Pravdára. Oj feladata: a szocializ­mus építésének szervezése. A lap elő­ször Michalovcén, majd Kassán, végül is Bratislavában jelenik meg. Szervezi a helyreállítás munkáját. Állandóan hangsúlyozza a cseh munkásosztály testvéri segítségét, leleplezi a cseh és szlovák burzsoázia kártevő tevé­kenységét, majd 1948 februárja során hatékonyan hozzájárul a reakció fe­letti győzelemhez. A februári események után a Prav­da segítséget nyújt a doíg-zó népnek a szocialista társadalom építésében, a tervek teljesítéséért, a szövetkezetek megalakításáért agitál, előrelendítője Szlovákia gazdasági és kulturális fej­lődésének. Fontos szervezési feladat hárul tehát a Pravdára. Kötelessége a dolgozók százezreit rávezetni a szo­cialista építés legfontosabb feladataira. Hasábjain ugyanakkor figyelmeztetett a hiányokra és hibákra, amelyek hát­ráltatják a terv teljesítését. így pl. 1951-be.n, amikor az ipar lemaradozott a terv teljesítésében, a Pravda haté­konyan közreműködött a párt irány­elvei alapján a lemaradás behozásában. Eredményesen népszerűsítette a párt legfelsőbb szerveinek és elsősorban a Központi Bizottságnak, valamint a kor­mánynak határozatait, ismertette a gyárak, a szövetkezetek és minden munkahely sikereit és munkájában be­töltötte a szervező szerepét. A szocializmus építésének időszakában rendkívül fontos kérdés a szocializ­mus építése a falun. E feladat telje­sítésében is nagy szerep hárult Szlo­vákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának lapjára. Elsősorban is­mertetnie és népszerűsítenie kellett a szovjet tapasztalatokat, példás EFSZ­eink sikereit. Hasábjain meggyőzően bizonyította be a szocialista mezőgaz­dasági termelés előnyeit és így nagy­mértékben hozzájárult a kis- és kö­zépparasztoknak az EFSZ-ekbe valő megnyeréséhez. A kommunista sajtő ebben az időszakban különösen mint a falusi munka kollektív szervezője tű­nik ki. A kommunista sajtó a pártmunka ^^ leghatásosabb kollektív szer­vezője. A párt Központi Bizottságának minden határozatát népszerűsíti a széles tömegek között, mozgósítja őket e határozatok teljesítésére. A lap sok cikket közölt a pártonbelüli demokrácia, a pártfegyelem, az alap­szabályzat, a bírálat és önbírálat, és a pártmunka más kérdéseiről. A „Prav­da" egyben betöltötte a marxizmus­leninizmus győzelmes tanítása propa­gátorának szerepét is. A szocializmus építésének megnövekedett feladatai csak akkor teljesíthetők, ha a párt tagjainak ideológiai-politikai színvona­la emelkedik. A Pravda e tekintetben is tevékenyen közreműködött. A párt­tagoknak segítségére volt a pártpoli­tika helyes megismerésében és meg­valósításában, állandóan tanáccsal szol­gált a pártoktatás résztvevőinek, ál­talánosította a párt nevelő munkájá­nak tapasztalatait, rámutatva a hiá­nyokra és kiküszöbölésük módjára. Llarcolni a békéért, ez a kom­munista sajtó dicső feladata. Ebben a harcban a sajtó hatalmas fegyvert jelent. A Pravda ennek a fel­adatának is eleget tesz, hasábjain le­leplezi a háborúra uszítókat, buz­dít a békéért folyó harcra, amely nálunk főleg a szocializmus építésében nyilvánul meg. Részletesen beszámol nemcsak hazánk, hanem az egész vi­lág békemozgalmáról. A lapban közölt levelek is arról tanúskodnak, hogy a békemozgalom nálunk a dolgozó nép legszélesebb rétegeinek szívügye. Testvérlapunk, a Pravda, harmincöt­éves tevékenysége alatt valóban — Le­nin szavaival élve — nemcsak kollektív agitátor, propagátor volt, hanem kol­lektív szervező is. Ezért Szlovákia egész dolgozó népe örömmel, elisme­réssel Ás büszkeséggel ünnepli a Prav­da születésének harmincötödik évfor­dulójár Balogh-Dénes Árpád. A létrejött megegyezésről szóló dokumentumok Konrád Adenauer úr Öexcellenciájának, a Német Szövetségi Köztár­saság kancellárjának, Moszkva Moszkva, 1955. szeptember 13. Szövetségi Kancellár Or, Azzal a megegyezéssel kapcsolatban, amely a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság kormányküldöttségei között lefolyt tárgyalások alkal­mával jött létre, tisztelettel megerősítem önnek, hogy a szovjet kormány elhatározta a diplomáciai kapcáblatok felvételét a Német Szövetségi Köz­társaság kormányával és diplomáciai képviselők kicserélését rendkívüli és meghatalmazott nagykövetek minőségében. A Szovjetunió kormánya annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy a most felvett diplomáciai kapcsolatok hozzájárulnak a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság kölcsönös megértésének és együttműködé­sének az európai béke és biztonság érdekében való fejlődéséhez. A szovjet kormány emellett abból indult ki, hogy a normális kapcsolatok felvétele és fejlesztése a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársa­ság között elősegíti az egész Németországot érintő rendezetlen kérdések megoldását és ezáltal hozzá kell járulnia a német nép fő országos prob­lémájának — a német demokratikus állam egysége felújításának meg­oldásához is. Szükségesnek tartom ezennel kijelenteni, hogy a diplomáciai kapcsolatok felvételéről a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság között lét­rejött megegyezés érvénybe lép, mihelyt azt jóváhagyja a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége. Kérem önt, Kancellár Or, fogadja mély tiszteletem kifejezését. N. A. Buiganyin. * # * N. A. Buiganyin marsall úrnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa Elnöke öexcellenciájának, Moszkva Moszkva, 1955. szeptember 13. Miniszterelnök Or, azzal a megegyezéssel kapcsolatban, amely a Német Szövetségi Köztársaság és a Szovjetunió kormányküldöttségei között lefolyt tárgyalások alkalmával jött létre, tisztelettel megerősítem önnek, hogy a szövetségi kormány elhatározta a diplomáciai kapcsolatok felvételét a Szovjetunió kormányával és diplomáciai képviselők kicserélését rendkívüli és meghatalmazott nagykövetek minőségében. A szövetségi kormány annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy a most felvett diplomáciai kapcsolatok hozzájárulnak a Német Szövetségi Köztársaság és a Szovjetunió közötti kölcsönös megértés és együttmű­ködés fejlesztéséhez az európai béke és biztonság érdekében. A szövetségi kormány emellett abból indul ki, hogy a normális kapcso­latok felvétele és fejlesztése a Német Szövetségi Köztársaság és a Szov­jetunió között elősegíti az egész Németországot érintő rendezetlen kérdé­sek megoldását és ezáltal hozzájárul a német nép fő országos problé­májának — a német demokratikus állam egysége felújításának megoldá­sához is. Ez az egyezmény érvénybe lép, mihelyt jóváhagyja a szövetségi kabi­net és a német szövetségi parlament. Miniszterelnök Úr. fogadja, kérem, mély tiszteletem kifejezését. • K. Adenauer A Német Szövetségi Köztársaság kormányküldöttsége elutazott Moszkvából

Next

/
Thumbnails
Contents