Uj Szó, 1955. szeptember (8. évfolyam, 210-235.szám)

1955-09-15 / 222. szám, csütörtök

Világ proletárjai egyesüljetek! A mai számban: A kassai kerületben minden feltétel megvan SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratisiava , 1955. szeptember 15. csütörtök 30 fillér VIII. évfolyam, 222. szám az állattenyésztés fejlesztésére (2. old.) Harmincöt évvel ezelőtt jelent meg a Pravda első száma (3. old.) Az atomenergia szolgálja az emberiséget (4.-5. old.) „Fontos lépés a nemzetközi feszültség további enyhítése felé" (6. old.) A mocsár és a láp helyén (7. old.) Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának a Pravdához, az SZLKP központi sajtószervéhez intézett ievele Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a „Pravdá"­nak, Szlovákia Kommunista Pártja központi szervének alapítása 35. év­fordulójának alkalmából forró, elvtársi üdvözletét küldi. Dicső az az út, amelyet a „Pravda" bejárt. Megalapítása óta mint „Pravda Chudoby" fáradhatatlanul harcolt a szlovák nép boldog életéért, a cseh és szlovák nemzet szövetségéért. A „Pravda" harcos hagyományai elválaszthatatlanul egybe vannak kapcsolva Gottwald elvtárs nevével, aki a lap élén állt annak keletkezésekor. Minden elnyomás és üldözés ellenére sem szűnt meg a „Pravda" har­colni a kapitalizmus megdöntéséért; szaval bátorságot adtak a szlovák népnek és támogatták a kapitalizmus elleni ellenállását. A „Pravda" segí­tett a szlovák népet a párt zászlaja alá toborozni a dicső Nemzeti Felkelés idején és aktív részvételre mozgósítja a szocializmus építésében. Nagy ér­1 demeket szerzett a „Pravda" Szlovákia iparosításában, a mezőgazdaság szocialista átépítésében és a kultúrforradaiom fejlesztésében. Dicső forradalmi hagyományainak szellemében fejlessze tovább a dol­gozókkal való kapcsolatát, még következetesebben világítsa meg és ér­vényesítse a párt politikáját, és nevelje a dolgozókat a szocialista haza­fiság és a proletár nemzetköziséq szellemében. CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Köszöntjük a 35 éves Pravdát A Pravda névelődje, a Pravda Chudoby forradalomtól terhes kor­szak szülöttje, amikor a kapitalis­ta rendszer megdöntése és az új szocialista társadalom megterem­tése került napirendre. Harminc­öt évvel ezelőtt indult el harcos útjára a szlovák proletariátus for­radalmi lapja, hogy világosságot gyújtva, a város és falu dolgozóit harcba hívja a nyomor, a nélkü­lözések és az elnyomás ellen egy új, szabad és boldog élet megte­remí^-éért. A szlovák kommunista sajtó, a Pravda története elválaszthatatla­nul egy oeíorrt Csehszlovákai Kom­munista Pártjának történetével és a lap hasábjain a lepergett 35 év élethűen tükrözi vissza a párt ne­héz és küzdelmes harcát, amelyet a Csehszlovák Köztársaság dolgo­zói, a szlovákiai proletariátus ér­dekében vezetett a szociáldemok­rata opportunisták árulása ellen, a cseh, szlovák és más nemzeti­ségű burzsoázia kizsákmányolása ellen, a nemzetiségi elnyomás el­len, a proletár nemzetköziség le­gyében. Az orosz proletariátus 1917-es Nagy októberi Szocailista Forra­dalmának hatása alatt megindult forradalmi mozgalom hívta életre a lapot, amely először, mint a szotiáldemok-ata marxista balol­dal szócsöve száll harcba 1920 szeptemberében a szociáldemokra­ta jobboldal, hamis és áruló poli­tikája ellen, a kommunista párt létrejöttéért, majd 1921 májusá­ban a kommunista párt megszü­letése után, mint a párt sajtóor­gánuma a marxista-leninista vi­lágnézet törhetetlen harcosa tette meg küzdelmes, megalkuvást nem ismerő forradalmi útját mai har­mincöt éves jubileumi évéhez. Mél­tó fegyvertársa és testvériapja a párt központi lapjának, a Rudé Právonak, amely ugyancsak e na­pokban ünnepli fennállásának 35. évfordulóját. A Pravdát a szlovák nép min­denkor saját lapjának, saját vé­réből valónak tekintette, mert mindennapi harcában leghűsége­sebb társa, tanácsadója, nevelője és szervezője volt. Nehéz harcban, következetes elméleti tisztasággal leplezte le és tárta fel a hlinkaista íudákok klerofasiszta arculatát, áruló politikáját, amely felvilágo­sító harcos propaganda nem kis mértékben segítette elő a szlovák nemzet mozgósítását a hitleri fa­siszták és azok hazai kiszolgálói elleni harcra. Hazánk, a Csehszlovák Köztár­saság felszabadítása után még na­gyobb mértékben mutatkozik meg a Pravda nagy szerepe az áruló burzsoázia ellen az 1948-as febru­ári győzelemért vívott harcban, majd a burzsoá nacionalisták és a íuaák ideológia elleni harcban, a cseh és szlovák nép közötti test­véri kapcsolatok megszilárdításá­ban és a többi nemzetekkel való legszorosabb baráti együttélés megteremtésében. Elvitathatatlan nagy érdemei vannak Szlovákia összes dolgozóinak mozgósításában a szocialista országépítésre. Szlovákia dolgozó népe ma ép­pen úgy, mint a burzsoázia elleni harc idején a maga lapjának, a szlovák nép lapjának tekinti a Pravdát, amelyen keresztül és amelynek közvetítésével naponta száezres tömegekhez szól a kom­munista párt, az a párt, mely a nép teljes bizalmát és szeretetét élvezi. A szocializmus felépítésé­ért folytatott mindennapi harcos munkában nylivániü meg a Prav­da nagy szerepe, mint kollektív agitátor, propagátor, a párt irány­elveinek és határozatainak népsze­rűsítésében és mint kollektív szer­vező a pártirányelvek és határo­zatok megvalósításában. Büszkeséggel tölt el bennünket az a tudat, hogy testvérlapunk, a Pravda mindenkor becsülettel tel­jesítette küldetését és ezért tekint vissza olyan dicső múltra, ami­lyen dicső forradalmi múltja van pártunknak, a kommunista párt­nak. Dicső múltját és mai bol­dog jelenét annak köszönheti, hogy élén pártunk legjobbjai állottak. Megindulásának első éveiben Kle­ment Gottwald elvtárs, pártunk halhatatlan vezére, majd később a fasizmus ellen harc egyik hőse, Edo Urx és Viliam Siroky elvtárs állottak a lap élén és oly'an mun­katársaik voltak, mint Peter Ji­lemnieky, Steiner Gábor. Karol Bacílek, Major István és még jó néhány lángoló szívű, lelkes és áldozatkész bolsevik. Szekesztő­~árdáia tagjai nemcsak a tollfor­gatónak és az írás művészeté­nek voltak nagy mesterei, hanem nagyszerű szervezői és népszóno­kai a pártnak és mint ilyenek, fé­lelmet és akadályokat nem ismerő forradalmi harcosok, akik a mai kommunista újságíróknak igaz példaképei lettek. Az ő harci tett­rekeszségük lelkesít a szocialista építőmunkára. Igaz szeretettel köszöntjük test­vérlapunkat. a szlovák nép lap­ját, a Pravdát fennállásának 35. év­fordulóján azzal, hogy dicső har­cos múltjának szellemében váll­vetve fogunk haladni a megkez­dett úton a béke megszilárdítá­sáért, pártunk célkitűzéseinek megvalósításáért, Szlovákia dolgo­zóinak boldog és örömteljes IÖVÖ­. jéért a szocialista Csehszlovák Köztársaságban. VÉGET ERTEK A MOSZKVAI TÁRGYALÁSOK A Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság felveszik a diplomáciai kapcsolatokat Moszkva, (TASZSZ) — Szeptember 13-án moszkvai idő szerint délelőtt 10 órakor a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság kormányküldöttségei szűkebb ösz­szetételben ülést tartottak. A szünet után 15 órakor tartották a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság kormányküldöttségeinek negyedik ülését teljes összetételben. Az ülésen tovább folyt a vita a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köz­társaság diplomáciai, kereskedelmi és kulturális kap­csolatai felvételének kérdéséről. Az ülés elején N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke, a Szovjetunió kormányküldött­ségének vezetője és V. M. Molotov, a Szovjetunió kül­ügyminisztere nyilatkozatot tettek. N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, a Szovjetunió kormányküldöttségének vezetője és K. Adenauer szövetségi kancellár, a Német Szövetségi Köztársaság kormányküldöttségének vezetője, N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja, V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere és W. Hallstein, a Német Szövetségi Köztársaság külügy­minisztériumának államtitkára között lefolyt vélemény­csere után elhatározták, hogy felveszik a diplomáciai kapcsolatokat a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köz­társaság között és elhatározták, hogy ezzel kapcsolatban kicseréük a megfelelő okiratokat. Ezzel a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársa­ság kormányküldöttségeinek tárgyalása véget ért. A tárgyalások eredményeiről Moszkvában közös nyilatko­zatot hagytak jóvá. Zárónyilatkozat a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság tárgyalásainak eredményeiről 1955. szeptember 9. és 13. között Moszkvában tárgyalások folytaik a Szovjetunió kormányküldöttsége és a Német Szövetségi Köztársaság kor­mányküldöttsége között. Szovjet részről a tárgyalásokon részt »ttek: N. A. Bulganyin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke (a küldöttség vezetője), N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa El­nökségének tagja, V. M. Molotov, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnöké­nek első helyettese, külügyminisz­ter, M. G. Pervuhin, a Miniszter­tanács elnökének első helyettese, I. G. Kabanov, külkereskedelmi mi­niszter és V. Sz. Szernjonov, a Szov­jetunió külügyminiszterének helyette­se. A Német Szövetségi Köztársaság részéről a tárgyalásokon részt vet­tek: Dr. K. Adenauer, szövetségi kan­cellár, (a küldötség vezetője), dr. H. von Brentano külügyminiszter, dr. W. Hallstein, a külügyminisztérium ál­lamtitkára, dr. H. Globke, a szövet­ségi kancellár irodájának államtitká­ra, K. Arnold, Észak-Rajna Westfália miniszterelnöke, a Szövetségi Tanács külügyi bizottságának elnöke, K. G. Kiesinger, a szövetségi parlament kül­ügyi bizottságának elnöke, C. Schmid, a szövetségi parlament külügyi bizott­sága elnökének helyettese, H. Blan­kenhorn nagykövet, F. von Eckhardt , agykövet, W. Grewe minisztériumi igazgató. A kölcsönös megértés légkörében lefolyt tárgyalások alkalmával szé­leskörű és mély véleménycserére ke­rült sor a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság közötti köl­csönös kapcsolatok kérdéseiről. A tárgyalások folyamán megtárgyal­ták a Szovjetunió és a Német Szö­vetségi Köztársaság közötti diplo­másai kapcsolatok felvételéinek kér­dését is. Megegyezést értek el, ami kifejezésre jut a felek által kicse­rélt idevonatkozó okiratokban, hogy a szövetségi kormány és a szövetségi parlament, valamint a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének jóvá­hagyása után a két ország felveszi a diplomáciai kapcsolatokat, e célból megfelelő nagykövetségeket létesít Bonnban és Moszkvában, és kicserélik diplomáciai tisztviselőiket rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti minő­ségben. Mindkét 'küldöttség megegyezett abban, hogy a diplomáciai kapcsolatok felvétele hozzájárul a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság köl­csönös megértésének és együttmű­ködésének az európai béke és bizton­ság érdekében való fejlesztéséhez. A felek emellett abból indulnak ki, hogy a normális kapcsolatok felvéte­le és fejlesztése a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság között hozzájárul az egész Németországot érintő rendezetlen kérdések megoldá­sához és ezzel kell, hogy hozzájárul­jon a német nép fő országos problé­májának — a német demokratikus ál­lam egysége felújításának megoldá­sához is. A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és a Német Szövetségi Köztár­saság szövetségi kancellárja a létre­jött megegyezést az alább közölt szö­vegű okiratok kicserélésévei! erősí­tette meg. A felek abban is megegyeztek, hogy a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság a legközelebbi Időben tárgyalni fognak a kereskedelem fej­lesztéséről. N. A. Bulganyin nyilatkozata a Nyugat-Németországban visszatartott elhurcolt szovjet személyekről A múlt háború folyamán a hitleri hadsereg a Szovjetunió ideiglenesen megszállt területeiről erőszakkal Né­metországba elhurcolt több százezer békés szovjet polgárt. E szovjet em­berek közül sokan elpusztultak a né­metországi kényszermunkatáborokban. A hitleri hadsereg szétzúzása után az elhurcolt szovjet személyek többsége, akik életben maradtak, visszatértek hazájukba. Sokat közülük azonban visszatartottak, főleg Nyugat-Német­országban. A jelenlegi hírek szerint a Német Szövetségi Köztársaság területén mind­eddig több mint százezer ilyen szovjet polgár van, akiket sok esetben „honta­lan személyeknek" neveznek. E szeren­csétlen emberek többsége, akiket erő­(Folytatás a 3. oldalon.) Villásreggeli szeptember 11-én dr. Konrád Adenauer-nél, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárjánál. A ké­pen (balról jobbra): C. Schmid, a szövetségi parlament külügyi bizottsága elnökének helyettese,. G. M. Malcnkov, N. Sz. Hruscsov, dr. YV. Hallstein, a N&net Szövetségi Köztársaság külügyminisztériumának államtitkára, N. G. Pervuhin, N. A. Bulganyin, L. M. Kaganovics, dr. K. Adenauer, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja, dr. von Brentano, a Német Szövetséjgi Köztársaság külügyminisztere, V. M. Molotov és N. A. Szuszlov.

Next

/
Thumbnails
Contents