Uj Szó, 1955. szeptember (8. évfolyam, 210-235.szám)
1955-09-14 / 221. szám, szerda
4 UJSZÖ 1955. szeptember 14. J övő év februárjában kezdődik a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa. A kongreszszus megállapítja a Szovjetunió népgazdasági fejlesztése hatodik ötéves tervének irányelveit az 1956—60-as évekre és kitűzi a kommunizmus további építésének konkrét útjait a Szovjetunióban. Az SZKP KB júliusi teljes ülésének határozata és a XX. pártkongresszus megtartásának híre a szocialista munkaverseny hatalmas hullámát váltotta ki az iparban, az építkezésben, a mezőgazdaságban és a közlekedésben. A szovjet emberek pártjukban a néptötömegek vezérét és szervezőjét látják, amely biztosan vezeti az országot a kommunizmushoz. A kommunista párt egész tevékenységét a népbe és annak forradalmi energiájába vetett mélységes hit hatja át. Sokéves tapasztalatok alapján a szovjet,emberek meggyőződtek arról, hogy a kommunista párt számára nincs fontosabb feladat, mint a nép jólétiről és felvirágzásáról gondoskodni. A párt politikáját és annak határozatait mindig az egész nép támogatja, mert megfelelnek a nép érdekeinek és reményeinek. A szovjet embereknek és a határokon túl lévő barátaiknak örömet okoznak a Szovjetuniónak az ipar és a mezőgazdaság terén az utóbbi években elért sikerei. Ismeretes, hogy az ötödik ötéves tervvel kapcsolatban a XIX. pártkongresszus által kiadott irányelvek kitűzték az ipari termelés átlag 70 százalékos növelését .A szovjet nép a kommunista párt vezetésével ez év május l-ig teljesítette az ötödik ötéves tervet — 8 hónappal a kitűzött határidő előtt. Nagyon örvendetes a nehézipar növekedése, ami a többi ágazat növekedésével összehasonlítva, gyorsabb. A V. I. Lenin hagyatékához hűséges kerekkel, hanem új energiával oldjuk meg a még nagyobb, még halaszthatatlanabb feladatokat. Ezeket a feladatokat meghatározta az SZKP KB júniusi teljes ülésének határozata, amely kitűzte az ipar további fejlesztéséért, a technikai haladásért és a termelés jobb megszervezéséért folytatott harc nagyméretű programját. Az SZKP KB teljes ülése felhívta a kommunistákat, a komszomolistákat, munkásokat, mestereket, technikusokat, mérnököket, tudományos dolgozókat és alkalmazottakat, hogy tegyenek meg minden erőfeszítést az ipar további fejlesztésére kitűzött programjának sikeres teljesítéséért. A párt felhívása a legmelegebb vissz-' hangra talált a szovjet nép körében. Valamennyi vállalat, az üzemek és gyárak kollektívái egyre nagyobb méretekben bontakoztatják ki a párt XX. kongresszusának tiszteletére indított szocialista munkaversenyt. Kötelezettségvállalásaikban visszatükröződnek azok a nagy feladatok, amelyeket az SZKP KB júniusi ülésének határozatai tűztek ki. Számos üzemi munkás, bekapcsolódva a munkaversenybe, nagyon fontos és értékes feladatok teljesítését vállalta. így Kuzmin elvtárs, a „Rrasznij Proletárij" üzem vasesztergályosa megfogadta, hogy a XX. pártkongresszusig 26 év normáját teljesíti, az ötéves terv kezdetétől fogva, a „Trjohgornaja Manufaktura" kombinát egyik munkacsoportja kötelezettséget vállalt, hogy az évi tervet három hónappal a kitűzött határidő előtt teljesíti és 98,5 százalék elsőrendű minőségű szövetet készít. A munkások, mérnökök és technikusok kötelezettségvállalásai nagyrészt arra irányulnak, hogy bevezetik az új technikát a termelésbe, tökéletesítik a technológiát és gépesítik a termelési munkafolyamatokat. (A szovjet sajtóból.) Kijelölték a Szovjetunió, az Ukrán SZSZK, a Bjelorusz SZSZK küldöttségeit az ENSZ közgyűlésének 10. ülésszakára Moszkva, szeptember 12. (TASZSZ) — A Szovjetunió Minisztertanácsa kinevezte az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének 10. ülésszakára, amely New Yorkban szeptember 20án kezdődik, a következő küldöttséget: A küldöttség vezetője V. M. Molotov, a Minisztertanács elnökének első helyettese és a Szovjetunió külügyminisztere; a küldöttség vezetőjének helyettese: V. V. Kuznyecov, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese; a küldöttség tagjai: J. J. Matulisz, a Legfelső Tanács Elnökségének tagja, a Litván SZSZK Tudományos Akadémiájának elnöke, G. A. Malik, a Szovjetunió nagy-britanniai nagykövete és A. A. Szoboljev, a Szovjetunió ENSZ-beli állandó képviselője. A küldöttség póttagjaivá a következőket nevezték ki: G. N. Zarubin, a Szovjetunió USA-beli nagykövete; V. D. Kupradze, a Legfelső Tanács elnöke és a Grúz SZSZK Állami Egyetemének rektora, T. T. Tazsibajev, a Kazah SZSZK Minisztertanácsa elnökének helyettese, P. N. Kumikin, a Szovjetunió külkereskedelmi miniszterének helyettese és T. A. Nyikolajevova, az OSZSZSZK egészségügyi miniszterének helyettese. A küldöttség tanácsadóivá V. F. Grubjakovot, V. S. Jemeljanovot, L. M. Zamjatint, B. Sz. Ivanovot, N. I. Ivanovot, L. F. Iljicsevet, A. P. Morozovot, P. D. Morozovot, A. N. Nyikolajevet, V. I. Petuhovot, A. A. Roscsint, G. F. Szakszint, A. A. Szoldatovot, A. A. Fomint és M.'A. Csekmarjovot nevezték ki. Minszk, (TASZSZ) — A Bjelorusz SZSZK kormánya kinevezte az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének 10. ülésszakán részvevő küldöttséget. A küldöttséget K. Kiszelev, a Bjelorusz SZSZK Minisztertanácsa elnökének helyettese és külügyminisztere vezeti. A küldöttség tagjai M. T. Linykov, K. P. Abuskevics és A. J. Gurinovics. Hegegyezés a genfi kínai—amerikai tárgyalásokon a polgári személyek kölcsönös hazabocsáiásáról Genf, (Új Kína). — Szombaton tartották Genfben a Kínai Népköztársaság és az Amerikai Egyesült Államok között folyó nagyköveti megbeszélések 14. értekezletét. A kínai és az amerikai nagykövet megegyezett abban, hogy mindkét fél hozzájárul az egymás területén tevő polgári személyeknek saját országukba valő hazatéréséhez. A megegyezés szövege ia következő:. A Kínai Népköztársaság és az Amerikai Egyesült Államok nagykövetei megegyeztek, hogy nyilvánosságra hozzák azokat az intézkedéseket, amelyeket kormányaik a polgári személyeknek saját országukba való hazaszállításáról elfogadtak. Ami a Kínai Népköztársaságban élő amerikaiakat illeti, Vang Ping-nan nagykövet közölte Alexis Johnson nagykövettel, hogy: 1. A Kínai Népköztársaság elismeri, hogy azok a Kínai Népköztársaságban élő amerikaiak, akik viszatérni kívánnak az Egyesült Államokba, jogosultak ezt megtenni. Kijelenti továbbá, hogy a Kínai Népköztársaság megtette és továbbra is megteszi a megfelelő intézkedéseket, hogy ezek a személyek akadálytalanul élhessenek hazatérési jogukkal. 2. Az Egyesült Királyságot felkérik, hogy az alábbi módon segédkezzék azoknak az amerikaiaknak az Egyesült Államokba való visszatérésében, akik ezt kívánják: a) Ha a Kínai Népköztársaságban élő bármely amerikai úgy véli, hogy a Kínai Népköztársaság kifejezett politikájával ellentétben akadályokat gördítenek távozása elé, tájékoztassa erről az Egyesült Királyságnak a Kínai Népköztársaságban működő ügyvivői hivatalát és kérje, hogy ej tegyen nevében lépéseket a Kínai Népköztársaság kormányánál. Amennyiben az Egyesült Államok úgy kívánja, az Egyesült Királyság kormánya minden ilyen esetben vizsgálatot is indíthat. b) Ha a Kínai Népköztársaságban élő bármely amerikainak, aki visszatérni kíván az Egyesült Államokba, nehézsége támadna hazatérési költségeinek megfizetésében, Sz Egyesült Királyság kormánya megadhatja neki a szükséges anyagi támogatást, hogy hazatérését lehetővé tegye. 3. A Kínai Népköztársaság kormánya széleskörű nyilvánosságot biztosít a fent említett megegyezéseknek és ugyanazt teheti az Egyesült Királyságnak a Kínai Népköztársaságban működő ügyvivői hivatala is. Alexis Johnson nagykövet, az Egyesült Államok képviseletében közölte Vang Ping-nan nagykövettel, hogy 1. Az Egyesült Államok elismeri, hogy az Egyesült Államokban élő azon kínaiak, akik hazatérni kívánnak a Kínai Népköztársaságba, jogosultak azt megtenni. Kijelenti továbbá, hogy az Egyesült Államok megtette és továbbra is megteszi a megfelelő intézkedéseket, hogy ezek a személyek akadálytalanul élhessenek hazatérési jogukkal. 2. Az Indiai Köztársaság kormányát felkérik, hogy az alábbi módon segédkezzék azoknak a kínaiaknak a Kínai Népköztársaságba való visszatérésében, akik ezt kívánják: a) Ha az Egyesült Államokban élő bármely kínai úgy véli, hogy az Egyesült Államok kifejezett politikájával ellentétben akadályokat gördítenek távozása elé, tájékoztassa erről az Indiai Köztársaságnak az Egyesült Államokban működő nagykövetségét és kérje, hogy ez tegyen nevében lépéseket az Egyesült Államok kormányánál. Amennyiben a Kínai Népköztársaság úgy kívánja, az Indiai Köztársaság kormánya minden ilyen esetben vizsgálatot is indíthat. b) Ha az Egyesült Államokban élő bármely kínainak, aki visszatérni kiván a Kínai Népköztársaságba, nehézsége támadna hazatérési költségeinek megfizetésében, az Indiai Köztársaság kormánya megadhatja neki a szükséges anyagi támogatást, hogy lehetővé tegye hazatérését. 3. Az Egyesült Államok kormánya széleskörű nyilvánosságot biztosít a fent említett megegyezéseknek, és ugyanezt teheti az Indiai KöztársaságSZÍ* Í^JyKöveteé^í. Allamokbairl müköd ö nak tartotta és tartja a nehézipar fej- n lesztését, mert a nehézipar képezi az E egész népgazdaság alapját. E Sikereink és fejlődésünk gyors üte- E me a szocialista gazdaság alapvető tűi- = sólyáról tanúskodik a kapitalista or- = szágok gazdasága fölött. Míg a Szov- E jetunió ipari termelésének terjedelme E 1954-ben az 1929. évi színvonalat 18- E szorosan múlta felül, addig ugyanezen E időszak alatt az USA ipar* termelése ~ 2.1-szeresére emelkedett, Angliában 72 E százalékkal, Franciaországban 14 szá- E zalékkal és Olaszországban 77 száza- E lékkal. A Szovjetunió jelenleg a má- E sodik helyen áll a világ nyersvas, acél, E villanyenergia termelésében és a szén- E fejtésben. A szovjet ipar a kommunis- E ta párt bölcs politikája következtében E korszerű berendezések, a munkák gé- E pesltése, az önműködő berendezések E széleskörű alkalmazása, a rádiőtech- = nika és további más technikai vivmá- E nyok alapján fejlődik. E A szovjet emberek és külföldi ba- E rátáink örülnek a szocialista mező- E gazdaság sikereinek is. A mezőgazda- | Klf. LEGYEN CIPRUS? sag gyors fejleszteseert vívott harc = ^ az egész nép ügyévé vált, benne meg- = Az utóbbi időben egyre tpbb hírt hallunk arról, hogy * nyilvánul a munkásosztály és a pa- = a Földközi tenger keleti részében meghúzódó Ciprusrasztság — a szovjet rendszer alap- E szigetéért három „gazda" is jelentkezik egyszerre. Az ján — megbonthatatlan szövetsége. lángolok, akik 1878 óta uralják a szigetet, természetesen , =a magukénak tekintik és hallani sem akarnak arról, hogy A kolhozparasztsag es egesz napunk = autonómiá t biztosítsanak Ciprusnak és lehetővé tegyék, munkilelkesedése lehetove teszi, hogy = hogy egyesüljön Görögországgal. A sziget lakossága mar 10 milliárd pud gabonát takarítsunk be ^ 1931-ben fegyvert fogott a Brit gyarmatosítók ellen és az ós az állattenyésztési termelést két- — utolsó években újra megerősödött az önállóságot követelő szeresére, sőt több mint kétszeresére E népi mozgalom. A gyarmatosítók görcsös ragaszkodása a emeljük nem is hat év ílatt, amint = szigethez, érthető. Az egyiptomi nép nyomására kikényazt az SZKP KB januári teljes ülésé- = szerítet t angol-egyiptomi megállapodás kiszorítja az annek határozata kitűzte, hanem a leg- =9°lo kat a Szuezi-csatorna övezetéből, ezért határozták .. . ' — el, hogy Ciprust a Kozep-Kelet egyik legjelentősebb takozelebbi ket-narom e*men. Emaszpontjává építik ki. A Reuter jelentése szerint erre A szocialista gazdasag sikerei oriá- = a céIra 50 miUió fon t sterlinget fordítanak. A támaszponsiak és vitathatatlanok. A Kommunista s tok építése lázas iramban folyik Fanaguste, Larnaki és párt azonban arra tanít bennünket, s Limassola körzetében. Jelenleg Ciprus fővárosában székel hogy ne elégedjünk meg az elért si-=a közép-keleti angol katonai főparancsnokság. s: Görögország a második, amely igényt tart Ciprusra. A E sziget lakosságának több mint négyötöd része görög A görög külügyminiszter = nemzetiségű. A görög kormánynak kapóra jön a ciprusi .... , E nemzeti mozgalom és arra igyekszik ezt felhasználni, nyilatkozata — hogy beolvassza Ciprust Görögországba. Bizonyos ameri. „_._. =kai körök is szívesen látnák ezt a megoldást, mert azt London, szeptember 12. (ÍAS/M^). = reméliki hogy így nem angoli hanem amerika j támaszA Reuter ügynökség tudósítója jelenti = pon tokat létesíthetnek Cipruson. A görög kormány azonAthénból, hogy Stefanopulosz görög = ban nem is gondol arra, amiért valóban harcolnak Ciprus külügyminiszter, aki a Ciprussal kap- E lakói, az autonómiára. csolatos londoni értekezletről vissza- E A harmadik pedig Törökország, amely magáénak szetért Athénbe kijelentette: „A legjobb E retn é Ciprust. Az angolok előtt ugyanis az ozmán biroszándékokkal mentünk Londonba, E dalomhoz tartozott ez a félmillió lakosú sziget és kisebb. (.„isn.,,-,!, — számú török kisebbség is él ott. azonban sajnos, ott nem talaltunk — a ilyen jó szándékú állásfoglalásra és E A KUDARCBA FULLADT LONDONT TÁRGYALÁSOK megértésre." - - - , — A ciprusi nep egyre határozottabban követeli a gyarStefanopulosz kitejezte azt az ei- = m atosítók távozását és az önrendelkezési jogot. A válasz gondőlást, hogy Gorogország elutasítja = persz e j ól isme rt a gyarmatosítás történetéből: terror és MacMillannak azt a javaslatát, hogy = elnyomás. Ciprusnak bizonyos részt adjanak a = A Daily Herald című angol lap nemrég ezt írta: az közigazgatásban. E angol kormány önkénye ellenséges hangulatot teremtett IDŐSZERŰ KÜLPOLITIKAI KÉRDÉSEK Ciprus három „gazdája" E A Kínai Népköztársaság |és az USA között Genfben | létrejött megegyezés A rendőrség megerősítése s a drótakadályok szaporítása E visszhang í«S aligha szünteti meg ezt a hangulatot." E Peking, szeptember 13. (CTK) — Ilyen körülmények között ült össze augusztus 29-én E Az Üj Kína sajtóiroda delhii tudósíLondonban Macmillan angol, Stefanopulosz görög és Zor- E tása szerint a „Hindustan Times" cílu török külügyminiszter, hogy zártkörű megbeszélése- E mű indiai lap szeptember 12-i vezérken megoldják az égető ciprusi kérdést. Ez azonban olyan E cikkében üdvözli a Kínai Népköztárkemény diónak bizonyult, amelynek feltörésére gyenge = sasá g és az USA között a polgári szevolt a három külügyminiszter. Ez természetes is, hiszen = mélyek hazatéréséről létrejött mega ciprusi nép képviselői nélkül akartak dönteni a sziget = egyezést és azt írja, hogy Kína és az sorsáról. E Egyesült Államok a genfi tárgyalások A londoni angol-görög-török tárgyalások mindjárt az E folyamán „a kölcsönös alkalmazkodás egyes országok nézeteinek kifejtése után zsákutcába ju- E és megértés szerencsés szellemében" tottak, ahonnan a legnagyobb erőlködéssel, többnapos E tárgyaltak. „barátságos", „nemhivatalos" eszmecserével sem lehetett E „Ha ugyanez a szellem fog uralkodkizökkenteni. E ni a szeptember 14-én kezdődő toNagy-Brit^nnia kijelentette: „Anqlia felséqjoqa Ciprus = vábbi tárgyalásokon is. más kérdések felett életbevágóan fontos a saját, valamint az Atlanti E megtárgyalása folyaman — írja toSzövetségbe tömörült 14 szövetségese védelme szem- E v abbá a vezércikk akkor a ket pontjából " — ország közötti kapcsolatok tovább jaA török külügyminiszter ezzel egyetértett. De miután § ifCf a kJ/^eSh^ Stefanopulosz görög külügyminiszter kitartóan követelte = Ciprus számára az önrendelkezési jogot, kijelentette, E , mak eamf l /"egegyezes „hogy ha Anglia átadná valakinek a ligetet, az Török-' = MeT'SlM és" £átí ország kellene, hogy legyen". (A görög külügyminiszter = ^n^Ln tLqSiil meq problépedig már abba is beleegyezett, hogy ha Görögország E máiukat é s készséoet nvilvánítoiak megkapja Ciprust, az angolok megtarthatják továbbra is E ^ra h<wv köliör^e^ mea^sék eqvtámaszpontjaikat ott.) = arr a' í 1^ kölcsönösen megertseK egy... , , = mas álláspontját es megfelelő rendeA gyarmatosítok spekulációjából kilátszik a lóláb. Fel- = zés t érjenek el, akkor könnyen elérhebiztatták a törököket, hogy míg a görögökkel civakodnak. E tik a kérdések megoldását, legyenek az angolok nyugodtan tovább uralkodhassanak ott Cipru- = azo k bármilyen nehezek son. E " " AZ UTOLSÖ SZÖT MAJD A CIPRUSIAK MONDJÁK KI = Véget ért Az angolok taktikája bevált. A görögök és a törökök = Vietnam Egységes Nemzeti lépre mentek. Görögországban törökellenes, Törökország- = _ . ban görögellenes tüntetések, provokációk voltak és Lon- = Frontjának OTSZágOS donban bizonytalan időre elhalasztották a tárgyalásokat. = lí«nnrae«ii!ca Nem a legkellemesebb dolog, hogy a sziklaszilárdnak E Kongresszusa hitt Északatlanti Szövetségen belül ilyen incidensek elő- E Peking> szep tember 12. (CTK). fordulhatnak. A gorog kormány keresere összeült az—. .-,. , . ,, .... . Északatlanti Tanács, hogy megvitassa a Ciprus miatt ki- = , Az K l™ s aJ tói r° d r a tudósítója jerobbant zavargásokat. A Reuter-iroda jelentése szerint a = lent l Hanoiból, Vietnam Egyseges görög kormány bejelentette, hogy a görög haditengerészet E Nemzeti Frontjának kongresszusán, valószínűleg nem vesz részt a szeptember 22-én kezdő- E amely szeptember 10-én ért végtei, dő földközi-tengeri hadgyakorlatokon és ugyancsak távol E megalakították Vietnam új Hazafias marad a szeptember végére tervezett ankarai görög- E Frontját. török-jugoszláv katonai szakértők értekezletén. — A 0 1 , .. Míg a görögök-törökök torzsalkodnak Cipruson, %z an- = A kongresszuson 81 tagból allo kozgolok tovább építik katonai támaszpontjaikat és megtör,ó =P™ U bizottságot választottak, amely a intézkedéseket hoznak a ciprusi hazafiak ellen. Ciprus jö- E kulonfele politikai partok, szervezetek, vőjének kérdésében az utolsó szót mégis a ciprusiak E nemzetiségek és a nép valamennyi rámondják majd ki, akiket felekezeti, világnézeti különbség E tegének képviselőiből tevődik össze, nélkül egyesít a szuverenitásért vívott harc. Végül is a E A Hazafias Front tiszteletbeli elnökéhárom „gazda" közül a negyediké, a jogos gazdáké, a ~ vé Ho Si Minh elnököt és az elnökség ciprusiaké lesz Ciprus. Igen jellemző Makariosz ciprusi = elnökévé Ton Duc Thangot választotérsek múlt csütörtökön 20 ezer ember előtt mondott be- = m széde, amelyben az érsek kijelentette: „Tántoríthatatlanul E „„" . . , .., , folytatjuk a harcot az önrendelkezési jogért. Bármiiven E, Ho Sl eI n, o k, ^szedeben kijemegszorításokat is alkalmaznak ellenünk. Folytatjuk a E lentett e. h o9y a küldöttek által elfoharcot és sem a börtön, sem a deportálás, de még a halál E 9 adot t program országos jelentőségű, sem akadályozhat meg bennünket, szabadságunk kivívá- E c é'-í a a békéért, az egységért, Vietnam sában." « = függetlenségéért és a demokráciáért Szűcs Béla — folytatott harc.
