Uj Szó, 1955. szeptember (8. évfolyam, 210-235.szám)

1955-09-13 / 220. szám, kedd

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1955. szeptember 13. kedd 30 fillér VIII. évfolyam, 220. szám. A mai számban: Akik a béke megszilárdítására törekszenek, egyetértenek abban, hogy rendezni kell a Szovjetunió és Nyugat-Németország kapcsolatát. A szovjet-nyugatnémet tárgyal ások szombati ülésén befejezték az általános eszmecserét (1—2—3—4. old.) Színvonalas üzemi újságokat Az egyes vállalatok keretén belül megjelenő üzemi újságok a legközvetlenebb kapcsolatban vannak az üzem dolgozóival. Éppen ezért a valódi helyzet, a problémák tökéletes ismerete alapján a legnagyobb segítséget nyújthatják az üzem dolgozói előtt álló fontos feladatok megoldásában. Sok üzemi újságunk mind jobban megfelel hivatása betöltésének. A CSKP Központi Bizottsága tat kárságának múlt év decemberében, az üzemi újságok hiányosságainak elemzése után hozott intézkedése óta sokat javult az üzemi újságok színvonala, nagyobb számban és rendszeresebben jelennek meg. Az üzemi pártszervezetek, szak- és ifjúsági szervezetek és az üzem vezetőségének fokozottabb gondoskodásával solk üzemünkben helyes irányban fejlődött az újság szerkesztése. Hathatós előmozdítójává váltak a munkaversenynek, a kötelezettségvállalási mozgalomnak, szervezik az újítómozgalmat, a gazdaságosság fokozásáért és az önköltség csökkentéséért folyó harcot. Számos üzemi újság szép eredményeket ért el az új, haladó munkamódszerek bevezetésében, az üzem legjobb dolgozói tapasztalatainak terjesztésében is. A füleki Kovosmailtban megjelenő Vykont — Teljesítmény-t lapozgatva például látjuk, hogy az újítókról és a munka versenyben élenjárókról rendszeresen közöl népszerűsítő cikkeket. Az érsekújvári Elektrosvit üzemi újságjának legutolsó száma egész oldalon több kisebb cikkben az összüzemi kötelezettségvállalás megszervezésével foglalkozik. A Gömöri Vasércbányák Bányász Szó című újságjának külön rovata van az üzemen belüli önálló elszámolás bevezetésével kapcsolatban, amelynek segítségével részletesen megismertetik az egyes munkahelyek bányászait az új elszámolási rendszer bevezetésének jelentőségével és azokkal a feladatokkal, amelyek fontosak sikeres alkalmazásához. Az apátfalusi Pol'ana textilüzemben megjelenő Opatovsky Priekopník című újság utolsó számai is rendszeresen foglalkoztak az összüzemi kötelezettségvállalás szervezésével és konkrét leveleket közöltek a dolgozók tollából azoknak a munkafeltételeknek megteremtéséről. amelyek a kötelezettségvállalások valóraváltásához szükségesek. Az elért eredmények ellenére azonban sok üzemi újság még nem mozgósít kielégítően a terv teljesítésére, gyakran nem látjuk az újságok egyes számai tartalmának következetes irányát az üzem legfontosabb problémáinak megoldására. Pedig a terv egyenletes, mindennap és valamennyi mutatószámban való teljesítése ezekben a hónapokban döntő fontosságú a második ötéves terv első éve megnövekedett feladatai teljesítésének sikeres megKezdésére. A jó felkészülés, a jövő évi terv teljesítésének legfontosabb feltétele. Az üzemi újságoknak most az eddiginél még harcosabbakká kell válniok. Minden egyes számban következetesen kell küzdeniük a termelés technikai színvonalának növeléséért az eddig előforduló hibák megszüntetéséért. Minden számnak az üzem legfőbb, legidőszerűbb kérdéseinek megoldására kell mozgósítani. A füleki Kovosmalt üzemi újságja például kevés cikket közöl a minőség javításáról és a termelés gazdaságosságáról, bár az üzemben mindenki tudja, hogy a magas selejtszázalék csökkentése és a tervezett gazdaságosság elérése a legégetőbb problémák. A rozsnyói Bányász Szó augusztus 15-i száma csupán a vezércikkben foglalkozik az egyenletes tervteljesítés kérdésével A munkahelyeken dolgozóktól egyetlen levél sincs közölve ezzel kapcsolatban. Pedig itt is mindenki előtt nyilvánvaló, hogy az egyes dekádok tervteljesítese közötti nagy ingadozás megszüntetése a legfontosabb feladat. Pedig hely lett volna erre elég az említett számban, hiszen csaknem egy egész oldalt foglal el a lapban egy általános sportcikk, amely a gömöri sportnak sok évtizedre visszanyúló hagyományaival foglalkozik. Mit mutat ez a példa, amely sajnos nem egyedülálló? Sok üzemi újságban találkozunk ezzel a jelenséggel, amikor a szerkesztőség hosszú általános cikkeket közöl sportról, egészségügyről, kül- és belpolitikai eseményekről, tehát olyan kérdésekről, amelyekről napilapok sokkal megbízhatóbban tájékoztatják a dolgozókat. Azt, hogy sok helyen az üzemi újság szerkesztőbizottsága nem fektet kellő súlyt a levelezők széles körének megszervezésére minden munkahelyen, a levelezők nevelésére, akik cikkeikkel hozzájárulnának a lap színvonalának emeléséhez, hozzásegítenék az üzemi újságot valódi hivatása betöltéséhez. Csak akkor lesz igazán jó az üzemi újság, ha az üzem dolgozói nemcsak olvassák, hanem írják is a lapot. A hibák megszüntetésének, a feladatok teljesítésére való mozgósításnak csak ezáltal lehet igazi harcosa. Jó példával jár elől ezen a téren az Opatovsky Priepoknik szerkesztősége, amelynek ez ideig már több mint száz rendszeres levelezője van. A nagyszámú levelezőgárda biztosítja a lap heti megjelenését. így a lap nem regisztrál, nem közöl elavult híreket, hanem mozgósít, serkent. Mint jó példát említhetjük meg ugyanennél az újságnál, hogy minden egyes számot rendszeresen értékel egy négytagú bizottság. Ez az értékelés megmutatja,, hogyan segített az újság az egyes problémák megoldásában, és ezáltal lehetővé teszi a lap színvonalának állandó javítását Nagyon fontos feladat tehát, hogy valamennyi üzemben megszervezzék az üzemi lap tartalmának rendszeres értékelését. Legtöbb üzemi újság a pártszervezet, a szak. és ifjúsági szervezet, valamint az üzem vezetőségének közös kiadásában jelenik meg. ,Nem elég azonban az újság hátlapián feltüntetni ezt. Az említett szervezetek bizottságainak, kiváltképpen pedig a pártszervezet bizottságának hatékony segítséget kell nyújtaniok a szerkesztőségnek, rendszeresen irányítani, ellenőrizni munkáját. A pártunk és kormányunk által kitűzött feladatok teljesítésének az üzemi újság akkor felel meg legjobban, ha a pártszervek állandó ellenőrzéssel gondoskodnak színvonala emeléséről. Tö rődni kell azzal is, hogy az újság szerkesztője ne legyen megterhelve mellékes feladatokkal, amelyek ideiének nagy részét elvonnák fő kötelessége teljesítésétől. Céltudatos vezetéssel, a levelezők széles körének a lap szerkesztésébe való bevonásával az üzemi új ság hatékony eszközévé válik az üzem dolgozói előtt álló legfőbb feladatok megoldására való mozgósításnak. Akik a béke megszilárdítására törekszenek, egyetértenek abban, hogy rendezni kell a Szovjetunió és Nyugat-Németország kapcsolatát A szovjet-nyugatnémet tárgyalások szombati ülésén befejezték az általános eszmecserét Moszkva, szeptember 10. (TASZSZ) A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Német Szövetségi Köztársaság kormányküldöttsége szeptember 10-én, moszkvai Idó szerint délelőtt 10 órakor tartotta második ülését. N. A. Bulganyinnak, a szovjet küldöttség vezetőjének javaslatára az üléseken felváltva a két küldöttség vezetője elnököl. A szeptember 10-i ülésen dr. Konrád Adenauer, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja elnökölt. Az ülésen folytatták a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság közötti közvetlen diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok, valamint a kultúrkapcsolatok megteremtése kérdésének és a két felet érdeklő más kérdések megvitatását. Az illésen nyilatkozatot tett N. A. Buiganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, a szovjet küldöttség vezetője. Ezután Adenauer kancellár, a Német Szövetségi Köztársaság küldöttségének vezetője és von Brentano, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminisztere tett nyilatkozatot. Ezt követően N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja és V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere szólalt fel, majd W. Hallstein, a Német Szövetségi Köztársaság külügyi államtitkára beszélt. Az ülés végén elhatározták, hogy az általános kérdésekről a küldöttségek között folytatott eszmecserét befejezettnek tekintik. A két ország külügyminisztereit megbízták, hogy lássanak hozzá a konkrét javaslatok előkészítéséhez, figyelembe véve a kifejtett nézeteket. N. A. Buiganyin elvtárs nyilatkozata Tegnap meghallgattuk Konrád Adenauer szövetségi kancellár nyilatkozatát, amely bennünket határozottan érdekel és komoly figyelmet érdemel. A kancellár úr beszélt az itt kezdődött tárgyalások fontosságáról, de említést tett azokról a nehézségekről is, amelyek kapcsolatosak ezekkel a tárgyalásokkal. Ezt ml is teljes mértékben belátjuk. Adenauer úr kifejezte azt a szándékát, hogy a tárgyalásokat a teljes őszinteség szellemében folytassa. Mi ugyanezzel szeretnénk válaszolni. Egyet kell értenünk a tegnap kifejtett tételekkel. Ezek érintik azokat a veszélyeket, amelyek egy újabb európai háború kitörésének fenyegetésével függnek össze. A szovjet nép jól tudja, hogy a jelenlegi körülmények között mit jelent a háború. A szovjet nép nem is oly régen átélte ezt, annak ellenére, hogy senkit sem fenyegetett, nem tört idegen földekre és békében akart élni minden néppel. A szovjet emberek a Nagy Honvédő Háború négy esztendeje alatt olyan nyomorúságokat éltek át, oly sok szenvedésen mentek keresztül a hódítók és háborús bűnösök részéről, hogy még most is minden egyes szovjet családnak mély keserűséggel és természetesen tiltakozással kell emlékeznie erre. Súlyos veszteségeket és pusztításokat hozott a háború Lengyelország, Jugoszlávia és Csehszlovákia népeinek, Franciaország és Anglia, Belgium és Hollandia népeinek. Egész Európa népei nem tudják elfelejteni és nem felejtik el a második világháborút kirobbantó német militarizmus és fasizmus bűncselekményeit. A német nép más helyzetben volt. A háború azonban hatalmas áldozatokon, nyomorúságon kívül a német népnek sem hozott végeredményben semmit. Fel kell tételezni, hogy a német nép most éppen úgy gyűlöli a háborút, mint a szovjet nép. Ha a szovjet népről és a német népről beszélünk, nem lehet kétséges, hogy gondolatainknak, érzéseinknek e tekintetben bizonyosan sok a közös vonása. Mindenesetre felételezem, hogy a szovjet nép és a német nép nem akar egy új háborút elviselni és úgy véljük, közeledniök kell egymáshoz, hogy biztosítsuk a békét és a biztonságot, amelyet nem csupán Európa népei, hanem minden nép kíván és amelyben a népek érdekeltek. Megígértük, hogy őszinték leszünk és meg kell mondanunk önöknek, a Német Szövetségi Köztársaság képviselőinek, hogy a Szovjetunió a háború befejezése óta a német nép egy részével már jő, baráti kapcsolatokat teremtett. A Szovjetuniónak és a Német Demokratikus Köztársaságnak ezek a kapcsolatai a minden oldalú együttműködés szilárd alapján létesültek, s ml nem kételkedünk abban, hogy a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság barátsága és együttműködése éppen úgy érdeke a szovjet népnek, mint a német népnek. E kapcsolatok az egyenlőség és az egymás tjelügyeibe való be nem avatkozás alapján a jövőben is tovább fejlődnek. A Szovjetunió a Német Szövetségi Köztársasággal is normális kapcsolatokat óhajt létesíteni. Ügy véljük, nincsenek olyan komoly érvek, bármilyen ügyeskedéssel is keressék ezeket, amelyek a jelenlegi körülmények között igazolnák e kapcsolatok rendezésének elodázását. Az ilyen halogatás nem szolgálná sem a szovjet nép, sem a német nép érdekeit. Akik békére, a béke megszilárdítására törekszenek és valóban tudatában vannak annak, milyen áldozatokat hoz magával a háború, azok egyetértenek abban, hogy szükséges rendezni államaink kapcsolatait. Nyugat-Németországban olykor olyan beszédek hangzanak el, mintha a Szovjetunióval „az erő helyzetéből" kellene tárgyalni. Mi nem szólhatunk gúny nélkül az ilyen érvelésekről. Az ilyen érvek fölött csak mosolyogni lehet. Ha valaki tudja, hogy mit jelentett a Szovjetunió és mit jelent most, úgy a német Wehrmacht, Németország, a német nép tudja. Mit lehet mondani azokról a kijelentésekről, amelyek Nyugat-Németországban az „erő-helyzetről" hangzanak el? Erről bizonyára azok beszélnek, akiknek még a második világháború tanulságai nem elegendők. Ügy vélem, hogy mi. a jelen tárgyalások részvevői egyetérthetnénk abban, hogy ha bárki közülünk most ilyen állásponthoz tartaná magát, akkor a Moszkvában kezdődött tárgyalásoknak semmi értelmük sem lenne. A szovjet küldöttség örömmé! üdvözli Adenauer úrnak azt a kijelentését, hogy a Német Szövetségi Köztársaság nem állit semmiféle „előzetes feltételt" a Szovjetunióval való kapcsolatok rendezéséhez. Ez ellentmondana azoknak a közöttünk történt levélváltásoknak, amelyek megelőzték a jelen tárgyalások kezdetét. Ez nem szolgálná sem a szovjet nép, sem a német nép érdekeit. Ami a szövetségi kencellár nyilatkozatában különösen érintett két kérdést illeti, mindkét kérdéssel kapcsolatban ki kell fejteni a szovjet kormány nézetét. Adenauer szövetségi kancellár úr első kérdésként a hadifoglyok problémáját említette. Véleményünk szerint itt bizonyos félreértésről van szó. A Szovjetunióban nincs semmiféle német hadifogoly. Minden német hadifoglyot szabadonbocsátottunk és hazaküldtünk. A Szovjetunióban csupán a volt hitlerista hadsereg háborús bűnösei tartózkodnak, olyan bűnösök, akiket a szovjet bíróság, a szovjet nép, a béke és az emberiség ellen elkövetett különösen súlyos büntettek miatt elitéltek. Valóban országunkban szeptember elsején 9626 háborús bűnös maradt. Ezek azonban olyan emberek, akiknek a legemberségesebb szabályok és mértékek szerint is, mint bűnösöknek, börtönben a helyük. Ezek olyan emberek, akik kivetkőztek emberi mivoltukból, ezek martalőcók, gyújtogatók, a nők, gyermekek és aggok gyilkosai. A szovjet bíróságok érdemük szerint ítélték el őket és nem tekinthetők hadifoglyoknak. A szovjet nép nem feledkezhettk meg a bűnöző elemek által elkövetett olyan súlyos bűntényekről, mint 70 000 embernek a kijevi Babij vízparton történt kivégzése. Nem feledkezhetünk meg a német koncentrációs táborokban kivégzett, gázkamrákban elpusztult és élve elégetett emberekről. .Vajon elfeledhető-e az a sok tonnányi női haj, amelyet az agyonkínzott asszonyokról vágtak le és amelyet a majdaneki haláltábor raktáraiban gyűjtöttek össze. Mi, akik itt jelen vagyunk, saját szemünkkel láttuk mindazt, ami Majdanekben történt. A majdaneki és auschwitzi Ijeláltáborokban több mint öt és félmillió teljesen ártatlan embert gyilkoltak meg. Az ukrán nép sohasem feledi el a Harkovban ártatlanul kivégzett embereket, akiket ezrével lőttek agyon és fojtottak meg. Meg tudnám nevezni a szmolenszki, kra.sznodari, sztavropoli, Jyovi, poltavai, novgorodi, oreli, rovnói, kaunaszi, rigai és sok más koncentrációs tábort, ahol a hitleristák sok százezernyi szovjet polgárt kínoztak halálra. Nem lehet elfelejteni az ártatlanul meggyilkolt, megfojtott, élve eltemetett embereket, nem mehetnek feledésbe a felperzselt városok és falvak, a megölt asszonyok, fiatalok és gyermekek. £s ez az általam említett 9626 ember olyan bűnöző elem, aki ezeket a szörnyű bűncselekményeket elkövette. Meg szeretném továbbá jegyezni, hogy ha itt megvizsgálnánk e bűnösök kérdését, akkor úgy kellene eljárni, hogy ebben részt vegyenek mind a Német Szövetségi Köztársaságnak, mind a Német Demokratikus Köztársaságnak képviselői. Ez a kérdés érinti Németország mindkét részét. Minthogy nem gondoljuk, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormányküldöttsége az adott feltételek mellett kívánatosnak tartja az említett kérdés megvizsgálását a Német Szövetségi Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság képviselőjének részvételével, nyilvánvaló, (Folytatás a 2. oldalon.)