Uj Szó, 1955. szeptember (8. évfolyam, 210-235.szám)

1955-09-07 / 215. szám, szerda

1955. szeptember 7. UJSZ0 (5) A/í unka után jól esik a pihenés — mondja a közmondás. Ez a munka utáni légkör árad az öregekből s e légkörben él Zatykó asszonya, aki nem akar többé rágalmakkal zsúfolt leveleket olvasni és viaskodni az ármányok ezerkarú polipjaival. Nyugalmat kíván az asszony, az öregek is ezt akarják és távol akarnak tartani maguktól mindent, ami új, ami igazi életet, fejlődést jelent és izgak'tnmal jár. Napi munkájuk a régi kerékvágásban halad. Tehenet tartanak, rengeteg szárnyas, tyúk, csirke, kacsa, liba és pulyka népesiti be udvarukat, de mindebből a mozgásból kevés található a ragyogó tiszta lakásban, ahol a barnára lakkozott padló úgy csillog, akár a fényezett asztal lapu. szépen és ízlésesen berendezett kényein

1's lakás ugyanakkor hűvös és merev mozdulatlanságot is áraszt. Az üvegek, porcelánok, a csipkék és valamennyi dísz az öregek nyug.'mat áhítozó bűvkörébe került és hű tolmácsolója gondos gazdái érzelmeinek. A lakásban van egy porcelánfigura, amely egy ágaskodó lovat ábrázol. A mczgást kívánja érzékeltetni, nekem mégis már az első pillanatban, amint átléptem a szoba küszöbét s észrevettem ezt a figurát, az volt a benyomásom, hogy itt ebben a szobában csak akkor lesz mozgás, ha egy tipegő, járni tanuló gyermek egy óvatlan pillanatban játékos kedvvel megragadja ezt az ágaskodó lovat és a fényes padlóhoz csapva pozdorjává zúzza. A gyermek, akinek ez lesz többek között a feladata,, már él, Zatykóné annyi szeretettel es izgalmas féltéssul neveli, amilyennel férje hordozta lelke legmélyén az Ifjúsági Falu eszméjét. Ez a születendő gyermek, aki 17 évi házasság után született, voit a döntő mozzanat Zatykó elhatározásában, amely mögött évek harca és vívódása rejlik. A névtelen levelek áradata még 1952-ben kezdődött. Zatykó eleinte nem tulajdonított nekik nagy fontosságot, hisz végeredményben oly vaskos hazugságokkal, szemenszedett rágalmakkal voltak tele, hogy feleslegesnek találta megcáfolni őket és nem hitte, hogy felesége hitelt fog adni nekik. Valószínű is, hogy az asszony, aki ismerte férje egyenes, meg nem alkuvó természetét, nem hitt az első leveleknek. Nem hitte, hogy férje megcsalja, mégis szülei hatása alatt az idegen hazugságok fegyverré váltak a kezében. Nyugalmat kívánt és hallani sem akart többé arról, hogy az Ifjúsági Faluba, abba a darázsfészekbe költözzenek. Később, amikor ismeretlen emberek látogatták meg és hosszú órákon keresztül jámbor hangon és „önzetlenül" élőszóval erősítették meg a rágalmakat s végül, amikor a levelek hangja egyre fenyegetőbbé vált, az asszony követelni kezdte, hogy férje hagyja ott az Ifjúsági Falut és vállaljon itthon munkát. Zatykó házaséletében egyre hevesebb jelenetek játszódtak le. A névtelen levélíró azzal fenyegette az aszszonyt, ha férje továbbra is az Ifjúsági Falu vezetője marad, akkor a „fehér légió" végez vele. Ugyanebben az időben a „Szabad Európa hangja" is bekapcsolódott a rágalomhadjáratba. Zatykó egyszerre csak észrevette, hogy a névtelen levelek ügye féligmeddig sem tréfa, hogy reakciós erők összefogtak ellene és mindenképp el akarják távolítani a szövetkezet éléről. Ezt a következő eset is megerősítette: Egy napon a komáromi járás arról értesítette, hogy visszavonja fegyverviselési engedélyét. Zatykőt a döntés azért is meglepte, mert az Ifjúsági Faluban több dolgozónak volt fegyverviselési engedélye és csak az övét vonták vissza. Ennek ellenére nem sokat kutatta az ügy hátterét, hanem az értesítés átvétele után azonnal átadta az illetékes hatóságoknak fegyverét. Ugyanazon a héten azonban, amikor szombat este a munkától fáradtan hazaérkezett, felesége első dolga az volt, hogy megkérdezte, hol a fegyvere. Nem akarta nyugtalanítani az asszonyt, nem árulta el neki, hogy visszavonták az engedélyét, hanem azzal a kifogással élt, hogy bizonyára munkaruhájában hagyta. Ekkor az asszony sírva fakadt és megmutatta a névtelen levelet, amely közli vele, hogy férje már fegyvertelen és közeleg az óra, amikor rövidesen végeznek vele. Zatykónak keserves vasárnapja volt, egyrészt az asszony jogos aggodalmát kellett csitítania, másrészt most már világosan látta, hogy ellenséges csoport működéséről van szó. A levélírónak tiyilván cinkosa van a járási nemzeti ám a láp helyen L Mu'' — - •— — ..."*'' —- - — - '- • — • —i. i bizottságon is, mert a fegyverviselési ügyről ö senkivel sem beszélt. I^ásnap az ügyet átadta a felsőbb hatóságoknak kivizsgálás végett. Ennek eredményeként a járáson leváltottak valakit, akihez gyanú férkőzött. De a tettest, a névtelen levélírót nem sikerült megtalálni és az 'zavartalanul tovább folytatta aljas aknamunkáját. A fegyvert ugyan visszaadták neki, de otthoni nyugalmát nem. Zatykó ennek ellenére rendíthetetlenül folytatta munkáját, kettős harcát: otthon és a szövetkezetben. Nem tartozott az ijedős emberek közé, a jólét megvalósítása az Ifjúsági Faluban, ahová a párt állította, életcéljává vált. Arra azonban rájött, hogy súlyos hibát vétett, mert az asszonyt nem készítette elő az osztályharcra, nem edzette ellenállásra és így természetes, hogy nehéz helyzetében nem várhat tőle segítséget. Próbálta meggyőzni az asszonyt türelemmel, szép szóval, igyekezett neki megmagyarázni, hogy az ilyen névtelen levélírók csak ijesztgetik, rágalmazzák az embert, de sokkal gyávábbak, semhogy tenni mernének valamit. Láthatja, hogy mögötte áll a nép hatalma, a becsületes szövetkezeti dolgozók, akik megvédik minden ellenségtől: De Zatykó, aki száz meg száz embert meg tudott győzni az Ifjúsági Falu jelentőségéről, otthon kudarcot vallott. Kezemben van az egyik névtelen levél másolata, amely betekintést enged a rágalomhadjárat labirintusába és feltárja mindazt az aljasságot, szemetet és bűzt, amit a reakciós erők használnak fel a becsületes, tisztajellemű emberek beszennyezésére és tönkretételére. A levél, amely az asszonyhoz szól, így hangzik: „Igen tisztelt ösmeretlen. Elsősorban engedje meg, hogy üdvözöljem Önt. Bocsánatot kérek, hogy zavarom, de mindössze csak pár sort írok. Nem tudom megkapta-e eddigi leveleimet, melyeket ^magyarul írtam Önnek, azt sem tudom megértette-e azokat, azért most szükségesnek tartom, hogy szlovákul írjak. Az ön kedves férje rossz útra tévedt. Nagyon jóba van egy úrinővel, akinek rövidesen gyermeke lesz tőle, ha időközben nem történik meg a szükséges beavatkozás. Ezzel már be is fejezem levelemet és úgy vélem, hogy elég világosan megmagyaráztam mindent. Azért írok önnek, hogy még többet tudjon meg férje viselt dolgairól. Ismeretlen." Sem a keltezés, sem a helység neve nincs feltüntetve a levélen. Időtlen és hallatlan' mű ez, helyhez sincs kötve, mint általában a névtelen levelek. Tulajdonságai. szervesen egymáshoz vannak nőve, tartalma is ugyanaz, mert eddig soha egy névtelen levelet sem olvastam, amelyben valakinek a háta mögött jót írtak volna. És nem tévedek, há azt állítom, hogy léte a köldökzsinórral össze van kötve a kizsákmányolással, s azzal a rosszal és gonoszsággal, amely ezzel együtt jár. A betűket, szavakat, mondatokat, amelyeket az emberiség azért talált fel és amelyeket azért gondoz és tökéletesít, hogy rendet, összhangot, kultúrát teremtsen, a névtelen levélíró arra használja, hogy zavart keltsen, hogy ellentéteket szítson. Semmi kétség, a fenti levél írója ama másik táborhoz tartozik, amely az atomerőt békés célok helyett rombolásra, pusztításra akarja felhasználni. És meg kell azt is figyelni, nfíly fényesen oldotta meg a nemzetiségi problémát... de ez nem csoda; neki mindegy, egyformán gyűlöli a szlovákot és magyart, ha a szocializmust akarják építeni, Mindezt azért tartom fontosnak elmondani, hogy megértsük Zatykóné magatartását, aki féltette férjét az aljas ellenféltől és akaratlanul is a névtelen levélíró célját szolgálta. Igaz, a hajsza nem érte el célját, mert Zatykó ugyan elhagyta a szövetkezetet, de ma sokkal fontosabb és hasznosabb munkát végez, mint az Ifjúsági Faluban. És biztos, hogy Zatykó el nem hagyja álmai színhelyét, ha nem tudja, hogy ott a vezetés jó kezekben van. Zatykó máskép nem hagyta volna el az Ifjúsági Falut, amelynek minden családját, minden talpalatnyi földjét igaz, emberhez méltó hűséggel szereti. Egy-egy gyönge szövetkezeti taggal képes volt órák hosszat elbeszélgetni, csakhogy meggyőzze a szövetkezeti eszméről és jobb, hűséges munkára serkentse. Minden dolgozó kincset jelentett számára és értékét ki akarta bányászni, felszínre akarta hozni. Képes volt az. egész vezetőséggel szembeszállni egy-egy emberért, akit szerinte tanítani, nevelni kell és megmenteni a szocializmus számára. De ugyanakkor kíméletlen volt ahhoz, akinél észrevette, hogy a közösséget, a szövetkezetet meg akarja károsítani és csak a maga javát keresi. Nyílt volt és kíméletlen, nem csoda hát, hogy akadtak ellenfelei, akik nem voltak ugyan nyíltak, de kíméletlenek igen. < « Híve azonban annál több van. Bár keresztül ment a poklon, igazi fegyvere továbbra is a meggyőzés, a népnevelés. Türelme csorbítatlan ma is. Erre a türelemre emlékeznek sokan, akikben szavai nyomán izzani kezdett a hűségnek az a szikrája, amely a közös munka folyamán lángra kap, fűt, melegít és áldást osztogat. Zatykó nemcsak a gyönge dolgozókkal törődött, hanem a kiválókkal is. Králik gondja volt, hogy a szövetkezet minden talpalatnyi földjét megfelelően megműveljék, Zatykó arra törekedett, hogy mirvien dolgozó, nemzetiségre való tekintet nélkül otthont találjon a szövetkezetben, meglássa a közös munka eredményeiben a jólét kimeríthetetlen forrását, érezze mindenütt a szocializmus áldását és hü legyen a szövetkezethez, akárcsak otthonához. Mindez ma az Ifjúsági Falu dolgozóinak többé-kevésbé vérévé vált. A közös munkához való hűség, amely alapfeltétele a szövetkezet további fejlődésének, már meghonosodott náluk és mély gyökeret vert a tagokban. Kele Gábor, a komáromi traktorállomás szökehajú, világos szemöldökű szakaszmechanikusa az első traktoros volt az Ifjúsági Faluban, akit kiváló és áldozatkész munkájáért kitüntettek és ugyancsak azok között volt, akik a magyar ifjúságból elsőknek jelentkeztek traktorosoknak, szívvel-lélekkel bekapcsolódva a parlagon heverő szűzföld és az embereket egymástól elválasztó korlátok feltörésébe. Amikor elbeszélgettem vele a kezdet nehézségeiről, világoskék s2eruében derűsen csillant a fény és arról beszélt, milyen módon; foglalkozott vele Zatykó, hogyan indította meg a fiatal traktorosok szocialista munkaversenyét, amelynek ö lett a győztese. — Szó sincs róla, nagyon boldog voltam én akkor — mondja —, hisz pénzjutalmat is kaptam, de megérdemeltem, mert kegyetlenül nehéz munkát végeztem. Nagyon sok traktort kellett kihúznom a sárból. MiniJig újabb és újabb akadályokat kellett leküzdenünk ... de bírtuk, mert Zatykó is rendes volt hozzánk, ha jó munkát végeztünk ... Egy-egy dicsérő szava nyomán fáradtságunk is elmúlt. így beszél Kele Gábor a kezdeti nehézségek legyőzéséről és Zatykóról, aki első volt a munkában. Hadd mondjam el, hogyan és honnan került ide Zatykó, hogyan indult meg az Ifjúsági Falu építése.^ Zatykó Istvánt 1947 elején a CSISZ járási titkárrá nevezte ki Galántára, de hatáskörébe tartozik Szene és Szered ifjúságának nevelése is. Áprilisban $nár i-,/** v ^ ... x • • »->«, . • jS-V-N, -W & j-t ' <V.'á» A juhász lakás, amely az első brigádo soknak otthont nyújtott. azt a megbízást kapja, hogy szervezzen brigádot Balázsfalu újjáépítésére, amelyet a fasiszták a felkelés alatt rombadöntöttek. Ő maga is csatlakozik a 36 tagú brigádhoz, elmegy vele Balázsfalura, vezeti a munkát és brigádja oly fegyelmezetten végzi feladatát minden munkaszakaszon, hogy kitüntetésben részesül. Amint ezt a munkáját befejezte, újabb feladatokat kap a CSISZ-központtól. Százötven tagú brigádot kell szerveznie az Ifjúsági Vasútvonal építéséhez. Zatykónak ebben az időben komoly aggodalmai vannak, attól tart, hogy ilyen nagyszámú brigádot nem tud összehozni. Közben azonban a politikai események segítségére sietnek, a győztes februári napok óriási hatást gyakorolnak az egész ország ifjúságára. Gottwald szavai visszhangot keltenek a fiatalok szívében. Zatykó azt állítja, hogy 1948. első negyedében nem százötvenen, hanem háromszázan jelentkeztek brigádmunkára a járásban, rostálni kellett köztük. Többnyire falusi fiúk és lányok voltak, ezért az Ifjúsági Vasútvonalon falusi brigádnak nevezték őket. Komoly és figyelemre méltó munkát végeztek az első naptól kezdve. Zatykó ekkor tanult meg bánni az emberekkel, sajátította el a szervezés helyes módszereit. Itt látja meg elsősorban, micsoda kincs, alkotó erő rejlik a fiatalságban, amely izgalommal és hévvel készül a szocializmus építésére. Ez a hév átragad rá is, boldogan szervezi meg őket csoportokban, a gyengéket az erősekkel hozza össze, megteremti köztük az egységet, ositozik problémáikban, örömeikben és bánatukban; a tábortűznél megbeszéli velük olvasmányaikat, gondja van arra is, hogy ünnepeljék a győztes csoportot, amely a munkaversenyben az első helyre küzdi fel magát Ugyanebben az esztendőben megszervezi a Galánta-Alsószeli útvonal • építését. Az ifjúság most már lesi Zatykó utasításait, a fiúk, lányok serege mindenüvé lelkesen követi. A szocializmus fogalma egyre erőteljesebb hangot és egyre konkrétebb formát kap a falusi brigádban is. Az Ifjúsági Falu gondolata érik és Zatykó titokban gyűjti már az anyagot, amelyet az ifjúság a viták folyamán lelkes hévvel gyúr és formál, hogy á mű, amely erejükből készül, erős és ellenálló legyen a reakció minden rosszindulatú- támadásával szemben. A februári győzelem után az ifjúság a reakciót százlábú és százkarú alattomos sárkánynak látja és az If„•úsá^i Falu eszméje tulajdonképpen a/ért ver gyökeret lelkükben, hogy fe'építhcssék a szocializmus bevehetetlen várát, bástyáját. Makarenko műve ebben az időszakban kézről kézre jár. A fiatalok példaképe, a szovjet Komszomol és hőn óhajtják, hogy ők is megmutathassák erejüket. Zatykó az ifjúság törekvésének reális alapot kePes. Először megfelelő terület után kutat és talál is a galántai járásban egy elhanyagolt fö'dbirtokot, de amikor előadja tervét a lelkes tekintetű fiúknak, lányoknak, akik napi munkájuk után a tábortűz lobogó lángjai köré gyülekeztek, egyöntetű visszautasításban részesül. Az ifjúságnak az volt az álláspontja, hogy nekik olyan terület kell, ahol nincs még semmi, ahol ők teremtik meg a közös élet alapját. Zatykó érti, magáévá teszi az ifjúság álláspontját és közli a CSISZközponttal és a megbízotti hivatallal. Ez a nagy darab ember megnyerő módon tolmácsolja a felsőbb szervek előtt az ifjúság kívánságát Ekkor éri az első csalódás. A CSISZ központja ugyan támogatja kezdeményezését, de a megbízotti hivatalban fölényesen mosolyognak a meseszerű terven és fölényes jóindulattal elutasítják, rriöndván, hogy az egész elképzelésnek nincs reális alapja. Zatykó erre a CSISZ támogatásával a pártközponthoz fordul. Terve itt lelkes fogadtatásra talál, megígérik támogatásukat és azt a tanácsot adják, hogy a munka megindítása előtt válogassa ki a legjobb kádereket az Ifjúság köréből, akik szívósak és nem rettennek vissza a kezdeti nehézségektől. Konkrét formában a párt azt javasolta, hogy azokat az ifjakat, akik az eddigi munkában kitűntek, hívja össze a budmerici kastélyba, ahol politikai oktatást kell számukra rendezri. hogy előkészítsék őket az Ifjúsági Falu építésének nehéz munkájára. (Folytatása következik.) \ l i