Uj Szó, 1955. szeptember (8. évfolyam, 210-235.szám)

1955-09-29 / 234. szám, csütörtök

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA m* —————————— i i i i i Bratisiava, 1955. szeptember 29. csütörtök 30 fillér VIII. évfolyam, 234. szám A mai számban: „Világosság kellene ide" ... (2­old.) Az ENSZ-közgyűlés 10. ülésszakának munkája (3. old.) Munkásosztályunk büszkesége (4­old ) Akad még javítani való ... (5. old.) Prágai levél (6. old.) A mocsár és a láp helyén (7. old.) A 26. Csehszlovákia—Magyaro rszág válogatott labdarúgó-mérkőzés előtt (8 old.) Tanuljunk, hogy taníthassunk Pár hónapja vetettlink számot azzal, hogy pártoktatási évben a párttagok és a pártonkivii liek mennyit merítettek a tudás forrásából. Az eredmények szépek, a múlt évi pártoktatás so­kat nyújtott a pártszervezeteknek, sokkal ered­ményesebben tudtak dolgozni, megbirkózni a nehézségekkel. A pártoktatási évben nagyon sok fiatal ember nevelődött, akikből a pártszervező tek tagjelölteket vettek fel. Fábry Ferenc elv társ, a zsélyi falusi pártszervezet elnöke öröm mel számolt be szerkesztőségünknek, hogy i pártoktatási év nagyon sokat segített a párt szervezet munkájának megjavításában. A párt oktatási évben sok pártonkiviilit neveltek, akik­bői kilenc tagjelöltet vettek fel. A pártszervezet fiatal tagokkal felfrissül és most sokkal jobban tud harcolni a szövetkezet megszilárdításán. Nagyon szép eredményeket értek el a pártokta­tási évben Nádszegen is, ahol 10 tagjelöltet vettek fel. A pártszervezet bizottsága rendsze­resen törődött a propagandisták Irányításával, az előadások érdekesek és magas színvonalúak voltak. Ha a számvetés másik oldalát nézzük, egyes helyeken nem lehetünk megelégedve az ered­ményekkel. Sok falusi pártszervezetben még mindig lebecsülik az Ideológiai munkát. Voltak olyan pártszervezeteink is, ahol egyáltalán nem tartottak pártoktatást. Több helyen pedig a pártoktatás csak formális volt. A propagandista felolvasta a brosúrából az anyagot, s az ilyen előadás nem keltette fel a hallgatók érdeklődé­sét és ezért nem is szívesen jártak a pártokta­tásra. Más helyeken viszont az volt a hiba, hogy bár az előadó érdekesen adott elő, látszólag ma­gas színvonalú volt az előadás, azonban nem volt összekötve « gyakorlattal, és így keveset segí­tett a pártszervezetnek. Ez volt a helyzet Hidas­kürtön, Nagymácsédon és Tardoskedden is, ahol a propagandisták szintén nem alkalmazták a pártoktatási ^cörök témáját az időszerű kérdé­sek:*?, a szövetkezet megszilárdítására. A pártoktatás formális megtartásának a kö­vetkezménye, hogy még sok szövetkezetben bent vannak a kulákok, és a pártszervezetek nem tudnak ellenük eredménvesen harcolni. A felbári szövetkezetből nemrégiben zártak ki hét kulákot. A pártszervezet eredetileg csak hat kulákot javasolt kizárásra, azonban Vizi elvtárs­nő, hatgyermekes anya, kinek férje a kulákok­nál robotolt, a gyűlésen leleplezte a hetedik kulákot is, — ki kell zárni őt is, ő se közénk való — mondotta. A pártoktatási év azt a célt szolgálja, hogy a pártonkívülieket öntudatra nevelje, hogv sok ilyen Vizi elvtársnő legyen, akik megmondják a régi világ kizsákmányolói­nak szemébe a bűnüket. A számvetéssel tehát úgy állunk, hogy ahol törődtek a pártoktatással, meghozta gyümölcsét. Viszont ahol lebecsülték az ideológiai munkát, a pártszervezet nehézségekkel küzd, nem tud eredményesen dolgozni. Ez arra Int bennünket, hogy a pár nap múlva kezdődő pártoktatási évre minél jobban készüljünk fel. A pártoktatási év sikerének előfeltétele, hogy jó propagandista kádereket biztosítsunk. Ezt úgy érhetjük el, hogy a nyári szemináriumokon minél többet foglalkozunk a propagandistákkal. Járási pártbizottságaink a múlt év tapasztalatai nyomán az idén sokkal többet foglalkoztak a propagandisták szehiináriumi oktatásával, és sok helyen nagyon szép eredményeket értek el. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Szencen egy pár propagandista kivételével majdnem min­denki rész vett a szemináriumi oktatásokon. A szenei járási pártbizottság a propagandisták számára még kirándulást is rendezett a brati­slavai Lenin-múzeumba, hogy ezzel is felfrissít­se a propagandisták ismereteit. Több helyen azonl-an elhanyagolták a propagandisták szemi­náriumi oktatását. Érsekújváron például az alap­fokú körbe igen kevesen jöttek össze. Ez a helyzet sajnos több járásban is. Egyes helyeken elkövették azt a hibát is, hogy a propagandis­tákkal nem beszélték meg, hogy vállalják-e to­vábbra is ezt a funkciót. Ez is helytelen, mert ha a propagandista kedvetlenül végzi a munká­ját, akkor nem érhetünk el kellő eredményt. Nem sok időnk van, októberben már megkez­dődik a pártoktatás, fordítsunk most minden erőt arra, hogy a kezdet sikerrel induljon. A propagandistákat oktassuk továbbra is a szemi­náriumokban, hogy állandóan emeljék ideológiai színvonalukat. A propagandisták szerettessék meg hallgatóikkal a könyvet, a tanulást, hofly jó kedvvel tanuljanak. Szép dolog a tanulás, mert ez az alapja az emberiség jóléte emelkedésének. Enélkül nem mehetünk tovább, nem fejlődhe­tünk, nem tehetjük szebbé a holnapot. Tanulja­nak a propagandisták, tanuljanak a párttagok, hogy taníthassanak, hogy az egész dolgozó nép-> "el együtt nagyobb sikereket érhessünk el. Üj burgonyaszedő-gépet szerkesztettek A mezőgazdaság gépesítésének feladatát hazai kísérleti in­tézeteink fokozott lendülettel végzik. Legújabban a mezőgaz­dasági kísérleti intézetek gépesítési osztálya a burgonyakisze­dési munkálatok megkönnyítésé re és gyorsítására egy burgo­nyakiszedőgépet szerkesztett. A kiszedőgép Zetor 25-ös trak­torral vontatható. Az egyes so í távolságok az igényeknek meg­felelően állíthatók. A gép óriás; előnye az, hogy a talaj felüle­tét követi, s ezért a kisebb € Cfysn€tl6nség€k nsm befolyá­solják munkáját. F. L A lemesanyi földművesek példásan teljesítik beadásaikat A lemesanyi kis- és közép­parasztok az eperjesi járás leg­példásabb földművesei közé tar­toznak. Mindig arra törekszenek, hogy idejében elvégezzenek minden mezei munkát szom­szédi segítséggel és lelkiisme­retesen teljesítik beadásaikat az állattenyésztési és növényi ter­melésben. A gabonabeadást az idei termésből 109 százalékra teljesítették. Úgyszólván minden egyes gazdaság túlteljesítette kötelező beadását. Pl. Michal Timko középparaszt nyolc má­zsa kenyérgabonát adott be terven felül. Az előírt beadást túlteljesítette Jozef Mackó kis­paraszt és sokan mások. A lemesanyi földművesek szép eredményeket értek el az állattenyésztési termelés sza­kaszán is a beadásokban. A marhahús-beadást 150 szá­zalékra, a sertéshúsbeadás tervét pedig 105 százalékra tel­jesítették. Az előírt 96 liter napi tejbeadás helyett 160 liter tejet adnak be. A lemesanyi földművesek e napokban megkezdték a burgo­nya ásását és az ősziek veté­sét. Az első mázsa burgonyát már elszállították a líőartovcei begyűjtési raktárba. Az ősziek alá mindjárt kasza után elvé­gezték a tarlóhántást, hogy jól előkészített földbe vethessenek. Eddig 40 hektárnyi területen vetették el a rozsot és a bú­zát. A bratislavai kerület teljesítette a gép- és traktorállomások nyári munkatervét A nyitrai kerülettel verseny­ző bratislavai kerület szeptem­ber 22-én a köztársaságban el­sőnek 100,7 százalékra teljesí­tette a gép- és traktorállomá­sok nyári munkatervét Az eredményben nagy érdemük van a Csallóközcsütörtöki, Duna­szerdahelyi, Galántai, Pezinoki, Stupavai és a Kostolná pri Tren­éíne-i Gép- és Traktorállomás dolgozóinak. A bratislavai kerület legjobb traktorosa Michal Lebcok, aki a Dunaszerdahelyl Gép- és Trak­torállomáson dolgozik. Nyári munkatervét 149,5 százalékra teljesítette. A KD-35-ös lánc­talpas traktorral 592 hektár te­rületet művelt meg, átlagosan 12,7 liter üzemanyagot használt | el hektáronként. Beszélnek a tények A nádszegi szövetkezet tagjai 246 hektárnyi területen átlag 2ő mázsás búzatermést értek el hektáronként. Ugyanolyan ter­mőföldön a magángazdálkodók is jó eredményt értek el, de még­sem tudtak a 190 hektárnyi szántóföldön olyan hektárhoza­mot elérni, mint a szövetkezeti tagság. A magángazdálkodók egy hektáron 17 mázsa búzát, azaz 11 mázsával kevesebbet termel­tek, mint a közösben, ez pedig 2190 mázsa búzát jelent. Ezzel is bebizonyította a szövetkezeti tagság, hogy a közös gazdálko­dás sokkal elönyösebb és hasz­nosabb, mint az egyéni, és a kö­zös gazdálkodás által gyorsab­ban elérjük az életszínvonal emelkedését. Krajcsovics Ferdinánd, Gálán ta. Az állattenyésztési termelés jó eredményei a prestavlki EFSZ-ben A prestavlki szövetkezeti ta­gok ez idén jó eredményekkel dicsekedhetnek az állattenyész tésben. József Tonhauser, Pav­lina és Anna Vincenzová állat gondozók sikerrel érvényesítik Malininová módszerét. Az év ele­je óta 23 fejőstehénnél átlagosan tehenenként és naponta több mint.8 liter tejhozamot érnek el Ebben a hónapiban a tejhozam tehenenként 9,78 literre emelke­dett. Szép eredményeket értek el a borjak rideg nevelésében is Ez idén 13 bor jut neveltek en­nek a módszernek alkalmazásá­val. Jozef Vincenz sertésetető és az állattenyésztési termelés töb bd dolgozói is alkalmazzék a ha­ladó módszereket. Az ő érdemük, hogy a prestavBd EFSZ az év elejétől mostanáig az állatte nyésztési termelés tervezett jö­vedelmét több mint 210 000 ko­ronával túlszárnyalta. A prestavlki szövetkezeti ta gok a téli időszakban is tartani akarják az állatállomány magas hasznosságát. Egyéb takarmány­féléken kívül télire kétszer annyi silótakarmányt biztosítot­tak mint a múlt évben. A legköze lebbi napokban 100 köbméternél több kukor^cakoró, répaszelet é,s vegyes tarlónövények silózását biztosítják. Az idén igyekeznek az ősziek vetésével A zselízi járásban lévő caja­kovói EFSZ tavaly idejében el­j vetette az őszi takarmányfélé­ket. A nagysallói szövetkezeti tagok azonban lemaradtak a ve­téssel. Mi volt ennek az ered­ménye 1 Cajakovóban hektáron­ként 29 mázsa gabona termett, míg Nagysallón csak 17,80 má­zsa. Ezért most a nagysallói szövetkezeti tagok nagyon igye­keznek. A 400 hektárból, ame­lyen őszieket akarnak vet­ni, mái* több mint 300 hektárt felszántottak. Az árpát már el­vetették, az őszi takarmány­keverékeket és a rozs egy ré­szét is földbe tették már. SZEDIK A CUKORRÉPÁT Még ki sem bújt a nap a fel­hők mögül és az élet máris zsong a kis faluban. Korán ébredtek ezen a napon a ta­nyi szövetkezet dolgozói. Min­den házból emberek jönnek az utcára, öregek, fiatalok vegye­sen. Vállaikon kicsi ásó, kezük­ben élesrefent bárd vagy sar­ló. A szövetkezet udvara felé tartanak, ahol már várja őket csoportvezető. Mikor mind együtt vannak, megindulnak ki­felé. Elöl a csoportvezető, utá­na a csoport tagjai. Az egyik cukorrépatáblánál megállnak. Lerakják az elemózsiás tarisz­nyákat, s hozzáfognak a mun­kához. Bányásszák a fehér ara­nyat, szedik a cukorrépát. A tábla egész szélességében ki van karózm, a karókon ne­vek olvashatók. Már mindenki tudja, melyik rész az övé. Ugyanazokba a sorokba álla­nak be, amelyeket a tavaszon háromszor kapáltak és egyeltek. Rövid idő alatt szétszóródnak a földön. A szorgos munka nyomán fogynak a répasorok, egymásután nőnek a rakások. A szövetkezet tagjai térdig lucs­kosak a harmatos répától, ez azonban most mit sem számít. Egymást előzik, hol az egyik, hol meg a másik tör előre, hi­szen versenyben állnak egymás­sal. Mindegyik iparkodik, hogy le ne maradjon. A fiatalok nagy lendülettel látnak munkához, ügyesen for­gatják a földben ásóikat. Időn­ként azonban megtörik az iram. Meg-megállnak néha, hogy ki­fújják magukat. Az idősebbek már tapasztaltabbak. Egyforma ütemben végzik a munkát ál­landóan, így nem is fáradnak el és le sem maradnak a fia­tkoktól. Délig ásnak és csak ebéd után, amikor jól felmeleg­szik az idő, látnak a tisztítás­hoz. Hull a répafej az éles vá­góeszközök nyomán. Telnek a rakások a kilós nagyságú ré­pából. Estig több mint a fe­lét kiássák megtisztítják. Ha így megy, két-három napralatt mind­egyik tag végez a maga ré­szével. Igaz, a gazdag pótjutalom ígé­rete és a sok cukor is arra ösz­tönzi őkst, hogy mihamarabb végezzenek. Szép jövedelmet várnak a cukorrépából, mert ahogyan már az első nap is mutatkozik, magasan túllépik a tervezett hektárhozamokat. A tanyiak elsőnek láttak a cukor­répa betakarításához a nagy­megyeri járásban, s nem is en­gedik át senkinek az elsősé­get. Kiszedés után pár nap alatt beszállítják a cukorgyárba, traktorokkal végzik majd a be­hordását. H. A. Minél több silótakarmányt Az idén országszerte gazdag takarmányter­mést takarítottunk be. Soha nem állott még ennyi széna- és herekazal az EFSZ-ek. állami gazdaságaink szérűül, mint most. Szükség is van a jó takarmányra, hisz az életszínvonal szaka­datlan emelkedése megköveteli, hogy egyre több húst, zsírt és tejterméket adjon a mezőgaz­daság az országnak. S ahhoz pedig, hogy bőven jusson hús, tej, vaj, zsír a dolgozók asztalára, elsősorban is jól jövedelmező, nagy hasznot hajtó jószágra, állatállományra van szükség. Az állatállomány pedig csak akkor lesz hasznot hajtó, ha az év bármely szakában bőséges takar­mánykészlet áll rendelkezésre. Az igaz, hogy jól fizettek a rétek, s a lucer­naföldek, sok jó takarmányt kazlakba raktunk, de az sem tagadható le, hogy a tél is hosszú és bizony ha meg akarjuk tartani az állandó tejátlagot, akkor az állatállomány átteleltetésé­re alaposan fel kell készülni. Sokat megért, tapasztalt gazdák és a szakemberek is azt ál­lítják, hogy ha az áttelelés idején bőséges ta­karmányt biztosítunk, és ha változatosan oszt­juk be az adagot, a télen sem szabad csökken­nie a tejhozamnak. No már most mindenki előtt világos, hogy nem elegendő csupán a száraz széna, illetve a száraz lucerna, vagy a zabosbük­köny az állatállomány átteleltetéséhez. E táp­dús takarmány mellett még elmaradhatatlan a jó silőtakarmány, a zölden elsilózott csalamádé, a répalevél, napraforgó s egyéb efféle konzer­válható takarmány. A CSKP KB határozata is „az állattenyésztési termelés további fejlesztéséről" — előtérbe he­lyezi az állatállomány takarmányellátását és ki­mondja, hogy „csökkenteni kell a kései és a rossz betakarítás okozta tápanyagveszteségeket. A legrövidebb időn belül meg kell állapítani a takarmány szárításának és konzerválásának megtelelő módszereit. Az eddiginél nagyobb mértékben kell végrehajtani az év folyamán a takarmány silózását, biztosítani kell az állami gazdaságokban és az EFSZ-ekben silóvermek építését". örvendetes, hogy a Központi Bizottság hatá­rozata után egyre nagyobb gondossággal lát­nak hozzá az országban ehhez a fontos mun­kához, s ma már igen elenyésző azon EFSZ-ek száma, amelyekben lebecsülik a sllózást és a silótakarmányok biztosításának nagy jelentősé­gét. A téli takarmányok biztosításában a múlt esztendőben szerzett tapasztalatok Is bizonyít­ják, hogy érdemes minél több silót készíteni, hiszen a tejhozamon keresztül duplán visszatérül az a fáradság, amelyet ősszel ezekre a mun­kákra fordítunk. Az idén bőséges elsilózni való takarmány áll rendelkezésünkre. Szép, dús és haragoszöld most is, pár nappal a szedés előtt a cukorrépa levele. S a cukorrépából úgyszólván a legnagyobb tápértékű silótakarmányt nyerjük, mert a levelén kívül jó darab répakaraj is kerül a silógödrökbe. Öröm végignézni a legfontosabb, leggazdasá­gosabb takarmánynövényünk, a kukorica sár­guló tábláin. Olyan szép egy-egy vidék kuko­ricatermése, hogy azon meg sem látszik a ko­ratavaszi rossz időjárás, s egy-egy tő két, sőt három csövet is érlel. A csaknem két méter magas sűrű, kövérlevelú kukoricaszár is sokat jelent a takarmányellátásban. A múlt év őszén a párt és a kormány felhívá­sa után a takarmányok biztosítására ország­szerte megindult a munka. Az EFSZ-ek, az ál­lami gazdaságok minden lehetőséget felhasz­nálva arra törekedtek, hogy minél több silóta­Irarmányt biztosítsanak az állatok áttelelésére. S hogy mit jelent ez a tejhozamban, ahhoz nem kell különösebb magvarázat. Elég ha egy pél­dát felhozunk a nyárasdi szövetkezetből, amely­ben a bőséges silótakarmányok segítségéve] a tehenek napi tejhozamát 4 literrel emelték. E szövetkezet műiden tagja meggyőződött arról, hogv milyen nagy tápértéke van a silótakar­mánynak; s hogy a terven felül beadott tejből milyen szép jövedelem folvt be a közös kasszá­ba, arról a szövetkezeti tagok életszínvonalának növelkedése tanúskodik. Az idő alaposan kezünkre járt a takarmány­termelésben, s most már csak rajtunk múlik, hogy a bő termésből minél többet raktározzunk el télire. Tehát most jó szervezéssel, a munka­erő helyes elosztásával, anélkül, hogy ez az őszi munkák, a betakarítás és a vetés rovására menne, a silózással, a téli takarmányok bizto­sításával nagy lépést tehetünk előbbre a Köz­ponti Bizottság legutóbbi határozatának megva­lósítására az állattenyésztési termelés fejlesz­tésének útján, s ami a legfontosabb, bátran nézhetünk a tél elibe, hisz ha tele a szérű jó taakrmánnyal. nem okoz különösebb gondot az állatállomány átteleltetése.

Next

/
Thumbnails
Contents