Uj Szó, 1955. szeptember (8. évfolyam, 210-235.szám)

1955-09-03 / 212. szám, szombat

c A mai számban: SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1955. szeptember 3. szombat. 30 fillér VIII, évfolyam 212. szám. Üdvözlő táviratok a Vietnami Demokratikus Köztársaság államünnepének alkalmából Közös jelentés a szovjet-jugos zláv ga -í.-sági tárgyalásokról Az épülő kommunizmus nagy o rszágából Tisztázni kell végre a helyzet et A mocsár és láp helyén A vasárnapi bajnoki ferdülök e lé (3. old.) (4. od.) (5. old.) (6 old.) (7. old.) (8. old.) A CSKP Központi Bizottságának határozata az állattenyésztési termelés további fejlesztéséről! valamint az állami gazdaságok feladatairól a mezőgazdasági termelés belterjességének és termelékenységének növelésében A CSKP X. kongresszusa fő feladatul tűzte ki, hogy szüntelenül emeljük dolgozó népünk anya­gi és kulturális színvonalát azáltal, hogy tovább fejlesztjük népgazdaságunk valamennyi ágazatát, különösen nehéziparunkat és lényegesen növel­jük a mezőgazdasági termelést A CSKP Központi Bizottságának plenáris ülése tnegáiiapítja, hogy a népgazdaság szakaszán bi­zonyos sikereket értünk el a X. pártkongresz­szus irányelveinek teljesítésében. Az ipari ter­melés féléves tervét bruttóértékben 103,1 szá­zalékban teljesítették. A közszükségleti cik­kek termelésének féléves tervét ugyancsak túl­teljesítették, ami hozzájárul ahhoz, hogy jobban elégíthettük ki országunk lakosságának szük­ségleteit. Részleges eredményeket elértek a mezőgaz­dasági termelés fejlesztésében is. Idén a ta­vaszi munkákat a kedvezőtlen időjárás ellenére rövidebb idő alatt jól végezték el. Megnöveke­dett a megművelt földterület is. Tovább gya­rapodott a mezőgazdaság gépállománya és rend­szeresen növeljük a mezőgazdasági dolgozók szamát, elsősorban azáltal, hogy fiatal embere­ket es szakmunkásokat irányítunk a mezőgaz­daságba. Az idei aratás és a termés betakarí­tása azt mutatja, hogy a gabonatermés nagyobb lesz, mint tavaly volt. Az állattenyésztési ter­melés terén is tapasztalhatók egyes jő eredmé­nyek. A szarvasmarhaállomány tervét 1955 első félévében 100,8 százalékra, a sertésállomány tervét 113,3 százalékra teljesítették. Növeke­dett a szaporulat szarvasmarháknál és serté­seknél egyaránt, és több állatot sikerült elvá­lasztani is. 1954 azonos időszakához képest e tehenek tejhozama közel 9 százalékkal nőtt. Ezekhez az eredményekhez, amelyeket a me­zőgazdasági termelésben megállapíthatunk, je­lentősen hozzájárult a CSKP Központi Bizottsá­gának ez évi februári és júniusi ülése, valamint a kormány intézkedései. Különösen a CSKP KB júniusi ülése után tovább szilárdulnak az EFSZ­ek, és a parasztok új szövetkezeteket alapíta­nak. A CSKP X. kongresszusán kitűzött irányelvek teljesítésében elért eredmények újból beiga­zolják pártunk politikájának helyességét, amely célul tűzte ki népünk boldog életének megte­remtését és a világbéke megszilárdításáért foly­tatott rendületlen harcban betetőzni igyekszik a szocializmus győzelmét hazánkban. A CSKP Központi Bizottságának plenáris ülé­se mindazonáltal megállapítja, hogy nem értünk el lényeges javulást a mezőgazdasági termelés valamennyi szakaszán, nevezetesen az állatte­nyésztési termelésben. Aa állattenyésztési ter­melés jelenlegi színvonala, mindenekelőtt a hasznosságot tekintve, még mindig komolyan fékezi azt a törekvésünket, hogy kielégítsük a la­kosság szükségleteit húsban, tejben és tojás­ban, megszilárdítsuk és tovább fejlesszük EFSZ­einket és megjavítsuk az állami gazdaságok munkáját. Ez az elégtelen állapot, amely első­sorban a közös állattenyésztésben tapasztalható, annak következménye, hogy a mezőgazdasági szervek a Földművelésügyi Minisztériumtól le­felé nem fordítottak kellő figyelmet arra, hogy biztosítsák a mezőgazdasági termelés e fontos szakasza fejlesztésének minden előfeltételét Nevezetesen nem értékelték kellően a szarvas­marhatenyésztést, a takarmányalap biztosítá­sónak, a közös létesítmények beruházási épít­kezéseinek és a fáradságos istállömunkák gé­pesítésének kérdését. A fajállattenyésztésre sem fordítottak kellő gondot és ez kedvezőt­len hatással van az állattenyésztési termelés fejlődésére, különösen a gazdasági állatállomány hasznosságának növelésére. Komoly fogyatékosságok tapasztalhatók az ál­lami gazdaságok politikai és gazdasági felada­tainak teljesítésében is. Az állami gazdaságok egészben véve rendszeresen túllépik az önkölt­ségek keretét, mivel nem teljesítik termelési feladataikat és a termelés irányítása és meg­szervezése még mindig alacsony színvonalon mozog. A) Az állattenyésztési termelés gyorsabb fejlődésének biztosítása A lakosság egyre javuló ellátásának előfelté­tele, hogy gyorsabb ütemben növeljük az állat­tenyésztési termelést. Ez megköveteli, hogy a legközelebbi években az egész párt, a tömeg­szervezetek, a nemzeti bizottságok, a mező­gazdasági szervek és minisztériumok figyelmét elsősorban a következő feladatokra irányítsuk: I. A TAKARMÁNYTERMELÉS LÉNYEGES NÖVELÉSE Az állattenyésztési termelés gyors gyarapo­dásában döntő jelentősége van annak, hogy ele­gendő szálas- és szemes takarmányt biztosít­sunk. Ez megköveteli, hogy lényegesen nagyobb gondot fordítsunk a takarmánytermesztésre, mindenekelőtt a réteken és legelőkön, ahol leg­nagyobb takarmánytartalékaink rejlenek. A ta­karmánytermesztésben az eddiginél többet kell törődni azzal, hogy lényegesen több nagy táp­értékű növényt vessenek, kukoricát, tiszta he­rét és lucernát, burgonyát, takarmánykáposz­tát stb., idejében betakarítsák a termést, azt szakszerűen tárolják és gazdaságosan takarmá­nyozzák az állatokat, különösen a nyári és őszi hónapokban. A CSKP KB plenáris ülése elhatározza: 1. A mezőgazdasági termelés valamennyi irá­nyító szervétől fentről egészen le, valamint a termelésben dolgozóktól meg kell követelni, hogy elsőrendű figyelmet fordítsanak a takar­mánytermesztés gyarapítására. A gépállomások segítségével tervszerűen el kell végezni a rétek és legelők gondozását és trágyázását, valamint a szántóföldön termesztett takarmánynövények ápolását. Idejében végre kell hajtani a takarmány- és kapásnövények ápo­lási munkáit, következetesen fel kell használni a trágyalevet és ki kell terjeszteni a komposzt­trágya készítését, ügyelni kell arra, hogy a terméshozam fokozását szolgáló műtrágyákat valóban teljes mértékben e célra használják fel. 2. A Földművelésügyi Minisztériumnak, a nem­zeti bizottságok szerveinek és a pártszerveze­teknek külön figyelmet kell fordítaniuk a ta­karmánytermesztésre a határmenti területeken, amelyek rétjei és legelői fontos takarmányter­mesztési tartalékot jelentenek. Az állattenyész­tési termelés színvonalának kellő színvonalra való emelése érdekében e területeken a széna eddigi hektárhozamait 1956-ban legalább 30 száza'éltkal, 1957-ben 40 százalékkal és 1958­ban 50 százalékkal kell emelni. Ennek érdeké­ben az említett területeken rendezni kell a vízgazdálkodási viszonyokat, egyrészt azáltal, hogy a gépállomások segítségével helyreállítjuk a meglevő vízlevezető berendezéseket, más­részt pedig a központi vízgazdálkodási igazga­tóság segítségével nagy összefüggő rétségeken és legelőkön rendszeres alagcsövezést kell végrehajtani. A Földművelésügyi Minisztériumnak, az Er­dészeti és Faipari Minisztériumnak, a Ceské Budejovice-i, plzeni, Karlovy Vary-i, libereci, olomouci és Hradec Králove-i kerületi nemzeti bizottságoknak, valamint e kerületek járási nem­zeti bizottságainak kötelességévé tétetik, hogy: a) a gépállomások gépeinek felhasználásával 1956-ban 1500 hektárt, 1957-ben 3000 hektárt, 1958-ban és a további években 1960-ig évente 5000 hektár területet lecsapoljanak; b) lényegesen növeljék a gépállomások se­gítségét a rétek és legelők gondozásában meg­felelő szerződések alapján és a határvidéken működő EFSZ-eknek három éven keresztül 25 százalékos engedményt nyújtsanak a gépállo­mások által végzett munkák dijából. 3. A rétek és legelők növényzetének megjaví­tására és termőképességének növelésére megfe­lelő talajvizsgálatok alapján meg kell kezdeni a tervszerű trágyázást és a savanyú réteg me­szezését. Ezért a Földművelésügyi Minisztérium, az Építészeti Minisztérium, a Helyi Gazdálko­dás Minisztériuma, az Erdészeti és Faipari Mi­nisztérium, valamint a kerületi és járási nem­zeti bizottságok tanácsainak kötelessége lesz, hogy minden kerületben biztosítsák a mész­tartalmú anyagok helyi forrásainak legszélesebb­körű kihasználását. E cél érdekében ismét üzembe kell helyezni a kihasználatlan mészkő­bányákat és meg kell szervezni a mészkő őr­lését kallómalmokban és kőzúzókban. Trágyázás céljára 1956-ban 150 000 tonna meszet és 400 ezer tonna őrölt mészkövet kell szállítani, 1957-ben 200 000 tonna meszet és 600 000 tonna őrölt mészkövet, 1958—1960-ban pedig évente 200 000 tonna meszet és 800 000 tonna őrölt mészkövet. A kerületi és járási nemzeti bizottságok tanácsai e feladat teljesítésébe be­vonják a termelőszövetkezeteket is. 4. Az Állami Tervhivatal a Pénzügyminiszté­riummal egyetértésben sürgősen köteles meg­állapítani az új forrásokbői nyert mésztartalmú anyagok árát. 5. A takarmánytermesztés szempontjából je­lentős tartalékot jelent, hogy a szántóföldeken is nagy tápértékű takarmányokat termeljünk. Az utóbbi években szinte gépiesen elterjedt a fűveshere- és füveslucerna keverékek na­gyobbarányú termesztése, bár ezekkel meg nem felelő viszonyok között csak kisebb hektárho­zamokat érhetünk el. Ezért fokozni kell a tiszta lucerna és here termesztését olyan területe­ken, ahol adva vannak a nagy terméshozamok előfeltételei. A Csehszlovákiai Mezőgazdasági Tudományos Akadémiának a legrövidebb időn belül határozottan állást kell foglalnia a füves takarmánykeverékek termesztésének kérdései­ben a mi viszonyaink között és javaslatot kell kidolgoznia arról, hogy az egyes termőterüle­teken melyek a legalkalmasabb takarmányke­verékek és takarmányfajták. Az értékes takarmányok termesztésének biz­tosítása érdekében az EFSZ-ek és állami gaz­daságok figyelmét fel kell hívni a jó minőségű vetőmag termesztésére, elsősorban lucernában, herében és fűfajtákban, mindenekelőtt az úgy­nevezett hagyományos fűmag termesztő terüle­teken. mint pl. Roznov, Tábor és Litomysl vi­dékén. Annak érdekében, hogy kellő mennyiségű és jó minőségű takarmányt biztosítsunk a legkö­zelebbi években, lényegesen növelnünk kell a kukorica termesztését, mégpedig szemesta­karmány, siiótakarmány és zöldtakarmány biz­tosítására egyaránt. A kukorica vetésterüle­tét elsősorban az EFSZ-ekben és az állami gaz­daságokban kell kibővíteni és ott, ahol a ter­mészeti adottságok kedveznek neki, a kukoricát kell főtakarmányként termeszteni. A Földmű­velésügyi Minisztériumnak és a mezőgazdaság­ban működő pártszervezeteknek kötelessége úgy biztosítani a kukorica termőterületének nö­velését, hogy 1960-ban összesen 360 000 hek­táron termesszenek szemes- és silókukoricát. Már 1956-ban biztosítani kell kielégítő mennyi­ségben hazai termésű vetőmagot és növelni kell a hibridkukorica vetőmagtermesztését. A ku­koricatermesztés hathatós propagálásával biz­tosítani kell a vetésterület és a hektárhozamok tervszerű növelését. Fokozott gondot kell fordítani a megfelelő takarmányburgonyafajták termesztésére (min­denekelőtt a magasabban fekvő területeken), a takarmánykáposzta és a lóbab vetésterületé­nek kibővítésére. A talaj belterjesebb kihaszná­lására be kell vezetni a másodnövények — he­re, fűfajták, takarmányrépa stb. — vetését. 6. Csökkenteni kell a kései és rossz betaka­rítás okozta tápanyagveszteségeket. A legrö­videbb időn belül meg kell állapítani a takar­mány szállításának és konzerválásának megfe­lelő módszereit. Az eddiginél nagyobb méretek­ben kell végrehajtani az év folyamán a takar­mány silózását, biztosítani kell az állami gaz­daságokban és az EFSZ-ekben silóvermek épí­tését. A Földművelésügyi Minisztérium és a Cseh­szlovák Mezőgazdasági- és a Tudományos Aka­démia ez év végéig hazai és külföldi kutatások alapján kötelesek kidolgozni a takarmánysilózás űj módszereit, valamint a fonnyadt szálastakar­mány mesterséges pótszárltásának módszereit. Egyben tervet kell kidolgozniok a burgonyának és cukorgvári répaszeleteknek mesterséges szárítására, tekintetbe véve a szárítóberendezé­sek tervszerű fejlesztését és kiépítését. A megfelelő mennyiségű nedvdús takarmány biztosítására gondoskodni kell silóvermek épí­téséről, mégpedig 1956-ban összesen 600 000 köbméter kapacitással, a további években pedig úgy, hogy a silóvermek építése megfeleljen az állattenyésztési termelés fejlesztése támasztotta növekvő követelményeknek. 7. Valamennyi mezőgazdasági üzemnek, elsősor­ban az állami gazdaságoknak arra kell töre­kedniük, hogy elegendő saját termésű takar­mányt biztosítsanak és kellő tartalékokat te­remtsenek rossz termés esetére. Az EFSZ-ek­nek, állami gazdaságoknak és más mezőgazda­sági üzemeknek fokozott munkával arra kell törekedniük, hogy érvényesítsék a helyes ta­karmányozási technikát és lelkiismeretesen gazdálkodjanak a takarmánnyal. 8. A takarmánynövények, silótermények és kapásnövények termesztésének fokozása és ide­iében való betakarításának biztosítása megköve­teli. hogy e munkák komplex-gépesítésére töre­kedjünk. A Földművelésügyi Minisztérium, a Gépipari Minisztériummal és az Állami Tervhivatallal együttműködve 1956. június l-ig köteles javas­latot kidolgozni olyan mezőgazdasági gépek és berendezések rendszeréről, amelyek biztosítják a fövetemények és takarmánynövények ter­mesztésével kapcsolatos mezőgazdasági munkák legnagyobbmérvű komplex-gépesítését. Emellett külön figyelmet kell fordítani a kukoricater­mesztés, különösen pedig a betakarítás kom­plex-gépesítésére, továbbá a vállalaton beiüü szállításokra és a szállítóberendezésekre. II. MÁR A LEGKÖZELEBBI ÉVEKBEN LÉNYEGESEN NÖVELNI KELL A GAZDASÁGI ÁLLATOK, FŐKÉNT A SZARVASMARHA- ÉS SERTÉSÁLLOMÁNY HASZNOSSÁGÁT, MEG KELL JAVÍTANI A FAJTENYÉSZTÉS MUNKÁJÁT ÉS HATHATÓSAN HARCOLNI KELL AZ ÁLLATOK BETEGSÉGEI ELLEN. A szarvasmarha- és sertéstenyésztés legfőbb problémája továbbra is az állatok hasznossá­gának növelése. A csekély súlygyarapodások, és kis tejhozam következtében nem teljesítik kie­légítően a vágóállatok hústermelése és a tejter­melés tervét. A szaporulatok és a növendékál­latok száma tekintetében bizonyos javulás ta­pasztalható. Nem fordítanak azonban kellő fi­gyelmet a fajtenyésztésre, amely a hasznosság emelésének alapja. A CSKP KB teljes ülése úgy véli, hogy a la­kosság egyre növekvő szükségleteinek bizto­sítására 1960-ig Csehszlovákiában minden 100 hektár mezőgazdasági termőterületről évente átlag 63 600 liter tej, 5590 kg vágómarha és borjú és 11 350 kg vágósertés termelését ke :l biztosítani. A gazdasági állatok hasznosságának növelése és a fajtenyésztés megjavítása érdekében: 1. A Földművelésügyi Minisztérium köteles nyilvántartani a tehenek és sertések hasznos­ságának növelését az EFSZ-ek és állami gazda­ságok minden haszontenyészetében, mivel ez múlhatatlan előfeltétele annak, hogy keliő te­nyészállatokat válogathassanak ki, az állatokat hasznosságuk szerint takarmányozzák és az állatgondozókat elért eredményeik szerint dí­jazzák. Biztosítani kell az állattenyésztési termelés­ben a haladó munkamódszerek lényeges elter­jesztését. 1956-ban az EFSZ-ekben rideg mód­szerrel 51 000 borjút kell felnevelni, az állami gazdaságokban pedig 40 000-et. Lényegesen ki kell terjeszteni a tenyészcélokra kiválasztott növendékállatok legeltetését. 2. A növendékállatok nevelésének biztosítá­sára a Földművelésügyi Minisztérium és az Ál­lami Tervhivatal előnyben részesíti az EFSZ­eket és az állami gazdaságokat az anyagkiuta­lásban, hogy megfelelő borjúbódékat, kettőshő­dékat és Markó-féle sertésólakat, továbbá ka­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents