Uj Szó, 1955. augusztus (8. évfolyam, 184-209.szám)

1955-08-17 / 197. szám, szerda

4 UlSZG 1955. augusztus 17. Ho Si Minh válaszai a Francé Presse tudósítójának kérdéseire Peking, augusztus 15. (TASZSZ) Az Üj Kina sajtóiroda tudósítója jelenti Hanoiból: A vietnami sajtóiroda jelen­tése szerint Ho Si Minh elnök vála­szolt azokra a kérdésekre, amelyeket a Francé Presse hírügynökség hanoi tudósítója tett fel neki. Kérdés : Mondhat-e valamit el­nök úr a kínai-vietnami és orosz­vietnami egyezmény igazi jelentőségé­ről és esetleges következményeiről, amely egyezményeket Pekingben és Moszkvában írt alá? Válasz: A közös nyilatkozatok­ban, amelyeket a Kínaj Népköztársaság kormányával és a Szovjetunió kormá­nyával való megegyezés alapján ad­tunk ki, szó van arról a segítségről, amelyet ezek a testvéri országok nyúj­tanak nekünk és amelyeknek célja, hogy behegesszék a háború ütötte se­beket és helyreállítsák a yazdasági és kulturális életet országunkban. Kérdés: A Hanoiba való visszaér­kezése utáni napon mondott beszédé­ben elnök úr rámutatott arra, hogy a Vietnamnak nyújtott kínai és szovjet segítség 1222 milliárd piasztert tesz ki a népi Kínától és 306 milliárd piasz­tert a Szovjetuniótól. Lenne szíves el­nök úr pontosan megmondani, hogy milyen formában nyújtják ezt a se­gítséget és milyen alapvető ágazatok­nak lesz ebből haszna Vietnamban? Válasz: A Szovjetunió és Kína térítés nélkül anyagot, gépeket és szakértőket nyújtanak nekünk. Ez a segítség hasznára válik országunk gazdaságának és kultúrájának egy­aránt. Kérdés: Elnök úr l Na kínai-viet­nami és az orosz-vietnami egyezmé­nyek megkötése után játszhat-e még Franciaország Vietnamban valamilyen szerepet? Ha igen, hogyan képzeli el ön azt a szerepet, amelyet Francia­ország Vietnamban játszhat? Válasz: Amint már nem egyszer hangsúlyoztuk, a teljes egyenjogúság és a kölcsönös előnyök, s elsősorban a kölcsönös bizalom és együttműködés feltételei mellett Franciaország Viet­namban aktív szerepet játszhatna gaz­dasági és kulturális téren. Kérdés : Ami a jövő év júliusára tervezett általános választások idő­pontját illeti, a dél-vietnami hivatalok és egyes külföldi hatalmak hangsú­lyozták, hogy ezeknek az általános vá­lasztásoknak valóban szabadoknak kell lenniük. Megmondhatja-e elnök űr, milyen intézkedéseket szándékszik tenni a Vietnami Demokratikus Köz­társaság kormánya annak idején, hogy a jövő népi választások valóban szaba­dok legyenek? Válasz: A Vietnami Demokra­tikus Köztársaság kormánya minden intézkedést meg akar tenni és meg akarja tenni a szükséges biztosítéko­kat, hogy az általános választások va­lóban szabadok legyenek, kezdve a de­mokratikus szabadságjogok érvényesí­tésével (a szervezés és gyülekezés szabadsága, a sajtó és propaganda joga, a szabad szó, a cselekvés joga, stb.) Kérdés: A hidegháború meg­szüntetése után, amit Genfben kihir­dettek, következett az első kínai­amerikai tárgyalásokról szóló hír. Azt hiszi-e elnök úr, hogy e két esemény befolyásolhatja az indokínai kérdések, főleg a vietnami kérdés megoldását? Válasz : Ügy vélem, hogy a „nagy négy" értekezlete és a kínai-amerikai tárgyalások valóban hozzájárulnak a nemzetközi feszültség enyhítéséhez. Jó hatással lehetnének Indokína és Viet­nam problémáira is. Azonban véget kell vetni azoknak a mesterkedések­nek, amelyekkel egyesek akadályozni és meghiúsítani igyekeznek a genfi egyezményt. Kérdés : Elnök úr, kifejtheti-e kormányának állásfoglalását ezekhez a kérdésekhez? Válasz: Állásfoglalásunk mindig rendíthetetlen volt és marad: a genfi egyezmények szigorú teljesítése, ta­nácskozó értekezlet megtartása Dél­Vietnam és kormányunk képviselői kö­zött a szabad, általános választások előkészítéséről országunk békés egye­sítése érdekében. Brit—egyiptomi ellentétek Szudán kérdésében Kairó, augusztus 15. (TASZSZ) — Egyiptom és Nagy-Britannia között az utóbbi időben ellentétek merültek fel a szudáni választások megtartása felett létesítendő nemzetközi ellenőrző bizottság kérdésében. Ezt a bizottsá­got az 1953. február 12-én megkötött brit-egyiptomi egyezmény alapján kel­lene megalakítani. Három évi átme­neti időszak után, amikor is Szudánban megszüntetnék a brit-egyiptomi kondo­minium rendszerét és kivonnák a brit és egyiptomi csapatokat, a szu­dáni népnek 1956 elején javasolni fog­ják, hogy válasszon alkotmányoző gyű­lést. amelynek feladata az alkotmány kidolgozása és Szudán külpolitikai sta­tútumának meghatározása lesz. A nemzetközi bizottság a választások megtartását ellenőrizné. Az Ahvar el-Jaum című lap jelen­tése szerint azonban Nagy-feritannia igyekszik meghiúsítani a bizottság megalakítását, hogy így lehetővé te­gye, hogy csupán a szudáni kormány gyakorolja az ellenőrzést a választá­sok felett. A lap rámutat, hogy az angolok azt javasolták, hogy Nagy­Britannia és Egyiptom ne legyenek képviselve a bizottságban, de Nagy­Britanniának joga legyen az önrendelke­zési időszak kezdetének elhalasztásá­ra és az alkotmányozó gyűlés szét­oszlatására abban az esetben, ha a választásokat helyteleneknek tartja. Egyiptom erre július végén ellenja­vaslatot nyújtott be^ amely szerint a bizottság tagjai közé felvennék a Szovjetunió és az Ukrán SZSZK kép­viselőit. Nehru beszéde egy delhii ünnepélyen Delhi, augusztus 15. (TASZSZ) — D. Nehru indiai miniszterelnök a füg­getlenség és szabadság napja alkal­mából tartott delhii ünnepélyen mon­dott beszédében rámutatott a nem­zetközi helyzet általános enyhülésére. Kijelentette, hogy India független fennállásának nyolc éve óta békés po­litikát folytat. India mindig baráti ke­zet nyújtott és fog nyújtani a többi országoknak. Szomszédaival baráti kapcsolatokat tartott fenn és az utób­bi időben közeledésre került sor India és más országok között is. Számos ország elismerte a békés együttélés öt alapelvét és a nemzet­közi eseményekben új fordulat állott be. Beszéde nagy részét Nehru Goa kérdésének szentelte. Üjből hangsú­lyozta, hogy India kormánya e kér­dés békés megoldására fog törekedni és hogy India Goában nem foganatosít fegyveres akciókat. Elítélte a portugál hatóságok megtorló intézkedéseit a békés ellenállási mozgalom résztvevői ellen és kijelentette, hogy a fegyverek ellenük való alkalmazása sérti a nem­zetközi jogot. Goában tovább tart a portugál hatóságok terrorja Delhi, augusztus 16. (TASZSZ). — Augusztus 15-én ünnepelte India népe országa függetlensége kihirdetésének 8. évfordulóját. India függetlensége és szabadsága napjának ünnepségei Goá­nak Portugália uralma alól való felsza­badításáért folytatott harc jegyében folynak. Goa felszabadításának mozgalma a békés ellenállás formájában folyik. E mozgalom résztvevői kötelezték ma­gukat, hogy Goát békés felvonulással szabadítják fel augusztus 15-én, India függetlenségének és szabadságának napján és Goában kitűzik az indiai állami lobogót. Augusztus 14-én az indusok ezrei érkeztek a különféle indiai államokból gyalog, kocsikon és autóbuszokon Goa határára. A felvonulás résztvevői kö­zött a legkülönbözőbb pártok képvise­lői vannak. A portugál hivatalok augusztus 14­én ostromállapotot hirdettek ki. A rendőrségi és katonai alakulatok ké­A Szovjetunióban az atomenergia békés felhasználásával foglalkozó könyvek jelennek meg Moszkva (TASZSZ) — A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának kiadója egy egész sor új könyvet jelentetett A helyzet Indonéziában Dzsakarta, augusztus 15. (TASZSZ) Az indonéz sajtó behatóan kommentál­ja azt a hírt, hogy a katonai rendőr­ség letartóztatta Gondokuszumo volt igazságügyminisztert és számos más személyiséget. A lapok továcbá bí­ráló megjegyzéseket fűznek a mosz­jumi párt vezetőjével megalakított új kormányhoz. A lapok tagadják a hiva­talos köröknek azt az állítását, hogy Gondokuszumot állítólag megvesztege­tésbe keverték, és hangsúlyozzák, hogy letartóztatásának valószínűleg politikai háttere van. meg, amelyek a szovjet tudósoknak az atomerő békés célokra való fel­használása terén végzett munkájával foglalkoznak. Többek között megjelent egy gyűjtemény az izotópok alkalma­zásáról az agronómiai kutatásokban, egy cikkgyűjtemény a gammasugarak­nak alkalmazásáról, egy gyűjtemény az atom alkalmazásáról az analitikus kémiában stb. A legközelebbi időben cikkgyűjte­mény jelenik meg a következő tárgy­körről: „A megjelölt atomok a nö­vényápolás és a műtrágyaalkalmazás terén végzett kutatásokban." szenlétben állottak. A határokhoz ve­zető utakon katonaság menetelt. Goa déli részében mintegy 2000 portugál katonát vontak össze. Az Araonda folyó torkolatánál a rendőrség tüzet nyitott a védtelen in­dusokra. A Reuter-ügynökség hírei szerint augusztus 15-én a portugál csapatok és rendőrség az India és Goa közötti határokon 16 védtelen indust lelőttek, s a békés ellenállási mozgalom részt­vevői közül, akik Goa területére lép­tek, 40-et megsebesítettek. Az amerikaiak atomágyúkat akarnak Dél-Koreába szállítani London, augusztus 15. (TASZSZ) — Hughes, a Sunday Times tokiói tudó­sítója jelenti, hogy „az Egyesült Álla­mok vezérkari főnökeinek egyesített bizottsága Dél-Koreába akarja szállítani a nemrég Okinava szigetére küldött hat atomágyút." „Amennyiben ez a lépés megtörté­nik — írja a tudósító — akkor ez azt jelenti, hogy az ENSZ sem­mibe veszi a Dél-Koreába fifányuló minden újabb fegyverszállítást eltiltó fegyverszüneti egyezményt. Mint fel­tételezik azonban, a Koreában hadat viselt 16 ország közül néhány határo­zottan ellenzi a fegyverszüneti egyez­mény megsértését." Az afgán külügyminisztériumon au­gusztus 14-én egyezményt írtak alá a postaküldemények kicseréléséről a Szovjetunió és Afganisztán között. (TASZSZ). zenei fesztiválon, jugoszláv színházi szakemberek Csehszlovákiába és cseh­szlovák újságírók Jugoszláviába láto­gattak. A jövőben még jobban fognak fejlődni a kulturális kapcsolatok. Er­ről tanúskodnak a mindkét részről ter­vezett utazások, valamint a filmcse­réről és a Csehszlovákiában jugoszláv, Jugoszláviában pedig cseh és szlovák könyvek kiadásáról folyó táravalások. A sportban már most is nagy az élénkség. Ezt bizonyítják a labdarúgók kölcsönös látogatásai, a birkózók, a röplabdázók, a könnyűatléták, a kerék­párosok és más sportolók találkozói. Ismert jugoszláv kulturális és sportszemélyiségek küldöttsége né­hány héttel ezelőtt részt vett a cseh­szlovák testnevelés nagyszabású se­regszemléjén, az Első Országos Spar­takiádon. A spartakiádnak nagy ha­tása volt — írta a Borbában a kül­döttség egyik tagja. A cikkirő jogosan látja benne a békének és köztársa­ságunk erejének nagyszabású megnyi­latkozását. Pártunk tagjai, a városi és a falusi dolgozók szívvel-lélekkel örülnek a testvéri jugoszláv néppel^ való baráti kapcsolatok sikeres fejlődésének', s kívánják, hogy ezek a kapcsolatok a béke és a szocijiizmus jegyében szo­ros együttműködéssé és kölcsönös tá­mogatássá fejlődjenek. Csehszlovákiában még akadnak olyan emberek, akiknek nem tetszik, hogy mi határozottan kiküszöböljük mind­azokat az egészségtelen jelenségeket, amelyek a legutóbbi években meg­rontották kapcsolatainkat, akadnak olyan emberek, akiknek nem tetszik a Jugoszláviával való baráti együtt­működésünk helyreállítására vezető út. De kik ezek az emberek? A néptől idegen, a néppel szemben ellenséges érzéseket tápláló burzsoá elemek, a javíthatatlan reakciósok maroknyi csoportja, amely a szocializmus sike­res építése során mindinkább összezsu­gorodik. Ezek azok az emberek, akik­nek szemet szúr a mi együttműködé­sünk. Ezek az emberek — a hírhedt emigráns-propaganda támogatásával, melynek célja a kapitalizmus vissza­állítása országunkban még véres há­ború árán is, — arra törekszenek, hogy megbontsák kölcsönös kapcsola­tainkat, hogy bizalmatlanságot hintse­nek el. E tevékenységüket természe­tesen külföldi pártfogóik érdekében folytatják, mert ezeket a külföldi pártfogókat dühíti, hogy már a múlté az a szakadás, amelyhez ők hódító terveik megvalósításával kapcsolatosan oly vérmes reményeket fűztek. Pár­tunk és népünk azonban megfelelően visszaveri ezeket, akárcsak a szocia­lista építésünk ellen irányuló minden más ellenséges felforgató kísérletet, s nem engedi meg, hogy bárki is aka­dályozza haladásunkat azon az úton, amelyet választottunk. A csehszlovák kommunisták és Csehszlovákia népei figyelemmel fo­gadták a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége közötti kapcsolatok meg­teremtésében elért első eredményekről, a két pártnak a marxizmus-leniniz­mus elvei alapján történő közeledé­séhez kialakúlt feltételekről szóló je­lentést, s hisszük, hogy ez a kap­csolat és ez a közeledés fejlődni fog. Pártunk Központ 1 Bizottságának szi­lárd meggyőződése, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége közötti kö­zeledés sok olyan értékes kapcsolatot eredményez, amelyeknek nagy jelen­tősége lesz Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Juooszláv Kommunisták Szövetsége közötti kapcsolatok • és együttműködés megteremtése szem­pontjából. Az ilyen kapcsolatok meg­teremtése megfelel a marxizmus-le­ninizmus elveinek, a szocialista inter­nacionalizmus elveinek. Szilárdan ezeken az elveken alapul pártunk egész munkája, ezen alapul pártunknak az az akarata is, hogy közeledjék a Jugoszláv Kommunisták Szövetségéhez, hogy kölcsönös baráti eszmecserét folytasson a két pártot érdeklő kérdésekről. A szocialista tábor országai, ezek­nek az országoknak kommunista és munkáspártjai következetesen az ösz­szes nagy és kis országok szuvere­nitása tiszteletbentartásának, a' más államok belügyeibe való be nem avat­kozás elvéből indulnak ki Egyik nép sem kényszerítheti a másikra társa­dalmi és állami rendszerét. Ezeket a kérdéseket minden országban a nép­nek kell eldöntenie. Mi az országok közti egyenjogú, baráti kapcsolatok hívei vagyunk. Természetes azonban, hogy a szocializmust építő országok egymás közt a közös érdekekből és az építés közös céljaiból következő mélyebb és szorosabb kapcsolatokat létesítenek, hogy testvér módján se­gítik egymást és kicserélik tapasztala­taikat, hogy a marxista-leninista taní­tást követő pártok szívesen kicserélik a többi kommunista és munkáspárttal tapasztalataikat, hogy nem erőszakol­ják másra nézeteiket és nem sértik meg más államok szuverenitását. Példaként szolgálhat a Szovjetunió Kommunista Pártjának a testvérpár­tokkal való együttműködése. Ugyan­ilyen módon fejlődnek pártunk, vala­mint a kommunista és a munkáspár­tok szoros kapcsolatai is. Szilárdan ezen alapulnak köztársaságunk és a többi ország kapcsolatai is. Országunkban teljes megértésre ta­lált, hogy Jugoszlávia a jövőben is fejleszti a nyugati országokkal baráti kapcsolatait, mivel népünk is baráti érzelmeket táplál minden ország népe iránt és fontos feladatának tekinti a békés baráti együttműködés megszi­lárdítását az összes államokkal és nemzetekkel. Szilárd meggyőződésünk, hogy or­szágunk és Jugoszlávia között szoro­sabbra kell fűzni a kölcsönös együtt­működést és a barátságot, mivel ez felel meg közös szocialista céljaink­nak. Népünk őszintén érdekelt Jugo­szlávia új társadalmi rendjének sike­res építésében és Jugoszlávia népi hatalmának megszilárdításában. Ugyan­így a jugoszláv népnek is érdeke, hogy" Csehszlovákia szocialista építésében további eredményeket érjünk el. Lenin rámutatott, hogy minden or­szág kommunistáinak tudatosan figye­lembe kell venniök a harc közös elvi feladatait, és a harc konkrét sajátos­ságait minden egyes országban, az il­lető ország gazdasága, politikája, kul­túrája, nemzetiségi összetétele stb. eredeti jellegének megfelelően. A le­nini tétel helyességét — amely szerint minden nemzet eljut a szocializmus­hoz, ez elkerülhetetlen, de nem tel­jesen egyformán fognak eljutni, hogy mindegyik „sajátos vonást kölcsönöz majd a demokrácia ilyen vagy olyan formájának, a proletárdiktatúra ilyen vagy olyan vállfajának, a társadalmi élet különféle területein végrehajtott szocialista átalakítások ilyen vagy olyan ütemének" — világosan alátá­masztja a Szovjetunió, Kína és orszá­gunk, valamint a többi népi demok­ratikus ország kommunista pártjainak és néptömegeinek tapasztalata és gyakorlata. E lenini eszmékre támaszkodva, amelyeket teljesen igazolt pártunk gyakorlata, Csehszlovákia Kommunista Pártja és országunk egész dolgozó né­pe minden erejét megfeszíti, hogy megszilárdítsa a csehszlovák és a ju­goszláv nép közti szoros baráti vi­szonyt. hogy a marxizmus-leninizmus szellemében. az egyenjogúság és a­kölcsönös megbecsülés alapján köze­lebb hozzuk egymáshoz pártjainkat. Törhetetlen barátságunk javára válik mindkét ország népeinek, a békének és a szocializmusnak, minden ország dolgozói igazságos ügyének. („A Tartós békéért, népi de­mokráciáért" című lap augusz­tus 14-i számából.)

Next

/
Thumbnails
Contents