Uj Szó, 1955. augusztus (8. évfolyam, 184-209.szám)

1955-08-14 / 195. szám, vasárnap

1955. augusztus 17. UJSZO 3 Ottó Grotewohl nyilatkozata a genfi értekezlet eredményeiről az NDK Népi Kamarájában Berlin, augusztus 12. (CTK). Pénteken, augusztus 12-én a Német De­mokratikus Köztársaság Népi Kamarája teljes ülést tartott, amelyen egy­hangúlag jóváhagyta a Német Demokratikus Köztársaság kormányának nyi­latkozatát a genfi értekezlet eredményeivel kapcsolatban. A nyilatkozatot Ottó Grotewohl, az NDK miniszterelnöke adta elő. Az ülést dr. Johannes Dieckmann, 3 Népi Kamara elnöke nyitotta meg és vezette le. Üdvözölte az NDK-ban lévő diplomáciai testületek megjelent képviselőit és a napirend megtárgyalása után Ottó Grotewohlnak adta át a szót. Az NDK miniszterelnöke beszéde be­vezető részében hangsúlyozta, mily rendkívüli érdeklődéssel követte a né­met nép a négy nagyhatalom kor­mányfői genfi tanácskozásainak elő­készítését és lefolyását. Genfben meg mutatkozott, hogy a békés együttélés­hez vezető út járható. Ottó Grote wohl ezután részletesen foglalkozott Németország kérdésével és többek kőzött a következőket mondotta: „Az európai biztonsági rendszer megte­remtése egyre inkább legfőbb követe­lésévé válik az európai népeknek, be leszámítva a német népet is. Vilá­gos azonban, hogy a feszültség eny­hülése, a biztonság és a béke Euró­pában nem fejlődhet ha Németország egyik részét, Nyugat-Németországot remilitarizálják és újrafelfegy\$erzik. Az emberek békét akarnak, egyér­telműen követelik, hogy német föld­ről már sohase induljon új agresz­szió, új háború. Történelmi ta­pasztalataik alapján teljes joggal követelik, hogy az egyesített Né­metországnak semmilyen körülmé­nyek között se legyen lehetősége veszélyeztetni más európai népek biztonságát és újabb, még borzalma­sabb és véresebb háborús kalandok­ba sodonii őket. Ezért Németország egyesítését csak olyan Európában lehet és fogják meg­valósítani, amelynek biztonsága szi­lárdan biztosítva lesz. Ez a felismerés egyre inkább utat tör nemcsak Né­metországban, hanem másutt is." Ottó Grotewohl ezután rámutatott N. A. Bulganyinnak, a Szovjetunió Mi nisztertanácsa elnökének javaslataira, amelyek abból a tényből indulnak ki, hogy Németországban az elmúlt tíz év alatt két különböző politikai és köz­gazdasági rendszerű állam alakult. „Tekintettel e két német állam reális létezésére, — mondotta O. Grotewohl, — teljesen világos, hogy Németország Újraegyesítésére nem kerülhet sor az ország két részének mechanikus egyesítésével, hanem csak lépésről­lépésre, a két német állam együttmű­ködése és közeledése útján." 0. Grotewohl továbbá kijelentette, hogy a német probléma nem állhat az európai kollektív biztonsági rend-, szer megteremtésének útjában és csak akkor lesz megoldható, ha ezt a rend­szert megteremtik. A Német Demok­ratikus Köztársaság kormánya kész részt venni az európai biztonsági rendszerben. „Németország újraegyesítésének egyedüli reális lehetősége — mon­dotta 0. Grotewohl — a négy ha­talom és a német nép közös erő­feszítésében rejlik. A genfi értekez­let teljes mértékben megerősítette azt az állásfoglalásunkat, hogy a német problémát a németek nélkül nem lehet megoldani. Ha Genfben tárgyalásra összeülhetett a négy nagyhatalom és enyhUIést érhetett el, akkor minden józan és hazáját szerető német embernek ebből azt a tanúiságot kell levonnia, hogy ezt a keleten és nyugaton élő né­metek méginkább elérhetik, tár­gyalásokra ülhetnek össze és meg­egyezhetnek a német nemzet lét­kérdéseiben. Az enyhülés, megértés és közeledés — ez volt a genfi értekezlet jelszava és ez kell, hogy legyen Németország jelszava is. Részt venni készülünk a négy nagy­hatalom külügyminisztereinek októ­beri értekezletén és védeni akarjuk a német nép érdekeit. A német nép nemzeti követeléseként tűzzük ki, hogy ezen az értekezleten meghall­gassák a német nép képviselőit." Az NDK miniszterelnöke továbbá hangsúlyozta, hogy Németország egyesítését nem lehet az NDK dolgo­zóinak kárára megvalósítani. Az NDK dolgozó népe sohasem mond le azok­ról a vívmányokról, amelyeket tíz év kemény munkájával kivívott. A szónok ezután rámutatott, milyen feltételeket kell megteremteni Német­ország egyesítésére. E feltételek első csoportjába tartoznak a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló nagy­méretű intézkedések. Közülük a leg­fontosabb a kollektív európai bizton­sági rendszer megteremtése, ami a párizsi egyezmények és az Észak-at­lanti Szerződés eltörléséhez vezet. Mindkét német állam részvétele az európai biztonsági rendszerben az el­ső időszak folyamán és együttes mun­kájuk a béke biztosítása érdekében e biztonsági rendszer keretében kétség­telenül kedvező légkört teremtene a két német állam közötti kapcsolatok­ban és megkönnyítené Németország egyesítését. Az előfeltételek második csoportját a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság ha­zai alapokon való közvetlen közeledé­sére irányuló intézkedések alkotják: 1. A Németország két része között fennálló feszültség rendszeres eny­hítése, a hidegháború megszüntetése Németországon belül és kedvező lég­kör megteremtése a két német állam közötti kapcsolatokban, 2. A gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok kibővítése a két német állam között. 3. A két német állam kulturális kapcsolatai fejlesztésének minden té­ren való támogatása. 4. A két német állam lakossága kö­zötti kölcsönös kapcsolatok feltéte­leinek megkönnyítése és e kapcsolat­hoz szükséges előfeltételek megterem­tése. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya kész bármikor tárgyalni az illetékes nyugat-német tényezők­kel e kérdések megoldáséról és meg­tárgyalni további egyéb javaslatokat is. 0. Grotewohl a továbbiakban kije­lentette: „Azokat a kísérleteket, ame­lyekkel az ösjznémet választások kér­dését akarják előtérbe helyezni, az adott körülmények között csak kibú­vónak lehet minősíteni. Az egész német nép előtt ismere­tes, hogy az NDK több Ízben javas­latokat és ajánlatokat tett az össz­német szabad választások megvaló­sítására. Készek voltunk Németor­szág egyesítését az össznémet vá­lasztások útján megvalósítani. A párizsi egyezmények ratifikálása után és a bonni védelmi törvények el­fogadása után új helyzet keletkezett, amely nem engedi meg, az össznémet választások kérdésének á régi módon való felvetését. A német nép nem fe­lejtheti el azt a történelmi tanulsá­got, hogy Hitler szintén választáso­kat használt fel támadó háborújának előkészítésére, A párizsi egyezmények elfogadása után ezért az első helyen a német nép és az európai népek biztonsága áll a német imperializmus új támadó hábo­^ rújával szemben. Csak akkor, ha bizo­nyosságot teremtenek, hogy a német imperialisták nem kezdenek új agresz­sziót és nem használják fel a válasz­tásokat agresszív célokra, csak akkor lehet valóban szabad, demokratikus választásokat tartani egész Németor­szágban." Az NDK miniszterelnöke ezután megelégedését fejezte ki ama teljes megértés felett, amely a Német De­mokratikus Köztársaság és a szovjet kormányküldöttség között jött létre, amely Genfből visszatérve néhány na­pot az NDK-ban töltött. Megegyezés jött létre abban is, hogy folytatni fog­ják a volt német hadifoglyok kérdésé­nek megtárgyalását, akik a Szovjet­unióban büntetésüket töltik ki elköve tett bűntetteikért. „Üdvözöljük a szovjet kormány­nak azt a javaslatát is, hogy diplomá­ciai, kereskedelmi és kulturális kap csolatok létesüljenek a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság kö zött. E kapcsolatok normalizálása hoz­zájárul a nemzetközi feszültség eny­hítéséhez és elősegíti a Kelet és Nyu­gat közötti közeledést — mondotta O. Grotewohl. Az NDK növekvő erejéből és tekin­télyéből a genfi értekezlet után is az NDK lakossága és valamennyi német hazafi száméra a következő konkrét feladatok háramlanak: 1. A párizsi egyezmények megvaló­sítása ellen folytatott harc fokozása, a nétoiet militarizmus felújításának meg­hiúsítása, hogy Nyugat-Németország ne válhassék újabb háborús tűzfészek ké Európában. 2. A Németország két része közötti hidegháború megszüntetése, normális baráti kapcsolatok felvétele a keleten és nyugaton élő németek között a po lltikai, gazdasági és kulturális élet va lamennyi szakaszán, 3. A Kelet- és Nyugat-Németország lakossága közötti kapcsolatok minden téren való támogatása, kapcsolatok fel vétele valamennyi társadalmi szervezet, főként a munkásszervezetek között és érintkezés felvétele a Német Demokra­tikus Közársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kotVnányai között. 4. Az NDK-nak, mint 3 német nép­nek a békéért, biztonságért és egyesí­tésért folytatott harca védelmezőjé­nek minden téren való szilárdítása és erősítése. 0. Grotewohl beszéde befejező ré szében kijelentette, hogy a genfi ér tekezlet a német népnek irányt muta tott létkérdései megoldásában. A német nép biztos lehet abban, hogy a Német Demokratikus Köztársaság továbbra is harcolni fog nemzeti ügyéért. A Népi Kamara képviselői Grotewohl beszédét hosszantartó tapssal fogadták. A vita után, amelyben az egyes parla­menti csoportok képviselői szólaltak fel, a Népi Kamara egyhangú egyet­értését nyilvánította a Német Demok­ratikus Köztársaság kormányának nyi­latkozatával. Maghalt Thomas Mann Berlin, augusztus 13. (CTK) — Augusztus 12-én este egy zürichi kór­kórházban szívroham következtében elhúnyt Thomas Mann, a legnagyobb jelenkori német író. A hanyatló pol­gári társadalomnak ez a kiváló bírá­lója és a nácizmus kérlelhetetlen el­lensége élete utolsó pillanatáig részt vett a közéletben és más kulturális haladó tényezőkkel együtt erélyesen állást foglalt az atomfegyverek eltil­tása mellett. Még ez év nyarán ellá­togatott az NDK-ba és beszédet mon­dott Weimarban a F. Schiller halálá­nak 150. évfordulója alkalmából ren­dezett ünnepségeken. Thomas Mann június 6-án töltötte be 80. életévét. NÉHÁNY SORBAN AZ ÚJ KlNA sajtóiroda jelenti, hogy a japán rendőrség augusztus 11-én Tokióban letartóztatta Japán Kommu­nista Pártja Központi Bizottságának három tagját. (CTK) AZ AFDP JELENTI, hogy Eisenho­wer elnök Donald Quarlest nevezte ki az Egyesült Államok légierőinek új miniszterévé. A JAPÁN RÁDIÓ jelentése szerint Nagaszakitan békeértekezletet tartot­tak, amelyen a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, Lengyelország. India és más országok képviselői is részt vettek. (TASZSZ) s A VAPAA SANA helsinki lap rá­mutat, hogy az interparlamentáris unió Helsinkiben tartandó értekezlete nagy­fontosságú lesz, mert első Ízben vesz­nek részt az értekezleten a Szovjet­unió, a Kínai Népköztársaság és az európai népi demokratikus országok parlamentjeinek tagjai. (TASZSZ) AUGUSZTUS 11-ÉN az atomerő bé­kés felhasználásával foglalkozó nem­zetközi értekezleten részt vevő szovjet küldöttség fogadást rendezett az érte­kezleten részt vevő küldöttségek tisz­teletére. (TASZSZ)' A kínai és koreai külügyminisztériumok nyilatkozata Li Szin Man provokációiról Peki ng, au gusztus 11. (Üj Kína) — A Kínai Népköztársaság külügyminisz­tériuma nyilatkozatot adott ki a dél­koreai hivataloknak arról a kjsérleté­ről, hogy fen yegetésekkel megsértsék a fegyverszüneti egyezményt. A nyi­latkozat többek között kiemeli: Li Szin Man klikkje Dél-Koreában mindig ellenséges álláspontot foglalt el a koreai fegyverszünettel szemben; ez a klikk nyíltan hangoztatja a koréul háború felújítását és nem egyszer komolyan veszélyeztette a koreai fegyverszünetet. Azok az akciók, ame­lyekkel a Li Szin Man-klikk fenye­getőzik — ha pontosak akarunk lenni — bizonyos nemzetközi erők összees­küvését jelentik a jelenlegi helyzet felborltására. Az ilyen akciók — ha nem akadályozzák meg — elkerülhe­tetlenül nagyon komoly következmé­nyekhez vezetnek. A Kínai Népköztársaság kormánya azon a nézeten van, hogy az olyan ak­ciók, amelyek a koreai fegyverszüneti egyezmény szabotálására irányulnak, vagy veszélyeztetik a semleges álla­mok felügyeleti bizottságát, megcn­oedhetetlenek, Az Amerikai Egyesült Államok, amely az Egyesült Nemzetek parancsnoksága nevében aláírta a fegyverszüneti egyezményt, e fegyver­szüneti egyezmény idevonatkozó ren­delkezései szerint teljes felelősséget visel azonnali hatásos intézkedések foganatosításáért azon akciók meg­hiúsítására, amelyekkel Li Szin Man fenyegetőzik. Noha az 1954. évi genfi értekezle­ten nem értek el megegyezést Korea békés egyesítéséről, Kína rendíthetet­lenül folytatta a koreai fegyverszü­net konszolidálására és Korea békés egyesítésére irányuló törekvéseit. Mindig rámutattunk, hogy minden külföldi csapatot vissza ke" vonni Koreából és hogy az érdekelt álla­moknak biztosítaniok kell Kor^a bé­:<és fejlődését, hogy a korea: nép bé­kés <ími: oldhassa njeg Korea e;ivo­sitésének kérdését. Bizonyos szemé­lyek rágalmai ellenére a kínai önkén­tesek készek bármikor elhagyni Ko­reát a többi külföldi csapatokkal együtt. Jogosan követelhetjük, hogy bizonyos országok ne tartsanak k ! to­vább amellett, hogy külföldi csapatok •narsc'janak Korea területén. Ügy véljük, hogy a koreai fegyver­szünetet konszolidálni kell: senkinek sem szabad megengedni a fegyverszü­net felborítását. A semleges államok feüigye'eti bizottságát tiszteletben ktü tartania a fegyverszüneti egymernénvt aláírt mindkét félnek; senkinek sem szabad megengedni, hjgy ezt a bizott­ság"! fenyegesse. Az érdekelt orszá­goknak értekezletet kaí'ene összehív, piok a távol-keleti kérdésekről az ázsiai országok széleskörű részvételé­vel és ennek az értekezletnek a koreai kérdés békés megoldására kellene tö­reVegnie. Fenjan, augusztus 11. Kína) ^ A Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság külügyminisztériuma nyilatko­zatot tett közzé, amely a több: között így szól: Nem először történik, hogy a Li Szin Man-klikk megkísérli megbontani a legyverszüneti egyezményt. A ko­reai fegyverszünet aláírásának pilla­natától kezdve — az Egyesült Ála­moktól ösztönözve és vezettetve — a 't-gkülönfélébb erőszakos eszközök­kel fenyegette a semleges államok, felügyeleti bizottságának tagjait.. Ezek a mesterkedések arra irányultak, hogy a semleges államok felügyeleti bizott­ságának szétoszlatásával felborítsák a koreai fegyverszüneti egyezményt. Ezek a mesterkedések az utóbbi idő­ben sokkal nyíltabb alapot öltöttek. A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság kormánya hangsúlyozottan figyelmezteti az ENSZ parancsnoksá­gát és az ENSZ parancsnoksága olda­lán érdekelt országok kormányait e komoly helyzetre és egyben követe­li, hogy az ENSZ parancsnoksága ré­széről szigorúan tartsák be a fegy­verszüneti egyezmény világos rendel­kezéseit és felelősségteljesen biztosít­sák a semleges államok felügyeleti bi­zottsága tagjainak és valamennyi alá­rendelt szerveinek biztonságát és funk­ciójuk teljesítését, amit a fegyverszü­neti egyezmény állapít meg. A fegyverszünet konszolidálása és a béke megőrzése érdekében .a sem­leges államok felügyeleti bizottságát határozottan meg kell őrizni és nem szabad tűrni e bizottság /aláásására irányuló semrjnlyen kísérletet. A Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya őszintén támogatni fogja a semleges államok felügyeleti bizott­ságát kötelességének teljesítésében. A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság kormánya úgy vélve, hogy a koreai kérdést békés úton kell megol­dani, annak az óhajának ad kifejezést, hogy e cél érdekében az érdekelt or­szágok kormányai tartsanak értekez­letet a Távol-Kelet kérdéseiről az ázsiai országok széleskörű részvételével és dolgozzanak ki intézkedéseket a kül­földi csapatok kivonására Koreából és Korea békés egyesítésére. Az atomerő békés felhasználásával foglalkozó nemzetközi értekezlet pénteki ülése Genf, augusztus 12. (CTK) — Az atomerő békés felhasználásával fog­lalkozó nemzetközi értekezlet Genfben az egyes szekciók üléseivel folytatta munkáját. A biológiai és orvosi szek­ció befejezte a rádióaktív izotópok és a nukleáris sugárzás alkalmazásá­nak megtárgyalását az orvostudo­mányban. A fizikális szekció a kísér­leti reaktorok kérdéseivel foglalkozott. E kérdésről további öt előadás hang­zott el: kettőt nagy-británniai tu­dósok, egyet szovjet tudós, egyet ame­rikai és kanadai tudós tartott. A ve­gyi, metallurgiai és technológiai szek­ció programján nyolc beszámoló sze­repelt. Éppúgy, mint az előző napokon, to­vábbi szovjet, amerikai és- brit tudo­mányos filmek kerültek bemutatásra. V. Baranov és A. Szaukov szovjet tudós nagy érdeklődéssel fogadott adatokat ismertetett az urán- és a thóriumércnek<a Szovjetunióban alkal­mazott felkutatása módszereiről. V. Baranov leírta az aeroradiomet­rikus kutatási módszert, amelynek lé­nyege az, hogy geofizikai mérőmű­szerek segítségével repülőgépről meg­határozzák a rádióaktív kőzetek helyét. A Szovjetunióban ezzel a módszerrel egész sor ipari jelentőségű urán- és thórium-lelőhelyet fedeztek fel. A rádiohidrogeológiai kutatási mód­szer alapja, amelyet A. Szaukov ismer­tetett, az uránnak és hasadási termé­keinek az a tulajdonsága, hogy termé­szetes vízben oldódnak és vele együtt eltávolíthatók. A természetes vizek különleges rádioaktív elemzési mód­szereinek segítségével felderítik a le­lőhelyeket. Ezt a módszert is alkal­mazták a Szovjetunióban, még hozzá jó eredménnyel. A moszkvai csehszlovák kiállítás megnyitása előtt Moszkva (CTK) — Néhány nap múlva Moszkvában megnyílik a leg­nagyobb külföldi kiállítás, amelyet Moszkva valaha is látott. Ez a kiál­lítás „A népi demokratikus Csehszlo­vákia tíz éve" címen nyílik meg. Fal­ragaszok jelentik, hogy a kiállítást áu­gusztus 20-án az M. Gorkijról elne­vezett Kultúra és Pihenés Központi Parkjában nyitják meg. A Központi Park nem messze fek­szik a város középpontjától és a kül­földi kiállítások régi hagyományos he­lye. Csehszlovákia már harmadízben rendez kiállítást ezen a helyen. Első kiállításunk 1948-ban nyílt meg. A parkban a kiállítás után továbbra is megmaradt a nagy pavilon, amelyet a mi munkásaink építettek. Máig is „csehszlovák pavilonnak" nevezik. Az elmúlt években számos ország kiál­lítási anyagát mutatták be itt. Kiállí­tást rendeztek benne a Kínai Népköz­társaság, Lengyelország, Románia, az NDK és más államok és 1949-ben Csehszlovákia i^. Most ismét Csehszlo­vákiát képviselő kiállítási anyag ke­rül itt bemutatásra.

Next

/
Thumbnails
Contents