Uj Szó, 1955. augusztus (8. évfolyam, 184-209.szám)

1955-08-03 / 185. szám, szerda

2 / UJSZÖ 1955. augusztus 5. PARTÉLET Érvényesítsük következetesebben a termelés pártellenőrzését Pártszervezeteink jó munkájának szükségszerűen meg kell mutatkoznia a termelésben, a tervfeladatok minő­ségi és mennyiségi teljesítésében. E cél elérésének íő előfeltétele a párt alapszabályzatának következetes betar­tása, amely alaptörvény a pártszerve­zetek mindennapi munkájában. A pártszervezetek munkaterületükön belül többek között felelősek a gazda­sági eredményekért is. A X. kongresszus határozata alap­ján a termelő és kereskedelmi válla­latokban, beleszámítva a gép- és trak­torállomásokat, továbbá az állami gaz­daságokat is, a pártszervezetek jogo­sak ellenőrizni e vállalatok vezetősé­gének tevékenységét. A pártellenór­zés joga a valóságban a feladatok va­lóra váltásának hatásos eszköze. Szükséges, hogy pártszervezetei nk alaposan megismerjék azokat a fel­adatokat, amelyek a pártellenőr/és jogának alkalmazásával szorosan összefüggnek. Elsősorban is a vállalatok igazgatása szervezési problémáinak, a tervezés­nek és általában a termelés irányítása szervezési problémáinak elsajátításáról van szó, mert azáltal, hogy a pártszer­vezetek átvették a termelés pártellen­őrzésének jogát, a párt lényegében kibővíti ellenőrzését további ágazatok­ra, az egész termelésre. A minisztériumokban, megbízotti hivatalokban, továbbá a központi, ke­rületi és járási hivatalokban a párt­szervezeteknek nincs ellenőrzési jogs, mivelhogy e hivatalokat a legfelsőbb pártszervek irányítják. Nem érvénye­ííthetik a pártellenőrzés jogát a rész­legszervezetek sem, vagy az egyes pár (funkcionáriusok, hanem csak a pártszervezetek és azok bizottságai. A termelés pártellenőrzésének ed­digi tapasztalatai azt mutatják, hogy több pártszervezet túlságosan bele­avatkozik a termelés közvetlen irá­nyításába, s így a gyakorlatban az A helyzet, hogy a pártszervezet helyet­tesíti az üzem gazdasági vezetését, ami ellentétben áll a termelés pártel­lenőrzési jogának érvényesítésével és általában a párt alapszabályzatával. A termelés pártellenőrzése jogának he­lyes érvényesítése alapjában véve azt jelenti, a pártszervezet azon igyek­szik, hogy a vezető gazdasági dolgo­zók következetesen teljesítsék felada­tukat. E munkájukban a pártszervezet segíti őket a tömegpolitikai munka sokoldalú kifejlesztésével, a dolgozók mozgósításával a tervfeladatok teljesí­tésére. A vállalatok igazgatásának ellen­őrzése nemcsak jogot ad a párt­szervezeteknek, de kötelességet Is ró ráju k, felelősséget a vállalat eredményeiért, gazdálkodásáért. Lehetetlen úgy értel­mezni a termelés pártellenőrzését, hogy parancsolgatunk, diktálunk az üzem vezetőségének. A pártszervezet­nek joga van felvilágosítást kérni az üzem vezetőségétől az esetleges fogya­tékosságok eltávolítására, intézkedé­seket ajánlani a hibák felszámolására. A gazdálkodást, a vállalat vezetését, a termelés Irányítását, a párt és kor­mány határozatainak a vezető gazda­sági dolgozók részéről való nemtelje­sítését, a gazdasági feladatok teljesí­tésének rendszeres ellenőrzését érintő kérdéseket pártbizottsági és taggyűlé­seken kell megvitatni, amelyeken jelen kell lennie az igazgatónak, vagy he­lyettesének. Ugyanígy jár el a párt­szervezet, ha az üzem vezetője kérés­sel fordul hozzá például a termelési feladatok idejében való biztosításában, a fogyatékosságok eltávolításában, a nehézségek leküzdésében. A pártbizottság és a taggyűlések tárgyalási alapjául a felelős vezető, vagy helyettese által adott írás, vagy szóbeli jelentések szolgálnak. A jelen­téseket mindig néhány nappal a tag­gyűlés előtt kell benyújtani, hogy a kommunisták, a legjobb dolgozók, mű­szakiak, újítók és más dolgozók szé­leskörű aktívája meggyőződhessen a jelentésben feltüntetett dolgok hely­zetéről és közvetlenül a munkahelyen győződjön meg a tényekről. Nem ritka eset, hogy a pártszerve­zetek nem fordítanak kellő gondot a tervezett feladatok teljesítésére. Meg­elégednek a puszta statisztikai jelen­tésekkel, nem vonnak le következte­tést a feladatok elégtelen teljesítésé­ből, az üzemben elszigetelten végzik a politikai munkát a termelési fel­adatoktól, csak a párton belüli ügyekkel törődnek. E pártszervezetek az ellenőrzés jogát csak a tervteljesítés egynéhány muta­tószámának figyelemmel kísérésében, vagyis az elért tények statisztikai kö­vetésében látják. Megfeledkeznek ar­ról, hogy az üzem jó gazdasági ered­ményei eléréséért kell érvényesíteni a termelés ellenőrzését. Az ellenőrzés 'jogát teljes terjedel­mében kell értelmezni. Nem elég csak azt biztosítani, hogy az igazgató, vagy, helyettese a pártbizottsági gyűlésen beszámol az üzem általános gazdasági helyzetéről, az eredményekről. Nem elég csak a jelentést meghallgatni, bí­rálni a vezető dolgozókat, vagy csak ajánlani az üzem vezetőségének, hogy váltsa valóra a javasolt intézkedéseket és ezzel az ügyet befejezettnek tekin­teni. Mindezzel a pártellenőrzés nem fejeződik be. A szervezett tömegpoliti­kai munka itt a fő eszköz, amelynek segítségével eltávolítjuk a megállapí­tott fogyatékosságokat. A párt vezető szerepének és a ter­melés pártellenőrzésének érvényesíté­sében azok a pártszervezetek és párt­bizottságok járnak el helyesen, ame­lyek a gazdasági vezetők beszámolójá­nak meghallgatása előtt a kommunis­ták és pártonkívüli szakemberek se­gítségével a helyszínen felülvizsgálják az egyes problémákat és fogyatékos­ságokat. így aztán a pártbizottság, a felelős gazdasági dolgozó, vagy helyet­tesének beszámolója után helyesen tud határozni, megtalálja a gazdasági ve­zetés irányelveinek valóra váltásához szükséges legmegfelelőbb, leghatározot­tabb módszereket a politikai munka megjavítására. Azonban még ezzel sem fejeződik be a pártbizottság vagy a pártszervezet munkája, mert a felada­tok következetes teljesítéséhez szük­séges, hogy a pártbizottság részlete­sen kidolgozza azokat és teljesítésü­kért felelőssé tegye az egyes pártbi­zottsági tagokat. Ezzel egyidejűleg össze kell hívni az agitátorokat, mun­kájukat konkréten kell irányítani. A határozatot meg kell ismertetni a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom és a CSISZ összüzemi bizottságával, továbbá a többi tömegszervezetek bi­zottságaival. Az üzemi sajtót a helyi hangszórót és minden agitációs esz­közt az üzemi dolgozók tevékenysé­gének fejlesztésére kell használni. A termelés pártellenőrzését igen jól érvényesíti a vágbesztercei Kicment Gottwald-üzem pártszervezete. Az összüzemi pártbizottság a terv telje­sítését rendszeresen havonként két­szer értékeli. A fogyatékosságok eltá­volítására konkrét határozatokat hoz, amelyek teljesítéséért felelőssé teszi az egyes kommunistákat. Az egesz üzemi pártbizottság aktívákat hiv ösz­sze, amelyeken részt vesznek a kom­munisták. Ezeken az aktívákon meg­vitatják az egész üzemet érintő prob­lémákat. Igen sikeres összüzemi aktí­vát hívtak össze nemrégiben, amelyen megoldották „a Pionír" motorkerékpár gyártásának és a műszaki előkészüle­tek meggyorsításának kérdését. A pártszervezet ebben az üzemben fel­használja az aktíva segítségét az üzem feladatainak teljesítésében. A pártszer­vezet jő munkájának'a fermelésb.'i is megvan a látszata. Az üzem nyerstermelési tervét ez év első negyedébe n 108, 6, az áruiermt'­lést 103,4, a munkatermelékenységet 110,2 százalékra teljesítette, az ön­költség csökkentéséve l pedig 1 163 000 koronát takarított meg, és a béralapot csak 87,8 százalékra tnerítették ki. Ilyen szépek az eredmények abban a/ üzemben, ahol a pártszervezet követ­kezetesen és helyesen alkalmazza a termelés ellenőrzését. Más a helyzet a dubnicai K. J. Vo­rosilov-üzemben, ahol a pártszervezet helytelenül formálisan alkalmazza a termelés ellenőrzését. Az egészüzemi pártbizottság időnként ugyan megvi­tatta a tervezett feladatok teljesíté­séről a jelentéseket, a jelentések azonban általában hiányosak voltak. A pártbizottság annak ellenére, hogy az üzem a feladatokat nem tlljesíti, nem hozott határozatokat, nem javasolt in­tézkedéseket és nem mozgósította az üzem dolgozóit. a fogyatékosságok ki­küszöbölésére. Alig támasztott Igé­nyeket az üzem vezetőségével szem­ben, nem harcolt eléggé a terv elég­telen teljesítésének objektív nehézsé­gekre való hivatkozása helytelen el­mélete ellen. A pártbizottság nem látta a hiba fő okát: a termeles ve­zetésének hibáit, a rossz munkaszer­vezést, a gyenge politikai munkát Ily módon az üzemben bizonyos engedé­kenység lett úrrá. Lábra kapott a „népszerű" politika. Ennek következménye lett" a terv nemteljesítése, a gazdaságosság fi­gyelmen kívül hagyása. Magától értetődik, hogy a páriszer­vezet hiányos munkája a termelésben is megmutatkozott. Az első negyed­évben az üzem a nyerstermelés teivét 71,2, az árutermelés tervét 58,4, a választék tervét pedig csak 41,1 szá­zalékra teljesítette. Emellett az ön­költség tervét 6,9 százalékkal túllép­ték és a béralapot 25,1 százalékkal. Ma valamennyi üzemünk nagy fela­datok előtt áll. A fokozott feladatok nagyobb felelősséget rónak a párt­szervezetekre is. A feladatok teljesí­tése megköveteli, hogy a pártszerve­zetek a termelési és kereskedelmi vál­lalatokban mindenütt érvényesítsék a termelés ellenőrzését. Ján Koncír, az SZLKP KB dolgozója Határidő előtt fejezik be a Szövetségi Vasútvonal építését Az első félévben elért jelentős munkasikerek után a Szövetségi Vas­útvonal építői a vasútvonal befeje­zési munkálatai előtt állanak. A vasutasnap tiszteletére a kassai vasútépítészeti kollektívák kötelezett­séget vallaltak, hogy a Szlovák Nem­zeti Felkelés 11-ik évfordulójának napján, augusztus 29-én a Szövet­ségi Vasútvonal 2ilina—Margecany szakaszán befejezik a második sínpár elhelyezését. Ezzel három hónappal megrövidítik a munkák befejezési ide­jét. Jelentős kötelezettségvállalást tettek a vasútépítészeti dolgozók a Marge­cany—Kysak részleg befejezési mun­káiban is. Azt a feladatukat, hogy ezt az új útszakaszt szeptember 15-én üzembe helyezik, kibővítették és 13 ki­lométer hosszúságban átadják « forga­lomnak a második sínpárt is. így most már csak a második sínpár egy rövid részlegének befejezése van hátra, amelyet egyelőre technikai okok­ból nem fejezhetik be. Kötelezettségvállalásaik teljesítésé­vel a vasútépítészeti kollektívák 350 009 koronát takarítanak meg ön­költségeiken s népgazdaságunk a Szövetségi Vasútvonal mindkét vágá­nyának idejében történő üzembehelye­zésével több millió koronát nyer. i 1 D r * r 1 i ! K L * l 1 Akiket kirekesztettek az olcsó ruházkodásból A meleg napok beköszöntésével egyidejűleg a Ruházati Boltok kira­kataiban megjelentek az idénynek megfelelő női- és férfiruhák. Jól esik látni, hogy textiliparunk — híven nagy múltjához — rátalált a helyes gyártási módszerre. Szebbnél szebb anyagok, és azokból készült ízléses kész ruhák pazar színei és mintái mutatják a minőségre és ízlésre való törekvést. Szép emprimé, karton anya­gok dicsérik textilnyomóink ízlését. Különösen nagy a választék a kész női ruhákban. Az árakat szerencsé­sen állapították meg. 75 koronától 150 koronáig ajánlják a kirakatok az ügyesen szabott és gondosan kidol­gozott női nyári ruhákat. Szilon és műselyem fehérnemű, könnyű cipők és szandálok lehetővé teszik a mu­tatós, s amellett olcsó öltölködést. A férfiak számára 331 koroiiáért árulnak jószabású vászonruhákat. Ugyanezért az árért szövetből ké-, szült öltönyöket is lehet kapni. A műselyemből vagy pamutbői készült rávarrott zsebű ing-kabátkák 25—30, a jó bőrtalpú szandálok 60 koronás árban a férfiak számára lehetővé te­szik az idénynek megfelelő öltözkö­dést. De nem mindenkinek. Mert a kész férfiruhák méretei csak a szab­ványalkatú férfiak számára felelnek meg. Vannak azonban olyan termetek is, amelyekre nem illik „a leány­álom" jelző. Különösen «z idősebb évjáratok gyarapodnak hasban. Az ilyenek számára az olcsó öltönyök nem megfelelőek. Nincsenek jobb helyzetben azok sem, akik az átlag­nál magasabbra, vagy alcsonyabbra nőtték. Az ilyenek sóvárogva nézhe­tik az olcsó és szép öltönyöket, irigy­lik azokat a szerencséseket, kiknek számára nagy választékban állanak rendelkezésükre az olcsó öltönyök. A méteráru-üzletekben 47 koroná­ért jó ruhavászon kapható. Méteren­ként 50—60 koronáért szöveteket is lehet vásárolni. Itt van azonban a bökkenő. Mert egy férfiöltönyhöz 3 méter ruhaanyag szükséges, amely 140—150 koronáért vásárolható meg. Csináltatása hozzávalóval együtt kö­rülbelül 400 koronába- kerül. A drá­gább gyapjúszövetekből készült ru­háknál a készítés ára arányban van a szövetek árával. De a nyári vászon­ruha, melyet készen 331 koronáért lehet kapni, a szabóságban 550 ko­ronába kerül. Ez már gondolkodóba ejti az embert, hogy ilyen magas áron csmáltasson-e ruhát. Megoldást könnyen lehet találni. Meg kell honosítani Kassán is az úgy­nevezett egypróbásos konfekciós sza­bóságokat. Az ilyen műhelyekben ké­szült ruhák elkészítése alig kerül többe, mint a kész öltöny. Ilyen mó­don emelkedne az olcsóbb szövetek forgalma és a testesebb férfiak ná­lunk is hozzá juthatnának jutányos áron a jó ruhákhoz. Stein Jenő, Kassa • * * AZ OSTRAVAI kerület augusztus 1-én, 9 nappal a határidő előtt — teljesítette a szénabegyűjtési tervet. A CSISZ gottwaldovi kerületi bi­zottsága augusztus l-ig 860 fiatalt nyert meg a határmenti területek megművelésére. AUGUSZTUS 1-ÉN Lengyelország­ba utazott a csehszlovák orvosok 30­tagú küldöttsége, amely a csehszlo­vák-lengyel egészségügyi egyezmény keretében tartózkodik Lengyelország­ban. A TANÍTÓK Marianské Lázne-i nemzetközi táborát augusztus 1-én meglátogatta dr. Frantiíek Kahuda iskolaügyi miniszter. IDŐJÁR ÁS A reggeli órákban köd. A délelőtt folyamán kisebb, később nagyfokú fel­hőképződés. \ hegyes vidékeken a déli órákban futóesők, a délutáni órákban zivatarok várhatók. A nap­pali hőmérséklet 28—29 C fok. Mér­sékelt északi szél. Üj szakasz kezdődik a nemzetközi kapcsolatokban (Folytatás az 1. oldalról.) német kérdést a Német Demokratikus Köztársaság érdekeinek rovására sem megoldani. Az NDK dolgozói sohasem lennének hajlandók erre az útra lépni. Genfben elismerték, hogy a német kérdés rendezését és Németországnak szabad választások útján való újra­egyesítését a német nép nemzeti ér­dekeinek megfelelően és az európai biztonság javára kell megvalósítani. A leszerelés kérdése jelentékeny he­lyet foglalt el az értekezlet munkájá­ban. E kérdésben széleskörű eszme­csere folyt. A szovjet küldöttség ja­vasolta az értekezleten, rögzítsék le a már elért megállapodást azokban a kérdésekben, amelyekre nézve a nagy­hatalmak álláspontjai vagy teljesen megegyeznek, vagy pedig jelentéke­nyen közeledtek egymáshoz. E kérdé­sek közé tartozik elsősorban az álla­mok birtokában levő fegyverzet szín­vonalának megszabása, az atomfegy­ver eltiltása, s a hatékony nemzetközi • ellenőrzési rendszer megteremtésének szükségessége. A genfi értekezlet va­lamennyi részvevője erre a fontos, s a népek biztonságára nézve döntő jelen­tőségű problémára vonatkozóan is úgy nyilatkozott, hogy megegyezésen ala­puló döntést kell keresni. Az értekezleten megvizsgálták a Kelet és Nyugat közti kapcsolatok fej­lesztésének szükségességét is. E .kér­dés megoldása hatalmas jelentőségű a béke szilárdítása, a nemzetközi gazda­sági és kulturális együttműködés bő-. vítése, s a nemzetközi feszültség enyhí­tése szempontjából. A négy hatalom kormányfőinek érte­kezlete jóváhagyta a külügyminiszte­reknek adandó irányelveket. A hatá­rozat értelmében a külügyminiszterek az idén októberben Genfben talalkoz­nak, hogy megkezdjék azoknak a kér­déseknek megtárgyalását, amelyekről a kormányfői értekezleten eszmecsere folyt. A népek remélik, hogy ez az ér­tekezlet újabb lépés lesz majd az éles nemzetközi problémák rendezésének útján. A világ demokratikus közvéleménye azonban kénytelen sajnálkozását kife­jezni amiatt, hogy az értekezleten nem fordítottak kellő figyelmet Ázsia és a Távol-Kelet problémáira. Pedig a Kínai Népköztársaság ENSZ-beli törvényes jogainak helyreállítása, a Tajvan kör­zetében keletkezett helyzetnek a kínai nép vitathatatlan jogai elismerése alapján történő rendezése, az Indoki­nára vonatkozó genfi megállapodások teljesítése és más kérdések nem tűr­nek halasztást. E kérdések megoldása nemcsak az ázsiai és a távol-keleti népek érdekeit szolgálná, hanem az egyetemes béke megszilárdításának is javára válna. A világ valamennyi jóakaratú em­bere mélységes megelégedéssel fogad­ta a genfi értekezlet sikeres befejezé­séről szóló közleményt. A különbö­ző országok és a különböző politikai irányzatok sajtója nem titkolja, hogy a várhatónál sokkal többet értek el. A világ már rég nem tapasztalt olyan egységet a nemzetközi események ér­tékelésében, amilyet most a különbö­ző országok közvéleménye tanúsít e nagy történelmi jelentőségű esemény­nyel kapcsolatban. A genfi értekezlet nem csalta meg a népek reményeit és vágyait. Ez az értekezlet újból bebizonyította, hogy a vitás nemzetközi problémák meg­oldásának van reális útja, hogy a bé­ke megóvásáért lehetséges és szük­séges az együttműködés. Az értekez­let sikere még inkább megszilárdította a népekben a hitet, hogy lehet bé­késen egymás mellett élni, s hogy tár­gyalások útján a legélesebb nemzet­közi kérdéseket is meg lehet oldani. A genfi értekezlet sikere különö­sen megörvendezteti a bék^ híveit, akik mint ismeretes, évek óta küzdöt­tek a nagyhatalmak kormányfőinek ta­lálkozásáért. A béke hívei a sikere­ken fellelkesülve még nagyobb erővel harcolnak a békéért és a népek biz­tonságáért, az atom- és a hidrogén-" fegyver eltiltásáért. Nem kétséges, hogy e nemes küzdelemben új, nagy­szerű sikereket aratnak. Rá kell azonban mutatni, hogy a nemzetközi feszültség további enyhü­lését illetően sok rosszakaratú ember, a béke sok ellensége és a „hideg­háború" számos híve igyekszik ború­látást elhinteni a nyugati országok­ban, s ki akarják rekeszteni Genf friss szellőjét. Egyes nyugati körök például a német kérdéssel szeretnék fékezni az európai biztonság szavato­lását. Akinek kedves a béke és biz­tonság, annak a jövőben is éberen kell ügyelnie a béke ellenségeinek mester­kedéseire. A béke ügye diadalt arat, ha va­lamennyi nép végig kitart mellette. (Megjelent a Tartós békéért, népi demokráciáért c. lajjJjanJ

Next

/
Thumbnails
Contents