Uj Szó, 1955. augusztus (8. évfolyam, 184-209.szám)

1955-08-09 / 190. szám, kedd

195^5. augusztus 6. UJSZO 5 Befejezték már a cséplést is Nagy részben a kombájnok jó munkájának köszönhetik ezt a dunaradványiak. Gabonájuk 70 százalékát a gép aratta le, csépelte ki, s olyan szépen, olyan .tetszetősen, hogy a szövetkezet tagjai elhatározták, jövőre már minden gabonájukat kombájnnal fogják aratni. Az aratással egyidőben a tarlóhántás is folyik. Mindössze 30 hektár még a szántani való terület. A szövetkezet tagjai beadási kötelezettségüknek is eleget tettek, s hogy állatállományuk számára biztosítsák a bőséges takarmányalapot, tarlóhántás után mindjárt másodnövényeket vetnek. Beck László, Dunaradvány Minden feltétel megvan a szövetkezet megalakítására A mezölaborci járásban a kisés középparasztok közül többen határozták el az egységes földművesszövetkezetbe való belépésüket. A falusi pártszervezet kommunistáinak nemrégen megtartott aktíváján Greca elvtárs, Vysná Radvan HNB elnöke vitahozzászólásában rámutatott arra, hogy náluk is megvan minden feltétel a szövetkezet megalakítására. Kapel'uchová, Fucíková s a többi egyénileg gazdálkodó már elhatározta a szövetkezet megalakítását. Svetlice községben is megalakul a szövetkezet. Kurták Stefan, Ksenák Ján, Huc Michal és még többen már aláírták belépési nyilatkozatukat. Savka Vasil, Mezólaborc Gyorsítsák meg a nagykaposi járásban a tarlóhántást és a másodnövények vetését (-ki-) Az esős időjárás ellenére is elég gyorsan végeztek az aratással a nagykaposi járásban is, de nem fordítottak kellő gondot a tarlóhántásra és a másodnövények vetésére. A járásban a határt járva azt tapasztaljuk, hogy alig néhány százalékra végezték el a tarlóhántást, azt is inkább a szocialista szektorban. Az egyénileg gazdálkodó parasztok alig végeztek el valamit, annak ellenére, hogy a járásban jelenleg még a magánszektor van túlsúlyban. Ugyanilyen lemaradást tapasztaltak a másodnövények vetésében is. Eddig mindössze 124 hektáron vetették el a különféle keverékeket. tizennégy nap a Szovjetunióban 71 /Tagasan sétál már a nap a IVl kék éqen, amikor felébredünk. Mint mindenki, én is — ahogy kinyílik a szemem — nyomban az ablakra szegezem első pillantásomat. Hisz egy éjjel elég nagy utat tesz meg a gyors és kíváncsi vagyok rá, hogy tegnap estétől meddig értünk el. Nézem az állomásokat jelző táblákat és az órámat. Majd a menetrenddel egyeztetem. Ukrajna szívében vagyunk. Kilenc óra lehet, délután fél kettőkor Ukrajna fővárosába, Kijevbe érkezünk. A táj: végeláthatatlan róna, hullámzó búzatengerrel és kis falucskákkal. De micsoda széles földek, micsoda nagy tábla búzatenger. Hát ez is létezik? — nézem az órámat. húsz perc telt már el, s még mindig csak búza és búzatenger, lehajló súlyos kalászokkal. Most látja csak igazán az ember, milyen qazdag ez a föld és most már azt is megtudja, hogy ha ilyen gazdag, milyen erős bástyája a Szovjetunió a béketábornak. Ha gyorsan is szalad a vonat, mégis jut idő arra, hogy alaposan megszemléljük e nagy országra jellemző gazdag éléskamrát, Ukrajna nagy síkságát. A Nagymagyar-alföldre, vagy Csallóközre emlékeztet ez a táj. csak az a különbség, hogy Csallóközön félnap alatt átmégy, míg itt napokig száguld úgyszólván megállás nélkül a gyors és se széle, se hossza a rónának. Amint így nézegetem az ablakon a tájat, azok a száraz esztendők jutnak az eszembe, amikor nálunk bizony kevés búza termett és a Szovjetuniótól kaptuk vagonszámra a sok-sok búzát. Az egyik kisebb állomáson megpillantottam egy szekeret, s körülötte a kolhozvarasztok kis csovortját. A szekér zsákoktól terhes, bizonyosan krumplit hoztak a városba eladni. Vidáman beszélgetnek a napbarnított arcú jókedvű lányok és, pimzqcrtnok a megtermett, erős férfiak. Milyen jó volna, ha legalább t.rz percet állna itt vonatunk, de Vaszilijevics azt. mondja, nem érdemes leszállni, mert megyünk tovább. Azért így is azt mondom magamban — köszönet nektek azért, a sok búzáért, amit akkor kaptunk tőletek, amikor nálunk HARMADIK NAP Az állati szervezet anyagcseréje Irta: Dr. Brauner Iván államdíjas akadémikus i. Az élő állati szervezet sejtekből, szervekből és szövetekből tevődik öszsze, és ezen élő szervezet egyik alapvető sajátossága az anyagcsere. Anyagcsere nélkül élet és élettevékenység nem képzelhető el. A táplálék felvétele kétféle célt szolgál. Egyrészt a testet építi fel, másrészt a működés során keletkezett kopásokat és fogyásokat pótolja. A tápanyagokból épül fel a sejt, az egész szervezet. Ez történi': a növekedés idején, fiatal korban. A már kifejlett szervezetben a tápanyagok pótolják és rendbe hozzák a kopásokat. Ezenkívül a táplálék még azért is nélkülözhetetlen a szervezetben, mert belőle meríti a működése fenntartásához szükséges energiát. Az állati szervezet tápláléka fehérjékből, szénhydrátokból és lipidekből áll, a sókat és vizet közvetlenül is fel tudja használni. Az ezen anyagokban rejtőző energia e vegyületek hasadása és oxydációja által szabadul fel. A felhasznált energia egy része a sejtekből álló szervek tevékenységére (munka végzésére, mirigyváladék termelésére) használódik fel, s a megmaradt fölösleges mennyiségből ugyanakkor hő keletkezik. Az anyagoknak és az energiának a forgalma kétféleképpen bonyolódik le. Az egyik, amelynek sor^n az egyszerű vegyületekből fölépülnek az összetett vegyületek, a másik, mikor Icfcsz összetett vegyületekből egyszerűbbek képződnek, azaz lebontódnak. Ez a két bonyolult és egymással ellentétes folyamat a szervezetben lévő enzymek munkája. Ezt a feladatot a szervezetben több mint ezer ftfiz^m végzi. Ma már a különféle táplálóanyagok anyag csereforgalmát a szervezetben egészen pontosan ismerjük. így pl. a felvett és kiürített nitrogénmennyiségből következtethetünk a fehérje anyagforgalmára. A nitrogén és a szénanyag forgalmáról pedig meg tudjuk állapítani, hogy milyen anyagok égtek el a szervezetben, vagyis, hogy milyen értékű volt a zsírképződés. A szervezet anyagcseréjének fő irányítója az idegrendszer. A jó állattenyésztőnek tisztában kell lennie azzal, hogy csak akkor remélheti, hogy az állat részben öröklött, részben szerzett jótulajdonságait maximálisan érvényesíti, ha minőségileg és mennyiségileg a legmegfelelőbb takarmányt adagolja. Ezt a célt pedig csak akkor érheti el, ha ismeri a takarmánykeverékek összetételét, a takarmánykihasználás, takarmányértékesítés mértékét, továbbá a takarmány és a szervezet kölcsönös hatását és az állatok élettani állapotát. Mindezeknek ismerete nagyon fontos, mert csak így tudunk bepillantani az anyagcserefolyamatokba és csak így tudjuk követni, hogy a tápanyagoknak mi lesz a sorsa a szervezetben, valamint azt, hogy az állati termékek miként képződnek. Hogy ezt megérthessük, szükséges ismerni az egyes belső szervek élettani jelentőségét, s ezért e cikkemben a legelső helyen a legfontosabb anyagforgalmi szerv, a m á j működéséről fogok beszámolni. A máj a szervezet anyagforgalmának egyik központja. Fontosságát mi sem jellemzi jobban, mint az a tény, hogy a felszívódott tápanyag nagy' része a májon keresztül jut a szervezet keringő rendszerébe. Háziállatainknál nélkülözhetetlen olyan igen nagy szükség volt rá. Nektek, akik itt dolgoztok ezen a gazdag rónaságon, elsősorban nektek tartozunk hálával, hogy akkor, a gyenge termésünk ellenére is volt kenyér és jutott minden dolgozó asztalára. És néktek köszönjük, hogy a ránk acsarkodó kapitalisták karmai közül kimentettetek, testvéretek, barátaitok vérével pecsételtétek meg a mi szabadságunkat. Nehéz idők jártak erre felétek a háború idején. Az emberi mivoltukból kivetkőzött fenevadak, a fasiszták, felperzselték faluitokat, felgyújtották házaitokat, megölték gyermekeiteket, de ti hősiesen megvédtétek az országot és sokan életeteket feláldozva küzdöttetek szép hazátok békéjéért és a mi szabadságunkért. Megfogytatok ugyan a nagy világégésben, de nem törtetek meg. Erősebbek vagytok, mint eddig bármikor. A háború sebei már behegednek és ti építitek 'a boldog, verőfényes holnapot, a kommunizmust. S mi is veletek tartunk, veletek, mert ez az út, a tietek a legegyenesebb, a legkönynyebben eljuthatunk rajta a boldog örömteli élethez. Veletek tartunk és a ti tapasztalataitokat felhasználva mi is minden erőnkkel küzdünk az ellenség ellen és mun-. kánkkal harcolunk a békéért... A vonat továbbrobog. Az egyik búzatáblába már beálltak a kombájnok, s meaindult az új kenyér betakarítása. Ukrajna acélosszemű búzája eay két nap múlva a magtárákba kerül. Elgondolkozom e föld mérhetetlen természeti kincsein, gazdagságán. Ukrajnát területileg és számbelileg is Franciaországhoz hasonlíthatjuk. Ukrajnának azonkívül' hogy iqen fejlett a mezőgazdasága, emellett aazdag nyersanyag forrásai is vannak. Itt találjuk a világ egyik legnagyobb kőszénlelőhelyét, a Donec-medencét és itt van az egyik legnagyobb vasérclelőhely: Krivoj-Rog. Találunk itt még mészkövet, mangánércet és gazdag kősó és higany-lelőhelyei is vannak, majd a Kárpátok hegységében kaolin, barnaszén, tőzeg és kőolaj lelőhelyek gazdagítják az országot. Ukrajnán keresztül folyik Európa harmadik legnagyobb folyója, a Dnyepr. A Szovjetuniónak e gazdag vidékén született meg a sztahanovmozgalom. Úttörőjének, Alekszej Sztahanovnak, ma már nálunk is jól ismert kezdeményezése nagy tért hódított az egész Szovjetunió területén. Ezrek és ezrek követik Sztahanov példáját és nemcsák náluk, hanem a népi demokráciák~ ban is kiválóbbnál kiválóbb eredmények születtek azok munkája nyomán, akik Sztahanov példáját követik. Ukrajna gazdaqságát mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy már 1950-ben 10 millió tonna öntött vasat, 9 millió tonna acélt. 14 milliárd kilowatt villanyáramot, 1000 mozdonyt és 88 millió tonna szenet termelt. Pontosan a menetrend szerint 13,30 órakor érkeztünk Ukrajna fővárosába, Kijevbe. Az állomásról is gyönyörű a város látképe. A házak közül magasan kiemelkedő templomok tornyainak aranyozott kupolái mindannyiunk figyelmét lekötik. Kiev Moszkva és Leningrád után a Szovjetunió legnagyobb, legrendezettebb városa. Ősrégi település, értékes történelmi jelentőségű emlékműveit a fasiszták betörése pusztította el. Akkor sokat szenvedett a város lakossáqa. Bombák pusztították el az üzemeket, a lakóházakat és qyilkos qolyók oltották ki védtelen emberek életét. És ami a legborzasztóbb, a város néqyszer cserélt qazdát a háború alatt, íqy érthető, hoqy rettenetes károkat szenvedett ... 7"~\e ezt a pusztítást a békés J_J építés, az emberi alkotóerő eltüntette már. A város újjáépült, s ha az ember a Dnyepr hídjáról visszanéz a nagy városra, az új munkáslakásokra, csak egyetlen qondolat juthat az eszébe: erős ez az ország, erős ez a nép, szilárd kezekben a béketábor vezetése. MÉRY FERENC. életfontosságú szerv, operatív eltávolítása halállal végződik. A máj eltávolítása után a vér cukortartalma rohamosan csökken és egy-két óra múlva a vércukor hiánya miatt az állat elveszti eszméletét. Még néhány óráig életben tudjuk tartani a májuktól megfosztott állatokat, ha vérükbe közvetlenül szőlőcukor-oldatot fecskendezünk. Enélkül, de ezzel is a halál beállta csak órák kérdése. A máj működését az alábbi pontokba csoportosíthatjuk: 1. A máj termeli az epét. 2. Szabályozza a cukorforgalmat a szervezetben. Az egyszerű cukrokat glykogénné változtatja és elraktározza, hogy szükség esetén ezeket az egyszerű vegyületeket ismét cukorrá alakíthassa át. Ugyancsak cukrot tud képezni a zsírból is. 3. így igen fontos szerepe van a fehérjeforgalomban is. Ezeket átalakítja és felhasználja táplálékul. A szervezetbe került fehérjefelesleg egy részét mint tartalék-fehérjét tárolja. 4. Fontos szerepe van a zsírforgalomban is, mivel sejtjei a zsírt oxydációval lebontják. Cukorhiány esetében a szervezetben lerakott zsírt cukorrá alakítja át. 5. A máj továbbá a legfontosabb szűrőeszköz a szervezetben keletkező mérgek semlegesítésére. 6. A vizet is raktározni tudja és így szabályozza a vér fyzikális-kémiai állandóságát. 7. Részt vesz a vérképzésben. Magzat-korban vörös-vérsejtképző szerv. Ezen tevékenysége később az újszülöttnél megszűnik, ellenkezőleg a vörös vérsejtek szétesése folyik le benne, s az így fölszabadult vérképző anyagot (haemoglobínt) sejtjeiben elraktározza. 8. Hosszú időre raktározza a vitaminokat, valamint a nem egészen kész provitaminokat is vitaminokká alakítja át. 9. Hatással van a hőtermelésre. Emésztéskor hőmérséklete emelke dik, sejtjeiben a cukor és a zsírok elsősorban a hőtermelés érdekében égnek el. Ha a máj működésében bármi ok. ból zavar támad, az egész szervezet súlyos és rendszerint halállal végződő megbetegedését vonja maga után. További fontos anyagforgalmi szerv a belek. A bélcsatornában jelenlevő számtalan fehérje-emésztő enzym hatására történik a fehérjék emésztése és átalakítása egyszertíbb vegyületekké, melyek így a szervezet fehérjeszükségletét fedezik. A fehérjék aminosavakká esnek szét, melyeknek kb. 20 százaléka jut közvetlenül a máj segítségével a vérkeringésbe, a többi százalék pedig bonyolult kémiai folyamatok után a bélnyálkahártyában, a nyirokszervekben és a csontvelő segítségével szívódik föl. A szervezetben lévő fehérje nagyjából két részre osztható: szervi és t a r ta 1 é k fehérjére. Régebben az volt a fölfogás, hogy a kifejlett, jól ellátott szervezet a fehérjefelesleget nem képes tárolni, tehát a szükségleten felüli fehérjéket a szervezet elégeti. A kísérletek során azonban kiderült, hogy nemcsak a fejlődő, hanem a kifejlett szervezet is — ha nem is nagy mértékben, de raktároz fehérjét. Nagyobbfokú fehérjeképződés a szervezetben az alábbi esetekben történik: növekedés idején, mikor a fejlődő szervezet valamennyi szervének fehérje-igénye fokozott, továbbá vemhesség idején, különösen a vemhesség második felében, mikor a magzat rohamosan fejlődik és fehérje-igénye nagy és végül betegség után, mikor a szervezet pótolja a betegség folyamán igénybe vett fehérje anyagokat. Az erősen leromlott, hosszabb időn keresztül rosszul táplált szervezet is igyekszik feltölteni kiürült fehérje raktárait. (Folytatjuk.) Megtelik a kamrája Gora Józsefnek Július 30-a semmivel sem volt különb nap, mint ar előzők vagy a következők. A nap keményen tüzelt, áz emberek minden ruhadarabot feleslegesnek éreztek magukon. Az ebedi szövetkezet tagjai mégis feljegyezték maguknak: „Július 30". Vajon mit jelant ez a dátum? Azt, hogy július 30-án befejezték az aratást, meg azt, hogy július 30-ra teljesítették az állam iránti kötelezettségüket gabonafélékből. . A szövetkezetnek 261 hektár aratnivalója volt. A gabonát két kombájnnal és két aratógéppel takarították be a szövetkezeti tagok; büszkék arra, hogy az idén gazdagon termett a föld. A múlt évi hektárhozammal szemben átlagosan az összes gabonafélékből nagyobb termést értek el. őszi árpából a tervezett 22 mázsa helyett 28 mázsát arattak. Búzából a tervezett 22 mázsa helyett 23 mázsát. A múlt évben a szövetkezet gabonafélékből csak 19 mázsás átlagtermést ért el. Az idén 23 mázsa lesz az átlag. Mivel a szövetkezet már teljesítette az állam iránti kötelezettségét, hozzáfogtak a természetbeni jutalmazás szétosztásához. Az a szövetkezeti tag, aki az eltelt időszakban becsületesen dolgozott a szövetkezetben, igazán jól jár. Megtelik a kamrája Gora Józsefnek is. Feleségével együtt 799 munkaegységet szerzett az első félévben, amiért 20 mázsa termést szállítanak az udvarába. Az egyénileg gazdálkodók is kíváncsian figyelik a szövetkezetet és leginkább arra gondolnak, hogy mégis csak jobb a közösben, hisz ők sokkal jobb termést takarítottak be, mert hát mégis csak nagy a különbség 17 és 23 mázsa között. A szövetkezetnek 23 mázsa termett hektáronként, az egyénileg gazdálkodóknak csak 17 mázsa. Ez a kézzelfogható bizonyíték a szövetkezeti gazdálkodás előbbrevalóságáről égy lépéssel közelebb vitte az egyénileg gazdálkodókat a közös gazdálkodáshoz. Most még gondolkoznak, de lehet, hogy ősszel ők is belépnek. Sz. I. Kaposkelecsényen megalakult az EFSZ előkészítő bizottsága (-k i-) Mint hazánk minden részében, a nagykaposi járásban is naponta foglalkoznak kis- és középparasztjaink a mezőgazdaság kérdéseivel. A múlt hibáiból okulva, most sokkal tüzetesebben meghányják-vetik a problémákat, így történt ez Kaposkelecsényben is. A falusi pártszervezet tagjai a párt Központi Bizottságának júniusi határozata után komoly munkához láttak. Az eredmény rövid egy hónap alatt megmutatkozott. Bár eddig még csak 12 család 19 munkaerővel írta alá a belépési nyilatkozatot, augusztus 3-án megalakították az előkészítő bizottságot. A vezetőségben Meggyesi Gyulát elnöknek, Sulóka Sándort és Lukács Lajost vezetőségi tagoknak választották meg. A tagtoborzás terén tevékenyen és eredményesen dolgoztak a kommunisták Ferenc Lajos és Köblös Jánossal az élen. Az alakuló gyűlésen elhatározták, hogy már az ősz folyamán közösen művelik meg a földeket és nagy súlyt helyeznek a takarmányalap biztosítására. Eddig kb. 60 hektár területük van, melyen az ősziek vetését közösen fogják elvégezni. Egyidejűleg tervbe vették az állatok összpontosítását, valamint további tenyészállatok vásárlását is. AZ IFJÚSÁG a tél folyamán a járási mezőgazdasági iskolákban bővítheti szaktudását. A téli iskolákban hetente egyszer lesz előadás (6 őra). Az iskola november 1-től április 30-ig tart. AZ OLOMOUCI kerület járásaiban a burgonyával beültetett területeket repülőgépről dynociddel porozzák, hogy megmentsék a kolorádóbogár pusztításától.