Uj Szó, 1955. augusztus (8. évfolyam, 184-209.szám)

1955-08-09 / 190. szám, kedd

Világ proletárjai egyesüljetek. SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1955. augusztus 9. kedd 30 fillér VIII. évfolyam, 190. szám A mai számban: Kövessék a többiek is a legjobbak példáját (2. old.) A Szovjetunió Legfelső Tanácsa ülésének visszhangja (3. old) Az V. Világifjúsági Találkozó Varsóban (4- old.) Tizennégy nap a Szovjetunióban (5. old.) Varsói VIT-versenyek (6. 0,

d) Az élenjárók példájára Á múlt napokban közölte a sajtó, hogy augusztus 2-ig Szlovákia 6 járásai.; majd augusztus 7-ig a galántai és ögyallai járás is teljesítette a gabonabeadási tervét Ez a hír bizonyosan örömmel tölti el az egész közvéleményt, falvaink és városaink dolgozóit, már azért is, mert e járások többsége jóval (10—15 nappal) a megszabott határidő előtt teljesítette az állam iránti legfontosabb kötelezettségét. E járások példája bizonyítja, hogy dolgozó parasztságunk öntudata évről évre növekszik. Dolgozó parasztságunk szilárdan helytáll a munkásosztály mellett és semmiben sem akar lemaradni a szocializmus építésének nagy munkájában. Falvaink lakossága annak tudatában, hogy a párt a legnehezebb időkben is segítségére siet, s hogy a Központi Bizottság júniusi határozata is egész sor olyan intézkedést tartalmaz, amelyek gyökeresen a mezőgazdaság, a dolgozó parasztság javát szolgálják, mihdent elkövet, hogy az egész ország eme odaadó támogatására jobb munkával és most az új termés betakarítása után jó beadással válaszoljon. Ezt tükrözi a somorjai járás -parasztjainak szorgalmas, igyekvő munkája is. ők voltak az országban az elsők, ők az ország legjobb, legbecsületesebb gazdái. Példájukat követte a dunaszerdahelyi járás parasztsága, egy nappal később onnan is megjött az örömhír: teljesítettük a beadást. A nagymegyeri járás gazdálkodóinak is szívügyévé vált a beadás, hisz ebben a járásban is jóval a határidő előtt a begyűjtőhelyre vitték az államnak járó gabonát, majd követte őket a szenei és a komáromi; szombaton pedig az ógyallai és a galántai járás. E járások eredménye fényesen bizonyítja: dolgozó parasztjaink felismerték, hogy a beadás példás teljesítésével növekszik jövedelmük, gyarapszik, erősödik az ország. És egyúttal arra is int, hogy a falusi pártszervezeteknek, a helyi nemzeti bizottságoknak és a begyűjtési dolgozóknak nem szabad egy pillanatra sem elhanyagolni a begyűjtés terén a népnevelő munkát még akkor sem — mint pl. az idén — ha gazdag termést takarítottunk be a földekről. Annál inkább nem szabad a kezdeti sikereken elbizakodni és úgy vélekedni, hogy ilyen termésből, mint az idén. könnyű a begyűjtés, nincs szükség különösebb agitációs munkára. Egyes járásokban olyan nézet terjedt el, hogv „megy most a beadás anélkül is. ha nem járunk a dolgozó parasztok közé, hiszen olyan jó a termés, hogy abból minden dolgozó paraszt könnyűszerrel teljesítheti a beadást". Az igaz, hogy az idén jól fizet a búza, bőséges a gabonatermés, de ez még nem mentesíti a népnevelőket, a falusi kommunistákat attól, hogy eljárjanak a parasztok portájára és elbeszélgessenek a beadókkal a gabonabeszolgáltatás fontosságáról. Hisz se szeri se száma az olyan eseteknek, hogy a dolgozó parasztok azt gondolják, nem kell sietni a beadással, hisz előbb vagy utóbb úgyis teljesíti járásuk a tervet és aztán már nem kell bevinni a gabonát. H?Melen számolgatás ez és leginkább a kulákok, a reakciósok szájából viszi tova a szél az efféle fecsegéseket. Hát igazságos volna az, ha egy járásban a hanyagok helyett is a becsületesen dolgozó parasztok teljesítenék a beadást? Nem. mert ezzel elősegítenék a spekulációt, a kenyérgabonával való üzérkedést. Ne bizakodjanak el tehát a begyűjtési dolgozók még azokban a járásokban sem, amelyek már teljesítették a beadást — még akkor sem, ha egyes községekben szép eredményeket értünk el a beadás terén, mert a cséplést befejező ?azdák között akad olvan is, aki nem teljesíti a beadást. Hasonlítsuk csak össze a bratislavai és a nyitrai kerület eddigi eredményei alapján a begyűjtési munkát. Noha a két kerület természeti viszonyai, a gabonavetések területe csaknem arányosak, mégis a tények azt mutatják, hogy a nyitrai kerületben az elégtelen tömegpolitikai munka következtében a lazaság, a szervezetlenség lett úrrá. Emiatt aztán a nyitrai kerületben csak kettő, míg a bratislavaiban már hat járás tett eleget állampolgári kötelezettségeinek. Annak ellenére, hogy a nyitrai kerület EFSZ-einek túlnyomó többsége betartja a „cséplőgépektől a begyűjtési helyre" jelszót és az első gabonájukat az államnak adják, mégis a múlt hét végéig 18 százalékkal kullogtak a bratislavai kerület után. A lemaradás okozója az. hogv bár több községben már végeztek a csépléssel, a beadás mégis vontatottan, gyengén halad, így pl. Verebélven e hét végéig már több mint 123 dolgozó paraszt elcsépelt és ezek közül csak 53-an teljesítették a beadást. Malá Mártán 125 közül csak 10-en tettek eleget _ állampolgári kötelezettségüknek. Az érsekújvári járásban az a téves nézet terjedt el. hogy nehéz a beadás teljesítése, mert rossz termés volt az idén (s ebbe a begyűjtési dolgozóink is belenyugodnak) és egyes helyeken leírnak az eredetileg megszabott mennyiségből. Ez a könnyelműség nem vezet jóra és csak a begyűjtési dolgozók megalkuvását tükrözi. A begyűjtési törvény minden gazdálkodóra vonatkozik, és a begyűjtésben dolgozók kötelessége, hogy ennek megfelelően végezzék feladatukat. Ne hanyagolják el egy pillanatra sem ezt a rendkívül felelősségteljes nagy munkát. A falusi pártszervezeteknek, a helyi nemzeti bizottságoknak most legfontosabb kötelessége, hogy az élenjárók, a beadást teljesítő szövetkezetek tapasztalatait felhasználva, tevékenv politikai munkát folytassanak a begyűjtés sikeréért. Dicsérjék meg azokat, akik első dolguknak tartják a beadási kötelezettség teljesítését, de ne tűrjék a kulákok spekulációit, s ha ezek a jó szóra nem hajlandók eleget tenni állampolgári kötelezettségüknek, úgy a törvény értelmében hivatalos felvásárlást eszközöljenek náluk. Tartsuk szem előtt továbbra is a jelszót: „a cséplőgéptől azonnal a begyűjtőHelvre" s akkor minden bizonnyal a beadásban elmaradt járások is az élenjárók példájára teljesítik az idei termésből gabonabeadási tervüket. ELSŐ GABONÁT AZ ÁLLAMNAK Az ógyallai és a galántai járások teljesítették a gabonabegyűjtési tervet Szombaton, augusztus 6-án az ógyallai járás 100,1 százalékra teljesítette a gabonabegyűjtési tervet. A járás 18 szövetkezete közül 17 EFSZ 100 százalékon felül teljesítette tervét. A legjobb eredményt az izsai egységes földművesszövetkezetben érték el, ahol 116,7 százalékra teljesítették a begyűjtési tervet. A Vnadari szövetkezetesek 113, a perbeteiek 111 százalékra teljesítették állam iránti kötelezettségüket. Az izsai egyénileg gazdálkodó parasztok 104,7 százalékra tettek eleget gabonabeadási kötelezettségüknek. Vasárnap, augusztus 7-én a galántai járás is teljesítette a gabonabegyűjtősi tervet 100,5 százalékra. A járás 22 EFSZ-e közül 21 teljesítette a begyűjtési tervet. A legjobb eredményt a palóci szövetkezeti tagok érték el. A pálóciak 201 százalékra, a vízkeleti szövetkezetesek 131 százalékra, az alsószeli szövetkezetesek 130 százalékra, a felsőszeli EFSZ-tagok 129 százalékra teljesítették tervüket. 512 mázsa gabonát adtak be terven felüt (-ki-) Mint ismeretes, a királyhelmeci járásban a perbenyíki szövetkezet elsőnek teljesítette gabonabeadási tervét. Ezt a jől szervezett munkával és a kombájnok helyes kihasználásával tudták elérni. A perbenyíki szövetkezetesek voltak azok, akik legjobban megszervezték a kombájnaratást Kondás elvtárs, a szövetkezet elnöke jól számított, amikor kizárólag a kombájnaratást választotta. Ma már gondtalanul végzik a többi munkákat, beszolgáltatásukat teljesítették s terven felül, szabad áron 512 mázsa gabonát adtak az államnak. Közösen végzik az aratási és begyűjtési munkákat (—ki—) A tőketerebesi járásban a zemplén-hardicsai egyénileg gazdálkodók a párt felhívására közös aratást és cséplést szerveztek. A község a GTÁ-tól 6 aratógépet kapott. A községben 6—6 család csoportosult és közösen végezték al aratást. A közös munkának megvolt az eredménye, a tervezett 10 nap helyett 5 nap alatt végeztek az aratással. A gépek mellett kézzel is arattak, ahol a termés az esőzések következtében a földön feküdt. Mint az aratást, ugyanúgy a hordást és a cséplést is közösen szervezték meg; ezt nagyobbára a községen kívül a mezőkön végzik. A községben 7 cséplőgép fog dolgozni meghosszabbított műszakban. A munkák gyors és idejében valő elvégzése érdekében a HNB a pártszervezettel együtt megbeszéléseket tartott a kc'zség földműveseivel. Ezeken a beszélgetéseken egyöntetűen felajánlást tettek, hogy a gabonát mindjárt a cséplőgéptől szállítják az állami raktárakba. A cséplést úgy állítják be, hogy a 7 cséplőgépből négy állandóan két műszakban, vagyis éjjel-nappal fog dolgozni. A munkák szervezését a falusi pártszervezet és a HNB irányítja. Jól dolgozik a HNB mellett működő mezőgazdasági bizottság is. Nem kapnak zsákokat a gabona elszállítására A gabonabegyűjtés a királyhelmeci járásban elég lassan halad. Ezért nemcsak a dolgozó parasztokat terheli a felelősség, hanem a begyűjtési dolgozókat is. Világos példa erre a bélyi helyzet. A szövetkezeti tagok termésük nagy részét kombájnnal aratták le. Ment is elég jól az aratás. A kicsépelt termés tisztítását és szárítását is megoldották a szövetkezet tagjai. Már gabonabeadási kötelezettségüket is teljesítették volna, csak az a baj, hogy a begyűjtőhelyekről nem kapnak zsákokat. Itt van tehát a bökkenő. Sivák István, aki az iparból tért haza a szövetkezetbe, s jelenleg a szárító és tisztítógép kezelője, szomorúan mondja: — Szégyeljük, hogy beadási kötelezettségünknek még mindig nem tudunk eleget tenni. Itt van a rengeteg kicsépelt gabona. Valóban kupacokba rakva jó néhány vagon gabona van a beton országúton. Most le van a gabona takarva, mert dél felől felhő közeledik. — Félnapig ülünk itt tétlenül, mert nincs zsák — folytatja tovább Sivák István. — Az elnökünk most is Kassán jár zsákok után, nem tudom milyen eredménnyel tér haza. Kénytelenek leszünk zsákokat venni valahol, mert ha arra várunk, hogy a begyűjtőhelyen adjanak majd zsákokat, karácsonyig sem tudjuk elszállítani a gabonát A királyhelmeci járási nemzeti bizottságnak sürgősen meg kell tennie a kellő Intézkedéseket, hogy a termés minél előbb fedél alá kerüljön. A begyűjtőhelyek dolgozóinak felelőtlen munkája komoly károkat okozhat népgazdaságunknak, ha ezeket a hibákat azonnal ki nem küszöbölik. (Tudósítónktól) Példásan akarják teljesíteni a gabonabeadást is A szalócai szövetkezetben jól halad az idei termés betakarítása. Minden munka úgy megy ott, akár a karikacsapás, beleértve az aratási munkákat is. Az aratást a tervezett 10 nap helyett 6 nap alatt végezték el. A napokban a cséplést is megkezdik és beadási kötelezettségüket is olyan példásan akarják teljesíteni, ahogyan art az állati termékekből teljesítik. Az időszaki tervet mindenféle állattenyésztési termékekből példásan teljesítik, sőt eddig szabad eladásra 13 ezer liter tejet és 30 mázsa sertéshúst adtak. ÚJRA OTTHONVaskó Erzsébet egy és fél évvel ezelőtt hagyta él szülőfaluját, Kistárkányt. Otthagyta a szövetkezetet is, amelyben dolgozott. Ügy gondolta, elmegy szerencsét próbálni, meglesz a szövetkezet nála nélkül is. Elég, ha családjukból az édesanyja dolgozik a közösben. Nem sok földdel léptek be, nem tett az ki egy holdat sem. Ilyen gondolatokkal hagyta ott Vaskó Erzsi a szövetkezetet. Elutazott Csehországba és ott vállalt valami munkát Moston egy kórházban. Telt az idő. Erzsinek gyakran érkeztek olyan levelek, amelyben az édesanyja tudatja vele, hogy szövetkezetük igen jól gazdálkodik. Néha meg arról írt, hogy a Piték Ilonának, meg a többieknek milyen jó soruk van a szövetkezetben. Nem is bánná, ha az ő Bözsikéje is hazajönne. Szivesebben látná itthon a szövetkezeti lányok között, ha velük dolgozna a határban, velük örülne, velük énekelne. Az ilyen levelek után Vaskó Erzsi sokat gondolt falujára, barátnőire, meg a szövetkezetre is. Ha ározni azonban mégsem tudott, illetve határozott volna már ő, csak hát az emberben van egy kis büszkeség, egy kis önérzet is. félt attól, hogy mit szólnának majd az otthoniak. Mit szólnak majd a fiúk, meg a lányok. Nem mondják-e majd, hogy no Bözsi, hát meguntad ott, meg aztán hátha nem is fogadják vissza a szövetkezetbe, azt mondják neki, menj oda, ahol eddig voltál. Pedig hát Vaskó Erzsi szerette az ottani munkáját. Ez év júniusában újból levelet kapott Vaskó Erzsébet az édesanyjától. A betűkön lehetett látni, hogy reszkető kéz írta. A levélben többek között ez állt: „... megbetegedtem, nem tudok dolgozni a szövetkezetben, pedig nagy szükség volna ott rám..." Erzsinek nagyot dobbant a szive. Az ő anyjára nagy szükség van a szövetkezetben. Most beteg, mm tud dolgozni, mi lenne, ha a helyére állnék. Megragadnám a kapát, ami kiesett beteg, erőtlen kezéből, megmutatnám, méltó vagyok arra, hogy maguk közé fogadjanak. Méltó vagyok arra, hogy tagja legyek a nagy szövetkezeti családnak. Rövidesen döntött, összecsomagolta holmiját, kissé nehéz szívvel búcsúzott a jól ismert környezettől, de vonatra ült. Hazatérése után azonnal jelentkezett a szövetkezet irodájában. Megmondta, hogy beteg édesanyja helyére akar lépni a szövetkezetben. Ez egy hónappal ezelőtt történt. Azóta tagja a szövetkezetnek. Hátra volt még az, amitől a legjobban félt, mit mondanak majd a fiatalok. Mit mondanak őrá, aki már egyszer cserben hagyta a szövetkezetet. Amikor a szövetkezetben dolgozó fiatalok megtudták, hogy Vaskó Erzsi hazajött és a szövetkezetben szándékozik dolgozni, egymásután felkeresték rég nem látott barátnőjüket. Nem tettek neki szemrehányást, hanem hívták, hogyha már hazajött, jöjjön az ifjúsági, csoportba dolgozni. Vaskó Erzsi most az Ifjúsági csoport egyik legszorgalmasabb tagja. Mivel munkatársaiban kellemesen csalódott, látta a szeretetet, amit vele szemben tanúsítottak, megfogadta, hogy soha többé nem hagyja él a szövetkezetet. Szarka István