Uj Szó, 1955. augusztus (8. évfolyam, 184-209.szám)

1955-08-31 / 209. szám, szerda

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA r Bratislava. 1955. augusztus 31. szerda. 30 fillér VIII, évfolyam 209. szám. A mai számban: Ismerkedjünk meg velük (2- old.) A Román Népköztársaság Minisztertanácsának hatá­rozata a Román Népköztársaság fegyveres erői lét­számának csökkentéséről A sztahanov-mozgalom 20. évfordulójára Komoly elhatározás Iharos 1000 méteren 2:20,6 pereet futott (3. old.) (4.- 5. old.) (5. old.) (6. old.) A nemzetgyűlés jóváhagyta a Csehszlovák Köztársaság hozzájárulását a független és demokratikus Ausztria megújításáról szóló államszerződéshez A Csehszlovák Köztársaság Nem­zetgyűlése 1955. augusztus 30-án rendkívüli ülést tartott, hogy megtár­gyalja a Csehszlovák Köztársaság a független és demokratikus Ausztria megújításáról szóló államszerződés­hez való hozzájárulásának kormány­javaslatát. Az ülésen jelen voltak a CSKP KB politikai irodájának tagjai, Antonín Zápotocky köztársasági elnökkel az élen, Viliam Siroky miniszterelnök, Antonín Novotny, a CSKP KB első tit­kára, dr. Jaromír Dolansky, a minisz­terelnök első helyettese, dr. Alexej Cepicka hadseregtábornok, a minisz­terelnök első helyettese, nemzetvédel­mi miniszter, Karol Bacílek, Szlovákia Kommunista Pártja KB első titkára, Václav Kopecky, a miniszterelnök he­lyettese, Zdenék Fierlinger, a nem­zetgyűlés elnöke, Rudolf Barák bel­ügyminiszter, Ludmila Jankovcová miniszterelnökhelyettes, Otakar Simú­nek miniszter, az Állami Tervhiva­tal elnöke és a kormány további tag­jai A tárgyalások menetét a diszpá­Tisztelt nemzetgyűlés, elvtársak, kedves barátaim! A Csehszlovák Köztársaság kormá­nya ez év augusztus 10-én kelt .ha­tározata alapján önök elé terjeszti megtárgyalás és jóváhagyás végett azt a javaslatot, amely Csehszlovákiá­nak a független és demokratikus Ausztria megújításáról szóló állam­szerződéshez való hozzájárulására vo­natkozik. A ázerzödést 1955. május 15-én írták alá Bécsben a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségé­nek, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának, az Amerikai Egyesült Államoknak és Franciaor­szágnak külügyminiszterei az egyik részről és az Osztrák Szövetségi Köz­társaság külügyminisztere a másik részről. Az összes ratifikációs okmá­nyoknak a Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége kormányánál való letételével a szerződés ez év július 27-én érvénybe lépett. A szerződés 37 cikkelyében meghatározza, hogy az aláírókon kívül a szerződéshez csatlakozhat az Egyesült Nemzetek Szervezetének minden tagja, amely Németországgal hadiállapotban volt és 1955. május 8-val az Egyesült Nemze­tek Szervezetébe tartozott. Abból a rendkívüli érdekből kiindulva, amely köztársaságunkban mint Ausztria köz­vetlen szomszédjában az osztrák kér­dés megoldásához fűződik, valamint az államszerződés megkötésének a béke ügyére és Európa, valamint a világ biztonságára való nagy jelentőségé­ből kiindulva, a kormány elhatározta, hogy hozzájárul a független és de­mokratikus Ausztria megújításáról szóló államszerződéshez és megteszi a szükséges alkotmányos lépéseket an­nak jóváhagyására és ratifikálására. A nemzetgyűlés elé terjesztett szer­ződés nemzetközi fontosságú okmány. Hosszú éveken keresztül a nyílt nem­zetközi kérdések jegyzékén szerepelt az osztrák kérdés, amely kérdések zavarták az európai légkört és a nem­zetek közötti bizalmatlanság forrásai voltak. Az osztrák nép legfőbb érde­keinek és a békeszerető nemzetek őszinte törekvésének ellenére sem tudták sikeres befejezését elérni hosz­szú éveken keresztül az osztrák kér­déssel kapcsolatos tárgyalásokban. A Szovjetunió nagy békekezdeményezé­se, melynek alapján ez év ápri­lisában közvetlen tárgyalások indultak a szovjet és osztrák kormányküldött­ség között, v.égre kiküszöbölte az ösz­szes akadályokat és az osztrák kér­holyokból figyelemmel kisérték a diplomácia' testület tagjai, közéletünk, a külföldi és a belföldi sajtó képvi­selői, az üzemek és falvak dolgozói­nak képviselői. A rendkívüli illést Zdenék Fierlin­ger, a nemzetgyűlés elnöke nyitotta meg, aki üdvözölte Antonín Zápotocky köztársasági elnököt. A képviselők ha­talmas tapssal üdvözölték öt. A nem­zetgyűlés elnöke megemlékezett Lud­vig Mitek és Václav Nősek elhunyt képviselőkről. A nemzetgyűlés felállás­sal adózott emléküknek. Ján Vodicka képviselő Ismertette a /nandátumbl­zottság jelentését és Vladimír Hou­ser, a vsetíni 237. választókerület újonnan megválasztott képviselője le tette a képviselői fogadalmat a nem­zetgyűlés elnökének kezébe. Utána a nemzetgyűlés megkezdte a Csehszlovák Köztársaságnak a független és demokratikus Ausztria megújítá­sáról szóló államszerződéshez való hozzájárulására vonatkozó kormányja­vaslat tárgyalását. Elsőnek Villám Siroky miniszterelnök szólalt fel. Václav Boucek képviselő a külügyi bizottság nevében javaslatot tett a nemzetgyűlés plénumának a kormány­javaslat jóváhagyására. Majd megkez­dődött a vita, melynek keretében hat képviselő szólalt fel. Anezka Hodino­vá-Spumá képviselő hangsúlyozta a békevédők világmozgalmának a szer­ződés megkötésében való részvételét és annak a reményének adott kifeje­zést, hogy az osztrák kérdés megoldá­sa példát mutat a német probléma megoldására is. Andrej Ziak képviselő, a nemzetgyűlés alelnöke beszédében többek között kijelentette, dolgozó né­pünknek elsőrendű érdeke, hogy Ausztriában következetesen érvénye­sítsék és életbeléptessék a szerződés első részében foglalt alapelveket Ausztria függetlenségéről; az An­schluss tilalmáról, az osztrák határok sérthetetlenségéről, Ausztria kötele­zettségeiről az emberi jogokkal, a nemzetiségi kisebbségek jogaival kap­csolatban és a demokratikus rendszer teljes mérvű érvényesítésével kapcso­latban. Az osztrák államszerződés je­lentőségéről, az atomenergia békés felhasználásával foglalkozó nemzetkö­zi tudományos és technikai értekezlet­tel kapcsolatban Ján Matl képviselő mondott beszédet. Engelbert Toman képviselő főleg arra mutatott rá, hogy az osztrák államszerződés megkötése hogyan járul hozzá a nemzetek közöt­ti gazdasági együttműködés fejleszté­séhez. Jaroslav Simon akadémikus, képviselő és Frantisek Kutís képvise­lő az osztrák államszerződést a dél­morvaországi és délcsehországi határ­vidék nevében üdvözölték, melynek népe barátságban él az osztrák nép­pel. A pártok és szervezetek nevé­ben azok képviselői ígéretet tettek, hogy a kormányjavaslatra szavaznak. A vita befejezése után a nemzet­gyűlés lefolytatta a szavazást. A Cseh­szlovák Köztársaságnak a független és demokratikus Ausztria megújítá­sáról szóló szerződéshez való hozzá­járulását egyhangúlag jóváhagyták, amit a képviselők és a kormány tag­Viliam Siroky miniszterelnök beszéde dést más jegyzékbe írhatták be, az államok közötti békés tárgyalások és kölcsönös megértés pozitív eredmé­nyeinek jegyzékébe. Egyike volt ez azon jelentős eredményeknek, amelye­ket a szovjet kormány azon szilárd elhatározásával, őszinte akaratával ért el, hogy meg akarja valósítani kö­vetkezetes lenini békepolitikájának szellemébe^ a feszültség enyhítését és az államok közötti bizalom megújítá­sát. Ezt az eredményt az tette lehe­tővé, hogy a szájét kormány az oszt­rák kérdés megoldását nem a tömbök politikájának szempontjából, hanem Ausztria függetlenségének és önálló­ságának szempontjából, Ausztria népe érdekeinek és szükségleteinek szem­pontjából, az európai nemzetek békéje, biztonsága és barátsága szempontjából kezdte meg. Az osztrák kormány tel­jes mértékben egyetértett ezen alap­elvek érvényesítésével és a három nyugati hatalom szintén készséget és jóakaratot tanúsított abban, hogy a moszkvai tárgyalások eredményeinek alapján meg kell valósítani az egyez­mény létrehozásának meggyorsítását és alá kell írni az eredményes ok­ményt. Az államszerződés megújítja Auszt­riát mint szabad, független és de­mokratikus államot és" így méltó, tel­jesen egyenjogú helyzete lesz a töb­bi európai országok között. Egyút­tal megteremti az összes szükséges feltételeket az Osztráic Szövetségi Köztársaságnak mint szuverén állam­nak további fejlődésére, baráti és bé­kés kapcsolatok fejlesztésére a töb-: bi államokkal. Ezeket a célokat tartják szem előtt a szerződés erre vonatkozó gazdasági határozatai is. Az egyes fontos gaz­dasági kérdések nagyvonalú szabályo­zása megadja Ausztriának a kedvező gazdasági fejlődés távlatait. Ausztriá­tól nem fogják követelni a háborús károk megtérítését és az osztrák te­rületen levő volt német tulajdon cse­kély kivétellel az osztrák állam kezé­be megy át. Ezenkívül Ausztria való­ban nagylelkű feltételekben részesül azáltal, hogy a Szovjetunió átadja neki ezt a vagyont. A Szovjetunió kormá­nyával folytatott tárgyalások alapján Ausztria a gyakorlatban történelmé­ben először válik naftaforrásainak és vállalatainak tuladonosává, amelyek azelőtt a külföldi cégek kezében füg­getlensége aláásásának eszközei voltak. Ausztria új életét mint szilárd gazda­sági alapokon nyugvó állam kezdi rfteg, ami reményteljes feltételeket biztosít az önálló, független állam további fej­lődése számára. Különösen nagy és messzeható je­lentőséggel bír Ausztria európai hely­zete fontos kérdésének megoldása. Az elmúlt évek fejlődése világosan és meggyőzően bebizonyította, hogy az osztrák kérdést nem lehet a nemzet­közi kapcsolatok kiélezésének és a hírhedt „erőpolitiká"-nak alapján megoldani, nem lehet megoldani Euró­pának katonai tömbökre való szétosz­tása és Ausztriának ezekben a tömbök­ben való részvétele alapján, azon a platformon, amely Ausztriának e töm­bök katonai terveibe való bekapcsolá­sát jelenti. Ellenkezőleg. Bármilyen ehhez hasonló törekvések mindig és egyedül a nehézségek további fokozá­sához, az osztrák kérdés megoldásá­ban mindig újabb akadályok keletke­zéséhez vezettek. A szovjet és osztrák kormánykül­döttségek moszkvai tárgyalásai folya­mán bebizonyosodott, hogy az egye­düli üt, amely az osztrák kérdés meg­oldásához vezethet és amely egyúttal teljes összhangban van az osztrák nép érdekeivel és szükségleteivel: az az út, amely megoldaná az osztrák prob­lémát a béke és az európai biztonság ügye megerősítésével megegyezően, Ausztriának a katonai tömbökbe és csoportosulásokba való be nem kap­csolódásához vezet. A szovjet-oszt­rák tárgyalások eredményeiről szóló memorandum kifejezi az osztrák kor­mány ama kötelező nyilatkozatát, hogy Ausztria nem vehet részt sem­miféle katonai csoportosulásokban és hogy nem engedi meg idegen katonai támaszpontok építését területén. A Szovjetunió ebben az okmányban ki­fejezésre juttatta teljes készségét az­iránt, hogy tiszteletben tartja Ausztria semlegességét és osztozik területé­nek sérthetetlensége és érintetlensége biztosítékaiban. Ennek alapján a négy nagyhatalom külügyminisztereinek gyűlésén alapvető egyezmény jöttMét­re arról, hogy mind a négy hatalom tiszteletben tartja Ausztria semleges­ségét. Végül maga Ausztria is alkot­mánytörvényben erősítette meg tartós semlegességét. Az államszerződés ezen határozatának kétségtelenül nagy je­lentősége van nemcsak Ausztria szá­mára, hanem Európa és a világnak to­vábbi fejlődése szempontjából is. Az erre vonatkozó nyilatkozatokkal és kö­telezettségekkel együtt oldja meg Ausztria helyzetét népének az ország békéjére és biztonságára irányuló élet­érdekeivel meggyőzően. Lehetetlenné teszi bevonását bármilyen kalandba és egyben lehetetlenné teszi, hogy Auszt­ria területét idegen katonai érdekek céljaira használják fel. így Ausztria semlegessége Európa békés rendezé­sének fontos része. Az államszerződés fontos jellemzője az összeurópai biztonság szempontjá­ból az a tény, hogy határozatai teljes összhangban vannak a nemzetek azon törekvéseivel, amelyek arra irányulnak, hogy lehetetlenné tegyék a német mi­litarizmus megújítását és megakadá­lyozzák tervei újbóli megvalósítását. A független és demokratikus Ausztria megújításáról szóló államszerződés na­gyon reálisan, a múlt tanulságaiból in­dul ki, egyaránt szem előtt tartva a hagyományos célokat és a német mi­litarizmus expanziójának és behatolá­sának módszereit. Az államszerződés nemcsak az Anschluss tilalmát tar­talmazza, hanem hathatós intézkedé­seket is ennek tényleges lehetetlenné tételére. Világos határozatokat tartal­maz az összes fasisztajellegü szerve­zetek betiltására; Ausztria kötelezi magát, hogy folytatja a politikai, gaz­dasági és kulturális élet szakaszán a nácizmus összes nyomainak kiirtására irányuló törekvést. Az államszerződés továbbá kifejezett tilalmat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a nácíszerve­zetek volt tagjai és a nácizmust tá­mogató más csoportok tagjai az oszt­rák hadseregben szolgáljanak. Auszt­ria nem használhat és nem gyárthat német eredetű hadianyagot és tech­nikai felszerelést, sem német erede­tű alkatrészeket, s kötelezi magát, hogy teljes mértékben együttműködik abban az igyekezetben, hogy Német­ország számára lehetetlenné legyen téve Németország területén kívül bár­milyen intézkedéseket tenni a fegyver­kezéssel kapcsolatbah. A csehszlovák kormány teljes mértékben értékeli e határozat jelentőségét köztársaságunk biztonsága szempontjából, amely Ausztria szomszédjaként a mú'*ban elsősorban érezte annak következmé­nyeit, hogy Ausztriával erőszakkal visszaéltek a német militarizmus ér­dekében. Ausztria független és demokratikus jai lelkes és hosszantartó tapssal ki­sérték. Rövid szünet után a nemzetgyűlés megtárgyalta a csehszlovák fürdőkről és gyógyforrásokról szóló törvényja­vaslatot, amelyet dr. Karel Katzl kép­viselő, az egészségügyi bizottság elő­adója terjesztett elő. A nemzetgyű­lés ezt a törvényjavaslatot is jóvá­hagyta. Jifi Baier képviselő, a költség­vetési és gazdasági bizottság előadója jelentést tett a 30/1955. sb. számú, az atomenergia felhasználásával és kí­sérletezésével foglalkozó kormánybi­zottság felállításáról és az atomfizi­kával foglalkozó intézetről szóló kor­mányrendeletről, valamint a 33/1955. sb. számú gazdasági szerződésekről szóló kormányrendeletről. A nemzet­gyűlés mindkét kormányrendeletet, melyet a 12/1955. sb. számú, a Cseh­szlovák Köztársaság nemzetgyűlése 1955. évi állami fejlesztési tervéről szóló törvény 15. §-a alapján adtak ki, egyhangúlag jóváhagyta. Ezzel a nemzetgyűlés rendkívül) ülése befejeződött. államként történő felújítása kérdésé­nek megoldása így a népek azon aka­ratából és vágyából indul ki, hogy ha­tékony eszközökkel együttesen száll­janak szembe a német militarizmus felújításának veszélyével. A csehszlo­vák kormány úgy véli, hogy nagyon fontos következetesen érvényesíteni ezeket a tapasztalatokat és szempon­tokat más európai kérdések, és külö­nösen Németország kérdésének megol­dásában is. Az osztrák kérdés sikeres megol­dásának hatalmas és tartós jelentősé­ge van a nemzetközi feszültség eny­hítésében, a nyílt nemzetközi kérdé­seknek tárgyalások útján való megol­dásában, s az államok közötti biza­lom megteremtésére irányuló további igyekezet szempontjából. Az osztrák példa világosan bebizonyította, hogy a tárgyalások útja ma megfelelő út egyezményeik elérésére a bonyolult problémákban is, amelyek hosszú éve­ken át megoldhatatlanoknak tűntek. A független és demokratikus Auszt­ria megújításáról szóló államszerző­dés aláírása már közvetlen és hatá­rozott lépés volt egy új egészséges légkör megteremtéséhez, amely az egész békeszerető emberiség örömére és megelégedésére áthatotta a négy nagyhatalom kormányfőinek történelmi jelentőségű genfi értekezletét. Ezt az értekezletet lelkesen fogadták mint az államok közötti kapcsolatok új kor­szakának kezdetét, amelyek a kölcsö­nös megértés és bizalom iránti óhaj­ra. az országok közötti nemzetköz' együttműködés megújítására és fej­lesztésére irányuló kifejezett törekvé­seken alapulnak, tekintet nélkül az ál­lamok társadalmi rendszerére. Csaku ebben a légkörben végezhette és fe­jezhette be munkáját az atomenergia békés felhasználásáról tárgyaló jelen­tős és igen eredményes nemzetköz; értekezlet. Természetesen, eddig még távolról sem oldódott meg minden probléma és nem mellőzhetjük, nem kicsinyel­hetjük le azokat a kísérleteket, melyek arra irányulnak, hogy meghiúsítsák a nemzetközi helyzet feszültségének enyhítésére irányuló törekvéseket. Mé­gis látni kell azonban, hogy az együtt­működésre és kölcsönös megértésre irányuló törekvés ma már a világ minden részén egyre nagyobb mér­tékben megmutatkozik. Megvalósult a szovjet és jugoszláv küldöttségek (Folytatás a 2. oldalon.)'

Next

/
Thumbnails
Contents