Uj Szó, 1955. augusztus (8. évfolyam, 184-209.szám)
1955-08-31 / 209. szám, szerda
Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA r Bratislava. 1955. augusztus 31. szerda. 30 fillér VIII, évfolyam 209. szám. A mai számban: Ismerkedjünk meg velük (2- old.) A Román Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a Román Népköztársaság fegyveres erői létszámának csökkentéséről A sztahanov-mozgalom 20. évfordulójára Komoly elhatározás Iharos 1000 méteren 2:20,6 pereet futott (3. old.) (4.- 5. old.) (5. old.) (6. old.) A nemzetgyűlés jóváhagyta a Csehszlovák Köztársaság hozzájárulását a független és demokratikus Ausztria megújításáról szóló államszerződéshez A Csehszlovák Köztársaság Nemzetgyűlése 1955. augusztus 30-án rendkívüli ülést tartott, hogy megtárgyalja a Csehszlovák Köztársaság a független és demokratikus Ausztria megújításáról szóló államszerződéshez való hozzájárulásának kormányjavaslatát. Az ülésen jelen voltak a CSKP KB politikai irodájának tagjai, Antonín Zápotocky köztársasági elnökkel az élen, Viliam Siroky miniszterelnök, Antonín Novotny, a CSKP KB első titkára, dr. Jaromír Dolansky, a miniszterelnök első helyettese, dr. Alexej Cepicka hadseregtábornok, a miniszterelnök első helyettese, nemzetvédelmi miniszter, Karol Bacílek, Szlovákia Kommunista Pártja KB első titkára, Václav Kopecky, a miniszterelnök helyettese, Zdenék Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke, Rudolf Barák belügyminiszter, Ludmila Jankovcová miniszterelnökhelyettes, Otakar Simúnek miniszter, az Állami Tervhivatal elnöke és a kormány további tagjai A tárgyalások menetét a diszpáTisztelt nemzetgyűlés, elvtársak, kedves barátaim! A Csehszlovák Köztársaság kormánya ez év augusztus 10-én kelt .határozata alapján önök elé terjeszti megtárgyalás és jóváhagyás végett azt a javaslatot, amely Csehszlovákiának a független és demokratikus Ausztria megújításáról szóló államszerződéshez való hozzájárulására vonatkozik. A ázerzödést 1955. május 15-én írták alá Bécsben a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának, az Amerikai Egyesült Államoknak és Franciaországnak külügyminiszterei az egyik részről és az Osztrák Szövetségi Köztársaság külügyminisztere a másik részről. Az összes ratifikációs okmányoknak a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormányánál való letételével a szerződés ez év július 27-én érvénybe lépett. A szerződés 37 cikkelyében meghatározza, hogy az aláírókon kívül a szerződéshez csatlakozhat az Egyesült Nemzetek Szervezetének minden tagja, amely Németországgal hadiállapotban volt és 1955. május 8-val az Egyesült Nemzetek Szervezetébe tartozott. Abból a rendkívüli érdekből kiindulva, amely köztársaságunkban mint Ausztria közvetlen szomszédjában az osztrák kérdés megoldásához fűződik, valamint az államszerződés megkötésének a béke ügyére és Európa, valamint a világ biztonságára való nagy jelentőségéből kiindulva, a kormány elhatározta, hogy hozzájárul a független és demokratikus Ausztria megújításáról szóló államszerződéshez és megteszi a szükséges alkotmányos lépéseket annak jóváhagyására és ratifikálására. A nemzetgyűlés elé terjesztett szerződés nemzetközi fontosságú okmány. Hosszú éveken keresztül a nyílt nemzetközi kérdések jegyzékén szerepelt az osztrák kérdés, amely kérdések zavarták az európai légkört és a nemzetek közötti bizalmatlanság forrásai voltak. Az osztrák nép legfőbb érdekeinek és a békeszerető nemzetek őszinte törekvésének ellenére sem tudták sikeres befejezését elérni hoszszú éveken keresztül az osztrák kérdéssel kapcsolatos tárgyalásokban. A Szovjetunió nagy békekezdeményezése, melynek alapján ez év áprilisában közvetlen tárgyalások indultak a szovjet és osztrák kormányküldöttség között, v.égre kiküszöbölte az öszszes akadályokat és az osztrák kérholyokból figyelemmel kisérték a diplomácia' testület tagjai, közéletünk, a külföldi és a belföldi sajtó képviselői, az üzemek és falvak dolgozóinak képviselői. A rendkívüli illést Zdenék Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke nyitotta meg, aki üdvözölte Antonín Zápotocky köztársasági elnököt. A képviselők hatalmas tapssal üdvözölték öt. A nemzetgyűlés elnöke megemlékezett Ludvig Mitek és Václav Nősek elhunyt képviselőkről. A nemzetgyűlés felállással adózott emléküknek. Ján Vodicka képviselő Ismertette a /nandátumblzottság jelentését és Vladimír Houser, a vsetíni 237. választókerület újonnan megválasztott képviselője le tette a képviselői fogadalmat a nemzetgyűlés elnökének kezébe. Utána a nemzetgyűlés megkezdte a Csehszlovák Köztársaságnak a független és demokratikus Ausztria megújításáról szóló államszerződéshez való hozzájárulására vonatkozó kormányjavaslat tárgyalását. Elsőnek Villám Siroky miniszterelnök szólalt fel. Václav Boucek képviselő a külügyi bizottság nevében javaslatot tett a nemzetgyűlés plénumának a kormányjavaslat jóváhagyására. Majd megkezdődött a vita, melynek keretében hat képviselő szólalt fel. Anezka Hodinová-Spumá képviselő hangsúlyozta a békevédők világmozgalmának a szerződés megkötésében való részvételét és annak a reményének adott kifejezést, hogy az osztrák kérdés megoldása példát mutat a német probléma megoldására is. Andrej Ziak képviselő, a nemzetgyűlés alelnöke beszédében többek között kijelentette, dolgozó népünknek elsőrendű érdeke, hogy Ausztriában következetesen érvényesítsék és életbeléptessék a szerződés első részében foglalt alapelveket Ausztria függetlenségéről; az Anschluss tilalmáról, az osztrák határok sérthetetlenségéről, Ausztria kötelezettségeiről az emberi jogokkal, a nemzetiségi kisebbségek jogaival kapcsolatban és a demokratikus rendszer teljes mérvű érvényesítésével kapcsolatban. Az osztrák államszerződés jelentőségéről, az atomenergia békés felhasználásával foglalkozó nemzetközi tudományos és technikai értekezlettel kapcsolatban Ján Matl képviselő mondott beszédet. Engelbert Toman képviselő főleg arra mutatott rá, hogy az osztrák államszerződés megkötése hogyan járul hozzá a nemzetek közötti gazdasági együttműködés fejlesztéséhez. Jaroslav Simon akadémikus, képviselő és Frantisek Kutís képviselő az osztrák államszerződést a délmorvaországi és délcsehországi határvidék nevében üdvözölték, melynek népe barátságban él az osztrák néppel. A pártok és szervezetek nevében azok képviselői ígéretet tettek, hogy a kormányjavaslatra szavaznak. A vita befejezése után a nemzetgyűlés lefolytatta a szavazást. A Csehszlovák Köztársaságnak a független és demokratikus Ausztria megújításáról szóló szerződéshez való hozzájárulását egyhangúlag jóváhagyták, amit a képviselők és a kormány tagViliam Siroky miniszterelnök beszéde dést más jegyzékbe írhatták be, az államok közötti békés tárgyalások és kölcsönös megértés pozitív eredményeinek jegyzékébe. Egyike volt ez azon jelentős eredményeknek, amelyeket a szovjet kormány azon szilárd elhatározásával, őszinte akaratával ért el, hogy meg akarja valósítani következetes lenini békepolitikájának szellemébe^ a feszültség enyhítését és az államok közötti bizalom megújítását. Ezt az eredményt az tette lehetővé, hogy a szájét kormány az osztrák kérdés megoldását nem a tömbök politikájának szempontjából, hanem Ausztria függetlenségének és önállóságának szempontjából, Ausztria népe érdekeinek és szükségleteinek szempontjából, az európai nemzetek békéje, biztonsága és barátsága szempontjából kezdte meg. Az osztrák kormány teljes mértékben egyetértett ezen alapelvek érvényesítésével és a három nyugati hatalom szintén készséget és jóakaratot tanúsított abban, hogy a moszkvai tárgyalások eredményeinek alapján meg kell valósítani az egyezmény létrehozásának meggyorsítását és alá kell írni az eredményes okményt. Az államszerződés megújítja Ausztriát mint szabad, független és demokratikus államot és" így méltó, teljesen egyenjogú helyzete lesz a többi európai országok között. Egyúttal megteremti az összes szükséges feltételeket az Osztráic Szövetségi Köztársaságnak mint szuverén államnak további fejlődésére, baráti és békés kapcsolatok fejlesztésére a töb-: bi államokkal. Ezeket a célokat tartják szem előtt a szerződés erre vonatkozó gazdasági határozatai is. Az egyes fontos gazdasági kérdések nagyvonalú szabályozása megadja Ausztriának a kedvező gazdasági fejlődés távlatait. Ausztriától nem fogják követelni a háborús károk megtérítését és az osztrák területen levő volt német tulajdon csekély kivétellel az osztrák állam kezébe megy át. Ezenkívül Ausztria valóban nagylelkű feltételekben részesül azáltal, hogy a Szovjetunió átadja neki ezt a vagyont. A Szovjetunió kormányával folytatott tárgyalások alapján Ausztria a gyakorlatban történelmében először válik naftaforrásainak és vállalatainak tuladonosává, amelyek azelőtt a külföldi cégek kezében függetlensége aláásásának eszközei voltak. Ausztria új életét mint szilárd gazdasági alapokon nyugvó állam kezdi rfteg, ami reményteljes feltételeket biztosít az önálló, független állam további fejlődése számára. Különösen nagy és messzeható jelentőséggel bír Ausztria európai helyzete fontos kérdésének megoldása. Az elmúlt évek fejlődése világosan és meggyőzően bebizonyította, hogy az osztrák kérdést nem lehet a nemzetközi kapcsolatok kiélezésének és a hírhedt „erőpolitiká"-nak alapján megoldani, nem lehet megoldani Európának katonai tömbökre való szétosztása és Ausztriának ezekben a tömbökben való részvétele alapján, azon a platformon, amely Ausztriának e tömbök katonai terveibe való bekapcsolását jelenti. Ellenkezőleg. Bármilyen ehhez hasonló törekvések mindig és egyedül a nehézségek további fokozásához, az osztrák kérdés megoldásában mindig újabb akadályok keletkezéséhez vezettek. A szovjet és osztrák kormányküldöttségek moszkvai tárgyalásai folyamán bebizonyosodott, hogy az egyedüli üt, amely az osztrák kérdés megoldásához vezethet és amely egyúttal teljes összhangban van az osztrák nép érdekeivel és szükségleteivel: az az út, amely megoldaná az osztrák problémát a béke és az európai biztonság ügye megerősítésével megegyezően, Ausztriának a katonai tömbökbe és csoportosulásokba való be nem kapcsolódásához vezet. A szovjet-osztrák tárgyalások eredményeiről szóló memorandum kifejezi az osztrák kormány ama kötelező nyilatkozatát, hogy Ausztria nem vehet részt semmiféle katonai csoportosulásokban és hogy nem engedi meg idegen katonai támaszpontok építését területén. A Szovjetunió ebben az okmányban kifejezésre juttatta teljes készségét aziránt, hogy tiszteletben tartja Ausztria semlegességét és osztozik területének sérthetetlensége és érintetlensége biztosítékaiban. Ennek alapján a négy nagyhatalom külügyminisztereinek gyűlésén alapvető egyezmény jöttMétre arról, hogy mind a négy hatalom tiszteletben tartja Ausztria semlegességét. Végül maga Ausztria is alkotmánytörvényben erősítette meg tartós semlegességét. Az államszerződés ezen határozatának kétségtelenül nagy jelentősége van nemcsak Ausztria számára, hanem Európa és a világnak további fejlődése szempontjából is. Az erre vonatkozó nyilatkozatokkal és kötelezettségekkel együtt oldja meg Ausztria helyzetét népének az ország békéjére és biztonságára irányuló életérdekeivel meggyőzően. Lehetetlenné teszi bevonását bármilyen kalandba és egyben lehetetlenné teszi, hogy Ausztria területét idegen katonai érdekek céljaira használják fel. így Ausztria semlegessége Európa békés rendezésének fontos része. Az államszerződés fontos jellemzője az összeurópai biztonság szempontjából az a tény, hogy határozatai teljes összhangban vannak a nemzetek azon törekvéseivel, amelyek arra irányulnak, hogy lehetetlenné tegyék a német militarizmus megújítását és megakadályozzák tervei újbóli megvalósítását. A független és demokratikus Ausztria megújításáról szóló államszerződés nagyon reálisan, a múlt tanulságaiból indul ki, egyaránt szem előtt tartva a hagyományos célokat és a német militarizmus expanziójának és behatolásának módszereit. Az államszerződés nemcsak az Anschluss tilalmát tartalmazza, hanem hathatós intézkedéseket is ennek tényleges lehetetlenné tételére. Világos határozatokat tartalmaz az összes fasisztajellegü szervezetek betiltására; Ausztria kötelezi magát, hogy folytatja a politikai, gazdasági és kulturális élet szakaszán a nácizmus összes nyomainak kiirtására irányuló törekvést. Az államszerződés továbbá kifejezett tilalmat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a nácíszervezetek volt tagjai és a nácizmust támogató más csoportok tagjai az osztrák hadseregben szolgáljanak. Ausztria nem használhat és nem gyárthat német eredetű hadianyagot és technikai felszerelést, sem német eredetű alkatrészeket, s kötelezi magát, hogy teljes mértékben együttműködik abban az igyekezetben, hogy Németország számára lehetetlenné legyen téve Németország területén kívül bármilyen intézkedéseket tenni a fegyverkezéssel kapcsolatbah. A csehszlovák kormány teljes mértékben értékeli e határozat jelentőségét köztársaságunk biztonsága szempontjából, amely Ausztria szomszédjaként a mú'*ban elsősorban érezte annak következményeit, hogy Ausztriával erőszakkal visszaéltek a német militarizmus érdekében. Ausztria független és demokratikus jai lelkes és hosszantartó tapssal kisérték. Rövid szünet után a nemzetgyűlés megtárgyalta a csehszlovák fürdőkről és gyógyforrásokról szóló törvényjavaslatot, amelyet dr. Karel Katzl képviselő, az egészségügyi bizottság előadója terjesztett elő. A nemzetgyűlés ezt a törvényjavaslatot is jóváhagyta. Jifi Baier képviselő, a költségvetési és gazdasági bizottság előadója jelentést tett a 30/1955. sb. számú, az atomenergia felhasználásával és kísérletezésével foglalkozó kormánybizottság felállításáról és az atomfizikával foglalkozó intézetről szóló kormányrendeletről, valamint a 33/1955. sb. számú gazdasági szerződésekről szóló kormányrendeletről. A nemzetgyűlés mindkét kormányrendeletet, melyet a 12/1955. sb. számú, a Csehszlovák Köztársaság nemzetgyűlése 1955. évi állami fejlesztési tervéről szóló törvény 15. §-a alapján adtak ki, egyhangúlag jóváhagyta. Ezzel a nemzetgyűlés rendkívül) ülése befejeződött. államként történő felújítása kérdésének megoldása így a népek azon akaratából és vágyából indul ki, hogy hatékony eszközökkel együttesen szálljanak szembe a német militarizmus felújításának veszélyével. A csehszlovák kormány úgy véli, hogy nagyon fontos következetesen érvényesíteni ezeket a tapasztalatokat és szempontokat más európai kérdések, és különösen Németország kérdésének megoldásában is. Az osztrák kérdés sikeres megoldásának hatalmas és tartós jelentősége van a nemzetközi feszültség enyhítésében, a nyílt nemzetközi kérdéseknek tárgyalások útján való megoldásában, s az államok közötti bizalom megteremtésére irányuló további igyekezet szempontjából. Az osztrák példa világosan bebizonyította, hogy a tárgyalások útja ma megfelelő út egyezményeik elérésére a bonyolult problémákban is, amelyek hosszú éveken át megoldhatatlanoknak tűntek. A független és demokratikus Ausztria megújításáról szóló államszerződés aláírása már közvetlen és határozott lépés volt egy új egészséges légkör megteremtéséhez, amely az egész békeszerető emberiség örömére és megelégedésére áthatotta a négy nagyhatalom kormányfőinek történelmi jelentőségű genfi értekezletét. Ezt az értekezletet lelkesen fogadták mint az államok közötti kapcsolatok új korszakának kezdetét, amelyek a kölcsönös megértés és bizalom iránti óhajra. az országok közötti nemzetköz' együttműködés megújítására és fejlesztésére irányuló kifejezett törekvéseken alapulnak, tekintet nélkül az államok társadalmi rendszerére. Csaku ebben a légkörben végezhette és fejezhette be munkáját az atomenergia békés felhasználásáról tárgyaló jelentős és igen eredményes nemzetköz; értekezlet. Természetesen, eddig még távolról sem oldódott meg minden probléma és nem mellőzhetjük, nem kicsinyelhetjük le azokat a kísérleteket, melyek arra irányulnak, hogy meghiúsítsák a nemzetközi helyzet feszültségének enyhítésére irányuló törekvéseket. Mégis látni kell azonban, hogy az együttműködésre és kölcsönös megértésre irányuló törekvés ma már a világ minden részén egyre nagyobb mértékben megmutatkozik. Megvalósult a szovjet és jugoszláv küldöttségek (Folytatás a 2. oldalon.)'