Uj Szó, 1955. augusztus (8. évfolyam, 184-209.szám)

1955-08-30 / 208. szám, kedd

1955. augusztus 30. UISZO Befejeződtek a francia—marokkói tárgyalások Párizs, augusztus 27. (TASZSZ) — Aix-les-Bains-ban befejeződtek a francia-marokkői tárgyalások. A fran­cia kormányküldöttség Edgár Faure miniszterelnök vezetésével a marok­kói közéleti és politikai tényezők kép­viselőivel tárgyalt. A tanácskozásokon a marokkói kormány, a nacionalista pártok, a Marokkóban élő franciák képviselői és a Marokkót képviselő köztársasági tanács vettek részt. A párizsi sajtó jelentései szerint a tárgyalások nagyon feszült légkörben folytak, tekintettel a marokkói nyug­talanságokra és a véres eseményekre, a francia kormányküldöttségben fenn­álló ellentétekre és a marokkói külön­böző politikai erők közötti még mélyebb ellentétekre. így Aix-les-Bains-ban csupán az uralkodóházról és a marokkói kompe­tens kormányról kötöttek alapvető egyezményt, mely kormánnyal a jövő­ben a francia kormány tárgyalhatna a „reformokról". így többek között meg­A szovjet mezőgazdasági küldöttség Kanadában Montreal, augusztus 27. (TASZSZ) A szovjet mezőgazdasági küldöttség augusztus 26-án látogatásra induli Kanada Montreal melletti gazdasági körzeteibe. A küldöttség ellátogatott a kve|jecki tartományban levő legna­gyobb farmok egyikére, amely God­bot szenátor tulajdona. V. Mackevics, a szovjet küldöttség vezetője búcsú­záskor köszönetet mondott Godbot szenátornak a szívélyes fogadtatásért és meghívta őt, hogy látogasson el Moszkvába az. össz-szövetségi mező­gazdasági kiállításra. A küldöttség el­látogatott a frenigsburgi szövetkezet­hez tartozó almaraktárba is. Délután Granbi városba ment a küldöttség, ahol Boivin polgármester üdvözölte őket. Megtekintette a tejcsarnokot, majd Montrealbe vezető gllátogatott Lapier farmjára egyeztek abban, hogy a mostani szul­tánt, Ben Arafot trón- vagy régens­tanács pótolja. De a lapok nézete sze­rint az egyezmény teljesítése a gya­korlatban mindjárt nagy nehézségek­be ütközik, mivel a szultán hívei és a francia kormány és a parlamenti kö­rök egyes képviselői számos ellenve­téssel és feltétellel léptek fel. A ma­rokkói nacionalista pártok követelik, hogy Ben Jusszef volt szultánt Mada­gaszkárból Franciaországba helyezzék át és hogy hagyja jóvá a megvalósí­tott intézkedéseket. Az Aix-les-Bains­ban kidolgozott terv szerint meg kell alakítani a marokkói kormányt, de a marokkói nacionalisták már most kö­vetelik, hogy a miniszteri tárcák túl­nyomó része őket illes^, amit a fran­cia politikusok és a mostani szultán marokkói hívei elleneznek. Bosznia és Hercegovina munkásszövetsége alapí­tásának 50. évfordulója Belgrád, augusztus 29. (TASZSZ) A Borba közleménye szerint Szaraje­vóban augusztus 27-én megtartották Bosznia és Hercegovina szocialista dolgozó népe főbizottságának ünnepi ülését, melyet Bosznia és Hercegovi­na proletariátusa első -önálló munkás­szervezetének, — a munkásszövetség alapításának 50. évfordulója alkalmá­ból rendeztek. Az ünnepi ülésen Ro­doljuv Csolakovics, Bosznia-Hercego­vina szövetségi végrehajtó tanácsának alelnöke beszélt a munkásmozgalom 50. évfordulójáról. R. Csolakovics hangsúlyozta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom je­lentőségét, amely hozzájárult a mun­kásmozgalom fejlődéséhez Boszniában és Hercegovinában. A szovjet nép megünnepelte a bányásznapot (TASZSZ) — A bányásznap előtt a szovjet bányászok a Szovjetunió Kom­munista Pártja XX. kongresszusának tiszteletére széleskörű szocialista mun­kaversenyt indítottak. Ukrajnában, Szibériában, az Uraiban és a Szovjet­unió más körzeteiben a bányász kol­lektívák százai kapcsolódtak be a bá­nyásznap tiszteletére indított munka­versenybe. Számos kollektíva határidő előtt teljesítette tervét. Az összes ázénkörzetekben ünnepi gyűléseket hívtak össze a bányásznap alkalmából. A Szovjetunió Bányaiparügyi Mi­nisztériuma a bányásznap alkalmából 1600 bányászt tüntetett ki az „Érde­mes bányász" címmel, több mint 4000 bányászt jutalmaztak a „Szovjetunió széniparában folyó szocialista munka­verseny példás dolgozójának" járó éremmel. Augusztus 26-án a moszkvai Kreml­palotában megtartották a szénipari dol­gozók — a bányásznap alkalmából ren­dezett hagyományos-ünnepi ülését. Az ülésen részt vettek: a párt, a szak­szervezetek és a moszkvai Komszomol­szervezetek képviselői, a szénipari dol­gozók, a legjobb bányászok, a szocia­lista munka hősei. Az ülés elnökségé­ben helyet foglaltak L. M. Kaganovics, G. M. Malenkov, A. I. Mikojan, M. G. Pervuhin, M. A. Szuszlov, A. B. Arisz­tov, N. I. Belajev, D. T. Sepilov, F, Te­bozsjan és A. M. Kuzanov. A bányásznap történetéről M. Zade­midko, a Szovjetunió széniparügyi mi­nisztere beszélt. Üdvözlő beszédet L. N. Szolovjov és V. J. Szemicsasztnyij mondott. Felolvasták a Csehs^ivák Köztársaság és a Lengyel NépkWt saság üdvözletét is. A szovjet kormány képviselői a moszkvai—csehszlovák kiállításról Moszkva, (CTK). — Tegnapi jelentés szerint szombaton, augusztus 27-én az „A népi demokratikus Csehszlová­kia tíz éve" moszkvai kiállítást meg­tekintették L. N. Kaganovics, G. M. Malenkov, A. I. Mikojan, N. G. Per­vuhin éis N. A. Szuszlov elvtársak, a Szovjetunió. Kommunista Pártja KB elnöksége és a szovjet kormány tagjai. L. N. Kaganovics, G. M. Malenkov és A. I. Mikojan elvtársak a kiállítás megtekintése után a CTK moszkvai tudósítójával folytatott beszélgetés keretében benyomásaikról a követke­zőket mondották: „A kiállítás tetszett nekünk. A csehszlovák nép munkájának magas kultúráját, képességeit, a célszerűség iránti mély érzékét és finom ízlését bizonyítja. Szóval újból világhírre tet­tek szert a sokoldalú csehszlovák mester«k. Sok újat láttunk itt és meg vagyunk győződve, hogy a szovjet em­berek sokat tanulnak önöktől. Azok a csehszlovák emberek, aki­ket itt ismertünk meg és azok is, akiket otthon az önök országában is­mertünk meg, nagyon megnyerték tetszésünket. Jól megértjük egymást és nemcsak a nyelvhasonlóság, hanem a lelki kapcsolatok Is közelebb hoznak egymáshoz. A kiállítással nagyon meg vagyunk elégedve és a csehszlovák dolgozók­nak további sikereket kívánunk." Az Interparlamentáris Unió a békés egymás mellett élést vitatta meg "tár­Helsinki, augusztus 27. (TASZSZ) — Az Interparlamentáris unió augusz­tus 27-i 44. értekezletén megtárgyal­ták a nemzetek közötti igazi békés együttélés feltételeinek kérdéseit. A kérdéssel kapcsolatban Henry Rolin, a jogügyi bizottság képviselője, a belga szenátus volt elnöke tartott beszámolót. „A jogi kérdésekről főleg azért tár­gyalunk — mondotta Rolin —, hogy megegyezzünk a nemzetközi jog alap­elveinek és a megkötött szerződések­nek betartásáról valamint a más ál­lamok belügyeibe való be nem avat­kozásról. Ide tartozik az agresszió definíciójának meghatározása is." A továbbiakban Rolin rámutatott arra, hogy a nemzetközi helyzetben bizo­nyos enyhülés állott be. Kijelentette, hogy ezen az értekezleten a küldöt­tek beszédeit más hangnem jellemzi, mint az utolsó bécsi értekezleten. Meg kell őriznünk ezt a hangnemet, „Genf szellemét" a jövőben is. Utána a vita keretében Magub szu­dáni küldött szólalt fel. A faji disz­kriminációról és a nemzetek jogainak lábbaltiprásáról beszélt az egyes ál­lamokban. Meg kell tárgyalnunk nem­csak a Kelet és Nyugat közötti prob­lémákat, hanem azokat is, amelyek azokra az országokra vonatkoznak, amelyeket mostanáig elnyomnak a gyarmati hatalmak. Magub javaslatot tett, hogy a határozatot egészítsék ki olyan értelemben, hogy a gyarmati és faji diszkriminációt töröljék el. Kotelawala (Ceylon) a gyarmati ura­lom politikája ellen nyilatkozott. Miért nem tartják be több ország függet­lenségének elvét? Az USA miért avat­A dán sajtó | a Szovjetunió és Dánia f közötti kapcsolatokról Ü kőzik be az ázsiai országok belügyei­i^jw*" 1b e és miért támogatja Csang Kai-sek 'ara = - j = bábkormányát? Kell, hogy Kína az Jar a' - 1 IDŐSZERŰ KÜLPOLITIKAI KÉRDtacK 5 Egyesült Nemzetek Szervezetének és 1 - s uniónk tagjává váljék — mondotta r E Kotelawala. E Az esti gyűlésen felszólalt K. P, = Golsenin szovjet küldött. Hangsúlyoz­~ ta. hogy a szovjet állam létezésének MERRE TART SZUDÁN? Koppenhága augusztus 29. (TASZSZ) A Szovjetunió és Dánia közötti köl­csönös kapcsolatok állottak az atóbbi két napon a dán sajtó figyelmének kö­zéppontjában. Smörum földművelés­ügyi miniszternek és a mezőgazdasági szervezetek képviselőinek meghívását a Szovjetunióba Dániában nagy ér­deklődéssel fogadták. A „Dagens Ny­heter" című lap a meghívásról és, a vele kapcsolatos pozitív válaszról azt írja, hogy Smörum nagy örömmel fo­gadta a Szovjetunióba való meghívást és úgy tekinti azt, mint a Kelet és Nyugat közötti kölcsönös kapcsolatok­ban a barátság megnyilvánulását. A dán sajtó közli, hogy a TASZSZ meghívja a Szovjetunióba a dán lapok főszerkesztőinek csoportját. Nasr egyiptomi miniszter­elnök tiltakozik a NATO országainál Kairó, augusztus 27. (CTK) — A Reuter hírügynökség jelentése szerint Gamal Abdel Nasr ezredes, egyiptomi miniszterelnök augusztus 27-én a NATO 12 tagállamához tilta­kozó jegyzéket küldött az Északatlan­ti Unió francia alakulatainak észak­afrikai bevetése ellen és ezt a NATO országai ellenséges tettének nyilvání­totta. Nasr miniszterelnök Franciaor­szág, Nagy-Britannia, Kanada, Belgi­um, Hollandia, Luxemburg, Norvéjjia, Dánia, Olaszország, Törökország, Gö­rögország és Nyugat-Németország diplomáciai képviselői előtt kijelentet­te, hogy az arab országok nyugtalan­sággal követik a marokkói eseménye­ket és hozzátette, hogy a védtelen lakosság ellen alkalmazott erőszakot ellenséges tettnek tekintik nemcsak Franciaország, hanem a NATO országai részéről is. A szíriai elnök nyilatkozata = Bejrut, augusztus 28. (TASZSZ) — ­Damaszkuszi hírek szerint Sukri Ku- E vatli, az újonnan megválasztott szíriai — köztársasági elnök a sajtó képviselőivel = folytatott beszélgetésében kijelentette: = „Nem tartozom azok közé, akik helyes- E tik a bármilyen katonai paktumhoz va- E ló csatlakozás gondolatát s úgy gon- E dolom, hogy nem szükséges szövetségi = kapcsolatokat teremteni a nyugati álla- = reokkal" A szudáni nép évtizedes harca Több mint ötven éve már, hogy a brit-egyiptomi ka­tonaság meghódította Szudánt, ezt a Táktéritőtől csak­nem az egyenlítőig terjedő két és félmillió négyzetkilo­méter területű hatalmas országot. Az 1899-es angol­egyiptomi megegyezés értelmében Szudán felett kettős uralom van. Egyiptom természetesen csak formálisan vett részt Szudán ügyeinek irányításában, mert maga is angol gyarmat volt. A mindenható angol helytartók azon­ban semmit sem tettek Szudán fejlődéséért. Még ma is a gyarmati uralom legsötétebb zuga. Az ország kilenc­millió lakosára alig 100 orvos esik, a szudániak 95 szá­zaléka nem tud írni, olvasni és az átlagos életkor 25 év. Szudán népe a kegyetlen elnyomásra harccal felelt. Már 1919-ben az egyiptomi néppel együtt harcot indí­tott az angol gyarmatosítók ellen. 1922-ben Egyiptomnak sikerült némi engedményt kicsikarni, de két évvel később az angolok ultimátummal eltávolították Szudánból az egyiptomi katonaságot és tisztviselőket. 1936-ban azután az erős nemzeti mozgalom hatására Anglia kénytelen ki­hirdetni, hogy Egyiptom független, önálló királyság és új­ra osztozik Egyiptommal Szudán birtoklásában. Az angol befolyás azonban tovább fojtogatja a Nilus völgyének két országát. Csak a második világháború után kapott olyan erőre .a nemzeti önállóságot követelő népi mozgalom, hogy hatására 1948-ban megalakulhatott Szu­dánban a törvényhozó gyűlés. 1950 őszén Egyiptom elha­tározta, hogy felmondja az 1936-os angol-egyiptomi szer­ződést. Egy évvel később aztán Szudánban új alkotmányt hagytak jóvá, s Faruk Egyiptom és Szudán királya lett. A szudáni nép azonban nem elégedett meg ezzel az ered-; ménnyel. Nyomására 1953 februárjában úgy döntött] Egyiptom és Anglia, hogy időt adnak Szudánnak, töltse; be a hivatalokat szudániakkal és döntse el, hogy önállói akar-e lenni, vagy unióba óhajt élni Egyiptommal. ; Ellentétek Szudánban Augusztus 16-án a szudáni parlament bejelentette, • hogy befejeződött az „elszudánosítás" folyamata és az| 1953-as szerződés értelmében követelik, hogy az idegen; katonaság 90 napon belül hagyja el Szudán területét. j Az angol-egyiptomi parancsnokság nyomban meg is; egyezett és bejelentették, hogy november 9-ig Khartum-; ból (az ország fővárosa) november 13-ig pedig egész Szu- : dánból kivonják a katonaságot. Az országon belül meg - ; indult a küzdelem azért, hogy merre tartson Szudán. ; Két erős politikai párt áll egymással szemben. Az • egyik a nemzeti unionisták pártja (ASSIGA), amely az| 1953-as választásokon ötven mandátumtöbbséget szer-: zett a parlamentben, és az Egyiptommal való egyesülés; híve. A másik párt az angolbarát „A1 UMMA" párt,: amely az „önállóságért" száll síkra. Bár az utolsó vá-: lasztásokon jelszavával csak 23 mandátumhoz jutott, je- j lentős tömegek támogatják, főleg Dél- és Nyugat-Szu- i dánban. ; A miniszterelnök Izmail el Azhari, a nemzeti unionista: párt elnöke volt. Ez évben Londonban járt és onnan; visszatérve hátat fordított a „Nilus völgye egysége" (az-; az Egyiptommal való unió) gondolatának. A nemzeti unió- i nista pártban sokan kikeltek ellene. Ezért legnagyobb el- i lenségeit önkényesen eltávolította a pártból. Határoza- • tát azonban a párt évi közgyűlése megsemmisítette és • Azharit kizárta a pártból. A két párt küzdelmében tehát Szudán sorsáért és jö-: vőjéért folyó harc tükröződik. : A gyarmatosítók spekulációja • Szudánban fellázadt néhány katonai egység a kormány : ellen. A mozgató erők még nehezen állapíthatók meg : de egyik másik lapjelentésből arra lehet következtetni, • hogy idegen imperialista hatalom keze van benne. A • „Daily Telegraph" szerint a „fegyveres felkelés igazolja • azt a régi gyanút, hogy Szudán még nem érett az önálló-: ságra." A „Yorkshire Post" szerint pedig „a felkelés arra j a veszélyre figyelmeztet, amely az angol csapatok kivo-: nulása után fenyegeti Szudánt." ' : A Reuter legutolsó jelentése szerint augusztus 27-én: a Torit környékén tartózkodó felkelők bejelentették, hogy: féltétel nélkül kapitulálnak. Ügy látszik, a gyarmatosítóknak kevés volt az idő arra,; hogy a „La UMMA" párton keresztül biztosítsák befő-: lyásukat. Az 1956 elején elkövetkező választásokon, amely- : nek semleges ellenőrző bizottságában a szudáni parla-: ment határozata alapján Csehszlovákia is részt vesz — E könnyen lehet, hogy az „önállóságért" küzdő angolbarát; párt csúfos vereséget szenved, mint 1954-ben és kicsú-; szik Anglia kezéből a gazdasági és politikai befolyás. : Szudánban elég kuszált a helyzet. A nemzeti önállósá- | gért folyó harc még fokozódni fog, és még bizonytalan,: melyik politikai csoport állásfoglalását teszi magáévá: Szudán a nemzeti önállóság kérdésében, de az idegen ka- : tonaság eltávozása és a semleges ellenőrzéssel bekövet-: kező választások megteremtik a lehetőségét annak, hogyi Szudán népe elnyerje a függetlenséget és felszámolja: gyarmati helyzetét. : SZŰCS BÉLA: : első napjaitól kezdve abból a lenini | elVbőI indült ki, hogy a különböző | gazdasági és szociális rendszerű ál­i lamok békés együttélése és együtt­• működése lehetséges. Ami az utóbbi : időszakot illeti — mondotta — meg • kell állapítanunk, hogy a Szovjetuniő­i n-ak a békés együttműködésre irányú ­i ló törekvése nemcsak a szovjet ál­i lamférfiak hivatalos nyilatkozataiban • nyilvánult meg, hanem a Szovjetuniói i egész külpolitikájában, amely a bé­i kének és az államok igazi békés | együttélésének biztosítására irányul, • Kijelentette, hogy a parlamentek és • az interparlamentáris unió legfonto­isabb feladata, hogy minden hozzáfér­j hető eszközzel hozzájáruljon ahhoz, • hogy az államok békés együttélésének : alapelvei az összes államok, összes i nemzetek közötti kölcsönös kapcsola­| tok alapjaivá váljanak. i A vitát Henry Rolin zárta be. Utá­| na a nemzetközi biztonság és Iefegy­i vérzés kérdését tárgyalták meg. A i kérdéssel kapcsolatban Hámon fran­i cia küldött tartott beszámolót. A román sajtó az ENSZ ! leszerelési bizottságának feladatairól : Bukarest, augusztus 29. (TASZSZ). • A központi román lapok vezércikke­: ket és cikkeket közöltek az Egyesült : Nemzetek Szervezete albizottságának : ülésével kapcsolatban, amely augusztus j 29-én kezdődött. : A „Románia Libera" című lap „A I lefegyverzés problémáját meg kell ol­• dani" című vezércikkében a követke­• zőket írja: „Ma a történelmi genfi ér­i tekezlet után keletkezett új légkörben j a nemzetek sokkal inkább meg van­: nak győződve arról, mint valaha, hogy • a különböző vitás kérdéseket tárgya­• lások útján lehet és kell megoldani I és hogy meg lehet oldani a fegyver­; zet csökkentésének és a tömegpusz­; tító fegyverek betiltásának kérdését i is." A lap a továbbiakban így Ir: „Ha I az atomenergia békés felhasználásával ; foglalkozó nemzetközi értekezleten le­i hetséges volt kölcsönös megegyezést leiérni, akkor annál inkább el kell ér­i ni hasonló eredményeket az atomfegy­; verek és más tömegpusztító fegyve­rek betiltásának kérdésében."

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents