Uj Szó, 1955. augusztus (8. évfolyam, 184-209.szám)

1955-08-30 / 208. szám, kedd

2 U1SZ0 1955. augusztus 30. A Szlovák Nemzeti Felkelés örökét valóra váltva továbbra is fejleszteni és szilárdítani fogjuk a csehek és szlovákok szövetségét Oskar Jelen, a Megbízottak Testülete alelnöke, belügyi megbízott beszéde a Szlovák Nemzeti Tanács Besztercebányán tartott ünnepi ülésén Tisztalt Szlovák Nemzeti Tanács! Elvtársak! Hála a szovjet hadsereg nagy honvédő és felszabadító háborújában aratott történelmi győzelmének és Csehszlovákia Kommunista Pártja kitartó harcának, dolgozó népünk lerázta a kizsákmányolók igáját és a Szovjetunióval való megbonthatatlan barátságra és szövetségre támaszkodva jelentős eredményeket ért el a szocializmus építésében hazánkban. Szlovákia múltban nem látott gazdasági és kulturális felvirágzása világosan bizonyítja, hogy a közös csehszlovák hazában a szlovák nép számára megnyílt a jövő gyönyörű távlata, és hogy helyes volt az az út, amelyet 11. évvel ezelőtt választott, amikor a Szlovák Nemzeti Felkelés alatt olyan egyöntetűen állást foglalt a testvéri cseh néppel közös állam felújításáért és ennek az államnak új, szocialista alapokon való felépítéséért. Népünk tudja, kinek köszönheti azt, hogy ma szabad és boldog életet élhet. » Szeretetével és bizalmával még szorosabban felzárkózik vezető ereje — Csehszlovákia Kommunista Pártja mel- i lé, amely győzelemről győzelemre vezette s vezeti őt ma is. A kommunista párt a marxizmus-leninizmus tanítását követve és a Szovjetunió Kommunista Pártja gazdag tapasztalataira támaszkod , a múltban is már megalakulása óta az igában tartott szlovák nép jogainak egyedüli harcosa volt, s nem szűnt meg e jogokért harcolni a fasiszta és a ludák terror legnehezebb körülményei közt sem, amikor a müncheni tragédia után a burzsoázia elárulta a köztársaságot és kiszolgáltatta hazánkat a hitleri fasisztáknak. A kommunista párt leleplezi a szlovák és cseh burzsoázia bűnös politikáját, amely csak a dolgozó tömegek még nagyobbfokú elnyomására törekedett. A kommunista párt befolyása a dolgozók tömegeire s azok egyre nagyobb részvétele a fasiszta megszállók és hazai támogatóik elleni harcban állandóan nőtt. A szlovák és cseh munkásosztály megbonthatatlan barátságának gondolatához való hűséget nem tudta megtörni az sem, hogy a ludák árulók szégyenteljesen visszaéltek a szlovák nép egy részének nemzeti és vallásos érzelmeivel. 2ilina, Ruzomberok és sok más város dolgozóinak határozott tiltakozásai, a handlovai bányászok sztrájkja, azon katonák fellázadása, akiket a nemzet árulói testvért gyilkoló harcra küldtek a Szovjetunió ellen, a katonák tömeges átszökése a szovjet hadsereghez, a partizánmozgalom szélesfokú kiszélesedése, a gyakori szabotázsok, az illegális forradalmi nemzeti bizottságoknak, a népi hatalom eljövendő szerveinek tömeges megalakítása — ez volt a kommunista párt által nevelt és vezetett szlovák hazafiak felelete. A sztrájkokon, tüntetéseken és szabotázsokon keresztül végül is a hatalmas Szlovák Nemzeti Felkelésben érte el tetőfokát a szlovák nép ellenállása a fasiszta barbárslg és az áruló hazai rendszer ellen. Büszkeséggel tölt el bennünket a visszaemlékezés azokra a pillanatokra, amikor itt besztercebányán 11 évvel ezelőtt fellángolt az országos fegyveres felkelés tüze. Dolgozó népünk érzékeny sebet ütött a hitleri fasizmuson, s így a Szovjetunió vezette haladó fasisztaellenes táborhoz csatlakozott. A fegyveres felkelés nagy károkat okozott a megszállóknak és meggyorsította vereségük közeledtét. A Szlovák Nemzeti Felkelés katonai jelentősége abban volt, hogy a fasiszták hátában partizánháború keletkezett, amely lekötötte az ellenség nagy anyagi és embererejét, megszakította összeköttetéseiket s ezzel megakadályozta a katonaság és az anyag szállítását. A felkelés nemzetközi jelentősége abban volt, hogy az igában tartott népeket további nemzetfelszabadító harcra lelkesítette. Végeredményben a felkelés teljesen demoralizálta a fasiszta megszállókat és áruló hazai kiszolgálóiét. A Szlovák Nemzeti Felkelés dicső napjai örökké élni fognak népünk emlékezetében. Ma is, 11 év eltelte után visszatérünk hozzá mint nemzeti büszkeségünk és erőnk kiapadhatatlan kútforrásához. A Szlovák Nemzeti Felkelés legértékesebb eredménye a két egyenjogú nemzet, a cseh és a szlovák nemzetek közös államának felújítása. A két testvéri nép barátságának gondolata ma mélyen és kiszakíthatatlanul ott él népi demokratikus köztársaságunk minden becsületesen gondolkozó dolgozójának szívében és konkrétan a gazdasági és kulturális életünk minden terén nyújtott- kölcsönös segítségben és támogatásban mutatkozik meg. Szlovákia iparának fejlődése — különösen a dolgozók 1948. februári győzelme után, olyan gyors ütemben indult meg, hogy Sirok^ elvtárs már Csehszlovákia Kommunista Pártja 1919-ben lezajlott IX. kongresszusán előreláthatta, hogy „nincs már olyan messze az az idő, amikor a virágzó iparosított Szlovákia valósággá válik a szocialista Csehszlovák Köztársaságban és az új gyárak lesznek a csehszlovákiai munkásosztály alkotó erejének és barátságának állandó emlékoszlopai." Nem kellett sokáig várni. A szocialista iparosítás — hála pártunk és kormányunk fáradhatatlan gondoskodásának és a Szovjetunió segítségének — teljesen megváltoztatta Szlovákia gazdasági felépítését. A múlt év végén megállapítottuk, hogy az 1937-es évhez viszonyítva Szlovákia ipari termelése 467 százalékkal növekedett. Emellett a népgazdaságunk gerincét alkotó nehézipar nyerstermelése 769 százalékra növekedett. Elég egy pillantást vetnünk pl. a Vág mentére. Arra a' Vág mentére, ahol nemregen még nyomorúságos viskók, éhező gyermekek voltak jellemzők a festői hegyek környezetében. És ma? Ma a Vág mentén új, hatalmas üzemek nőnek fel, amelyek közül sok országos jelentőségű. Tudjuk, hogy Szlovákia szocialista iparosításának soha nem látott üteme és ezzel kapcsolatban a szlovák dolgozók jólétének szakadatlan növekedése nem lenne elérhető Szlovákiában a cseh munkásosztály segítsége nélkül. Népgazdaságunk állandó fejlődése az ipari és a mezőgazdasági munkatermelékenység növekedése, a technika egyre nagyobb mértékű kihasználása a gyártási folyamatokban — lehetővé teszi a lakosság életszínvonala szakadatlan növelésének rendszeres biztosítását. Szlovákiában az élelmiszerfogyasztás a múlt évben 1937-hez viszonyítva húsban 79,9 százalékkal, sertészsírban 101,3 százalékkal, cukorban 94,2 százalékkal, búzalisztben 51 százalékkal növekedett. A kapitalizmusban egy év alatt az újszülöttek 16 százaléka pusztult el. Az egészségügyi berendezések hálózata minimális volt, s fürdőink, szanatóriumaink a gazdagokat szolgálták. Ma a gyermekek halandósága évi 4,9 százalékra csökkent, állandóan bővítik kórházaink hálózatát, fürdőink és üdülő-központjaink teljes mértékben dolgozóinkat szolgálják. Rendkívüli fejlődést értünk el iskoláink terén is. Több mint megtízszereződött az óvodák száma. A múlt év végén nyolcéves középiskoláink száma az 1937 évben volt alacsonyabbfokú középiskolákhoz viszonyítva megnégyszereződött, s az ezekbe az iskolákba járó tanulók száma több mint 300 százalékkal növekedett. Míg a München előtti köztársaság ideje alatt Szlovákiában egyetlenegy főiskola volt, ma már 12 főiskola van Szlovákiában és a hallgatók száma hatszorta több. Soha nem látott fejlődést értünk el az általános műveltséget nyújtó iskolák terén is, valamint a szakiskolák építésében. Nagy sikereket értünk el a kultúra, művészet és tudomány szakaszán is. Szlovákiában soha sem adtak el annyi könyvet, mint az utóbbi években. A dolgozók érdeklődése a kultúra iránt állandóan fokozódik. A színházak száma a felszabadítás óta több mint háromszorosára, a színházlátogatók száma pedig öt és félszeresére emelkedett. 1945-ben Szlovákiában csupán 232 mozi volt. A múlt év végén a mozik száma 1084-re emelkedett. Nagyon szép eredményeket értünk el a népművészeti alkotások fejlesztésének szakaszán. A kultúra és a népművelés egyre erősebb ütemben tör utat falvainkba és népművelési dolgozóink számos községben nagy sikereket értek el a falusi ember szellemi életéért folytatott harcban. Az ipar fejlődésével változik falvaink képe is. A jól működő egységes földművesszövetkezetek százai bizonyítják kis- és középparasztjainknak, hogy a technika segítségével az iparhoz'-hasonlóan a mezőgazdaságban is kisebb fizikai fáradsággal többet lehet termelni és keresni, és így biztosítani lehet a dolgozók jólétének állandó emelését. Dolgozóink élete a kapitalizmus idején gyakran csak rossz álomként tűnik fel előttünk, de mégsem lehet elfelejtenünk azt, hogy munkásaink úgyszólván rabszolgasorsban dolgoztak, gürcöltek alamizsnáért, a gyáros urak zsíros nyereségeiért. Nem felejthetjük el Krompachot, Slavosovcét, Haburát, Handlovát, 2ilinát és a városok egész sorát, ahol az éhség és nyomor mint a kapitalista rendszer kísérőjele volt osztályrésze a nyomorgó és kegyetlenül kizsákmányolt munkások ezreinek, akik felemelték tiltakozó szavukat a határtalan kiszipolyozás ellen, amit az urak csupán perzekucióval, puskatussal, csendőrszuronyokkal és golyóval oldottak meg. Ugyanígy nem felejthetjük el a kis- és középparasztok és a mezőgazdasági munkások keserű sorsát, akiket a nagybirtokosok, bankárok, kulákok a kétségbeesésbe kergettek és végül kizavarták őket kunyhóikból. Nem feledkezhetünk meg a legnagyobb sötétség és megalázás időszakáról, amikor a hazai burzsoázia dolgozó népünket kiadta a hitleri önkény kénye-kedvének, amikor népünket közvetlenül a fizikai pusztulás veszélye fenyegette. Teljesítve a Szlovák Nemzeti Felkelés örökét, továbbra is fejleszteni és szilárdítani fogjuk testvéri nemzeteink hagyományos szövetségét, hazánk dolgozóinak jóléte és haszna érdekében. Következetesen harcolni fogunk a burzsoá-nacionalizmus és a ludák szeparatizmus maradványai ellen. A szlovák és«seh nemzet közötti bármilyen formában megnyilvánuló nacionalizmus és szeparatizmus akár gazdasági, akár kultúrális vagy politikai szakaszon, azon burzsoá elemeket szolgálja, akiktől dolgozóink túlnyomó része már régen elszakadt. Már a München előtti köztársaság idején és főleg az 1935. évi csehszlovák-szovjet szerződés X^megkötése után, amely hazánkban a dolgozó tömegek nyomására következett be, a szlovák és cseh nép puszta létéért való félelmében a Szovjetunió segítségéhez fordult. A nép a megszállás idején kiérezte, hogy a londoni emigráns kormány és a nyugati burzsoá körök bármilyen kombinációja Európa háború utáni rendezésével kapcsolatban, végeredményben újabb rabságot jelentene az új kapitalista kizsákmányolók érdekében. A Szovjetunió állandóan növekvő tekintélye és a szovjet hadsereg harci győzelmei hitet öntöttek dolgozóink szívébe, hogy a Szovjetunió a Nagy Honvédő Háborúban győzelmet arat. A csehszlovák katonai alakulatoknak a szovjet területen való kiépítésében nyújtott sokoldalú segítség és a Csehszlovákia Kommunista Pártja gottwaldi vezetőségével képviselt világos politikai tájékozódás Moszkvában, azzal a biztos tudattal töltötték el nemzeteinket, hogy a szovjet fegyverek győzelme meghozza a szabadságot népünknek is. A Szovjetunió segítsége nagyon kifejezően nyilvánult meg magában a szlovák nép felkelésében és hazánk felszabadításában is. Csupán a nagyvonalú szovjet segítségnek köszönhető, hogy a felkelő alakifiatok két hónapig ellenálltak az állig felfegyverzett hét hitleri hadosztály túlerőjének. A Csehszlovákia felszabadításáért folyó harcokban a szovjet hősök tízezreinek vérével örökre megpecsételődött a csehszlovák és a szovjet nép törhetetlen bará"tsága és szövetsége. A Szlovák Nemzeti Felkelés messzeható jelentősége abban is van, hogy szilárd alapokra helyezte népi demokratikus államunkat és hatalmunk szerveit. A régi burzsoá szervek, amelyeknek egész tevékenysége a nép legsajátosabb érdeke ellen irányult, nem biztosíthatták az új feltételek mellett a nép uralmát és ezért a dolgozók a kommunista párt felhívására már a felkelés idején saját hatalmi szerveket — a forradalmi nemzeti bizottságokat és a Szlovák Nemzeti Tanácsot — létesítették. A forradalmi nemzeti bizottságok tagjai, amelyek már a felkelés előtt keletkeztek és amelyeknek magvát a kommunisták képezték, lelkesedéssel, áldozatkészségükkel, forradalmiságukkal és határozottságukkal a fegyveres felkelés hathatós szervezőivé váltak akkor is, mikor a felkelés kezdeti elnyomása után a felkelők a hegyekbe vonultak vissza. A Szlovák Nemzeti Felkelés örökének teljesítése — a Nemzeti Frontnak, a városok és falvak dolgozói szövetségének, a munkások, kis- és középparasztok, a dolgozó értelmiség harcos szövetségének még nagyobb mértékű megszilárdítását jelenti. A felkelés örökét teljesíteni a párt és a dolgozó tömegek közötti kapcsolat továbbszilárditását és azt jelenti, hogy meg kell őket nyerni hazánkban a szocializmus építésében való aktív részvételre. A tizenegy év előtti harci állásokból a felszabadítás után a munka frontjára léptünk, kc'zijs szocialista művünk építésére. A felkelés fegyvereit munkaeszközökkel cseréltük fel és a fasiszta megszállók elleni harcot az osztályellenség ellen, saját hiányosságaink ellen folytatott harcra változtattuk, amely hiányosságok gyakran fékezik gyors előrehaladásunkat. Dolgozóink jólétének állandó emelése feltételezi a népgazdaság fejlődése állami tervének teljesítését annak minden mutatójában ez idén és a következő években is. Ez a Szlovák Nemzeti Tanács összes képviselőit és a nemzeti bizottságok tagjait, arra kötelezi, hogy választó körzeteikben fokozott igyekezetet fejtsenek ki a dolgozók kezdeményezésének széles kibontakozására, a munkatermelékenység további emelésére, a termelési önköltség csökkentésére, a gazdaságosság rendszerének megszilárdítására minden szakaszon, az állami és munkafegyelem fokozására. Mi, a Szlovák Nemzeti Tanács képviselői továbbra is elsőrendű feladatunknak fogjuk tartani, hogy minden erőnkkel hozzájáruljunk Szlovákiában a mezőgazdaság fejlesztéséhez,amely szakaszon eddig le vagyunk maradva. Megteszünk mindent, hogy a nemzeti bizottságok tagjaival és a tömegszervezetekkel szorosan együttműködve biztosítsuk az egységes földművesszövetkezetek további fejlődését és megerősítését, tag- és földalapjuk bővítését, hogy jő munkaszervezéssel a tudomány és technika kihasználásával az egységes földművesszövetkezetekben kis- és középparasztjaink jobb munkaeredményeket érjenek el. Megvan minden feltételünk ahhoz, hogy az előttünk álló nagy feladatokat teljesítsük és hazánkban a szocializmust kiépítsük. Államunkban a hatalom a ki»- és középparasztokra és a dolgozó értelmiségre támaszkodó munkásosztályunk erős kezében van, és így államunk érdekei és dolgozói népünk érdekei egyek. Csehszlovákiának bevált, harcokban edzett Kommunista Pártja és a Nemzeti Front kormánya vezet bennünket, amely hű tolmácsolója és megvalósítója népünk vágyainak. A párt és kormány határozatainak teljesítése — ez dolgozóink anyagi és kulturális színvonala további emelésének útja. Boldogok és büszkék vagyunk, hogy jövőnkben biztonságosan támaszkodhatunk nagy szövetségesünkre és barátunkra, a Szovjetunióra. A Csehszlovák Köztársaság két világ határán erős bástyája a Szovjetunió által vezetett világbéke-tábornak. A

; Szovjetunió nemzetközi tekintélye hála a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet kormány előrelátó politikájának, állandóan növekszik. Az egész világon a dolgozók százmilliói a szocializmus táborában és a kapitalizmus világában is aktív részt vesznek a békeharcban és örömmel vesznek tudomást arról, hogy a Szovjetunió ebben a harcban egyre nagyobb és áthatóbb sikereket ér el. A koreai és indokínai háború beszüntetése, a szovjet kormánynak a német probléma megoldására és az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére irányuló fáradhatatlan törekvése, az osztrák államszerződés megkötése, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és a Szovjetunió közötti kapcsolatok rendezése, a bandungi értekezlet, Nehru indiai miniszterelnök és külügyminiszter szovjetunióbeli útjának eredményei, a 68 állam képviselőinek ülésezése, a helsinki Béke-VilágTalálkozónak és főleg a négy nagyhatalom kormányfői genfi értekezletének sokatígérő eredményei — jelentős sikerek a nemzetek becsületes törekvéseiben, amelyek a Szovjetunió vezetésével, a nemzetközi feszültség enyhítésére, a nukleáris'fegyverek betiltására és az atomenergiának békés célokra való felhasználására, az új háború veszélyének elhárítására törekszenek. A nemzetközi feszültség enyhülését a genfi értekezlet után az egész világ dolgozói nagy örömmel fogadták. Az Ausztriából visszahívott szovjet katonaság demobilizálása, és főként a Szovjetunió fegyveres erői létszámának 640 000 emberrel való csökkentése, ami a szovjet kormány döntése szerint ez év december 15-ig valósul meg — további hozzájárulás a Szovjetunió részéről a kölcsönös bizalom légkörének megteremtéséhez és a genfi értekezlet eredményei gyakorlati megvalósításához, hogy a nemzetek békés együttélésének reménye, amely ezen az értekezleten született, valósággá váljék. Ha a Szovjetunió példáját a nyugati hatalmek is követik, az új háború veszélye ki lesz küszöbölve. Népünknek a haladás és béke erői győzelmébe vetett hite megdönthetetlen. Kormányunk világos állásfoglalása a német problémának megoldásával kapcsolatban demokratikus alapokon, az a készség, hogy normális, békés kapcsolatokat akar teremteni a szomszédos Német Szövetségi Köztársasággal is és mindenekelőtt kormányunknak a határozata, amely a csehszlovák néphadsereg létszámának 34 000 emberrel való csökkentésére irányul — csalhatatlan bizonyítéka annak, hogy kormányunk is tettekkel bizonyítja a nemzetközi feszültség további enyhítésére és az államok közötti bizalom megteremtésére irányuló igyekezetét. A boldog szocialista jövő kiépítése, a munkaigyekezet fokozása minden munkahelyen — ez dolgozó népünk hozzájárulása a béke ügyéhez. Ez erőnk és legyözhetetlenségünk alapja. Teljesíteni és valóra váltani szocialista építésünk nagy, gyönyörű feladatait. — ez egyúttal a'dicső Szlovák Nemzeti Felkelés örökének teljesítését és valóra váltását jelenti.