Uj Szó, 1955. augusztus (8. évfolyam, 184-209.szám)

1955-08-28 / 207. szám, vasárnap

A román mezőgazdaság fejlődése A Komán Munkáspárt második kongresz­szusának az elkövetkező 2—3 évben a mezőgazdaság fejlesztésére vonat­kozó javaslata, az ország mezőgazdaságának egész sor nagy jelentőségű feladatot tűz ki. A javaslatban ismertetett számok örömteli bizonyítékai azoknak a lehetőségeknek, ame­lyek a Román Népköztársaságban a népgaz­daság ezen ágazatában léteznek. Például a gabonával bevetett területe 1955­ben 7 220 000 hektárt, a következő évben pedig 7 360 000 hektárt kell, hogy elérjen. Ez lehetővé teszi az 1955. évben 10 milliő tonna búza és kukorica betakarítását. Lehetséges a mezőgazdasági termelés ily mértékű növekedése? A mostani helyzet alapján az ilyen program megvalósításához megvannak a feltételek. Aki március kez­detén figyelemmel kísérte a legjobb mező­gazdasági dolgozók értekezletének munkáját, kiérezhette a mai Románia földművelését jellemző hangulatot: azt a lelkesedést, amely­lyel az utóbbi évek gazdag terméshozamá­ról, a következő évek gazdag terméskilátá­sairól és arról az elhatározásáról beszélt, hogy ki kell használni minden technikai esz­közt, amit az állam rendelkezésre bocsát. A mezőgazdaság gépesítése gyors ütemben fo­lyik. A mezőgazdaságra fordított összegek nagyságát már 1953 őszén felemelték. 1954­ben ez az összeg 1 milliárd 800 millió lejt tett ki. Az 1953—1954. években a mező­gazdaság 5820 traktort, 1750 cséplőgépet, 615 kombájnt, 2777 kévekötőgépet és más gazdasági gépet és berendezést kapott. A mezőgazdasági gépipar Romániában év­ről évre gyorsabb haladást ér el. Az 1953. évhez viszonyítva az 1954. évben a Diesel­motoros lánctalpas traktorok gyártása 103,7 százalékra, a traktorral vontatható ekék gyártásft 388,1 százalékra, az univerzális ekék gyártása 291,1 százalékra, a kultivátorok gyártása pedig 247 százalékra emelkedett. A gazdasági gépeket rendelkezésre bo­csátják az egyénileg gazdálkodó földműve­seknek is. A mezőgazdasági csúcsmunkák időszakában ez lehetővé tette a jó mező­gazdáknak és a szövetkezeti tagoknak, hogy a múlt évben rekordtermést érjenek el. Pél­dául &farin Dina földműves, filjasi járásban levő Prastosita község dolgozója 3000 kg kukoricát takarított be egy hektárról; Ni­chita Margineanu, a gherlai járásban levő Sucutardu község dolgozója 5700 kg kuko­ricát takarított be egy hektárról. Ion Horho­cea pedig, aki a ploesti járás Cochirleanca községében lakik, egy hektáron 2000 kg nap­raforgómagot termeit. Míg az egyénileg gazdálkodó--földművesek nagyszerű termést értek el, addig ^ kollek­tív gazdaságok rekord terméshozamot taka­rítottak be. Sinnicolaul Mare-i járásban lévő Lenauheim községben működő „Viktória" kollektív aazdaság tagjai valamennyi mező­qazdasági terményben magas hozamot ér­tek el. Ezek alapján elmondhatjuk, hogy Romá­niában megvannak a feltételek a nagy­méretű mezőgazdasági program megvalósí­tásához. A mezőgazdasági gépek termelésé­ről szóló adatok meggyőző képet nyújtanak az adott lehetőségekről. Csupán az 1955— 1956. évben 10 ezer traktort 5500 vetöqépet, 3200 kévekötőgépet, 6000 kultivátort, 2600 cséplőgépet és egyéb, túlnyomó részben ro­mán gyártmányú gazdasági gépet kap a mezőgazdaság. Ebből láthatjuk, hogy a Ro­mán Munkáspárt javaslata alapján kitűzött feladatok teljesítése már megkezdődött. N. VALMARU AZ ÖRÖK TAVASZ HAZÁJA A JÜNNAN-FENNSÍK Dél­nyugat-Kínában, a vietnami ha­tár közelében terül el. Az erdős hegyek völgyeiben kristálytiszta tavak kéklenek. Kunming, Jün­nan tartomány központja is tó­parti város. Az örök tavasz hazájának nevezik Kínában ezt a csodalatos tájat. Kunmingban télen sincs hó; a fájíc ilyenkor is lombosak. Nyáron pedig, ami­kor más tartományokban tik­kasztó nöség uralkodik, Jün­nan-fennsík időjárása frissítően enyhe. Jünnan hegyei és völayei min­dig zöldelnek. Sűrű eukaliptusz­ligetek ananászültetvényekkel váltakoznak. Terebélyes pálmák mögött bambuszbozót tenyé­szik. A rizsföldek zöld szőnye­ge fölött muguafák nyúlnak az ég felé. Ezek a fák ágatlanok, csupán tetejükön nőnek hosszú levelek, amelyek közt a gyü­mölcsök bújnak meg. Ügyne­vezet licszsi fa díszíti Kun­ming valamennyi utcáját. E fa zsenge és édes gyümölcse a kí­naiak csemegéje. Néhol egész fügefasorok vanngk. A hatal­mas fák koronája \egymásba fo­nódik, s árnyékos zöld boltív­ként borul az utca fölé. Kunming utcái aszfaltozottak, tiszták. Az egész város nagyon rendes. Központjában sok a csillogó üzleti kirakat, reklám és színházi plakát. Több mo­ziban vetítenek szovjet fil­meket, s e filmek mindenkinek nagyon tetszenek. Érdekes, hogy a kunmingiak szinte út­törőkként már 1936-ban meg­alakították a Kínai-Szovjet Művelődési Társaság első szer­vezeteit. A város környékén gyárké­mények füstölögnek. Sok vál­lalat a kuomintangista uralom lerázása után épült, s helyi nyersanyagokat dolgoz föl. Jün­nan földjének méhében óriási ón-, réz- és higanykincsek rej­tőznek. De van itt kőszén és sok más hasznos ásvány is. A kínai ón $0 százalékát a ko­csiui bányák adják. Jünnan tartomány kulturális gócpontja Kunming. Egyeteme Dél-Kína egyik legnagyobb tan­intézete. A város még jól em­lékszik az 1948. júliusában le­zajlott eseményekre. Az egye­temi hallgatók a japán mili­tarizmus feltámasztása ellen til­takoztak akkor. Megszállták az egyetem épületét s napokig visszaverték a kuomintangista rendőrség rohamait. A harcban több, mint száz egyetemi hall­gató esett el. A felszabadulás után Kun­mingban megalakult a Jünnan­tartománybeli nemzeti kisebb­ségek intézete. Láthatunk itt magas, délceg termetű, hosszú ruhás és prémkucsmás tibetie­ket, alacsony növésű, zömök, ezüsttel hímzett öltözetű ma­jaokat és muzulmánsapkás tun­ganokat. Az intézet létesítése bonyolult feladat volt. Akár­hány diák olyan törzsből vagy nemzetségből származik, amely­nek még ábécéje sincs, élet­módja pedig a hűbéri társada­lom csökevényeire utal. A kí­naiak és a nemzeti kisebbsé­gek gyűlölködésére alapított kuomintangista politika nem múlt él nyomtalanul. Egy nyúlánk tibeti diák kö­zölte velünk tört kínai nyel­ven: — Egy éve, amikor egy tá­voli hegyi faluból az intézetbe kerültem, bizalmatlanul néztem a kínai diákokra. De fokoza­tosan ráeszméltem, hogv iga­zi barátok közé jutottam. Tő­lük tanultam meg anyanyelve­men írni és olvasni és az ő útmutatásuk alapján ismerked­tem meg a kommunista párt és Mao Ce-timg magasztos igazsá­gával. Hamarosan befejezem ta­nulmányaimat, .« hazamegyek a falumba... Az intézetből a hazafiasság és a nemzetköziség szellemében nevelt kitűnő káderek kerül­nek ki. Ez rendkívül fontos Jünnanban, ahol a mjao, a taji, a jao, a kava, a ji, a hali, a csuan, a tungan és más nem­zetiségek tömegei a tartomány 17 milliónyi lakosságának kö­rülbelül egyharmadára rúgnak. KUNMINCTÓL vasúton két órányira van Tuan Kuan. Ez úgyszólván típusfalu itt: cserép­pel födött, lapos \ tetejű ala­csony házacskák, a hegyek lan­káin nyújtózó földek és kertek, az egykori földesúri kastély két-három téglaépülete. Fekete szemű gyerekek sereg­lenek gépkocsink köré. Egy házból kilép egy kék kabátot és kék nadrágot viselő rövid ha­jú asszony: Csang Hua-jing, a tuankuani termelőszövetkezet elnöke. A szövetkezet 1953-ban alakült. — Nem tagadom, féltünk, hogy kevés paraszt lép a szö­vetkeietbe, hiszen új és isme­retlen dolgozókról volt szó — mondja Csang Hua-jing. — De a kölcsönös munkasegélybrigád valamennyi. tagja beiratkozott, ebben a brigádban a falu gaz­daságainak több mint fele egye­sült ... A beszélgetés során megtud­tuk, hogy a szövetkezet föld­alapja az első évben 400 mu volt. A szövetkezet állami köl­csönt kapott mezőgazdasági felszerelés, nemesített vetőmag és műtrágya vásárlására. A szö­vetkezet tagjai a i múlt ősszel négyszer akkora termést taka­rítottak be, mint 1953-ban. A parasztok ebből a szemléltető példából ismerték.meg a kollek­tív mezőgazdaság előnyeit. A 70 éves Li Csin-jing, a tuankuani szövetkezet tagja mondta: — Az új hatalom igazságos hatalom! Neki köszönhetem földemet. — R. Rahmanov. A pekingi mezőgazdasági gépesítés intézetének tanulói. Itt tanulnak Kína jövő mezőgazdasági szakem berei Lengyelországban a lakosság életszínvonalának emelkedésével egyre több rádiókészülékre van szükség. Az új varsói rádiógyár már televíziós készülékeket is gyárt | A TAKSONYI ÁLLAMI GAZ­| DASÁGBAN e napokban egy új f M-25 típusú traktort próbál­tak ki. Az új traktor üzembe­helyezésekor jelen voltak a Me­zőgazdasági Minisztérium, a Gépipari Minisztérium képviselői és Winkler Dezső Kossuth-díjas traktorszerelő. Az új traktor nagyszerűen bevált. Nemsokára megkezdik sorozatgyártását. EZ ÉVBEN Szófiában felvonó­kat gyártó üzemet építettek, mivel egyre több felvonóra van szükség az új lakóházakban, a középületekben és az üzemek­ben. Az üzemben számos te­her- és személyszállító felvo­nót gyártanak hazai nyersanyag­ból. Az üzem ifjú kollektívá­ja nemrégen fejezte be egy betegszállító-felvonó építését, RÖVID HÍREK A bolgár kőolaj K ihalt volt a terület. Fojtó és tikkasztó volt a nyár és szokatlanul kegyet­len a tél. A szovjet és bolgár geológusok hosszú, fáradságos kutatások után mégis ezen a helyen határozták el az első próba­fúrást. A föld felső rétegeinek alakja semmit sem árult el abból, hogy néhány száz mé­terre a föld méhében óriási természeti kincs rejlik. A szomszédos falvak parasztjai hi­tetlenül csóválták a fejüket, de az első fú­rómunkások sem hitték, hogy itt olajra bukkannak. 1951 nyarának közepén a fúratból vá­ratlanul agyagos masszát lövelt ki a kőolaj elmaradhatatlan kísérője, a földgáz. Az agyagos gejzír a 40 méteres fúrótorony­ból méa vagy 10 méter magasra szökött. A gáz óriási erővel és robajjal tört elő. Azután szökőkútszerűen megjelent a sűrű, zsíros­fényű, szép, fekete olaj. Kimondhatatlanul' örültek a bolgár és a szoviet munkásoki Egy esztendő sem telt bele, a síkságon tízszámra nőttek a tornyok. Eltűnt a régi, megszokott csönd e vidékről "és az utakon éiiel-nappal zúgnak a tartályautók motor­jai. amelyek a fekete kincset szállítják. Mikor megindult az olajkutatás Bulgáriá­ban. nem votf egyetlen szakember, mérnök sem, (néhány fiatal geológust nem számít­va). De szakmunkások sem voltak. A közeli községekben szaktanfolyamokat szerveztek. Az új foglalkozást fiatal trakto­rosok. cipészek, szabók és szövetkezeti ta­gok. leszerelt tengerészek, repülők és gép­kocsivezetők választották. Sztojan Dobrev és Boriszlav Kenkov, akik húsz éve dolgozták olajkutatásoknál, a szovjet szakemberekkel elvállalták az úi szakmunkások képzését, betanítását. • Az újdonsült olajipari munkások között sok a fiatal. Itt van pl. Anton Markov. Gép­gyárból került ide. Olyan hamar elsajátítot­ta itt a munkát, hogy ma már káderneve­léssel is foglalkozik. Mellén arany csillag ragyog. Az olajipari munkások közül el­.sőnek ő lett a szocialista munka hőse. A 22 éves örménv nemzetiségű Aram Agopian felelősségteljes munkája mellett állandóan tanul, geológiai mérnök akar len­ni. A lázas termelő munkában itt is szület­nek hőstettek. Egyszer egy fúratból feltöri a qáz. A torony közelében csak Sztojan Dobrev és Aram Aqopjan tartózkodott. A metán fülsiketítő robajjal tört a magasba. A furat körül a berendezések és tárgyak a leveqőbe röpültek. A qázfeltörés az olaj közelségét ielzi. Dobrev és Aqopjan nem ijedtek meq. Megindult a harc az elerpek­kel. Nem életre-halálra ment a küzdelem, de ha az összeütődő vasak szikrát vetnek, a földqáz beqyulladását idézhették volna elő. A feltörő qáz ezerszer erősebb volt, mint a kettőjük keze. Megpróbálták befedni a nyílást egy ötven kilogrammos lemezzel, de a qáz úqy felröpítette azt is, akár egy könnyű pelyhet. Üjra kísérletet tettek, de eredménytelenül. Végül is győzött az em­beri ész., ötletesen elzárták a feltörő gázt. A napokban ú.ira a „fekete arany" föld­ién jártam. Tovább folynak a fúrások. To­dor Kurtev és Csetán fiatal mesterek ép­pen az úi „UZTM" szovjet fúrógéppel lát­tak munkához. Mindenfelé lázasan dolgoz­nak. Az olajkitermelők tudják, hogy a hajók­nak. repülőgépeknek, traktoroknak, kombáj­noknak. autóknak, höerőtelepeknek kell a haitó- és kenőanyag. Az olajmunkások tudiák, hoqv a nép azt kívánja tőlük, tegyék még qazdaqabbá hazájukat. Sztojcso Szavov melyet a dimitrovi városi kór­házban szerelnek fel. Az üzem belátható időn belül különleges felvonókat készít a péküzemek részére és konyhai felvonókat a vendéglátó-iparnak. A GYŐRI WILHELM PIECK Vagon- és Gépgyár dolgozói be­fejezték a hosszú távon futó vasúti' kocsi prototípusának gyártását. Az új vasúti kocsi, amely felszerelésével megfelel a modern technika és kényelem minden követelményének, kül­földi megrendelésre készült. A bőrüléseket kényelmes fekvő­hellyé lehet alakítani. 1955 har­madik negyedévében megkezdik az új vasúti kocsik sorozatgyár­tását. A BULGÁR KLIMENT VORO­SILOV-üzemben néhány nappal ezelőtt megkezdték a ,,B" jel- • zésű rádióállomások első soro- f zatának gyártását a gép- és traktorállomások számára. A bolgár rádióállomások az „U-l" jelzésű szovjet állomások alap­ján készültek és összeköttetést tudnak tartani 30 kilométer tá­volságban lévő 2—3 központtal is. A HATÉVES TERV idején az építkezés mérlege a lengyel fal­vakon nagyon kedvező. Csupán az 1950. évben 2540 objektu­mot, 1954-ben már 8545 objek­tumot építettek a földműves­szövetkezetekben. Korea újjáépítésében a béketábor országai je­lentős segítséget nyújtanak. Képünkön Erich Selbmann és Hans Grotewohl német építészek "' tanácskoznak Li Csun Szok koreai mérnökkel i

Next

/
Thumbnails
Contents