Uj Szó, 1955. augusztus (8. évfolyam, 184-209.szám)

1955-08-25 / 204. szám, csütörtök

6 m szó 1955. au,<u.:i.us iö. ÜZEMI LAPSZEMLE Az üzemi újságok fontos feladatot töltenek be vállalatainkban. Mint olyan sajtótermékek, amelyek teljes terjedelmükkel egy üzem, egy vállalat életével foglalkoznak, hü tükörképét kell adniok az üzemben levő helyzetnek. Az üzemi újságok rendeltetése, hogy a dolgozók legszélesebb "körére támaszkodva a termelés szervezőivé, a munkaverseny lendítő erejével, a hibák, hiányosságok következetes bírálóivá váljanak. Az üzemi újságok szerkesztőbizottságainak nagyon fontos feladata, hogy a lap szerkesztésének munkájába a lehető legtöbb dolgozót meg nyerjék. Csak kiterjedt levelezőgárda segítségével töltheti be az üzemi újság küldetését, válhat az üzem jobb gazdasági eredményei elérésének igazi segítőjévé. A füleki Kovosmalt üzemi újsága, a „Vykon — Teljesítmény" közel 3000 példányban jelenik meg. Kiterjedt olvasótábora van és meggyőződhettünk róla, hogy az üzem dolgozói a kéthetenként négyoldalas terjedelemben megjelenő újság minden számát érdeklődve várják. Ez az érdeklődés érthető is, hiszen a lap minden sora az üzemben történt eseményekkel kapcsolatos. Az üzemi újság egyes számait átnézve azonban megállapíthatjuk, hogy ez az érdeklődés meglehetősen egyoldalú. Csak a már megjelent példányokra vonatkozik, az újság egyes számainak összeállításában azonban eddig még meglehetősen kevesen vesznek részt. Ennek a következménye aztán, hogy a megjelent számok egyhangúak, az egyes cikkek hosszúak és legtöbbször általánosak. Megtörténik, hogy egy-egy számban két hoszszú cikk is ugyanazzal az aláírással jelenik meg. — Kevés az üzemi újság levelezője és a meglevők is legnagyobb reszben a vezetők sorából kerülnek ki — ismeri el a lap felelős szerkesztője, Jánosik elvtárs. A levelezők megnyerésére nagyobb súlyt kell fektetni a szerkesztőségnek és a szerkesztőbizottság tagjainak is az eddiginél sokkal tevékenyebb segítséget kell nyujtaniok az új munkatársak beszervezésébén. Ha bővül a levelezők hálózata, és minden munkahelyen megteremtik a levelezőcso/(a" rt&fiJfportot, akkor minden bizonnyal élénutolsó oldal nagyobbik fele a labdarúgócsapat győzelmeiről számol be, a polgári személyazonossági igazolványok kicserélésével kapcsolatban látunk itt egy hosszú írást és végre egy kisebb cikket a szerkesztő tollából, ami egy hanyagság gyors megami a legfontosabb, értékesebbé és hasznosabbá. i uu- » u ^-i , . szunteteserol szol. Egyetlen mondatot kebbe tehetik az egyes számokat s , , , ,.. _ , c „ u

u

a x. sem olvashatunk azonban az elozo számban felvetett fontos kérdésekkel, a műszakmulasztás, a munkaidő rossz Az üzemi újság utolsóelőtti száma kihasználása, a béralaptúllépés, stbközölte az üzem igazgatójának a kol- v

e, kapcs

oi

atba

n. Az áru

választék terlektív szerződés félévi teljesítésének vének ne

m teljesítése is nagyon fonellenőrzése alkalmából mondott be számolóját. A beszámolóból kitűnik, tos probléma. Ennek a mutatószámnak 97,9 százalékos teljesítése súlvos hogy az üzem a múlt félévben — an- fegyelmezetlenségre mutat. Az üzenak ellenére, hogy a terv legtöbb mu- mj újsS

g szerkesztősége az-nHn úgv tatószámát túlteljesítette, az áruvá- mtsziki ne

m irtotta szükségesnek lasztékok tervének kivételével gyengén gazdálkodott. A költségtervet 2 934 000 koronával túllépték, a foglalkozni ezekkel a problémákkal. Ahhoz, hogy a füleki Kovosmalt üzemi úiságának színvonala tovább nvereségterv teljesítésében oediq ... , ,. . 1 800 000 koronával lemaradtak' Az >

avu,10n és hetö,

t^ fe,9d

aigazgató konkrétan rámutatott a hiányosságok egész sorára, amelyek előtát. amint már fentebb említettük, ki kell építeni a levelezők széles körét idézték e károkat. A cikket elolvasva minden műhelyben. Szükséges a lejoggal volt feltételezhető, hogy az új- velezők rendszeres irányítása, hogy ság következő száma a legfőbb sűlvt tudják, mik azok a feladatok, amea gazdaságosság kérdésére — mint az lyek az adott időszakban megoldásra üzem legégetőbb problémájára — he- várnak. Merészebben, s ami a leglyezi és számos visszhangot közöl az f

ontos

abb. nyíltan kel! rámutatni a igazgató beszédében felvetett hibák hiányosságokra. A „égy ,

e

autolsó megszüntetésével kapcsolatban. Saj- számb

ó, ó!ván teI1esen Wányz

a. nos, a legújabb számban teljesen mei lőzték ezt a kérdést. Az egész újságban mindössze nyolc hosszú cikk jelent meg. A vezércikk a technikai ellenőrzés kérdésével foglalkozik. A hosszú cikk fontos kérdéseket vet fel, azonban egyetlen konkrét példa nélnak a bíráló cikkek. Az olvasó joggal azt hiheti, hogy semmi hiányosság nem fékezi a jobb gazdasági eredmények elérését. Hogy ez nincs így, az világosan kitűnik az igazgató előbb említett beszédéből. Nem elég azonkül csuoán általánosságban foglalko- bar. csak leközölni a bírálatot. Figyezik velük. így a cikk nem éri el telje- lemmel kell kísérni annak elintézését sen célját. Csaknem 'egész oldalon |

s, milyen intézkedéseket tettek megközli az újság —.terjedelméhez mér- szüntetésükre. S ami a leglényegeten kicsit bőven, tekintve, hogy az sebb

i úgy kell szerkeszteni a lapot, előző számban is csaknem féloldalas cikket közölt ezzel kapcsolatban — a Tátrában nyaraló gyermekek köszönőleveleit. Bóna aláírással második hoszszabb cikket látunk a harmadik oldalon az üzemi hangszóró rendeltetéséhogy a legnagyobb mértékben mozgósítsa az üzem dolgozóit a legfontosabb kérdések megoldására: a füleki Kovosmaltban az adott esetben a gazdaságosabb gazdálkodásra, a selejt élről. Szintén fontos kérdés, de rövi- leni harcr

a. 8 munkafegyelem megdebben is meg lehetett volna írni. A szilárdítására és a terv egyenletes szakszervezet feladatairól. írt, megint teljesítésének biztosítása érdekében a csak általánosságban, az üzemi szak- szocialista munkaverseny fellendítőszervezeti bizottság, majd egy másik sére. cikkben a balesetbiztosításról. Az Gál László. r AZ ÚJ S Z O POSTAJÁBOL A gyári munkások segítettek az aratásban A gömörhorkai celllulózegyár vezetősége felhívta a gyár dolgozóit, hogy a lehetőség szerint minél jobban segítsenek a földműveseknek az aratásban. A gyár dolgozói nagy odaadással és lelkesedéssel fogtak hozzá az aratási munkához. Az esőáztatta sáros mezőn énekszó mellett vígan vágták a rendet. A marokszedők sem maradtak el a kaszások mögött sem munkában, sem dalban. Zaehar László, Dobos Marika, Balázs Pál, Dusza Lajos, Tomko János és Mixtaj József derekasan hitettek magukért. Az a cél lelkesítette őket, hogy biztosítsák a termés gyors betakarítását. Laven Károly, Pelsőcz Javítsuk meg falvainkon a filmelőadásokat A csúzi EFSZ valamennyi tagja fáradságot nem ismerve dolgozott az idei kenyérgabona betakarításán. Különösen kitüntették magukat az ifjak, nemcsak a szövetkezet tagjai, hanem a szövetkezeten kívüli CSISZ-tagok is. A napi munka vígan folyt s a fiatalok esténként énekszóval jártak haza, jókedvet keltve a községben. Egy napon a helybeli mozi is hozzá akart járulni a dolgozók munka utáni szórakoztatásához. Hirdetőtáblákon hívták fel erre a lakosság figyelmet. A mozihelyiség zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel, akik munka után kellemesen szórakozni vágytak. Ez azonban nem sikerűit, mert kopott filmet hoz t-k mely az elő'dás közben többszói c' -akadt. Azonkívül mennydörgésszerűén robajlott, úgy, hogy senki sem értett a filmelőadásból semmit. A közönség már a második félidő közben csalódottan hagyta el a mozihelyiséget. A csúzi filmc-lőadásokon ez már nem az első kellemetlen eset. A legtöbb esetben szakadt filmeket küldenek Csúzra. A dolognak az a látszata, mihtha le akarnák szoktatni a falu lakosságát a mozilátogatásról. Csúz község szövetkezeti dolgozói szorgalmasan vesznek részt a szocializmus építésében. Ezért joggal elvárják, hogy az illetékesek több gondot fordítsanak kultúrigényeik kielégítésére. Skopec József, Csúz A rozsnyói fiatalok elsők a brigádversenyben A királyhelmeci járásban több mint kétszáz brigádos — a rozsnyói, kassai és késmárki pedagógiai iskola tanulói segédkeztek a mezőgazdasági munkáknál. A brigádok között szocialista munkaverseny folyt. A brigádcsoportok minden tagja szívvel-lélekkel dolgozott. Munka után sportoltak, dalolva, táncéivá fejezték be a napot. Kistárkányban, Perbenyíken és Királyhelmecen kultúrműsorokat adtak. A munkaverseny értékelését a perbenyíki tizenegyéves iskola parkjában búcsúest keretében tartották meg. A CSISZ kerületi bizottsága által megbízott brigádvezető beszédében kiemeite a rozsnyói magyar pedagógiai iskola tanulóit, ukik a brigádversenyben 123 százalékos munkateljesítménnyel az első helyen végeztek. Az egyéni versenyben Horkai Árpad, ugyancsak a rozsnyói pedagógiai isko- : la tanulója lett az első. A munkatér- í vet 209 százalékra teljesítette. Horkai Árpád munkájáért 1200 koronát kapott. A perbenyíki állami birtok vezetősége dicséretül „az Ifjú Gárda" című könyvvel jutalmazta. Horkai Árpádot felterjesztették a CSISZ "Központi Bizottsága emlékkönyvébe való bejegyzésre és a tiszteletbeli Fucík-jelvénnyel való kitüntetésre. Kuruczi Éva, Pásztor Borika és Holetz Jolán, a perbenyíki brigádcsoport tagjai 140 százalékra teljesítették tervüket. Jó munkájukért könyvjutalomban részesültek. A győztes brigád elnyerte a CSISZ kassai kerületi bizottságának vándorzászlaját, melyet az iskolaév kezdetén adnak majd át. Az értékelés után táncmulatság volt, amelyen boldogan, vidáman táncoltak a fiatalok. Sipos Béla, Iske Gyorsabban kézbesítsék az újságot A sajtó a dolgozók segítőtársa, tanácsadója és tájékoztatója. Pártunk és kormányunk elősegíti, hogy a dolgozó nép egybeforrjon a sajtóval, hogy naponta tájékozódjék a bel- és külpolitikai helyzetről, a termelési terv teljesítéséről. ás az országos viszonylatban elért eredményekről. Dunaszerdahelyen az „Uj Szó" már a hajnali órákban jut a dolgozókhoz. Sajnos, a vidék a lapot későn kapja. Nagyudvarnokon például az „Uj Szó''-t csak a késő délutáni órákban kézbesítik. Kívánatos volna, ha mind a nagyudvarnoki, mind a többi vidéki kezbesítö tudatában a sajtó nagy jelentőségének. több igyekezetet mutatna a lap gyors kézbesítésében. Jávorka István, Dunaszerdahely Karel Kaloc élfejtő munkacsoportja az Osirava-Dél-i Zarubek-nagybínyá" ban kiválóan teljesíti feladatát. A bányásznap tiszteletére tett felajánlásukat, 9000 tonna szén terven felüli termelését eddig már 3757 tonnával túlteljesítették. Bányászok között a hatos szinten I\ertes bányászlakások alatt vezet az út a telepre. Teherautók és szekerek jönnek velünk szembe, most hordják be az életet a bányakörüli földekről. Jól idelátni a sodronypályát, az érkező üres csilléket, amelyek kis idő múlva érccel tele ismét útnak indulnak a hegyen át a lúciabányai ércelőkészítőhöz. Zúgnak a bánija gépei, teherautó jön a nyomunkban, vasérccel megrakodva a szomszédos bányából. Kiszórja terhét, amit percek alatt futószalag további az érctárolóba. Jamni/icky Zoltánt, a Rufusz-bánya mesterét irodájában találjuk. Éppen az igazgatót, Rusnák Mihály elvtársat várja Lúciáról, hogy együtt járják végig a bányát. Mi is velük tartunk s a hatos szintén indulunk az egyik vágathajtás színhelyére. A folyosó, amelyen végighaladunk, olykor szűk, a csülék mellett csak nehezen jut tovább az ember. Tovább menve ismét kiszélesedik, itt kitérők vannak kettős sínpárral. A bányavíz a feloldott ércek sokféle színét rakja a folyosó faburkolatára. Poprocsky, Juhar és Petrás vágathajtók éppen túl vannak a profil lefúrásán és a robbantáson, most mindhárman a kőzet eltakarításán dolgoznak. A sűrített levegővel hajtott rakodógép gyors egymásutánban tölti meg a csilléket. Petrás elvtárs elégedetten viszi hátra a megrakott kocsikat, hogy' üresekkel cserélje fel őket. — Gyorsan megy a munka ezzel a rakodógéppel — fordul felénk mosolyogva. A legnehezebbjétől kíméli meg a bányászt. Csak a sűrített levegő nyomása volna nagyobb! Juhar és Poprocsky is helyeselnek. Gyenge a nyomás, a fúrás sem megy úgy, ahogy szeretnék. Aztán meg nagy ellenállású- kőzethez is értek a napokban, örömmel hallják Rusnák elvtárstól, hogy rövid időn belül a szomszédos Fortuna-bánya új kompresszora adja a kellő nyomású sűrített levegőt. Aztán arról beszélnek az elvtársak, hogy kollektívájuk munkájának menete ciklikus grafikon szerint történik. Minden műszak egy-egy ciklus. De nemcsak Windt István csapatában van ez így, melyhez Juhar, Poprecsky és Petrás is tartoznak, betartja azt a vágat- és gurítóhajtók mindegyike, akár Lindvai, Graban, vagy Tomkó csapatvezető kollektívájához tartoznak. 7 ovább megyünk a gurítóhajtó Grabonék csapatához, mely itt van a közelben. Sajnos, nem beszélhetünk velük, koszorúácsdatokat végeznek, most nem zavarhatjuk munkájukban. A folyosók oldalán és főtéjén több helyen cserélik a bélésdeszkázatot. A cserélendő szakaszok előtt ácsolatot látunk, mely alól az elkorhadt vagy eltört bélésdeszkákat távolítják el a karbantartók. A munkálatok és a meg-azült kőzetrészek hullása sehol sem akadályozzák a csillék forgalmát, azok zavartalanul juthatnak el a munkahelyekre. Délután 2 órakor műszakváltá A bányairoda melletti tágas terem kitárt ajtaján melegen ömlik be az augusztusi nap. A terem megtelik a délutáni műszak bányászaival, itt gyűlnek össze, mielőtt a száílítókas levinné őket. Csoportokban ülve beszélik meg eddigi munkájuk eredményeit. az elkövetkező feladatokat. Itt van közöttük hindvay Viktor is, meg Windt István csapatvezető. Lindvay Viktor ismert bányász a környéken. Középtermetű, erős, pirospozsgás ember, kitűnő szervező, jó eredményekre törekvő. Kilenc tagú csapatával a vágathajtásban 867,1 folyóméter volt félévi eredményük, ami átlag 130,5 százalékos normateljesítménynek felel meg. Lindvay 16 éve dolgozik bányában. Nincstelen, hányatott élete volt a harmincas évek munkanélkülisége idején. Az életerős, fiatal Lindvaynak csak itt-ott akadt valami munkája a rozsnyókörnyéki erdők irtásánál, vasúti talpfák faragásánál. Ma a Rufusz bányászai között nem találni boldogabb embert nála. Szép kis családi házat épített, munkájának és családjának él. Mosoly van az arcán, amikor két gyermekéről beszél, s ragyog a tekintete akkor is, amikor elmondja, hogy a gyorsvágathajtásban vállalt havi 200 métert harminccal tetézte. A bányászok elmondják még, hogy munkájuk megjavításában milyen nagy szerepe van a sztahanovista-iskolázásnak, amit Jamniczky bányamester elvtárs tartott a munkahelyeken. Tapasztalatokat gyűjtöttek egy évvel ezelőtt Rutinanban is, ahol alkalmuk volt megismerni az ottani bányászok munkafogásait. A z óra kettő felé közéledik, a bányászok indulnak a szállítókas fejé. Most jött fel Graban István is reggeli műszakáról. De nem azzal a szándékkal, hogy hazamegy. Azért jött, hogy Jamniczky bányászmesternek jelentse a szellőztető üzemzavarát. — Üzemünk mindig teljesítette a tervét — mondja Graban — s júliusban mégis megtörtént, hogy lemaradtunk. Többen ugyanis kimaradtak a munkából, az első félév sikere kissé önelégültté tett néhány bányászt. Most már látják, hogy hibát követtek el. Augusztusban közös erővel hozzuk be az elmaradást — fejezi be^szavait Graban elvtárs -— s már indul is vissza munlcahelyére, hogy tovább folytassa munkáját a következő műszakban. A tavalyi bányásznapot Poprocson az aratóünnepéllyel együtt tartották a tárnák és a szövetkezeti vetéstáblák dolgozói. A munkások és parasztok közösségi érzése itt válóság. Ez az idei nyáron is bebizonyult, amikor szükség volt gyors segítségre a szövetkezeti földeken. A bányászok ott voltak műszak után az idén is a kaszások között, és nagy segítséget nyújtottak a behordásnál. A Rufusz-bánya dolgozóit most a terv egyenletes teljesítésének kérdése foglalkoztatja, az eredményes munkát biztosító szervezés megteremtése. A termelés júliusi lemaradása nagyon bántja a bányászokat. A lemaradást a lehető leggyorsabban ki akarják pótolni. A vágat- és gurítóhajtók már említett kollektíváin kívül biztosíték erre a poprocsi bányászhagyomány. Komora Mihály, Soltész János és Komora János ércfejtök, Haniszpák József tapasztalt bányász, Windt János, Hilovszki és a bánya többi dolgozója. Olyan bányászgeneráció ez. amely hű a bányához, szeretettel végzi hivatását, s a párt és kormány által kitűzött feladatokat a gazdaságos terme7<

!

n szemmeltartásával teljesíti. /4. Rufusz-bánya dolgozói ezeknc. az elhatározásoknak tettreváltásával készülnek az idei bányásznapra. Mészáros Gyula