Uj Szó, 1955. augusztus (8. évfolyam, 184-209.szám)

1955-08-24 / 203. szám, szerda

1955. augusztus 24. UJSZ0 5 Kombájnná! takarítják be a lentermést mmmm, - y k J A továrniki szövetkezetesek — a topolcanyi járásban — 6 hektáron termeltek lent ebben az évben. A magot agrotechnikai határidőben elvetették és a vegetáció ideje alatt rendesen gondozták. Ezekben a napokban jöttek a kombájnosok, Jozef MarkoS és Stefan Skorec a Topnléanyi Gépállomásról, hogy megkezdjék a gazdag lentermés betakarítását. Hazai gyártmányú KL 3-as kombájnnal végzik a lentépést, s naponta két hektárról takarítják be a termést. Máf az első nap megmutatkozott, hogy a szövetkezetesek elérik a tervezett hektáronkénti 141 mázsa szalmát és 20 mázsa vetőmagot. Az ifjúság segít az aratásban és a komlóbetakarításban Az ifjúság segítsége a termésbetakarításban napról napra foKozódik. Az utóbbi napokban kb. 1500 készenléti csoport alakult és az ifjúság 500 ezer órát dolgozott le a betakarításban. A komlóbetakarításban dolgozó brigádoknak összesen 82 000 fiút és lányt nyertek meg. A CSISZ Központi Bizottsága a komlóbetakarítási verseny fejlesztésének támogatására augusztus 22rtől 24-ig terjedő napokban 2atecen 150 CSISZ-tagot képez ki szervezőknek, akiket a diákok és munkások soraiból nyertek meg a komlókampány idejére. Ebben az évben is — hasonlóan a múlt évekhez — versenyt szerveznek a CSISZ KB-nak vándorzászlói és zászlói elnyeréséért. Baráti összefogás A'vámosladányi szövetkezet felett már hosszú idö óta a lévai járási épi tészeti vállalat a védnökségi üzem. De még eddig soha nem nyújtottak olyan segítséget a szövetkezetnek, mint az idén. Már az év elején, amikor a szövetkezet volt könyvelőjét lopás, csalás, sikkasztás miatt lakat alá tették, az üzem sietett segítségére a könyvelő nélkül maradt szövetkezetnek. Az építészeti vállalat Marossi elvtársat küldte a szövetkezetbe könyvelőnek. Marossi elvtárs ezt a megbízatást örömmel fogadta. Mai napig is ő c könyvelője a szövetkezetnek. Munkáját a szövetkezet tagjai nagy elismeréssel nyugtázzák. Az építészeti üzem újabb jelentős segítséget nyújtott a szövetkezetnek a cséplés idején. Tudvalevő dolog ho<f>/ az esőzések miatt az aratással és csépléssel általában mindenütt megkéstek. így volt ez Vámosladányban is. Látták ezt a védnökségi üzem dolgozói is. Látták, hogy veszélyben a szövetkezet gazdag termése. Nem sokat haboztak, .hanem vasárnapi brigádot szerveztek a szövetkezet megsegítésére. Vasárnap reggel 54 brigádos indult a szövetkezetbe. Egyik részük a cséplőgépet vette kezelésbe, másik részük pedig kombájnnál aratott, vagy a gabona szárításánál és a kicsépelt gabona elszállításánál segédkezett. A cséplöcsoport 6 óra alatt 87 mázsa gabonát csépelt ki. Az elcsépelt gabonát az üzem dolgozói saját autójukon szállították be a begyűjtő helyre. A brigád többi tagjai pedig ez alatt az idö alatt 105 mázsa gabonát szárítottak meg és szállítottak a begyűjtő helyre. Ez a példa azt. bizonyít ja, hogy a lévai építő vállalat dolgozói helyesen értelmezték a szövetkezet feletti védnökség feladatát. Mindig azon a téren nyújtanak segítséget a szövetkezetnek, ahol arra a legnagyobb szükség van. Sz. I. Gyarapodik a feisőlánci EFSZ A szepsi járás Felsőlánc községében már jó néhány éve szövetkezeti alapon gazdálkodnak a kis- és középgazdák. Szép eredményeket értek el már az elmúlt években is, és ma mindenki előtt világos, hogy a szövetkezeti tagok könnyebben élnek, mint azok, akik még egyénileg gazdálkodnak. Ebben az évben még figyelemreméltóbb eredményeket ért el a szövetkezet. Hat hektáros kísérleti parcellán, amelyen kellő időben végezték el a tarlóhántást és a mélyszántást, teljes mértékben alkalmazták a szovjet agrotechnikai módszereket, s nagyon szép eredményt értek el. — Olyat, amilyenhez hasonló rr^ég Felsőláncon nem volt — 38 mázsa hektárhozamot gabonából. Tapasztalataikat a jövőben még jobban felhasználják, hogy így biztosítani tudják a megfelelő mennyiségű takarmányalapot. A szövetkezetnök^folyó évben 13 mázsa volt a juhsajt beadási kötelezettsége. A mai napig 17 mázsa sajtot adtak be, de még többre is van kilátás. Itt is eredménnyel járt a pótjutalmazás alkalmazása, mert a juhtenyésztők most mindent elkövetnek, hogy a juhok hasznosságát emeljék. Gyula bácsi, a juhtenyészet vezetője büszkén emlegeti, hogy rríinden mázsa terven felül beadott sajtból 20 kg jutalékot kapnak. De így van ez nemcsak a juhtenyésztésben, hanem a termelés többi ágazatában is. Meg kell még említeni a sertéstenyésztésben elért nagy sikereket. Még két évvel ezelőtt négy volt a szaporulati átlag egy anyakocától. Ez évben a félévi eredmény szerint 13. A jó eredmények az állattenyésztés terén főleg Nagy Ferenc szövetkezeti elnöknek és Szitás Bertalan zootechnikusnak köszönhetők. Biztosan és teljes szakértelemmel vezetik a szövetkezet állattenyésztését és annak valamennyi dolgozóját, hogy munkájuk gyümölcsöző legyen és biztosítsa a szövetkezeti tagok jobb életét, életszínvonalának emelkedését. A szövetkezetben dolgozó CSISZ-tagok odaadó és lelkes hívei a szövetkezetnek. Nincs egy vasárnapi brigád, vagy bármilyen más munka, amelyből a fiatalság ki ne venné a részét annak tudatában, hogy mindezzel a szövetkezet ügyét viszi előre. {Tsak így tovább feisőlánci szövetkezeti tagok. Dolgozzatok, építsétek szövetkezeteteket, mert a becsületes odaadó munka mindig meghozza gyümölcsét. Az évvégi zárszámadásnál látjátok majd meg, hogy munkátok nem volt hiábavaló. Már most nem egy szövetkezeti tagnak van saját motorkerékpárja, rádiója, de rövidesen bekövetkezik az az idő, amikor majd ezt minden egyes tag megengedheti magának. Sykora Ján. Az Özemen belüli önáüé elszámolás állami gazdaságainkban, gép- és traklorállomásamkon A második ötéves terv előtt állunk. A CSKP KB politikai irodája mezőgazdasági dolgozóink elé azt a feladatot tűzte, hogy 1960-ig 30 százalékkal növeljék a mezőgazdasági termelést. A második ötéves terv feltételezi a mezőgazdaság anyagi-technikai alapjainak növekedését, a mezőgazdaság további munkaerőkkel való megerősítését, az egységes földművesszövetkezetek fejlődését és az állami gazdaságok nagyobb jövedelmezőséget. E szavakat Antonín Novotny elvtárs mondta a CSKP KB júniusi 29-i ülésén., Többek között azt is kijelentette, hogy az idén és a jövő évben határozott lépéseket kell tenni az állami gazdaságok gazdálkodásának megjavítására, hogy minden téren teljesíthessék feladataikat. Mindez fontos feladatok elé állítja az állami gazdaságok, s a gép- és traktorállomások vezetőségét. A szocialista vállalatok VEZETÉSÉNEK ÉS IRÁNYÍTÁSÁNAK LEGFŐBB MÖDSZERE* az üzemen belüli önálló elszámolás, a vállalat vezetésének bevált tudományos szpvjet módszere, melyet minden dolgozó elsajátíthat. A vállalatok és üzemek dolgozói az üzemen belüli önálló elszámolást sokszor nehéz elméleti problémának tartják. Ez a nézet helytelen. Az ú/emen belüli önálló elszámolás feltételezi, hogy minden dolgozó ismeri feladatát és hogy a feladat teljesítését saját maga tudja ellenőrizni. Minden dolgozó. aki tud azon gondolkozni, hogyan teljesíthetné még jobban, kevesebb költséggel feladatait, megérti az üzemen belüli önálló elszámolás tudományos alapját. Az üzemen belüli önálló elszámolás fontos eszköze a népgazdaság ter-vezett fejlesztéséből eredő követelmények megvalósításának. Az értéktörvény kihasználásán alapul. Lehetővé teszi, hogy a vállalat ellenőrizhesse tevékenységét, lehetővé teszi a kalkulálást, a nyilvántartást. AZ ÜZEMEN BELyLI ÖNÁLLÖ ELSZÁMOLÁS A KÖVETKEZŐ ELVEKRE ÉPÜL: 1. a fogyasztás és a termelés eredményeinek szigorú összehasonlítasa; 2. operatív önállóság a termelési egység keretében; 3. anyagi érdekeltség; 4. anyagi felelősség. A gazdasági eredmények eléréséhez azonban nem elég csak a szervezési és anyagi feltételek megteremtése. A dolgozókat kell elsősorban megnyerni, hogy megértsék az üzemen belüli önálló elszámolás lényegét. Az önálló elszámolás a béralap igazságos elosztását jelenti — arányban a munkatermelékenység növekedésével — s megköveteli a tervfeladatok teljesítésének mély megértését. Mivel az önálló elszámolás feltételezi, hogy a tervfeladatokat minden még a kevésbé fontos munkahelyen is teljesítik, meg kell ehhez teremteni a feltételeket azzal, hogy A TERV HELYESEN LEGYEN ÖSSZEÁLLÍTVA, s emellett mozgósítsa a dolgozókat. Igen fontos, hogy a tervet úgy írjuk szét, hogy annak teljesítése minden munkarészlegen ellenőrizhető legyen. Ha mezőgazdasági vállalatainkban akarjuk ~e feltételeket biztosítani, szem előtt kell tartanunk a mezőgazdasági termelés sajátosságait. E sajátossá- ' gok főleg a mezőgazdasági munkafolyamatokban vannak. A mezőgazdasági termelést biológiai törvények irányít- J ják és nagy befolyással vannak rájuk a természeti erők. Nincs időbeli összhang a termelési folyamatok és a munkafolyamatok között. Állandóan szem előtt kell tartani az anyagi-technikai alapok használatának különleges módját, és a mezőgazdaság különleges helyzetét népgazdaságunkban. Mindezekből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a mezőgazdasági termelésben alkalmazott önálló elszámolás elemeit a közvetlen szükségletekre kell Irányítani, természetesen az önálló elszámolás alapvető jellemvonásainak megőrzése mellett. A mezőgazdasági termelés különleges helyzetét ezért feltétlenül figyelembe kellett venni az önálló elszámolásnak, az állami gazdaságainkon, gép- és traktorállomásainkon való bevezetésénél. A mezőgazdasági termelés sajátosságait különösen az üzemen belüli ónálló elszámolásnál kell figyelembe venni, tehát az egyes gazdaságok, csoportok, traktorosbrigádok és traktorosok önálló elszámolása esetében. Az üzemen belüli önálló elszámolás elveinek az állami gazdaságokban a növénytermelésbe való bevezetésénél elsősorban a munka megszervezésének tökéletesítésével kellett törődni. Ki kellett dolgozni a napi munkafeladatokat a gazdaságvezetők részére, a fogatos, traktoros és kézi munka számára, irányelveket kellett kidolgozni, IIOGY ELLENŐRIZZÜK A MUNKÁT a helyszínen, hogy készítsük el a napi bérkimutatásokat, hogy számítjuk ki és hozzuk nyilvánosságra a jutalmazást. Az üzemen belüli ónálló elszámolás elemeinek az állattenyésztési termelésbe való bevezetése alapja elsősorban a takarmány- és alomfogyasztés helyes ellenőrzése, tekintettel az összes, munkahelyekre szétírt tervre és a hasznosság egységére. E fő szakaszok mellett fontos, hogy foglalkozzunk az önálló elszámolásnak az állami gazdaságokba való bevezetése mellett a kisegítő termelésbe, azaz a traktorosbrigádokra, a vontatóeszközökre és a javítóműhelyekbe való bevezetésével is. A gép- és traktorállomásokon az üzemen belüli önálló elszámolás eredményei ellenőrzésének legfontosabb intézkedése az átlaghektáron végett teljesítmény 10 naponkénti ellenőrzése a központban és az egyes traktoroknál, az üzemanyagfogyasztás, a karbantartási és javítási költségek havi ellenőrzése, valamint a gép- és traktorállomás munkája eredményeinek követése a szövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok hektárhozamai alapján. Az üzemen belüli önálló elszámolás fontos elemei a. traktorosok személyi takarékossági számlái, melyek vezetését már a traktorosok nagy része megkezdte. Az üzemen belüli önálló elszámolást a növénytermelés terén állami gazdaságainkon egyelőre csupán egyes kiválasztott gazdaságokban vezettük be, az egyes trösztök keretében, később pedig a határmenti gazdaságok ifjúsági brigádjain. Az állattenyésztési termelés terén az üzemen belüli önálló elszámolás bevezetését néhány farmon próbáljuk ki. A cseh vidékeken már szélesebb méretekben vezették be a gép- és traktorállómásokon az üzemen belüli önálló elszámolást és sok brigádvezetőt, traktorost nyertek meg e gondolatnak. Sok helyen azonban dolgozóink csak formálisan kezelik ezt a kérdést. Állami gazdaságainkon vannak már olyan vezető technikusok és könyvelők, hogy megértették a bevezetett intézkedések értelmét, s akik jó elgondolásukkal segítenének más dolgozókat. Vannak olyan dolgozók, akik szívesen hozzájárulnának az üzemen belüli önálló elszámolás bevezetéséhez, egyes kérdések azonban nem elég világosak előttük. Nagyon jó volna ezért, ha mindazok, akiknek. ilyen problémáik vannak, kérdéssel fordulnának az Üj Szóhoz, s részt vennének az üzemen belüli önálló elszámolással kapcsolatos vitában. A vita főként a következő kérdéseket érintené: AZ ÁLLAMI BIRTOKOKON: 1. hogyan lehet megteremteni az üzemen bellili önálló elszámolás bevezetésének legjobb feltételeit, 2. hogyan történjék a teljesítménynormák felülvizsgálata és hogyan lehetne közzétenni az egyes dolgozók által elért jövedelmet, 3. hogyan kell megszervezni a nápi értekezleteket a napi feladatok teljesítéséről, s a másnapi munkafeladatokról, 4. mi a jelentősége az anyagi felelősségnek, az anyagkiadásnak, 5. hogyan értékeljük a növénytermesztési feladatok teljesítését a hektárhozamokkal kapcsolatban, 6. hogyan vizsgáljuk felül a technikai-gazdasági normákat és hogyan biztosítsuk a felhasznált készletek, főleg a takarmány és alom kimérését, 7. hogyan tehetjük tökéletesebbé az állatok rendszeres mázsálását és nyilvántartását, 8. hogyan értékeljük a hasznossági eredményeket s a termelési egységre eső költségeket az állattenyésztésben, 9. hogyan végezzük el az önköltségek teljesítésének havi elemzését az Snálló elszámolás eredményeinek értékelésével kapcsolatban, 10. hogyan segít az üzemen belüli önálló elszámolás a termelés gazdaságossabbá tételében, A GÉP- ÉS TRAKTORÁLLOMÁSOKON: 1. hogyan teremthetjük meg az üzemen belüli önálló elszámolás bevezetésének nagyobb feltételeit, 2. hogyan vizsgáljuk felül a technikai-gazdasági normákat, főleg a hajtóanyagoknál és az alkatrészeknél, 3. hogyan alkalmazzuk a hajtóanyagok megtakarításáért járó prémiumokat, 4. hogyan ellenőrizhetjük az önálló elszámolás kimutatásainak eredményeit és hogy értékeljük egyidejűleg az' eredményeket a személyi takarékossági számlák alapján, 5. hogy értékeljük a brigádok teljesítményét, 6. hogy járul hozzá az üzemen belüli önálló elszámolás a gép- és traktorállomások munkájának megjavításához. Az üzemen belüli önálló elszámolás bevezetésének ezen alapvető kérdései nem kimerítők. A technikusok és a könyvelők, akik lelkiismeretesen foglalkoznak az üzemen belüli önálló elszámolás bevezetésével, bizonyára számos további kérdést vetnek majd fel. Az alapkérdések tekintetében mindenki megtalálja problémáját, amiről beszélni akar. A gyakorlati embereket ne riassza el, ha valamely kérdés elméletinek látszik, s e rövid cikk keretében nem lehetett bővebben tárgyalni. Mindenki azzal a dologgal foglalkozzak, amely nem világos előtte. Elvárjuk, hogy a szakszervezeti dolgozOk funkcionáriusai hozzájárulnak a vitához, s megírják, hogyan nyerilc meg a dolgozókat az üzemen belüli önálló elszámolás gondolatának, hogy a dolgozók megértsék az állami és a saját érdekeiket is. Az üzemen belüli önálló elszámolásnak az állam mezőgazdasági vállalatéiba va.'ó bevezetésével kapcsolatos minden vitafelszólalás, hozzászólás, amely gyakorlati tapasztalatokon alapul, hozzájárul az állami gazdaságok gazdálkodásénak tökéletesítéséhez és a gépés traktorállomásokon keresztül az EFSZ-ek további fejlesztéséhez. Ján Vnuk, a Földművelésügyi Minisztérium hozrascsot bizottságának alelnöke. Elítélték a kulákot Málason hétfőn, augusztus 22-én nyilvános tárgyaláson a zselízi népbíróság elítélte Ludovít Struhár helybeli kulákot, akire rábizonyították a nemzeti tulajdon elsajátításának és az egységes gazdasági terv veszélyeztetésének bűntettét. Az ügyész Ludovít Struhárt a Zselízi Állami Birtok málasi gazdasága takarmánykészletének ellopásával és azzal vádolta, hogy eltitkolta földjét és gazdasági állatállományát. 1952 őszétől kezdve a vádlott rendszeresen lopta a takarmányt, a darát, szecskát, burgonyát, ami az állami gazdaság állatállományának volf szánva és saját állatait etette vele. A lopást az állami gazdaság etetői tették lehetővé. Ludovít ezeket lopásra bíztatta és szeszes italok, valamint fogatok kikölcsönzésével vesztegette meg'. Ludovít Struhár nemcsak egy hektáron felüli földterületet titkolt el, amely területről egyáltalán nem teljesítette a beadást, hanem a helyi nemzeti bizottságon nem jelentette be 6 db. 12—14 kg-os malacát és ezenkívül azzal ls gazdagodott, hogy földjét 50 százalékos haszonélvezetre bérbe adta. A tanúvallomások és a bizonyítékok terhe alatt beismerte bűntettét. A népbíróság Ludovít Struhár málasi kulákot 11 évi börtönbüntetésre, az állampolgári jogok 10 évre való elvesztésére, 6000 korona pénzbüntetésre ítélte. Egész vagyona az állam tulajdonába megy át. A bíróság egyidejűleg kihirdette Múláson és a nyitrai kerületben való tartózkodásának tilalmát. , i