Uj Szó, 1955. augusztus (8. évfolyam, 184-209.szám)

1955-08-03 / 185. szám, szerda

1955. augusztus 3. 151 Sí® 5 A boldog jövő útja a szövetkezeti gazdálkodás yy királyhelmeci és a szepsi járásban a szövetkezetek kimagasló termelési eredményei, valamint a kommunisták jó meggyőző és agitációs munkája következtében további kis- és középparasztok léptek a közös gazdálkodás útjára. Az eddigi eredmény negyven flj tag. Legtöbben a zétényi, leleszi, nagy tarkányi és más szövetkezetekbe léptek be. Az új tagok túlnyomó része az iparból tért vissza a földekhez. A belépések tovább folynak. BodrogsEentmárión is lesz szövetkezet A szövetkezeti gazdálkodás, a kimagasló termelési eredmények egyre több és több kis- és középparasztot győznek meg a közös gazdálkodás előnyeiről. A királyhelmeci járásban az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztok naponta foglalkoznak a közös gazdálkodás útjára való térés gondolatával. Így van ez Bodrogszentmárián is. Bandura Ferenc és Zelenák József nem sokat gondolkodtak. Elsők voltak, akik aláírták a belépési nyilatkozatot. Példájukat további tíz kis- és középparaszt követte. Eddig még csak tizenketten vannak, de már is újabb kis- és középparasztok határozták el magukat a szövetkezetbe való belépésre. Zelenák János és H. Takács József így nyilatkoznak: — Miért néznénk tétlenül, hogy a járásunkban jóformán csak a mi községünk küszködik a régi mezőgazdasági termelési módszerekkel. Igazuk is van. Miért ne tehetnék meg ők is azt, amit a többi községek? Miért ne termelhetnének ők is 30 mázsa búzát egy hektáron, mint a szövetkezetek. Most már nem sokáig gondolkodnak. A falusi pártszervezet kommunistái vették kezükbe a szervezés ügyét, s ők voltak az elsők, akik aláírták a belépési nyilatkozatot. Az a tervük, hogy még az ősz folyamán megkezdik a közös munkát a III. típusu gazdasági rendtartás szerint. Ugyanakkor a tagtoborzást tovább folytatják, hogy Bodrogszentmária is A kasza után eke és másodnövények vetése legyen az első A múlt évi nyári munkák tapasztalatai azt bizonyítják, hogv sokan nem értik a nyári munkák, különösen a tarlóhántás és a másodnövények idején való vetésének nagy jelentőségét. A mezőgazdasági termelés növelésének alapja elsősorban a növénytermelés. A növénytermelés gyarapításával lesz gazdagabb az állatállományuk a szövetkezeteknek és a magángazdálkodóknak egyaránt. Hogy a jövő évi gazdag termést már most biztosítsuk, szükséges az aratás után azonnal elvégezni a tarlóhántást, mellyel pusztítjuk a gyomot, szellőztetjük a földet és megőrizzük a föld nedvességét. Tarlóhántás után könnyebben és eredményesebben folyik az őszi közép- és mélyszántás. Ez fontos része a hektárhozamok növelésének. A tarlóhéntás jelentőségét a vágsellyei járás[ ban még kevesen ismerik. A farkas! di szövetkezetben például nem végzik az aratással egyidőben a tarlóhántást, mert amíg például az aratással 50 százalékra álltak, addig a tarlóhántást csak 9 százalékra végezték el. Hasonló a helyzet Zsigárdon és Vághoszszúfalun. De vannak a járásban példamutató szövetkezetek is. Ilyen a felsőkirályi szövetkezet, amely az aratás befejezéséig már 80 százalékra elvégezte 'a tarlószántást és a másodnövényvetéssel is jól haladnak. Ilyen a vecsei szövetkezet, ahol 70 százalékra végezték el a tarlóhántást és 90 százalékra a másodnövények vetését. Lemaradt azonban a tarlóhántásban a magánszektor, ahol az aratás kétharmadát elvégezték, de még hozzá sem fogtak a tarlóhántáshoz. Elvégezték az aratást A királyhelmeci járásban a jő időt kihasználva a jó munkaszervezés eredményeképpen több szövetkezet a múlt hónap végére befejezte az aratást. Elsőnek a bodrogvécsi, kisújlaki szövetkezet fejezte be az aratást. Az aratással egyidejűleg elvégezték a tarlóhántást és a másodnövények vetését is. Ebben legjobban haladnak a kistárkányi, szentesi szövetkezetek, ahol már eddig több mint 50 hektár másodnövény került a földbe. igazi szocialista faluvá váljék, dolgozói pedig boldog és megelégedett emberek legyenek. " A szepsi órrsbon e napodban két község kis- és középparasztial határozták el a földművesszövetkezet megalakítását. Hímben 13-án írták alá a belépési nyilatkozatot, akik 82 h földdel rendelkeznek. Megalakult az előkészítő bizottság is, amelyben Koleszár J. elnökön kívül ott találjuk Galkó Istvánt, Lechner Sándort, Kulcsár Andrást, Kerekes Istvánt, valamint a falu több. eddig egyénileg dc'.gozó gazdáját. Vend 'iiben ugyancsak megalakult az előkészítő bizottság, s most van alakulóban az udvarnokiak és resteiek összefogása is. Az útóbbi napokban ezekben a falvakban negyvennyolcan írták alá belépésüket a megalakítandó szövetkezetekbe 171 hektár területtel. Naprólnapra erősödnek a már meglevő szövetkezetek is. Növekszik taglétszámuk is, földterületük is. Az utóbbi hetekben 37 új tag jelengette belépését a közös gazdálkodásba. Kilencezernégyszáz köbméter silógödör építéséi fejezik be a királyhelmeci járásban % A silótakarmányozás bitzosítása terén az elmúlt évek tapasztalatai, komoly elhatározásra indították a királvheimeci járás szövetkezeti tagságát. Míg a múlt évben mindössze 3020 köbméter űrtartalmú silógödörrel rendelkeztek, ebben az évben ezt 9200 köbméterrel bővítik. Megvan minden biztosíték arra, hogy az új építkezések a harmadik negyedévben készen lesznek. A silógödrök építése tervszérint folyikr Eddig minden szövetkezetben befejeztek egyet-kettőt, hogy a silózást akadálytalanul végezhessék. Az eddigi terv még nem biztosítja száz százalékra a silózási tervet. Éppen ezért még ebben az évben nagyon sok rögtönzött silógödröt is igénybe fognak venni, hogy a szükséges mennyiségű takarmányt biztosítsák. itiimimmiHiiiiiiiiiini mmmm mm: üíiniiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiin i i iiiuirniiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii! «"•» • A bacskai szövetkezet kertészetében Tikkasztó melegben indultunk Bácska község felé. Hajtott a kíváncsiság, vajon igaz-e mindaz, amit a szövetkezet zöldségtermesztéséről beszélnek. Ügy mondják, hogy a bacskai szövetkezet zöldségtermesztése a királyhelmeci járás egyik legmintaszerübb és legnagyobb jövedelmet hajtó kertészete. Különféle elképzelések születtek gondolatainkban. Szinte már látni véltük magunk előtt a modern, mechanizált kertészetet, ahol az öntözb berendezéstől kezdve mindent megtaJ.álunk. Milyen nagy volt azonban meglepetésünk, amikor a nagy me• légtől verejtékezve megérkeztünk kitűzött colunkhoz. Sehol semmi nyoma a mechanizációnak. Még csak egy közönséges vízpumpát sem látunk, ha csak a zöldséges föld közepén levő fabódét nem számítjuk gépesítésnek. Elkedvetlenedve gondoltunk rá, hogy jobb volna, ha visszafordulnánk. Ezt azonban már nem válthattuk válóra, mert Pógyor Lajossal a kertészet vezetőjével találtuk szemben magunkat. Kezdetben nehezen indult meg közöttünk a beszélgetés. Az első benyomás hatása alatt nem is mertünk érdeklődni az eredmények felől. Zavarunkból Pógyor Lajos hangja segített ki. — Nézzék meg az elvtársak közelebbről is kertészetünket — szól barátságosan. Akarva, nem akarva elindultunk. Ahogy a zöldségfaj• ták mellett elhaladunk, fi: gyelve kísérőnk magyarázatát \ ugyancsak kezdett véleményünk \ is megváltozni. Pógyor Lajos pedig i nagy szakértelemmel beszélte, hogy a jó termés érdekében már tai vasszal milyen gondos munkát vé; geztek a palánták nevelésénél. \ — Itt ötven áron korai káposzi ta és karalábé volt — halljuk úji ból Pógyor Lajos szavát —, mely• bői 30 000 korona bevételünk volt. i Harmincezer korona nem kis öszszeg, különösen egy fél hektárról. Itt mégiscsak valami titoknak kell . lenni — 'szövödmk gondolataink. Az uborkaföldekhez érünk, ahol | elképzelésünket felülmúló uburká- § kat látunk. Már javában szállítják | piacra. Jön a pénz a szövetkezet | pénztárába Eddig több, mint | 60 000 korona bevételük volt zöld- | ségből. § Van itt minden; sárgarépa, zel- | ler, korai és késői káposzta, para- | dicsőm, kalarábé, uborka, paprika, | éttök és dinnye. Uborkából pél- = dául a tervezett 27.000 korona összeggel szemben 60 000 koronára | számítanak. Felajánlást is tettek, | hogy a pénzügyi tervben megálla- = pított 15 000 koronával szemben | 30 000 koronát bevételeznek min- | den hektárról. | Minél jobban körülnézünk, an- nál jobban meggyőződünk, | hogy mégiscsak egy példás zöld- f ségkertészetben vagyunk. Ellátogatunk a paradicsom- és a | paprikaföldeken dolgozókhoz is, | ahol fiatalok és idősebbek csoport- | jávai találkozunk. A tizenhat éves § Lázár László iskolatársaival a pa- | radicsom feltöltését végzi, öröm " nézni a fiatal jókedvű. csoportot. | Ég a kezük alatt a munka. Dohá- | nyos Aliz alig tizenhat éves, de ^ már felveszi a versenyt a felnőt- | tekkel is. A paprikaföldeken ott 1 látjuk a 70 éves Cseh Józsetnét, ^ aki bizony már nem fiatal, de még | versenyt kapál a fiatalokkal. így | elnézve őket lassan bennünk is = megérlelődik az a meggyőződés, 1 hogy mégsem valótlan mindaz, | amit a bacskai szövetkezetesekről | hallottunk. A gondosan ápolt zöld- § ségfélék és a szép eredmények a I dolgozók szorgalmas és le'.kiisme- retes munkáját tükrözik vtisza. Nagyon sok néznivaló volna I még, de az idő már estére hajlik § s a tagság is hazafelé igyekszik, i hogy •munkájuk után részt vegye- | nek az esti mozielődáson. Várako- • zásunkat felülmúló megelégedéssel jj búcsiízunk a bacskai szövetkezete- | sektől. Most már nem kételkedünk | benne, hogn az itteni szövetkezeti f tagok a királyhelmeci járás pél- | dás "dolgosai. § Kászonyi István | IIÜIIIIIIIIIIIII I inimüi' iiiiiiiiiaiiiniin: I IIIIIIIIII 111 IIIII • 11 LLLLL A? aranykezű mester A kassai építkezési dolgozók keze nyomán a magasba emelkedő épületeket művészi díszítések íeszik még szebbé. A művészi díszítéseket Jozef KrisCsak a munka termelékenységének állandó növekedése biztosíthatja a gazdaság állandó fejlődését, a dolgozók jólétének emelését. A termelékenység növekedésének természetes következménye a termelési önköltség csökkentése. Vasércbányászatunkban a kutatás és előkészítés,. a különféle bányai és külszíni segédmunkák mind azt a célt szolgálják, hogy a fejtést minél intenzívebben és gazdaságosabban végezhessük. A tulajdonképpeni fejtési munka a következő részmunkákból tevődik össze: a kőzet, illetve a vasérc tömör tömegének megbontása fúrással és robbantással, a kitermelt vasérc csillékbe rakása és felszínre szállítása, a kivájt üreg biztosítása omlás ellen. A fúrási munkát már régóta géppel végezték bányáinkban, de a felszabadulás előtti időkben a fúrógépet kézben kellett tartani és kézből kellett irányítani, ami nagyon nehéz és az egészségre ártalmas munka volt. A felszabadulás után terjedt el bányáinkban a pneumatikus fúróoszlop használata, amelyre a fúrógép van felerősítve. A vájár munkája így lényegesen könnyebb. Áttértünk — főleg a vágatok hajtásánál — a vízöblítéses fúrásra, speciális keményfém-betétes fúrókoronával. Ennek a módszernek fő előnye a kőzetporképződés megakadályozása és a teljesítmény, s végeredményben a termelékenység növelése. A fejtés legnehezebb részlegmunkája a rakodás. Azelőtt a bányász egyedüli szerszáma a vaskosár volt. Kézierővel kellett megraknia a 0,4—0,8 köbméter űrtartalmú csillét, sokszor nagy távolságra eltolni is és ott kiönteni az éregurítóba. Ez igen nehéz, időt rabló munka, ahol a vájár nem Űj módszerre!, a gépesítés jobb kihasználásával a nagyobb fejtési eredményekért végez képesítésének megfelelő szakmunkát. A rakodásnál elsősorban olyan új fejtési módszer bevezetése vált szükségessé, amely kiküszöböli a kézirakodást s a termelt érc magától hull a csillékbe. Ilyen új fejtési módszer az ún. készletre való fejtés. Ez a módszer a Szovjetunióban nagyon elterjedt. Lényege, hogy a kifejtett érc után maradt üreget nem tömedékelik, hanem az érc egy része az üregben, a munkahelyen marad s a vájárok ezen a készleten állva fúrják az ércet, alulról felfelé haladva. Mindig csak annyi vasércet eresztenek le a kivágott nyílásokon, hogy a lerobbantott érctömeg és a szilárd főte között olyan magasság maradjon, hogy a bányászok biztonságban állva dolgozhassanak. E módszer főelőnye, hogy megszünteti a kézzelrakodást és a tömedékelési? munkát és lényegesen csökkenti a biztosításhoz szükséges faszükségletet. További előnye, hogy a kitermelt érc csillékbe eresztésének szabályozásával a napi tervteljesítést is szabályozni tudjuk. A Gömöri Vasércbányákban először 1951-ben fejtettek ezzel a módszerrel egy kísérleti blokkot Rozsnyó-bányán, majd az 1952—53-as években szélesebb méretekben alkalmazták a rozsnyói Mária-bányában. Az elért eredmények a régi tömedékelési módszerhez viszonyítva, ha a régi módszert 100%-nak vesszük, a következő: fejtésnél 2750/

0, anyagszükséglet 18<>/o, fejtési költség 660/

0. Amint látjuk az elért eredmények minden mutatószámban lényegesen jobbak. A múlt évben és ez év folyamán főleg Rozsnyóbisztrón és Dernőn alkalmazták ezt a módszert. Azonban nem terjedt el nagyobb arányban főleg a meg nem felelő települési viszonyok miatt. Dernőn 1952—53-ban egy blokkon kísérletképpen bevezették az osztószintes omlasztófejtést. A kivájt üreget itt sem tömedékelik, hanem a' kibányászott érc helyére a mellékkőzetet omlasztják, s ez magától betömi az üreget. Az e módszernél elért eredmények a régieket 100%-nak véve a következő: fejtés 130%, nyersanyag szükséglet 66%, robbanóanyag-' szükséglet 50<>/o, fejtési költség 940/

0. Hasonlóan fejtik most Rozsnyó-bányán a pásztafejtések utolsó emeleteit. A régi rendszerű fejtéseken keressük a lehetőséget a rakodás és tömedékelés gépesítésére. Ahol a viszonyok megengedik, a fejtésben villamos saraboló vitlákat alkalmazunk, melyek segítségével a lerobbantott ércet a gurítókba kaparjuk. Ezen vitlák használata egyre jobban terjed bányáinkban. A vájatvégeken kanalas rakodógépeket alkalmazunk. Ezekkel nagy teljesítményt érhetünk el Jelenleg a kifejtett ércnek körülbelül 20%-át gépi erővel rakják csillékbe, ami a múlt évi 15%-hoz képest bizonyos előrehaladást jelent. Érdekes összehasonlítani az egyes fejtési módszerek önköltségének alakulását a szlovákiai ércbányák üzemeinek megfigyelései szerint: a termelési költség tömedékeléssel 100%, vitla-rakodással 850/o, készletre való fejtéssel 410/

0. E számok világosan mutatják a gépesítés és az új módszerek bevezetésének óriási előnyeit. További előnye az új fejtési módszerek bevezetésének, hogy a kivájt üregek faácsolattal és tömedékkel váló biztosítása csaknem teljesen kiküszöbölődik. A Kohóipar- és Ércbányaügyi Minisztériumhoz tartozó vállalatok dolgozóinak ez év júniusában Iglón megtartott értekezlete a Gömöri Vasércbányák részére a jövő évre nagy feladatokat tűzött ki az új fejtési módszerek bevezetésében is. Hogy ezen nagy és fontos feladatokat a Gömöri Vasércbányák teljesíthessék, s így nemzetgazdaságunk fejlődését elősegíthessék, szükséges: az új fejtési módszerek bevezetésének lehetőségét bányáról — bányára tüzetesen felülvizsgálni. Ezen módszerek terveit konkréten minden fejtési blokkra részletesen kidolgozni. Az egyes blokkok előkészítését, fejtését összhangolni, harmonogrammra felfektetni és a tervezett munkálatokat idejében végrehajtani. Megfelelő,* pontos technológiai előírásokat készíteni a fejtési munkáikra. A régi rendszerű fejtéseken a rakodás gépesítését kaparóvitlákkal, rakodógépekkel fokozni. A vízöblítéses fúrást a fejtési munkahelyeken is rendszeresen bevezetni. A robbantáshoz szükséges lyukak fúrását nehéz fúrógépekkel, fúróoszloppal gépesíte- f ni. Kikísérletezni hosszú lyukak (10— f 30 m) fúrását szovjet tapasztalatok 1 alapján. A bányászokat, technikusokat * az új munkamódszerek elsajátítására i nevelni. j Bízunk abban, hogy az előzőkben t felsorolt teendők pontos végrehajtásá- í val a G'ömöri Vasércbányák eleget j tesznek a jövő évi nagy feladatoknak ? és eddigi jó nevükhöz méltóan járul- ! nak hozzá gazdasági életünk fejlődé- ; séhez. Ing. Barabás József, Rozsnyó. • tóf tapasztalt mester végzi. Jozef Kristóf példás dolgozó. Három tanuló dolgozik a keze alatt. A munkások úgy hívják: aranykezű mester. A napokban tölti be -77.. életévét. Jozef Kristóf új típusú ember, akit áthatott a hazaszeretet. Emellett szerény, amit abból is látni, hogy kicsi, ideiglenes deszkából összeállított műhelyben dolgozik. A műhely bár kicsi, de tiszta. * Ott, abban a svájci sapkában Frantisek Blanár dolgozik, mellette Varga Imre, a göndörhajú, megtermett legény, mögötte pedig Mikuláé Papcun végzi munkáját. Egy évvel ezelőtt brigádosokként érkeztek az építkezésre, s mikor megismerték Jozef Kristóf termékeny, szép munkáját, kedvet kaptak a foglalkozáshoz. Azóta itt dolgoznak és tanulják szakmájukat. Mesterüknek a széles környéken nincs versenytársa. A me ter együtt van tanúlóival bánatban, örömben. Kedvesebb tud lenni, mint egy fiait szerttö apa, de néha szigorú apa is, akinek minden szava helyénvaló. Mindezt azért teszi, hogy a fiúk a lehető legjobban megtanulják szákmájukat. Az emberek kitartóak. Ilyen Frantisek Blanár, Varga Imre és Mikulás Papcun is. — Kezdetben nehezen ment a munka, — mondja Varga Imre, — a legöregebb tanuló.. — Meg kellett tanulnunk a fegyelmet. Szívesen rászoktunk, mert láttuk, hogy mesterünk szigorú, de igazságos. Éppen e fegyelmezettség segített bennünket abban, hogy sokmindent megtanultunk. Normánkat ma 180 százalékra teljesítjük és selejt nélkül dolgozunk. A díszítések készítőinek ügyeseknek, fínomkezűeknek kell lenniök. Kristóf elvtárs ezenkívül még' szívvel-lélekkel is dolgozik. Örül munkájának. Eredményes, lelkes munkáját dicsérik a kassai épületek, a Nemzeti Múzeum belső díszítése, a katonai parancsnokság, a Slovan és Partizánmozi és Szlovákia sok más épületének gyönyörű díszítése. Ladislav Linták