Uj Szó, 1955. július (8. évfolyam, 157-183.szám)

1955-07-15 / 169. szám, péntek

1955. július 16. U JSZ O 3 Á TASZSZ nyilatkozata a német kérdésre] Összehívják a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusát Moszkva, július 12. (TASZSZ) — A TASZSZ-irodát felhatalmazták a kö­vetkezők közlésére: Az utóbbi időben a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia és Francia­ország kormányfőinek küszöbönálló genfi értekezletével kapcsolatban egyes vezető amerikai és angol sze­mélyiségek nyilatkoztak a német kér­désről. igyekeztek úgy feltüntetni a dolgot, mintha a Szovjetunió Német­ország egyesítése iránti „érdeklődését elvesztette" volna és az egyesült Né­metországban biztonságának veszé­lyeztetését látná. Az ilyen kijelentések nem tükrözik a tényleges helyzetet, amennyiben a Szovjetunónak a német kérdésben elfoglalt álláspontjáról van szó. Közismert, hogy a Szovjetunió min­dig a német egység kérdését helyez­te az első helyre. Ezzel szembenáll­tak azok a tervek, amelyek a második helyre szorították a német egység kérdését és az el^ő helyre a nyugat­német hadsereg megalakítását és Nyu­gat-Németországnak a nyugati hatal­mak katonai tömbjeibe való bekapcso­lódását helyezték. Mit jelent az a tény, hogy a leg­utóbbi idobén ratifikálták az úgyneve­zett párizsi egyezményeket, amelyek Nyugat-Németországban a "militariz­mus feltámasztását és Nyugat-Német­országnak a Nyugateurópai Unióba és az Északatlanti Tömbbe való bevoná­sát írják elő? Vajon nem világos-e, hogy ezzel ezeknek az egyezmények­nek a tagállamai Németország egysé­gét a német militarizmust feltámasz­tó terveiknek áldozták fel? Ez azt bi­zonyítja, hogy ezeknek a terveknek a megvalósítása a német egység hely­reállításának útjában áll. A TASZSZ Az Egyesült Államokban New York, július 13. (TASZSZ) — Az amerikai hírügynökségek és lapok nagyfigyelmet szentelnek a TASZSZ nyilatkozatának a német kérdésről és hangsúlyozzák azt a tényt, hogy ezt a nyilatkozatot 5 nappal a négy hatalom miniszterelnökeinek genfi konferenciá­ja előtt hozták nyilvánosságra. A hírügynökségek és a lapok a nyi­latkozatot részletesen Ismertetik és a Szovjetuniónak a német kérdésben el­foglalt álláspontjához hírmagyará­zatot fűznek. Hightower, az Associated Press hír­ügynökség megfigyelője közli, hogy Washingtoni hivatalos körök ,,kijelen­Berlin, július 13. (TASZSZ). — A szövetségi parlament biztonsági bi­zottsága július 12-én befejezte az ,,önkéntesekről szóló törvényjavaslat" megtárgyalását. A törvényjavaslatot első olvasás után megtárgyalásra ter­jesztették be. Mint ismeretes, a nyu­gat-németországi militaristák e tör­vény segítségével akarják megkez­deni a felújított Wehrmacht megte­remtését. A törvénynek a bizottságban történő megtárgyalásánál a szociálde­tartozó militarista állammá válik-e, vagy pedig olyan intézkedéseket tesz­nek, amelyek megakadályozzák Nyu­gat-Németország ez irányú fejlődését. Megengedhetetlen, hogy Németország egységének és az európai biztonság szavatolásának ezt a fő kérdését a vá­lasztások megtartása rendjének alá­rendelt kérdésével cseréljék fel. A Szovjetunió a német egység hely­reállításának hive volt és marad. De a Szovjetunió úgy tartja, hogy kellő mó­don figyelembe kell venni a német nép törvényes érdekeit és jogait, vala­mint biztosítani kell az európai, béke megszilárdítását. Vannak emberek, akik azt állítják: Németország egyesítését megnehezíti, hogy a Szovjetunió „fél" az egyesült Németországtól. Ezzel kapcsolatban helyén való em­lékeztetni arra, hogy a Szovjetunió, a hős szovjet nép becsülettel megvédel­mezte szabadságát és függetlenségét a hitlerista Németország ellen vívott harcban, noha a hitlerista Németor­szág szolgálatában álltak majdnem egész Európa ipari és katonai erőfor­rásai. Annál inkább megvédelmezheti magát ma, amikor a békének és a népek biztonságának biztosítására irá­nyuló erőfeszítései sok más békesze­rető európai és ázsiai állam erőfeszí­téseivel egyesülnek, és az egész világ népei egyre jobban támogatják azokat. A Szovjetunió ellenzi azt a politi­kát, amely a német* militarizmus fel­támasztására és Nyugat-Németország­nak, épp úgy, mint az egyesült Né­metországnak a katonai csoportosu­lásokba való bevonására irányul, de nem azért, mert fél a militarista egye­sült Németországtól, hanem azért, mert ez a politika növeli az új há­ború veszélyét. Az új háború, ha ki­törne, óriási, eddig nem látott, ember­áldozatokat követelne és anyagi rom­bolást okozna. Modern háborúban, te­kintettel az új, eddig nem létezett tömegpusztító fegyverekre — atom­fegyver, hidrogénfegyver, rakéta- és más fegyverek, — magától értetődik, hogy a háborúban részvevő egyetlen ország sem kerülheti el a hatalmas pusztításokat és _ áldozatokat. Ezzel szemben aligha kételkedhetik valaki abban, hogy egy ilyen háború a leg­nagyobb veszélyt jelentené Német­országra. Németország a hadművele­tek központjába kerülne, ennek va­lamennyi, a német népre nézve mér­hetetlenül nyomorúságos következmé­nyével. A német kérdés megoldása elvá­laszthatatlanul összefügg egész Euró­pa biztonságának biztosításával. így látják ezt az összes európai orszá­gok, amelyek békés fejlődésük felté­teleinek biztosítására törekednek. Ha a jelenlegi feltételek között nem sikerülne rögtön megegyezésre jutni nyilatkozatának tették, hogy ezen okmány (a TASZSZ nyilatkozatának) szövegét figyelmesen áttanulmányozzák." Hightower azt állítja, hogy a Szov­jetuniónak és a nyugati hatalmaknak a német kérdésben elfoglalt eltérő ál­láspontjai áthidalhatatlanok. Az United Press hírügynökség was­hingtoni tudósítója kijelentette, hogy „jól informált körök" nem értenek egyet a TASZSZ nyilatkozatának ama részével, amely arról szól, ,,hogy a német probléma a Nyugat politikájá­ban másodrangú kérdésként szerepel." A tudósító a továbbiakban ezt írja: „Washingtonban csaknem bizonyosra veszik, hogy a nyugati hatalmak vá­mokraták — egyes paragrafusok ki­vételével — ellenezték a törvényja­vaslatot. A szavazásnál a bizottság a törvényjavaslatot 27 szavazattal 9 el­lenében jóváhagyta. Az ADN sajtóiro­da jelentése szerint, amely az „Asso­ciated Press" ügynökségre hivatkozik, a szövetségi parlament korelnökeinek tanácsa elhatározta, hogy a törvény­javaslatot második és harmadik olva­sásban a szövetségi parlament a négy­hatalmi értekezlet előtt megtárgyalja. Németország békés és demokratikus alapokon való újraegyesítésében, ak­kor lépésről lépésre kell majd töre­kedni e feladat megoldásara a nemzet­közi feszültség enyhítésének útján. Ennek a célnak megfelelne egy össz­európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése, amelyben minden euró­pai ország részt venne, tekin; nél­kül társadalmi és • államrendjére. Egy európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésében a német nép nem kevésbé érdekelt a többi népnél. Ebben a biztonsági rendszer­ben részt vehetne mind a Német De­mokratikus Köztársaság, mind pedig a Német Szövetségi Köztársaság, ame­lyeknek egymáshoz való közeledése feltétlenül szükséges ahhoz, hogy meggyorsuljon Németország egységé­nek helyreállítása. Magától értetődik, hogy mihelyt létrejön az egységes, demokratikus és békeszerető Német­ország, elfoglalja majd méltó helyét a kollektív biztonsági rendszerben, az egyesült békeszerető európai népek családjában. Németország jövőjéről szólva most rendszerint nem titkolják, hogy — az európai katonai tömb-alakítások hívei­nek elgondolása szerint — az egysé­ges Németországnak be kell lépnie a nyugati hatalmak katonai csoportosu­lásaiba. A Szovjetunió, miként a töb­bi békeszerető ország is, kénytelen számolni ezzel. Ezzel kapcsolatban en­gedtessék meg a kérdés: mit szólná­nak ahhoz a nyugati hatalmak, ha a Szovjetunió igényt tartana arra, hogy Németország újraegyesítése feladatá­nak megoldását attól tegyék függővé, hogy az egyesült Németország ve­gyen részt Déldául a varsói szerződés­ben? Nem kétséges, hogy ez nem ta­lálna helyeslésre a nyugati hátalmak részéről. Jelenleg elismert dolog, hogy a rendezetlen nemzetközi kérdések meg­1 oldása sokban függ az államok közötti bizalom megteremtésétől és megerő­södésétől. Ez közvetlenül vonatkozik mind a német kérdésre és az európai kollektív biztonsági rendszer megte­remtésére, mind pedig a fegyverkezés csökkentésének és az atomfegyver el­tiltásának problémájára. A népek fi­gyelme most éppen ezekre a kérdé­sekre összpontosul. A négy hatalomra nagy felelősség hárul a népek előtt a béke sorsáért. Ez arra kötelezi e hatalmak államfér­fiait, akiknek genfi találkozója küszö­bön áll, hogy megtalálják a módoza­tokat a megoldatlan kérdések rendezé­sére, a nemzetközi feszültség enyhí­tése és a béke megszilárdítása érdeké­ben. Ami a Szovjetuniót illeti, egész kül­politikájából következik, hogy a Szov­jetunió mindenképpen elő fogja segí­teni e célok elérését. visszhangja Iaszként Nyikolaj Bulganyinnak, a szovjet miniszterelnöknek a négyha­talmi értekezleten, amelyet a jövő héten tartanak meg Genfben, a Né­metország egyesítésére irányuló ter­vek egész sorát fogják javasolni." Nagy-Britanniában London, július 13. (TASZSZ). — Az összes napilapok közzétették a TASZSZ közleményét a német kér­désről. A „Daily Telegraph and Mor­ning Post" és a News Ghronicle" na­pilapok első oldalon közlik a hírt. A közlemény nagyon későn érke­zett Londonba, ezért a napilapok nem sok magyarázatot fűznek hozzá. Makrs, a „Daily Express" napilap diplomáciai megfigyelője az alábbi kö­vetkeztetésekre jutott. „A Kreml vi­lágosan kijelentette, hogy Oroszország először az egységes Németországot akarja látni, másodszor Oroszország nem érzi magát veszélyeztetve Né­metország egyesítésével, harmadszor Oroszország az európai kollektív biz­tonság rendszerének megteremtésére törekedik. A „Daily Mail", a TASZSZ kijelen­tésével kapcsolatos hírmagyarázatában a következőket írja." „Ügy látszik most megegyezésre le­het jutni Németország egyesítésében és Európa kollektív biztonsága rendszerének megteremtésében." Moszkva, július 13. (TASZSZ) — A Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának teljes ülése a következő határozatot fogadta el: 1. Összehívni a Szovjetunió Kom­munista Pártja XX. kongresszusát 1956. február 14-re. 2. Jóváhagyni a kongresszus követ­kező tárgysorozatát: a) N. Sz. Hruscsov elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­pont; Bizottsága titkárának jelentése az SZKP KB működéséről. b) P. G. Moszkatov elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Re­víziós Bizottsága elnökének jelenté­se az SZKP Központi Revíziós Bizott­sága működéséről. c) N. A. Bulganyin elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökinek előterjesztése a Szovjetunió XX. kong­resszusának a népgazdaság 1956—1960. évi fejlődésére vonatkozó hatodik öt­éves tervének irányelveiről. d) A párt központi szerveinek meg­választása. 3. Elfogadni a Szovjetunió Kom­munista Pártja XX. kogresszusán való képviselet ügyében a következő irány­elveket: egy határozati joggal ren­delkező küldött minden 5000 párttag után és egy tanácskozási joggal ren­delkező küldött minden 5000 pártje­lölt után. 4. A párt XX. kongresszusának kül­dötteit a párt alapszabályzata értelmé­ben titkos szavazással választják. Az Orosz SZSZSZK autonóm köztársasá­Moszkva, július 13. (TASZSZ) — A Szovjetunió Minisztertanácsának elnö­ke, N. A. Bulganyin 1955. július 13-án fogadta a Vietnami Demokratikus Köz­társaság elnöket, Ho Si Minht. A vietnami küldöttséget fogadta továbbá K. J. Vórosilov, a Szovjetunió Legfelső Szovjetje Elnökségének el­nöke is. A vietnami küldöttség Ho Si Minhhel az élen meglátogatta a Lenin- és A Kola-félszigeten, a sarkkörön túl olyan búza nö, amelyet tavaly szov­jet tudósok hoztak Albániából. Érde­kes módon ez a délvidéki gabonafajta nagyon jól alkalmazkodik a messze északon uralkodó zord időjárási viszo­nyokhoz. A bordeauxi rakodómunkások meg­tagadták a hadianyag átrakását az Észak-Afrikában a lakosság ellen vé­res terrort kifejtő francia csapatok számára. Bristol angol város tanácsa elha­tározta, hogy a városi tanács tag­jaiból álló küldöttséget küld egy szov­jet és egy Egyesült Államok-beli vá­rosba. Az olasz kormány már befejezte azoknak a törvényjavaslatoknak az előkészítését, amelyek alapján lehet­ségessé válik a NATO csapatainak el­helyezése Olaszországban. Mint isme­retes, Észak-Olaszországban elsősor­ban. az Ausztriából kivonuló amerikai csapatokat akarják elhelyezni. Moszkvába érkezett a Német Demok- I ratikus Köztársaság mezőgazdasági szakembereinek küldöttsége, amelyet a mezőgazdasági miniszter helyettese, Gerhardt Elfért vezet. A szívét Elrepültek az I. Országos Sparta- kiád lenyűgözően szép, magával raga­dó napjai. S a sok színes, monumen­tális kép mellett kitör ülhetetlenül vésődött agyamba és szívembe egy apró mozzanat. Az utolsó napon, néphadseregünk napján ott álltam a kínai, koreai és vietnami katonai •kül­döttségek páholya mögött. A strahovi stadion fűszínű homokján egymást váltották a szebbnél szebb jelenetek. S tekintetem mégis minduntalan egy hét-nyolc éves copfos kisleány kíván­csi, szeretettől csillogó szemét keres­te. Ott ült az egyik vietnami tiszt közvetlen közelében s őt nézte. A pa­lástolatlan gyermeki szeretet ragyogá­sánál vonzóbb, kedvesebb, szívdob­bantóbb mi sem lehet. Tudtam ezt mindig, de most még erősebben át­hatott ez az érzés. Kis keze néhány pülanatig köténykéje zsebében koto­gainak. területeinek és kerületeinek pártszervezetei küldötteiket a párt te­rületi és kerületi értekezletein vá­lasztják. A többi szövetségi köztár­saságban a párt kongresszusának kül­dötteit a part területi értekezletein, vagy a szövetségi köztársaságok kom­munista pártjainak kongresszusain vá­lasztják meg a szövetségi köztársasá­gok kommunista pártjai Központi Bi­zottságainak határozata szerint. A szovjet hadsereg, a haditengeré­szet, a határegységek, valamint a Szovjetunió belügyminisztériuma belső és kísérő örségének alakulati párt­szervezeteiben szervezett kommunisták a párt XX. kongresszusának küldötteit a többi pártszervezetekkel együtt vá­lasztják meg a párt területi, vagy ke­rületi értekezletein, vagy pedig a szö­vetségi köztársaságok kommunista pártjainak kongresszusain. A szovjet hadsereg és haditengeré­szet egységeinek pártszervezeteiben szervezett olyan kommunisták, akik a határon túl tartózkodnak, a párt XX. kongresszusának küldötteit az il­lető katonai egységek párt-értekezle­tein választják. 5. A szövetségi köztársaságok kom­munista pártjának területi és kerü­leti értekezleteit és kongresszusait 1955 decemberében és 1956 január­jának első felében kell megtartani. N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB titkára. Ä vietnami kormányküldöttség Moszkvában Sztálin-mauzóleumot és ott koszorúi helyezett el. Ugyanaz nap a Szovjetunió Miniszter­tanácsának elnöke, N. A. Bulganyin a kremli nagypalotában ebédet adott a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke, Ho Si Minh és a vietnami kor­mányküldöttség tiszteletére. Az ebé­den, amely barátságos légkörben folyt le, N. A. Bulganyin és Ho Si Minh mondtak pohárköszöntőt. KÜLFÖLDI HÍREK Ausztráliában már ötödik napja tart a nyomdászok sztrájkja, akik béreme­lést követelnek. Ennek következtében a lapok nem jelennek meg. A magyarországi ifjúsági könyvkiadó gyűjteményes kötetet adott ki a cseh­szlovák nemzeti hősnek, Julius Fučik- nak műveiből „Utak és állomások" címmel. Bulgáriában két évvel ezelőtt ol­vasztottak először acélt a Leninről elnevezett kohászati kombinátban. Az üzem kiépítése tovább folyik és idén üzembe kerül az első nagyolvasztó is. Jugoszlávia legelmaradottabb részei közé tartozott a Fekete-hegyek orszá­ga — Montenegro. 1947 óta több ipari üzemet, kohászati művet és vasútvona­lat építettek ezen a "területen. Moszkvából Londonba utazott a bap­tisták világkongresszusára a Szovjet­unió-beli evangélikus keresztyének szövetségi tanácsának küldöttsége. 1 Kolumbiában, amely dél-amerikai ál­lam Brazília után a föld második leg­nagyobb kávétermelő területe, a kávé árának esése következtében súlyos gazdasági válság tört ki. A gazdasági válság következtében a bérek állan­dóan csökkennek és nő a munkanél­küliek száma. adta... rászott, majd bátortalan mozdulattal nyújtott valamit a tiszt felé. Köze­lebb hajoltam. Apró játékszer volt az ajándéktárgy. Színes kis kutyafej, csecse-becse, amilyent a gyerekek örömmel erősítenek kabátkájuk gomb­lyukába. Nem érték, nem műremek, de lehet, hogy legkedvesebb játék­szere volt. örömmel adta. S úgy éreztem, a kemény, sok harc tűzét átvészelt vietnami katona a legdrá­gább, a legszebb ajándékként fogad­ta. Láttam ezt szeme talán kissé könnyes pillantásán, a kisleány copf­ját lágyan megsimogató finomvonalú keze rezdülésén. Talán megbocsájtható nekem, hogy ez a jelenet néhány percre elvonta figyelmem 16 ezer ember nagyterű gyakorlatától... G. A. Most a párizsi egyezmények aláírói­tól függ, hogy Németország továbbra is két részre osztott marad-e, vagy a német nemzet újra egységes állam­ban egyesül-e, és a német nép előtt megnyílnak-e a nagy lehetőségek arra, hogy gazdaságának, gazdag anyagi és szellemi kultúrájának békés fejlesz­tésében bontakoztassa ki alkotó erőit. Azt mondják, hogy Németország egységének helyreállítása céljából a jelenlegi körülmények között elegen­dő az össznémet választások megtar­tásának technikájában megállapodni. Ezzel kapcsolatban megemlékeznek az úgynevezett „Eden-tervről", amelyet a négy hatalom külügyminiszterének 1954 januári berlini értekezletén ter­jesztettek elő. Az össznémet szabad válasetások megtartásának rendjével összefüggő kérdések természetesen bi­zonyos jelentőségűek. De a Németor­szágban a párizsi egyezmények érvény­be lépésével kapcsolatosan kialakult új helyzetben döntő jelentősége van annak a kérdésnek, hogy Nyugat-Né­metország katonai csoportosulásokhoz Az „önkéntesekről szóló törvény" javaslatának megtárgyalása a szövetségi parlament bizottságában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents