Uj Szó, 1955. július (8. évfolyam, 157-183.szám)

1955-07-13 / 167. szám, szerda

1955. július 13. UJSZO 3 Akadályozzátok meg az atomháborút! Einstein politikai hagyatéka A vietnami kormányküldöttség útja a Szovjetunióba London (ADN). — Bertrand Russel brit filozófus és matematikus — amint a nyugati hírügynökségek jelentik — nyilvánosságra hozta a néhány hó­nappal ezelőtt elhünyt amerikai tudós­nak, Einstein Albertnek politikai ha­gyatékát, amelyben Einstein óva inti az emberiséget az atomháború követ­kezményeitől és elátkozza az atomhá­borút. Einstein felhívását és rajta, Russelen kívül a következő tudósok ~ írták alá: Infeld tanár, Einstein mun­katársa, a varsói egyetem tanára, Po­wel, a bristoli egyetem tanára, a fizi­kai Nobel-díj nyertese, Müller, az in­diánai egyetem tanára, a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjak nyer­tese, Ytfkawa, a kiotói egyetem ta­nára, a fizikai Nobel-díj nyertese, s végül Joliot-Curie tanár, a Világ-Bé­ketanács elnöke. A felhívást, amelyet Einstein egy héttel halála előtt írt alá, többek kö­Az anyák világkongresszusán dél­afrikai, indiai, olasz, svéd, legyei, angol, equadori, madagaszkári, dán, kanadai, ausztráliai, francia, cos tari­cai, finn és és más küldöttek szólal­tak fel. Margarét Bloeh, a francia anyák küldötte, Jean-Richard Blochnak, a hí­res francia írónak az özvegye java­solta, hogy a kongresszus menesszen küldöttséget a négyhatalmi kormány­fői tanácskozás részvevőihez és tegyen tanúbizonyságot előttük a nők száz­millióinak békeaka-atárói. A kong­resszus elfogadta ezt a javaslatot. Beszédet mondott a kongresszuson Nina Popova, a szovjet nők képviselő­je. — Mi, szovjet küldöttek — mon­dotta — a megilletődöttség és az öröm érzésével jöttünk el erre a nagy jelentőségű kongreszusra, hogy talál­kozzunk azokkal az anyákkal, akiket a béke megvédésének gondolata, az életigenlés, gyermekeik szeretete ve­zérelt ide. A szovjet anyák nagy lel­kesedéssel fogadták e kongresszus összehívását, mert történelmi fontos­ságú eseménynek tartják. Beszédében emlékeztetett azokra a súlyos szenvedésekre, amelyeket a háború az egész világ nőtársadalmá­nak okozott. Megemlítette, hogy a kongresszuson részvevő szovjet kül­döttségben egyetlen olyan asszony sincs, aki ne vesztette volna el a há­ború alatt valamelyik közeli hozzá­tartozóját. őszinte szívvel együtt érzünk a li­djcei, az oradouri, a varsói, a hiro­simai, a londoni, coventryi anyákkal, Bikiktől az elmúlt háború ragadta el gyermekeiket — mondotta. — Együttérzünk azokkal az amerikai •nyákkal, akiknek fiai az európai fron­tokon estek el a fasizmus ellen ví­zött a következőket tartalmazza: ..Te­kintettel arra, hogy minden elkövet­kező világháborúban alkalmaznák az atomfegyvert és mivel ez a fegyver az emberiség fennmaradását veszélyez­teti, nyomatékosan követeljük, hogy a világ kormányai jelentsék ki, mi­szerint céljaikat nem kívánják elér­ni háború révén. Ezért felhívjuk őket, hogy valamennyi vitás kérdés megol­dására békés eszközöket használja­nak." A felhívás befejezésében megálla­pítja, hogy kívánatos minden meg­egyezés a Kelet és a Nyugat között, amely csökkenti a nemzetközi feszült­séget. Russel tanár a nyilatkozat nyilvá­nosságra hozatala után annak a remé­nyének adott kifejezést, hogy a kor­mányok az emberiség fennmaradása érdekében megegyeznek egymássá 1. vott közös harcunkban. Megértjük a német anyák fájdalmát, akiknek Hitler kalandorpolitikája borzalmas szenvedé­seket okozott. Néhány nap múlva — mondotta — itt Svájcban értekezletre ülnek ösz­sze a négyhatalom kormányfői. A szovjet anyák — miként az anyák vi­lágszerte remélik, hogy ez az ér­tekezlet a nemzetközi feszültség t.-ny­hitésére irányuló döntéseket hoz. Itt az ideje, hogy megtisztítsák az aget a háború viharfelhőitől! A népeknek meg kell szüntetniök a bizalmatísn­ság légkörét. Ki kell építeni az utat a barátsághoz és az együttműködés­hez. Az anyák óriási erőt képvisel­nek az életért, gyermekeik jövőjéért, az emberiség haladáséért vívott harc­ban. ' A szovjet küldött felszólalása után lausannei építőipari vállalatok munká­sainak küldöttsége üdvözölte a kong­resszust. Elmondották, hogy a férfiak­nak ugyanolyan kedves gyermekeik élete és boldogsága, mint az anyák­nak. A küldöttség tolmácsolta a mun­kások szolidaritását a kongresszus­sal. Az anyák világkongresszusa a Lau­sanneban Július 7—10. között megtar­tott ülésszakának befejezéseképpen nyilatkozatot adott ki, amelyben tilta­kozik az új háború kirobbantását cél­zó politika, a lázas fegyverkezés és más nemzetek szabadságának elnyo­mása ellen. A nyilatkozat utal arra, hogy közös erőfeszítéssel a békét meg lehet őrizni. Ezen az alapon a nem­zetek megnyilvánult békeakarata kö­vetkeztében sikerült beszüntetni a háborút Koreában és Vietnamban. A manifesztum a világ minden asszo­nyát, minden anyáját a béke megőrzé­séért folytatandó harc fokozására hívja fel. Külföldi hírek Franciaországban tovább terjed a sztrájkhullám. Legújabban a „Sollac" nevű fémüzem riégyezer munkása szüntette be a munkát. A sztrájkban egyaránt részt vesznek a kommunista, szocialista, katolikus munkások és a pártonkívüliek. A sztrájkolok a válla­lat amerikai tulajdonosaitól béreme­lést követelnek. Július 11-én Brest kikötőváros közlekedési alkalmazottai léptek sztrájkba. A párizsi Cit^en­művek háromezer munkása felvette a munkát, mert teljesítették bérköve­telésüket. Az amerikai mezőgazdasági küldött­ség, amely a Szovjetuniót látogatja meg, július 12-én elrepült New York­ból. Moszkvába július 15-én érkezik. Különös repülőszerencsétlenség tör­tént Portugáliában. Egy tizenkét egy­ségből álló együléses lökhajtásos ka­tonai repülőraj nyolc egysége egy hegybe ütközött és mind a nyolc pilóta elpusztult. A szerencsétlenség helyén kigyulladt az erdő. A nyugatné'met kormány két mi­nisztere, Oberländer és Kraft lemond­tak. A két miniszter az össznémet tömbhöz tartozik, amelyből szintén ki­léptek. A lemondás Adenauer politiká­jával való elégedetlenségükre vezethe­tő vissza. A kereszténydemokrata párti Segni­nek ugyan sikerült három más, úgy­nevezett középpárt bevonásával új olasz kormányt alakítani, de ezzel sem az olasz kormány hosszú idő óta hú­zódó válságát, sem pedig a pártjában, a kereszténydemokrata pártban lap­pangó és minduntalan kirobbanó ellen­téteket nem sikerült megoldania. Az azerbajdzsáni kőolajipar újítói­nak Bakuban megtartott konferenciája megállapította, hogy az elmúlt máslél esztendő alatt az üzemek dolgozói több mint tízezer újítójavaslatot nyúj­tottak be, amelyek révén harminc millió rubelt takarítottak 1 meg. Izland fővárosában, Rejkjavikban nemzetközi vásárt rendeztek, amelyen a Szovjetunió és Csehszlovákia is kép­viselve van. A vásáron a napokban csehszlovák napot rendeztek, amelyről az izlandi sajtó és rádió részletesen megemlékezik. Nehru, India miniszterelnöke olasz­országi útján a pápát is meglátogatta. Hír szerint vele az indiai portugál gyarmatokról és a katolikus misszio­náriusok kérdéséről tárgyalt. Innen Londonba utazott, ahol Eden minisz­terelnökkel folytatott megbeszélést. Londonból Kairón át tér haza. A moszkvai golyóscsapágy-gyárban teljesen automatizálják a termelést. Az alkatrészek esztergályozása és megdolgozása, csiszolása, szerelése, a minőség és a méretek ellenőrzése, osztályozása és a készáru csomagolása mind teljesen automatizálva történik anélkül, hogy ahhoz emberi kéz hoz­zányúlna. Az ember munkája csak az irányítás és az ellenőrzés. Novoszibirszk, július 11. (ČTK) — Novoszibirszki* érkezett a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormány­küldöttsége, élén Ho Si Minhhel. A küldöttséget a novoszibirszki repülő­téren a helyi hatóságok, szervezetek és a novoszibirszki dolgozók képvi­selői üdvözölték. A Neue Züricher Zeitung bonni tu­dósítója jelenti, hogy a müncheni bombamerénylet, amely a különféle, Csehszlovákiából származó hazaárulók egymásközti harcának következménye, nagy felzúdulást keltett a nyugatné­met politikai körökben. Hőgner bajor miniszterelnök rádióbeszédében ki­kelt ezeknek a szervezeteknek a ga­rázdálkodása ellen, amelyek szerinte visszaélnek Bajorországban a vendég­joggal. Ezért szigorúbb ellenőrzést helyezett kilátásba, mert szerinte ide­gen politikai összeesküvők számára nincsen hely Bajorországban. A Washingtoni Külföldi Kapcsola­tokat Tanulmányozó Hivatal jelentése szerint a demokratikus tábor orszá­gainak áruszállításai az 1953. évi 1177 millió dollárról 1954-ben 1360 millió dollárra emelkedtek. Ugyanakkor a be­hozatal az 1953. évi 1101 millió dol­lárról 1954-ben 1435 millió dollárra emelkedett. Bizonyára nem teljesek ezek az amerikai adatok, hiszen ismeretes, milyen óriási erőfeszítést fejtettek ki a monopolisták a kelet-nyugati keres­kedelem lehető legnagyobb mértékű megakadályozására. A hidegháborúnak New York, .július 12. (TASZSZ) — Az United Press ottawai jelentése sze­rint Lester Pearsón kanadai külügy­miniszter az alsóházban kijelentette, reméli, hogy a Szovjetuniót még ez év őszén meglátogathatja. Pearson ezt a kijelentést azért tet­te, mert az alsóházban a konzervatív és szocialista tömb hivatalos képvi­Párizs, július 12, (TASZSZ), — Több mint ötven jelentős francia közéleti és politikai személyiség felhívást adott ki, amelyben követelik az algíri rendőrterror azonnali megszüntetését és a kivételes állapot felfüggesztését. Szverdlovszk, július 11. (TASZSZ) — Július 11-én délben Szverdlovszk­ba érkezett a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége. A i A küldöttség, tmelynek élén Ho Si Minh elnök áll, még a«nap megláto­gatta a Szovjetunió egyik legnagyobb üzemét, az Ordzsonikidzéről elnevezett uráli nehézgépipari üzemet. A jobboldali, Münchenben megjele­nő „Süddeutsche Zeitung" a követke­ző kommentárt írja a müncheni me­rénylethez: „A Szövetségi Köztársa­ság a béke biztosítása céljából számos szerződést kötött a Nyugattal. Ellentét­ben állna ezen szerződések vé­delmi jellegével, valamint országunk határhelyzetével, ha hazánk területén különféle menekültek gyülekeznek és német városokat, valamint német rá­dióadókat használnának fel a Kelet ellen irányuló tevékenységükhöz.'' ezt a fegyverét a legerőszakosabban a népi Kína ellen alkalmazták. Hogy milyen sikerrel, illetve sikertelenség­gel, azt az ugyanazon amerikai for­rásból eredő adatok bizonyítják, mi­szerint Kína behozatala 1954-ben a kapitalista világból 285 millió dollárt, míg kivitele 371 millió dollárt ért el. Éppen e napokban jelentette ki az an­gol Külügyminisztérium, hogy a kínai kikötőkbe befutó kereskedelmi hajóit a jövőben hadihajókkal kísérteti, hogy megakadályozza az amerikai megbí­zásra a kínai kikötők előtt kalózkodó csangkajsekista hajók blokádját. selője felszólította, hogy újra mérle­gelje azt a meghívást, amelyet a múlt hónapban San Franciscóban kapott a szovjet külügyminisztertől. Pearson kijelentette, hogy az otta­wai szovjet nagykövetséget olynn ér­telemben informálta, miszerint .re­méli'', hogy még ez év őszén meglá­togathatja a Szovjetuniót. A felhívás hangsúlyozza, hogy a gyar­mati terror politikájának továbbfoly­tatása Algírban is sziiks5gszerflen olyan pusztító háborúra vezet, mint amilyen Indokínában folyt. Az anyák világkongresszusa Lausanneban Már Nyugat-Németországban is elegük van az árulók garázdálkodásából A kanadai külügyminiszter ellátogat Moszkvába Francia gyarmati terror Észak-Afrikában A Kelet és Nyugat közötti kereskedelmi kapcsolatok 1954-ben Negyedmagammal, jg n Drdá­val, a Csehszlovákiai írók Szövetségé­nek elnökével, Ján Skalkával, a Kecs­ketej szerzőjével, és Hanzelka mér­nökkel, világneves' Afrika-utazónkkal vészt vettem a kulturális csere kér­déseivel foglalkozó bizottság munká­jában. Csoportunk kezdeményezésének kö­szönhető — ezt nem dicsekvésként említem —, hogy sikerült a sok aján­lat előidézte kezdeti zavart elkerülni és az elnöklő Varela segítségére siet­ve, három alcsoportot létesítem: az írókét és művészekét, a tudósokét, végül a mérnökökét, műépítészekét és városrendezőkét. Ez a három cso­port külön-külön tárgyalta problémá­it, de már első nap kiviláglott, hogy minden művésznek és értelmiségi dol­gozónak legfőbb feladata: munkájával hozzájárulni a megértés és egyetértés nemzetközi szellemének megteremté­séhez. Az egység keresése adja meg az élénk, lebilincselő, sokszor szenvedé­lyes hangú fslszólalások alaphangját. Egy holland író után — aki a jövő esztendei Rembrandt-évfordulóra, a nagy holland festő születése 350. év­fordulójának megünneplésére ' figyel­meztetett — egy norvég írónő be­szél, majd egy francia, utána egy cu­bai, és az az érzésem, hogy ezek a nyugati liberális művészek nem áll­nak olyan biztos eszmei talajon, mint mi. Egy Steiner nevű osztrák küldött abban látja az alkotás nemzetközisé­gének eszményét, hogy az északné­met Johannes Brahms Bécsben ma­gyar táncokat komponált. Végül fején ^J-innországi úlinaplóm bói Munkában a kulturális bizottság találja a szöget, amikor kijelenti, hogy a békemozgalom perspektívát ad min­den alkotó művésznek. Valóban ez a lényeg! A nyugatnak különféle izmusok között hányódó li­berális művészei előtt, akik kiutat ke­resnek az eszménynélküliségből, a bé­kemozgalom eddig még sohasem tapasz talt nagyszerű távlatokat tár fel. Nem lehet egy-egy ferde állításukkal, naiv ajánlatukkal perbe szállni, hiszen ta­gadhatatlanul irányunkban barátilag érző művészekről van szó, akiknél nem azt kell keresnünk, ami elvá­laszt. hanem azt, ami mélyen és tar­tósan összeköt velük és egy táborba hoz. Mialatt a vita hol elszürkülve, el­csendesedve, hol meg szenvedélye­sebbé válva folyik, a B-csarnokban indiai művészek egy kis kiállítást rög­tönöznek. Döbbenetes erejű, pompá­san színezett képek adnak ízlelítőt egy háromszázmilliós nép új kultú­rájáról. Nem idegen előttünk ez az új kultúra, hiszen megismerhettük i Mulk Raj Anand mesteri kézzel meg­írt elbeszéléseiből és néhány csodá­latosan szép filmből, mint a Két hek­tár föld, az indiai filmművészetnek e re­mekéből, amely a legművészibb euró­pai filmek mellé állítható. Ázsia al­kotó embereivel szoros kapcsolatot kell létesítenünk, hogy egymást gaz­dagítva elmélyíthessük kultúránkat. Ázsia nem exotikum többé, az ázsiai kultúra olyan tényező, amellyel ugyan­úgy számolnunk kell a békeharcban, mint az ázsiai népek bátor hangjával és öntudatos fellépésével. Jó ezt érez­ni, — az ázsiai népek hatalmas len­dülete és magával ragadó, égő lel­kessége leírhatatlan erőnk érzését meghatványozza bennünk! Hon Szer-ya, a népi Korea író­szövetségének elnöke ül padunk előtt. Rendkívül megnyerő, finomarcú, euró­pai szemmel is szépnek mondható kö­zépkorú férfi. — Pragában sok koreai diák tanul és mind kitűnő előmenetelt tanúsít — említem. Han Szer-ya elvtárs mosolyog. Meg­jegyzem aztán, hogy tavaly Miskol­con járva, az ottani Lenin Kohászati Főiskolán vagy negyven koreait lát­tam és vezetőm lelkesen magyarázta, hogy ezek az egyetem legpéldásabb előmenetelt tanúsító hallgatói, pedig a nyelv nehézségeit is le kell küzde­niök. — Jól is kell tanulniok — mondja új koreai barátunk és szerényen to­vább mosolyog. — Rengeteg munka vár rájuk, ezt tudják a mi fiatal­jaink. Valamikor, évtizedekkel ezelőtt így jártak Európába, Berlinbe, Münchenbe, Drezdába, Heidelbergbe és más német egyetemekre a japán diákok. De nem azzal a célzattal jöttek, hogy itt szer­zett tudásukat a békés építés szol­gálatába állítsák, hanem azért, hogy a német fegyelmet, a hadászatban fontos mérnöki és vegytani tudományt megtanulják és közben némely kato­nai titkot is ellessenek, ők aztán ezt hasznosították — ellenfeleik és a ma­guk ártalmára ... Egy o cisz filmdolgozó lép a mikrofon elé és megrendítő képet fest az olasz film válságáról. A Biciklitol­vajok, a Róma II óra, a Csoda Milá­nóoan, a Nincs béke az olajfák alatt és más hatalmas nemzetközi sikert aratott film után veszély fenyegeti a haladó olasz filmművészetet. Elmond­ja az okát is. A hatóságok — nyilván az amerikai filmkörök és az amerikai politika nyomására — újra kezdik al­kalmazni a fasizmus idején, 1923-ban hozott cenzuratörvényt. Az olasz re­akciós körök, amelyek sohasem rokon­szenveztek Vittorio de Sicával, de Santissal, Zavatinival és a többi ha­ladó filmrendezővel, erős nyomást fej­tenek ki, hogy a realista olasz film­művészet előretörése megrekedjen. Ezek a körök, amelyek a haladó olasz filmekben a „kommunista eszmék" propagálását látják, nemcsak a veze­tő köröket befolyásolják, hogy a cen­zuratörvényeket sűrűn alkalmazzák, hanem abban mesterkednek, hogy a pénzforrások elapadjanak és a terve­zett új filmtörvény ne kerüljön tető alá. Az, olasz rendező Helsinkiből moz­gósítja a világ haladó filmdolgozóit, elsősorban haz-íja szakembereit, hogy fogjanak össze az otthoni reakciótól és a piacát féltő amerikai filmipartól veszélyeztetett olasz filmgyártás meg­mentésére. A békemozgalom segítsé­gét kéri, hogy az olasz film tovább folytathassa harcát az új emberért és az új ember 'jobb jövőjéért. író! , művésze!' beszélnek és minden szavuk az élet védelmében hangzik el. Helsinki tanúsítja: nincs ma kérdés a világon, amely jobban érdekelné az embert. írók, művészek tanúsítják, hogy a béke a legbecse­sebb kincsünk. Béke, pace, Friede, mier, — milyen egyforma meleg csengéssel szól hoz­zánk a világ valamennyi nyelvén ez a nemesveretű szó. Csak gyengéden, az áhítat tüzében edzett vággyal kül­di a szájra a szív, ahogy gyermek szólongatja szülőjét: anyám, matka, máti, mére! És mégis nem e szavak, nem>a bé­ke szellemében élt évszázadokon, év­ezredeken át a világ. Elvakult önzé­sében — hatalomért, bálványokért, ostoba dogmákért, hamisfényű ara­nvakért, bűzös olaj hasznáért ontotta az ember embertársa vérét és ontja ma is a kapitalista világ. A kultúra emberei itt Helsinkiben harsányan és emelt szóval vétót mondtak. EGRI VIKTOR.

Next

/
Thumbnails
Contents