Uj Szó, 1955. július (8. évfolyam, 157-183.szám)

1955-07-12 / 166. szám, kedd

4 ÜJ SZU 1955. július 12. Václav Dávid küiügfminiszter beszélgetése a l'Unita tudósítójává Róma, (ČTK) — Václav Dávid kül­ügyminiszter szombaton, .iúlius 9-én beszélgetést folytatott O. Vangelisttel, a fUnita prágai tudósítójával. A be­szélgetés szövege megjelent a fUnita vasárnapi kiadásában. Kérdés : Miniszter úr néhány nappál ezelőtt tért vissza az Egyesült Nemzetek Szervezetének sanfrancisoói üléséről. Hogyan értékeli ön az ülés lefolyását? Válasz: Az ENSZ ünnepi ülésének lefolyása elsősorban megmutatta, mi­lyen erős valamennyi ország népei­nek a béke és a nemzetközi biztonság megőrzésére irányuló akarata. Egész . ritka kivétellel valamennyi küldöttség hangsúlyozta az összes országok békés együttélésének nélkülözhetetlen szük­ségességét tekintet nélkül az országok társadalmi rendszerére és hangsúlyoz­ták az országok baráti együttműködé­sének fejlesztését. Az ülés részvevői úgyszólván egyhangúlag állást foglal­tak amellett, hogy véget kell vetni a lázas fegyverkezésnek és határozott lépéseket keil tenni a leszerelés kér­désében. Az ülés légköre, amelyet kedvezően befolyásolt a nemzetközi Helyzet legutóbbi fejlődése, hozzájárult ahhoz, hogy megszilárduljon a nemze­tek közötti bizalom és így megteremt­sék az előfeltételeket e sürgős problé­ma sikeres megoldására. Az ülés lefolyása továbbá megmu­tatta. hogy az ENSZ-nek fontos szere­pe van jelenlegi nemzetközi történés­ben és a népek elvárják, hogy az ENSZ teljesítse feladatát a béke biztosításá­ban. Az ENSZ és annak alapokmánya megerősödve került ki ebből az ülés­ből. Kérdés : Olaszország számára nagy jelentőségű annak a kérdésnek fejlődése, hogy új tagokat vesznek fel az ENSZ-be. Mi az ön nézete Olasz­országnak e szervezetbe való felvéte­li kérelmével kapcsolatban? Válasz: Az új tagok felvétele kérdésének fontosságát az ENSZ-be hangsúlyozta a sanfranciscói ünnepi ülés is. Amint bizonyára Önök előtt is ismeretes, Csehszlovákia az ENSZ-ben következetesen védelmezi azt az el­vet, hogy valamennyi államot, ame­lyek eleget tesznek az alapokmány felvételi követelményeinek — és ezek­hez az államokhoz tartozik kétségte­lenül Olaszország is — fel kell venni az ENSZ-be. Meg kell azonban je­gyezni, hogy bizonyos államok az ENSZ-ben az államok csak bizonyos csoportjának felvételét szorgalmazzák ezzel szemben diszkriminációs po­lh_ fkokból lehetetlenné teszik a népi u, ->kratikus államok felvételét, amelyek mind eleget tesznek az alap­okmány követelményeinek. Ez a disz­kriminá-'iós politika az oka annak, hogy az ENSZ az új tagok felvételé­nek kérdésében mindeddig zsákutcá­ban mozog és hogy Olaszország még nindig várja felvételét. Kérdés : Hogyan ítéli meg a csehszlovák kormány a négy nagyha­talom kormányfői genfi értekezletének jelentőségét és kilátásait? Válasz: A csehszlovák kormány azt a né'et°t vallja, hogy a nemzet­közi kaprs ' tok terén nincs oly nyílt kérdés, amelyet ne lehetne tárgyalá­í sok útján megoldani. A genfi érte­kezlet, amelyen a négy nagyhatalom legfőbb képviselői vesznek részt, e té­ren nagy előrehaladást jelenthet, ha mindegyik részvevőben meg lesz a jó­akarat hozzájárulni a nemzetközi fe­szültség enyhítéséhez és a nemzetek közötti kapcsolatokban a bizalom hely­reállításához. Az egész nemzetközi helyzet javulása, amire az utóbbi idő­ben a Szovjetunió kezdeményezéséből sor került, kedvező előfeltétéleket te­remt a genfi értekezletre. A csehszlo­vák kormány örömmel fogad minden sikert, amelyet Genfben érnek el és teljes támogatásban részesít az eu­róoai és a világ békéjének és bizton­ságának biztosítására irányuló minden törekvést. Kérdés : Amerikai hivatalos té­nyezők az utóbbi időben ismét beszél­nek arról, hogy meg kell tárgyalni „a keleteuróoa: országok kérdését". Mi a véleménye önnek erről ? Válasz: A Csehszlovák Köztár­saság népe és kormánya ezt a köve­telést teljes hangsúllyal visszautasít­ja , A keleteurópai országok kérdése" egyszerűen nem létezik és ezért nem lenet tárgya semmilyen tárgyalásnak. Ezt egyébként jól tudják azok is, akik ilyen „kérdést" felvetnek. Csupán ar­ról van szó. hogy durva támadásokat intéznek a népi demokrácia európai országainak függetlensége és szabad­sága ellen. A csehszlovák nép szaba­don döntött és dönt sorsáról, és nem engedi, hogy bárki is beavatkozzék belügyeibe. Azok, akik ilyen provoká­ciós követeléssel lépnek fel, ezáltal csak elárulják tiszteletlenségüket a nemzetközi kaücsolatok alapvető elvei iránt és azt a szándékukat, hogy új feszültséget idézzenek elő a világon. Kérdés : Miniszter úr végezetül engedjen meg nekem egy olyan kér­dést, amely szintén érdekli lapunk ol­vasóit és általában az olasz közvéle­ményt. Az ön nézete szerint milyenek a kilátások a Csehszlovák Köztársaság és Olaszország gazdasági és kulturális kapcsolatainak megjavítására ? Válasz: A csehszlovák—olasz kapcsolatoknak különösen kulturális és gazdasági téren gazdag hagyomá­nyuk van. Nem Csehszlovákia hibája, hogy ezek a kapcsolatok az utóbbi években korlátozódtak. A csehszlo­vák kormány mindig törekedett és to­vábbra is törekedni fog gazdasági és kulturális kölcsönös cserére, ami a múltban mindkét országnak je­lentős mértékben hasznára vált. Ezért üdvözli az olasz kormány készségének minden megnyilvánulását, amely az ilyer, kölcsönösen előnyös kapcsolatok bővítésére és elmélyítésére irányul. Ha a csehszlovák kormánynak a köl­csönös kapcsolatok lényeges bővítése iránti tartós érdeklődése tevékeny megértésre talál az olasz kormány­nál, ez nézetem saerint jelentős hoz­zájárulás lesz a bizalom légkörének kialakításához, a nemzetközi feszült­ség további enyhítéséhez és a baráti együttműködés, megteremtéséhez az európai országok között, tekintet nél­kül társadalmi rendszerükre. Meggyő­ződésem, hogy Olaszország és Cseh­szlovákia nemzetei forrón üdvözölnék az ilyen fo-jlődést. Az NDK és a Lengyel Népköztársaság kormányküldöttségeinek közös nyilatkozata Berlin, (TASZSZ). — Amint az ADN sajtóiroda jelenti, a Német Demokra­tikus Köztársaság kormányelnöksége mellett működő sajtóhivatal jelentést tett közzé arról, hogy az Odera és *Jisa menti német-lengyel államhatá­rokról szóló szerződés aláírása ötödik vfordulőjával kapcsolatban a Lengyel lépköztársaság és a Német Demokra­kus Köztársaság kormányai küldött­šgeket cseréltek ki. A Berlinben és arsóban folytatott tárgyalások ered­énveként közös nyilatkozatot adtak , amely így szól: A Lengyel Népköztársaság küidött­sége és a Német Demokratikus Köz­társaság kormánya között a megálla­pított és meglévő német-lengyel ál­lamhatárról szóló szerződés aláírásá­nak ötödik évfordulója alkalmából le­folyt tárgyalások a kölcsönös megértés szívélyes légkörében folytak le. Ezek a tárgyalások kifejezésre juttatták a két ország meglévő és egyre szilárduló baráti, jószomszédi kapcsolatait. A tárgyalások folyamán újból hang­súlyozták, hogy a két nemzet baráti kapcsolatai elsőrendű fontosságúak az európai béke és biztonság szempont­jából és hogy az Odera és Nisa menti határokhoz való viszonyuk, amely a két nemzetet egybefűzi, egyúttal pró­baköve a békével és biztonsággal kap­csolatos állásfoglalásoknak is. Teljes a megértés abban, hogy az. Odera és Nisa menti békehatár meg­állapítása véglegesen meghatározza Németország és Lengyelország közös határait. Mindkét kormány kijelenti, hogy a varsói szerződés alapján ren­díthetetlenül harcolni fognak minden olyan kísérlet ellen, amely baráti kap­csolataikat megzavarná. Megtárgyalták a német és lengyel nép barátságának megszilárdítására és további együttműködésének bővítésére irányuló intézkedéseket és megerősí­tették mindkét kormány közös állás­pontját Németország békés és demok­ratikus újraegyesítésének kérdésében, az európai béke és biztonság biztosí­tásának és a nemzetközi feszültség enyhítésének kérdésében. A természetbeni fizetés elvei a iraktorállomások munkájáért A traktorállomások munkájának ter­mészetbeni jutalmazása a múlt évben hathatós mértékben járult hozzá a mezőgazdasági termelés növeléséhez. A természetbeni fizetés megszilár­dítja a traktorállomások és az EFSZ­ek, valamint az egyénileg gazdálkodó földművesek közötti kölcsönös együtt­működést. Hozzájárul ahhoz, hogy a szövetkezetesek és az egyénileg gaz­dálkodók a rendelkezésükre bocsá­tott gépi eszközöket a lehető legjob­ban kihasználják és biztosítsák föld­jeik magas hektárhozamát. Tekintettel azokra a jelentős fel­adatokra, amelyeket nemzetgazdasá­gunkban a természetbeni fizetésnek kell teljesítenie, az 1955. évben kibő­vítették a mezőgazdasági termékekkel való fizetés lehetőségeit. Ezáltal le­hetővé tették a szövetkezeteseknek és az, egyénileg gazdálkodóknak, hogy tel­jes mértékben érvényesítsék munka­bér kiegyenlítésüknek ezen előnyös formáját ama munkákért, amelyekre szerződést kötöttek a traktorállomás­sal. Melyek a természetbeni fizetés alap­elvei és mit nyújt az EFSZ-eknek és az egyénileg gazdálkodó földműve­seknek? Az egységes földmúvesszövetkeze­tek, amelyek a traktorállomások által végzett munkákra szerződést kötöt­tek, a munkabért természetben kötele­sek megfizetni. Az egyes munkák el­lenértékét azonban tetszés szerint akár mezőgazdasági termékekkel, akár készpénzben fizethetik. A gabonafélék közép- és mélyszántásáért, valamint a kombájnos gabonaaratásért a mun­ka ellenértékét gabonafélékkel kelt ki­egyenlíteni. A burgonya közép- és mélyszántását pedig burgonyával kell fizetni. A traktorállomások gépeinek hasonló munkájáért más termények­nél az EFSZ-ek és az egyénileg gaz­dálkodó földművesek tetszés szerint egyéb mezőgazdasági termékekkel is fizethetnek, például marha- és sertés­hússal, tejjel, tojással és készpénz­zel is A traktorállomások az EFSZ­ekkel az egyes munkákra szerződést kötnek, amelyben feltüntetik, hogy az elvégzett munkáért milyen termény­nyel fizetnek. E szerződés alapján a traktorállomás megbízottja az EFSZ elnökével kiszámítja, hogy az elvég­zett munkáért mennyi gabona, krumpli vagy egyéb mezőgazdasági termék jár. A természetbeni fizetés igen elő­nyös a szövetkezetesek és az egyé­nileg gazdálkodók részére. Ha az egy­séges földmüvesszövetkezetnek, vagy az egyénileg gazdálkodó földművesnek a traktorállomás munkájáért kész-, pénzben 1000 koronát kellene fizetnie, természetbeni fizetés esetén csak 800 korona értékű terményt kell adnia. Ez annyit jelent, hogy a szövetkezet vagy egyénileg gazdálkodó 200 koro­nát takarít meg. Hogy a természetbeni fizetés kö­vetkezetesen érvényesülhessen, az EFSZ-ek kötelező beadási normáit még 1954-ben csökkentették. Az állam azonban, hogy biztosítsa a központi alapok számára a mezőgazdasági ter­mékek szükséges mennyiségét, a kö­telező beadások normájának csökken­tését úgy szabályozta, hogy csak azoknak az egységes földművesszövet­kezeteknek van joguk a csökkentés­re, amelyekben a traktorállomások munkájáért járó természetbeni fize­tés nagysága gabonafélékből és bur­gonyából a beadási kötelezettségek­nek legalább öt százalékát teszi ki. Például: Annak az EFSZ-nek, amely­nek 500 métermázsa gabona és 100 métermázsa burgonya a beadási köte­lezettsége, legalább 25 mázsa gabo­nát és 5 mázsa burgonya természet­beni fizetését kell szerződésileg biz­tosítania. Azoknak az EFSZ-eknek, amelyek nem érik el ezt a megálla­pított viszonylagos magasságot, a Be­gyűjtési Minisztérium járási megha­talmazottja a kivetett gabona és bur­gonya beadási kötelezettségét 10 szá­lékkal emelheti. A természetbeni fizetésnél be kell tartani azt az elvet, hogy az EFSZ­ek és az egyénileg gazdálkodó föld­művesek először a múlt évről vissza­maradt tartozásukat egyenlítsék ki. Utána visszaadják a kölcsönkapott ve­tőmagot és az idei beadási kötele­zettség teljesítésével egyidejűleg ke­rül sor a traktorállomások munkájá­nak természetben való megfizetésére. A természetbeni fizetést viszonylago­san kell teljesíteni, úgy, ahogy a ga­bonafélék és burgonya beadását tel­jesítik. Ez annyit jelent, hogy a be­adási kötelezettség teljesítésével egy­idejűleg a természetbeni fizetéseket is ki kell egyenlíteni. Azokért a mun­kákért, amejyeket a traktorállomás ezén határidők után végez el, a meg­rendelő köteles a számla átvétele után 10 napon belül fizetni. A traktorállo­mások azon munkájáért, amelyért a megrendelő a megkötött szerződés alapján állati termékekkel, fizet, a szerződésben foglalt határidőre köte­les tartozását kiegyenlíteni, kivételes esetekben legkésőbb f. év. december 31-ig. A szövetkezetek és az egyénileg gazdálkodók természetbeni előlegeket is adhatnak a traktorállomásoknak. Az ilyen gazdaságok részére a fel­vásárló elismervényt ad ezzel a meg­jegyzéssel: „Előleg a gép- és traktor­állomások munkájára az 19 ... évi termés betakarításáért." Hasonló elis­mervényt küld a felvásárló az összeg átutalásánál a JNB pénzügyi szak­osztályának. A begyűjtők feladata, hogy minél jobban fokozzák a szövetkezetesek es egyénileg gazdálkodók érdeklődését a természetbeni fizetés iránt, mégpedig e fizetési mód elveinek alapján. A múlt évi tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy nem mindenütt szentelnek elég figyelmet e kérdésnek. A szö­vetkezeti tagokat és egyénileg gaz­dálkodókat nem tájékoztatják eléggé. Voltak esetek, hogy maguk a traktor­állomások dolgozói, a begyűjtési appa­rátus tagjai sem helyeztek kellő súlyt a fizetés ezen új formájának fontos­ságára. Nem ismerkedtek meg ala­posan és következetesen az előírások-, kai és az irányelvekkel. Szükséges, hogy a termésbetaka­rítás előtt az illetékesek megmagyaráz zák a természetbeni fizetés jelentősé­gét a szövetkezeteseknek és az egyé­nileg gazdálkodóknak is. Ha minde­nütt rendszeresen és következetesen törődni fognak a természetbeni fizetés helyes érvényesítésével, ha a trak­torállomások és a felvásárlók felkel­tik a szövetkezetesek és az egyénileg gazdálkodók érdeklődését a természet­beni jutalmazás iránt, akkor ez a módszer teljesíteni fogja fontos hiva­tását a mezőgazdasági termelés fej­lesztésében. Biztosítani fogja a mező­gazdasági dolgozók magas jövedel­mét. J. Šulek. A munkás-paraszt szövetség megszilárdítása A CSKP KB határozata, amely az egységes földmúvesszövetkezetek to­vábbi felvirágoztatását tartja szem előtt, e napokban a mezőgazdasági és ipari dolgozók vitáinak tárgyát képezi. Jozef Klouček karbantartó, a pardubi­cei III. típusú egységes földmüvesszö­vetkezet elnöke ezt mondotta a Cseh­szlovák Sajtóiroda tudósítójának: „A CSKP KB júniusi határozata szerint fogunk eljárni minden téren. A jövő­ben az állattenyésztési termelést két fő központban akarjuk összpontosítani — Dŕiteč és Počaply községekben, ahol 75 hektárnyi gazdátlan földet vettünk át. A szarvasmarhákat a par­dubicei megjavított közös istállókban helyeztük el. Annak ellenére, hogy a počaplyi földeken csak ősz óta gazdál­kodunk, közös munkánk eredményei már két középparasztot, Albin For­mant és Bohumil Löflert meggyőzték a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről. Más počaplyi földművesek is elhatá­rozták, hogy belépnek a szövetkezetbe. A közös istállóban elhelyezett gyönyö­rű állatok legjobban tanúskodnak a szövetkezeti gazdálkodás kiválósága- j ról. Szövetkezetünk a kezdettel szem­érdekében ben most csaknem kétszeres termés­hozamot ért el hektáronként. Ez a tény meggyőzően hat. Erről fogunk beszélni a közeli Brezany község föld­műveseivel, akik érdeklődést mutat­nak munkánk iránt és szövetkezetet akarnak alakítani. AZ OSTRAVAI KERÜLET textil­üzemeinek dolgozói helyesen fogják fel a munkások és földművesek közös útjának fontosságát, és arra töreksze­nek, hogy a CSKP KB határozata az EFSZ-ek további felvirágoztatásáról valóra váljon. A Pŕibor-Klokočovi morva-sziléziai szövőgyárak dolgozói elhatározták, hogy a bartošovicei védnökségi gazda­ságba a csúcsmunkák idején naponta 20—25 tagú brigádot küldenek, amely nemcsak a földeken, hanem a munka megszervezésében is fog ^segíteni. A krnovi S. K. Neuman-üzem Diev­či Hradba, ahol március óta dolgozik a Klement Gottwald vitkovicei vaskohó ifjúsági brigádja, kultúregyüttest kül­dött. A Místeki Slozan Nemzeti Vállalat dolgozói, akik védnökséget vállaltak a janovicei EFSZ felett, elhatározták, hogy Janovicébe kultúrbrigádot külde­nek. Ezenkívül a szövetkezetnek te­hénistállót segítenek építeni. A csúcs­munkák idején Janovicére brigádokat küldenek és ezzel biztosítják a gabona behordását. A CSKP KB-NAK az EFSZ-ek to­vábbi fejlesztéséről szóló határozatá­val a Záloží u Mostu-i Sztálin-üzem dolgozói is foglalkoztak, s egyes rész­legei védnökséget vállaltak a litvinovi és žetesi járás egyes EFSZ-ei felett. Jól teljesítik védnökségi kötelezettsé­geiket pl. a Ol-részleg dolgozói, akik a zateci járás Vysočany községében lévő EFSZ-szel működnek együtt.JEz év tavaszán a vysočani szövetkezetesek­nek tyúkfarmot építettek, megjavítot­tak 3 szekeret, 1 teherautót és 1 trak­tort. Kulturális összejöveteleket is tartottak és a szövetkezet kultúrhelyi­ségébe televíziós készüléket kölcsönöz­tek. Ezenkívül a földeken 6200 brigád­órát dolgoztak le és 36 hektárnyi te­rületről hordták be a lucernát. Termeljünk több rostnövényt Egyes termelök sokszor^hangoztat- | vés lenmagot kapunk mezógazdasá­ják, hogy a len olyan növény, amely sok munkát ad és kevés hasznot hoz. Ha megvizsgáljuk a körülményeket azt látjuk, hogy nem a növény a hi­bás, hanem a termelő, aki a len ta­laját nem készítette elő kellőképpen. Egyes gazdák a lent a legrosszabb földbe vetették, ahová nem mertek más növényt ültetni. Trágyázatlan földbe vetették a lent még akkor is, ha a termelőn;­k elegendő trágyája volt. A len naqyon értékes textilipari növény. Magját egyrészt vetőmagnak használjuk, másrészt elsőrendű olajat sajtolunk belőle. Mindeddig olyan ke­gunktól, hogy még vetőmagnak sem elegendő. így hát ipari feldolgozásra semmi som jut. Az egészséges len­mag átlagos termése egy hektárnyi területen mintegy 2 500 koronával nö­velheti a bevételt, miáltal megtérül a termelő munkája. Azonban nagyon fontos, hogy a lent tépés után ne hagyjuk soká feküdni. Legjobb egy­két napig hagyni, hogy elhervadjon és azután kévékbe kötve fel kell ál­lítani. Ott, ahol nagyon lejtős a len­föld és erős szelek fújnak, a terme­lők drótra helyezik a kévéket. A mag ez Ital megőrzi jó minőségét még esős időben is. Ha azonban a szála­kat a földön hagyják és eső jön, a len gőzölögni kezd, a mag meg; imlik, csírázásnak indul, értéktelenné válik. A CSKP X. kongresszusának hatá­rozata utasítja a mezőgazdasági dol­gozókat, hogy fokozzák a len begyűj­tésének és cséplésének gépesítését. E téren döntő szerepet játszanak a traktorállomások. A Turčianske Tepli­ce-i traktorállomás dolgozói a CSKP X. kongresszusa és az SZLKP februá­ri plonáris ülése határozatainak alap­ján a lentermelés fontosságának tu­datában szocialista kötelezettséget vál­laltak. Wagnerová Milana

Next

/
Thumbnails
Contents