Uj Szó, 1955. július (8. évfolyam, 157-183.szám)

1955-07-09 / 164. szám, szombat

1955. július 9. UJSZ0 I 5 A kassai kerület az aratás küszöbén AZ ARATÁS ÉS ÁLTALÁBAN a nyári munkák jó elvégzésében a gépesítésé a főszerep. Ezért a gép- és traktorállomásoknak az aratás és cséplés során döntő befolyásuk van. Ha a gép- és traktorállomások eddigi munkáját értékeljük, örömmel kell megállapítanunk, hogy munkájuk kerületünkben az utolsó év folyamán lényegesen megjavult. A gép- és traktorállomásokon uralkodó viszonyok rendeződtek és az állomások az idei aratásra és cséplésre jobban felkészültek, mint a múlt években. így pl. a királyhelmeci traktorállomásnak mind-a 18 kombájnja készen áll az aratásra. A traktorállomások technikusai és javító munkásai sikeres munkáján kívül az eredményt kedvezően befolyásolja a párt és a kormány gondoskodása a traktorállomásokról, amely különösen abban nyilvánul meg, hogy ipari üzemeink dolgozói a traktorállomások számára nagyobb mennyiségű új, nagyteljesítményű gépet készítenek és szállítanak, és hogy az iparból egyre több dolgozó érkezik a traktorállomásokra. A traktorállomások jó munkája azonban nemcsak a magasan fejlett géptechnikától, hanem a munka helyes szervezésétől is függ. A tavaszi munfták folyamán megállapítottuk, hogy a traktorállomások munkarendszerében a legnagyobb fogyatékosságok az agronómiai szolgálatban mutatkoznak. A bárcai traktorállomás agronómusának munkáját nagyon helyesen jellemezte Voldin elvtárs, bizottságunk aktív tagja, a Krásna nad Hornádom-i EFSZ elnöke, aki azt mondotta, hogy ez az agronómus öt hónap alatt csak kétszer volt a községben és akkor is csak a helyi nemzeti bizottság irodájában. Az öt hónap folyamán a szövetkezet földjein egyszer sem vplt. Nyilvánvaló, hogy a munka ilyen teljesítésével nagyon nehezen lehet a szövetkezeti tagokat és a földműveseket a traktorállomások igazi hivatásául meggyőzni és hogy az agronómiai^ szolgálat ilyen tevékenysége semmi esetre sem járul hozzá az agrotechnika fejlesztéséhez és a föld termékenységének növeléséhez. SOK ESETBEN ez az oka annak, hogy a szövetkezetek tagjai s az egyénileg gazdálkodók, bizalmatlanok a traktorállomással szemben. Hiszen tekintetbe kell vennünk, hogy a földművesek nagy többsége nagyon szereti a földet, s amíg egyénilecj gazdálkodott, földjeiről a rendes gazda odaadásával és szeretetével gondoskodott és a kistermelési lehetőségek keretében így is művelte meg. Helytelen volna meg nem látni ezt a tényt. Mi azt akarjuk, hogy a közös szövetkezeti gazdálkodásban n föld iránti szeretetet tovább fejlesszük, mert ez egyike a termelés gyarapítása feltételeinek. A rosszul végzett szántás, vagy más rosszul végzett munka a szövetkezeti tagok és földművesek körében jogos bizalmatlanságot váltanak ki a gépesítéssel 'szemben és a reakció malmára hajtja a vizet, amely szándékosan azt a hírt terjeszti, hogy a mezei munkák gépesítése rontja a földet. Előttünk azonban világos, hogy a gépekkel a földet nemcsak gyorsabban, olcsóbban és kevesebb fáradsággal művelhetjük meg, de egyben jobban is. Szükséges tehát, hogy a traktorállomások ag-ronómusa következetesen teljesítse rendkívül jelentős hivatását, olyan szakaszagronómusok példájára, mint amilyen a nagyidai Makó elvtárs. vagy a színyai, a perbenyíki és a kisgéresi agronómusok. A traktorállomások agronómusai munkájában még az is hiba, hogy nagyon sok az adminisztratív munka. Sok időt elvesz a különféle jegyzőkönyvek, jelentések és statisztikai kimutatások összeállítása, ami mind elvonja az agronómusokat a földeken folytatott operatív munkától. Ezenkív(T a szakaszagronómusok gyakori összehívása az állomás székhelyére, a „mezei munkák idején nagyon helytelen formája a szakaszagronómusok tevékenysége irányításának. Megállapítottuk ezt a poprádi járásban, ahol a szakaszagronó-nusokat a tavaszi munkák idején hetenként kétszer, mégpedig szombaton és hétfőn tanácskozásra hívták össze a traktorállomásra. Rá kell mutatni arra is, hogy a járási nemzeti bizottságok, különösen pedig mezőgazdasági ügyosztályai és felelős dolgozói, valamint a kerületi nemzeti bizottság tanácsának mezőgazdasági vezetősége nem irányítja a gép- és traktorállomások agronémusait feladatuk teljesítésére a mezőgazdasági termelés további fejlesztése érdekében. Az együttműködés a legtöbb esetben nsak az esetleges ellenőrzésre, a feladatok kitűzésére és az adminisztratív érintkezésre szorítkozik, nincs kiépítve azonban až élénk és rendszeres együttműködés a járási nemzeti bizottságok és traktorállomások között. TEKINTETTEL éppen a gép- és traktorallomások-'ágronómiai szolgálata munkájának említett hiányosságaira, a bizottság határozat elfogadását javasolja, amelyben a kerületi nemzeti bizottság tanácsát a gépesítési osztály útján utasítja, hogy még az aratás megkezdése előtt vizsgálja felül a traktorállomások agronómus.ainak munkatervét és készítse el a traktorállomások agronómiai szolgálata számára a technológiai eljárás konkrét munkairányelveit. A múlt évi tapasztalatok alapján vizsgálja meg az aratási munkákra való felkészültséget és oldja meg a szalma begyűjtésében és a gabonaszárításban mutatkozó technikai hiányosságokat a kombájnnal való aratásnál. A bizottság továbbá azt javasolja, hogy az aratás szervezési technikai biztosításának tervét egészítsék ki a cséplési tervvel azokban az egységes földművesszövetkezetekben, ahol a cséplés ezen módjához meg vannak a szükséges előfeltételek. Az ezidei aratás, cséplés és begyűjtés sikeres elvégzésének fontos feltétele a munkák helyes irányítása. Az irányítás sikere azonban attól függ, hogy milyen módot fognak alkalmazni és az irányitásnak operatív jellege legyen közvetlen a termelésben. Ez annyit jelent, hogy a szervezési technikai irányítás csúcspontjának a munkakörzetekben kell lennie. Aránylag jól szervezték meg a munkakörzeteket a poprádi "járásban. Szükségesnek mutatkozik azonban, hogy e járásban is kölcsönösen megszilárduljon a körzetben beosztott egyes dolgozók közötti együttműködés. Biztosítani kell a körzetbe beosztott dolgozók együttműködését a helyi nemzeti bizottságok tagjaival és tanácsaival, kiváltképp a helyi nemzeti bizottságok állandó mezőgazdasági albizottságaival. Kitartó munka eredménye Trencsén és Veliká között a széles mezők térségében fekszik a Malé Dálovce-i állami gazdaság. Csak néhány régi gazdasági épület emlékeztet már a múltra. A volt béresek szívesen feledkeztek meg a múltról, hisz nem volt abbarisemmi jó. Az éhség, egészségtelen lakások, különféle betegségek melegágyai voltak, amelyek közülük sokat sírba vitt. Ma azonban a dolgozók boldog otthonra találtak a gazdaságban. Fokozatosan növelik a hektárhozamokat, az állatok hasznosságát. Különösen a tejtermelés terén értek el szép eredményeket. Május 1-től a 7,6 literes napi átlagról, 10,1 literre emelték a tejhozamot. Azok a sikerek, amelyeket ebben a gazdaságban a tejtermelés terén elértek, nem véletlenek. E sikerek mögött emberek vannak, mint pl. Ján Palcsó, Štefan Pál és Stefan Takács, akiknek szorgalma határtalan. Jó munkájukért szép jövedelemben részesülnek. Ján Palcsó pl. havonta 1400—1500 koronát keres. A Maié Dálovce-i állami gazdaságon jól keresnek a többi dolgozók is. Mindnyájan sokkal jobban élnek, mint régen. A régi lakások helyén ma egészséges családi házak állnak. Pavel Filka. Tudjuk, hogy rendkívül nagyjelentőségű szerepet játszanak a falu megsegítésében a város részéről a védnökségi üzemek, kiváltképp a nyári mezőgazdasági munkák időszakában. Nemcsak a munkabrigádok részéről történő segítségről van szó a mezőgazdasági gépek és eszközök megjavításának formájában, hanem főként arról, hogy a védnökségi üzemek segítséget nyújtsanak a politikai nevelő munkában és az EFSZ-ek továbbfejlesztésére irányuló szervezésben. MEG KELL ÁLLAPÍTANI, hogy nagyon nehezen lehet olyan védnökségi üzemet találni, amely legalább hozzávetőlegesen teljesítené nagyon fontos küldetését. A kassai járásban, ahol a védnökségi tevékenységre a legnagyobb lehetőség nyílik, csakis a sörgyárról lehetne említést tenni, amelynek védnökségi községe Enyicke és a Beruházási Bankról, amely Saca község felett gyakorol védnökséget. A védnökségi üzemek túlnyomó többsége azonban nem teljesíti feladatát és egyes esetekben' szinte megdöbbentő ez a nemtörődömség, mert olyan üzemekről van szó, amelyekben erre minden előfeltétel megvan. így pl. a kassai Keletszlovákiai gépüzemek védnökséget vállaltak a baröai traktorállomás felett. Azonban azonkívül, hogy két üzemi traktort megjavítottak és hogy üzemükből egy dolgozót áthelyeztek a traktorállomásra a barcai traktorállomást hatékonyan nem támogatják. Az üzem védnökséget vállalt még Csanya község felett is. A védnökségi tevékenység e községben valóban mutatósan nyilvánult meg fúvós zenekar formájában úgy, hogy a község lakosai védnökségi üzemükkel együtt mentek a május 1-i felvonulás alkalmával. Ugy látszik, hogy a további védnökségi vállalkozásra várni kell a jövő május l-ig. Ha tárgyilagosan ítéljük meg a védnökségi üzemek tevékenységének ezt a nem kielégítő állapotát, a hibák okait nemcsak a védnökségi üzemekben, hanem a mezőgazdasági ügyosztályon is kell keresni. Tóbiás elvtársnak, a kerületi nemzeti bizottság tagjának teljesen igaza volt, amikor az utolsó ülésen rámutatott arra, hogy a nemzeti bizottságok mezőgazdasági osztályai és a tanácsok egyáltalán nem törődnek a védnökségi tevékenységgel. Erről mi, a bizottság tagjai egyes vizsgálatok alkalmával meggyőződhettünk. A VÉDNÖKSÉGI ÜZEMEK fokozott aktivitása érdekében, különösen most az aratás előtti időszakban, a bizottság javasolja azon határozat elfogadását, amely elrendeli a kerületi nemzeti bizottság tanácsának, valamint a járási nemzeti bizottságoknak, hogy még az aratás megkezdése előtt részletesen tárgyalják meg a védnökségi ténykedés állapotát és az aratás, cséplés és begyűjtés idejére védnökségi tervet készítsenek. A bizottság eddig nem foglalkozott az idei gabonabegyűjtés előkészítésével. Az idei gabonabegyűjtéssel kapcsolatban már most ki kell mondani azt az elvet, hogy a földművesek és a szövetkezetek elsősorban következetesen és mielőbb teljesítsék összes beadási kötelezettségüket és egyidejűleg biztosítsák a vetőmagalapot is. A technikai-szervezési intézkedések nem volnának elégségesek a nyári mezőgazdasági munkák sikeres elvégzésére. A teljes siker a jó politikai szervezési munkától is függ. Az aratásnak nemcsak a gazdákra, hanem egész nemzetgazdaságunkra nézve nagy jelentősége van és ezért a gyors és veszteség nélküli aratás nemcsak mezőgazdasági dolgozóink gondja, hanem mindnyájunké. A nemzeti bizottságoknak kell az aratási munkák szervezésének élén járniuk, minden községben, tehát azokban is, ahol nincs egységes földmű v esszövetkeze

t. A bizottság azt javasolja, hogy mindenütt, ahol meg vannak arra az előfeltételek, létesítsenek a helyi nemzeti bizottságok mellett működő aratási bizottságokat. Az aratási bizottságoknak feladata, hogy az egyénileg gazdálkodókat megnyerjék a közös aratásnak, hogy megyőződjenek a közös munka előnyeiről és megbarátkozzanak a közös gazdálkodás eszméjével. Michal Baran, mérnök a kassai kerületi nemzeti bizottság tagja. Az érsekújvári kombájnosok versenyfelhívása Az érsekújvári traktorállomás kombájnosai tudják azt, hogy nagy részben tőlük függ, hogyan végződik az idei aratás. Elhatározták, az idén úgy fognak dolgozni, hogy munkájukkal elnyerjék a szövetkezeti tagok elismerését. A nagy feladat sikeres megvalósítása érdekében a traktorosbrigádok kombájnosai versenyre keltek. A verseny feltételei a következők: Az S-4 kombájnoknál legalább 25 műszaki norma és az S-6-os kombájnoknál legalább 20 műszaki norma teljesítése. Ezen feladat teljesítésébe beszámítandó az is, amit az il'.étő kombájnos a járás területén kívül arat. Hektáronként minél több üzemanyag megtakarítása. A munkák jó elvégzése, a legalacsonyabb szemveszteség és a szalma gondos begyűjtése képezi a verseny gerincét. Az aratás folyamán rendsieresen fogják értékelni a verseny menetét. Bori Mihály és Tonka Imre tapasztalt kombájnosok, akik a múlt évben a legjobb eredményeket érték el, kötelezettséget vállaltak, hogy a múlt évben szerzett tapasztalataikat átadják a fiatal • kombájnosoknak és segítik őket. A fiatal kombájnosok az idősebbek mellett fognak dolaozni a tsoportban. A tapasztaltabbak segítségükre lesznek a géphibák eltávolításáben, ellenőrzik munkájuk minőségét. A fent említett kombájnosok felhívták Érsekújvár, valamint Szlovákia összes kombájnosait, hogy kövessék példájukat. Kapcsolódjanak be az országos versenybe, mely a legjobb kombájnos cím elnyeréséért folyik. Vágner Milena. A gépek egyre könnyebbé és gazdaságosabbá teszik a mezőgazdasági munkákat Choleba Béla, a kassai járási pártbizottság vezető titkára tanulmányúton volt a Szovjetunióban. Látott kolhozokat, szovhozokat a dúsan termő Ukrajnában. Aki osak hallásból és leírásokból ismeri a korszerű nagyüzemi mezőgazdasági termelést ,,a gabonagyárakai", az nem tud szabadulni az ott nyert behatások alól. Nemcsak a mi fogalmaink szerint elképzelhetetlen méretek, de a munka lendülete és a dolgozókat eltöltő lelkesedés ragadja magával azt, aki először lát valójában szocialista mezőgazdasági termelést. Choleba elvtárs tarsolya tele van Szovjetunióban nyert tapasztalatokkal, most akarja érvényesíteni őket a körzetéhez tartozó szövetkezetekben és a traktorállomáson. Első utja a bárcai traktorállomásra vezet. A brigád vezetők akti vájára érkezünk Bárcára. Bárány József igazgatót, Jamnickyt, a pártszervezet, és Kendert, az üzemi tanács elnökét nagy munkában találjuk. Jegyzetek, üzemi jelentések, könyvek vannak előttük. Ezekből ellenőrzik, hogy a versenyjelentésekbe nem csúszott-e hiba, nem szépítenek-e rajtuk valamit. A jelentések helytállók. Kender elvtárs až üzemi bizottság nevében közli Slivka Istvánnal, hogy brigádja nyerte el a versenyzászlót. A nyolc traktorosból áiló Slivkabrigád a migléci és kenyheci szövetkezetek földjén dolgozott. Felszántottak 187 hektár legelöt, elvégezték az összes hozzátartozó munkákat. A terv szerint 64 hektár krumplit, 78 hektár kukoricát kellett közönségesen ültetni. Mindkét munkát terven felül négyzetes-fészkesen végezték el. A terv önköltségre — beleértve a gépjavításokat is, 29 koronát ír elő. A brigád 19,30 koronára csökkentette az önköltséget. Üzemanyagban 5000 liter naftát takarítottak meg. Eredményeiket úgy érték el, hogy a március óta folyó versenyben minden munkára alkalmas idő percét, akárhányszor az éjszakai órákat és a vasárnapokat is kihasználták. Jól megszervezték munkájukat. Ha kellett, két váltásban is dolgoztak. Fej fej mellett haladtak a versenyben a Jamnicky-brigáddal. A lemaradás bosszantja ugyan Jamnickyékat, de elismerik, hogy a zászló jogosan illeti meg a Slivka-brigádot. Figyelmeztetik a győzteseket, hogy jól szorítsák markukba a zászló nyelét, mert a most következő aratási versenyben elviszik tőlük. Bárány igazgató ismerteti a soronlevő munkafeladatokat. Az állomással szerződéses viszonyban lévő szövetkezetekben, a legkisebbtől a legnagyobbig — kombájnnal fognak aratni. Egyes szóvetkezetek vezetői nehezen határozták el rpagukat az újításra. Az új mindig vajúdva születik. A szövetkezetek 30 százalékkal olcsóbban aratnak kombájnnal, mint az eddigi módon. A szövetkezetek gazdagodásának alapja a korszerű gépekkel végzett munka. A migléci szövetkezetben a számvetés után kitűnt, hogy azt a munkát, amit kézi erővel 575 munkaegységért végeztek el, gépi erővel mindössze 31 munkaegységbe került. Az ilyen megtakarítások koronában mutatkoznak, ami a tagok jólétéhez, gazdagodásához vezet. Choleba elvtárs egyes mozzanatokat beszél el arról, hogyan készítik elő a kolhozok az aratást. Örömmel hallgatják, hogy a kolhoztagok érdeklődéssel tekintenek mezőgazdaságunk fejlődésére. Üdvözletet küldenek szövetkezeti mozgalmunk úttörőinek. Mindjárt megvan a javaslat: köszönjük meg táviratilag a kolhoztagok érdeklődését. Jól esik látni a látható elégedettséget, ami kiül az arcokra. Stein Jenő. A nagymegyeriek kerültek a begyűjtési verseny éiére A 17. dekádban a nagymegyeri felvásárló központ és a járási miniszteri meghatalmazotti hivatal dolgozói kerültek első helyre a bratislavai kerületben. A június 20-i előírások begyűjtési tervét a járás disznóhúsból 110, marhahúsból 120, borjúból 90, tejből 127 és tojásból 95 százalékra teljesítette. Ezt a szocialista munkaverseny tette lehetővé, amelyben a begyűjtési dolgozók 80 százaléka vesz részt. Továbbá az is elősegítette, hogy az üzemi bizottság közösen az űzem vezetőségével, a havi taggyűlésein kiértékelte a szocialista munkaverseny eredményeit és a legjobb dolgozókat. A nagymegyeri járásban azonban még sokkal szebb eredményeket lehetne elérni, ha egyes begyűjtési dolgozók még az eddiginél is jobb felvilágosító munkát végeznének az egyénileg dolgozó parasztok között. Különösen azoknál a földműveseknél kell példás munkát végezniük, akik még meg sem kezdték egyes mezőgazdasági termékekből előírt tervük teljesítését. A járás EFSZ-ei és egyénileg dolgozó parasztjai között nagyon nagy a különbség. Míg a szövetkezetek ebben az évben minden egyes tyúktól 62 tojást és minden tehéntől 613 liter tejet adtak be az államnak, addig az egyénileg dolgozó parasztok csak 8 tojást egy tyúk után és 296 liter tejet tehenenként. A nagymegyeri járásban, ha minden begyűjtési dolgozó legjobb tudását viszi bele a munkájába és napról napra foglalkozik a földmüvesekkel, egészen biztos, hogy nemcsak a kerületben, de az egész országban is elsők közé kerülnek. Skulányik Benő, Bratislava