Uj Szó, 1955. július (8. évfolyam, 157-183.szám)

1955-07-06 / 161. szám, szerda

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1955. július 6. szerda 30 fillér VIII. évfolyam, 161. szám A mai számban: Pártélet (2. old.) A Szovjetunió Tudományos Akadémiája az atomerő békés felhasználásáról tanacs kőzik (3. old.) A moszkvai „Pravda" Eisenhower elnöknek a sajtóérte­kezleten tett nyilatkozatáról (4. old.) Walt Whitman emlékének (5. old.) I. Országos Spartakiád (6. old.) Helsinki után és Genf előtt Észak fehér városában, Helsin­kiben nyolcnapos munka után vé­get ért a világ 68 állama békekül­döttjeinek tanácskozása. A Kiállí­tási Palota nagy- és kiscsarnoka újra visszanyerte hétköznapi kül­sejét és a találkozás 1841 küldött­je repülőgépre, vonatra ült, hajó­ra szállt, hogy hazaérve meghir­desse a békeszerető népek akara­tát „A nemzetközi ellentéteket lé­pésről lépésre át lehet hidalni és akkor megvalósulnak a népek re­ményei." Történelmi jelentőségű meg­egyezések, Varsó és Bécs, Ban­dung, Belgrád és Moszkva előzte meg a helsinki találkozót, amelyet rövidesen a négy nagyhatalom kormányfőinek genfi értekezlete követ, hogy a tíz évvel ezelőtti potsdami találkozó után első íz­ben tanácskozzanak a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseiről, köztük elsősorban a világ békéjé­nek biztosításáról. A Messuhalliban összegyűlt bé­keküldöttek tisztában voltak azzal, hogy Helsinki nem adhat „utasí­tást" Genfnek, nem írhatja elo, miről tárgyaljanak, de tagadhatat­lan hogy Helsinki fórumot jelen­tett. amelyen a világ többségének véleménye és akarata kapott han­got. Alekszandr Fagyejev a hel­sinki Hesperia-parkban tartott be­kemanifesztáción százmilliók ne­vében elmondhatta, a népek nem akarják, hogy „minden idők leg­embertelenebb háborújának ve­szélye tornyosuljon gyermekeink bölcsője fölé". Százmilliók nevé­ben követelte a megegyezést. Százmilliók tekintete kíséri a gen­?i tárgvalásokat és ha akad va­laki. aki önző célokból meg akar­ja hiúsítani a tárgyalásokat, azt a földkerekség minden népe el­ítéli. mondotta a szovjet író. Utópiáról, lázálmok megvalósí­tásáról van-e szó? Határozott nem­mel felelhetünk. A helsinki béke­találkozó követelései a világköz­véleményt, a békeszerető népek [ akaratát juttatják kifejezésre: ' szembefordulást az erő politiká­jával, a katonai tömbökkel, a fegy­verkezési versennyel és az atom­háború borzalmas veszedelmével. Helsinki a különböző társadalmi rendszerek békés egymás mellett élése, a néoek önrendelkezési joga és biztonsága, a gazdasági és kul­turális kapcsolatok elmélyítése mellett szállt síkra és a felhívás­nak. amelvet a világ népeihez in­tézett, különös hangsúlyt ad, hogy a négy nagyhatalom kormányfői­nek genfi értekezlete előtt hang­zott el. Genfben láthatatlan ötödik partnerként ott ül majd a népek hékevágya, ez a láthatatlan nagy­hatalom, amely a tartós békét, a népek holnapjának biztonságát követeli. Helsinki a békeszerető népek eddig még nem tapasztalt nagy­arányú egységét bizonyította. Az egyes bizottságokban felmerülhet­tek véleménykülönbségek, de ezek csupán a békeküzdelem módsze­reire vonatkoztak. „Az alapvető kérdésekben, a béke, az együtt­élés, az atomfegyverek eltiltásá­nak kérdésében mindannyian egy­ségesek vagyunk" jelentette ki az elnöklő Kuo Mo-zso záróbeszédé­ben. És ez a lényeg. A népek egysé­ge. Ennek az egységnek nevében mondhatta ki Umberto Zappuli, az Olasz Kereszténydemokrata Párt ifjúsági szervezete nevében, hogy eljött, mert felismerte: itt az ide­je, hogy lebontsák a válaszfalakat a béke hívei között. „Olaszország katolikus ifjúsága úgy véli, hogy a proletármozgalmaknak és a ke­resztény irányzatoknak bizonyos alapvető kérdésekben, mindenek­előtt a béke védelmében együtt kell működniök." Az olasz békeküldött ezzel iga­zolta A. Kornyejcsuk ukrán írót is, aki a szovjet nép nevében az egység, az összefogás szükséges­ségéről beszélve kijelentette, hogy „a szovjet nép továbbra is szi­lárdan és következetesen állást foglal minden nép békéjének megszilárdítása, valamennyi vi­tás kérdés békés megoldása mellett a kölcsönös megegyezés alapján'.'. „A béke nem a „miénk" és nem az „önöké", hanem közös, és csak a közös célok meghatározása útján, e célok elérésére irányuló közös akciók révén biztosítható", jelentette ki d'Astier de la Vige­rie francia küldött. „A békeharc közös ügyünk, és szívünk együtt dobban", mondotta Csen Su-tung, a Kínai Országos Népgyűlés el­nökségének alelnöke. És a példák tucatjait idézhetnénk annak igazo­lásául, hogy a legkülönbözőbb po­litikai, társadalmi és hitfelekezeti csoportok vállvetve szállnak síkra, ha a béke megvédéséről van szó. Helsinki egyértelműen, egy aka­rattal utasított vissza minden ag­ressziót, egyhangúlag marasztalta el az amerikai erőszakpolitikát, de de nem ítélte el az amerikai né­pet — Rokonszenvet érzünk az ame­rikai nép iránt — mondotta Ilja Erenburg. a helsinki találkozó leg­ünnepeltebb szónoka. — Mi, szov­jet emberek különböző területe­ken akarunk működni az ameri­kai néppel, együttműködést aka­runk kiépíteni az európai kollek­tív biztonság megszervezésében. Itt az ideje, hogy leszámoljunk a „hidegháború" nemtelen hagyo­mányával, hogy együtt munkál­kodjunk, találkozzunk, barátkoz­zunk. A német kérdésről ugyancsak Erenburg mondotta ki a legdön­tőbb súllyal, a Szovjetunió min­dent megtesz, hogy az egyesülést minél közelebb hozza. Kaoru Jasui japán tudós meg­rendítő szavakkal ecsetelte a Hi­rosimára és Nagaszakira ledobott atombombák gyilkos hatását. A pusztulás szörnyű víziója után Leopold Infeld lengyel atomtudós szárnyaló szavakkal festette, mi­lyen mérhetetlen szolgálatokat vé­gezhet ez a démoni erő. ha az ember a békés építés szolgálatá­ba állítja. — Az atomerő húsz éven belül helyettesíteni tud — s ezzel az em­beriség számára feleslegessé tesz — majdnem, minden más energia­forrást. A fejlődés távlatai ezen a téren beláthatatlanok. Nem va-' gyok a szóvirágol^híve, de túlzás nélkül el lehet mondani: a békés célokra igénybe vett atomerő fel­szabadíthatja az embert a bibliai rege átka és kárhozata alól, hogy arca verejtékével kell megszerez­nie a mindennapi kenyeret. Eh­hez azonban mindenekelőtt a bé­ke biztosítására van szükség — mondotta Infeld. Hazánk dolgozó népének béke­akaratát a nagygyűlésen Josef L. Hromádka tanár, a Béke Világ­tanács tagja tolmácsolta. Beszédé­ben főleg a népek békés együtt­élése kapott hangsúlyt. — Szívünk óhaja, hogy német szomszédjainkkal békésen és jó barátságban együtt dolgozhassunk (Folytatás a 2. oldalon.) TETTEKKEL VÁLTJUK VALÓRA A KÖZPONTI BIZOTTSÁG HATÁROZATÁT! Az érsekújváriak már a búzát aratják Az érsekújvári szövetkezet tagjai tegnap 10 órakor 140 hektáron be­fejezték az öszi árpa aratását. Az aratást kombájnokkal és kévekötőkkel vé­gezték. A szövetkezet tagjai gazdag termést takarítottak be. A hektár­hozam eléri a 28 mázsát. A kombájn osok között Tomka Imre tegnap 180 mázsa árpát takarított be gépével. A kombájnokkal betakarított árpát mindjárt megtisztítják és beszállítják a felvásárló üzem raktárába. Ma diilg 600 mázsa árpát vittek az állam raktárába. Csütörtökön a búza aratását is megkezdik. Kilenc kombájn fogott hozzá a búza betakarításához. Búzából elsőnek ugyancsak az állam iránti kötelességüknek tesznek eleget. A szö­vetkezet állandóan új tagokkal gyarapszik. Ez év eleje óta 47 új tag lépett be a szövetkezetbe. Farkas Kálmán Árpából 26 mázsás átlagtermést várnak A perbetei szövetkezetesek igyekez­nek befejezni a növényápolási munká­kat, hogy az aratás alatt ne legyen rá gondjuk. A 250 hektár kukoricát, amelyből 210 hektárt négyzetesen ve­tettek, már kétszer megkapálták. A 32 hektár burgonyát, is kétszer ka­pálták és feltöltötték. A lucerna ka­szálásét és kazalozását is elvégezték. A hét elején megkezdték az őszi árpa aratását, s 26 mázsás átlagtermést várnak hektáronként. Jól szervezik az Szigl Mária kombájnnal arat Szigl Mária képviselőnő, a csaJló­közcsü tortoki traktoráöomás agronó­musa az aratás alatt kombájnnal fog dolgozni. Tavaly learatott és kicsépelt 93 hektárnyi gabonát. Ez idén sem akar lemaradni. • Szigl Mária, aki a Hadsereggel Együttműködők Szövetsége tagja is, már előkészítette az S-4 kombájnt, amellyel a legközelebbii napokban megkezdi az aratást. A malinovóá szövétkezetesek kérésére, az idén is náluk dolgoziik. A malinovóí szóvetke­zetesek tervbe vették egy 100 hektár­nyi terület kombájnos aratását és Szigl Mária kötelezte magát, hogy meghosszabított műszakban is fog dolgozni, hogy a munkát idejében el­végezze és bizalmukat megőrizze. Megkezdték a dohánytörést A muzslai dohánytermelő csoport tagjai Bagota Imre vezetése alatt már tavaly jó eredményt értek el a dohánytermelésben. Elsőkként fogtak hozzá a töréshez és 12—27 mázsás át­lag hektárhozamot értek el. A szerző­désen felül beadott dohányért 300 000 koronát kaptak. Ez idén még jobb eredményre számítanak. A dohányt idejében és alaposan megmunkálták. A T 12 típusú műszárítót már előkészí­tették. Ernest Čunderlík. aratási munkákat, s minden feltétel megvan arra, hogy a tervezett idő előtt elvégezzék. Az őszi repcét 20 hektárról learatták, s 13 mázsás hek­tárhozarnra számítanak. Eredetileg csak 10 mázsára számítottak hektá­ronként, de az 50 méhcsaládot idejé­ben ráengedték. Ezek elpusztították a kártevőket és a porozást is előse­gítették, ami a 20 hektár őszi repcé­nél 60 mázsa magot jelent. Beres Mihály, Perbe te. A studenkai egyénileg gazdálkodók közösen arat* nak és csépelnek A studenkai egyénileg gazdálkodó földműveseknek az idén több mint 160 hektárnyi területről keíl a gabo­nát learatni. Hogy az aratási munká­kat idejében elvégezzék, a helyi nem­zeti bizottság mezőgazdasági albizott­sága a földművesek segítségével el­készítette a gabona betakarítási ter­vét. A terv szerint a gazdák a rozs és árpa aratását július 25-én, a búza és zab aratását július 30-én kezdik meg. A gabonát legkésőbb augusztus 5-ig learatják. Az aratásban segítségükre lesz a butovicei traktoráHomás is. A gazdák a gabonát öt cséplési központ­ban gyűjtik össze, ahol 8 rendesen felszerelt cséplőgép ált rendelkezés sükre. Két szérűn még éjjed is fognak csépelni. Indulásra készen Alig néhány nap választ el attól az időtől, amikor Kelet-Szlovákiá­ban is teljes ütemben megkezdő­dik az aratás. A királyhelmeci traktorállomás az elmúlt évek tapasztalataiból le­vonta a tanulságot és sokkal job­ban felkészült az idén az aratásra és cséplésre, mint bármikor aze­lőtt. Igen fontos, hogy a mezőgaz­daság eme legfontosabb munká­ját, a terménybetakarítást, minden veszteség nélkül elvégezzék. A Következeti tagok, kis- és közép-' parasztok el is várják a GTÁ-tól, hogy jól felkészülve és üzemképes gépekkel végezze az aratást. A GTÁ dolgozói a kombájnok, az aratógépek és a traktorok javí­tásával már teljesen készen van­nak. Kilencven aratógép üzemké­pes állapotban vár az aratásra. A 18 kombájn — az állomás büszke­sége — szintén indulásra készen várja az aratást. Az északi járásók­ból is kapnák majd kombájnokat, ahol az aratás csak később kezdő­dik, úgy, hogy közel 30—35 kom• bájn fog a járás területén aratni. A cséplőgépek javítását szintén befejezték, kivéve néhány elevá­tort, melyeken kisebb javításokat kell még eszközölni. Jelenleg a már kiselejtezésre szánt 19 régi típusú traktort javítják. Ezeket a cséplésnél fogják majd felhasznál­ni, miáltal több traktor szabadul fel a tarlóhántásra és egyéb mun­kákra. A GTÁ dolgozói saját mun­kájuk mellett a járási felvásárló­üzem szárító- és tisztítógépeit is kijavítják. A gépek javítása Szepesi elvtárs műhelyvezető és Bednarik gép­technikus vezetésével folyik. Fi­gyelmük mindeme kiterjed. A legkisebb hibát is a leggondosab­ban kijavítják, s így biztosítják a terv egyenletes teljesítését. AZ aratás és cséplés idejére mozgó­műhelyt állították fel. (K. IÜ) Diákok a perbenyíki határban A reggeli nap első sugaraiban vidám csoport halad a perbenyíki állami gazdaság udvarából végig a jegenyeso­ron, a mező felé. Csengő kacajuk veri fel a csendet, melyet messzire visz a szél. Valamennyinek kapa van a ke­zében. A sárgatrikós, tornanadrágos lányok és fiúk tarka csoportján lát­szik, hogy nem a községből valók. Ugyan kik lehetnek? Ez sem marad sokáig titok, csakhamar megtudjuk, amint közelükbe érünk. A legelső, aki kimagaslik termetes alakjával közülül^ Sipos Béla, a bri­gádcsoport vezetője. Tőle tudjuk meg, hogy a 22 tagú csoport a rozsnyói ma­gyar tannyelvű pedagógiai iskola ta­nulói, akik egyhónapos nyári brigád­munkára jelentkeztek a perbenyíki állami gazdaságba. Eljöttek, hogy ki­vegyék részüket a mezőgazdasági munkából, de főképpen az aratásból és cséplésből. Mindjárt az első napon megkezdték a cukorrépa harmadik ka­pálását. Huszonkét ifjú — huszonkét kapás, minden várakozást felülmúló otthonossággal mozogtak a földeken. Meglátszik rajtuk, hogy tudnak és akarnak dolgozni s megállják a he­lyüket bármilyen munkában. Kovács Ilona, aki már az elmúH évben is itt volt brigádon, nagyon ügyesen kezeli a kapát. Boldogan mo* solyogva mondja: — Örömmel dolgozunk, mert tudjuk, hogy ezzel egész társadalmunknak szolgálunk — hangzanak határozott szavai. — Nagy kár, hogy csak egy hónapig tart a brigád — folytatja — mi szívesen maradnánk akár két hó­napig is. Ott látjuk a csoportban Huszár Piroskát, Gilányi Icát, Holec Jolánt és Kaskó Olgát, akik már a műit év• í ben is a brigád legjobb dolgozói közé tartoztak. Munkakekdvük ma sem csőkkent és most is példásan fognak dolgozni. Vannak közöttük olyanok is, akik most vesznek először részt brigádmun­kában. Kuruci Éva még sohasem járt Kelet-Szlovákiában. Úgylátszik, élenjá­ró lesz Éva, mert mindjárt ez első napon az élre állt. Az első évfolyam­beliek közül is van néhány a brigád­ban. Balázs Eszter és Gál Etet példa­képei a csoportnak, szinte ég kezük alatt a munka. Látszik, hogy öröm­mel, jó kedvvel dolgozik valamennyi. Mennyi öröm, mennyi boldogság, milyen nagy akarat és tettrekészség csendül ki szavaikból. Ezekkel a fia­talokkal — bízvást állíthatjuk —- min­den feladatot meg lehet valósítani. Kaszonyi István. *

Next

/
Thumbnails
Contents