Uj Szó, 1955. július (8. évfolyam, 157-183.szám)
1955-07-05 / 160. szám, kedd
yf 1955. július 5. ÜISZÖ ÁS Kóma— Vojvodina 4:5 (3:1) Rómában került sor a z olasz és jugoszláv csapat KK-selejtezö mérkőzésének visszavágójára, amely elé különösen sportköreinkben tekintettek nasy várakozással, hiszen a találkozó győztesével küzd majd a továbbjutásért az első fordulóban a Slovan ÜNV Bratislava együttese. A római mérkőzésen az otthoniak 18 perces játék után 3:0 arányban vezettek s már-már úgy látszott, hogy nagy gólarányú győzelmet aratnak, amikur a vendégek Krstics révén gólhoz jutottak. Szünet után a Róma újra eredményes volt. A játék további folyamán aztán egyre nyilvánvalóbb lett, hogy az olasz játékosok már nem igen bírják az iramot, ezzel sz-emben a Vojvodina erősíteni tudott és félórán belül négy gólt rúgott. Egyébként említésre méltó, hogy a szögletarány 7:0 voilt az olaszok javára. A mérkőzést 30 000 néző jelenlétében játszották az osztrák Steiner vezetésével. A két csapat így állt fel: AS Róma: Moro — Stucchi, CardarelU, Elwni — RoxtoteUft, GuUtaw — Chiggia, Pandolfini, Galli, Ventury, Nyers. Vojvodina: Risztics — Selena, Milovanov, Nikolics — Blaharics, Krstics II. — Roganovics, Rajkov, Boskov, Ivos., Krstics I. . Miután a KK-mérkôzés,éknél a két mérkőzés összesített eredménye számít, a Vojvodina 9:5-ös gólaránnyal jutott az első fordulóba és július 6-án saját pályáján küzd a Slo.van ÜNV Bratislava együttese ellen. A mieink már útnak indultak Novy Szádba, ahonnan — úgy reméljük, — olyan eredménnyel térnek vissza, arnely a továbbjutás alapját jelentheti majd a július 10-i bratislavai visszavágón. Wacker (Bécs)—Vörös Lobogó 2:2 (2:2) A bécsi Prater-stadionban 20 000 néző előtt a KK-selejtező másik viszszavágója döntetlenül végződött, akárcsak a Budapesten vívott első mérkőzés, úgyhogy a kupa-szabályzat értelmében harmadik találkozóra került sor, amelyről azonban lapzártáig nem kaptunk jelentést. A két megegyezett abban, hogy ezt a mérkőzést is Bécsben játsszák s így a bécsi Prater-stadionhan bonyolították le. A két csapat összeállítása a 2:2-nél ez volt. Vörös Lobogó: Fazekas — Kovács II., Börzsei, Lantos — Kovács I. Zakariás — Sándor, Hidegkúti, Palotás, Kárász, SzimcsáK, Wacker (Bécs): Pelikán — Chalupetzky, Kollniann, Foreth — Koslicek I., Wolf — Kaubek, Wagner, Brousek, Koslicek 11. Haummer. Góllövők: Chalupetzky, (öngól), Kovács II. (öngól), Kauhek, Hidegkúti. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom egyik csoportjának felvonulása. Külföldi hírek ós eredmények A meIbour«ei olimpia szervező bizottságának közlése szerint az 1956. évi nyári játékokra meghívott 85 ország közül eddig 45 jelezte részvételét. A legutóbbi helsinki olimpián 69 ország versenyzői indultak. A Szovjetunió vízilabda válogatottja a visszavágón is legyőzte Jugoszlávia csapatát. A mindvégig érdekes és változatos mérkőzés eredménye 4:2 (0:0) volt. Góldobó: Gvaharija (2), Agilev Mavenieradze, 111. Cipci és Siliak. Az angol Hewson és Chataway szombaton Aldershotban világcsúcskísérletet tett az WQ m-es, 111. 1 mérföldes síkfutásban. Egyik kísérlet sem sikerült: Hewson ideje 2 p 02,2 mp, Chatawayé pedig 4 p 00,8 mp volt. Az osztrák labdarúgó-szövetség szűkebb elnökségi ülésén kimondták: megszüntetik a hécsi stadionban a teraszüléseket, hogy megakadályozzák rendzavaró nézőknek a pályára való bejutását. A döntésről értesítik a Nemzetközi Labdarúgó Szövetséget. Drezda: Gwardia Varsó— Dynamo Drezda 4:2 (0:1). Nemzetközi labdarúgó-mérkőzés. Moszkva: Szpartak Moszkva—Partizán Belgrád 2:1 (1:1). Nemzetközi labdarúgó-mérkőzés. Julinho, a brazil válogatott jobb' szélsője elfogadta a Fiorentina olasz labdarúgó-csapat ajánlatát. Julinho egyesülete jóváhagyta a szerződést, i ugyanakkor Vidalt és Grent a Florentin* átengedi más egyesületeknek. Az osztrák labdarúgó válogatott még három mérkőzést játszik az 1955ös évben: október 23-án Magyarország csapata ellen Budapesten, október 30-án Jugoszlávia ellen Bécsben, "november 83-án Wales csapata ellen (Wrexhamban). Magyarország osapatával az 1856-qs évben április hónapban kívánnak Bécsben mérkőzni. A? osztrák szövetség vezetősége — mint az QF8 hivatalos lapja köz.li — meg,bízta Frey igazgatót, hogy ebben az ügyben folytasson tárgyalásokat azhogy 1EI56 októberében az osztrák szövetség szeretne visszavágót játszani a magyar csapat ellen. Periszkóp és lovaglóülés ,.. Ember einber hátná nyüzsög a Vencel tér széles járdáján. Alig van mofccanásnyi hely. Minden szem az úttestre szegeződik, amelyen hömpölygő, folyamként, végeláthatatlan sorokban menetelnek a spartakiád gyakorlatozóinak tízezrei. Be boldog most az, aki korán elfoglalta helyét az első sorokban. De mit csináljanak a hátulállók, hogy ők is valamit lássanak?! Vannak — főleg a száznyolcvan centiméteren felüliek — akik lábujjhegyre ágaskodva állnak órákhosszat. Sok gyerek a fák zöld lombozata megül kandikál ki kíváncsi szammel. S a többiek? Ha nincs is már több. s?ék, üres láda és más alkalmatosság, amelyre felállva legalább egy lejjel lehet kiemelkedni a tömegből, a prágaiaknál nincs hiány a leleményességben. Előkerültek az összes tükrök. Láttam tucatjával kis, npi tükröcskéket és komoly nagy tükrö ket, amelyekbe többen is néztek. A technika egyszerű. Háttal állnak az úttestnek s magasratartott kezükben felcsillan a szépség tükörképe. A Paríž kávéház előtt, tán 70— 80-an állnak így. Itt már 'komolyabb dologról van szó! A kávéház eisöemeleii nagy üvege szinte a televíziót helyettesíti. Továbbmegyek. Idősebb bácsika ájil a házfal tövében. Előtte háromlábú, vagy harmadfél méter majjas fura szerkezet. Közelebb lépek. Oh, itt már korszerű műszaki eszközökkel dolgoznak. Periszkóp! Ezután már meg sem lepődöm azon, hogy a Vencel téren megismerkedhetem a látcsövek minden fajtájával, a kis színházi gukkertől kezdve, egészen a kiságyú nagyságú tengerész-látcsőig. S; a végén találkoztam a legegyszerűbb, de a legnagyobb áldozattal jár4 megoldással. Néhány erősebb és vállalkozóbb szellemű ember nyakában lovagíóülésben, boldog mosollyal arcán ül a társuk. Aki lent van, az nem l^t semmit, de sebaj! Kis idö múlva fordul a kocka és így mindkét fél elégedett. Prága népe és a köztársaság minden részéből idesereglett emberek ezen a napom mindenáron látni, csodálni, ünnepelni akartak. S nem csalódtak. Mert ennél színpompásabbat, ennél lelkesítöbbet Prága még nem f látott. G. I. STRAHOV Köztársaságunkban az utolsó hetekben a Strahov szót ejtették ki leggyakrabban. Remélem mindenki tudja, hogy a strahovi stadion az I. Országos Spartakiád színhelye. Strahovnak hívták már a legrégibb időkben is azt a hatalmas térséget, amely Petrín és Pohofelec között terül el. Gazdag agyagbányák voltak itt valaha. Ebből a strahovi építkezési anyagból épült fel az ún. román Prága. Még sokkal későbben is bányásztak itt agyagot. A XII. században vetették meg az alapját a híres strahovi kolostornak. E.nnek pompás épületeiben jelenleg a Nemzeti írásművészei Kincsesháza nyert elhelyezést- A réfli krónika feljegyzései szerint a XIII. század végén szélmalom is volt a Strahovon. Érdekes, hogy később, amikor Prága rohamos fejlődésnek indult, a strahwi térség kihasználatlan, puszta terület maradt, még a városi erődítmények övezetébe sem vonták be. IV. Károly uralkodása idején, a XIV. században, messze, keletről jött szőnyeg,kereskedők ütötték fel itt sátraikat. A XIX. században néhány kisebb egyéni építkezéshez fogtak, de ezeknek ma már csak emléke él. A vo,lt agyagbányák környékén a társadalom kivetettjei húzódtak meg. Ott bújkáltak azok, akik ellentétbe kerültek a törvénnyel. Sokakat pedig a nyomor hajtott oda. A századforduló előtt katonai gyakorlótér volt. Strahov testnevelési és soprthagyománya alig negyedszáz éves. A Strahov elnevezés eredetéről feltételezik, hogy a nagy térség Strah nevű tulajdonosától kapta nevét. Valószínűbb az a magyarázat, hogy a „strahov" (órtanya, őrtorony) szóból származik. Akár így van, akár úgy van: a strahovi stadion ma a csehszlovák tömegsport világraszóló sikereinek büszke színhelye. J—ó (8) Ignat Ignatovics elfehéredve ül a helyén, bajsza égnek áll. Fegya kiöntötte a tintát az asztalra- Ekkor ismer^ kedtem meg Nasztya még egy jellegzetes tulajdonságával, a hangjával. Eddig mindig csak halkan beszélgetett velünk, de most kitört, micsoda hang derült ki róla. Ilyen kislánynak a hangja is vékonyka kellene hogy legyen, de neki mély hangja van, s valamkfurtsa rekedtség bennei Látom, hogy fehér izzásig hevítettük a dolgot, hát megszólalok: — Menjen ej, ne zavarjon bennünket... Arkagyij azt kiabálja: — Maga vagy végezze a dolgát, vagy menjen el végleg a gépállűmasról, de legalább bennünket ne zavarjon a munkában! Sehová se megyek! — feleli — és elvégzem a munkámat, akárhogy is zavarnak benne!... Megígérte hogy megint panaszt tesz ellenünk a kerületi pártbizottságon és elment. Beszélni se tudunk, csak nyakaljuk a vizet a korsóból. Végre Ignat Ignatovics magához tért és ezt mondta: — Hát nagyon nagy bajt azért még nem látok, de egy kis alattomos bajkeverő azért már jelentkezett a gépállomásunkon! — Nesze neked — gondoljuk — a kis jámbor! Csak ült, ült, pislogott, pislogott... Ide vezetett az ülés, meg a pislogás! Kiülte! Kipislogta! Azt gondoltuk, ennél rosszabb már nem lehet. De kitűnt, hogy csak a virágokat nyújtotta át nekünk, 8 gyümölcse csak aztán jatt. A kerületi pártbizottságnak megírta az esetet, de az első titkár valahol éppen úton volt. így hát ez a dolog nem haladt és Nasztya más ügyekben kezdte kimutatni a foga fehérét. Olyan volt ez, mintha sokáig, sokáig gondolkozott volna, amíg végül js döntő elhatározásra jutott, pontot tett á GALINA NYIKOLAJEVA: Elbeszélés a gépállomás igazgatójáról meg a főagronómusról mondat végére és teljes gőzzel nyílt harcba indult, s méghozzá valami furcsa vakmerőséggel és derűvel. Nincs olyan nap, hogy valami kellemetlenségünk ne lenne a gépállomáson. Elhatároltuk, hogy elhalmozzuk munkával, ne legyen ideje mindenféle szamárságot kitalálni. Rábíztam, hogy ő vezesse az egész statisztikát. Gondoltam magamban, hadd üldögéljen a százhúsz paragrafusos kérdőívek mellett, majd csak lehűl egy kicsit! De se a kerületi pártbizottságnak, sem a területnek nem készített el egyetlen egy jelentést sem. Nekem meg csak úgy zúdul a nyakamba a szidás! Megparancsolom neki, nem engedelmeskedik, nem csinálja meg a jelentést. Végül is behivatom végső beszélgetésre. Bejön vidáman, mosolyogva, mintha mi sem történt volna— Milyen alapon tagadja meg a rendelkezéseimet, s nem adja be a jelentést? — kérdezem— Nagyon buták a kérdések a jelentésben — fejeli. Azt mondom nekj: — Engem utasított a kerület... Milyen módon nem teljesítem én a terület utasításait? — Nagyon egyszerűen — felel). — Éppúgy, ahogy én nem teljesítem a maga utasításaitÉs mindehhez meg a szemembe is nevet! Nyilvánosan írásbeli megrovásban részesítettem. De Nasztya rövidesen nemcsak az agronómiai kérdésekbe, hanem a műszaki részleg munkájába is kezdett beleavatkozni. Azt követelte, hogy szántás idejére biztosítsuk az eltörött részek azonnali kicserélését. — S ne várjunk szántás közben amíg megjavítják, hanem azonnal cseréljük ki Őket tartalék szerkezeti egységgel., • Ehhez azonban arra volna szükség, hogy legyenek tartalékban szerkezeti egységeink, bizonyos alkatrészekkel pedig nem rendelkezünkNasztya azt követeli; — Gondoskodjanak *Vóla, hogy legye^ nek! — Honnan szerezzem b e, ha az elláté szerveknek sincs? — kérdezem. — És mi történik akkor, ha szántás közben törnek el? Erre Arkagyijhpz fordult: — Miért ne készítenénk el ejgre, főmérnök elvtárs? Arkagyij azt feleli: — Igen sok fáradságba kerül, sokkal drágább lenne és minőségileg is gyengébb- Különben is előforduiWat, hogy nem lesz semmiféle töfésNasztya így; — Egy történet jut eszembe magukról — mondja- — Azt mondja az anya a lányának: „Mosd meg a nyakadat, vendégek jönnek I' 1 Azt feleli rá a lánya: ,,És hogyha nem jönnek, akkor itt ülhetek, mint egy hülye, megmosott nyakkal?" Arra kéri m<fgukat a főagf-onómus, hogy gondoskodjanak allíatfészekről a törések esetére, maguk meg azt felelik: ,,és hogyha ezek az alkatrészek nem fognak eltörni, akkor úgy ülhetünTí, mint... a tartalékalkatrészekkel?" Arkagyij elfehéredett: — Én se hülyézek le senkit, de magamat se engedem hülyének nevezni' Nasztya m eg csak nevet: — Én nem is ímegtem annak, Ilyen kihívó, ilyen gonosznyelyű, semmitől sem félő lány lett a mi kis jámborunkból, hogy csak keserűséget okoz nekünk! És minden nap ha nem a?, hát valami más! Egyszóval jó kis hangulat teremtődött nálunk, a gépállomáson' Végül hehjvott magához a kerületi pártbizottság elsp titkára, Rucsénko. Természettől fogva vidám, munkaSzerető, gyorselhatározású ember. Csúnya areťj, de igen szimpatikus. Telt ajka rni nően pillanatban nevetésre kész. Húsos, mpzgékony orrcipipák s nagy szemei, mint két szemafor- Általában gyorsan, 'sokat tréfálkozva beszél, de most sötétebb a viharfelhőnél is ... — Itt volt nálam — montjja — az agronómusnőjük. Megint ennek a vetésforgónak a kérdését vetette fel. Azt mondom: — A vetésrorgót jóváhagyták, a vptés már jtt van az errunk előtt. Idő sincs már erre, m eg aztán nem is akad senki, aki megengedné, hogy ezt megváltoztassuk- Ezenkívül pedig — mondom — 'áíja. maga csak egy negyedórát beszélt ve|e, már is, egészen ki van kelve magából. Mi P edig nap mint nap kínlódunk vele. Vigye el tőlünk, amíg meg nem szökünk tőle, mj mindnyájan. — Nem — mondja —, egyelőre n e siessünk a következtetések levonásával. Figyeljük meg a dolgokat. Vannak kérdések, amelyeket gyorsan kell eldönteni, de vannak olyanok, amikkel úgy kell bánni, ahogyan a közmondás is mondja: „Hétszer gondold meg, s csak egyszer cselekedj!" ɧ még azt is tanácsolta, hogy menjek el ajokha a gyenge, elmaradt kolhozokba, amikért Nasztya olyan nagyon harcol, nézzem meg, gondoljam meg a dolgokat. Tervekkel felfegyverkezve beültem a kocsiba és elmentem az „Qktóber"be. Egészen új, most kinevezett elnö: kök van, fiatal ember, egyenest a kolho?einökök háromesztendős iskolájáról jött. Odamegyek a há?áh0í, velem sžemhen zokogva lép ki yarvara brigád? vezetőnő, egy özvegyasszony. A szom-r szédok megmagyarázzák,- hogy nagy családi vihar van az elnöknél, el akarja venni Varvarát feleségül, de az' anyja nem akarja, mert Varvara idő= sebb nála és két gyereke van. 'Belépek a házba, a csetepaté kellős közepébe. t!l az Öregasszony a szoba közepén és csak úgy kelepel, mint 3 golyószóró: — Milyen feleség lenne ez neki? Ez a vén, vaksi, görbeláhú — ez feleség? Ez egy halom dögvész, de nem felér ség! Az elnök csak ül lehajtott fejjel, mellette ott áll Nasztaszja meg Szít lantyjj apó. Beléptem, köszönök. Kérem, hpgy ne zavartassák magukat, folytassák csak a dolgukat. Azt mondja az öregasszony. — Miéft zavartatnám magam, zavartassa magát az ott! Az elnök Nasztaszjára néz és rer ménykedve mondja: — Rám nem hallgat, talán magára hallgatna, Nasztaszja Vasziljevna. Nasztaszja már ott is van az öregasszony mel'ett- Aföleli rábeszéli: — Maga mindig psak Olgát szeretné hozzáadni- Olga rosszfelé vinné. Ptäppiásra tanítaná- Varvara meg a helyes útra vezetné. Sokáig beszélt és nagyon elcsodálkoztam rajta, hogy úgy hallgatják, mint egy idősebb vezetőjüket. Az Öregasszony is elcsendesedett, elpityeredett, /Folytatjuk.)