Uj Szó, 1955. július (8. évfolyam, 157-183.szám)

1955-07-30 / 182. szám, szombat

4 UJSZ0 1955. július 28 . A. Eden nyilatkozata London, július 28. (TASZSZ) — Amint már jelentettük, A. Eden jú­lius 27-én az alsóházban nyilatkozott a négy hatalom kormányfői genfi ér­tekezletének eredményeiről. Július 27-én a miniszterelnök az al­sóházban kijelentette, hogy a távol­keleti problémákat Genfben nem hiva­talos üléseken tárgyalták meg. Július 27-én Sir Anthony Eden az alsóházban bejelentette, hogy Bulga­nyin marssal és Hruscsov, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának titkára elfogadták a meg­hívást Angliába a jövő év kezdetére. A brit miniszterelnök ezt az alsó­házban a genfi értekezletről szóló vita folyamán jelentette be. Felolvasta a közlemény szövegét, amelyet a genfi értekezleten elfogadtak és amelyet közzétettek Moszkvában is. A közlemény rámutat: „Bulganyin úr, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és Hruscsov úr, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja elfogadták Sir Anthony Eden meghívását, amelynek alapján a jövő év tavaszán az Egyesült Királyságba látogatnak." Herbert Morgisson, az ellenzék ve­zetőjének helyettese mindjárt üdvö­zölte Sir Anthony Eden bejelentését. „Örülünk, hogy jönnek. Reméljük, hogy elég időt fognak Itt tölteni, hogy kölcsönösen megismerhessük egy­mást." A miniszterelnök bejelentését a par­lament mindkét pártja az egyetértés hangos megnyilvánulásaival fogadta. Eden azt mondotta: „Ügy vélem, hogy az alsóház e láto­gatás hírét örömmel fogadja. A par­lament és az ország ezt olyan lépés­ként üdvözli, amely hozzájárul a köl­csönös bizalmatlanságnak — amelyet hidegháborúnak .nevezünk — felszá­molásához." A genfi értekezletről Sir Anthony Eden következőket mondotta: „Ez az értekezlet észrevehetően megváltoztat­ta a nemzetközi kapcsolatok légkörét." Kétségtelen, hogy Németország helyzete ma elsőrendű fontosságú kérdés Európában. „Míg Németország ketté van osztva, nem lehet igazi biztonság vagy köl­csönös bizalom Európában" — jelen­tette ki a miniszterelnök. Hangsúlyozta, hogy a r.yugati hatal­mak nézete szerint Németországnak egyesítése után magának kell dönte­nie. A nyugati hatalmak nem állítják, hogy Németországnak minden esetre be kell kapcsolódnia az Északatlanti Egyezmény szervezetébe. „Még mindig azt a nézetet valljuk, hogy helyes az a terv, amely szerint Németországnak lehetővé tennénk a szabad választásokat, de természete­sen elismerjük, hogy vannak más né­zetek is, amelyeket mérlegelnünk kell" — tette hozzá a miniszterelnök. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov angliai meghívásának külföldi sajtóvisszhangja A Csehszlovák Nemzetgyűlés küldöttségének magyarországi tartózkodása A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége ülést tart London, július 28. (TASZSZ) — A brit közvélemény nagy érdeklődéssel üdvözölte annak hírét, hogy N. A. Bul­ganyin és N. Sz. Hruscsov elfogadták A. Eden meghívását, hogy a jövő év tavaszán Angliába látogassanak. Az alsóházban ezt a hírt, amelyet Eden miniszterelnök jelentett be, viharos tapssal fogadták. >A „Times" parla­menti tudósítója rámutat, hogy a vi­haros taps a miniszterelnök hangját megszakította és bejelentése után új­ból felviharzott a taps. A tudósító azt írja: „A képviselőkben ez a hír két­ségtelenül mélységes megelégedést keltett." Valamennyi londoni napilap érdeklő­désének középpontjában áll a szovjet képviselők angliai látogatása, amelynek hírét első oldalaikon nagy címekkel közlik. A lapok közzétették a szovjet vezető tényezők fényképeit is és szer­Ä szlovákiai magyar dolgozók kö­rében nagy az érdeklődés a közelmúlt­ban megjelent Gottwald müvek első kötete iránt. A könyv utáni nagy ke­reslet nem véletlen. Propagandistá­ink, pártiskoláink s nem kevésbé a szlovákiai magyar dolgozók régi óha­ja valósult meg a Gottwald müvek magyar fordításának kiadásával, ame­lyet mindannyian nehezen nélkülöz­tünk. E napokban jelent meg Szlovákia Kommunista Pártja Története Intéze­tének kiadásában Klement I Gottwald Műveinek második kötete magyar nyelven. A mű Gottwald elvtársnak az 1930 januárjától 1931 márciusáig terjedő időből származó cikkeit és beszédeit tartalmazza. Ez az időszak pártunk történetének rendkívül nehéz és mozgalmas időszaka volt. « * * * Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak V. kongresszusa után pártunk leküzdi a likvidátorok és renegátok romboló örökségét, megsemmisítő ve­reséget mér jilekék kártevő csoport­jára és Klement Gottwald vezetésével folytatja szívós harcát a párt bolsevi­zálásáért. A burzsoázia felismeri _a veszélyt, melyet az új gottwaldi vezetés jelent osztályuralma számára, s ezért kö­nyörtelenül ráveti brutális elnyomó apparátusát a kommunista pártra. A kommunista gyűléseket feloszlatják, lefogják és bebörtönzik a kommunis­tákat, belelőnek a_ tüntető tömegekbe, a párt lapjait cenzúrázzák és elkoboz­zák. Sőt, Gottwald elvtárs és a többi kommunista képviselők parlamenti be­szédeit is cenzúrázzák. kesztőségi cikkeik kedvező hangon ír­nak róluk. A sajtó hangsúlyozza, hogy a hivatalos szovjet képviselőknek ez az első látogatása a nagy nyugati ország­ban. A „Daily Mail" diplomáciai megfi­gyelője kijelenti: „Londonban ezt a lá­togatást a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok egyik legfontosabb ese­ményének tartják a háború befejezése óta..." „A miniszterelnök kezdeményezését, aki ezt a javaslatot Genfben tette — írja a „News Chronicle" — mindenkép­pen üdvözölni kell..." * * * Párizs (TASZSZ) — A párižíi napi­lapok első helyen közölték annak hí­rét, hogy N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov elfogadták A. Eden meghí­A burzsoázia ebben az időben egy­re jobban elmélyülő súlyos gazdasági válsággal küzd, mely Csehszlovákia dolgozóinak százezreit dönti munka­nélküliségbe és nyomorba. Meg akar­ja fosztani a dolgozó népet attól, ami neki a legdrágább — a párttól. Cseh­szlovákia Kommunista Pártját térdre akarja kényszeríteni, meg akarja sem­misíteni. Az üldözés és terror azon­ban nem törte meg, de inkább meg­acélozta a pártot. Csehszlovákia dol­gozói lelkesen sorakoztak az új gott­waldi pártvezetőség mögé. „Mi — mondja Gottwald elvtárs a parlamenti szószékről — megmutatjuk a dolgozó tömegeknek az egyetlen utat, amely kivezeti őket a mai nyo­morból és Válságból, megmutatjuk az egész kapitalista rendszer megsemmi­sítéséhez vezető utat, a hatalomért folyó harc útját. Végül megmutatjuk a munkásoknak és parasztoknak, hogy miképpen oldjuk meg mi a válságot. Ügy oldjuk majd meg, hogy első­sorban kisajátítjuk a kapitalisták, a nagybirtokosak vagyonát s a banko­kat ... És ezért a kiútért, a válság ilyen megoldásáért fogunk harcolni a végsőkig". (Klement Gottwald Művei, II. kötet, 219—220 oldal.) Gottwald elvtársnak eme határozott harcos szavai, a válságnak . bolseviki úton való megoldása nagy visszhangra találtak a kizsákmányolt dolgozfck kö­rében és a gazdasági válság következ­tében munkanélkülivé vált százezres tömegekben. Pártunk elszántan vezette a dolgozó nép harcát a napi követelé­seken keresztül a végcél felé, a pro­letariátus felszabadulása felé. S a párt ebben a harcában nem lankadt sem az üldözés, sem a börtön ellenére. ..Meggyőződésünk — folytatta Eden —, hogy az európai biztonság lehetet­len a kettészakított Németország alap­ián. Ebben rejlik a közöttünk levő jelenlegi mély ellentét oka. Azonban lehetőnek tartom, hogy megtaláljuk a kiutat." Sir Anthony Eden ezután a leszerelés kérdéséről beszélt, majd annak az óhajának adott kifejezést, hogy elég időt szenteljenek Oroszország és a Nyugat nemzetei közötti kapcsolatok kibővítése kérdéseinek. A miniszterelnök a továbbiakban kijelentette, hogy a távol-keleti hely­zet „veszélyesebb" mint az európai helyzet. „Ha így is van, mégis csak vannak olyan diplomáciai jellegű problémák, amelyeket az idő orvosol és ez a probléma is ezek közé tartozik." Eden hangsúlyozta, hogy az Egye­sült Államok és Kína képviselőjének tárgyalásain, amelyek augusztus 1-én kezdődnek Genfben, „néhány elsőrendű fontosságú gyakorlati kérdéssel fog­nak foglalkozni' és ez hasznos kezdet lehet." A miniszterelnök az értekezleten nyert személyes benyomásairól a kö­vetkezőket mondotta: „Ügy vélem, hogy enyhítettük a feszültséget és olyan helyzetet alakítottunk ki, amely­ben a külügyminiszterek ez év őszén megkezdhetik az elsőrendű fontosságú politikai problémák megoldását." vását Angliába. A külpolitikai megfi­gyelők egyhangú nézete szerint ez a tény nagy nemzetközi fontosságú. Az „Aurore" hangsúlyozza, hogy Eden bejelentését N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov jövő angliai látogatá­sáról, amely „óriási érdeklődést" kel­tett, az alsóház összes képviselői ha­talmas tapssal fogadták. Az „Aurore" kiemeli, hogy a szovjet képviselők olyan fontos nemzetközi események után mennek Londonba „mint a jövő kínai-amerikai tárgyalá­sok Genfben, Adenauer moszkvai láto­gatása és a külügyminiszterek ez évi októberi értekezlete" és azt írja, hogy a szovjet képviselők angliai látogatása „újabb fontos szakaszt jelent azon a hosszú úton, amely a háború kilátásá­nak elhárításához és a feszültség tar­tós enyhítéséhez vezet." I Ha 25 év távlatából visszapillantunk pártunk e kemény küzdelmeire (bér­harcok, sztrájkok, -eőrtüzek, Kosut, Huszt, Freivald). feltesszük a kérdést, hogy azok az elvtársak, akik e har­cokra jól emlékeznek, talán aktív résztvevői voltak, vajon nem torpan­nak-e meg, ha a napi munkában, a szocializmus építésében kisebb-na­gyobb nehézségekbe ütköznek? A múlt dicső harcainak kell erőforrásul szol­gálniok mindnyájunk számára az aka­dályok leküzdésében, feladataink tel­jesítésében. * * * A párt bolsevizálásának gyorsított üteme volt a fő napirendi pont a párt Központi Bizottságának 1930. január 5—6-án megtartott ülésén. A határo­zat mély elemzést ad a nemzetközi és belpolitikai helyzetről. Ismerteti a dol­gozó tömegek radikalizálódását és az új forradalmi hullám emelkedését. A határozat megállapítja, a párt ugyan előre megy, de még mindig vannak komoly gyöngéi és fogyatékosságai. A határozat legközelebbi feladatul tűzi ki gyorsított ütemben, bolseviki alapon átépíteni a pártot és erélyes fordula­tot venni a tömegmunka felé. Gottwald elvtárs a „Rudé Právo"­ban 1930. január 10-én megjelent nagy jelentőségű cikkében „Két dolog­ra van szükségünk" ismerteti, hogy miben rejlik „a párt bolseviki alapon történő átépítése". E cikknek még ma is hatalmas mozgósító ereje van. „A likvidátorok szemétdombjának eltávolítása nélkül — írja Gottwald elvtárs — a párt meg sem tudott volna mozdulni, egyetlen lépést sem tudott volna tenni előre. Egyszerűen el volt 'torlaszolva az útja. Először Moszkva, július 28. (TASZSZ) — A Szovjetunió, az USA, Anglia és Fran­ciaország kormányfői genfi ertekezle­tének befejezésével kapcsolatban a Szovjetunió Minisztertanácsa a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa elé beszámo­lót terjesztett a Szovjetunió kormány­küldöttségének munkájáról ezen az értekezleten. Párizs, július 28. (TASZSZ) — A „Francé Presse" hírügynökség tudósí­tója jelenti Saigonból: „Pierre Jac­quot tábornok, az indokínai francia fő­biztos, Hugh Stephenson brit nagykö­vet és Frederick Reinhardt, az USA nagykövete július 26-án Ngo Dinh Diem miniszterelnökhöz demarsot in­téztek, amelyben ajánlják a választások előtti megbeszélések megindítását a Vietnami Demokratikus Köztársaság­gal. A három nyugati hatalom képvise­lői, akiket egyenként fogadott Ngo Budapest, július 28. (ČTK) — A Csehszlovák Nemzetgyűlés küldöttsé­ge, amely a magyar országgyűlés meghívására szerdán érkezett Buda­pestre elnökével, Zdenék Fierlinger­rel az élen, július 28-án reggel meg­koszorúzta a budapesti Gellérthegyen a szovjet hősök emlékművét. A ke-­gyeletes aktuson részt vettek Rónai Sándor, a Magyar Népköztársaság or­szággyűléséinek elnöke és más magyar közéleti tényezők. Délelőtt a küldöttség Rónai Sán­dornak, a Magyar Népköztársaság Or­szággyűlése elnökének és Bíró Ferenc­nek, a kohó- és gépipari miniszter első helyettesének kíséretében meglá­togatták a oudai Klement Gottwald­üzemet. Zdenék Fieriinger, a csehszlo­vák küldöttség vezetője rövid beszéd­ben üdvözölte az üzem dolgozóit. Délben Rónai Sándor, a Magyar Nép­köztársaság Országgyűlésének elnöke a csehszlovák küldöttség tiszteleté­re ünnepi ebédet adott, amelyen Ró­nai Sándor és Zdenék Fieriinger po­hárköszöntőt mondottak. szabaddá kellett tenni az utat, s en­nek megtörténése után a párt elindult és halad előre ... Ezzel azonban feladatunknak csak elsői részét teljesítettük. Feladatunk további része előttünk áll, amely nehe­zebb, nagyobb mint az első: az egész pártnak bolsevik elveken történő át­építése. Ez elsőisorban bolsevik szer­vezetet jelent, amelynek súlypontja a tömegekben, az üzemekben van, s amelyben a központot, a kerületek és járások szervezetét a párt üzemi szervezeteivel a legtevékenyebb funk­cionáriusok kiterjedt kádere köti ösz­sze: olyan szervezetet jelent, amely­ben a párttagok túlnyomó többsége a tagsági díj lefizetésén kívül naponta pártmunkát végez, olyan szervezetet, amelynek mindenütt, ahol tömegek vannak — az üzemekben, a szakszer­vezetekben, a szövetkezeteikben, a munkásság kulturális és sportszerve­zeteiben — megvannak az összekötői, és amely képes arra, hogy egységesen vezesse és szervezze az osztályhar.­cot". (Klement Gottwald Művei, II. kötet, 46—47. oldal.) Pártunk iránya a kommunisták fel­adatairól a tömegszervezetekben ma is időszerű és mozgósító erejű. Bací­lek elvtárs 1955. április 22—24-én Szlovákia Kommunista Pártjának kong­resszusán elhangzott előadói beszámo­lójában felhívja a tömegszervezetek­ben lévő kommunisták figyelmét fon­tos feladataikra. Kiemeli a Forradal­mi Szakszervezeti Mozgalomban, a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség­ben, a Csemadokban, de különöskép­pen a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség­ben észlelt súlyos fogyatékosságokat, amelyek eltávolítása elsősorban e tö­megszervezetekben dolgozó kommu­nisták feladata. * * * A kapitalista világban hatalmas mé­reteket ölt a gazdasági válság. A A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége elhatározta, hogy 1955. au­gusztus 4-re egybehívja a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülését, amelyen N. A. Bulganyin elvtárs, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnöke be­számolót tart a genfi értekezlet ered­ményéről. Dinh Diem székhelyén, egybevágó jegyzékeket adtak át, amelyekben a dél-vietnami kormányt felhívják, hogy válaszoljon Fam Van Dong-nak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének üzenetére. Fam Van Dong azt javasolta, hogy kezdje­nek tárgyalásokat az általános válasz­tások megtárgyalásáról a genfi egyez­mények alapján. A jegyzék hangsúlyozza, hogy a há­rom hatalom fontosnak tartja ezen egyezmények betartását. | Délután a csehszlovák küldöttség megtekintette a parlament épületét, majd meglátogatta Dobi Istvánt, a Magyar Népköztársaság El öki Taná­csának erőkét, akivel hosszasan, szí­vélyesen elbeszélgettek. A Kínai Népköztársaság küldöttsége az atom­és hidrogénfegyverek eltil­tásáró! szóló értekezleten Peking, július 28. (ČTK). — Az „Üj Kína" sajtóiroda jelenti, hogy össze­állították a Kínai Népköztársaság kül­döttségét, amely részt vesz az atom­és hidrogénfegyverek eltiltásáról tárgya­ló nemzetközi értekezleten, amely augusztus 6-án kezdődik Hirosimában. A küldöttség tagjai: Liu Nin-ji, a Kínai Békevédők Bizottsága elnöksé­gének tagja, a Kínai Szakszervezeti Szövetség alelnöke és a Népi Képvi­selők összkínai Gyűlése állandó bi­zottságának tagja, Csen Fa-u, egy északkelet-kínai pedagógiai intézet igazgatója és mások. nemzetközi burzsoázia kiútat keres a válságból. Üj háborúra készül, a vi­lág első munkás- és parasztállamá­nak megdöntésére. A reakció erői látva a Szovjetunió hatalmas fellendülését, a sztálini öt­éves tervet, mely az elnyomott milli­óknak kivezető utat mutat a kapita­lista gazdasági válságból, világméret­ben szervezkedik az első proletár ál­lam megdöntésére. Ebben az időben Csehszlovákia fon­tos szerepet játszik mind gazdasági, mind katonai szempontból; a proletá­riátus bástyája a Szovjetunió ellen tervezett háborúban. „Egy Szovjetunió elleni háború ese­tén — mondja Gottwald elvtárs pár­tunk VI. kongresszusán — Csehszlo­vákia — ha talán nem is lenne aktív tényező — mindenesetre első tarta­talék lesz. A csehszlovákiai proletár­riátusra óriási kötelesség hárul: meg kell védelmeznie a Szovjetuniót, meg kell akadályoznia a szovjetellenes há­borút a_ hazai burzsoázia ellen folyta­tott elszánt harccal a burzsoázia ural­mának teljes megdöntéséig ... A Szov" jetunió fejlődése a kapitalista világban élő tömegeknek megmutatja a válság­ból kivezető egyetlen kiutat, a bur­zsoá uralom megdöntésének útját, a proletárdiktatúra uralomra jutásának útját. Kizárólag csak ezen az úton le­het megakadályozni a tömeg egziszten­ciális katasztrófáját, a fasiszta dikta­túrát és az imperialista háborút..." (Klement Gottwald Müvei, II. kötet, 341—342. oldal.) A felszabadulás után a háború elle­ni harc a béketábor országaiban új tartalmat kapott. A szocialista tá­bor országai dolgozóinak harca a bé­kéért a legintenzívebben a napi fel­adatok lelkiismeretes elvégzésében, a munkaterv teljesítésében, az ipari és mezőgazdasági termelés szakadatlan fokozásában jut kifejezésre. A szocia* lizmus építése terén elért hatalmas eredményeknek, a világbéketábor si­Csehszlovákia Kommunista Pártjának harca 1930-31-ben a gazdasági válság idején Klement Gottwald Művei II. kötetének magyar kiadásához Franciaország, az USA és Nagy-Britannia jegyzékei Dél-Vietnam kormányához / u i ' ' ••" - m 1 • fa — — .»

Next

/
Thumbnails
Contents