Uj Szó, 1955. július (8. évfolyam, 157-183.szám)

1955-07-28 / 180. szám, csütörtök

IIJ SZ0 '1955. július? ~2§: Rendet kell teremteni, de minél előbb T

avaly is, Ae meg az idén Is sok roasz szó esett a várkonyi szövetkezetesek között a közös gazdálkodásról. Mondjuk meg űgy, ahogy •an, a tagok elégedetlenek. Elégedettnek, mert • múlt évben is csak 6,50 koronát kaptak munkaegységenként. Ez bizony nem sok. Ezzel az eredménnyel nem igen lehet dicsekedni. De vajon hová lett a pénz? Hiszen a a várkonyi nép igazán szorgalmas. A termés is elég szép volt, mégis a pénz Szűkösen jött a házhoz. A tagok zúgolódtak. Szidták a vezetőséget, de ez sem segített. A végén aztán 25 szövetkezeti tag hagyta ott a közöst, Mi volt az oka ennek, hogy 25 kisparaszt megváljon a szövetkezettől és a nehezebbet, a rosszabbat, az egyéni gazdálkodást választotta. Akadna talán olyan ember is, aki most a szövetkezet elnökét venné elő és attól próbálna érdeklődni a szövetkezet helyzete felöl. Ezzel bizony egy cseppet sem lenne okosabb. Tóth Károly, a szövetkezet elnöke csak papíron elnök, a valóságban csupán bábu. amit a kulákok — tisztesség ne essék — madzagon rángatnak. Ezért hát nekünk más utat kell keresnünk, hogy némi Ve g tiszta képet kaphassunk e szövetkezetről. Nézzünk izéjjel egy kicsit az állattenyésztésben. Nézzük meg, ki áll ennek az igen fontos, mondhatnánk a szövetkezet egyik igen fontos pénzforrásának élén, és hogyan végzi feladatát. A

szövetkezet zootechnikusa Bénes János. Nem akarok sokat foglalkozni a múltjával, csak azt akarom megmondani, hogy Bénes János az egyik kerékkötője a közös gazdálkodásnak. Hogy miért? Azért, mert kulák! Hogy a régi kulákvilágban milyen volt, arról volt szolgái tudnának a legtöbbet beszélni. De nem is ez most a lényeg, hanem az, hogy mint kulákbó! lett szövetkezeti tag, mit csinált a szövetkezetben, ahová a helyi pfirtszervezet és a helyi nemzeti bizottság tudtával lépett be. Azt már említettük, hogy Bénes János a szövetkezet zootechnikusa. Azt, hogy ért az állatokhoz, nem akarjuk letagaijni. A szövetkezet állatait is úgy kezelte, mint egy mindent tudó kulák. Nem kell sokat tömi az embernek a fejét, hogy tiszta képet kapjon, csak éppen egy kicsit nyitott szemmel és nyitott füllel kell járnia. Az emberek úgy beszélnek, hogy: „Bénes kulák, tönkretetted a szövetkezet állattenyésztését. Bénes kulák, nincs helyed a szövetkezetben." Csak éppen a szövetkezet vezetői és a helyi pártszervezet nem vette észre -mindezt éveken keresztül? B

énes János keze alatt 1953-ban 285 sertés és 31 szarvasmarha pusztult el. Ezt a „teljesítményt" 1954ben még jobban fokozta. A múlt évben 450-re emelkedett az elhullott sertések száma. A szarvasmarhák elhullási számát pedig eggyel növelte. Ha azonban alaposabban megvizsgáljuk az ügyet, megállapíthatjuk, hogy ezen a téren a kulák jóval nagyobb eredményt ért el, mint ahogy azt az első percben hinnők, mert a 32 állat mind hasas volt. így a valóságban 64 állatnak kellett elpusztulni Bénes jóvoltából. Az 1954-es évben csak hozzávetőlegesen 149 500 koronával károsította meg a közöst. Hogy a szövetkezeti tagok csak 6,50 koronát kaptak egyegy munkaegységre, jórészt Bénes lelkén szárad. A szövetkezet tavaly rengeteg tejjel maradt adósa az államnak. Természetes, hogy szabad eladásra nem is gondolhattak. Bénes szerint ez már nem az ő hibája, hanem az agrónómusé, mert nem biztosított elég takarmányt az állatoknak. Nézzük meg már most a rossz szívű agronómust, aki éhezni hagyta a szegény párákat. Ki lehet ez a „kőszívű" ember. No, hát találja ki valaki. Senki más, mint Nagy Miklós gazdasági iskolát végzett 22 hektáros kulák. Életében mindig ingyenélő, más munkáján hízó here. Nemcsak az terheli ennek a pökhendi kuláknak a lelkét, hogy nem biztosított elegendő takarmányt az állatok részére, hanem sok más dolog is. Elég ahhoz egy kis napsugár, hogy olvadni kezdjen a vaj a kulák afrronómus fején. Nem csekélység az sem, hogy az idén 33 hektáron a régi módszer szerint vettette az árpát el, holott határozat volt rá, hogy sűrűsorosan kell elvetni. Ez a „kuláktudomány" hektáronként 2,5 mázsával kevesebb termést eredményezett, mint azok a területek, ahol a sűrűsoros vetést alkalmazták. Ez a kulákcsalafintaság majdnem két vagon terméssel rövidítette meg a közöst. A

híres kulákagronómus minden erejével arra törekedett, hogy a mag minél előbb a földbe kerüljön. A kukoricát is iparkodott a lehető leggyorsabban elvetni. Ennek az iparkodásnak meg is lett az eredménye. Elvetette a kukoricát 12 hektáron, de úgy látszik, hogy ott nem törnek az idén kukoricát, mert még a mai napig sem bújt ki a földből. A kukoricavetőmag temetője felett azonban szépen felburjánzott a gyom. Ezért iparkodott tehát Nagy Miklós idejében vetni. A nagy „sietségben" szántás után elfelejtette a súlyos hantokat szétdolgoztatni, azonnal vettetett. Az öszszeszáradt rögök közöl — bármenynyire is vágyott a kukorica a napfény után — nem tudott kibújni. A rögök alatt a mai napig várja a „feltámadást." Nagy Miklós csak az idei tavaszi munkáknál végzett kártevó munkájával több mint 7000 korona kárt okozott a szövetkezetnek. Vajon a kuláknal ez a „jóakaratú" munkája hozzájárul-e a szövetkezet gyarapodásához? Adjanak erre választ a várkonyiak. M

éhes Sándornak már nem volt olyan szerencséje, mint az előbbi kettőnek. Neki már nem jutott sem zootechnikusi, sem a^ronómusi állás, ö már mint közönséges kocsis „dolgozott", illetve szabotált a szövetkezetbén. Mór belépésekor kisgazdát csinált önmagából. Mint hathektáxos gazda lépett a szövetkezetbe. Hogy a valóságban mennyi földje volt, az még ma is titok. De az biztos, hogy hathektáros gazda nem tartott volna 2—3 szolgát. A kulákköntöst levetni és kisgazda-köpenyt magára ölteni könynyű volt, mert Végh Mihály, aki a helyi nemzeti bizottságon mint irodai munkaerő dolgozott — segítette ebben. A kulákból lett kisgazda, ahogyan tudott, igyekezett lépést tartani az előbbi kettővel. A szövetkezetben van még a 350 holdas Végh László is. Vajon mit keres ő a közösben? Mit akar ő a becsületes földművesek soraiban? Erre válaszoljanak a helyi pártszervezet tagjai. Erre válaszoljon Tóth Károly, a szövetkezet elnöke. Mit keres Végh László a szövetkezetben? Vajon miért kapott tavaly is 764 munkaegységet, Méhes Sándor 920-at, Nagy Miklós 811-et, Bénes János pedig 875-öt. Gyűlt a kulákok munkaegysége akár dolgoztak, akár nem. Nem így volt ez azonban a becsületes szövetkezeti tagokkal. Hegedűs Ferenc például a szövetkezet egyik legszorgalmasabb tagja, s ennek ellenére csak 570 munkaegységet tudott szerezni, holott egyedül többet dolgozott, mint a négy kulák együttvéve. A

helyi pártszervezet kötelessége, hogy minél előbb rendet teremtsen a szövetkezetben. Le kell törni a Bénesek, Nagyok és Véghek szarvát. A várkonyi kommunisták nem tűrhetik tovább, hogy a kulákok továbbra is a becsületes szövetkezeti tagok bőrén hízzanak. Rendet kell teremteni, de minél előbb. KI kell űzni a kulákokat a szövetkezetből és bíróság elé kell állítani valamennyit. (-a-n-) A MEZŐGAZDASÁG HÍREI BEFEJEZÉSHEZ közeledik az aratás az alsóváradi szövetkezetben is. Két S-4-es jelzésű szovjet kombájn és hét aratógép végzi az aratást. Nappal aratnak, éjjel a tarlót forgatják. A gabona hektárhozamai szépek. Átlagtermésük búzából hektáronként több mint 22 mázsa, de olyan tábla is akad, amelyikről 26 mázsás hozamot takarítottak be. A jó munka láttán a múlt héten három földműves kérte felvételét a szövetkezetbe. A KÉTYI SZÖVETKEZET gabonaföldjein Is lassan elhallgatnak a kombájnok, s felzúgnak a cséplőgépek. A kombájnnal való aratás megmutatta, hogy szép a terméshozam. Öszi árpájuk átlagosan 32,5 mázsa, a repcéé 19, s a búzából is elérik a 22 mázsás hektáronkénti átlagtermést. A közös gazdálkodás előnyei meggyőzték a falu egyénileg dolgozó parasztjait, közülük egy sem ért el olyan hektárhozamot, mint a szövetkezetesek. Több kis- és középparaszt aratás után belép a szövetkezetbe. • * » DOBIÄS ISTVÁN felsővezekényi kisparaszt gépekkel végezte az aratást, s búzáját kombájn aratta le. A gépek segítsége lehetővé tette, hogy már teljesítette gabonából mindennemű beadási kötelezettségét. Átlagos terméshozama 19 mázsa volt hektáronként. A MALINOVOI EFSZ már az elmúlt években is ültetett előcsíráztatott burgonyát, de olyan eredményre, mint amilyent az idén elértek, még eddig nem volt példa. A jó eredmény titka abban rejlik, hogy az idén pontosan betartották az agrotechnikai előírásokat. Az előcsíráztatott krumplit herefiives-keverék és silókukorica után Ültették. A földet koVnposztos trágyával javították meg. Nagy gondot fordítottak arra is, hogy a növényápolási munkákat idejében és jól elvégezzék. Az eredmény nem Is maradt el, mert egy hektárról 140 mázsa krumplit tudtak betakarítani. Ilyenre még nem volt példa a faluban. így aztán nem volt nehéz teljesíteni a korai krumpliból a beadási kötelezettségeket, sőt ínég terven felül is tudtak eladni, és ezért 1500 koronát kaptak. Szabó Ferenc, Malinovo A PANYIDARÖCI EFSZ július 16-án kezdte meg az aratást. Eddig learattak 12 hektár repcét, amit azonnal kl is csépeltek. Ezenfelül 5 hektár őszi árpát, 10 hektár rozsot, 12 hektár tavaszi árpát és 20 hektár őszi búzát takarítottak be. A learatott területeken a tertnést azonnal keresztekbe rakták. Nagy B., Fanyidarőc • • * A KOMÁROMI TRAKTORÁLLOMÁS dolgozói teljes lendülettel végzik az aratást. A traktorosok minden percet kihasználnak, hogy az igazán gazdag termést minél előbb betakaríthassák. Együtt örülnek a szövetkezeti tagokkal a nagy hektárhozamoknak. Az Ifjúsági Faluban dolgozó traktorosok például olyan búzát arattak, amely a szövetkezeti tagok számítása szerint 45 mázsás átlagtermést biztosit hektáronként. Hogy a gazdag termésből egy szem se vesszen kárba, minden egyes traktoros a legjobb tudása szerint végzi munkáját. Bús László, Komárom A ZSELIZI TRAKTORÄLLOMÄS a Cseke, Nyír és Málas községek egyénileg dolgozó parasztjai részére traktoros brigádot szervezett. így a földműveseket meggyőzték a gépi munka előnyéről és arról Is, hogy a gépet alaposan csak a közös gazdálkodás keretén belül lehet kihasználni. Az aratásban Is sokat segítettek Málason a gépek a kis- és középparasztoknak, s huszonegyen alá is írták a belépési nyilatkozatot. Július 23-án a vezetőséget is megválasztották és úgy döntöttek, hogy a cséplést már közösen végzik. • » • A ZSELÍZI JÁRÁSBAN a damásdi EFSZ-ben a 22 tagból álló CSISZ-csoport csaknem 110 hektár területet művel meg. Huszárik János jó szervezőnek bizonyult, a csoport eredményei kimagaslóak. Tavaszi árpából 22 mázsás hektárhozamot értek el. Jó munkájukért a csoport elnyerte a CSISZ Központi Bizottságának vándorzászlaját Szombath Ambrus, Nyitra mint a tudományos munka módszereinek elsajátítására nevelje őket. A politikai gazdaságtan a burzsoá nézetekkel vívott harcban fejlődött és fejlődik, s e harcban mindig a munkásosztály érdekeit védelmezi. Ezért e tudomány pártos, harcos tudomány. Az előadásoknak tükrözníök kell ezt a harcot, ezt a pártosságot, ha a hallgatókat harcos, pártos állásfoglalásra akarjuk ne^ebtL A klasszikus művek tanulmányozásának jelentősége A politikai gazdaságtan elméleti alapjainak mélyebb, tüzetesebb tanulmányozása elkerülhetetlenül megköveteli a marxista irodalom tanulmányozását. Ide tartozik elsősorban Marxnak „A tőke" című műve, amelyet élete fő művének nevezett. Általában u klasszikus művek minden mondatára űgy kell tekintenünk, hogy azokban mély tartalom s hatalmas történelmi tapasztalat rejlik. Nagyon fontos feladat hárul propagandistáinkra abból a szempontból is, hogy megtanítsák a hallgatókat a könyvvel való bánásmódra, jegyzetek készítésére. Célszerű, ha a tantárgy oktatásának megkezdése előtt részletes magyarázatot adunk a tanulás és a jegyzetkészítés módszereiről. Azt a fáradozást, amelyet a klaszszikus művek tanulmányozására fordítunk. bőven kárpótolja az az eszmei gazdagság, amelynek hirtokába jutunk. Ezért, ahol erre az előfeltételek megvannak, ajánlatos a marxista klasszikus irodalmat kötelező irodalomként élőim!. Ezen a téren már jelentós lépéseket tettünk előre. A klasszikusok tanulmányozása egyre inkább terjed. Helytelen azonban, ha a klasszikus irodalom tanulmányozásával túlterheljük hallgatóinkat. A klaszszikusokkal való túlterhelés nem ajánlatos, mert felületes tanulmányozásához s a marxista irodalomtól való elidegenedéshez vezethet. Nagyon fontos a hallgatók döntő többségének ideológiai fejlettsége szerint elbírálni, hogy milyen irodalmat írunk elő kötelező irodalomként. A klasszikus irodalom tanulmányozása mellett nem szabad lebecsülnünk a további politikai irodalom, valamint a különféle folyóiratok tanulmányozását sem. Emellett feltétlenül szükséges behatóan tanulmányozni a párt- és a kormányhatározatokat, amelyek az adott időszaknak megfelelő célkitűzéseikkel megmutatják számunkra, hogy milyen gyakorlati problémák megoldásának szolgálatába állítsuk gazdaságtanunkat. A „Politikai gazdaságtan" cimü tankönyvről A közelmúltban jelent meg a „Politikai gazdaságtan" c. tankönyv magyar kiadása. Ez az első tankönyv, amely átfogó anyagot szolgáltat a politikai gazdaságtan tanulmányozásához. E tankönyv hozzásegíti dolgozóinkat ahhoz, hogy a politikai gazdaságtan alapfogalmait népszerű formában, könynyen érthető módon s megbízható forrásból tanulmányozzák. Az eddig kiadott hasonló tankönyvek hiányossága az volt, hogy nem tárgyalták kellőképpen a jelenlegi kapitalizmus viszonyait s főleg a szocializmus politikai gazdaságtanánál mutatkoztak komoly hibák. Ez az új tankönyv kiküszöböli ezeket a hibákat. A „Politikai gazdaságtan" c. tankönyvet a legjobb szovjet közgazdászok: K. V. Osztrovityanov, L. A. Leontyejev, D. T. Sepilov stb. kollektív munkájával állították össze. Kiadása előtt az SZKP KB-ja széleskörű vitát rendezett a műben foglalt gazdasági kérdésekről. A vitába Sztálin elvtárs is bekapcsolódott „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban" című műve megírásával, amelynek segítségével lehetővé vált a „Politikai gazdaságtan" c. tankönyv kiadása. A tankönyv három fő részből áll: 1. Kapitalizmus előtti termelési mód, 2. Kapitalista termelési mód, 3. Szocialista termelési mód". Nagy jelentőségű e tankönyv harmadik, vagyis a szocialista termelési, móddal foglälkozó része, amely az egész anyagnak csaknem felét képezi. A harmadik rész XII—XV. fejezete különösen fontos számunkra, mrrt mi most az átmeneti időszakban élünk s eaek a fejezetek éppen a kapitalizmusból a szocializmusba való átmeneti időszakot tárgyalják. A tankönyv e része világosan elénk tárja a kapitalista gazdasági rend pusztulásának és az új szocialista gazdasági rend győzelmének törvényszerűségeit, valamint az átmeneti időszakban érvényesülő gazdasági törvényeket. E tankönyv tanulmányozásának jelentősége még jobban kidomborodik, ha figyelembe vesszük, hogy a politikai gazdaságtan fejlődése lemaradt népi demokráciánk követelményei mögött. Hozzásegíti alsó és közép kádereinket, valamint a széles dolgozó tömegeket is ahhoz, hogy lemaradásukat utolérjék. A „Politikai gazdaságtan" c. tankönyv tartalmának elsajátítása, annak gyakorlatban való felhasználása nagymértékben hozzájárul a népgazdaságunkban előforduló hiányosságok kiküszöböléséhez, dolgozó népünk anyagi és -kulturális életszínvonalának emeléséhez. Pártszervezeteink feladata a politikai gazdaságtan propagálásában A marxizmus-leninizmus eszméinek propagálása elsősorban pártszervezeteink feladata. Ez természetes. A kommunista párt éppen abban különbözik más pártoktól, hogy felismeri a társadalom fejlődésének törvényszerűségeit és olyan politikát folytat, amely a legjobban megfelel a széles dolgozó tömegek érdekeinek. Ahhoz, hogy pártunk politikáját következetesen meg tudjuk valósítani, elsősorban a kommunistáknak kell minden téren, így a marxizmus-leninizmus eszméinek elsajátítása és propagálása terén is példát mutatniuk. Pártszervezeteink egyik fontos feladata, hogy megteremtsék az előfelté- 1 teleket mind a párttagok, mind a pártonkívüliek számára a politikai gazdaságtan elméleti alapjai elsajátításához. Ezeknek az előfeltételeknek a megteremtése lehetővé válik az 1955 , —56. évi pártoktatás sikeres lefolyá- : sának biztosításával. Hogy pártszervezeteink milyen magas színvonalra tudják emelni az 1955—56. évi pártoktatást, az elsősorban a propagandisták kiválasztásától függ. A propagandistának fejlettnek s a burzsoá ideológiától mentesnek kell lennie. Helytelen, ha a dialektikus és a történelmi materializmust olyan propagandista tanítja, aki maga is az idealizmus híve, vagy ha a politikai gazdaságtan keretein belül pl. a kollektivizálásról, a munkatermelékenység fokozásáról stb. olyan előadó beszél, aki maga sem mutat jó példát ezen a téren. Ilyen esetekben joggal állapítják meg a hallgatók: „bort iszik, vizet prédikál". A politikai gazdaságtan oktatásához a lehetőség szerint olyan propagandistákat kell kiválasztanunk, akik ideológiai felkészültségük mellett figyelemmel kísérik nemzetgazdaságunk fejlődését, akiknél megvan az előfeltétel arra. hogy a politikai gazdaságtan egyes elméleti tételeit helyesen tudják összekapcsolni a gyakorlati élettel. Ezen a téren pártszervezeteink előtt nagyon felelősségteljes feladat áll. mert falvainkon, különösen a magyarlakta területeken kevés képzett marxista propagandistával rendelkezünk. E hiányosságok kiküszöbölése szempontjából ki kell választanunk a szocializmus építésében példát mutató, pártunkhoz hű. fejlődőképes elvtársakat s lehetővé kell tenni számukra a továbbfejlődést. Pártszervezeteink feladata az egyes gazdasági kérdések sajtóban való propagálása is. Az elmélet és a gyakorlat egysége megvalósításának szempontjából nagyon fontos követelmény, hogy a szocializmus építésében elért gazdasági sikereinket tudassuk a széles dolgozó tömegekkel. A sajtó lehetővé 'teszi, hogy az egymástól távol élő dolgozók tájékozódjanak a mindennapi élet eseményeiről, hogy dolgozóink átadják egymásnak munkatapasztalataikat, megtárgyalják a hiányosságok okait, valamint azok kiküszöbölésének módszereit. Ezen a téren elsősorban azoknak az elvtársaknak kell példát mutatniuk, akik hivatásuknál fogva közvetlen érintkezésben vannak a gyakorlati élettel. Ezen a téren a járási és a kerületi pártbizottságok dolgozóinak kell aktívabban bekapcsolódniuk a propagációs munkába. Az említett elvtársak a sajtópropagandával nagy mértékben elősegíthetik népgazdaságunk fejlődését. Pl. sok esetben megtörténik. hogy az EFSZ-ben felvetődik az egyenlősdi káros elmélete, amelyet éppen ezek az elvtársak tudnának a leghamarabb megsemmisíteni azzal, hogy a munka szerinti elosztás törvényét a konkrét tények segítségével a sajtóban is propagálnák. Propagandánk ilyen formája egyrészt segít a hiányosságok kiküszöbölésénél, a munkatapasztalatok átadásánál. másrészt konkrét anyagot szolgáltat azon elvtársak számára, akik egyes közgazda* sági elméleti tételeket dolgoznak fel. A sajtó útján történő propagáció jelentős mértékben hozzájárulhat az elmélet és a gyakorlat egységének megvalósításához. Az átmeneti időszak számtalan olyan problémát vet fel a szocializmus építésében, amelyeknek megoldásához a sajtópropaganda vagy bírálat jelentős mértékben hozzájárulhat. A fennálló hiányosságok leküzdése érdekében pártszervezeteinknek fel kell venniük a harcot a hiányosságokkal szemben passzív magatartást tanúsító megnyilvánulásokkal. Nem lehet közömbös egyetlen kommunista számára sem, hogy napjainkban dolgozó parasztságunk hogyan van meggyőződve a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről, milyen eredményeket érünk el a /munkatermelékenység fokozása terén, mennyire tudtuk üzemeinkben megvalósítani a gazdaságosság, az önálló elszámolás rendszerét stb. Pártszervezeteinknek oda kell hatniuk, hogy minden kommunista aktívan kivegye részét a munkából, érdeklődjön országunk sorsa iránt s harcoljon a pártunk és kormányunk által kitűzött feladatok megvalósításáért. Mindezekhez azonban elkerülhetetlenül szükséges, hogy minden kommunista behatóan tanulmányozza a politikai gazdaságtant, mint a marxizmus-leninizmus fontos részét, amelynek tanulmányozása jelentős mértékben meggyorsíthatja népgazdaságunk fejlődését. A politikai gazdaságtan azzal, hogy feltárja a burzsoá ideológia gazdasági alapjait, jő fegyver a burzsoá nacionalizmus elleni harcban, a proletár nemzetköziség szellemének megvalósításában. valamint a szocialista hazafiságra való nevelés terén. Megmutatja a helyes utat, amelyen dolgozó népünknek pártunk vezetésével haladnia kell. Magyar Bertalan