Uj Szó, 1955. július (8. évfolyam, 157-183.szám)

1955-07-28 / 180. szám, csütörtök

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1955. július 28. csütörtök 30 fillér VIII. évfolyam, 180. szám A mai számban: Václav Nősek miniszter temetése (2. old.) A német nép számára egyedül a kölcsönös megértés és a tárgyalás lehet hasznos (3. old.) A politikai gazdaságtan tanulmányozásának fontos.-,aga (5-6. old.) Rendet kell teremteni minél előbb A fejőstehenek helyes nyári takarmányozása (6. old.) (7. old.) Szombaton, július 30-án a budapesti Népstadionban Vörös Lobogó—CDA Középeurópai Kupa-döntő (8. old.) A nyári hónapokban is biztosítsuk a fejtési terv egyenletes teljesítését Napjainkban gyakran szóba­kerül a terv egyenletes teljesíté­sének kérdése, mint üzemeink dolgozóinak egyik legfontosabb feladata. A kitűzött feladatok mindennapos és minden mutató­ban való teljesítéséért naponta százezrek vívnak sikeres harcot; a gépek, munkapadok mellett az üzemi dolgozók és a bányákban a föld mélyén rejlő nélkülözhetetlen nyersanyagok felszínrehozásáért a bányászok. Az egyenletes tervteljesítés biz­tosítása hatványozott mértékben vonatkozik bányászatunkra. Alig­ha szükséges bővebben kifejteni, mi minden függ attól, hogy az ipar legfontosabb ágazata, a bányászat mindennap felszínre szállítsa azt a mennyiségű vasércet, szenet és más nyersanyagot, amely tervezve van és amelyre várnak a kohók, a gépgyárak, a villanyerőműtelepek, a vasút, amelyre minden üzemnek szüksége van s de ezenkívül a ház­tartásoknak. iskoláknak és más intézményeknek is. Minden bá­nyász tudatában van munkája fontosságának, mégis éppen a bá­nyászat az, ahol a tervteljesítés­ben még mindig a legnagyobb ki­lengések észlelhetők, különösen a nyári hónapokban. Hazánk egyik legfontosabb vas­érclelő körzete, a gömöri vasérc­bányák üzemei — Vashegy kivé­telével V— túlteljesítették a félévi tervet. Legszebb eredményt a fél­évi terv teljesítésében a demő: bányászok értek el, akik fejtési tervüket 102,3 százalékra, a rozs­nyóiak pedig 101,6 százalékra tel­jesítették. Ez valóban szép ered­mény és büszkék is lehetnek rá a bányászok. Ha azonban jobban a számok mögé nézünk, látjuk, hogy a félévi eredmény sokkal 6zebb is lehetne. Az első nyári hónapra, a júniusra kitűzött fej­tési terv teljesítése ugyanis erős esést mutat az előző hónapokhoz viszonyítva. Júniusban a rozsnyói üzemben csak 96,8 százalékra tel­jesítették a tervet, a vállalat többi üzemében pedig még jobban le­maradtak. Az egész vállalati ter­vet csak 92,9 százalékra teljesítet­ték. tehát a tervezett vasércnek csaknem tizedrésze a föld mélyén maradt. Erre a jelentős mennyi­ségre hiába vártak a kohók, a gép­gyárak, az üzemek. A félévi terv túlteljesítését csak az előző hóna­pok sikeresebb munkája biztosítot­ta. Az elmaradás július első és második dekádjában is tovább folytatódott. A vállalat az első ela­kad tervét 79,2 százalékra, a má­sodik dekád tervét július 19-ig 85,8 százalékra teljesítette. A le­maradás legfőbb okozójának leg­több helyen a sok műszakmulasz­tást és a fejtésre előkészített mun­kaévek elégtelenségét tartják. Ez utóbbi főleg Vashegyen okoz sok nehézséget A müszakmulasztás ellen, amely főleg olyan helyeken okoz sok gondot a bányák vezetőségének, ahol sok a kétlaki munkás, min­den dolgozónak küzdenie keE Meg kell értenie mindenkinek, hogy a terv feladatait csak fegyelmezett munkával válthatjuk valóra. Az üzemi pártszervezetek tagjainak, és a szakszervezetnek jó agitációs munkával, személyes meggyőzés­sel fel kell világosítaniuk minden bányászt arról, mennyire megká­rosítja dolgozó társait felelőtlen magatartásával akkor, ha kimarad a munkából. Az üzemek vezetősé­gének nagy gondot kell fordítania a szabadságok engedélyezésére is. Hazánkban a dolgozók legtöbbjé­nek 3—4 hetes szabadságra van joga. Ez kétszerese, sőt sok esetben háromszorosa annak, amit a fel­szabadulás előtt kapott a munkás. Éppen ezért meg kell érteni min­den bányásznak, hogy az üzemek­nek a szabadságot is tervezni kell. helyesen beosztani, hogy az egyen­letes tervteljesítést ne akadályoz­za. A bányák vezetőségének pedig elsőrendű kötelessége, hogy íobb munkaszervezéssel és az előkészí­tési munkákra fordított még na­gyobb gondoskodással megteremt­sék az egyenletes termelés előfel­tételeit. „Biztosítani az egyenletes terv­teljesítést" ez a cél szabjon irányt minden vezető műszaki dolgozó, bányász törekvésének, nehogy a nyári hónapokban keletkezett le­maradás behozhatatlan adósságo­kat okozzon az évi terv teljesítésé­ben. A terv teljesítése jórészt a műszaki vezetőktől függ. Az ő fel­adatuk, hogy helyesen osszák szét a munkahelyeken a dolgozókat, szervezzék meg jól a szállítást, biztosítsanak anyagot és jó mun­kahelyeket a bányászoknak. A pó­tori szénbányákban az utóbbi na­pokban egyre gyakrabban teljesí­tik túl a szénfejtés napi tervét. Bár még mindig előfordulnak erős ingadozások, az üzem vezetősége és a pártbizottság konkrét határo­zatainak eredménye mindjobban megmutatkozik. A szepesi ércbá­nyák rudnai üzemének bányászai is szép sikert értek el a második negyedévben. A javuló munka­szervezés és a jobb politikai ne­velőmunka nyomán a tervet 104 százalékra teljesítették és a kifej­tett vasérc minősége is nagyban javult. A fejtési terv folyamatos bizto­sítása érdekében sokkal jobban ki kell használni • bányáinkban a gé­pesítést. Ezen a téren még sok tennivaló vár ránk. A gömöri bá­nyaüzemek eredményei is minden bizonnyal szebbek lennének, ha a gépesítési tervet a második félév végére 60,3 százalék helyett 100 százalékra teljesítették volna. Sok­helyen azonban nemcsak nem tel­jesítik a gépesítési tervet, hanem a meglevő gépeket sem használ­ják ki eléggé. Hasonlóképpen las­san halad az új munkamódszerek bevezetése is. Pedig a gépek ki­használása, és az új módszerek bevezetése jelentősen elősegíti a fejtési terv teljesítését, könnyebbé és gazdaságossabbá teszi a mun­kát. Példa erre hazánk legnagyobb szénkörzetének számos bányája, a Gottwald elnök, a Doubrava. a Zsófia, a Petr Cingr, a Zárubek és más bányák, ahol a ciklusos grafikon bevezetése biztosítja a terv egyenletes túlteljesítését. A dernői üzem Antal-bányájában egyetlen kotrógép üzembeheíyezé­sével behozták a lemaradást. Ugyanitt Gáspár József, új munka­módszer szerint dolgozó bányász 50 tonna vasérc tervenfelüli kiter­melésére tett felaiánlását a múlt hónapban több mint 181 tonna kifejtésével _ túlteljesítette. Az új módszerek Bevezetésének és a gé­pek jó kihasználásának szép pél­dáit ma már minden bányában megtaláljuk. Bányáink dolgozói ezekben a hetekben már a közelgő bányász­napra készülnek. Legtöbb helyen már értékes felajánlások valóra váltását tűzték ki célul. A bányák vezetőségei, a párt- és szakszer­vezeti bizottságok fontos feladata, hogy a bányászoknak ezt a kezde­ményezését helyes irányba, a fej­tési terv egyenletes, gazdaságos teljesítésére vezessék. r r VERSENYBEN AZ ARATAS GYORS BEFEJEZESEERT iii:i!!iiil!iii!iiiiuin Kombájnosok versenye •iiiuiuniiiiiiiiinii _ Kilenc kombájn dolgozik a Csalló­közaranyosi Állami Gazdaság ha­tárában. A kombájnosok éberen figyelik egymás munkáját, érdek­lődnek a napi eredmények után. Minden egyes kombájnos arra tö­rekszik, hogy lehetőleg ô arasson a legtöbbet és legtöbb magot is ő csépeljen ki. A versenynek nap nap után szebb az eredménye. Kezdetben az eredmények még nem voltak valami nagyok, de későbben már egészen kiváló ered­ményeket értük el. így például Molnár Ferenc, a nagylém gazdaság kombájnosa az utóbbi napokban már 240 mázsás csépiési ered­ményi ért el tavaszi árpából. Ez­zel a teljesítménnyel Molnár elv­társ a csallóközaranyosi állami gazdaságok legjobb kemtbájnosai közé került. Szorosan a nyomában halad Ferenci Lajos a nagyercsi gazdaságban, sót az utolsó napok­ban már el is hagyta Molnárt, mivel eddig 2SS mázsával több gabemát aratott ét csépélt ki mint versenytársa. Meg kell még emlí­tenünk Szladky Géza kombájnost, akinek legmagasabb napi teljesít­ménye eddig 185 mázsa taixiszi árpa kicsépelése. Gogh Ferenc, Guta niiiiiiiiii[iiiiiMi!iiHiiiii!iuiitftiiiii!iiiiiuiiiiiii!ii[;intiiiiin>i!>infni!iriiiiiiTiiiiiiiiiiniM>i!iiiiiiiiii!iiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiu Az új vetési módszer eredménye A Tomóci Állami Birtok deáki gaz­daságában szép eredményt értek el a termény betakarításánál. így pl. őszi árpából 42,64 mázsa volt az átlagos hektárhozam. De a tavaszi árpa is szé­pien fizetett ebben az évben. A gelni­cei gazdaságban 40,85 mázsa tavaszi árpa termett hektáronként, mivel az állami birtok dolgozói pontosan betar­tották a vetés agrotechnikai határíde­A tornai EFSZ a szepsi járás élén A szepsi járásban a tornai EFSZ az elsők között kezdte meg a kombájnnal való aratást. Árpabeadási kötelezett­ségét az eddig learatott területről száz százalékon felül teljesítette. Még 39 hektár árpa vár learatásra, úgy hogy a szövetkezet kellő mennyiségű takarmányalappal fog rendelkezni. Már az első eredmények mutatják, hogy a haladó szellemű szovjet módszerek al­kalmazása kifizetődik. A múlt évben, amikor nem ezeket alkalmazták, nem tudtak többet elérni, mint 15—16 má­zsás hektárhozamot. Ez évben 6 hek­tárról — ami nem is volt a legjobb — 22 mázsás hektárhozamot értek el. Bár a z időjárás miatt nem tudták az ara­tási munkákat idejében megkezdeni, minden előfeltétel megvan arra, hogy minden munkát idejében fognak elvé­gezni. Jó munkabeosztással elérik, hogy a brigádokat egyáltalán nem fog­ják igénybe venni. Svkora János, Szepsi jét és a vetőmagot sűrű- és kereszt­soros módszerrel vetteték el. Az egész 40 hektár tavaszi árpát kombájnnal aratták és így a magveszteség mini­mális volt. A learatott területet azonnal fel­szántották, és a múlt hét végéig már 92 hektár területen vetették ei a mAsodnövényeket. Molnár József. Deáki Baráti segítség A Szapi Egységes Földművesszövet­kezet iparkodott a kenyérnek valót mi­nél előbb betakarítani. Erre egyrészt azért volt szükség, hogy a gabona túl no érjen, másrészt pedig a Duna is kissé megáradt. A termésbe takarítási munkában a szövetkezet felett véd­nöséget vállaló az élleímezési ipar gépgyárénak dolgozói segítettek. Két brigádot küldtek, hogy a termést mielőbb betakaríthassák, öröm volt nézni, hogy ezek az üzemi dolgo­zók -is milyen szívvel-lélekkel kapcso­lódtak be az aratási munkákba. Az aratás még rendes körülmények kö­zött sem könnyű, és most a talajvíz miatt sokszor sárban és vízben kellett reggeltől estig dolgozniok. Kiváló mun­kájukért dicséretet érdemeinek az üzem munkásai. Különösen Kupcsik elvtárs és Tomecsková elvtársnő értek el szép eredményeket. Ügy is mond hatnánk, ők voltak a brigád lelke. Derekasan kivé t» ték még részüket Kruzroaj, Nagy, Ci­bulka, Bilicky, Fülöp és Dušička elv­társak, továbbá Kiešová, Martino vido­vá és Kolmanová elvtársnök te. Szövetkezetünk vezetősége és a tag­ság köszönetét fejezá ki ezeknek a szorgalmas üzemi dolgozóknak, akik eljöttek hozzánk, hogy segítsenek * gabona mielőbbi betakarításában. Ambrus József, Szap. E hét végéig végeznek az aratással A cséfai szövetkezet a múlt évben elsők között végezte el az aratást és az elsők között teljesítette gabonabe­adási kötelezettségét is, valamint az állati termékekből is kiválóan teljesí­tette állam iránti kötelezettségét. A szövetkezet tagjai az idén is jó pél­dával akarnak szolgálni a többi szö­vetkezeteknek. Az aratás igen jól ha­lad náluk. Gépekkel aratnak, de ahol a gép nem tud aratni ott kézikaszával aratnak a szövetkezeti tagok. A kom­bájnnal csépelt gabonát azonnal szá­rítják, tisztítják és szállítják a getíe begyűjtöhelyre. A jól szervezett munka eredménye megmutatkozik. Számításuk szerint a hét végére végeznek az aratással. Ed­dig az árpa aratását teljes egészében elvégezték és a búza 50 százalékát ls learatták. A tarlót nyomban felszánt­ják és másodnövénnyel vetik be. Almási László, Gséfa. Nincs akadály a galabőcsiak előtt A galabócsi szövetkezet tagjai az idén már sokkal jobban nekiláttak a munkának, mint a múlt évben. Tavaly bizony még a krumplijuk és kukori­cájuk is kapálatlan maradt. Az idén azonban már más a helyzet. Mire meg­érett a gabona, a krumplit és kukoricát már megkapálták. így aztán nyugod­tan végezhették az aratást. A szövetkezetnek 120 hektár gabonavetésterü­lete van. Ennek a területnek csak 50 százalékát tudták géppel aratni, » többit mind kézierővel kell levágni. Össze is fogtak a szövetkezeti tagok, alaposan felkészültek a „nagy csatára". Még az építkezési csoport tagjai Is vállaltak részt az aratásból. Molnár János, az építkezési csoport vezetője" pl. elsőnek mártotta kaszáját az őszi árpába. Ki is jelentette. „Megtudom én fogni a kaszanyelet is, ha úgy kívánja a munka, a szövetkezet." Molnár István, Cselári A szövetkezetben dolgoznak már A CSKP KB júniusi határo­zata óta aránylag rövid idő telt el. Mégis hatását az életben napról napra lemérhetjük. Sok mindenre figyelmez­tet ez a nagy jelentőségű határozat, így a munkaerők Iparból a mezőgazda­ságba való átszervezésének szükséges­ségére is. A kommunisták és a pár­tonkívüliek is reagálnak a fölhívásra és jelentkeznek a mezőgazdaságba. Rimaszécsen például hét új munkaerőt fogadtak be a szövetkezet tagjai. Kerc-Nagy József és ígo István nem­régen még a helyi vasútállomáson. Kis Miklós, Kozlok László a füleld üzemben, Varga Kálmán Ostraván, Gyuris Mihály és Jónás András a hor­kai, illetve a középszlovákiai malomban dolgoztak, most a párt felhívására különféle vidékekről, más-más mun­kahelyekről jöttek a rimaszécsí szö­vetkezetbe. Egyrészt azért jöttek, hogy segítsenek, másrészt, hogy a termé­szetbeni járulékokat élvezve könnyeb­ben, jobban éljenek. Az elvtársak a szövetkezet építkezési csoportjában dolgoznak és jó munkát végeznek. A tornaijai szövetkezet föMjén két kombájn aratta, csépelte hat hektáron az őszi árpát. A szövetkezet - tagjai szép hektárhozamot értek el őszi ár­pából. 19,5 mázsát terveztek 1 hektár­ról és elérték a 40 mázsát. Már a ta­vaszi árpa aratását is megkezdték. Ebből 20—25 mázsás hektárhozamra számítanak. A szövetkezet tagjai örülnek a szép termésnek, a magas hektárhozamnak és még jobban annak a négy új tág­nak, akik nemrégen kérték felvételü­ket a szövetkezetbe. Az iparból Jöttek a mezőgazdaságba a párt és kormány erre vonatkozó rendelkezése alapján. Ze'.ensky János, Lubemikon dolgozott, ortrtan jött a szövetkezet földjére. Rad­nóti János pedig a járási építkezési vál­lalattól jelentkezett az EFSZ-be. Az említett dolgozók, és még Halász Já­nos és Hajdúk Lajos azért kérték fel­vételüket, mert Így sokkal jobban jön­nek ki. No meg azért is, mert segí­teni akarnak a mezőgazdaságon. Ezek­nél az elvtársaknál egyéni és állam­érdek elválaszthatatlan. A mezőgazda­sági termelés fellendítéséért küzdenek s egyben a maguk, családjuk jövőjét is megalapozzák. M. 3, V

Next

/
Thumbnails
Contents