Uj Szó, 1955. július (8. évfolyam, 157-183.szám)

1955-07-24 / 177. szám, vasárnap

1955. július 24. UISZO A Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás a 4. oldalról.) adatok szerint a következőképpen szaporodott a Szovjetunióban: a tehenek száma 6 százalékkal, a juhok szám* 6 százalékkal. A sertésállomány megközelítően olyan, mint a tavalyi. Az utóbbi időben sokat tettek a mezőgazdaság megerősítéséért minősített káderek alkalmazásával. Most a gépés traktorállcmásokon körülbelül az igazgatók 90 százaléka, a főmérnökök 90 százaléka, a főagronőmusoknak csaknem 100 százaléka, a gép- és traktorműhelyek vezetőinek kb. 70 százaléka közép- és főiskolai végzettséggel rendelkezik. IV. v A vasúti, hajó- és gépkocsiszállítás fejlődése A vasúti szállításban az átlagos napi rakodási tervet 1955 első felében 103 százalékra teljesítették. A vas, érc, koksz, vashulladék, gazdasági gépek, traktorok, gépkocsik, gabona, só, cukor, hús, hal, kcnzerv, lábbeli, bútor és a csomagolt áruk szállítási tervét teljesítették, sőt túlteljesítették. Nem teljesítették azonban a kőszén, nyersolaj és nyersolajtermékek, fa, cement, tüzelőanyagok, építőanyagok, olvasztóeszközök, vegyiés ásványi műtrágyák, liszt és dara, a gyapjú és ruhaanyagok szállítási tervét. A vasutakon az átlagos napi szállítás 1955 első felében 1954 első félévéhez viszonyítva 9 százalékkal növekedett. 1955 első felében a teherkocsik körforgásának ideje 1954 első feléhez viszonyítva csökkent. A teherkocsik körforgása meggyorsításának feladatát 1955 első felében teljes egészében teljesítették egyes vasútvonalak kivételével. A Tengerhajózási Minisztérium 1955. első felében a járattervet 106 százalékra, iz áruszállítási tervet 102 százalékra teljesítette, egyes hajózási vállalatok kivételével. 1955 első felében a tengeri szállítás járatainak sűrűsége 1954 első feléhez viszonyítva 30 százalékkal, a teherszállítás 18 százalékkal növekedett. A Folyami Hajózás Minisztériuma 1955 első felében a járattervet és a teherszállítási tervet, 87 százalékra teljesítette. A folyami hajózás nem teljesítette a tervet a nyersolaj és nyersolajkészítmények, fa és ásványi építőanyagok szállításában. A folyami szállítás járatainak sűrűsége 1955 első felében 1954 első feléhez viszonyítva 8 százalékkal növekedett, a teherszállítás a múlt évi színvonalon maradt. A Gépkocsiközlekedés Minisztériuma és az Országutak Minisztériuma 1955. első felében a járattervet 95 százalékra, a teherszállítási tervet 99 százalékra teljesítette. A személyszáľítást az autóbuszokon 106 százalékra teljesítették. A gépkocsiszállítás járatsűrűsége 1955 első felében 1954 első félévéhez viszonyítva 35 százalékkal, a teherszállítás 50 százalékkal, az autóbuszok személyszállítása 48 százalékkal növekedett. A tehergépkocsik kihasználásában azonban még mindig hiányosságok mutatkoznak; a holtidő és a tehergépkocsik kihasználatlan útja még mindig nagyon magas. V. A befektetési építkezés növekedése Az állami befektetések 1955. első félévében 111 százalékot tettek ki 1954. első félévéhez viszonyítva. Az összbefektetések félévi tervét az egész népgazdaságban 93 százalékra teljesítették. 1955. első felében a nehézipari befektetések, különösen a kohászat, a fém és színes fémek, a szénipar, a gépipar, a villanyerőművek építkezéseiben és az építő ar.yagipar befektetései, valamint a nehézipar más ágazatainak befektetései növekedtek. A közlekedés és a mezőgazdaság befektetései szintén növekedtek. Jelentős befektetést fordítottak a tömegszükségleti cikkeket gyártó vállalatok építésére is. 1954 első feléhez viszonyítva a lakásépítés, iskolaépítés, hivatalok, egészségügyi intézetek, óvodák, bölcsődék, pionírtáborok, mozik, kulturális és szociális intézetek építése növekedett. 1955 első félévében a népgazdaság összes ágazataiban új vállalatokat helyeztek üzembe. Több ágazatban azonban az új üzemek átadásának tervét nem teljesítették. Az Építészeti Minisztérium az épitőés szerelőmunkák tervét így teljesítette : 1955. I. féléve az 1954. I. félévéhez viszonyítva %-ban A Szovjetunió Építészeti Minisztériuma 110 A Kohászati és Vegyiipari Vállalatok Építésének Minisztériuma 113 A Szénipari Vállalatok Építésének Minisztériuma 115 A Nyersolajipari Vállalatok Építésének Minisztériuma 113 A Villanyerőművek Értésének Minisztériuma 116 A Közlekedési Építkezések Minisztériuma 104 A Szovjetunió Városai és Falvai Építkezésének Minisztériuma 123 Bár az építkezési és szerelőmunkák térfogata nőtt, 1955 első félévében az építkezési minisztériumok nem teljesítették a tervet. 1955 első félévében megszilárdultak és tovább specializálódtak az építkezési szervezetek, megjavult az építkezési gépek és berendezések kihasználása, növekedett a munkatermelékenység, az építkezési önköltségek némileg csökkentek. Az építkezési önköltségek csökkentésének tervét azonban nem teljesítették, s eddig még hiányos a nehéz- és bonyolult munkálatok gépesítésének színvonala. Nem használják ki eléggé a gépeket és a berendezéseket, amelyek az építkezőhelveken rendelkezésre állanak, elégtelenül folyik az építkezési folyamatok komplex gépesítésének megvalósítása. A vasbetonszerkezetek és az egyes építkezési gépek beszerelése növekedett ugyan, azonban nem kielégítő méretekben. Az építkezési vállalatok vasbetonszerkezetek és 'más építkezési berendezések elkészítésére fordított befektetéseinek nagyfokú növekedése ellenére 1955 első felében e vállalatok nem teljesítették az építkezési tervet. VI. A bel- és külkereskedelem fejlődése 1955 első felében a szovjet kereskedelem tovább .fejlődött. 1955 első felében összehasonlítható árakban az állami és szóvetkezeti kereskedelmi vállalatok 8%-,kal több cikket adtak el a -dolgozóknak, mint 1954. első felében. Áz állami és a szövetkezeti kereskedelem forgalmi tervét az első félévben teljesítették. 1955. első felében 1954 első feléhez viszonyítva az egyes árucikkek eladása a következőképpen növekedett: a hús és húsáruk 6%-kal, a növényi zsírok, a margarin és zsír 15%-kal, a cukorkák 5%-kal, a hal és halkészítmények 20%-kal, sajt 70/

0-kal, tej- és tejtermékek 12%-kal, tojás 13%-kal. 1955. első felében az egyes iparcikkek eladása 1954. első feléhez viszonyítva jelentősen megnövekedett: a gyapjúanyagok 10%-kal, selyemanyagok 10%-kal, készruha 18%-kal, harisnyák és rövidharisnyák 15%-kal, lábbeli 6%-kal, szappan 23%-~kal. Jelentősen növekedett más árucikkek eladása is: a rádiókészülékek 22%-kal, televíziós készülékek 45%-kal, órák 44%-kal, fényképezőgépek 48%-kal, bútor 17%-kaI, varrógépek 17%-kal, mosógépek majdnem négyszeresükkel, porszívógépek 24%-kal, jégszekrények 29%-kal, kerékpárok 20%-kal, motorkerékpárok 16%-kal, személygépkocsik 30%-kal. A termelési célokra készült árucikkek eladása 1955 első felében 1954. első feléhez viszonyítva így növekedett: fűrészfa 1,5-szer, fedőbádog 18 %-kal, cement 39%-'kal, tetőfedőanyagok 18%-kal, táblaüveg 10%-kal. Az iparcikkek termelésének és eladásának, valamint az élelmiszerek termelésének és eladásának növekedése ellenére a lakosság kereslete egyes fontos tömegszükség leti árucikkekben több járásban nem volt egészen kielégítve. Egyes elosztó szervek helytelenül osztják el az árucikkeket a járásokban és megengedik, hogy az árucikkeket egyes járásokban a lakosság keresletére való tekintet nélkül oszszák szét. Elégtelenül kapcsolják be a forgalomba az árucikkek pótforrásait a termelésnek a helyi nyersanyagok felhasználásával történő fejlesztésével. Külkereskedelemben a Szovjetunió 1955-ben tovább bővítette gazdasági kapcsolatait a külfölddel: a Szovjetunió ma 58 országgal áll kereskedelmi kapcsolatban. VII. A munkások és alkalmazottak száma, valamint a munkatermelékenység növekedése 1955-~ első felének végéig a népgazdaság munkásainak és alkalmazottainak száma 1954 első felének végéhez viszonyítva töbh, mint egy millió személlyel növekedett. Az iparban, mezőgazdaságban, építőiparban és a közlekedésben a munkások, mérnökök, technikusok, szakmunkások száma több mint 900 ezer személlyel növekedett. Megnőtt az iskolai dolgozók, a tudományos és kutatóintézetek, a gyógyintézetek, a kereskedelmi hálózat, 'a közős étkezdék vállalatai és a gazdasági közüzemek dolgozóinak száma. A hivatalok, a vállalatok adminisztratív szervei dolgozóinak száma csökkent, mert egy részük a termelésbe ment át. 1955 első felében 315 ezer fiatal munkás végezte el az üzemi iskolákat, bányásziskolákat és a mezőgazdaság gépesítésének iskoláit. Ezek az iskola elvégzése után az iparban, építőiparban, a közlekedésben és a mezőgazdaságban helyezkedtek el. 235 ezer gépesítő a mezőgazdaságban helyezkedett el közülük. Egyéni, vagy csoportos gyakorlattal, esetleg tanfolyamokon 3 500 000 munkás és alkalmazott bővítette szaktudását. 1955 első felében a munkatermelékenység a múlt év hasonló időszakához viszonyítva az iparban 7%.kal, az építőiparban 10%-kal növekedett. A munkatermelékenység növelésének tervét az iparban és az építőiparban teljesítették. Az iparban nem teljesítették azonban a munkatermelékenység növelésének tervét 1955 el(Folytatás a 6. oldalon.) GALINA NYIKOLAJEVA: Elbeszélés a gépállomás igazgatójáról meg a főagronómusról (25) Hát persze, zavarba jöttem egy kicsit ... Annyi minden dolog, meg esemény történt nálunk, hogyan lehetne rögtön megérteni, mi ebben a lényeg? Hogy lehet erre két szóban felelni ? ... Az első sorban meg éppen előttem ott ült Arkagyij. Jellegzetes sasorrú leje kiemelkedik a hallgatók közül. Ezer közül is meglehetne ismerni. Néz rám és mosolyog: „Eh, te... Hívtak volna csak engem a szónoki emelvényre!" A miniszterhelyettes meg újra csak kérdezi: „Mi emelte így fel magukat", és fölemeli a kezét. És egyszerre csak ebben a pillanatban, úgy, ahogy most magát látom magam előtt, megláttam Nasztya kezét szakasztott úgy, ahogy akkor láttam, abban az órában, amikor sírt... Hiszen ezek, ezek a kezek emeltek fel bennünket! Amíg ö nem volt nálunk, semmi ehhez hasonló sem történt a gépállomásunkon. Nasztya, ő emelt fel bennünket!... Sokszor nem is a mi segítségünkkel, inkább a mi ellenünkre ... És most mi hárman itt vagyunk, s Arkagyij itt ül elnyújtózkodva az első sorban, Nasztya meg ott bolyong valahol a sztyeppén egyik brigádtól a másikig ... És egyszerre elém tárult a teljes kép. Mindent megláttam. Attól kezdve, ahogy Nasztya először megjelent, egészen a búcsúzásig, mikor Moszkvába utaztam. Vannak olyan pillanatok, amikor egyszerre hihetetlenül sok minden elfér az ember agyában! Nekem is egyszerre minden felvillant az agyamban. A négyzetes vetés is, a gépegységek is, a vetőmag és a beszélgetés Szergej Szergejeviccsel, meg a harc Arkagyijjal... Mindezt egyszerre látom, de beszélni semmiről s^m tudok! Egyszerre nem lehet mindent elmondani. De hol kezdjem? Mi a legfontosabb? Magam se tudok kiigazodni gondolataim közt! És a miniszterhelyettes még hozzáteszi: „Mondja el — kérdezi —. miképpen történik ez?" Hogy miképpen történik ez? — Alekszej Alekszejevics felemelte fejét és energikusan, szinte elkeseredetten mondta: — Van az úgy néha, hogy az, aki a munka lelke, megrovásban részesül, és sírva ül magaban a sztyeppén, senki sem tud róla semmit, az ellenfelei pedig az első sorban ülnek, a legelső helyen!... Hát így van ez bizony néha!... Kezdjek erről beszélni, mondjam el mindezt? A gondolataim sem voltak még akkor ilyen rendben, meg szavakat sem találtam az elmondására... Csak állok, kínlódom, nem tudom rendezni a gondolataimat, szavakat se találok! Mellettem meg ott ülnek a kormány tagjai. S előttem £ teremben a legjobb földművelők százai... S mindehhez még ezek a fényszórók, vakítják a szemem, a riporterek is úgy ugrándoznál; körülöttem, mint az ördögök, egyre kattogtatva gépeiket! Végleg elvesztettem lábam alól a talajt! Nem találom meg a hiteles, a méltó szavakat.. De hát, hogy is mondhatnám? — gondolom magamban. „A főagronőmusunk részéről jelentkező energia és kezdeményezőkészség ..." De hát ilyen szavakkal el lehetne mindent mondani? Mit csináljak? S közben itt mellettem... itt vannak a kormány tagjai. Olyan emberek, akik minden utat tágra nyitnak előtted. Csak eriggy! Csak eriggy! És te néha ahelyett, hogy mennél, egy helyben topogsz ... És akkor ... elszégyelltem magam előttük... és azok előtt, akik a teremben ültek .. Tapasztalatátadást várnak tőlem és én mindenféle szép számok elmondására készültem fel.. . Pedig itt... bűnbánó beszédet kellene mondanom ... Az ember nem tudja rögtön átállítani magát egyikből a másikba! — mosolyodott el gúnyosan önmagán Alekszej Alekszejevics. — így aztán felsültem, ostobán viselkedtem... de még milyen ostobán!... Semmit sem tudtam mondani... Legyintettem a dologra és lejöttem az emelvényről! ... De magamban megfégadtam: nem utoljára szólítottak engem erre az emelvényre! Kihar.colom, hogy megint meghívjanak, s akkor előre felkészülök és tiszta lelkiismerettel elmondok mindent!... Hogy az emberek megértsék, nem olyan egyszerűen történik mindez, hogy ne ismételjék meg a mi hibáinkat!.... \Üjra rágyújtott a pipájára, de szippantás közben egyszerre kivette a szájából és félretette: — Arkagyij ajándéka ... Sehogy sem tudta megérteni, mért némultam meg akkor az emelvényen .. . Egype csak csúfolódott rajtam. De Fegya megértette ... Sokáig nem tudtunk elaludni Fegyával azon az éjszakán. Hajnalig beszélgettünk. A „Moszkva" szállóban laktunk, az ablakok a Vörös térre néztek. Hogy jobban lássuk a teret, eloltottuk a szobában a villanyt. Ott üldögéltünk az ablakpárkányon, beszélgettünk. A szemünk előtt ott a Kreml... a mauzóleum .. . világít az óra a Szpásszkij-tornyon. Látni, ahogy a mutató jár... Egyik óra múlik a másik után, de mi csak beszélgetünk. Folyton a miniszterhelyettes kérdésére megfelelő pontos válaszon törjük a fejünket. Miben is van hát végeredményben „a dolog .lényege?" — Hogy történhetett ez — hajtogatta Fegya. — Már néhány esztendeje dolgozunk együtt. A négy barát, a gépállomás négy vezetömunkatársa. Jártuk a lóhereföldeket... az „SzS-6"-os vetőgépek mellett is elszaladtunk naponta tízszer és mégse láttunk semmit!... S akkOK jött egy kislány, egyenest az iskolapadból és meglátta mindazt

f amire aztán a Központi Bizottság rámutatott!... Hogy történhetett ez? Ér. is ezen töröm a fejemet: hogy történhetett ez? Hát igen, természetesen az is félrevezetett engem meg Fegyát, hogy butaságból meg fiatal-* ságunk következtében Arkagyij pórázára kerültünk. Node Arkagyij... Ő lenne tapasztalatlan, buta ember, ő ne kereste volna a sikerhez vezető utat? Hogy történhetett az, hogy nem ő, hanem Nasztya találta meg ezt az utat. ülünk az ablakpárkányon. Gondolkodunk. Hirtelen megszólal Fegya: / — Nézd, csak nézd ... váltják az őrséget... Valóban .., látom, ahogy jön a felvezető és nyomában az őrség. Odaérnek, csattan a csizmájuk, ahogy fordulnak, egy másodpercre megállnak, majd megmerevednek a bejáratnál. Először láttuk ezt a képet, én is, meg Fegya is. Majd felhangzott a rádióban a himnusz. Végighallgattuk. Aztán is csak tovább üldögéltünk. Gondolkodtunk. Rágyújtottunk. S egyszerre csak azt mondja Fegya tagoltan, szinte haraggal: — Vál-lal-ko-zó ... az hát... S olyat rántott a vállán, hogy még az ablaküveg is beleremegett. Nem értettem meg rögtön gondolatainak menetét. — Milyen vállalkozó? Miért vállalkozó? Fegya megmagyarázta: — A hadseregben, amikor valaki kitüntetést kap, azt felelik: „A Szovjetuniót szolgálom!" Ez a szó, kell, hogy vonatkozzék mi«den kommunistára ... minden vezetőre. Mi mindnyájan a Szovjetunió szolgái vagyunk... a nép szolgái... De ő a szovjet nép vállalkozója ... A vállalkozót nem érdekli a nép. Csak egy érdekli, minél többet keresni a vállalkozáson, minél ügyesebben megszedni magát a népen. Kételkedtem: — Arkagyij okos ember, sőt tehetséges! Dolgozott!... Fegya csak gúnyosan nevetett: — Dolgozott!... Rubelnyi a látszat — garasnyi a munka! Különféle vállalkozók vannak a világon, s a legkülönbözőbb, haszon csábítja őket. Van aki a pénzt hajszolja, a másik a nyugodt életet, a harmadik meg a dicsőséget. Csak a munkát nem hajszolja egyik sem! Dolgozni mindig nehezebb, mint a munka látszatát kelteni. Vannak persze közöttük okosak is, tehetségesek is, sőt még hasznosak is... Csak . .. hej, de nagyon nehéz néha megállapítani, hol végződik a tehetségükből eredő haszon és hol kezdődik a kár!... Hallgattam Fegyát és közben azt gondoltam magamban: valóban nem jön rá az ember rögtön, miben volt hasznára Arkagyij az ügynek és- miben a kárára. A gépegységeket a szomszédos gépállomásokat megelőzve engedte ki a mezőre. Jó dolog ez? Öt is, bennünket is megdicsértek érte... De a szántóföldi munkák minősége nem voit jobb nálunk sem, mint a szomszédoknál és a gépállomány sem volt kevesebb nálunk, mint náluk. Egy-kettő s már kint is voltak a gépegységek a műhelyből, jelentette, újságírókat hívott meg, máris megjelentek az újságokban a fényképek, az értesítőben meg a dicséretek. Gyors is és kellemes is! (Folytatjuk.) I