Uj Szó, 1955. július (8. évfolyam, 157-183.szám)

1955-07-22 / 175. szám, péntek

Bratislava, 1955. július 22. péntek 30 fillér VIII. évfolyam, 175. szám Világ prdetárjai egyesületek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Hm szabad elhanyagolni a kisgépesítési Ä négy nagyhatalom kormányfősnek Az új technika bevezetése iparunkba elkerülhetetlenül szükséges a szocialista termelés további fejlesztéséhez. A legkorszerűbb technika kihasználásával gépesíteni és automatizálni kell a munkafolyamatokat, gyors ütemben növelni kell a munkatermelékenységet és a termelést népgazdaságunk minden ágazatában. Ipari vállalatamkat, mezőgazdaságunkat, építkezésünket és közlekedésünket ezért évről évre nagyobb mértékben látjuk el új termelőeszközökkel — korszerű és fejlett gépekkel, berendezésekkel. Sok dolgozó azt gondolja, hogy a munkafolyamatok megjavítását, a termelés ée a munkatermelékenység növekedését csakis új gépek és új berendezések alkalmazásával lehet elérni. Ez a nézet helytelen. Ezzel figyelmen kívül hagyjuk azt a tényt, hogy az új gépek és berendezések alkalmazása mellett ádázul és kitartóan harcolni kell a meglevő technika tökéletesítéséért és teljes kihasználásaért Sokszor egészen egyszerű észszerüsítéssel növelni lehet a gép vagy ' az üzem kapacitását, meg lehet gyorsítani a termelőfolyamatot, ki lehet küszöbölni a megerőltető munkát, meg lehet javítani a termelés technológiáját. Ezen intézkedések alkalmazásával aránylag gyorsan és jelentősebb befektetések nélkül a dolgozók ötletei- nek és kezdeményezésének kihasználásával tökéletesíteni lehet a munkafolyamatot, gyorsítani lehet a termelés és a munkatermelékenység növekedését. Ezt nevezzük kisgépesltésnek. A gépek és berendezések kapacitása növeléséhez szükséges megfelelő eszközök rendelkezésünkre állanak. Ha üzemeinkben a dolgozók útmutatásaira támaszkodunk s ha az egyes javaslatokat megvalósítjuk, több millió koronát takaríthatunk meg. Eddig sajnos a dolgozók e kezdeményezését nem karoltuk fel, nem használtuk ki eléggé. A kollektív szerződések éppen lolvamatban levő félévi ellenőrzéseinél megállaoitottuk, hogy sok helyen végeredményben még azokat az intézkedéseket sem valósították meg, amelyeket a kollektív szerződések magukban foglaltak és amelyek megvalósítását az üzem vezetősége tervbe vette. Ez egyes

1 gazdasági vezetőnknek, a dolgozók kezdeményezéséhez való helytelen viszonyát tükrözi. Ez a viszony a dolgozók képességeinek lekicsinylésében rejlik. Sokan kételkednek abban, hogy a dolgozók javaslatai hozzájárulhatnak a termelés növeléséhez. A dolgozók javaslataihoz való helytelen viszony oka sok esetben egyes gazdasági dolgozóink kényelmessége. Sok igazgató és főmérnök van, akik ilyen kijelentéseket tesznek a dolgozók újító javaslataival kapcsolatban: „Szívesen valóra váltanánk, de nincs rá pénzünk." Emellett a javaslatot nyugodtan elfogadhatták volna, megvalósíthatták volna az Állami Bank kölcsöne segítségével, vagy pedig az igazgatói elap egy részének felhasználásával. A kisgépesítés megvalósításához szükséges kiadásokat fedezni lehet az igazgatói alapból is, vagy pedig más összegből, azzal a feltétellel, hogy egy év alatt visszatérítik azt a gépesítés áltál elért megtakarításból. Ha ,a kiadásokat rövidlejáratú kölcsönből fedezik, amelyet az Állami Bank folyósít, akkor is vissza kell ezt téríteni a megtakarított összegből. Az Állami Bank hitelt nyújt olyan üzemeknek, amelyek teljesítik az akkumulációs tervet és ahol biztosítva van az önköltség csökkentésének terve. Mindkét módszer lehetővé teszi, hogy üzemeink egy év alatt jelentős eszközöket használhassanak fel a termelés technikai tökéletesítésére, a termelékenység növekedésére és így jobb gazdasági eredmények elérésére. Nagyrészt tehát megcáfolhatok az olyan kifogások, hogy bizonyos intézkedések megvalósítására nincs pénz. Mindamellett, hogy megvan a lehetőség arra, hogy a különféle intézkedések megvalósításának költségeit iparunkban fedr^zük, eddig nem használtuk ki e lehetőséget kellően. Miért van ez így? Egyrészt azért, mert az Állami Bank által nyújtott kölcsönlehetőséget kevesen ismerik, 'és mert a rövidlejáratú hitelekre a vállalatokban általában már csak akkor gondolkodnak, ha valamit elfelejtettek a befektetési tervbe' bevenni. A másik ok az, hogy sok üzem főigazgatósága és vezetősége azt a hamis és káros nézetet vallja, hogy egy év nagyon i.- rövid idő arra, hogy a bevezetett kisgépesítés meghozza hasznát. Ezért az ügyet halogatják, ahelyett, hogy megismertetnek vele a vállalat dolgozóit, hogy kezdeményezésük még jobban fellendüljön, hogy még több javaslattal álljanak elő, amelyek hozzájárulnának a munkatermelékenység növekedéséhez. Az üzemi pártszervezetek kötelessége, hogy gondosan felkarolják a dolgozók kezdeményezését, hogy támogassanak és fejlesszenek mindent, ami a munkatermelékenységet növeli. A pártszervezetek nem nyugodhatnak bele ezért a káros nézetekbe és egyes dolgozók káros álláspontjába, amelyek fékezik a kisgépesítés megvalósítását. A kommunistáknak határozottan el kell vetniök az olyan állításokat,. hogy valamilyen ésszerű intézkedés nem hozza meg egy év alatt a gyümölcsét. A valóság az, hogy a megtakarított összeg mindig több, mint az intézkedés megvalósítására fordított összeg. Ez egész sor példán bieonyítható. Több üzemben még a régi munkamódszerekkel dolgoznak, régi technológiát alkalmaznak a gépeknél, pedig különféle újítójavaslatok megvalósításával sok megerőltető munkát lehetne kiküszöbölni, s termelékenyebbé tenni a munkát. A vállalatok vezetői és a főigazgatóságok előtt világos ez, ennek ellenére alig számbevehető mértékben használják ki a kisgépesítést. Az eddigi tapasztalatok világosan megmutatták, hogy iparunkban — néhány kivételtől eltekintve — a kisgépesítés megvalósítása nem történik kielégítő mértékben. A minisztériumok és elsősorban a főigazgatóságok és a vállalatok vezetőségei a hibásak ebben. A kohászatban és a vegyi iparban például a kisgépesítés megvalósítását egyenesen kormányhatározat hagyta meg. A többi ipari ágazatok számára lehetővé teszi ezt a pénzügyminiszter 1955. január 19-i határozata. A valóság azonban az, hogy az egyes minisztériumoknak, különösen azok főigazgatóságainak, mint felettes vállalati szerveknek nem helyes a viszonya a kormányhatározathoz és a fontos határozatokhoz, mert nem biztosítják azok megvalósítását. Pártszervezeteink gyakorolják a vállalat vezetősége feletti ellenőrzés jogát. Teszik ezt a termelés, a gazdaságosság növelése, a munkatermelékenység növekedése érdekében. Ezzel kapcsolatban többet kellene törődniök azzal is, hogyan használják ki az állam által nyújtott lehetőségeket üzemeink ahhoz, hogy tökéletesítsék a termelés kisgépesítését. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ott, ahol a kisgépesítés a dolgozók szívügyévé vált, ahol felkarolják a dolgozók kezdeményezését, javaslatait, ott megvan a lehetőség olyan intézkedések megvalósítására, amelyek segítenek a termelés növelésében és a költségeket ki tudják fizetni az egy év alatt megtakarított összegből. A kommunistáknak meg kell nyerniök a kisgépesítés gondolatának az összes dolgozót, meg kell nekik magyarázni, hogy ez a munkatermelékenység növekedése meggyorsításának útja, tehát népünk életszínvonala emelkedésének útja. A mai számban: Minden erőnket a falusi pártszervezet munkájának megjavítására összpontosítjuk (2. old.) A négy nagyhatalom kormányfőinek genfi értekezlete (3. old.) A genfi értekezlet körül (4. old.) Mindnyájunk ügye (5- old.) Nagy előnyt jelent a hazai pálya... (6. old.) genfi értekezlete (Genf, július 20. A ČTK különtudósítójától.) A négy nagyhatalom külügyminiszterei szerdán, július 20-án délelőtt Mac Millaji brit külügyminiszter elnöklésével ültek össze és a német kérdésről,''valamint az európai biztonság kérdéséről tárgyaltak. A gyűlésen részt vettek az őszes küldöttségek tanácsadói és szakértői. Az összes küldöttségek sajtófőnökeit felhatalmazták, hogy nyilatkozatot tegyenek közzé arról, hogy a négy nagyhatalom külügyminiszterei újból megtárgyalták Németország és az európai biztonság problémáit és hogy a kormányfőknek tanácsolták, hogy délutáni ülésükön kezdjék meg a tárgyalási program második pontjának, vagyis az európai biztonság kérdésének tárgyalását. - A négy nagyhatalom kormányfői július 20-án délután a B

enfi Népszövetségi Palotában csaknem két órát üléseztek. A tárgyalások napirendjén az értekezlet második kérdése — az európai biztonság kérdése szerepelt. Ezen a gyűlésen, amely a genfi értekezleten már a harmadik hivatalos találkozó, a kormányfők kicserélték nézeteiket, mind alapvető felszólalás saikban, mind a vita keretében. A mai ülést azzal az egyöntetű elhatározással fejezték be, hogy a négy nagyhatalom külügyminiszterei tanulmányozzák a mai vitát és próbáljanak elfogadható javaslatot találni, amit megítélésre és további tanulmányozásra terjesztenének a kormányfők július 21-i délutáni ülése elé. A mai tárgyaláson, amelyen A. Eden brit miniszterelnök elnökölt, a szovjet küldöttség Előterjesztette az európai kollektív biztonságról szóló szerződés javaslatát. N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, aki elsőnek szólalt fel, hangsúlyozta, hogy a szovjet kormány az európai koHektív biztonsági rendszer megszervezésének nagy jelentőséget tulajdonít. Kijelentette, hogy egyedül a kis és nagy államok közös igyekezete képes Európát a pusztító háborúk arénájából a béke bástyájává változtatni. A szovjet küldöttség azon a nézeten van, hogy a kollektív biztonság rendszere véget vet Európában a bizalmatlanságnak és a feszültségnek. Ez a feszültség — folytatta N. A. Bulganyin — armak következtében, hogy Európában két Sllamcsoport áll szemben egymással, úgyszólván nem gyengül, sőt ellenkezőleg, erősödik. A kollektív biztonság rendszerének megteremtésé megújítaná a bizalmat és lehetővé termé az európai államok közötti kapcsolatok javulását. E nélkül az elkerülhetetlen bizalom nélkül lehetetlen megoldani a vitás nemzetközi kérdéseket, mint pl. Németország kérdését és másokat. N. A. Bulganyin újból hangsúlyozta, hogy a szovjet küldöttség kész áttanulmányozni más javaslatokat is, amelyek ezt a célt szolgálják, főleg azokat a javaslatokat, amelyeket már előterjesztettek a négy nagyhatalom genfi értekezletén. Utána röviden E. Eisenhower, až USA elnöke beszélt, aki rámutatott ar(Folytatás a 3. oldalon.) NäéptJnk a tartós béke biztosítását várja a genfi értekeziettől A dolgoiók egész S/lováklí ban enlet lődéssel kísérik a négy nagyhatalom kormányfőinek genfi értekezletét, ametv a békeszerető emberiség érdeklődésének középpontjában áll. Az üzemekben, hivatalokban és a mezőkön gyűléseket, beszélgetéseket rendeznek, amelyeken a tárgyalásokról vitatkoznak. Olvassák a napisajtót, hallgatják a rádió közleményeit a tárgyalások meneteról és az államfők beszédeit. Az anyák békét akarnak A négy nagyhatalom kormányfőinek genfi értekezlete nagy érdeklődést keltett a bratislavai gyapotüzem dolgozóinak körében is. Az értekezleten tett nyilatkozatokat és főleg N. A. Bulganyinnak, a szovjet küldöttség vezetőjének beszédét a napisajtéból és a rádióból ismerik. Az értekezlet jelentőségéről szerdán, július 20-án Štefan Pásztó karbantartó beszélt s dolgozóknak. A vita keretében félszólaltak Pavla Bočáková és Anna Šimková példás dolgozónők. Kijelentették, hogy a nők — anyák részér* te az egész dolgozó - nép részére semmi sem lenne szebb ajándék, mint a tartói világbéke. Egyetértünk a szovjet békepolitikával A kassai vasútállomás munkahelyein a genfi értekezlet tárgyalása élénk vita tárgya. A reggeli politikai tízperc keretében N. A. Bulganyin beszédével kapcsolatban Novotný elvtárs, az állomás főkönyvelője a következőket mondotta: Békét akarunk és boldog életet, ezért szilárdan kitartunk N. A. Bulganyin szavai mellett. Óhajunk: megegyezés jöjjön létre A genfi tárgyalások élénk vita tárgyát képezik a bratislavai kerületi egészségügyi intézet orvosainak és pácienseinek köreben. „Mi, egészségügyi dolgozók, akik naponta harcolunk az emberek életéért és egészségéért, figyelemmel kísérjük a genfi értekezlet tárgyalásainak menetét — mondotta František Micek, az í. sebészeti klinika szakorvosa. Forró óhaj«tk, hogy a négy nagyhatalom képviselőid nek ezen a gyűlésén, amely az egész világ békeszerető emberisége érdeklődésének középpontja, megegyezés A néjy nagyhatalom Kormányfőinek genfi értekezlete. Képünkön a Szovjetunió, az USA, Franciaország és Anglia kormányküldöttségei az értekezleti teremben jöjjön létre, amely biztosítéka lenne a béke megszilárdításának és megőrzésének." A Bratislavai Kerületi Nemzeti Egészségügyi Intézet orvosai és páciensei a tegnapi politikai tízperc keretében örömmel üdvözölték ex európai kollektív biztonságról szóló szerzódésjavaslatot, amelyet a szovjet küldöttség terjesztett elő az értekezleten. Ifjúságunk tudja, jövőjéről van szó A novákyi Béke-bányában a genfi értekezletről szóló vitába bekapcsolódnak a fiatal bányászok, CSISZ-tagok is. „A genfi értekezletet az egész világ ifjúsága üdvözli — mondja Milan Cachovan CSISZ-tag. Hiszem, hogy a tárgyalások hozzájárulnak a feszültség enyhítéséhez. A varsói V. Világifjúsagi Találkozó is az egész világ fiataljainak manifesztációja lesz a világbéke megtartásáért." Munkasikerekkel üdvözlik a genfi értekezletet A besztercebányai Smrecina-iakombinát dolgozói a genfi értekezlet nap(Folytatás a 2. oldalon.)