Uj Szó, 1955. július (8. évfolyam, 157-183.szám)

1955-07-02 / 158. szám, szombat

1955. július 1. III S ZÖ 7 A mezőgazdasági termelés fejlesztésének és az EFSZ-ek további építésének feladatai vánul meg. Az üzemi szervezetek többsége elfeledkezik arról a fontos feladatról, hogy a falusi pártszerve­zeteket támogatniuk kell a politikai és szervező munkában és a falusi káderek nevelésében. Miben kell látnunk az üzemi párt­szervezetek feladatait a falunak nyújtott segítség terén ? Elsősorban abban, hogy az üzemi szervezetek úgy segítsék a falusi szervezeteket, hogy v azok a falu éle­tének élén álljanak\jól irányítsák a nemzeti bizottságokban és azok me­zőgazdasági albizottságaiban, vala­mint az EFSZ-ek vezetőségeiben dol­gozó kommunistákat. Az üzemi szer­vezeteknek segítséget kell nyújta­niuk az új szövetkezetek alakításá­ban és tagsági alapúk bővítésében, a kis- és középparasztok meggyőzésé­vel.* Át kell adniuk a parasztoknak az ipari termelésben szerzett gazdag szerve jési tapasztalatokat és támo­gatniuk kell őket az EFSZ-ek munka­szervezésének tökéletesítésében. Se­gíteniük kell a szövetkezeti tagokat, hogy műszaki ismereteket sajátítsa­nak el és gyarapítsák azokat, mivel ezt a mezőgazdasági termelés gépe sítésének további fejlesztése megkö­veteli. Az üzem politikailag fejlett, bevált, tapasztalt munkásait és dol­gozóit az egységes földművesszövet­kezetek és a nemzeti bizottságok se­gítségére kell küldeniük, hogy hosz­szabb ideig tartó politikai és szaktá­irogatást nyújtsanak. Az üzemi szer­vezeteknek nem szabad elfeledkezniük a falusi politikai tömegmunka fej­lesztéséről, a kulturális és népmüve­lés' tevékenység fellendítéséről. A segítség másik oldala az, hogy feladatokkal kell megbízniuk az üze­mi szervezet falun élő tagjait. Arra kell vezetni 6ket, hogy aktivar, dol­gozzanak a falusi szervezetekben, hogy hatékony politikai segítséget nyújtsanak nekik és hozzájáruljanak a szövetkezeti gondolat elterjeszté­séhez és az EFSZ-ek fejlesztéséhez. Különösen most kell megerősíteni a falusi szervezeteket, hogy döintő sze­repet vigyenek a mezőgazdasági ter­melés növelésére és az EFSZ-ek to­vábbi fejlesztésére irányuló törekvé­sünkben. A párthatározatok teljesí­téséért, a parasztok előítéletei ellen és az utolsó kizsákmányoló osztály, a kulákság ellen folytatott kérlelhe­tetlen haic tüzében kell őket meged­"'zeni. A pártszervezeteket, tagjaikat és funkcionáriusaikat elvhüségre ós har­cias kommunista öntudatra kell .ne­velni, hogy érezzék nagy felelősségü­ket az egész párt előtt. Valójában foglalkozunk-e erőink széthelyezésével a falvakon? Számos községben nincs pártszervezet és a párt soraiba is csak igen csekély számban kerülnek be a parasztok. Ez azt bizonyítja, elvtársak, hogy még mindig jelentékeny a falusi párt­szervezetek elszigeteltsége a parasz­toktól és a szövetkezeti tagoktól. A pártban jobban kezdtek dolgozni a pártaktivával. Azonban rryndez ,arra mutat, hogy ennek a munkának lé­nyegét még nem értjük világosan. A pártaktívát nem lehet öncélúan egybe­hívni, sem kizárólag arra, hogy a volt instruktorok példája szerint biztosítsa az alapszervezetekben a feladatok megvalósítását. A járások pártaktíváit nemcsak az úgynevezett funkcionáriu­sok, a járási nemzeti bizottságok tag­jai, a tömegszervezetek különféle funkcionáriusai, hanem elsősorban azok az elvtársak képezik, akik köz­vetlenül a falusi szervezetekben dol­goznak, a szervezetek elnökei, az EFSZ-ek elnökei és könyvelői. Ezeket kell egybehívnunk, velük kell tanács­koznunk, előttük kell felvetnünk a pártpolitika kérdéseit, az ő kezdemé­nyezésüket kell felkarolnunk. Az ak­tívával folytatott ilyen munka kibon­takoztatja a pártszervezetek kezdemé­nyezését a kitűzött feladatok teljesí­téséért folytatott harcban. A falusi élet élére a kommunisták­nak kell állniuk. Nekik kell kezdemé­nyezniük az EFSZ-ek alakítását, a szö­vetkezet munkájának megjavítását, biztosítani a nemzeti "bizottságok jó munkáját, a begyűjtés teljesítését, nekik kell harcolniuk a magas hektár­hozamokért, minden termőföld meg­műveléséért. A pártszervezeteknek szilárdan kell irányítaniuk az EFSZ-ek vezetőségében, a nemzeti bizottságok­ban és a falu többi szervezeteiben dol­gozó kommunistákat, hogy e szerve­zetek közvetítésével érvényesítsék a párt befolyását valamennyi dolgozó parasztra. A falusi pártszervezeteknek főleg arról kell gondoskodnia, hogy a nem­zeti bizottság és mezőgazdasági bi­zottsága tevékenyen dolgozzanak. Eb­ben a mezőgazdasági bizottságban kell összpontosítani valamennyi termelési, szervezési és gazdasági kérdés meg­oldását a falun. E bizottságnak maga köré kell tömörítenie a parasztok ak­tíváját, nyilvános gyűléseket kell szer­veznie. Itt kell beszámolókat tartania a gép- és traktorállomás igazgatójá­nak vagy a brigádközpont vezetőjének, a járási zootechnikusnak és agronó­musnak, a begyűjtési apparátus dol­gozóinak^ stb. Csak így érjük el, hogy a mezőgazdasági bizottság már most az aratás előkészületei idején döntő szerepet töltsön be az EFSZ nélküli községekben. Felvetettem erőink széthelyezé'sének kérdését a falvakon. Ha biztosítani akarjuk nagy előretörésünket a falun, lehetetlen, hogy ne legyen minden községben mar most az aratás kez­detétől legalább egy kommunista, aki a járási bizottságon felel a párt politi­kai munkájáért. Itt azokat a községe­ket értem, ahol nincsen pártszervezet. Ezért ide irányítunk egy párttagot. Van erre elég lehetőségünk, ilyen párttagokat küldhetünk a gép- és traktorállomásoktól kezdve, a nemzeti bizottsági titkárokon és a fogyasztási szövetkezetek dolgozóin keresztül egé­szen az iskolákig. Csak meg kell kez­deni a szervezést. A kerületi és járási pártbizottságoknak szem előtt kell tartaniuk és keresztül kell vinniük ezt az ügyet. Ezeknek a kommunisták­nak pártfeladatul kell kitűzniük, hogy a falun tagjelölti csoportot, vagy fa­lusi szervezetet létesítsenek. Ezeknek azután a legnagyobb segítséget kell nyújtanunk a falun végzett politikai tömegmunkájukban. Ha most, az ara­tás idején szükségessé válik, hogy a legjobb üzemi agitátorokat a falusi szervezet segítségére küldjük, akkor a fenti helyeknek még nagyobb segít­séget kell nyújtanunk. Figyelmünket az üzemekben dolgozó és a falun lakó kommunista munká­sokra fordltjuk. Rájuk fogunk támasz­kodni és velük együtt valamennyi fa­lusi szervezetben bátor öntudatosító munkát fogunk végezni, hogy a kom­munisták — az eddig egyénileg gaz­dálkodó parasztok, s a földdel rendel­kező munkások feleségei — elsőnek lépjenek be a szövetkezetbe. A pártot dolgozó parasztokkal kell megerősíteni. Ez tovább fogja növelni a párt befolyását a falura. Figyelmün­ket elsősorban azokra a parasztokra irányítjuk, akik elhatározták vagy most határozzák el* hogy belépnek az EFSZ-be. Ügy véljük, hogy a falu szo­cialista átépítésének nagy feladatai­val kapcsolatban hatékony kampányt kell szerveznünk a parasztok körében, hogy a párt tagjelöltjeivé váljanak. A mondottakból nagy feladatok há­rulnak propaganda és agitációs mun­kánkra. Az ellenfél természetesen tud­ja, hogy utolsó gazdasági, politikai és ideológiai álllásait verjük szét, rom­boljuk le. Ezért hazug propagandáját azokra a rétegekre és oda irányítja, ahol véleménye szerint az elavult né­zetek termékeny talajra találnak. Pro­pagandája különösképpen arra irányul, hogy megakadályozza falvaink előre­törését a szocializmus felé. Tudatosí­tanunk kell, hogy az emberek, külö­nösképpen az individualista hajlamok­tól terhes parasztok átnevelése a leg­nagyobb meggyőző munkát követeli meg. Ezért propagandánknak és agitá­ciónknak harcosnak, támadónak és meggyőzőnek kell lennie, egyszóval nem szabad kitérnie semmilyen úgy­nevezett népszerűtlen kérdés elől. ha­nem ellenkezőleg, helyesen kell ma­gyaráznia minden égető kérdést. Egy kommunistának sem szabad félnie vitába szállni a helytelen vagy ellenséges nézetekkel, meg kell cáfol­nia és halomra kell döntenie őket. Emellett nekünk kell meghatároznunk, hogy miről és hogyan fogunk beszél­ni. Ez megköveteli, hogy propagan­dánkból és agitációnkból kiküszöböljük a formaszerűséget, gyakran a hangza­tos tónust élővé és az építés felada­taival szorosan összefüggővé kell ten­nünk. Még mindig példákkal támaszthatjuk alá, hogy a propagandamunkát iskola­szerűén, rosszul értelmezett népmű­velésként végezzük, ahelyett, hogy a gondolatok igazával és konkrét fel­adatok alapján győznők meg és lelke­sltenők az embereket ügyünkért, amelyért harcolunk. Világosan meg kell mondani, hogy a párt nem vala­milyen iskola, hanem harcos szervezet, amely tagjait s az egész népet az el­mélet és a gyakorlat egysége alapján a szocializmusért folytatott harcra neveli. Ez kell hogy meghatározza propagandánk jellegét is. Elérjük ezt, ha a kerületi és járási bizottságok az ügy ismeretében szilárdan irányí­tani fogják a propagandamunkát. Szükséges, hogy kerületi és járási bi­zottságaink a propagandában és az agitáciőban az egész pártmunka nél­külözhetetlen, legfontosabb alkotóré­szét lássák. Milyen kérdésekre kell összpontosí­tani a figyelmet? Elsősorban mező­gazdasági politikánk mélyreható ma­gyarázatára, a szocialista nagytermejés óriási előnyeinek bizonyítására. Emel­lett éppen a propagandamunkának nemcsak arra kell rámutatnia, hogy milyen gazdasági távlatok nyílnak meg az EFSZ-ben a paraszt előtt, hanem arra is, hogy ez egyben egy új, jobb, kulturáltabb élet, az emberek közti új kapcsolatok kezdete. Ezzel egyidöben a falun sokkal nagyobb mértékben kell folytatni a műszaki és a közgazdasági propagandát, népszerűsíteni kell az új módszereket és a gazdálkodás új for­máit. Különösen a falun kell ezt a propagandát egybekapcsolni az EFSZ­ek, gép- és traktorállomások, állami birtokok, kutatóintézetek stb. munká­jának szemléltető bemutatásával. A falusi munkában teljes figyelmet kell fordítani ugyanakkor a jelenlegi nem­zetközi helyzet magyarázására. Ha he­lyesen használjuk fel azokat a síkere­ket, amelyeket az utóbbi időben a né­pek a Szovjetuhió vezetésével a béke-' harcban elértek, ez bizonyára nagy befolyással lesz a falu szövetkezetesí­tésének sikeres előrehaladására. Agitációs munkánkat is sokoldalúvá kell fejlesztenünk, állandóan újabb formákkal kell fellépnünk és úgy kell irányítanunk, hogy megvalósításuk során lent a helyszínen sokkal jobban megnyilvánulhasson a kezdeményezés. Az agitációt meggyőzövé és harcossá nem csupán az elért eredmények fel­sorolása teszi, hanem elsősorban a hiányok kiküszöbölése. Ezt meg kel! követelnünk valamennyi agitátorunk­tól, akiknek az eddiginél több segítsé­get kell nyújtanunk. Azt akarjuk, hogy a falusi agitációs központok az aratás megkezdése előtt újra dolgozzanak, hogy hozzájárulja­nak az aratás, a begyűjtés sikeres le­folyásához és az EFSZ-ek további fel­lendítéséhez. Ezeket a feladatokat kell szolgálnia harcos, szemléltető agitá­ciónknak is. Ez megköveteli az üzemi pártszervezetek segítségét is, Tekintettel a falusi feladatokra, a kerületi bizottságoknak nagyobb be­folyást kellene gyakorolniuk a kerületi sajtó tartalmára. Egyáltalában a ke­rületekben és a járásokban nagyobb gondot kell fordítani a sajtóra. A já­rási pártbizottságoknak konkrétabban kell irányítaniuk a járási földműves­újságokat és sokkal nagyobb mérték­ben kell felhasználniuk őket a párt­politika megvalósítására a falun. A jelenlegi feladatok megkövetelik a pártszervezet irányító munkájának lényeges megjavítását. Tanúi vagyunk annak, hogy a kerületi és járási bi­zottságokban sok kérdést ügyismeret nélkül, a fő hiányok és okozóik isme­rete nélkül oldanak meg. Még mindig megnyilvánul az az igyekezet, hogy íróasztaltól irányítsanak és a kérdése­ket általánosan vitassák meg. Ezért növelni kell a kerületi és járási párt­bizottságok plénumainak feladatait, hogy határozataik alapvető irányt mu­tassanak a pártpolitika megvalósítá­sában az egyes szakaszokon és helye­ken. Sokkal nagyobb figyelmet kell for­dítanunk a pártapparátus helyes mun­kamódszereinek érvényesítésére. Sok­kal nagyobb igényeket kell támaszta­nunk a határozatok teljesítésének el­lenőrzésével szemben, kezdve a Köz­ponti Bizottságtól egészen az alap­szervezetekig. Sok funkcionárius rászokott arra, hogy senki sem ellenőrzi őt, kényelmesek lettek és azt gondolják, hogy minden jól megy. Több nyílt bírálatra van szük­ség a hiányokkal, a helytelenségekkel szemben a párthatározatok megsze­gésében vagy nem teljesítésében. A bírálat és önbírálat, ez a párt nagy fegyvere, amely szabaddá teszi az utat minden előtt, ami egészséges és helyes. A bírálattól elszokott dolgozók nem látják maguk körül és a saját munkájukban a fogyatékosságokat, s munkájukban elkerülhetetlenül lema­radnak. Különösen a kerületi bizott­ságok dolgozóinak kell élesen bírál­niok a járás látogatása során a hiá­nyokat. Itt nemcsak segítséget kell nyújtaniok, hanem ellenőrízniök is kell, hogy mit tettek meg és mit hanyagol­tak el. Ez évben a komoly kérdések egész sora áll előttünk, amelyeket a szocia­lizmus további építése érdekében or­szágunkban meg kell oldanunk. A ko­moly belpolitikai kérdések mellett ott állnak a nemzetközi események is, amelyek a béke megőrzésére irányuló nagy offenzíva jegyében állanak, és céljuk az agresszív köröknek a szo­cializmus és a béke tábora elleni há­ború kirobbantására irányuló szándé­ka megakadályozása. A Szovjetunió ezen békeoffenzívájának sikereivel népünket további munkaeredmények­re, hazánk további felvirágoztatására kell serkentenünk a belpolitikai fel­adatok kapcsán. Pártunknak most nagy offenzívába kell kezdenie az üzemek­ben és a falvakon. A beszámolóban rámutattam arra, milyen irányban kell jelenleg folytat­ni munkánkat, hogy a párt X. kong­resszusának a mezőgazdasági terme­lés lényeges fellendítéséről szóló irányelveit teljesítsük. Megvan erre minden feltételünk. Most pártunktól függ, hogyan vezeti harcra Nemzeti Frontunkat, városaink és falvaink né­pét a Központi Bizottság mai ülése határozatainak teljesítésére. Hisszük, hogy a Központi Bizottság mai ülése éppúgy, mint a Központi Bizottság februári tárgyalásai, lénye­gesen hozzájárul a mezőgazdasági termelés további fellendítéséhez, az EFSZ-ek további fejlesztéséhez, a szo­cializmus építésének további sikerei­hez falvainkon. Az SZKP KB távirata W- Pieckhez forradalmi közéleti éspolitikai tevékeny­ségének 60. évfordulója alkalmából Moszkva, június 1. (TASZSZ). — A moszkvai lapok július 1-én a követ­kező táviratot közölték: Drága Pieck elvtárs! A Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága szívélyesen üdvözli Önt és jókivánatait fejezi ki forradalmi, közéleti és politikai te­vékenységének 60. évfordulója alkal­mából. Az Ön fáradhatatlan és kiváló po­litikai tevékenysége ragyogó példája a dolgozó nép, a béke, a demokrácia és szocializmus szolgálatának. A né­met dolgozók és a nemzetközi mun­kásmozgalom a marxizmus-leninizmus eszméinek hűséges és következetes megvalósítóját tisztelik önben. A szovjet emberek ismerik önt és szeretik mint őszinte barátjukat, va­lamint a Németország és a Szovjetunió nemzetei közötti barátság és együtt­működés rendíthetetlen harcosát. Drága Pieck elvtárs, jó egészséget és további sikereket kívánunk Önnek a német nép javára és az egész világ dolgozói érdekében végzett munkájá­ban. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Sajtóértekezlet Eisenhowernál Washington, június 30. (TASZSZ). — Eisenhower egy sajtókonferencián ki­jelentette, hogy az USA nem szán­dékszik semmilyen konkrét leszere­lési programot kidolgozni a genfi ér­tekezlet előtt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a nyilatkozatokban el kell kerülni a háborús provokációkat. A genfi értekezlettel kapcsolatban hang­súlyozta, hogy nézete szerint a világ, beleszámítva az USA-t is, megérdem­li, hogy új lehetősége nyíljék az ilyen értekezleten megkísérelni „valameny­nyiünk közös szándékainak megvilágí­tását". Az ilyen módszerrel meg lehet találni azokat az utakat, amelyeken haladva megtaláljuk a feszültség eny­hítésének eszközeit. Bonnban amerikai fegyver­szállítási egyezményt irtak alá \ Bonn, július 1. (ČTK). — Von Bren­tano, bonni külügyminiszter és Conant amerikai nagykövet csütörtökön, június 30-án Bonnban amerikai fegyverszál­lítási egyezményt írtak alá az új nyu­gatnémet Wehrmacht számára. Az egyezmény alapján Nyugat-Né­metország az Egyesült Államoknak a régi típusú fegyverekért „cserébe" uránt és más nyersanyagokat, félkész­árukat stb. szállít. Ezenkívül az egyez­mény politikai felételeket támaszt Nyugat-Németországgal szemben. Az egyezmény 9. cikkelyében a bonni kormány kötelezi magát, hogy „min­den intézkedést megtesz és teljesíti azokat a katonai kötelezettségeket, amelyeket olyan egyezmények, szer­ződések^, vagy más megegyezések alapján vállalt, amelyekben az USA részt vesz, vagy amelyekben érde­kelt". A szerződést még jóvá kell hagynia a szövetségi parlamentnek. NÉHÁNY SORBAN INDIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK Központi Bizottsága június 14. és 26. között tartotta teljes ülését, amely végeztével Adzsoj Ghos, India Kom­munista Pártja Központi Bizottságá­nak főtitkára nyilatkozatot olvasott fel, amely kimondja, hogy a kommu­nista párt támogatja az indiai kor­mánynak a béke fenntartására és a nemzetközi feszültség enyhítésére irá­nyuló intézkedéseit. (TASZSZ). DZSAVAHARLAL NEHRU június 30­án Belgrádba érkezett, hogy viszo­nozza J. Broz-Titónak, Jugoszlávia el­nökének Indiában tett hivatalos láto­gatását. (TASZSZ). — A PRÁGAI NEMZETI SZÍNHÁZ együttese és dolgozói csötörtök dél­után elbúcsúztak Moszkvától. A Nem­zeti Színház dicső moszkvai vendég­szereplése véget ért. A szovjet élet vezető tényezői, a művészek és szín­házi dolgozók, a moszkvai együttes tagjai virágcsokrokkal kísérték ki és búcsúztatták a moszkvai pályaudvaron a prágai Nemzeti Színház dolgozóit. (CTK). \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents