Uj Szó, 1955. június (8. évfolyam, 131-156. szám)

1955-06-17 / 145. szám, péntek

4 U J SZO 1955. június 17. JUMHBUMI fÉHT 1945 tavaszen a szovjet =""" hadsereg áttörte a nácik Odra- | menti vonalát és megindította | utolsó támadását Berlin ellen. f. n. mm m, mmi Súlyos harcok folytak Döbberi­nért, az Odrától 7 kilométerre nyugatra fekvő falucskáért. Amikor a harcok véget értek és Döbberin lakosai visszatértek, a község kéthar­mada romokban hevert. Romokban hevert a nácirendszer is. Német­ország keleti részén végetért a monopolisták és junkerek uralma. Döbberinben a földreform megváltoztatta a község arculatát. Ha meg­kérdezed a döbberini gyerekeket, ki építette ezeket az új házakat és gazdasági épületeket, olyan magától értetődően .válaszolják, mintha sohasem lett volna másként: „A mi Klement Gottwald LPG"-énk. (LPG — Laridwirtschaft­liche Produktionsgemeinschaft — mezőgazdasá­gi termelőszövetkezet.) A Klement Gottwald mezőgazdasági termelőszövetkezet majdnem ezer hektárnyi föl­dön gazdálkodik, s egyike a Seelow- járás leg­A „KLEMENT GOTTWALD" SZÖVETKEZET MEGTARTJA ÍGÉRETÉT | i !iii«nini:iaiiiiiBtiiitsittiiBiiliilll|]iliiiiiiiiii!i;iiin iMliiliflulilliiliiliiliiliuiilli Itiininliiiiiliiliiliillllllllllllllllllllll^llilliliiliilMliiiiiiiiiiiiiiininiiiiuiiiiüiiiiiiiiiiiii. ihiiiiuieiiiiÍ! Sokezer ipari tanuló tanul a Német Demokra­tikus Köztársaságban. Helene Kwaschnewski ipa­ri tanuló igyekszik a munkát tisztán és lelki­ismeretesei; elvégezni. nagyobb szövetkezeteinek. Pedig a szövetkezet bölcsőjénél csak négy földműves állott: Henzel, Iwan, Stief és Krammer. Hosszú éveken át kölcsönösen segítettek egy­másnak a mezei munkákban. 1953 márciusában elhatározták, hogy földjeiket közösen fogják megművelni. Ez azokban a napokban volt, ami­kor Csehszlovákia népe első munkás-elnökének halálát gyászolta. Döbberinben is kegyelettel emlékeztek meg Klement Gottwaldról, s a szö­vetkezet alapítói elhatározták, hogy szövetke­zetüket Klement Gottwaldról nevezik el. „Éljen emléke nálunk is és kötelezzen bennünket ba­rátságra a csehszlovák néppel és hűségre a béke és a szocializmus műve'iránt", mondotta az, aki az elnevezést javasolta. A szövetkezetet megalapító négy ember alig 30 .hektár földdel rendelkezett. De bíztak a munka helyességében, amelyet végeztek. A szö­vetkezet megalapítása után hamarosan további parasztok csatlakoztak hozzájuk, később pedig mezőgazdasági munkások is. Ezenkívül a szö­vetkezet 380 hektár földet kapott megműve­lésre a szétparcellázott urasági földekből. 1953 tavaszának végén a szövetkezet tulajdonában már 783 ha szántóföld volt és a legelőkkel, er­dőkkel és mocsaras területekkel együtt több, mint ezer hektár földön gazdálkodott. A 69 tagnak bizony ez elég munkát jelentett. A döbberini szövetkezeti tagok azonban nem­csak megművelték ezt az óriási területet és minden egyes hektárról dús termést takarítot­tak be, hanem ezen felül még saját erejükből gazdasági épületeket és kultúrházat is építettek. Számukra az építkezés épp oly fontos volt, mint a földek megművelése. Amikor 1953 jú­liusában áttértek a közös állattenyésztésre, jsszesen 50 tehenük és borjújuk, 250 serté­ük, 87 juhuk, 18 lovuk és 250 tyúkjuk volt. zeket az álla,tokát még úgy, ahogy el tudták elyezni az istállókban, de ahogy az állatállo­nány növekedni kezdett, munkába fogtak a löbberini szövetkezeti tagok. A háborúban félig lerombolt istállókból borjúistállókat, sertésóla­kat, lóistállókat építettek és később elkezdték az új istállók építését is. Hisz időközben állat­állományuk 302 marhára és 624 sertésre, 351 juhra, 29 lóra és 480 baromfira szaporodott. Ilyen nagy állatállományt elhelyezni nem köny­nyü dolog. Ma már a tehenek nincsenek télen­nyáron a szabad ég alatt. Hisz ez nem is vált hasznukra. Januárban 110 tarka tehenet átköl­töztettek az új tehénistállóba. Ezt az istállót a szövetkezeti tagok 4 hónap alatt építették fel. De a tehenek hálásak is ezért, mindjárt több tejet adtak. Mtg a döbberini szövetkezeti tagok tavaly 1 tehéntől átlag 3400 liter tejet fejtek, az idén több, mint 5000 liter évi tej­hozamot akarnak elérni tehenenként. Megmu­tatják, hogyan gépesítették az állatok etetését, hogy a négy tehéngondozó munkáját a lehető legjobban megkönnyítsék. Eldicsekednek vil­lanyfejőgépeikkel, amelyek csak arra várnak, hogy a szerelők bekapcsolják a villanyvezetéket. A tehénistállótól nem messze húzódik az 500 tyúkot befogadó új tyúkól. A döbberini szövet­kezeti tagok azonban nemcsak tehénistállót és tyúkólat építettek', hanem 500 sertés számára két új sertésistállót is és 450 juhot befogadó juhakolt. A juhakol b an, amelynek építését a szö­vetkezet tagjai csak most februárban fejezték be, 350 juhot és több száz bárányt gondoz Hil­debrandt juhász a feleségével. Csak rövid ideje tagja a döbberini szövetkezetnek, de a szövet­kezeti tagok örülnek, hogy megnyerték őt. Hil­debrandtnak a juhászat vérében van. Juhász volt a dédapja, nagyapja, az apja és ő is úgyszól­ván a juhok között nőtt fel. Nem volt nehéz dolog megnyerni őt. A sertésistállónál két íiatal fiút látunk, mindketten Dessau ipari' városból jöttek a döb­berini szövetkezetbe. Egyikük, Helmuth, tavaly jött ide ifjúsági aratóbrigáddal, azóta itt is ma­radt. És amikor karácsony után szabadságáról visszatért, magával hozta barátját is. — Ne gondolják azonban, hogy könnyű a vá­rosi embereket megnyerni a mezőgazdasági munkára — mondja nekünk a szövetkezet el­nöke. — Ehhez megfelelő előfeltételeket kell számukra teremteni a falvakon. És mi Döb­berinben erre törekszünk. Sokat lehetne még beszélni a döbberini szö­vetkezetről. Például arról, hogy a szövetkezeti tagok segítségével a községben új iskola épült, Brandenburg egyik legszebb iskolája, melyet a .béke iskolájának neveztek el. Arról is lehetne beszélni, mennyivel gazdagabbá váltak a döbberini parasztok a szövet­kezetben végzett közös munká­val. Iwan tavaly motorkerékpárt vett. Künzel szövetkezeti tag kétévi tagsága alatt konyhát és lakószobát rendezett be, Him­melreich, a szövetkezet elnöke új házat épít magának. De a legtöbbet a döbberini szövetkezeti ta­gok nagyszerű terveiről lehetne beszélni. Mu­tattak nekünk egy romot, amelyből még az idén felépítik a gépállomás traktorosbrigádjának központját. Az öt évre kidolgozott távlati terv­ben további két istállót, négy tyúkólat, borjú­istállót, pajtát és más mezőgazdasági épületeket, valamint a szövetkezeti tagok számára új há­zakat akarnak építeni. * * * A döbberini szövetkezet tagjai, afcik szö­vetkezetüket Klement Gottwaldról neventék el, megígérték, hogy ennek a névnek bec*ületére válnak. — ígéretüket teljesítik. Karel Döudera. Az NDK mezőgazdasági gépei az ország határán túl is kivívták az elismerést. A nagy sorozat­ban gyártett ekék tartósságát ellenőrzik a lip-: csei „Talajmegmunkáló Szerszámok"-üzemben. Stalinsfadt új város Története öt év előtti időre nyúlik vissza — 1950. augusztus 18-ig. Stalinstadt azelőtt még falu sem volt. Ahol ma a hatalmas épületek emelkednek, ott annak előtte pusztaság volt. | Azután jöttek az emberek: építőmunkások, ko­hászok és olyanok, akik kohászokká akartak válni. Kivágták a fákat, kiásták az alapokat, verejtékeztek, fagyoskodtak, betont és maltert kevertek. 1951. szeptember 19-én csapoltak először a J. V. Sztálin nevét viselő kohókombinát első magaskemencéjéből. A kohókombinát mellett város nőtt fel. Tulajdonképpen még egyre nő. A tervezett 8100 lakásnak több mint a felében már ott laknak a kohókombinát építői, dolgo­zói. A lakóépületeken kívül vannak a városnál pompás kertjei, pionírháza, ifjúsági otthona, szakiskolája és kohászati főiskolája is, amelyen 1500 hallgató fog tanulni. A város fiatal és fiatalok a lakosai is. Nagy részük nem több 30 évesnél. Egyetlen város­ban sem látni annyi játszadozó gyermeket, mint Staünstadtban. Havonta 30—35 kis polgár í látja meg a napvilágot ebben a városban. Az NDK kormánya egészségügyi téren is gondoskodik a dolgozókról Az NDK kormánya nagy gondoskodásban ré­szesíti a dolgozókat. Az NDK-ban ma 260 poliklinika és 680 orvosi rendelő működik. Ez idén a Szabad Német Szakszervezeti Szö­vetség (FDGB) otthonaiban és üdülőiben az NDK városainak és falvainak több mint egy millió dolgozója fogja élvezni megérdemelt pi- | henójét. Az NDK az üdültetésre ós az üdülő­otthonokra évente 6—10 millió márkát fordít, A múlt évben a kormány és a szakszervezetek 26 millió márkát bocsátottak a dolgozók ren­delkezésére, hogy üdülésüket kellemesen és ol­csón tölthessék el. Uj stadion Magdeburgban Magdeburg lakosai 40 000 nézőt befogadó sta­diont építenek. Az év eleje óta az önkéntes brigá­dok 37 000 órát dolgoztak le és 95 000 köbméter földet mozgattak meg. A stadion mellett külön­féle sporttereket, kerékpárpályát, teniszpályá­kat, stb. létesítenek. • * • A „Walter Ulbricht" Leuna-üzemek Merseburg városa mellett vannak. A Német Demokratikus Köztársaság e legnagyobb termelővállalatában 2 8 ezer ember dolgozik. Az üzem fő készítménye a szintétikus szalmiák, a nitrogénműtrágya alap anyaga. Az NDK mezőgazdaságában felhasz­nált nitrogén-műtrágyák kilencven százalékát az itt gyártott szalmiá kból nyerik. A Szovjet­unió a „Walter Ulbricht" Leuna - üzemeket 1954. január 1-én átadta a német népnek, j Az üzem dolgozói a Szovjetuniónak e nemes ajándékáért számos gyűlésen, manifesztáción fejezték ki hálájukat és megígérték, hogy gondoskodni fognak arról, hogy ezt a hatalmas ipari kombi­nátot sohase ragadják ki a német nép kezéből. Élénk gazdasági kapcsolatok a Csehszlovák Köztársaság és az NDK között lS4fi óta az NDK és a Csehszlovák Köztár­saság között élénk gazdasági kapcsolatok álla­nak fenn. A két baráti ország képviselői 1948­ban írták alá az első gazdasági egyezményt. Az árucsere terjedelme szüntelenül növekszik. Ha az 1946. évi árucsere egész terjedelmének alap­jául 100 százalékot veszünk, akkor 1955-ben az árucsere terjedelme 705 százalékot tesz ki. A Csehszlovák Köztársaság az NDK-nak kok­szot, hengerelt vasat, gépipari gyártmányokat, cipőgyártőgépeket, szerszámgépeket, vasúti sí­neket, kerékpárokat, motornélküli repülőgépe­ket, személy- és teherautomobilokat, vegyi gyártmányokat, zöldség- és gyümölcskonzerve­ket, gyümölcsöt, zöldséget, szeszféléket, textil­készítményeket és cipqt szállít. A Csehszlovák Köztársaság az NDK-bói bá­nyaipari gépeket, szerszám- és gazdasági gé­peket, útépítő és fafeldolgozó gépeket, sport­csónakokat, optikai és vegyiipari gyártmányo­kat, finom mechanikai műszereket, textilfélé­ket, hangszereket, vetőmagvakat és tenyész­állatokat hoz be. Az ifjúság Berlin építésében A berlini ifjúság jó brigádmunkájával tűnt kí a nemzeti építési program teljesítésében. A Sztálin sugárút építésében ipari tanulók vé­gezték a legjobb munkát. Azon kevesek közé, akik már 1952-ben ko­| molyan vették az ipari tanulók pozitív munká­I ját, tartozott Walter Tille államdíjas is. A fia­tal kőműveseket új munkamódszerekre tanítot­j ta. A kiképzés új szelleme, amely mindenütt utat tör, azon az elven alapult, hogy az ipari j tanulókat kezdettől fogva produktívan kell fog­lalkoztatni és olyan felelősséget kell rájuk ru­házni, amely megfelel szakképzettségük foká­nak. Ilyen körülmények között a fiatal emberek sokkal nagyobb kedvvel dolgoztak. Igy az ipari tanulók munkája nyomán új lakótömbök épül­tek fel a város északkeleti részében, a Knipro­destrassen. A berlini Straussberger-Strasse és Schönhausen-Alleen. az ipari tanulók új mo­dern iskolákat építettek. J • •

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents