Uj Szó, 1955. június (8. évfolyam, 131-156. szám)

1955-06-16 / 144. szám, csütörtök

2 US Síd 1955. június 16. PÁRTELET A kommunisták a tett emberei A KORA REGGELI nap sugarai aranylóan ömlenek szét a földeken, amikor Szemenei elvtárssal, az őrsújfalusi szövetkezet elnökével a szövetkezethez tartozó pálpusztai gazdaság udvara felé tartunk. Az országúttól oldalt eső kertészet földjein tarkaruhás lányok és asszonyok dolgoznak, vidám nótájuk messzire elhallatszik a határban. A szövetkezet tejhűtő helyiségében Kucsera Pál zootechnikust, Habdák István, Bódis András, ijősb Tóth István fejőket találtuk. — Jó hogy itt vagy, elnök elvtárs, már éppen be akartunk menni az irodába, mert több tejeskannára van szükségünk a tej elszállításához. — szólal meg Kucsera elvtárs, amikor a szövetkezet elnökét meglátja. — Ha csak az a hiba, ezt könnyen el tudom intézni. — Szóval még emelkedik a tejhozam — kérdi Szemenei elvtárs. — Igen — feleli Kucsera elvtárs. — Most már István bácsi is meg van elégedve a tejhozammal, — szólal meg Bódis elvtárs és kezével idősebb munkatársa felé mutat. — Te éppen úgy beszélsz, mint aki megvan elégedve. Én bizony nem azért mentem bele a munkaversenybe, hogy megállják a napi 8 literes tejhozamnál, *— jelenti idősb Tóth bácsi határozottan és közben kétoldalra simítja őszülő bajuszát. Csak még egyszer fiatal lehetnék, megmutatnám én nektek, hogy mit lehet elérni. — Már mondtuk, hogy hívjon segítséget, magának mégis csak sok ez a munka, — szövi tovább a szót Bódis elvtárs. — HÄT MINEK NÉZTEK TI ENGEM, nem vagyok én még olyan idős, hogy segítségre lenne szükségem. A 13 tehenem nem adom senkinek a keze alá, mert még én is meg tudom etetni, meg fejni is, épp úgy mint a fiatalok, — mondja határozottan Tóth bácsi. — A tegnapi eredmény azt mutatja, hogy Habdák elvtárs éri el a legjobb tejhozamot — jegyzi meg Kucsera elvtárs, a szövetkezet zootechnikusa. — Még könnyen elhagyhatnak a versenyben, hiszen csak tegnap értem el a 10 literes átlag tejhozamot — mondja Habdák elvtárs, a falusi pártszervezet elnöke. Ügy látszik, nem szeréti, ha dicsérik. Azt is elhallgatja, hogy a múlt hónapban is neki volt a legtöbb munkaegysége a fejők között. Közben megérkezik a tejeskocsi, felrakják a friss tejjel megtelt tejeskannákat és utána mindegyik elsiet reggelire, csak Habdák elvtárs marad velem. A falusi pártszervezet munkájáról beszélgetünk. Észre lehet venni, hogy szófukar, mert minden szót külön kell belőle kicsalni. — Hogyan megy a pártmunka? — kérdezem. — Ebben nálunk nincs hiba, dolgoznak a párttagok. A pártbizottsági gyűléseket minden héten és a taggyűléseket minden hónapban rendszeresen megtartjuk. Ha valami közbejön, amit minden párttaggal kell megtárgyalni, ilyen esetben taggyűlést hívunk össze. — Milyenek a párthatározatok és hogyan .ellenőrzik teljesítésüket? — TÖBB HATÁROZATOT HOZTUNK már ebben az évben, de leginkább az EFSZ megszilárdítására törekszünk. A határozatokat a párttagok teljesítik és erről a taggyűlésnek rendszeresen beszámolnak. Már februárban elhatároztuk, hogy a szövetkezetben dolgozó párttagok minden munkaszakaszon kezdeményezni fogják a haszonhozam utáni jutalmazást. Ezt jól teljesítették. Ennek az alapján bevezettük a teheneknél az egyedi takarmányozást és azóta minden etető a tejhozam után kapja a jutalmazást. A párttagok ezen a téren jó munkát végeznek és ma már minden etető ezzel a munkamódszerrel dolgozik. A tejhozám azóta állandóan emelkedik. Amíg még januárban 1,5 litert fejtünk, ma már elértük a napi átlagos 8 lit r tejhozamot egy tehén után. \ Következő utunk a hízósertésekhez vezet. Az istállóban rendkívül nagy a tisztaság, a falak és rekeszek mind frissen fehérre vannak meszelve. Such elvtárs, a hízósertések gondozója, éppen a nagy teknőformájú faedényt takarja le, amikor megszólítom: — Ez a déli adag, — jelenti ki minden kérdezősködés nélkül, amikor észrevette, hogy az elkészített takarmányt nézem. — Maguk délben is etetnek? — kíváncsiskodom tovább. — Igen. Amióta bevezettük a háromszori etetést, jobb eredményeket tudunk elérni és nagyobb a súlygyarapodás is. A múltban 70 dkg volt. 60 kg-on felüli sertéseknél most 75 dkg-ot értünk el. — Szoktak maguknak a párttagok is segíteni, ha valamire szükségük van, ha van valamilyen panaszuk? — kérdeztem. — Már mire volna panaszunk. Nincs nekünk semmi hiányunk. Az elvégzett munka után rendesen jutalmaznak' és máskülönben mindenünk megvan, amire a családnak szüksége van. A múlt hónapban is több mint 100 munkaegységet értem el — jelenti ki megelégedetten, — Az igaz, hogy a párttagok meg a szövetkezet vezetősége állandó meggyőző munkájának köszönhetjük, hogy jól kijövünk, mert ők jártak állandóan hozzánk és agitáltak, hogy vállaljuk a haszon szerinti jutalmazást. No meg Kucsera elvtárs, a zootechnikus mindig az állandó új munkamódszerekkel jön és ezekről éjjelnappal elbeszélgetünk. — Derék egy ember ez a Such elvtárs. Nem hiába kapta a kitüntetést a II. szövetkezeti kongresszuson Prágában, — jelenti ki a pártszervezet elnöke, amikor már elhagytuk a hízósertések istállóját. Amikor a kertészetet elhagytuk, ismét a pártmunka felől érdeklődöm Habdák elvtársnál. — Hogyan megy a pártoktatás? Jártak pártonkívüliek is az előadásokra? — HÄT AMI A PÁRTOKTATÁST illeti, be kell vallanom, hogy ezen a téren nem tettünk meg mindent. Ezt nagyon elhanyagoltuk és ezért a párttagok nem jártak el rendszeresen a pártoktatásra. Az igaz, hogy én csak az évzáró taggyűlés óta vagyok a pártszervezet elnöke, de ezt n^m azért mondom, mert én nem érzem magam hibásnak. Az a hiba, hogy mi mindig a mezőgazdasági kérdésekkel foglalkoztunk, azokat vitattuk meg és közben elhanyagoltuk a párttagok ideológiai nevelését — ismeri be önkritikailag Habdák elvtárs. Egészen beesteledett, mire bejártuk a szövetkezet gazdaságának egy részét. Elbeszélgettünk az .emberekkel, a múlt évi munkálatokról, meg a mostani feladatokról is. Annak ellenére, hogy vannak még hiányosságok a pártszervezet életében, a gazdasági helyzet nagyon sokat javult újév óta az őrsújfalusi szövetkezetben. Ezt látják a kis- és középparasztok és tizenhármán beléptek a szövetkezetbe. A kommunisták minden munkaszakaszon megindították a szocialista munkaversenyt. A szövetkezet tagjai megelégedettek, becsületesen végzik munkájukat. Dolán Gyula. Ivvégi számvetés iskoláinkban (FOlytatás a 1. oldalról.) lasztás kérdését és azok tanácsta- | lanok voltak, nem tudtak választ | adni. A jó pedagógus és a gyermeke iránt felelősséget érző szülő a pályaválasztási évnél már jóval előbb megismerteti a tanulót az egyes foglalkozási ágakkal és figyelemmel kíséri, mihez van hajlama és adottsága, hogy aztán ezt a hajlamot fejlessze benne. Ezért nemcsak gyermekekkel, hanem a társadalommal szemben is felelősr séget kell érezniük. Látjuk tehát, hogy bár iskoláink sok szép eredményt értek el az 1954/55. iskolai évben, gyermekeink nevelésében és oktatásában, még mindig van sok megoldásra váró kérdés, sok megvalósításra váró feladat. Vonjuk le ez év tapasztalataiból a tanulságokat, hogy a jövő évben még eredményesebb munkát végezhessünk, még nagyobb lépéssel vigyük előre szocialista iskolaügyünket a fejlődés, gyermekeinket a műveltség útján, Német küldöttség aMatador-üzem dolgozóinak körében A négytagú német küldöttség bratislavai tartózkodása alkalmából ellátogatott szerdán, június 15-én délelőtt a bratislavai Matador-üzem dolgozóinak körébe, ahol Viliam Fried igazgatóhelyettes és Jozef Vít főmérnök üdvözölte őket. A német dolgozók üdvözleteit Walter Wesper, a demokratikus Németország Nemzeti Frontja elnökségi irodájának alelnöke, a küldöttség vezetője tolmácsolta. Az üzem dolgozóinak Berlin építéséről szóló könyvet adott ajándékképpen. A küldöttség tagjai megtekintették az üzem egyes részlegeit. Utána az üzemi klubban szívélyesen elbeszélgettek az élenjáró dolgozókkal, mesterekkel, technikusokkal munkájukról és sikereikről és válaszoltak kérdéseikre, amelyek a dolgozók és főleg az ifjúság életére vonatkoztak az NDK-ban és Nyugat-Németországban. Új üstököst fedeztek fel A tátralomnici csúcson levő csillagvizsgálóintézet tudományos dolgozója, Antonín Mrkoš június 12-én rendkívüli fényességű üstököst fedezett fel a Göncöl-szekér csillagképben, amely az éjszaka második fe- , lében az égbolt északkeleti részén látható. A felfedezés pillanatában az üstökös 6. nagyságú volt, ami az optikai eszközök nélküli látás határa. Kedden, június 14-én az üstökös fényessége tovább növekedett, úgyhogy elérte a 4. nagyságot. Az üstökös, melynek csóvája két fokos, észak felé tart. De még mostanáig sem biztos, hogy a Naptól már távolodik, vagy közeledik-e hozzá. Az újonan felfedezett üstököst a kora reggeli órákban magasatib helyeken szabad szemmel az észak-keleti égbolton láthatjuk. Hasonló erősségű csillagot a csillagászok utoljára Í947ben vettek észre a földgolyó déli részén. 1 H H iMi ir ti f

1 1 1 H >1 r t IJL l & 1 Évvégi kirándulás (S. O.) Közel lakom egy elemi iskolához, s hallom, hogy a reggeli órákban napok óta vidám gyerekzsivaj tölti be az utcát. Hét-nyolcéves kislányok, kisfiúk csoportokba verődve, gyakran a- mamák kíséretében izgatottan várják az autóbuszt, mely őket a közeli szép kirándulóhelyekre egynapos kirándulásra viszi évvégi ajándékként az iskolaév befejezése előtt. Szombaton Smolenicén voltak az első elemisták. Indulásukat nagy izgalom előzte meg, nem csoda, számukra nagy élmény ez az első közös kirándulás. Közéjük vegyültem, megvártam az indulást, érdeklődve figyeltem arcocskáikat. Nagy volt az izgalom, ki ki mellett ül majd az autóbuszban, hiszen számukra ez nem mindegy, hiszen mindegyiküknek van már az iskolában szerzett barátja, barátnője, s fontos számukra, hogy együtt üljenek. Ez némelyiknek sikerült, többjüknek nem, mert a tanító néni rendezte az ültetést a szabad helyek szerint. Akinek nem sikérült kívánsága szerint a barátja mellett ülnie, az is megbékélt pár percen belül, Az autóbuszsofőrök is nagy szeretettel segítettek az ültetésnél, helyezték a székeket, ülőhelyeket az autóbuszba, látszott rajtuk, szívvel-lélekkel teljesítik ezt a feladatot, az apróságoknak örömet szerezni. De segítettek a mamák is megkönnyíteni a tanító néni munkáját, hogy a sok-sok csacsogó apróság kényelmesen elhelyezkedhessék. Nem könnyű a feladata és felelőssége a tanítónak sem. Vigyázni, rendet tartani ennyi kicsi között. A kirándulás nagyszerűen sikerült, ezt szomszédom első elemista kislányától tudom, aki nem győzött mesélni, mily szép volt, mennyit' játszottak, az eső sem esett, s végehossza nem volt a beszédnek a sok élményről. De aztán hirtelen vége lett, mert egyszerre a fáradtságtól már beszélni sem tudott, elnyomta az álom. Almában biztosan tovább élte a nagy élményt, hiszen élete első közös kirándulása volt neki is, meg a többinek is. Mi, felnőttek azt kívánjuk nekik, hogy egészségben, erőben fejlődjenek, hogy lelkileg, testileg fejlett fiatalságunk majd annak idején betöltse hivatását az életben is. HELYREIGAZÍTÁS. 1955. június 9-i számunkba sajnálatos hiba csúszott „A rimavölgyi erdők és erdőgazdálkodás" című cikkbe. A második hasábban említett Štefan Kadiš helyesen a balogfalai legjobb eredményeket elérő erdőterület vezetője. A FÜLEKI Kovosmalt-üzemben e napokban fejezték be az NDK-ból kapott korszerű, nagyteljesítményű két prés felszerelését. A ZSOLNAI kerületben 323 297 polgár 2 231 111 órát dolgozott le a városszépítési akció keretében. A GOTTWALDOVI kerület legtisztább községe Dolní Némči. A község elnyerte az Egészségügyi .Minisztérium vándorzászlaját. A PÖTORI Bukovec bánya új kombájn falán Juraj Malachovsky gyorsvájár csoportja a napi előrehaladás idejét 30 perccel lerövidítette. Ebben a hónapban 35 méterrel teljesítette túl tervét. A TURISTA N. V. Selmecbányán befejezte a 16 milliméteres propagációs filmek forgatását. A filmek Szlovákia temészeti szépségeit, sport- és turista lehetőségeit ismertetik. IDŐJÁRÁS Észak-Szlovákia területén borús idő, később futó eső várható. A többi területen felhőátvonulások. Legmagasabb napi hőmérséklet az északi vidékeken 16—19 C fok, a többi területen . 20—22 C fok. Enyhe nyugati szél. CBám/áiz inigij, z&frttémikiLL? — Ne izgulj, ha készültél, úgyis minden rendben van. Ha meq nem, kár a gőzért. — Könnyen beszélsz, te már túl vagy a nehezén, de én csak most jövök sorra. A két gyerek, Zdenek Príplata és Milena Bacová suttogását Václav Macháček szakította félbe, aki a suchdoli 8 éves középiskolában a cseh irodalmat tanítja. — Zdenek, te következel, ülj ide a katedra mellé és húzzál ki egy kérdést. — Zdenek Ján Nerudát kapta. Szép, kerek mondatokban beszélt Nerudáról, a nagy cseh költőről, idézett a „Csak tovább" című verséből. Részekre bontott egy összetett mondatot a táblánál, megmagyarázta a jelzők hovatartozását, aztán megkönnyebült sóhajjal visszament a helyére. Bacová már előzőleg felelt. Az ő kérdése Marié Pujmanová volt. A kötelező olvasmányok közül Fučík „Üzenet az élőknek" és Olbracht „Anna"-ja tetszett neki a legjobban. De nemcsak Bacová és Príplata, hanem a másik három diák is jól felelt az irodalomból. Érezhető volt válaszaikon, hogy nem azért tudnak, mert bemagolták az anyagot, hanem benső, forró kapcsolatuk van az irodalomhoz. Kiderült, hogy nagyrészt személyesen ismerik a jelenkori nagy írókat. — Hogy honnan? találta ki kérdésünket Karel Rusý, az iskola igazgatója. — Nagy előny ám híres iskolába járni. Ez a hírnév persze nem pottyant az égből. Tavaly pionírszervezetünk felhívást intézett a köztársaság összes iskoláihoz, hogy versenyezzenek, melyikük gyűjt legtöbbet egy Koreába küldendő bágerre. A felhívás óriási visszhangra talált. Koreába nem egy, hanem több bágerre való gyűlt ősszé. Nemcsak az iskolák, hanem hazánk minden polgára lelkesen tett eleget a felhívásnak. Nagy örömmel és meghatottsággal fogadtuk, hogy iskolánkat e nemes kezdeményezésért a Csehszlovák Békevédők Bizottsága 1954-ben békedíjjal tüntette ki. Azóta sok a vendégünk, íróink is ellátogatnak hozzánk. Mialatt beszélgetünk, a virágcsokrokkal, képekkel feldíszített tanteremben a vizsga tovább folyik. Jelen van a járási nemzeti bizottság megbízottja is. Az általános iskola nyolcadik osztályát végző gyermekek délelőtti csoportja ünneplő öltözetben és ünnepélyes arccal egymás után vizsgázik cseh irodalomból, matematikából, orosz nyelvből és egy szabadon válásztott tantárgyból, ami lehet fizika, vegytan, földrajz, történelemvagy biológia. Az egésznek olyan kis érettségi jellege van. A diákok, eltekintve á szokásos drukkolástól, jól megállják helyüket, alapos áttekintésük van az egész évi tananyagról. — Ma már nemcsak annak kell igyekeznie, aki gimnáziumban vagy ipariskolában akarja magát továbbképezni. Minden szakmában szívesebben fogadják a jó előmenetelű diákokat. Minél képzettebb és szorgalmasabb valaki, annál ' nagyobb biztosítékot nyújt, hogy jövő hivatását is komolyan, lelkiismeretesen fogja végezni — jegyzi meg Rusý igazgató elvtárs. A Prága közvetlen közelében lévő, 4000 lelket számláló Suchdol község Mikoláš Alešrôl elnevezett 8 éves középiskolájának igazgatója és tanári kara helyesen neveli és irányítja a diákokat. Nem véletlen, hogy éppen a süchdoliak fejében született meg a koreai gyűjtéssel kapcsolatos felhívás. Következménye ez annak, hogy hozzáértő vezetés mellett a tanulóifjúságban a legszebb jellemvonások, a hazaszeretet, a Szovjetunió és a többi népi demokratikus országok népei iránti meleg barátság és megbecsülés jutnak felszínre. A tantestület célszerű irányítása meglátszik az utolsó évfolyam pályaválasztási statisztikáján is. Az ötven gyerek közül csak egy megy a 11 éves középiskolába, a többiek különféle ipariskolák, a munkaerőtartalékok tanintézetei, a mezőgazdasági iskolák stb. között választottak. Bányászok, kohászok, elektrotechnikusok, géplakatosok, ápolónők, elárusítónők, kőműves, marós, zootechnikus, agrcmómus, sőt még földmérő és hajós is van a jóformán minden foglalkozási ágat képviselő összeállításban.' Ez a statisztika persze nem azt jelenti, hogy a két nyolcadik osztály általános tanulmányi eredménye nem kielégítő. Ellenkezőleg. Az iskola igazgatója és tanári kara a második félévben összehívott értekezleteken megmagyarázta és kimerítően tájékoztatta a szülőket arról a sok lehetőségről, amely a mai ifjúság rendelkezésére áll. Rusý elvtárs információja nemcsak általános jellegű volt. A szülők kérdéseire részletesen válaszolt a különböző szakmák és iskolák: előnyeiről, feltételeiről. Tanácsot adott, melyik gyerek mire volna a legalkalmasabb. — Diákjainknak körülbelül hetven százaléka pionír. Ők tisztában vannak azzal, hogy az erszágnak mely szakaszon van a legnagyobb szüksége rájuk és aszerint választottak. Sajnos azonban a gyakran haladó szellemű szülök is érthetetlen maradisággal viseltetnek egyes foglalkozások iránt. De meggyőztük őket és ami a fontos, mindenki elégedett — mondja Rusý elvtárs. A vizsgák után beszélgettünk a kis Milena Bacovával. A lesült arcú, ragyogó kék szemű tányka a Králűv Dvűr-i állattenyésztési iskolába készül. — Zootechnikus szeretnék lenni, — jelenti ki határozottan. Komoly, felnőttes kézszorítással gratulálunk neki és a többieknek is a sikeres vizsgához. Csak így tovább Milena, Zdenek, Pavel, Kveta és valamennyien* Ti 'mosolygó fiatalok! Tietek a jövő, magatoknak építitek! KIS ÉVA ti