Uj Szó, 1955. június (8. évfolyam, 131-156. szám)

1955-06-10 / 139. szám, péntek

UISZ0 1955. lűníus m jegyzetek a jugoszláv ipuvvvL Ha az ember emlékezetében keresgél, jugoszláviai útján szerzett emlékei között önkénytelenül megáll annál, ami a legnagyobb érdeklődést kelti minden embernél, aki élénken érdeklődik az ország fejlődése iránt: hogyan építi a jugoszláv nép iparát? Milyen sikereket ért el az iparosításban, amely létfontosságú az ország nemzeti függetlensége megőrzésének és megszilárdításának, hatalma megerősítésének, a nemzet jóléte emelésének szempontjából? Jugoszláviai tartózkodásunk nem volt oly hosszú, hogy minden téren és behatóan megismerheüük volna e kérdéseket. Azonban barati találkozásunk a jugoszláv néppel, a számtalan beszélgetés a legkülönbözőbb emberekkel, az országban tett útjaink lehetővé tették számunkra, hogy közelről megismerkedjünk a dolgok lényegével. Visszaemlékezünk a Jugoszlávia hőséről, Rado Koncsarról elnevezett zágrábi elektrotechnikai üzem munkásaival folytatott beszélgetésünkre. Ez a legnagyobb üzem, amelyet helyreállítottak és a legújabb technikai vívmányokkal felszereltek. A háború előtt a mai üzem helyén kis, féligmeddig primitíven felszerelt műhely álott, amely a Siemens-Schuckert német cég kis motorjait szerelte. Most a Rado Kcmcsar-üzem, amelyet a jugoszláv nép épített fel, generátorof kat gyárt vízierőművek számára, nagy transzformátorokat és motorokat készít. Az üzem termelésének jelentős része kiviteli célokat szolgál. A Rado Koncsar-üzemet 1949-ben helyezték működésbe. Ennek az üzemnek lényeges része van Jugoszlávia villamosításában. Filip Nezsevics mérnök, az üzem igazgatója elmondja, hogy a generátorok gyártása állandóan növekedik és hogy már a jövő évben a Rado Koncsar-üzem egyetlen gyára annyi energetikai berendezést fog gyártani, amennyit az egész régi Jugoszláv Királyság gyártott. A régi Jugoszláv Királyság elmaradt agrárország volt, a külföldi tőke befolyása alatt. Az ország akkori textil, ércipari és gépipari üzemei külföldi társaságok, vagy velük szoros kapcsolatban álló belföldi társaságok kezében voltak. Jugoszlávia természeti gazdagságát kifosztották — potom áron külföldre szállították. A jugoszláv iparnak nagy kárt okozott a fasiszta megszállás: úgyszólván valamennyi üzem komolyan megsérült, vagy teljesen elpusztult. A jugoszláv dolgozó népre súlyos örökség maradt. A háború befejezése után a jugoszláv munkásosztály önfeláldozóan megkezdte az ipar helyreállítását, amely nemzeti tulajdonná vált, Jugoszláviában a termelőeszközök társadalmi tulajdont képeznek, a nehézés a középiparban, a közlekedésben. A bank és hitelrendszer, valamint a nagykereskedelem, az állam kezében van. A volt külföldi vagyont államosították. A jugoszláv iparban és kereskedelemben, (mühelytermelés, kiskereskedelem) a magánszektor 10 szážalékot képvisel. v Az 1946—54-es években Jugoszláviában mindegy 250 új üzemet hoztak működésbe, ebből 55 villanyerőművet összesen 420 ezer kilowattóra kapacitással, 53 gépipari üzemet, 23 vegyipari gyárat, 7 kohászati üzemet, 2 koksz- és vegyikombinátot, 24 elektrotechnikai üzemet, 21 textilüzemet stb. Az utóbbi években az összes tőkeberuházásoknak több mint 6 százaléV. MAJEVSZKIJ cikke a moszkvai PRAVDÁBAN _ * kát az iparba fektették be, amellet a nehézipar tőkeberuházásai évről évre növekedtek. Jugoszláviai utunk folyamán új vállalatokat látunk: villanymüveket, üzemeket és gyárakat, amelyeket jugoszláv munkások keze épített jugoszláv mérnökök vezetésével. Horvátország hegyeiben megmutatták nekünk a Vinodol vízierőmüvet, a modern technika hatalmas vívmányát Rjeka városában iáttuk az újjáépített hajógyárat, amelyben 10 ezer tonnás hajókat építenek. Szlovénia fővárosában, Lubljanaban meglátogattuk a „Litosztroj" új nehézgépipari üzemet, amelyre a jugoszláv dolgozók joggal büszkék. Néhány évvel ezelőtt még Lubljana város szélén kukoricaföldek terültek el. Ma itt az üzem: műhelyek tágas, világos épületei emelkednek, amelyekben szüntelenül búgnak a motorok. Az üzem turbinákat, darukat és egyéb berendezéseket gyárt a hazai ipar és a kivitel számára. A Litosztrojjal együtt Lubljana elővárosában nagyméretű munkástelep keletkezett, munkáslakóházak sorai épültek: növekedik az üzem — növekedik a dolgozók serege is 1939-ben Jugoszláviában 300 ezer ipari munkást számláltak össze és 1954-ben a jugoszláv sajtóban közzétett statisztikák alapján már több mint 685 ezret tett ki számuk. Az ipari munkások nagy része — mintegy 400 ezer, — a könnyűiparban van alkalmazva, kisebbik részük a nehéziparban. A Litosztrojon kívül az utóbbi években üzembelyezett nagy üzemek közé lehet sorolni a Zseleznyiki gépipari üzemet, a Szevojli rézgyárat stb. Csupán 1954-ben 10 villanyművet helyeztek üzembe 5000-tól 20 000 kilowattóráig terjedő kapacitással, ezenkívül üzembehelyeztek egy 200 ezer tonna kapacitású kohóművet, Martinkemencéket, hengerelőt és két kokszbatériát Zenicében. Uzembehelyeztek egy vékony pléh-hengerelőt a Szmederevi kohászati üzemben, egy Martinkemencét a Sziszahi kohászati üzemben és egy csőhengerelőt 60 ezer tonna kapacitással. A háború utáni években Jugoszláviában olyan iparágak épültek ki, amelyek azelőtt nem voltak az országban, például a nehézgépipar, a kőolajkitermelő és feldolgozóipar, a rádiótechnika stb. Oj üzemek üzembehelyezésével és a régi üzemek nagyméretű helyreállítása következtében az ipari termelés terjedelme Jugoszláviában a háború előtti időszakkal szemben jelentősen emelkedett. Hivatalos kimutatások szerint a jugoszláviai ipari össztermelés indexe 1954-ben 208 volt az 1939-es évvel szemben, ha ebben az évben a színvonalat száznak vesszük. A terv megállapítja, hogy az idén az ipari termelés indexe eléri a 240-et. Jóllehet számos ok miatt a jugoszláv ipar nem teljesítette az első ötéves terv által kitűzött terveket, jelentősen növekedett Jugoszlávia ipari termelése a nehézipar fő ágazataiban (a réz kivételével). Erről tanúskodnak az 1939. és 1954. évek összehasonlítható adatai, amelyek megragadták figyelmünket az Index című jugoszláv statisztikai folyóirat 1955. évi harmadik számában: A francia nemzetgyűlés elnökének levele parlamenti küldöttség kiküldéséről a Szovjetunióba Amint már jelentettük, a francia nemzetgyűlés elnöksége elhatározta, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsának meghívására parlamenti küldöttséget küld a Szovjetunióba. Pierre Schneiter, a nemzetgyűlés elnöke ezzel kapcsolatban Antoin Pinay külügyminiszterhez levelet intézett, amelyben felkéri, tájékoztassa a Szovjetunió külügyminiszterét arról, hogy az elnökség nagy érdeklődéssel fogadta a Szovjetunió Legfelső Tanácsának nyilatkozatát, főleg a parlamentek közötti közvetlen kapcsolatok felvételének célszerűségéről, s a parlamenti küldöttségek kölcsönös látogatásáról szóló nyilatkozatot. A nemzetgyűlés elnöksége — írja a levélben — megállapítja, hogy valamennyi nemzet autoritatív képviselői egyhangúlag óhajtják a kölcsönös kapcsolatok megszilárdítását, hogy nagyobb megértést és szorosabb, mélyebb együttműködést érjenek el a béke megszilárdítása érdekében. A nemzetgyűlés elnökségének tagjai ezért egyetértenek abban, hogy meg kell találni az eszközöket, amelyek segítségével lehetséges volna megvalósítani a Szovjetunió Legfelső Tanácsa 1955. február 9-én tett javaslatát." 1000 tonnákban 1939. év 1949. év szén 7032 13 645 kőolaj 1,1 216,3 ötvény 101 356 acél 235 616 réz 41,6 30,3 ólom 10,6 66,7 cin 5 13,6 villany 1,173 3,440 (millió kilowattórában) Természetes, hogy a jugoszláv ipar fejlődésének nehézségekkel is meg kell küzdenie. Erről nyíltan beszéltek a jugoszlávok — szakértők és sajtóképviselők — akikkel beszélgettünk. Főleg némelyik iparágazat teljesen a külföldi nyersanyagbehozataltól függ." így például a textiliparban szükséges gyapot 96 százalékát behozatallal fedezik. A gumiipar csak behozott nyersanyagból dolgozik. Jugoszlávia behozatalra szorul jelentős mennyiségű élelmiszerben — főleg gabonában, az utóbbi években többször rossz termés volt. Ezért könnyen érthető, hogy miért kedvezőtlen a jugoszláv kereskedelmi mérleg: 1953-ban a jugoszláv kivitel 55,8 milliárd dinárt tett ki 118,6 milliárd dinár behozatallal szemben. Különösen előnytelennek mutatkozik Jugoszlávia kereskedelme az Egyesült Államokkal. Az USA része a jugoszláv kivitelben 9,7 százalékot, a behozatalban 22,8 százalékot tett ki. A múlt hónapban az „Ekonomszka politika" című jugoszláv lap közölte, hogy Jugoszlávia az 1955. év első három hónapjában kereskedelmi egyezményeket kötött a Szovjetunióval, Romániával, Bulgáriával, Magyarországgal, Lengyelországgal és Csehszlovákiával 87 millió dollár összegben. A lap felhívta Jugoszlávia kereskedelmi szervezeteit, vegyenek tevékenyen részt a mindkét fél számára előnyös kereskedelmi kapcsolatok felvételében és fejlesztésében a Szovjetunióval. A jugoszláv munkásokkal folytatott beszélgetésünk folyamán érdeklődtünk anyagi helyzetük iránt. A tények arról beszélnek, hogy számos munkáscsalád anyagi színvonala emelkedik, életkörülményei fokozatosan javulnak. Az állam nagy gondoskodásban részesíti a dolgozók gyermekeit. Jugoszláv barátaink azonban nem leplezik a nehézségeket sem. így például a körülmények egész sora következtében az élelmiszerárak általában még magasak és ez megnyilvánul a dolgozók családjainak költségvetésében is. A jugoszláv munkások azonban nem félnek a nehézségektől. Az emberek, akik felépítették és építik az új üzemeket, gyárakat, azok az emberek, akik országuk urainak érzik magukat, szilárdan elszántak arra, hogy minden nehézséget legyőzzenek. Visszaemlékezem Stepan Kundih munkásra, a Rado Koncsár-üzem üzemi tanácsának elnökére. A hős emlékmű előtt, akinek nevét viseli az üzem, a vállalat meglátogatására érkezett N. Sz. Hruscsov, N. A. Bulganyin és A. I. Mikojan elvtársakkal az üzem dolgozóinak önfeláldozó munkájáról beszél és végül hozzáteszi: „Országunk jólétéért dolgozunk. Vannak nehézségeink — de legyőzzük őket. Harc nélkül nem volna élet!" Tovább tart az angol vasutasok sztrájkja Az angol mozdonyvezetők és fűtök, akik már 11 napja sztrájkolnak, jelentős sikereket értek el. Az Angol Altalános Szakszervezeti Szövetség főtanácsa kénytelen volt lemondani azokról a kísérleteiről, amelyekkel a sztrájkolókat a sztrájk beszüntetésére akarta kényszeríteni és azt javasolta a kormánynak, hogy tárgyaljon a sztrájkolőkkal még a sztrájk befejezése előtt. Eden miniszterelnök rádióbeszédében követelte a sztrájk beszüntetését, mint a tárgyalások előfeltételét. A kormány azonban kénytelen volt belátni, hogy a sztrájkolok követelésének elutasítása komoly következményekkel jár az angol gazdaságra s ezért június 8-án beleegyezett abba, hogy a sztrájkolőkkal előzetes tárgyalásokat folytassanak a sztrájk beszüntetése előtt. A munkásosztály támogatja a vasutasok sztrájkját. Naponta érkeznek összegek a sztrájkalapba. Június 7-én 100 ezer délwalesi bányász elhatározta, hogy beszünteti a szénfejtést, ha a szenet autókkal és nem vasúton szállítják. Az Osztrák Szövetségi Tanács jóváhagyta az államszerződést A Szövetségi Tanács, az osztrák parlament második háza június 8-án ülést tartott, amelyen megtárgyalta a független és demokratikus Ausztria felújításáról szóló államszerződés szövegét, valamint a parlamenti csoportok elnökei Ausztria semlegességének kihirdetésére tett javaslatait. A Szövetségi Tanács ülésén részt vett Raab szövetségi kancellár és Schärf, a szövetségi kancellár helyettese. Salzer képviselő (osztrák néppárt) tartott beszámolót. Javasolta a Szövetségi Tanácsnak az államszerződés szövegének jóváhagyását, valamint a parlamenti csoportok elnökeinek Ausztria semlegessége kihirdetésére tett javaslatainak jóváhagyását is. A Szövetségi Tanács egyhangúlag jóváhagyta az államszerződés szövegét és egyetértését nyilvánította a Nemzeti Tanács azon határozatával, amely a kormánynak ajánlja Ausztria semlegességéről szóló alkotmánytörvény javaslatának kidolgozását. Korner, Ausztria elnöke aláírta az államszerződés ratifikációs okiratár Theodor Korner, osztrák elnök június 8-án aláírta a független és demokratikus Ausztria felújításáról szóló államszerződés ratifikációs okiratát, amelyet az osztrák parlament mindkét, háza jóváhagyott. A ratifikációs okiratot aláírta Raab szövetségi kancellár és Schärf, a szövetségi kancellár helyettese is. NÉHÁNY SORBAN JÜNIUS 7-ÉN Djakartában véget ért a Parasztok Szövetségének kongreszszusa. Ennek a szövetségnek több mint 200 ezer tagja van. A kongreszszus határozatot hozott a Demokratikus Parasztszövetséggel való egyesülésről. A két szervezet egyesülése után a Parasztszövetségnek 2 260 000 tagja lesz. JÚNIUS 8-ÄN a Szovjetunióban tartózkodó svéd parlamenti küldöttség tagjainak egy csoportja repülőgépen a Krimre érkezett. A küldöttség vezetője Gusztaf Nielsson, a „Rikstag" házának elnöke. A BJELORUSZ SZSZK kormánya küldöttséget nevezett ki az ENSZ alapokmánya aláírásának tizedik évfordulója alkalmából tartandó ENSZ ünnepi ülésre. A küldöttség tagjai K. V. Kiszelev, a Bjelorusz SZSZK Minisztertanácsa elnökének helyettese és külügyminisztere (a küldöttség vezetője) és P. F. Glebko költő, a Bjelorusz SZSZK Tudományos Akadémiája levelező tagja. JÜNIUS b'-ÁN a Timirjazev Mezőgazdasági Akadémián tudományos értekezlet nyílt meg. Az Akadémia évente kétszer rendez ilyen értekezletet — Kiiment Timirjazev nagy orosz növényfiziológús születésének és halálának évfordulóján. A KIODO hírügynökség jelenti, hogy a Japánban állomásozó katonai légierők képviselője kijelentette, hogy az USA fegyveres erőinek távolkeleti parancsnoksága elhatározta, hogy lemond arról a tervéről, hogy az ITACUKE amerikai katonai légitámaszpontokat kibővítse a Fukuoka prefektúra területén. AZ ÜJ KlNA sajtóiroda jelenti Hanoiból, hogy a vietnami lakosság melegen támogatja a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának azt a nyilatkozatát, hogy július 20-tól konzultatív értekezletet óhajt tartani Dél-Vietnam képviselőivel a jövő évi általános választásokról. JÜNIUS 7-ÉN Ulan-Batorban a Mongol Népköztársaság békeharcosai országos értekezletet tartottak. Az értekezlet részvevői lelkesen helyeselték a Szovjetunió és a népi demokratikus országok politikáját, amely a béke megőrzésére és a nemzetközi feszültség enyhítésére irányul. Eisenhower elnök sajtóértekezlete Eisenhower elnök egy sajtóértekezleten tett nyilatkozatában készségét nyilvánította, hogy a négyhatalom kormányelnökeinek értekezlete időtartamát 6 napra meghosszabbítsák, hogyha előre meghatározzák az értekezlet időtartamának legvégső határát. Az USA elnöke úgy véli, hogy az első értekezlettől nem lehet túl sokat várni, de remélni kell, hegy ez az értekezlet elősegíti új légkör kialakulását, amelyben azután termékeny tevékenységet lehet kifejteni. Rámutatott, hogy a világ közvéleménye bízik abban, hogy a négy nagyhatalom legfőbb képviselőinek tárgyalásai új utakat nyitnak a megegyezéshez. Eisenhower a sajtóértekezlet kezdetén saját kezdeményezéséből nem hivatalos nyilatkozatot tett Adenauer szövetségi kancellár Moszkvába való meghívásával kapcsolatban. Azt mondotta, hogy az Egyesült Államok hiszi, hogy Adenauer szövetségeseinek és barátainak oldalán marad. Arra a kérdésre, vajon Eisenhower találkozni szándékozik-e Adenauerrel, még a négy nagyhatalom külügyminisztereinek san franciskói összejövetele előtt, az elnök azt válaszolta, hogy Adenauer és Eisenhower június 14-én találkoznak. Arra a kérdésre, vajon az Egyesült Államoknak van-e kifogása a szovjet-német kapcsolatok normalizálása ellen és vajon ez a lehetőség nem nyugtalanítja-e, Eisenhower azt válaszolta, hogy a maga nevében c kérdésre tagadó választ adhat. Az USA, Nagy-Britannia, Franciaország és Jugoszlávia közötti tárgyalások A „Borba" című jugoszláv lap a következő hírt közli: „Hétfőn, június 6án S. Prica, a külügyi államtitkár helyettese fogadta az USA, Nagy Britannia és Franciaország nagyköveteit a négy kormány nagykövetei küszöbön álló tárgyalásaival kapcsolatban, amelyekre június végén kerül sor Belgrádban. A megbeszélések tárgya véleménycsere ama nemzetközi kérdésekről, amelyek iránt általános érdeklődés mutatkozik. Latin-Amerikában az V. Világifjúsági Találkozóra készülnek Annak ellenére, hogy számos latinamerikai ország hatóságai igyekeznek az ifjúság készülődését az V. Világifjúsági Találkozóra megakadályozni, az előkészületek egyre nagyobb méreteket öltenek. Brazíliából nagyszámú küldöttség érkezik Varsóba. A küldöttségben valószínűleg részt vesz a brazil Népszínház együttese, amely többek között néger népi táncokat fog előadni. A fesztiválon részt akar venni a saopaoloi rádióálomás hegedű-kvintettje, ifjúsági énekegyüttese és számos sportoló. Az argentin ifjúsági küldöttség 150 tagból fog állani. A rendszeres üldöztetés ellenére egész Argentínában ifjúsági gyűléseket, művészi és táncesteket rendeznek. Buenos Airesben letartóztattak négy fiatal argentínait, akik a Világifjúsági Találkozó előkészítő bizottságának élén állottak. Más latinamerikai országokban, főleg Peruban, Paraguajban, Nikaraguában, Kubában és Portoricoban még sokkal súlyosabb a helyzet. Ennek ellenére ezen országok ifjúsága is részt vesz a találkozón.