Uj Szó, 1955. június (8. évfolyam, 131-156. szám)

1955-06-09 / 138. szám, csütörtök

4 UJSZÖ / 1955. június 9. ü f A VSLÁG IFJÚSÁGA KÉSZÜL AZ V. Vili-RE lengyel ifjúság Július utolsó nap­jától két hétig Lengyelország gyö­nyörű fővárosa, a háborús romokból újjáépült Varsó, az ifjúság városa lesz. Prága, Budapest, Berlin és Bukarest után ötödször a meghívására Var­sóban tartják meg a Békéért és Ba­rátságért Harcoló Fiatalok és Diákok • Világifjúsági Találkozóját (vagy ahogy röviden nevezik a fesztivált.) Abból az elszánt, szívós harcból, amelyet a békés serető emberiség a háborús gyújtogatók ellen vív, abból a kemény, határozott küzdelemből, amely a béke magőrzéséért, a népek közötti barátságért folyik, az ifjúság mindenütt jelentősen kiveszi részét. A nyugatnémet fiatalok kitartóan kö­vetelik hazájuk békés egyesítését, a militarizmus kiirtását és nem retten­nek vissza a legkegyetlenebb terror­tól sem. Nem akarnak ágyútöltelékek lenni egy béketábor ellenes háború esetén. Ezért ítélték el június 4-én Karlsruhéban 5 évre Jupp Angenfort és Wolfgang Seiffert ifjúsági vezető­ket. A fasiszta toborzóbizottságok legnagyobb akadálya az ifjúság el­szánt békeakarata. Az öntudatos fran­cia fiatalok a kormány gyarmati poli­tikája ellen tüntetnek. Iránban, Liba­nonban, Pakisztánban az ország önál­lóságának megőrzéséért szállnak síkra. Japűnban az atomfegyverek betiltá­sát követelő aláírási mozgalomban több ezer japán fiatal derekas munkát végzett. De Latin-Amerika és az ázsiai, afrikai gyarmati és féjgyarmati országok ifjúsága is egyre határozot­tabban részt vesz a nemzeti felszaba­dító mozgalmakban, a békés együtt­élés ápolásában. A béketábor országainak ifjúsága pedig az alkotó munka frontján sze­rez naponta hervadhatatlan érdeme­ket. A két évenként megrendezésre kerülő Világifjúsági Találkozók mind nagyobb méreteket öltenek és egyre több ifjúsági szervezet küldi el leg­jobbjait. Erről tanúskodik az a tény is, hogy számtalan olyan ifjúsági szervezet vesz részt a varsói találko­zón, amelyek az előző fesztiválokon nem voltak. így pl. az indonéz-mu­zulmán diákok szervezete, Hollandia fiatal keresztényei stb. Az ellenséges propaganda hazugságainak ma már nem olyan könnyen dől be az ifjúság. Elég, ha csak néhány adatot sorolunk fel a legutóbbi VIT-ekről. 1951. A berlini fesztiválon 104 or­szágból több mint 26 ezer fiú és leány vett részt. 32 ország mutatta be népművészetét és a találkozón 4917 nemzeti és nemzetközi műsort mutat­tak be. 1053-ban Bukarestben már 65 or­szág kultúrcsoportjai és szólistái sze­repeltek. Egy buzgó fiatalember ki is számította, hogy 70 évre lett volna szüksége ahhoz, hogy végignézze va­lamennyi kultúrműsort. De a vorsói V. VIT felülmúl minden eddigi fesztivált, gazdag, sok­oldalú műsorával. így például találko­zókat rendeznek a fiatal kohászok, építőmunkások, bányászok, vasutasok, szállítómunkások, textilmunkások, pa­rasztfiatalok között. Találkoznak egy­mással a jövendő orvosai, pedagógu­sai, fizikusai, közgazdászai, jogászai, vegyészei, történészei stb. Ugyancsak baráti összejöveteleken elbeszélgetnek a zeneművészet, a festészet, a film és fényképészet ifjú tehetségei. Minden napra átlag 70 rendezvény jut. A fesztivál idején két hatalmas kar­nevált szerveznek. Egyik a „Falusi if­júság aratóünnepe" lesz, a másik a külföldi \vendégek nagyszabású karne­válja a Visztulán. A varsói találkozón bonyolítják le a második nemzetközi sporttalálkozót. Huszonhárom sportágban (a helsinki olimpián csak 21 sportágban verse­nyeztek) 93 ország közel 5 ezer spor­tolója méri össze erejét a nagy via­dalon. Kiosztják a művészeti pályázatok díjait, számtalan kiállítást rendeznek a különféle országok ifjúságának éle­téből. Kiállítják az ifjú képzőművé­szek alkotásait. És ki győzné még fel­sorolni azt a sok-sok eseményt, amely az V. Világifjúsági Találkozó gazdag programján szerepel. A világ ifjúsága már az egész földkerekségen lázasan készül a nagy találkozóra. Sok országban nemzeti fesztiválokat rendeznek, amelyeken tízezrek, százezrek versenyeznek, hogy hazájuk ifjúságának képviseletében megállják helyüket Varsóban. A Szovjetunióban nagy gonddal és figyelemmel készülnek az ifjú művé­szek és sportolók a VIT-re. Több mil­lió fiatal közül válogatják ki a népes küldöttséget. Az angol előkészítő bizottság be­jelentette, hogy Nagy-Britanniát több mint 500 fiú és leány képviseli Var­sóban. A 65 tagú indonéz küldöttség már június második felében elindul a fesztiválra. A román Ifjúmunkás Szö­vetség és a Kulturális Minisztérium művészeti fesztivál-pályázatot hirde­tett. A nyertesek képezik a román küldöttség magját. A nepáli diákszö­vetségek és az Ifjúsági Liga is részt vesz a varsói találkozón. A szabtári já­rás ifjúsága levelet írt a VIT előké­szítő bizottságának, amelyben közli, hogy a rettenetes elemi csapások el­lenére (az óriási árvizek Nepálban sok ezer hektár föld termését tették tönk­re) ,is készülnek a fiatalok és minden­felé fesztiváldalokat lehet hallani az országban. A magyarországi munkás­fiatalok már terven felül elkészítették a VIT-mozdonyt, amely a nagy talál­kozóra viszi a magyar küldöttséget. Hazánk ifjúsága is lelkes munkával készül a VIT-re. De nemcsak a kultu­rális és sportversenyeken akarunk eredményesen szerepelni, hanem, mint sok más országban, jelentős anyagi támogatást is nyújt ifjúságunk a szo­lidaritási alapnak, amely lehetővé teszi, hogy a gyarmati országok ifjúsága mi­nél népesebb küldöttséggel vehessen részt a varsói VIT-en. A Világifjúsági Találkozók a népek közötti barátság elmélyítését, egymás kultúrájának megismerését és meg­becsülését szolgálják és jelentősen előbbre viszik korunk legnagyobb mozgalmának, a békemozgalomnak erősödését. Az ötödik Világifjúsági Ta­lálkozó előkészítésében a legdere­kasabb munkát a vendéglátó lengyel fiatalok végzik. Sok ezer varsói leány és fiú vesz részt a 80 ezer férőhelyes Központi Stadion és a 60 ezer férőhe­lyes másik stadion építésében, ahol a második nemzetközi sporttalálkozót rendezik. Augusztusra elkészül a kul­túra > és pihenés parkjában egy 120 hektáros pázsit, a Visztula-i sétány, sok-sok tánctér, hogy csak a legfon­tosabbakat említsük. Az egész világon lázasan tovább folynak az előkészületek, hogy a var­sói nagy találkozó méltó legyen a bé­kéért bátran harcoló ifjúsághoz, hogy a felnövekvő új nemzedékek végleg kiküszöböljék a népek közötti gyűlöl­ködést, torzsalkodást és megteremt­sék a világon a béke korszakát. Szűcs Béla Äz V. Világifjúsági Találkozó országa JWI M«aiiaidaU|l iffil gépgyár H.lkonirrvgyér Afrv«|y<t»tl Kuhásiatl kftipi.nl __ < =J A Lengyel Népköztársaság a Balti-tengertől az égbenyúló / . Kárpátokig, az Odera partjától a Búg folyóig terjed. Területe 311 730 négyzetkilométer, lako­sainak száma több mint 25 millió. Lengyelországot jóbarátok veszik körül: Keleten a Szovjetunió, délen hazánk, nyugaton a Német Demokratikus Köz­társaság. Lengyelország fővárosa Varsó, a leghosszabb lengyel folyó, a Visztula partján fekszik. Az ország nagyon gazdag természeti kincsekben. Az erdővel borított hegyekben réz- és vaslelőhelyek rejlenek (Gory és Swietokryskie). Ennek a vidéknek középpontjában fekszik Kielce, a modern ipari város. Stalinogrod környékén vannak a nagy ón- és ólombányák. A legjelentősebbek azonban a gazdag kőszénbányák, amelyek Krakkótól egészen Ostraváig húzódnak. Ez a vidék gazdag ipari városokban, mint Byton, Charzovo, Szabse, Gliwice Stalinogrod, Sosnowice. A Kárpátok lábánál olaj- és gázforrások törnél/ fel. 1944. július 22-e, a lengyel dolgozó nép kormányának megalakulása óta teljesén megváltozott az ország képe. Lengyelország azelőtt agrarország volt és területének 55 százaléka még ma is szántóföld. Mezőgazdasága elsősorban rozsot, burgonyát, zabot, lent és kendert termelt. A korszerű lengyel mezőgazdaság jelentős sikereket ér el. A lengyel nép ugyanakkor — elsősorban a 7 éves terv (1950—1955) megindítása óta — erős ipart létesített, amely az ország természeti kincsein alapszik. így jött létre a Lenin-kombinát és Krakkó közelében a Nowá Huta. A ma már 80 ezer lakost számláló nagy várost a lengyel fiatalok építették. Szczecinben, az ország legnagyobb kikötőiben Gdanskban és Fblagban ha­jókat építettek a fiatal lengyel kereskedelmi tengerészet számára. Lodz és Bialystock városok a textilipar központjai. Lengyelország képe napról napra változik, mert a lengyel nép és az if­júság faradhatatlan.il építi az új Leagyelországot. A világ ifjúságának képviselői az V. Világifjúsági Találkozón saját sze­mükkel győződhetnek meg Lengyelország páratlan fejlődéséről. I ili;li[|iil!!li >iiiiniitiniuiiil<lll!li;i;;i!i iniiil •íiaiiiiiiniiiini e ( IDŐSZERŰ KÜLPOLITIKAI KÉRDÉSEK I Ülll!ll!l!ll!!lll|!tlll|ll||l|ll|lll|l|ll||lllllllinlll|lllli|llllll!II! •IIIII1í:IIIIIIIII|IIIIÍ1IIIII|]||!II!í«II1IIIÍIIIIIIIII]IIIII]IIIIIHI1IIHIIIII»I1I A múlt hét nemzetközi eseményei közül a szovjet—jugoszláv tárgyalá­sok vonták magukra legjobban az em­beriség figyelmét. Mégpedig teljes joggal. A belgrádi tárgyalások ugyan­is nemcsak a Szovjetunió és a Jugo­szláv Szövetségi Népköztársaság kö­zötti kapcsolatok további elmélyítését, hanem a világbéke szilárdítását is je­lentik. A tárgyalások befejezése után kiadott szovjet-jugoszlcv közös nyilatkozat világosan megmutatja, hogy a Szov­jetunió és a Jugoszláv Szövetségi Nép­köztársaság kormánya tökéletesen egyetért az őszinte, bizalomteljes együttműködés valamennyi alapelvével. A két kormány egyetért abban is, hogy további erőfeszítéseket kell ten­ni az ENSZ szerepének és tekintélyé­nek növelésére. Ezt pedig mi sem erő­síthetné meg jobban, mint az, ha a Kínai Népköztársaság megkapná tör­vényes helyét az ENSZ-ben s ha e szervezetbe felvennék mindazokat az államokat, amelyek megfelelnek az ENSZ alapokmányában lerögzített kö­vetelményeknek. A Szovjetunió és a Jugoszláv Szö­vetségi Népköztársaság kormánya egyöntetűen állást foglalt olyan nemzetközi tárgyalások mellett, me­lyek a leszereléssel, az atomfegy­ver eltiltásával és az európai kol­lektív biztonsági szerződéssel fog­lalkoznának, illetve e problémák po­zitív megoldására törekednének. Ez azután nagyban előmozdítaná a né­met kérdés demokratikus rendezé­sét és hozzájárulna ahhoz is, hogy a tajvani kérdést a Kínai Népköz­társaság jogos igényeinek megfele­lően oldják meg. A közös nyilatkozat több fontos in­tézkedést tartalmaz a két ország kap­csolatainak fejlesztéséről. Ezek az in­tézkedések mindenekelőtt a gazdasági együttműködés kibővítésére és a kul­turális kapcsolatok kiterjesztésére irá­nyulnak. Ezenfelül megegyezés jött létre a kölcsönös tájékoztatás meg­szervezésére, az atomerő békés cé­lokra való felhasználására irányuló együttműködés terén is. A két kor­mány megállapodott továbbá az állam­polgárság, valamint a hazátelepítés kérdéseiben is és elhatározta, hogy támogatja a társadalmi szervezetek együttműködését és a szocialista ta­pasztalatcserét. A belgrádi tárgyalások tehát széles és szilárd alapot teremtettek a szov­jet—jugoszláv baráti kapcsolatok hely­reállítására. E kapcsolatok rendezése nemcsak a Szovjetunió és Jugoszlávia népeinek ügyét szolgálja, hanem ha­talmas horderejű esemény az egész munkásmozgalom, a szocializmus szem­pontjából is. A világ békeszerető népei örömmel fogadták a belgrádi nyilatkozatot, amely különösen a béketábor orszá­gaiban váltott ki mély és igen ked­vező visszhangot. Erről tanúskodnak azok az örömteli megnyilatkozások Is, amelyekbej^- a Szovjetunió kormányküldöttségének visszautaztakor Szófiában és Bukarestben része volt, E két ország dolgozói őszinte örömmel köszöntik a belgrádi tanácskozások eredményeit. A Szófiában folytatott hivatalos megbeszélések, csakúgy, mint a buka­restiek (az utóbbin köztársaságunk és Magyarország képviselői is részt vet­tek) a legteljesebb mértékben kifeje­zésre juttatták a belgrádi tanácsko­zások során elért sikerek feletti meg­elégedést. A düh és gyűlölet hangján csak az agressziós politikát szolgáló lapok, az amerikai háborús gyújtogatók újság­jai írnak, melyek szívesen vették vol­na, ha Jugoszlávia puskaporos hordó szerepét töltötte volna be. Az ag­ressziós politika hivei rémülettel lát­ják, hogy ismét nyert a béke ügye és „segélymegvonással" fenyegetik Jugo­szláviát. Ezek a népek békéjének és együtt­működésének felbomlasztására irá­nyuló imperialista zsaroló kísérletek azonban eleve meddőségre vannak kárhoztatva. Hétfőn érkezett Prágába India mi­niszterelnöke, Dzsavaharlal Nehru, hogy eleget tegyen kormányunk ré­gebbi szívélyes meghívásának. Az elő­kelő vendéget, aki kíséretével együtt kedden folytatta útját a Szovjetunió­ba, mind kormányunk, mind pedig Prá­ga meleg és lelkes fogadtatásban ré­szesítette. Jóllehet India kormánya a mien­kétől elütő társadalmi rendszert képvisel, a nemzetközi együttműkö­dés és a béke megszilárdítása szem­pontjából útunk sok tekintetben párhuzamosan halad. Dzsavaharlal Nehru, éppen a legutób­bi években nem egyszer vetette latba tekintélyét a béke védelmében és ezt India népe a lehető legnagyobb mér­tékben támogatja. Emlékeztetünk a ko­reai fegyverszünetre és az indokínai béke megkötésének India útján tör­tént hathatós előmozdítására; a Kínai Népköztársaság és India közötti jó­szomszédi viszony kiépítése, meg a bandungi értekezlet további bizony­ságai annak, hogy India kormánya Dzsavaharlal Nehruval az élen a né­pek békés, szabad fejlődésének, az atomfegyver eltiltásának és a nem­zetek függetlensége tiszteletbentartá­sának híve. Nehru az Indiához tarto­zó, ma még portugál uralom alatt le­vő Goa esetében is a tárgyalások, a békés megegyezés útján kíván járni. Indiát és népi demokráciánkat ösz­szeköti a békeharc, de ezen túlmenőleg nagy lehetőségek kínálkoznak orszá­gaink gazdasági és kulturális együtt­működésének további elmélyítésére. Nem kétséges, hogy Nehru minisz­terelnök prágai látogatása hozzájárul sokrétű kapcsolataink megszilárdításá­hoz. Mint ismeretes, e hónap elején in­dultak meg I^ondonban a szov et-japán tárgyalások melyek célja a két ország közti kap­csolatok rendezése. Hatojama kormá­nya, egyrészt a közvélemény erősödő nyomáséra, másrészt komoly gazdasá­gi nehézségei miatt végre rászánta magát a tárgyalásokra, a Szovjetunió­val való kapcsolatok elmélyítésére. Japán gazdasági helyzetét illetőleg elegendő rámutatni arra, hogy külke­reskedelmi mérlege tavaly, éppen úgy, mint az előző években, 770 millió dol­lár hiánnyal zárult. A „Fehér könyv" a hiány okát elsősorban abban látja, hogy az ország sokkal több árut hoz be a dollár hazájából, mint amennyit oda kivihet. Romlott azonban a hely­zet a_ Brit Nemzetközösség irányában is. Japánnak tehát piacra van szük­sége, s olyan kereskedelmi kapcsola­tokra, melyekért nem kell a már amúgyis alaposan megnyirbált nemze­ti függetlensége teljes elvesztésével fizetnie. Ezt az egyenrangúság elvén alapuló együttműködést valóban csak a béketábor országai biztosíthatják, Ezért tulajdonít a japán nép a Szovjetuniónak és a Kínai Népköz­társaságnak különösen nagy jelen­tőséget, ezért kíséri fokozott ér­deklődéssel a szovjet—japán tár­gyalások menetét, amelytől a prob­lémák mindkét országra nézve üd­vös megoldását várja. Néhány nap múlva tartja meg az Egyesült Nemzetek Szervezete ünnepi nagygyűlését fennállásának ti­zedik évfordulója alkalmából. 1945. jú­nius 26-én Irta alá 50 állam képvi­selője az ENSZ alapokmányát, amely oly magasztos elvekben juttatja ki­fejezésre, hogyan kell a békeszerető nemzeteknek a barátság és a kölcsö­nös együttműködés alapján a világ­békét biztosítani. A világ népei lel­kesedéssel üdvözölték az ENSZ meg­alakulását, azt remélve, hogy sikerül­nie fog egyszer s mindenkorra elűzni a háború rémét s kiharcolni a nemzet­közi egyezmények tiszteletbentartását. A gyakorlat számos esetben nem felelt meg e várakozásoknak. A leg­utóbbi időben a párizsi egyezmények taposták sárba az ENSZ célkitűzéseit, melyekért valóban állhatatosan és kö­vetkezetesen csak a béketábor orszá­gainak képviselői küzdöttek. Az ENSZ küldetésének tisztelet­behtartása minden békeszerető nem­zet Ugye. A kollektív biztonság nagy gondolatát, melynek a varsói szer­ződés életerős csírája, nem szabad feláldozni. Küzdeni kell, hogy az ENSZ azzá váljon, aminek alapokmánya szánja: a világbéke legfőbb erejévé. ( S. J.

Next

/
Thumbnails
Contents