Uj Szó, 1955. június (8. évfolyam, 131-156. szám)

1955-06-05 / 135. szám, vasárnap

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1955. iúnius 5. vasárnap 30 fillér VIII. évfolyam. 135. szám A mai számban: t Št. K. Neumann harci zászla ja (2. old.) Bulgária lelkesen üdvözli a szovjet kormánykül­döttséget (3. old. A szovjet-jugoszláv tárgyalások a béke ügyét szol­gálják (4. old.) Néphadseregünk a béke őre (5. old.) Rádióműsor (6. old.) Pusztítsd a gyomot — növeled a termést A növényápolási munkát jelentősen könnyíti a gép Elérkezett a dolgozó parasztság egyik legnehezebb, legtöbb mun­káskezet, munkaerőt igénylő ten­nivalója, a növényápolás. Sok he­lyen már kiegyelték a cukorrépát, elvégezték a kukorica első sarabo­lását. de altalában mégis lemara­dás tapasztalható a mivényápolási munkákban. Pedig a kapásnövé­nyek terméshozama attól függ, ho­gvan, hányszor kapáljuk meg a földet. Egyesgk azt mondhatnák, liogy az idén már nem igen lehet négyszer kapálni a kukoricát, hisz maholnap itt az aratás, és az is nehezíti a munkát, hogy egyszerre nőtt kasza alá a lucerna, az őszi bükköny, serkedt kapa alá a ré­pa, a kukorica, a napraforgó; ez a munka annyi erőt igénvei, hogy a gyengébb szövetkezetekben bi­zony nehézségek támadhatnak a növényápolásban. Ahhoz ugyan nem fér kétség, hogy a növényápolás dandáriában az EFSZ-ek agronómusainak, cso­portvezetőinek a tudásuk legjavát kell nyújtaniuk és úgy kell meg­szervezniük a munkát, hogy a kuko­ricát, a krumplit, a répát idejé­ben megtisztítsák a gyomtól. De ugyanakkor az is világos a dolgo­zó parasztság többsége előtt, hogy ezeket a nagy munkákat jelentő­sen megkönnyítik a gépek. Kivált­képpen helyes, ha a kevés mun­káskézzel rendelkező szövetkeze­tek most á növényápolásban min­den számításukat a gépekre ala­pozzák. Ez azonban nem jelenti azt, hogy azok a szövetkezetek, amelyekben van bőven munkaerő, mellőzzék a gépi munkát, mond­ván, „engedjük át a gépeket az olyan szövetkezeteknek, amelyek munkaerőhiánnyal küzdenek". Természetesen elsősorban a keve­sebb erővel rendelkező szövetke­zeteket illeti a gép, persze ezzel nem adhatunk igazat azoknak, akik ellenzik a gépi munkát és az ilyen kibúvó miatt csak kézzel akarnak kapálni, mert az eddigi tá'pasztalatok, a traktorállomásoK­kal kötött szerződések azt bizo­nyítják, hogy nem a növényápo­lásra alkalmas gépek száma ke­vés, hanem a traktoros kapálást népszerűsítő munkánk elégtelen. Sok helyen azt hiszik az elvtár­sak — s vannak ilyenek a trak­torállomásokon is, — hogy fe­lesleges szór- emelni annak ér­dekében, ami kézzelfoghatóan jó és hasznot hajtó. Bizonyára sokan elfelejtették már, hogy valamikor egy-két órai szántásért napokig kellett dolgoznia a kuláknál a sze­gényparasztnak, vagy ha igásjó­szágot kapott a szegény ember a kuláktól, hogy megsarabolhassa a félholdacska kukoricáját, ezért iš egy egész nap kellett télen a kulák ­nak fát vágnia. Pedig nem sok idő­be telt volna, ha kézzel kapálja meg félholdacska kukoricáját, mégis ahogy tudott, úgy könnyí­tett munkáján. Igaz, azóta a dolgozó paraszt, de kiváltképpen a szövetkezeti tagság megszokta már és szinte természetesnek veszi, hogy trak­tor szántja-veti a földet ló helyett, s a testet minden porcikájában fá­rasztó kézi kaszálást kiszorítja a fűkaszálógép, a kévekötő-aratógép és kombájn, azonban a gépi ka­pálás előnyéről és helyességéről — amelyről a múltban a kuláknál, de még az uradalmakban sem győ­ződtek meg —, éppen olyan türel­mes, lankadatlan, felvilágosító munkával kell meggyőzni őket. A gépi kapálást könnyű propa­gálni, hisz az eddigi évek tapasz­talatai tanúskodnak arról, hogy a géppel végzett kapálás elsősorban is könnvebb. hisz a sorközöket nem kell kapálni, csak a növény sorát. Rendkívül nagy előnyt jelent a gépi munka a négyzetes-fészkesen vetett kukorica és krumpli kapá­lásánál, hisz itt keresztben is, hosszában is megkapálhatjuk a sorközöket és ha az első kapálás­kor jól kiszedjük a növény tövé­től a gyomot, kétszer-háromszor is sarabolhatjuk a földet anélkül, hogy kézi kapát használnánk. És ebben rejlik annak a titka, hogy a négyzetes-fészkesen vetett ka­pások jóval nagyobb termést hoz­nak. A búcsi szövetkezetben a múlt évben négyzetesen vetették el a kukoricát. Marcsa Lajos, a szövet­kezet agronómusa büszkén írta annak idején szerkesztőségünknek „a négyzetesen vetett kukoricánk hektáronként 10 mázsával többet adott a közönségesen vetettnél". Ne gondoljuk ám, hogv a négyze­tesen vetett kukoricaföldre több eső esett, melegebben sütött a nap. vagy több trágyát vittek. Nem. csupán ió! előkészítették a földet, s a géppel többször kapálták, sarabolták. Azt pedie minden gaz­da tudja, hogy a kapálás felér egy jó esővel. Sok-sok példát hozhatnánk fel annak bizonyítására, hosrv menv­nvivel jobb. olcsóbb, előnyösebb. gyorsabb a gépi kapálás. Most te­hát, a növényápolás dandárjában vegyük igénvbe a gépeket, hogy az aratásig körmünkre ne égjen a sok munka és végül amikor már nyakunkon az aratás, csak ott ka­páljunk, ahol „a papok táncol­nak". Traktorállomásainkon elegendő gép áll rendelkezésünkre. Sok szö­vetkezet és egyénileg dolgozó pa­raszt kötött szerződést gépi kapá­lásra. Itt az ideje tehát, hogy a szerződésben meghatározott mun­kákat teljesítse a traktorállomás. A traktorosok ne várjanak arra, míg értesítik őket, hanem — kü­lönösen a brigádvezetők — figyel­jék állandóan a határt, a kapások fejlődését, s ha már kapát kér a föld, figyelmeztessék gazdáját: „kívánja már ez a kukorica a ka­pát, agronómus elvtárs!". Mert ki­nek a feladata elsősorban a gépi munka népszerűsítése? A trakto­rosoké. hisz ők állnak legközelebb a dolgozó parasztokhoz, ők a ha­ladó mezőgazdasági technika fa­lusi élharcosai. A traktorállomá­sok vezetőinek, a traktorállomáson dolgozó kommunistáknak meg az a feladatuk, hogy figyelemmel kí­sérjék a traktorosok munkáját, igvekezzenek a szerződéses mun­kákat határidőre és jól elvégezni, megfelelően osszák szét a gépe­ket az egyes szövetkezeteknek, hogy ne legyen egyetlen egy pa­nasz sem a gépi 'munka ellen, s így a gépek segítségével minél többször megkapáüák a kukoricát, a krumplit, a répát, ezzel is gya­rapítják a kapásnövények hektár­hozamát. Befejezték a kukorica ^lső kapálását A nagytárkányi szövetkezetesek minden erejükkel küzdenek a nö­vényápolási munkák mielőbbi elvég­zéséért. Tavaly óta, ahogy új veze­tőséget választottak, csaknem az el­ső helyre küzdötték fel magukat a járásban. A két mezőgazdasági cso­port állandó munkaversenyben áll egymással, aminek meg is van az eredménye. Elvégezték már a do­hénypalánták kiültetését és meg­kezdték az első kapálásokat is. A takarmány- és cukorrépát két ízben bekapálták és az egyelést is befe­jezték. Egyszer már a kukoricáju­kat is megkapálták és az összes burgonyát feltöltötték. (Levelezőnktől.) Géppel kapálnak Már reggel öt órakor hangos a le­leszi szövetkezet udvara. Emberek zsibongnak és hamarosan indulnak ki a földekre. Nap nap után így megy ez már, hogy mielőbb végezhessenek a növényápolási munkákkal. Igaz ez a közmondás, ki korán kel, aranyat lel. A lelesziek is „aranyat" nyertek. Min­den veteményüket már kétszer meg­kapálták, cukorrépájukat szintén. Megkezdték már a négyzetesen vetett krumpli feltöltését is. Gépi erővel vég­zik a munkát, hogy mielőbb készen le­gyenek és neki foghassanak a soron következő munkának. Zelenák István, Perbenyik Öntözik a cukorrépát A nyitrai kerületben, főleg a déli járásokban ezekben a napokben fe­jezik be a cukorrépa egyelését. A csúzi EFSZ-ben, ahol csaknem 80 hektár területen termelnek cukor­répát, már befejezték az egyelés munkáit. A négy munkacsoport kö­zött arányosan osztották fel a terü­leteket, és a csoport egyes tagjai között is mindenki részére felmér­ték a megművelendő területeket. Meg kell jegyezni, hogy ebben a szövetkezetben kétszer sarabolták meg a cukorrépát és trágyalével is megöntözték. A négy szövetkezeti munkacsoport közül Lacka János és Lakovics Já­nos csoportja halad a munkák élén, akik szükség szerint továbbra is fejtrágyázzák és trágyalével öntözik a répát. Szombat Ambrus. Nyitra. •>-•..•->•--••.a.. a..*..*.. «..*..e..a-.a»a<>«>.a. *•> •<••>-••.•..•• .»•. a.<a>.a..a..a»*..«.-«.>a.>«.>t»a..«. A legjobb gazdák is elismerik a gépek jó munká$át POZSONYtPERJESEN Nagy Etel, a traktorállomás agronómusa be­széli, hogy két ekekapa segíti a szövetkezet tagjait növényápolási munkájukban. A szövetkezetben ta­valy is használtak ekekapákat. De azok nem váltak be. A mostaniak jobbak. A legjobb gazdák is elis­merik a gépek jó munkáját, jó tel­jesítményét. A szövetkezet tagjai most répát egyelnek. Ahogy ezzel elkészülnek, a répát öt hektáron a proszenyicei módszer szerint trágyalével meg­locsolják. A szövetkezet vezetői az összes kapásnövényeket (130 hek­tár) szétosztották a tag9k között. Bevezették a prémiumrendszert, amelyre a dolgozók nagyobb mun­kakedvvel és igyekezettel felelnek. A növényápolási munkában a zöld­ségtermelő-csoport halad az élen. A dohányosoknak még bőven van tennivalójuk. A héten ők is végez­nek. Az idén egy talpalatnyi föld sem maradhat gyomlálatlanul. A dolgo­zók ilyen eltökéltséggel végzik a munkájukat. VÁSARÜTON Madarász István könyvelő örömmel mondja, hogy a szövetkezet tagjai a répát 56 hek­táron már kiegyelték. Pár napon belül a kukoricával is rendben lesz­nek. Különben a répát, kukoricát már másodszor sarabolták. Hat saraboló és egy nagy traktoros ekekapa járja a földeket. A szövetkezet vezetői jó előre gondoskodtak a munka megszerve­zéséről. Az összes megmunkálásra váró területeket szétosztották a tagok között. Minden tagra 40 ár kukorica és 26 ár répa megmunká­lása esett. A FELSÖVAMOSI SZÖVETKEZET kezdetben a huszadik helyen kullo­gott. Az idei munkák során a har­madik, helyre került a járásban. A szövetkezet tagjai nagy buzgalom­mal láttak munkához, mert meg akarják mutatni, hogy tudnak gaz­dálkodni, tudnak a portájukon rendet teremteni. A dolgozók 47 hektáron a kukoricát elültették és egyszer már meg is kapálták. A 18 hektárnyi répát kiegyelték és meg­kapálták. Tizenkét hektár krumpli­ból négyet már feltöltöttek. Igy sorolhatnánk tovább, így dicsérhet­nénk a vámosiak idei jó munkáját. Hogy Varga László csoportja a kertészetben derekas munkát vég­zett, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a szövetkezet korai ka­larábéval, retekkel és friss salátá­val árasztotta el a környék piacát. (m. j.) Gondosan ápolják a növényeket A váradi szövetkezetesek a nem­zetközi -gyermeknap és a varsói szer­ződés megkötésének tiszteletére azt a kötelezettséget vállalták, hogy jú­nius elsejére befejezik a cukorrépa egyelését és a négyzetesen vetett ku­korica sarabolását. Mindkét felaján­lásukat határidő előtt teljesítették. A falu dolgozóit agitkettösök látogatják és további jó munkára serkentik va­lamennyit. Szép kötelezettséget vál­laltak a beadás teljesítésére is. Pá­pes János az előírt 80 tojás helyett, már eddig 1200-at adott be és kö­telezettséget vállalt, hogy novembe­rig minden hónapban még 100—100 tojást ad be. Nemcsók Zsuzsanna, a HNB titkárnője pedig azt a kötele­zettséget tette, hogy a napi munka­idő után 25 ár cukorrépát vállal gondozásba a szövetkezetben. Az egyelést már el is végezte. Szabó István, a HNB elnöke, Várad. Segítünk a hidaskürtieknek Alig két-három évvel ezelőtt még brigádosokért futkostunk a faluba, sokszor a vasárnapokat is a földeken töltöttük, mégsem bírtuk a munkát. Ma már más a helyzet a felsőszeli szö­vetkezetben. A tavasziakat határidő előtt elvetettük, s ma már rendben vagyunk a 40 hektár cukorrépával is. A burgonyát bekapáltuk és a korai krumplit már fel is töltöttük. Most a kukoricánkat kapáljuk és 176 hektá­ron elvégeztük a takarmányok kaszá­lását is, ezeket már kazlazzuk. Hu­szonöt vagon herét raktunk kazlakba téli takarmányozás céljából. Igy hát munkánkat minden téren idejében el­végeztük, sőt pár napig segédkeztünk a hidaskürti szövetkezeteseknek is, és továbbra is arra igyekszünk, hogy megmutathassuk mindenkinek, hogy mégis a közös gazdálkodás az, ami népünk jólétéhez vezet. Kontár Jenő, Felsőszeli. szepsi járás mezőgazdaságában dolgozó CSISZ-tagok versenyben áll­nak a növényápolás gyors elvégzésére. A CSISZ járási vezetősége havonként kétszer értékeli a munkaversenyt és ebből kitűnik, hogy a fiatalok szép eredményeket értek el a tavaszi mun­kák idején is. Különösen derék munkát végeztek a csécsi fiatalok, akik az első ver­seny kiértékelésén az élre kerültek. Háromszáz hektáron szórtak szét mű­trágyát, kitisztítottak 650 mázsa ve­tőmagot, 150 mázsa krumplit előcsí­ráztattak, egy hektáron kiültették a hagymát és mintegy 10 hektáron 3000 mázsa istállótrágyát szórtak széj­jel. Jó munkájukért elnyerték a já­rási vándorzászlót. omoly vetélytársakra akadták azonban a szesztai CSISZ-csoportban, akik mindenáron el akarják tőlük hó­dítani a győzelmi zászlót. Igaz, ők is megállják derekasan a helyüket és már mostanáig negyvenen kapcsolód­tak be a növényápolási munkába. Olyan szép eredményeket érnek el, hogy megvan rá minden lehetőségük, hogy a következő verseny értékelé­sénél elnyerjék a vándorzászlót. Ha a csécsiek megakarják tartani az el­sőséget, nagyon kell iparkodniok. De nézzük meg, mi újság a többi CSISŽ-szervezetekben. A perényi fia­talok hallgatnak ugyan, de talán egy­szer meglepetést szereznek az ösz­szes szervezetnek. A cukorrépa kapá­lását már elvégezték, s amilyen szép a kijelölt öt hektár cukorrépájuk, bi­zonyos, hogy rekordtermést érnek el a járásban. jánoki, péteri és komároci CSISZ-szervezet is eredményesen dol­gozik. Kiveszik részüket mind a nö­vényápőlási munkában, mind az ál­lattenyésztésben és. mindkét szaka­szon szép eredményeket mutatnak fel. Jó úton járnak és hozzájárulnak a meg szebb jövő megteremtéséhez. Pél­dát vehetnek tőlük a tornai, jászói, szepsi, pokrocsi, makranci és pányi fiatalok is, akik még nem kapcsolód­tak be kellőképpen a szövetkezeti munkába. Bélán Martin, Sarjjsi \ i

Next

/
Thumbnails
Contents