Uj Szó, 1955. június (8. évfolyam, 131-156. szám)

1955-06-25 / 152. szám, szombat

4 U J £10 1955. június 25. A koreai háború megindításának ötödik évfordulója Az Egyesült Nemzetek Szervezetének nincs fennköltebb küldetése, mint biztosítani a békét! V. M. Molotov, az ENSZ jubiláris ii lésén, június 22-én beszédet (mondott, amelynek első részét lapunk tegnapi s zámában közöltük. A beszéd befejező része a következőképpen hangzik: Elsősorban a következőkre kell tö­rekedni: A közgyűlés a háborús propa­ganda megszüntetéséről szóló ismert határozatának teljesítésére az összes országokban; a nagyhatalmak közötti egyezmény elérésére az idegen terüle­ten levő katonai támaszpontok felszá­molásáról; az atomenergia békés fel­használásra irányuló munka fejleszté­sére széleskörű termelési és tudomá­nyos segítség nyújtásával a technikai­lag kevéssé fejlett országok számára; a Szovjetunió, az USA, Nagy-Britannia és Franciaország közötti egyezmény­re katonaságuk kivonására vonatkozó­lag Németország területéről, kivéve az ideiglenesen otthagyott nem nagy szá­mú kontingenst, valamint Németor­szág mindkét része helyi rendőri, szi­gorúan korlátozott kontingense meg­határozására vonatkozólag, a távolke­leti megoldatlan kérdések elintézésére a szuverenitás és a területi érintet­lenség elveivel összhangban; bármine­mű megkülönböztetés eltávolítására, amely akadályozza a széleskörű gazda­sági együttműködés és nemzetközi ke­reskedelem fejlődését; a nemzetközi kulturális kapcsolatok kiszélesítésére a küldöttségek széleskörű kicserélésé­vel és a turisztika felvirágoztatásával. Az általános lefegyverzés és a pusztító fegyverek betiltásának programja Ha előrehaladunk eme jelentős és halaszthatatlan feladatok teljesítésé­ben, jelentős mértékben megkönnyít­jük az államok közötti bizalom légkö­rének megteremtését. Ezáltal létrejön­nek a fegyverkezés általános csökken­tése és az atomfegyver teljes betiltá­sa programja megvalósításának elő­feltételei az ezen határozatok teljesí­tése feletti hatásos nemzetközi ellen­őrzés életbeléptetésével. Az ezen programot tartalmazó szov­jet javaslat a szükséges intézkedések fokozatos megvalósítását két szakasz­ban tervezi. Áz első szakaszt képezik azok az intézkedések, amelyeket 1956­ban kell foganatosítani; a második szakasz tartalmazza azokat az intézke­déseket, amelyeket 1957-ben kell meg­valósítani. Ezen intézkedések lényege a to­vábbiakból érthető. Elsősorban szóljunk a szokásos fegy­verekről. A május 10-i szovjet javaslat min­den változás nélkül magába foglal­ja az USA. Nagy-Britannia. Francia­ország és Kanada összes, a szokásos fegyverzet korlátozására vonatkozó ja­vaslatait. Ez annyit jelent, hogy öt nagyhatalomnak két év lefolyása alatt fegyveres erőinek létszámát csökken­teniük kell annyira,, hogy ne haladják túl a következő számokat: USA 1000 000-tól 1500 000 emberig. Szov­jetunió -1 000 000-tól 1 500 000 emberig, Kína 1000 000-tól 1500 000 emberig, Nagy-Britannia 650 000 emberig, Fran­ciaország 650 000 emberig. A szovjet kormány ezenkívül java­solja. hogy legkésőbb 1956 első felé­ben hívják össze a fegyverkezés álta­lános korlátozására és az atomfegy­ver betiltására vonatkozó világértekez­letet. A többi állam fegyveres erőinek létszámára jelentős mértékben alacso­nyabb határt szabnak, mint a bizton­sági tanács öt állandó tagjánál. Ami a szokásos fegyvereket illeti, mindent olyan terjedelemben javaso­lunk, ahogy azt a nyugati hatalmak terjesztették elő. Ezután nem lehet már azt mondani, hogy a Szovjetunió­nak. Kínának, vagy más államoknak valami különleges előnyük lesz a szo­kásos fegyverzetük tekintetében más államokkal szemben, ezeknek az ellen­vetéseknek el kell maradniuk. %4ost az Amerikai Egyesült Álla­mokon és a többi nyugati országokon van a sor. Mivel, hogy a Szovjetunió teljes egészében elfogadta javaslatu­kat a szokásos fegyverzet kérdésében, a nyugati hatalmaknak most nincs okuk arra, hogy halasztgassák az atomfegyver kérdésének megoldását és el kell vetniük az atom- és hidro­génfegyver használatát és bele kell egyezniük e fegyverek teljes betiltá­sába. mint ahogy azt a szovjet javas­lat tartalmazza. (TapaV Tettekkel kell hozzájárulni a béke megszilárdításához Mindkét oldalon olyan lépéseket kell tenni, ami tettekkel való hozzájárulást jelent a nemzetközi kapcsolatok eny­hüléséhez, tettekkel kell hozzájárulni a világbéke megszilárdításához. A szovjet kormány a nyugati hatal­makkal szemben az atomfegyver kér­désében is előzékenységet tanúsított. A szovjet kormány beleegyezett a nyugati hatalmak ama javaslatába. JIODV mindaddig, amía n°rn «!«•«'- >-« teljesen az atomfegyvert, az államok­nak jogukban legyen ezt a fegyvert védelmi célokra használni az agresszió ellen, azonban azzal a feltétellel, hogy az illető rendkívüli esetben ez csak akkor lesz megengedhető, hogy ha er­ről a Biztonsági Tanács külön határo­zatot hoz. Emellett a szovjet kormány szükségesnek tartja, hogy az államok ünnepélyesen kötelezzék magukat, hogy nem fognak nukleáris fegyvere­ket használni és azokat tiltott fegyve­reknek fogják tekinteni. A Szovjetunió hajlandó ilyen kötelezettséget magára váilalni. ha más olyan államok, ame­lyek atomfegyverrel rendelkeznek, hasonlóképpen cselekszenek. Itt sem a Szovjetunión, hanem más államokon van most a sor. A Szovjetunió kormányának május 10-i javaslata nemcsak a fegyverkezés általános korlátozására, az atom- és hidrogénfegyver betiltására vonatko­zó javaslatokat tartalmaz, hanem konkrét intézkedéseket is megjelöl az illető határozatok megvalósítása felet­ti • hatásos nemzetközi ellenőrzés lé­tesítésére. A mi javaslatunk szerint ehhez hoz­zá kell járulnia az ellenőrző közpon­tok megszervezésének a kölcsönösség alapján az összes illető államok terü­letén éspedig a nagy kikötőkben, a vasúti csomópontokon, a gépkocsi­országutakon és a repülőtereken. Eze­ket az ellenőrző központokat egy nemzetközi ellenőrző szerv létesítené és ennek az ellenőrző központnak gon­doskodnia kellene arról, hogy ne ke­rüljön sor a gyalogság, a repülőegy­ségek és tengerészet egységeinek ve­szélyes összpontosítására, hogy ily módon elhárítsák egyik államnak a másik ellen irányuló támadását. A nemzetközi ellenőrző szervnek ezenkí­vül állandó felügyeletet kell gyako­rolnia szilárd alapon. E felügyeleti szolgálatnak, minden olyan országban, amely aláírta az erre vonatkozó egyez­ményt, legyenek saját felügyelői, akik­nek korlatlan lehetőségük lenne min­den ellenőrzés alá eső- objektum fe­lülvizsgálására.. Ilyenek a Szovj^tufljá. fő javasltai a fegyverkezés korlátozásának, az atomfegyver betiltásának és a háború veszedelme elhárításának kérdésében. Természetes, hogy mindezen kérdések megtárgyalásában részt kell vennie a Kínai Népköztársaságnak is. (Taps.) A szovjet kormány elvárja, hogy a legrövidebb időn belül mindezen kér­désekkel kapcsolatban nyilatkozzék a többi kormány is. Itt, San Franciscóban az amerikai nép között vagyunk. Mint országom képviselője tolmácsolni akarom azon baráti érzelmeket, amelyekkel a Szov­jetunió viseltetik az amerikai nép iránt. (Taps.) Mindnyájan egyet fognak érteni az­zal, hogy a Szovjetunió és az Ame­rikai Egyesült Államok népeitől nagy­mértékben függ, hogy a béke és a biztonság szilárd és állandó legyen és ez által a biztonságot és nyugalmat az egész világon hosszú évekre megőriz­zük. (Taps.) Ezt kívánja a szovjet nép és meg van győződve arról, hogy az amerikai népnek is ez az óhaja. (Taps.) A kormányok közötti mostani ellen­téteket meg lehet oldani és az álla­mok között felmerült bizalmatlansá­got meg lehet és meg kell szüntetni, hogy ha a szovjet emberek és az ame­rikaiak ehhez hozzáfognak, amellett azonban nem szabad lebecsülni az ügy nehézségeit, hanem az Egyesült Nem­zetek elveivel összhangban arra kell tórekedniök, hogy megvédjék a békét és nemzeti érdekeiket. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének fennkölt feladatai Az Egyesült Nemzetek Szervezete fennállásának második évtizedébe lé­pünk. E napokban az Egyesült Nerri­Ebéd V. M. San Francisco, június 24. (TASZSZ). — Június 21- és 22-én V. M. Mo­lotov, a Szovjetunió külügyminisztere, a Szovjetunió küldöttségének vezető­je ebédet adott Indonézia, Burma, Pakisztán, Egyiptom, Irán, Szíria, Gö­rögország, Törökország, Afganisztán Abesszínia küldöttsége vezetőinek és Finnnrt7án ENSZ-beli meafiav=löíSn° 1' zetek Szervezetének kötelessége még inkább, mint ezelőtt bármikor, biz­tosítani a békét és elhárítani az új háborút. Biztosítani a népek békés és nyugodt életét, ez az Egyesült Nem­zetek Szervezetének fennkölt és ne­mes feladata. Bármilyen volt is az Egyesült Nem­zetek Szervezete működésének bírála­ta az elmúlt időszakban, valamint az ENSZ egyes lépései a kiélezett nem­zetközi ellentétek idejében, nincs okunk arra, hogy lebecsüljük az ENSZ létezésének és további működésének jelentőségét a békére és nemzetközi biztonságra. Sakkal jobban, aktívab­ban és hatásosabban dolgozhat és kell dolgoznia, ha mi mindnyájan, akik tag­jai vagyunk ennek a felelősségteljes nemzetközi szervezetnek, törekedni fogunk arra, hogy az Egyesült Nem­zetek Szervezetének működése a le­hető legjobban feleljen meg magas céljainak és elveinek. El kell ismemi, hogy az első tíz év taDasztalatai teljes mértékben igazol­ták ama nemzetközi elvek helyessé­gét és haladó eszmeszerűségét, ame­lyeken az Egyesült Nemzetek Szer­vezete épült. Ezen elveknek továbbra is működése rendíthetetlen alapjának kell lenniök. Nem véletlen az sem, hogy ezen elvek ilyen vagy amolyan formában sok nemzetközi aktusban megnyilvá­nulnak. a többi között méq olyanokban is, amelyek nem fügqnek össze köz­vetlenül az ENSZ-szel. Ezt el lehet mondani pl. arról az is­mert öt elvről, amelyek a múlt évben az Indiai Köztársaság és a Kínai Nép­köztársaság közös nyilatkozatának alapjává váltak. Ugyanezt el lehet mondani az ázsiai és afrikai országok értekezlete nyilatkozatának tíz elvé­ről és több más nemzetközi aktusról is. Az Egyesült Nemzetek Szervezete előtt új feladatok is állnak. így pl. megért már a világgazdasági értekezlet összehívásának kérdése a nemzetközi kereskedelem felvirágoz­tatásának támogatására. Ilyen értekez­let összehívását az ENSZ tagjai és "nemtagjái részvételével csak olyan je­lentós nemzetközi szerv, mint az Egyesült Nemzetek Szervezete eszkö­zölheti. Mindez azt bizonyítja, hogy ezen nemzetközi szervezet munkája és a munka gyakorlati megvalósítása sok tekintetben javításra szorul. Ebben érthetőleg segítenek az évek során felgyülemlett tapasztalatok. E tekin­tetben még nagyobb jelentősége van annak az állandóan erősödő meggyő­ződésnek, hogy az Egyesült Nemze­tek Szervezetének teljes ténykedését magasabb színvonalra kell emelni, hogy működése teljes mértékben megfelel­jen fennkölt céljainak és feladatainak. Az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek megvan a lehetősége arra, hogy a béke megőrzéséért folyó harcban jelentős szerepet játsszon és ezt a feladatot teljesítenie is kell. Az Egye­sült Nemzetek Szervezetének mindent meg kell tennie, hogy véget vessen a nemzetközi kapcsolatok jelenlegi fe­szültségének és hogy helyreálljon a feltétlenül szükséges bizalom az álla­mok között, ami megfelelne a békére, a nyugalmas és békés élet feltételei­nek biztosítására vágyó nemzetek óha­jának. Az ENSZ további tíz évébe lépünk. Eddig soha sem volt az Egyesült Nem­zetek Szervezetének felelőssége a né­pek jövőjéért, az egész emberiség bé­kéjéért és jólétéért oly nagy, mint most. E nagy felelősség tudata kell, hogy áthassa az Egyesült Nemzetek Szervezetének minden tettét. A Szovjetunió teljesen tudatában van annak, mily jelentős helyet tölt be szocialista államunk az Egyesült Nemzetek Szervezetében. A Szovjetunió minden tőle telhetőt megtesz, hogy támogassa az Egyesült Nemzetek Szervezetét minden tevé­kenységében, hogy megóvja a békét és a nemzetközi biztonságot. (Taps.) Molotovnál tiszteletére. A találkozás barátságos légkörben folyt le. Június 22-én V. M. Molotov külügy­miniszter, az ENSZ jubiláris ülésén részvevő szovjet küldöttség vezetője, ebédet adott Pinay francia külügymi­niszter tiszteletére. Az ebéd alkalmá­val kicserélték néi-eteiket a mindkét országot érintő nemzetközi ké^dések­1955. június 25-én van öt éve an­nak, hogy az amerikai imperialisták bábjuk Li Szin Man segítségével ag­ressziót indítottak a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság ellen. AZ USÁ uralkodó körei véres inter­venciós háborút indítottak a koreai nép ellen őrült világuralmi terveik megvalósítására. Le akarták igázni Korea szabadságszerető népét, hatal­mukba akarták keríteni Észak-Korea óriási természeti gazdagságát és te­rületét, ugródeszkául akarták felhasz­nálni újabb agressziók céljaira az ázsiai szárazföldön, főleg a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság ellen. A há­ború megindításának nem kevésbé fon­tos oka volt az amerikai monopóliu­moknak az a törekvése, hogy a fegy­verkezési ipar új megrendeléseivel fenntartsák a válság felé haladó ame­rikai gazdaság konjunktúráját és hogy maximális nyereségeket biztosítsanak maguknak.­Amikor az USA megindította a ko­reai háborút, azt hitte, hogy nagy technikai és anyagi túlsúlyával köny­nyű győzelmet arat a harctéren. A hős koreai nép azonban munkapárt­jától lelkesítve, a kínai nép legjobb fiainak, a kínai népi önkénteseknek segítségével nemcsak visszaverte az ellenség támadásait, hanem pusztító csapásokat is mért rá. A koreai nép a dicső kínai önkénte­sekkel együtt az intervenciósokkal ví­vott súlyos háborúban hallatlan hő­siességet tanúsított. Ebben az igazsá­gos harcban az egész haladó emberi­ség teljesen a kis koreai nemzet ol­dalán állott, amely bátran védelmezte szabadságát. Az amerikai imperialisták és liszm­manista segítőtársaik a koreai ka­landban megsemmisítő vereséget szen­vedtek. A világ közvéleményének nyo­mására, amely egyre erélyesebben kö­vetelte a koreai háború megszünte­tését, és saját népének egyre növe­kedő nyomására az USA már 1951 jú­niusában kénytelen volt tárgyalásokat kezdeni a koreai fegyverszünet meg­kötésére. J. Vošahlík, a Csehszlovák Köztár­saság szovjetunióbeli rendkívüli és meghatalmazott nagykövete június 25-án a prágai Nemzeti Színház ven­dégszereplése alakalmából Moszkvá­ban fogadást adott. A fogadáson részt vettek a prágai Nemzeti Színház mű­vészei, L. Štoll, a Csehszlovák Köz­társaság kulturális ügyeinek miniszte­re, N. A. Mihajlov, a Szovjetunió kul­turális ügyeinek minisztere és helyet­tesei, valamint számos más közéleti személyiség, szovjet művészek, zene­szerzők, írók. (TASZSZ.'* * * * A Kiodo japán hírügynökség je­lenti, hogy június 23-án Tokióban a Japán Szakszervezetek Főtanácsának kezdeményezésére a munkások nagy gyűlést tartottak a dolgozók jogaiért folytatott harc támogatására. A gyű­lésen mintegy 50 ezer személy vett részt. A gyűlés tiltakozott a kormány néhány intézkedése ellen, amelyeknek következtében munkásokat és hivatal­nokokat bocsátanak el. A gyűlés rész­vevői követelték a Japánban lévő amerikai katonai támaszpontok meg­szüntetését. (TASZSZ.) * * * A Francé Presse hírügynökség je­lentése szerint június 22-én az ame­rikai közéleti képviselők küldöttsége Paul Robeson vezetésével kérvényt nyújtott be az Egyesült Nemzetek Szervezetének. A kérvényt, mely az atomfegyverek eltiltását követeli, San Francisco körzetében 38 ezer sziemély írta alá. (TASZSZ.) * * * Londonban nagy gyűlést tartottak a Délafrikai Unióból származó és Nagy­Britanniában élő polgárok. Basil Da­vidson, ismert angol újságíró, a gyű­lés elnöke 'hangsúlyozta a Délafrikai Unió népei megtartandó kongresszu­sának óriási jelentőségét és felhívta az angol népet, hogy minden téren támogassa Dél-Afrika nemzeteit a sza­badságért és demokratikus jogokért fnlvtatott igazságos harcában. Az amerikai imperialisták azonban ezeket a Szovjetunió kezdeményezésé­ből megkezdett béketárgyalásokat min­den lehető módon állandóan késleltet­ték és megszakították, hogy így meg­akadályozzák a koreai háború meg­szüntetését. Csupán a koreai néphad­seregtől elszenvedett nagy vereségeik után, 1953 elején újították fel a fegy­verszünetről szóló tárgyalásokat. A so. káig húzódó tárgyalásokat a koreai­kínai fél jóakarata következtében vé­gül is siker koronázta. Az egész haladó emberiség és elsősorban a sokat szen­vedett koreai nép nagy örömmel üd­vözölte a koreai fegyverszünet meg­kötését 1953. július 27-én. A koreai háború a világ imperialista erőinek és elsősorban az amerikai im­perialisták nagy vereségével végződött. Az amerikai fegyveres erők a három évig tartó koreai háborúban több ka­tonát vesztettek, mint az egész má­sodik világháború alatt. Az USA tekintélye komolyan meg­rendült az ázsiai nemzetek szemében. A koreai nép és a kínai önkéntesek megvédelmezték a távol-keleti békét és megsemmisítő csapásokat mértek az agresszorra. Ez a koreai nép hő­sies harcának legnagyobb érdeme. Is­mét bebizonyosodott az egész világ előtt, hogy nincs a világon olyan erő, amely megtörhetné annak a népnek ellenállását, amely már egyszer kivív­ta szabadságát és függetlenségi jogát védelmezi. A koreai béke helyreállítása után a Koréi Népi Demokratikus Köztár­saságban hatalmas ütemben megkez­dődött a háború által tönkretett or­szág újjátépítése. 1954-ben megkezd­ték a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság népgazdasága újjáépítésének és fejlesztésének hároméves tervét. A terv által kitűzött nagy feladatok tel­jesítésében önzetlen, testvéri segítsé­get nyújtanak a hős koreai népnek a demokratikus tábor országai és első­sorban a Szovjetunió és a Kínai Nép­köztársaság. P. 3. A Reuter hírügynökség tudósítója jelenti Saigonból, hogy június 22-én este a városban ismét amerikaelle­rws röplapok jelentek meg. A röpla­pok felhívják az amerikaiakat, hogy térjenek vissza hazájukba. A röpla­pokat a „Majestic" saigoni szálloda előtt szórták el, ahol az amerikaiak többsége lakik. (ČTK.) y * * * Június 23-án K. A. Fagerholm, a finn nemzetgyűlés elnöke fogadást adott azon küldöttek tiszteletére, akik részt vesznek Helsinkiben a Béke-Vi­lágtalálkozón. ' A fogadáson részt vet­tek többek között A. Kornejcsuk, N. Tyihonov, A. Neszmejanov, B. Lacisz és A. Szurkov, a Szovjetunió Legfel­ső Tanácsának képviselői is. (TASZSZ.) * * * E napokban Belgrádba érkezett a Német Demokratikus Köztársaság kül­döttsége, hogy tárgyalásokat folytas­son az NDK és a Jugoszlávia közötti kereskedelmi kapcsolatok felélénklté­séről és normalizálásáról. A küldöttség tagjai között van dr. Lessing, az NDK külkereskedelmi kamarájának elnöke és Fritz Koch, a külügyminisztérium európai osztályának és a német bel­kereskedelemnek vezetője. (ADN.) * * * A „FRANCÉ PRESSE" hírügynökség jelentése szerint Edgár Faure, Fran­ciaország miniszterelnöke június 21-i beszédében rámutatott a közeledő genfi értekezlet nagy jelentőségére. „A Szovjetunió által nemrégen előter­jesztett több kezdeményező javaslat — mondotta Faure — bizonyítja az osztrák államszerződés aláírásából le­vont következtetéseket és a nemzet­közi feszültség enyhítésének óhajáról tanúskodik." Beszédének további ré­szében Faure megemlítette a Szovjet­unió és Jugoszlávia viszonyának ren­dezését, foglalkozott Franciaország kül- és belpolitikájának egyes .kér­déseivel. az algíri eseményekkel stb. "•"^SZSZ) NÉHÁNY SORBAN

Next

/
Thumbnails
Contents