Uj Szó, 1955. június (8. évfolyam, 131-156. szám)

1955-06-19 / 147. szám, vasárnap

1955. június (9. U1SZ0 5 JÓ ÚTON HALADNAK Meszezéssel tegyük termékennyé a savanyú földeket Miután mezőgazdaságunk fellendítése mindnyájunk hazafias kötelessége, magam is részt veszek áz előrehaladás segítésében. Pártunk kongresszusának problémáival foglalkozva, a tárgykör mélyebb tanulmányozásával sikert értem el bizonyos kérdések gyakorlati megoldásában. Tanulmányaim és kutatásaim eredményeit újítójavaslat formájában a kassai kerületi nemzeti bizottságnak nyújtottam be. A benyújtott anyagot a KNB megbírálás végett a mezőgazdasági kísérleti intézetnek adta át. Az eredmények megfelelték a követelményeknek, s ez alapon a KNB f. é. március 27-én kelt 191. számú döntésével konkrét határozatot hozott a savanyú földek meszezésére és a felajánlott újítás bevezetésére. Miben áll az újítás? A kassai kerületben eddig nem ismert, ki nem aknázott természetes mésztrágyát fedeztem fel. A felfedezett lelőhelyek főleg a szilicei és a murányi fennsíkon, a Békevasút völgyében és a Kassától északra fekvő Malá-Vieska falu határában fekszenek. A mésztrágya tulajdoniképpen szénsavas mészmagnézium, azaz dolomithomok, mely 100 százalékos mésztrágyának felel meg. Ezt az anyagot nem kell sem őrölni, sem égetni, a lelőhelyeken finom homok alakjában található. Nagy előnye, hogy vele terményeinket és földjeinket az év minden szakában trágyázhatjuk, kivéve a virágzás idejét. Már most is nagy keresletnek örvend, mert a felrakás! és szállítási költségeken kívül egyéb költség nincs. Azok a járások, amelyek a dolomitos homok lelőhelyeitől messze fekszenek, mésztrágyát kapnak egy másik javaslatom alapján. Az eddig leállított vám- és cseremalmok mészkőből mészlisztet fognak őrölni. Már a tavalyi kísérletezésem folyamán bebizonyosodott, hogy hengerszékeken is lehet mészkövet lisztfinomaágra őrölni. A KNB megbízásából a helybeli ipari intézöség több helyen mésztrágya őrlóállomásokat állít fel. A rendelkezésünkre álló méazanyag, amellyel terméseredményeinket fokozni lehet, rendelkezésünkre fog állani s a meszezést alkalmazhatjuk mindenütt, ahol annak szükségessége bebizonyult. A hasznos meszezés alapja abban áll, hogy a talaj szerkezetének, megfelelő mennyiségű mésszel kedvező fizikai tulajdonságokat adjunk meg. A mésznek a talajra gyakorolt hatása természetesen a növényéletre is a legnagyobb mértékben befolyással vai\. . A talaj, amely nem tartalmaz szénsavas meszet, savanyú; ily talaj hazánkban sok van. A savanyúságot a semlegességig kell csökkenteni. A mészigény megállapítására vonatkozó mérések és vizsgálatok az egész ország területén már több éve folynak és arról megfelelően képzett szakemberek térkéneket készítenek A többtermelés megvalósításának legfontosabb tényezői a helyes és céltudatos talajmüvelés, s az istállótrágya helyes és okszerű kezelése és használata. A műtrágyázásnak a mészigényes talajon csak akkor lehet és lesz meg a kívánt eredménye, ha alkalmazása az előbb említett követel•ményeknek megfelel. A jó terméseredmények elérésének azonban a talaj, megfelelő biolórjüri állapota, tehát a mjészkérdío az alappillére. Kysaeký László Tíz boldog esztendő A német film hetében három német filmet vetítettek Bratislavában. Az első „A malomhegyi ördög" című film volt. Egy középkori német népmonda elevenedett meg előttünk színes képekben. E monda egy hatalmas, emberformájú szikláról szól, amelyről a nép azt tartja,, hogy egy büntetésből kővé vélt gonosz molnár alakja. A film visszaviszi a nézőt a középkorba. Egy német falucska közeiében. kissé félreeső helyen, festői szépségű hegyek között kezdődik a cselekmény. Az egyik hegyen szélmalom áll — innen Malomhegy a neve — s ennek egy hatalmas termetű molnár a gazdája. Kevés őröltetője akad, a falubeliek inkább az erdei vízimalomba hordják a terményt, mivel azt könynyebb megközelíteni. A malomhegyi molnár szövetkezik a vár urával — egy rablólovaggal — és egy falusi gazdaggal, felgyújtják az erdei malmot, elrabolják a falusiak ott lévő lisztjét, hogy majd négyszeres áron eladják nekik. Egy zivataros éjjel ördögi álarcba bújva végzik el aljas munkájukat. Az erdei molnár fia, György — akit tiszta szerelem fűz fogadott lápyukhoz, Annához — a falon meglátja az egyik ördögnek maszkírozott rabló alakját, s azt hiszi, valóban az ördög műve volt a tűz. A rablás után Györgyöt a rablólovag veszi szolgálatába, Annának pedig a gonosz malomhegyl molnár ajánl fel otthont. A lány ezt csak a három szellem tanácsára fogadja el. A molnár házában a többi cseléddel összefogva Igyekszik túljárni a zsarnok eszén. Felismeri a zsákok közö'tt saját llszteszsákjukat, s így rájön a tü:Zet a molnár okozta, hogy kirabolhassa őket. Amikor a molnár megtudja, hogy felfedezték aljasságát, szövetségeseivel el akarja tenni láb alól a leányt. A vár börtönébe zárják, de György egy régebben felfedezett barlangszerű kijáraton át megszökteti. Az üldözöttek segítségére ismét a három ' szellem siet. Áz tanácsolják a menekülőknek, hogy a falusiak segítségével építsék fel újra a leégett malmot. Ez meg is történik. A molnár élőbb agyonveri egyik szövetségesét: a falusi gazdagot, majd a várúrral és embereivel újra megtámadja az új malom gazdáit. Ekkor a falusiak kaszákkal felfegyverkezve előrohannak rejtekhelyükről, de mielőtt leszámolhatnának zsarnokaikkal, ismét csoda történik: a három szellem avatkozik a dologha. Égő szén formájában hatalmas darab arany esik a támadók elé. A. kapzsi molnár felkapja, és elvágtat vele. Hogy megszabaduljon tár. saitól, — akik Üldözik az aranyért — elfűrészeli a szakadékon átvezető kis híd gerendáit. így a szövetségesek a mélységbe zuhannak. Viszont neki sem volt öröme az aranyból. A három szellem villámmal felgyújtja a szélmalmát, ugyanekkor a kezében lévő arany újból szénné lesz, a gonosz molnár pedig kővé válik. A monda fö cselekményét több mellékeplzó^ színezi, amelyet nagyon ügyesen? fog össze szerves egésszé a film. Maga a monda a német népnek a kizsákmányolók elleni küzdelmét tükrözi. A nép száján maradt fenn, az elnyomott nép sorsát, fő problémáját ismerjük meg belőle. Egyik oldalon a szövetkezett kis csoport: a gazdagodni akaró malmos, a feudális várúr és egy falusi gazdag áll, akik semmi aljasságtól nem riadnak vissza, ha haszonról van szó, a másik oldalon a közös kizsákmányolás ellen küzdő, becsületes dolgos szegénynép nagy tömege. Az egyik oldalon az erőszakos hatalom áll, a másik oldalon a szervezetlen erő. E mondában megtaláljuk a középkori mondákra annyira jellemző csodáselemeket is a három szellem emberi alakjában. Annyiban azonban mégis különbözik e monda a középkor mondáitól, hogy nem egyházi szentek szerepelnek benne túlvilági elemekként, hanem a német nép ősi istenei Ez még jobban kiemeli a monda népi jellegét. A nép öntudatos szervezettségét még ők pótolják. Tanácsokat adnak, csodákat tesznek, a gazdagokkal szemben a szegények pártjára állnak. Annát összefogásra buzdítják a többi elnyomottal, megmentik a két fiatalt menekülés közben, a malom újjáépítését tanácsolják s a végén, amikor már-már azt várnánk, hogy az összegyűlt kaszás parasztok végre saját erejükből leszámolnak az elnyomókkal, ismét beavatkoznak. A ledobott arannyal megbontják a rablók közötti egyetértést, a gazdag molnár elpusztítja társait, őt pedig a szellemek kővé változtatják. A középkori felfogás nyilvánul tehát meg e mondában: az emberek öntudatos harcát és jogos leszámolásét még az isteni ítélet helyettesíti. A csodáselemek szerepét azonban nem túlozza el a rendező, s az emberek nem válnak az istenek függvényeivé. Az ördög árnyékának titkát felfedi György előtt is a monda: nincsenek ördögök, csak a szegény tudatlan nép hitével visszaélő, ördögi álarcba . öltözött kizsákmányolók vannak. A film munkatársai és szereplői korhű képekben tárják a néző elé a monda tartalmát. Vigyáznak a film minden egyes jelenetére, nehogy valahol is vétsenek a korhűség ellen. A gazdag molnár otthona, a lovagi vár élete, Györgyék házatája valóban középkori képet, középkori életet mutat, s emellett a film nemcsak a középkori életet, hanem valóban a mindennapi életet tárja a mai néző elé. Egy-egy jelenetnek szinte „életszaga" van, annyira reális. Ugyanilyen hitelesek az alakítások is. A színészek jól vitték lencse elé a középkori német gazdagok alakjait. Különösen a malomhegyi molnár alakjában Hans-Peter Minetti nyújtott jó alakítást darabos, szögletes mozdulataival. Kitűnő volt jellemalakítása is. Csupán vályúba esése, valamint vergődési jelenete a szénában meste kélt volt. Anna és György alakja is élő, hús és vérből való alak. A tömegjelene. tek a gyermekszereplőkkel együtt jól megrendezettek. Ugyancsak nagyon jó riémet paraszti alakokat vonultatott fel a rendező a földeken arató német/ parasztok figurájában. A fi m.i ít második filmje egy szatirikus vígjáték volt, címe: „A kulmi ökör". Amerikai megszállás alatt levő bajor faluban játszódnak le az események. Egy összeházasodni készülő pár és egy ökör körül forog a cselekmény. A vőlegény, számítva menyasszonya hozományára, megalkuszik egy ökörre. Amikor megtudja, hogy menyasszonya nem kapja meg a remélt örökséget, mivel nem hivatalnokhoz megy férjhez, lemond' a vételről. Az ökör gazdája azonban ragaszkodik a megkötött alkuhoz. Még nem tisztázódott, kié az ökör, amikor a volt tulajdonos kiránduló amerikaiakat lát meg rétjén. Mivel másképp nem hajlandók elmenni a fűről, a vőlegény rájuk szabadítja a szóbanforgó ökröt. Ebből keletkezik a konfliktus. A vőlegényt letartóztatják s a „megszálló hatalom megsértése" címén egyhónapi fogházra ítélik. Mivel a bírósági tárgyaláson véglegesen megalkudott az ökörre, nem csukhatják le, ugyanis nincsenek hozzátartozói, akik az ökörről gondoskodnának. Ezért úgy dönt a bíróság, hogy a rabot a saját gazdaságába küldi egyhónapi mezei munkára. E hónap letelte után azonban a vőlegény követeléssel áll a bíróság elé: fizetést kér mint munkát végző rab, mint rabtartó gazda, s \egyben mint rabőr is, mivel mindhárom szerepet ő töltötte be. Ezenfelül egy igazolványt is követel, hogy egy hónapig a bíróság szolgálatában állt, mint rabőr. így mint hivatalnok megkapja menyasszonyával az örökséget is- • x A film tele van humoros ötletekkel, kacagtató jelenetekkel. A humor mellett azonban jó adag szatíra is van benne, ami egyrészt a bürokratizmus, másrészt az amerikai megszállók előtt hajbókoló hivatalnokok ellen irányul. A cselekmény egy tréfás eseménynyel indul — az ökör rászabaditásával az amerikaiakra — s egyre jobban bonyolódik — bírósági tárgyalás, és ítélet lesz belőle — s a bonyodalom akkor éri ei tetőpontját, amikor az elítélt nem kezdheti meg büntetésének letöltését, mert nincs, aki gondoskodjék ökréről. Az ökör egyhónapi gondozásának biztosítása hatalmas felfordulást idéz elő a bürokrácia berkeiben. A büntetést — az amerikalak nyomására — meg kell kezdeni, de az ökör sem pusztulhat éhen. Megkezdődik a bürokráciára annyira jellemző hivatalról hivatalra küldözgetés, de egy hivatal sem vállalja az ökör gondozását. S a bíróság kényszermegoldása: a vádlott gazdasági munkára küldése sajátmagához — a vígjátékban nagyon ötletes megoldásnak mondható, mert amellett, hogy mosolyt kelt, erre épül a még ötletesebb befejezés: a vádlott háromszoros bért s ráadásul még igazolványt is kap, s így mint hivatalnok megkapja menyasszonyával az örökséget. Ez a film azonban több, mint szatirikus filmvígjáték. A mosolyt keltő jelenetek mellett ls erősen kiérezzük belőle a német nép, főként a német fiatalok amerikaiak iránti gyűlöletét. Az állásukat féltő hivatalnokok hajbókolnak az amerikaiak előtt, az ökör volt gazdája ösztönösen útálja őket, de jobbára csak azért kergeti el rétjéről a kirándulókat, hogy a füvet le ne tapossák. A fiatal vőlegény viszont már tudatosan gyűlöli a nyersmodorú amerikai megszállókat, s ezt flegmatikus cinizmussal többször kifejezésre is juttatja. A vőlegény alakjában nagyon jó volt F. Anton. Az első jelenetekben talán külsőségesnek tűnt flegpiatizmusa, később azonban mélyen átélt alakítást nyújtott. Kifogástalan volt L. Frisoh a menyasszony szerepében. Megnyerő és hiteles volt az ökör gazdájának, valamint a menyasszony anyjának alakja. Kár, hogy a sok szereplő miatt több szálon szövődött s így meglehetősen széteső volt a cselekmény. A harmadik, íii

m, „Aki szereti a feleségét", egy mindennapi problémáról, a férj és feleség egymáshoz, valamint munkatársaihoz való viszonyának problémájáról szól. Egy üzemben kirándulást terveznek, amelyen csak a munkatársak vesznek részt, feleségük, illetve férjük nélkül. Ebből keletkezik a bonyadolom: a családi perpatvar, sértődés, harag, Mulatságos, humoros jelenetekben mutatja be a film, mily gondot okozott a férjeknek, hogyan közöljék párjukkal a fura határozatot. Ám az asszonyok sem hagyják magukat, Szövetkeznek a hoppon maradt férjekkel és titokban ök ls kirándulnak, mégpedig a férjekével szomszédos nyári szórakozóhelyre. Míg a férjekre ^ ólomsúlyként nehezedik a bűntudat és kedvtelenek, a nők a biztos győzelem tudatában vidámak, jókedvűek. S amikor a nők a férjeknek ötletes módon tudtukra adják, hogy a közelben tartózkodnak, azok boldogan rohannak hozzájuk, és igazi mulatság lesz a szomorúnak induló kirándulásból. Ez a film humoros, jó alakításokban gazdag, ötletesség tekintetében azonban nem veheti fel a versenyt „A kulmi ökör"-rel. A sok szereplő miatt ebben is szétfolyó a cselekmény,; itt azonban nem a cselekmény menetén van a fősúly, hanem inkább annak bemutatásán, mit okozott az egyes családokban a külgnös határozat. Ezt pedig kielégítően tárja elénk a film. A helyzet ké.zenfekvő megoldásáért kárpótolják a nézőt a mulatságos jelenetek, A. Garbe, L. Marenbach, E. Bath, H. E. Wille és a többiek jó alakítása. A német film hete sikeres volt. A filmszínházak minden előadása telt ház előtt folyt le. A közönség a legnagyobb mértékben meg volt elégedve a Német Demokratikus Köztársaság filmgyártó vállalatának, a DEFÁnak produkcióival. Jó úton halad filmgyártásuk. Hisszük, hogy e filmhét is közelebb hozta egymáshoz Csehszlovákia és a Német Demokratikus Köztársaság dolgozó népét. J. I. Már több mint ezer éve él a határmenti hegyek lábalnál, a gyönyörű üumavai erdőségek közepette až a nép, melynek elődeit az Odra, Vistla és Labe folyókon át vezették ide a cseh ősapák. Életük nem volt könnyű azon a határvidéken, amely a NagyMorva birodalommal volt határos. A kéklő hegyek ölében élő nép őrzőjévé vált mindazok nyugodt életének, akik a tejjel-mézzel folyó ország területén éltek. Ők voltak a cseh fejedelmek és királyok első harcosai. Jelvényükön fekete kutyafej díszelgett, annak jeléül, hogy túlnyomórészben fekete juhászkutyák segítettek nekik a határok őrzésében. S így a Sumava alatti vidék a kutyafejűek, a legderekabb emberek hazája lett. A cseh királyok e népnek aránylagos szabadságot biztosítottak. De a szerencsétlen fehérhegyi csata után, amikor az országba betört az idegen nemesség, vége lett ennek a szabadságnak is. Akasztófán végezte életét a határörök, a legendáshírű kutyafejűek vezére, Ján Kozina Sladký, a Domxiilice melletti újezdi paraszt. Nem volt jó dolguk a határöröknek a későbbi időben sem. Robotoltak, roskadoztak a rájuk rótt terhek súlya alatt az Osztrák-Magyar Monarchiában éppen úgy, mint a München előtti csehszlovák burzsoá köztársaság idején. Rossz soruk volt az úgynevezett protektorátus idején is. A határőrök hozzá voltak szokva a harchoz, harcoltak hát most is. Nem egynek hullott porba a feje a német fasizmus hóhérbárdjai alatt, nem egynek élete pusztult el a koncentrációs táborokban. 1 De eljött a nap, amikor e vidék felett is új nap sütött ki. Akkor, amikor a Vörös Hadsereg által felszabadított nép vitte kezébe az uralmat. A volt határőrök egészen új életet kezdtek. Úgyszólván két világ határán, csak néhány kilométerre a bajor határtól már 1946-ban megalakult a Domažlice vidéki Brnírovban az első egységes földművesszövetkezet. Hat parasztcsalád érdeme volt ez, akiknek lelkesedése lángra lobbantotta a szövetkezeti gondolatot s akik a többiek akarata ellenére szembeszálltak az akadályokkal. Közös tehénistállót építettek, de alig fejezték be, máris felgyújtották a halárontúti diverzánsok. Újból kezdték elölről. A CSKP vezetésével oly eredményeket értek el, hogy 1954-ben a Köztársasági Érdemrenddel tüntették ki őket, mint köztársaságunk legjobb szövetkezeti tagjait. Valóban kiváló sikereket értek el. 1954-ben egy tehéntől átlag több, mint 4100 litert fejtek. 1957-ben minden tehéntől legkevesebb 5000 liter tejet akarnak fejni évente. Jozef Vevel, a bmírovi EFSZ elnöke, a mezőgazdaság érdemes dolgozója tavaly a Szovjetunióban járt és az ott szerzett tapasztalatok alapján fejleszti az állattenyésztési és a növényi termelést. Szövetkezetének tagjai ezért az állattenyésztési termelés kiváló eredményein kívül' nagyon szép sikereket férnek el a növényi termelésben is. Átlag 30 mázsa hektárhozumot érnek el. A bmírovi tehénistállóban a legjobb, legszebb fejőstehenek vannak. Súlyuk 6—9 tnázsa között mozog. 24 fejőstehén a „Elit-rekord" legmagánabb minőségi osztályban, 38 pedig az „Elit"-osztályba van beosztva. Antonín Kifáček szövetkezeti zootechnikus, érdemes mezőgazdasági dolgozó szerint feltételezhető, hogy 19ä7'ben a tehénállományban már csak olyan tehenek lesznek, amelyek az „Elit-rekord" osztályba lesznek, be.idrolva. Akkor • aztán nem lesz lehetetlen az sem, hogy egy fejőstehéntől évente átlag több, mint 5000 liter tejet fejnak. • Brnírovban, annak ellenére, hogy csak egy šumavai falu, városi élet "folyik. Minden házban modern fürdőszoba, vízvezeték, villanyvilágítás, televíziós és rendes rádiókészülék van, minden szövetkezeti tagnak motorkerékpárja, vagy autója van. A szövetkezeti tagok gyermekeinek nagy része saját zongoráján tanul. Korszerűen berendezett kultúrotthon, saját mozi, nagy könyvtár egészítik ki azok boldog életét, akiknek elődei vérükkel védték életüket a feudális kapitalista és a fasiszta önkénnyel szemben. De a volt határőrök azzal is hozzájárultak népi demokratikus köztársaságunk fejlődéséhez, hogy betelepítették a szomszédos Horíovskotýnsko és Tachovsko falvait, ahonnan a nácik elköltöztek és a CSKP vezetésével szovjet testvéreink segítségével az új, boldog otthonok ezreit IStisítették. A nyugati cseh határvidéken az emberek ezrei élnek, akik a burzsoá köztársaság idején csak nyomorogtak, munkát kerestek, Ma. amikor már tíz éve szabadok, amikor a nép uralkodik, mindezek a dicsőmúltú határörök a szocializmust építik, gyermekeiknek és valamennyiünk számára a legszebb jövőt építik. Karel Kindl, Plzeň