Uj Szó, 1955. május (8. évfolyam, 103-130. szám)

1955-05-01 / 103. szám, vasárnap

10 *WS20 1955. május f: Soha többé Hirosimát Minden népnek legdrágább: Anglia jövőjéért harcolnak A „Fukurju Maru 5" békés japán halászhajó a bikini hidrogénbomba kísérletkor rádióaktív felhőbe került. A halászok közül a harminckilenc éves Ajkici Kubojama meghalt és a többi huszonkét halász már több, mint egy éve kórházban szenved. Ajkici Kubojama özvegye felhívással fordult a világ népeihez: „Én Ajkici Kubojama felesége vagyok, aki először szenvedte meg a hidrogénbomba szörnyűségeit. Férjem az első áldozatok között volt. Huszonkét társával halászott a kis „Fukurju Maru 5"" halászhajón, messze a Bikini szigetektől. A hajó szerencsétlenségére belekerült a halálthozó rádióaktív felhőbe, amely az 1954. március 1-én megtartott amerikai hidrogénbombakísérletekből eredt. A halászok mit sem sejtve, március 14én visszatértek Jajcu kikötőjébe. Mikor megvizsgálták őket. kiderült, hogy a mérgező rádióaktív-hamu a huszonhárom halász egészségét aláásta. Semmihez sem hasonlítható az a fájdalom, amelyet a betegek és hozzátartozóik éreztek. A legjobb orvosok beavatkozása sem segített. 1954. szeptember 23-án férjem, Ajkici meghalt. Utolsó szavai ezek voltak: „Pusztuljon minden atom- és hidrogénbomba !" Három kiskorú gyermeket hagyott árván, itthagyta testvéreit, öreg szüleit és engem. Kilenc évvel ezelőtt az amerikaiak először dobták le Hirosima és Nagaszaki városokra az atombombát. Több mint százezer embert pusztítottak el és elterjesztették a borzalmas atombetegségeket, amelyek az elkövetkező években is rengeteg emberáldozatot követeltek és amelyek még ma is veszélyeztetik nagyon sok ember életét. Ne ismétlődjék még egyszer Hirosima tragédiája! Soha többé Hirosimát! Ez a japán nép határozott és egyöntetű akarata! A legutóbbi időben még rettenetesebb tömegpusztító fegyvert találtak ki: a hidrogénbombát, amelynek gyilkoló hatása még nagyobb. Ennek is mi, japánok vagyunk az áldozatai. Azt akarjuk, hogy a Csendes-óceán vidékén csend és nyugalom legyen. Nincsen joguk a halászoknak, hogy békésen halásszanak a nyílt tengeren ? Az amerikai háborús tervek miatt elvesztettem férjemet és huszonkét dolgos társa még most is a kórházban szenved. Gyűlölöm a hidrogénbombát és mindazokat, akik azt az emberiség elpusztítására akar-ják felhasználni." MEGGYŐZŐ TÉNYEK MALÁJFÖLD. Hatszázezer malájföldi lakost (az egész lakosság 10 százalékát) arra kényszerítettek, hogy elhagyják otthonukat. Az angol hatóságok táborokban gyűjtötték össze ezeket az embereket, mert nem voltak hajlandók értesüléseket szolgáltatni a „terroristákról". Az iskolaköteles gyermekeknek csupán 30 százaléka részesül oktatásban. (A malájföldi közoktatás vezetője szerint ez „figyelemreméltó" eredménynek tekintendő.) A tanulással járó költségek 400 százalékkal emelkedtek. A gyermekmunkások száma egy esztendő alatt 3793-ról 4722-re emelkedett. Minden hetedik malájföldi lakos tüdőbajban szenved. (Ez az adat csak a kórházilag nyilvántartott betegekre vonatkozik.) KÉNYA. Az országban kegyetlen háború dúl, a gyarmatosítók Lincoln-bombázókkal támadják a békés kikuju törzsét. 1953-ban háromezer afrikait öltek meg, ötszáztizet kivégeztek az állítólagos Mau-Mau tevékenysége miatt, százhatvanezer afrikait a legmegalázóbb körülmények között „hallgattak ki". Sok száz afrikait letartóztattak, meztelenre vetkőztettek és arra kényszerítettek, hogy órák hosszat álljanak fejük fölé emelt karokkal. Sok afrikait börtönbe zártak, ahol már hosszú ideje sínylődnek minden kihallgatás és a per megindítása nélkül. A 42 000 európai gyermek oktatására évenként és fejenként száz fontot költenek. Az öt és félmillió afrikai lakos gyermekeinek nevelésére évenként és fejenként Gsupán két font jut. iniir a I I i • • !<11II>• I!•;• IIIMI>KTII>>tl[i>!III•III:!iitaniniii(!!iuli;iiiiirai>amil>nilha^IAI[•i;*IIIFI*ITII!«T!(IIIIIMIIIIII^III'iTiiiiiiiaitatiCiiiíriiitnitiviiiiianaiiiitviii)I*MIIIIIIATIIR>>uaiipHit<anait«IRI]iar<ifiai:•::>>III ai

iI• I IMI I I i i IIIIIIIIIIIIIÜIIIIIIIHIIIIIUIIIIIIIIIIIIIIIIIIÍ I I A Délafrikai Unióban hitleri típusú koncentrációs táoorokat létesítettek. Kelet- és Közép-Afrika angol gyarmatain véres terror dúl és Tunisz, Marokkó, Algír és Madagaszkár területei egy klikk kezében vannak, amelynek élén a francia finánctőke képviselőinek maroknyi csoportja áll. Mialatt a lakosság elképzelhetetlen nyomorban tengődik, addig a konszernek a lakosság kizsarolásával, az ország megrablásával hatalmas nyereségeket vágnak zsebre. Az afrikai népek azonban már nem hajlandók tűrni a gyarmatoKenyában až angol King's Afričan Riflex ötödik hadosztályának tagjai a rendőrséggel együttműködve bestiális támadást intéznek a védtelen bennszülöttek ellen. Az afrikai népek függetlenségi és szabadságharca sítók garázdálkodásait. Az afrikai felszabadító mozgalom mind szervezettebb lesz. A bányaipar, a nagy ültetvények és a közlekedés fejlődése a helyi proletariátus gyors növekedéséhez vezetett, amely legharciasabb csapatként az afrikai felszabadító mozgalom 'élére állt. Az afrikai országok túlnyomó többségében a gyarmatosítók megtiltották a munkásoknak a politikai szervezkedést, kiváltképpen a kommunista párt és a munkássajtó ellen lépték fel. Majd minden országban szakszervezeti szövetségek létesültek. Az afrikai népek igazságos követeléseire a gyarmatosítók Afrika minden táján a legnyersebb terrorral válaszolnak. ÉszakAfrikába katonai erősítéseket szállítottak. A rendőrség kegyetlenül letöri az algíri, marokkói ós tuniszi hazafiak küzdelmét és nem retten vissza a legkönyörtelenebb kínzásoktól sem. A Délafrikai Unió hivatalai a durva faji elnyomás politikáját folytatják az USA példájára. Strijdoma jelenlegi miniszterelnök pártja új intézkedéseket foganatosít a 9 millió néger, több mint egy millió félvér és 400 ezer hindú elnyomására. Az erőszakkal foganatosított szégyenteljes intézkedések közé tartozik a négerek nevelését szabályozó törvény, amely betiltja a néger és fehér gyermekek közös iskolai nevelését és 60—70 ezer afrikai kitelepítését tervezi Johannesburg város nyugati részébe. Egy másik fösvény megtiltja az afrikaiaknak és a haladó szellemű európaiaknak a külföldi utazásokat, hogy ne panaszkodhassanak a Dél-Afrikában folyó elnyomó rendszerre. De az Afrika minden részében folyó terror, gyilkolás, kínzás és letartóztatás ellenkező hatást vált ki, mint amilyet a gyarmatosítók és a délafrikai nacionalista kormány kíván az elnyomott lakosság tömegei még nagyobb elhatározással kapcsolódnak be a gyarmati és függő országok népeinek imperialistaellenes harcába. Az ázsiai és afrikai országok bandungi konferenciája további lépést jelent a gyarmati népek szabadságharcában. Utjfl s E t i s Marokkóban a francia harckocsik a terror, a gyarmatosítás és az embertelen kegyetlenkedés jelképéi. » : rriin uinwn aiiauaiiÉiranaiiaii>i<anaHaiiaiiaiiaiiaiiBi:aiiBi<aj:a:iaiiaiiaiiat<aiiaiiaitatianaiim>HaTra<iaiiaiit !anariai;an • I liiľ'ľlIllllllMllltnillllKMWdlIIIIIIKIIIl l i l i 1 I I I I PAKISZTÁN. Kelet-Pakisztán lakosságának csupán 13 százaléka tud írni, ha íráson azt értjük, hogy valaki le tudja írni a nevét. A gyermekek 85 százaléka sohasem járt iskolába, fogalmuk sincs a modern világról. FRANCIA SZUDÁN. Az elégtelen táplálkozás következtében Szudánban 35 év az átlagos életkor. A lakosság több mint egyharmada csak egyszer eszik naponta. A bérek olyan alacsonyak, hogy az afrikai munkás alig egytizedét keresi annak, amit fehérbőrű kollégája. Ami az oktatás kérdését illeti, az analfabéták száma eléri a 96 százalékot. Szudán egyetlen középiskolájába nem veszik fel a fekete diákokat. A műszaki iskolák hallgatóinak 70 százaléka lemorzsolódik az ötödik osztályig. Az egyes anyanyelveket nem tanítják. Néhány év óta Afrika történetét is törölték a tantervből. A jogA műit heteiíben Anglia minden részéből érkeztek hírek arról, hogy mozgósítja sorait az ifjúság a nyugatnémet náoik újrafelfegyverzése ellen. A múlt hónapokban, amikor az angol alsóházba ezrek és ezrek küldték el képviselőiket, a mozgalom — élén az ifjúsággal — tetőfokát érte el "és azóta is a legkülönbözőbb formákban nyilvánul meg Nézzünk meg néhány esetet... Mrs. Janet Cook 22 éves férjes asszony, kis gyermeke van, Coventryben látók. Ebben a városban nagyon is jól tudják, hogy mi a háború. Janet a napokban vásárolt egy irkát és annak első lapján rövidke levelet írt képviselőjének. Megírta, hogy gyűlöli a háborút, fél a nyugatnémet újrafelfegyverzéstől és maga és kisbabája nevében tiltakozik ellene. Ezután a kisbabát betette a gyermekkocsiba és a gyerekkél, kocsival és irkáival körben járta a szomszédokat. Megfordult 260 otthonban, összegyűjtött 222 aláírást. A szomszédok behívták lakásukba és gratuláltak munkájához. — öh, ha több időm lenne — mondta később —, biztosan összegyűjtöttem voilna ezer aláírást is. Egy fiatal leány, a skótországi Aberdeenböl való Sarah Cockburn még csak 15 éves, de már ö is kivette részét a mozgalomból. Egy szép napon 400 aláírás kíséretében megjelent a helyi munkáspárti képviselő lakásán. A közéleti férfiú kijelentette, hogy ő személy szerint ellenzi ugyan a német újrafelfegyverzést, mindamellett támogatja azokat a munkáspárti vezéreket, akik a felfegyverzés mellett vannak. Sarah erre mérgesen kioktatta a képviselőt, hogy választóinak álláspontját kell képviselnie, azok pedig határozottan ellenzik ezt a programot. A képviselő erre nem tudott mit válaszolni. Élénk tevékenységet fejtenek ki a diákok is. A Študent Labour Federation, egy baloldali diákegyesület legutóbb egyhangú határozatot fogadott el a párizsi egyezmények ellen és felszólitatta tagjait, tegyenek meg mindent a német újrat'elfegyverzés megakadályozására. Aláírásokat gyűjtenek a gyárakban is Anglia minden részében. Ugyanezt teszik az ifjúsági klubok is. És a harc élén ott áll az Ifjú Kommunisták Szövetsége, fáradhatatlanul buzdítva tagjait, akik erőiket nem •címéivé vetik bele magukat a mozgalomba. Manchesterben is megmozdult az ifjúság. Esténként mintegy 40 fiatal fiú és leány fáklyákkal vonuit végig a város legfőbb utcáig. Hatalmas plakátokat vittek magukkal, röpiratokat osztottak, aláírásokat gyűjtöttek és jelmondatokat kiáltoztak. A mozgalom a legkülönbözőbb formákban halad előre, ezer és ezer íiatal fiú és lány lelkes, önzetlen, munkájával. Anglia ifjúsága a tettek mezejére lépett, hogy segítse elhárítani egy új Világháború veszélyét. MFGGYŐZŐ TÉNYEK FRANCIAORSZÁG. A francia dolgozók helyzete egyre romlik. A párizsi szerződések ratifikálásával az ország még inkább az USA imperialista köreinek függvénye lett. Képünkön a hajléktalan munkanélküliek a párizsi földalatti vasút Rennes állomásán keresnek éjszakai menedéket. egyenlőségnek nyoma sincs, bármit is ír a francia alkotmány. Francia Nyugat-Afrikában kétfajta állampolgár él, vagyis a faji megkülönböztetés továbbra is fennáll. TOGO. Togóban 75 ezer lakosra jut egy orvos, míg Angliában 2500 lakosra. A SZA

BADSÁG ÉS A B

ÉKE NYUGAT-NÉMETORSZÁG. A hamburgi nők e?rei tiltakoztak tüntetésükön a nyugatnémet Wehrmacht felélesztése ellen. OLASZORSZÁG. Az olasz nép nem akar háborút, gyűlöli mindazokat, akik Olaszországot be akarják rántani egy újabb világégésbe és az imperialista erőket hűségesen kiszolgálják. Képünkön Forli város lakóinak tüntetését látjuk.