Uj Szó, 1955. május (8. évfolyam, 103-130. szám)

1955-05-12 / 114. szám, csütörtök

UJSZ0 W55. taijÖB 12/^ A szovjet kormány javaslata a fegyverzet csökkentéséről, az atomfegyver betiltásáról és az új háború veszélyének elhárításáról az atomfegyver betiltásáról, hogy meghatározzák a többi állam fegyverzetének és fegyveres erőinek csökkentését és az atomfegyver betiltását. A többi államoknak engedélyezett fegyveres erők számbeli állománya minden esetben jelentékenyen alacsonyabb lesz, mint a Biztonsági Tanács öt állandó tagja számára meghatározott színt. Az államok, beleértve a Biztonsági Tanács állandó tagjait is, fegyverzetének csökkentésénél tekintetbe kell venni az- elfogadott szempontokat, amelyek számításba veszik a néprajzi, földrajzi, gazdasági és politikai tényezőket, és közben szem előtt kell tartani a világbéke és a nemzetközi biztonság megszilárdításának, az agresszió veszélye csökkentésének kérdését. 4. A fegyverzet csökkentésére és az atomfegyver betiltására irányuló program megvalósításának egyik első lépése az, hogy az atom- és hidrogénfegyverrel rendelkező államok kötelezik magukat az ezen fegyverekkel való kísérletek beszüntetésére. Az államok ezen kötelezettsége teljesítésének ellenőrzésére nemzetközi bizattság alakul, amelynek jelentéseket kell benyújtania a Biztonsági Tanácsnak és a közgyűlésnek. 5. Az öt hatalom fegyveres erői és fegyverzete megegyezés szerinti szintre való csökkentésére irányuló első 50 százalékos csökkentés megvalósításának kezdetével egyidőben az államok ünnepélyesen kötelezik magukat, hogy addig a pillanatig, amíg érvénybe lép az atomfegyver teljes betiltásáról szóló egyezmény, nem használják fel a nukleáris fegyvert, azt eltiltottnak fogják tartani. E szabály alól kivételt csak az agresszió elleni védelem képezhet, abban az esetben, ha a Biztonsági Tanács Uletékes döntése ezt elfogadja. 6. A más államok területén szárazaföldi, tengerészeti és légi, katonai támaszpontokkal rendelkező államok, kötelezik magukat ezek felszámolására. Az első időszakban felszámolandó támaszpontok kérdéséről később döntenek. Ezen intézkedések megvalósítása hozzájárul az államok közti szükséges bizalom megszilárdításához, lehetővé teszi a fegyverzet további csökkentését és az atomfegyver tilalmát a második időszakban. A második időszak — az 1957-ben megvalósítandó intézkedések 1957-ben a következő intézkedések valósulnak meg: 1. Azonnali hatállyal leállítják az atom- és hidrogénfegyverek gyártását és megfelelő mértékben csökkentik az államok katonai szükségletekre való költségvetési kiadásait. 2. Az USA, a Szovjetunió, Kína, Nagy-Britannia és Franciaország fegyveres eróiket és fegyverzetüket az év folyamán csökkentik az említett öt illám fegyveres erői és fegyverzete 1954. december 31-i állapota és az ezen államok által elfogadott egyezményben megállapított kötelezettség szerinti csökkentett színvonal közti különbség fennmaradó 50 százalékával. Ezek az államok arányoson csökkentik a- fegyveres erőkre és a szokványos fegyverzetre forditótt kiadásaikat. Ezen időszakban befejezik a többi állam fegyverzete és fegyveres erői csökkentésére vonatkozó a viligkonferencián megállapított intézkedéseket. 3. Mihelyst megvalósítják a fegyveres erők és a szokványos fegyverzet egyezmény által megállapított csökkentésének 75 százalékát, érvénybe lép az atom- és hidrogénfegyvernek, valamint minden más fajtájú tömegpusztító fegyvernek teljes betiltása. E fegyverek kivonása az államok fegyverzetéből és elpusztításuk, a fegyveres erők és a szokványos fegyverzet utolsó 25 százalékkal való csökkentése egy időben kezdődik meg. Mindkét folyamat feltétlenül az 1957. év folyamán valósul meg. Ezután minden atomanyag csak a békés célokat fogja szolgálni. Az államok kötelezik magukat segítséget nyújtani az atomenergia békés alkalmazása terén létesítendő széleskörű nemzetközi együttműködésben. Ez az együttműködés vonatkozni fog az atomenergiának iparban, mezőgazdaságban, gyógyászatban, valamint más gazdasági és tudományos ágazatokban való alkalmazása tapasztalatainak szabad kicserélésére. Különleges figyelmet kell fordítani a gazdaságilag kevéssé fejlett országoknak nyújtandó segítségre. Az ilyen segítséget nem szabad semmilyen politikai vagy katonai jellegű követelménytől függővé tenni. Az államok igyekezni fognak, hogy a világméretű lefegyverzés és a nukleáris fegyvernek fegyverzetükből való kivonása következtében elért megtakarítások így részét az atomenergiw békés célokra való kiterjedt felhasználására fordítják. Ugyanebben az időben befejeződnek valamennyi más állam területén lévő szárazföldi, tengerészeti, és légi katonai támaszpont felszámolására irányuló intézkedések. Valamennyi említett intézkedés megvalósítása után kívánatos az, hogy a hatalmak tovább csökkentsék fegyverzetüket és fegyveres erőiket, arra a színvonalra, amely számukra feltétlenül szükséges belső biztonságuk fenntartása és az Egyesült Nemzetek. Szervezete alapokmányában kitűzött kötelességeik teljesítésére. Kínának — a Biztonsági Tanács egyik állandó tagjának — a fegyverzet csökkentésére, az atom-, hidrogén- és más tömegpusztító fegyver betiltására vonatkozó. ezen egyezményből eredő kötelességeit a Kínai Népköztársaság részvételével kell letárgyalni. A fegyverkezés csökkentése és az atomfegyverek betiltása fölötti nemzetközi ellenőrzésről A közgyűlés, elismerve a fegyverkezés és a fegyveres erők csökkentéséről, valamint az atom- és hidrogénfegyverek betiltásáról szóló egyezményből az államokra hiruló kötelezettségvállalások teljesítése fölötti hat hathatós nemzetközi ellenőrzés megteremtésének szükségességét és jelentőségét, megállapítja, hogy most nem állanak fenn az olyan ellenőrzés megteremtésének szükséges feltételei, amelyben megbíznának az összes államok és amely teljes mértékben megfelelne a nemzetközi biztonság érdekeinek. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy most az államok közötti kapcsolatokban jelentős nemzetközi feszültség és bizalmatlanság áll fenn. Éppen ezzel magyarázható, hogy az államok között keletkezett bizalmatlanság iégkörében különféle akadályok állnak még az ipari, mezőgazdasági, tudományos, kulturális és más küldöttségek kölcsönös kicserélésének útjában is. Az ilyen helyzet megnehezíti olyan egyezmény elérésének lehetőségét, hogv az államok megengedjék vállalataikba. főleg a haditermeléssel foglalkozó vállalatokba a belépést külföldi ellenőröknek, akik a vállalatok fölött felügyeletet gyakorolnának. A mai helyzetben, amikor számos állam jogos aggodalmakat táplál biztonságával kapcsolatban, nehezen számolhatunk azzal, hogy ezek az álla-' mok bizalommal lehetővé tennék más államoknak a biztonságuk szempontjából életfontosságú ipari és más forrásokba való belépést. Mivel a mostani időszakban az államok között nincs meg a szükséges bizalom, olyan helyzet állhatna be, hogy a nemzetközi ellenőrzésről szóló határozat elfogadása a valóságban tiszta célját vesztett formalitás lenne. Ez annál is inkább megengedhetetlen, mivel a jelenlegi helyzetben a békeszerető nemzetek körében a legnagyobb aggodalmat az atom- és hidrogénfegyverek létezése váltja ki, amelyeknél a nemzetközi ellenőrzés megvalósítása különösen nehéz. Ez a veszély magából az atomgyártás jellegéből ered. Jól tudjuk, hogy a békés célokra való atomenergia gyártását robbanó atomanyag-készletek halmozására lehet felhasználni, még pedig egyre nagyobb mennyiségben. Ez azt jelenti, hogy azok az államok, amelyeknek atomenergiát termelő üzemeik vannak, megsérthetik az erre vonatkozó egyezményeket és nagymennyiségű robbanóanyagot halmozhatnak fel atomfegyverek gyártására. Az ilyen helyzet veszélye egyre érhetőbbé válik, ha mérlegeljük, hogy az atom- és hidrogénbombák gyártása — ha mejfetetó mennyiségű robbanó atomanyag áll rendelkezésre — technikailag egészen könnyű dolog és nagymértékben megvalósítható. Tehát léteznek olyan lehetőségek, — amelyek nincsenek alárendelve a nemzetközi ellenőrzésnek — hogyan lehet ezt az ellenőrzést megkerülni és hogyan lehet megszervezni az atom- és hidrogénfegyverek titkos gyártását a nemzetközi ellenőrzésről szóló formális egyezmény esetén is. Ilyen helyzetben nem biztosítható azon államok biztonsága, amelyek aláírták a nemzetközi egyezményt, mivel az ütőképes agresszornak lehetőségei nyílnak az atom- és hidrogénfegyver készleteinek felhalmozására, váratlan atomtámadásra a békeszerető államok ellen. Bármilyen egyezmény a nemzetközi ellenőrzés megteremtésére — amig az államok közötti kapcsolatokban nem jön létre a bizalom légköre — csupán csak elaltathatja a nemzetek éberségét, a biztonság hamis érzését vélthatja ki, amig a valóságban fenn fog állani az atom- és hidrogénfegyverek gyártásának veszélye és ezzel a váratlan támadás és az atomháború kirobbantásának veszélye is, annak minden súlyos következményével a' nemzetek számára. Azt sem szabad figyelmen kivül hagyni, hogy az új háború előkészítése, melynek veszélye az atom- és hidrogénfegyverek feltalálásával lényegesen megnőtt, elkerülhetetlenül összefügg annak szükségességével, hogy bizonyos helyeken nagy katonai alakulatokat összpontosítsanak a szokásos fegyverekkel, repülőgépekkel, ágyúk, tankok, hadihajók stb. nagy mennyiségével. A szárazföldi fegyveres erők, a hadiflotta és a légihaderő nagy tömegeinek ilyen összpontosítását és átcsoportosítását csak nagy közlekedési gócpontok, kikötők és repülőterek révén lehet megvalósítani. Az ilyen helyek jelentősége az agresszív háború előkészítése szempontjából a jelenlegi haditechnika feltételei mellett, nemcsak nem csökken, hanem ellenkezőleg növekszik. Az atom- és hidrogénfegyverek mellett, ezek minden pusztító ereje mellett héború esetén a katonai akciókba elkerülhetetlenül be lennének vonva a sokmilliós hadseregek és a szokásos fegyverek hatalmas tömegei, amelyeknek döntő jelentőségük van bármilyen nagy háború kimenetelére. Mindezt feltétlenül figyelembe kell venni a fegyverkezés csökkentéséről és az atomfegyverek betiltásáról szóló egyezményekből az államokra háruló kötelezettségek teljesítése feletti nemzetközi ellenőrzés megteremtése kérdésének megoldásánál. A nemzetközi ellenőrzés, a nemzet« közi jogok és a nemzetközi ellenőrzési szerv teljhatalma megteremtésének kérdését tehát feltétlenül a már említett intézkedések megvalósításával szoros kapcsolatban szükséges megvizsgálni, mely intézkedések a nemzetközi feszültség enyhítésére, az államok közötti bizalom megszilárdításéra és a fegyverek csökkentésére, valamint az atomfegyverek betiltásával kapcsolatos más intézkedések megvalósításéra vonatkoznak. Az említettek alapján a közgyűlés nemzetközi ellenőrző szervet létesít a következő jOj.kkal és teljhatalmakkal: 1. A fegyverkezés csökkentésére és az atomfegyverek betiltására vonatkozó intézkedések megvalósításénak első időszakára: A. Hogy megelőztessék az egyik állam váratlan megtámadása a másik állam által, a nemzetközi ellenőrző szerv az összes érdekeit államok területén a kölcsönösség alapján a nagy kikötőkben, vasúti gócpontokban, a távösszeköttetés útvonalain és a repülőtereken ellenőrző állomásokat létesít. Ezen állomások feladata lesz ellenőrizni, hogy ne valósuljon meg a szárazföldi, légi és tengeri haderők veszélyes összpontosítása. B. A nemzetközi ellenőrző szervnek joga lesz kikérni az államoktól a szükséges felvilágosításokat a fegyverkezés és a fegyveres erők száménak csökkentésével kapcsolatos intézkedések megvalósftása tárgyában. C. Az ellenőrző szervnek szabad beletekintése lesz az államoknak a katonai szükségletekkel kapcsolatos költségvetési kiadásokról szóló anyagába és pedig az államok törvényhozó és végrehajtó szerveinek ezirányú összes határozataiba is. Az államok a megszabott határidőkben rendszeresen beterjesztik az ellenőrző szervhez a szerződésben megállapított intézkedések megvalósítására vonatkozó felvilágosításokat. 2. A fegyverkezés csökkentésére és az atomfegyverek betiltására vonatkozó intézkedések megvalósításának második időszakára: Az ismertetett nyilatkozatban és a fegyverkezés és a fegyveres erők csökkentésére, valamint az atom- és hidrogénfegyverek betiltására vonatkozó intézkedésekben az első időszakra meghatározott -intézkedések megvalósftása megteremti az államok közötti bizalom szükséges légkörét. Ezzel biztosítva lesznek a kellő feltételek a nemzetközi ellenőrző szerv tevékenységének kibővítésére. Ily feltételek mellett a nemzetközi ellenőrző szerv a következő jogokkal és teljhatalmakkal fog rendelkezni: A. Megvalósítja az állandó ellenőrzést és ennek keretében a felügyeletet is olyan terjedelemben, amely szükséges arra, hogy biztosítassék az ismertetett egyezmény teljesítése a2 összes államok részéről. A nemzetközi ellenőrző szervnek e funkció teljesítésében joga lesz megkövetelni až államoktól a szükséges felvilágosításokat a fegyverkezés és fegyveres erök csökkentésére vonatkozó intézkedések megvalósításáról. A felügyelet megvalósítását nemzetközi alapon kiválogatott személyzet fogja végezni. B. Az egyezményt aláírt összes országokban állandóan saját felügyelőkkel rendelkezik, kiknek ellenőrzési funkciójuk keretében korlátlan hozzáférési lehetőségük van az ellenőrzés alá eső minden objektumhoz. Hogy megelőztessék egyik állam váratlan támadása másik állam ellen, a nemzetközi ellenőrző szervnek többek között az összes érdekelt állam területén a kölcsönösség alapján a nagy kikötőkben, vasúti gócpontokon, a tévösszeköttetés útvonalain és a repülőtereken ellenőrzési állomásai lesznek. C. Az ellenőrző szervnek korlátlan hozzáférési lehetősége lesz a katonai szükségletekre vonatkozó költségvetési kiadásokról szóló anyaghoz, és az államok törvényhozó és végrehajtó szerveinek e kérdéssel kapcsolatos minden határozatához is. Az államok rendszeresen a megszabott határidőben felvilágosításokat adnak az ellenőrző szervnek az egyezményben (szerződésben) megállapított intézkedések megvalósításáról. 3. Az ellenőrző szerv javaslatokat tesz a Biztonsági Tanácsnak oly intézkedések .tételóre, amelyek lehetetlenné termék és megakadályoznék a fegyverkezés csökkentéséről és az atomfegyverek betiltásáról szóló egyezmény megsértését. 4. A felsorolt elvek alapján pontosan meg kell állapítani az állandó nemzetközi ellenőrző szerv hatáskörét és teljhatalmait és e célból ki kell dolgozni az erre vonatkojó utasításokat. A szovjet kormánynak ezt a javaslatát J. A. Malik, a Szovjetunió képviselője terjesztette az ENSZ leszerelési albizottsága elé megtárgyalás végett Londonban 1955. május 10-én.