Uj Szó, 1955. május (8. évfolyam, 103-130. szám)

1955-05-08 / 110. szám, vasárnap

Történelmi zászlónk alatt Május l-e egységünk számára kétszeres ünnepet je­lentett. Jelentette egyrészt, mint a világ minden dolgo­zója számára a munkásság nemzetközi szolidaritásának napját, a béke erőinek hatalmas seregszemléjét. A mi számunkra azonban — Jedlička tiszt egységének szá­mára — egy másik jelentős ünnepét is jelentett május elseje. Magasabb katonai egységünk a harci és politikai ki­képzés terén elért eredményeinek jutalmául ezen a napon kapta meq a 3. eperjesi önálló brigád harci zászlaját. E zászló alatt harcoltak az önkéntes csehszlovák bri­gád tagjai a dicső szovjet hadsereggel együtt népünk szabadságáért. Katonáink kitörő örömmel fogadták a hírt. Megér­tettük, hogy mit jelent számunkra ez a zászló: dolgozó népünk megbecsülésének és szeretetének megnyilvánu­lása ez és arra kötelez minket, hogy híven őrizzük és védjük ezt a drága vérrel öntözött harci zászlót. A zászló átadásának tiszteletére ünnepélyes katonai gyűlést szerveztünk. Svobodník tiszt elvtárs bevezető szaval után a hozzászólások egész sora hangzott el. Egész különítményünk, amely részt vesz a bratislavai díszszem­lén, kötelezettséget vállalt, hogy a díszszemlén megtartja a múlt kiképzési évben elért első helyét, Az előkészítő gyakorlatok eddigi eredménye azt mutatja, hogy fel­ajánlásunkat becsülettel téljesítjük. Fegyelmezettségé­vel, a kiképzés tökéletes végrehajtásával Grygar, Bartoslk. Nejezchleba és Lukáč tisztek egységei érték el a legszebb eredményeket. Május 9-én alakulatunk is azok között lesz, amelyek újból bebizonyítják hadseregünk erejét, fegyvereink tö­kéletességét és katonáink fegyelmezettségét. Történelmi zászló.ik alatt híven e zászló harci hagyományaihoz, e fel­adatot becsülettel teljesítjük. S. I. Erősek vagyunk Alakulatunk is részt vesz a jubileumi katonai díszszem­lén. Itt akarjuk bebizonyítani népünknek, hogy a CSKP X. kongresszusának az a megállapítása, hogy hadseregünk harcképes, fontos volt. 1955. május 9-éft, mint minden évben, az egész ország népe meggyőződik erről. Ismét felzúgnak a tankok, a repülőgépek motorjai, öt leg­nagyobb városunk utcáin ismét dübörögni fognak kato­náink erőteljes lépései, A dolgozók szemlélni fogják eqyénes' Sorainkat, felszerelésünket te azt, hogyan ta­nultuk még kezelni azt a fegyvert, amelyet ők készítet­tek számunkra. A katonai díszszemle egész évi kiképzésünk eredménye. A díszszemle sikere nemcsak az' e heti lelkiismeretes gyakorlástól füqg, hanem minden egyes katona öntuda­tossáqától is. A gyakorlatok folyamán meqqyőződtünk ar­ról, hogy katonáink megtesznek mindent, hoqy a jubileu­mi évben legyen a legszebb, a leqhatalmasabb a dísz­szemle. Kik fognak q.yőzni a versenyben? A tankosok, a gyalogosok, a hidászok? Mindnyájan qyőznek, ha a szem­le meqmutatja azt az erőt. amelyet néphadsereqünk kép­visel. Az idei díszszemlén bizonyságát adjuk Antonín Novotný elvtárs a CSKP Központi Bizottsága első tit­kára szavainak: „Olyan erőseknek és olyan felkészültek­nek kell lenniük, hogy ellenségeinknek már előre el­menjen a kedvük attól, hoqy meqtámadjanak." Üjváry László, őrvezető. Szívvel-lélekkel dolgozó népünk mellett E. Bélák őrnagy A :sehszlovák néphadsereg tagjai országunk egész népével együtt ün­neplik a szovjet hadsereg által való felszabadítás 10. évfordulóját. Együtt örvendenek népünkkel azoknak a si­kereknek, amelyeket hazánk a szo­cializmus építésében elért és értékelik saját munkájuk eredményét is. Hadseregünk hü dolgozó népünk dicső hagyományához, amely hosszú évtizedeken keresztül harcolt a ka­pitalista igából való felszabadításért. Hű a csehszlovák hadtest harci ha­gyományaihoz, amely a Szovjetunió területén alakult meg a szovjet kor­mány és nép állandó gondossága mel­lett. Hadseregünkben szilárdan gyöke­reznek a proletariátus forradalmi had­seregének alapelvei. Hazánk dolgozó népe ezért a had­seregben saját hadseregét látja, kö­zeli, szoros kapcsolat fűzi hozzá. Né­pünk szereti hadseregét, becsüli és gondosan törődik vele. Ezért nem saj­nál tőle semmiféle eszközt, amelyre szüksége van. Tökéletes, legkorsze­rűbb típusú fegyverekkel, felszerelés­sel látja el, a hadseregbe leghűbb, legodaadóbb, legtehetségesebb fiait küldi. Ebben van hadseregünk legyőz­hetetlen erejének forrása. Népűnk már régen felismerte, hogy hadseregünk tagjai a nemzetek kö­zötti' és hazánk nemzetiségei iránti barátság szellemében vannak nevelve, hogy a hadsereg szabad életünk, va­lamint gazdasági hatalmunk és kul­turális fejlődésünk növekedésének biztosítéka. Hadseregünk alakulatai­ban együtt élnek, kitartóan tanulnak és gyakorlatoznak a csehek és szlo­vákok, a magyar, ukrán, lengyel és német nemzetiségű katonák. Vala­mennyien tehetségük és igyekezetük szerint a legmagasabb funkciókat és katonai tisztségeket is elérhetik. A nemzetek testvéri együttélése, amely­nek hadseregünk az őre, az a kapocs, amely szilárddá teszi néphírUftreeÜn­ket. - < ­Hadseregünk tagjai a proletár nem­zetköziség szellemében, más nemzetek iránti tiszteletre és a világszabadság és békeszerető dolgozói iránti szere­tetre vannak nevelve. Hadseregünk a dicső szovjet hadsereg és a népi de­mokratikus országok testvéri hadse­regeinek sorába tartozik. Hadseregünk jól felkészült és mél­tó társa a testvéri hadseregeknek. Az imperialisták háborún törik a fejü­ket, atom- és hidrogénbombával és más tömegpusztító fegyverekkel fe­nyegetőznek. De szükséges, hogy tud­ják és ezzel megnyugtatjuk népün­ket is, hogy hadseregünk fel van ké­szülve a legmodernebb harera, hogy képes nemcsak visszaverni a táma­dót, hanem halálos csapást mérni -Pá, megsemmisíteni őt. A. z alakulatok parancsnokai a ka­tonaság' 1 nevelésében és kiképzésében nagy tapasztalatokra tettek szert, fejlesztették tervezési képességeiket, az alakulatokban szilárd katonafegyel­met tartanak. A tisztek és a katonák magasfokú öntudatosságának érdeme, hogy a kiváló alakulatok egész sorát és a példás katonák ezreit nevelték fel. A nép ügyét szívén viselő pa­rancsnoki kar napról napra folytat­ja a rábízott katonák harci és politi­kai előkészítésének megjavítását. A kormány és a köztársasági elnök értékelték a tisztikar áldozatos és fáradságos munkáját. E napokban a tisztek egész sorának adományoztak érdemrendeket és érmeket. Ez nem­csak a kitüntetetteknek lesz buzdítás, hanem bizonyába a többi tisztek szá­mára is, hogy még inkább fokozzák munkaigyekezetüket és kezdeménye­zésüket, hogy terjesszék hadseregünk dicső hagyományait. Ez idén az előző évekhez hasonlóan köztársaságunk legnagyobb városaiban felvonulnak a katonai alakulatok a május 9-ei államünnepünk alkalmá­ból. A dolgozók előtt bemutatják kép­zettségüket, fegyelmezettségüket és ama kemény elhatározásukat, hogy megvédik a hazát. A májusi szemle folyamán még erősebbé válik népünk katonáink iránti szeretete. A z ünnepi pillanatok után katoná­ink újból visszatérnek mindennapi katonai életükbe, a napi munka hős­tetteinek színhelyére. Kell, hogy itt is érezzék azt, hogy állandóan figye­lemmel kíséri őket népünk, hogy gondolnak rájuk szeretteik otthon, hogy minden téren támogatják és se­gítik őket. Katonáink szülői, feleségei, hozzátartozói nagy mértékben hoz­zájárulhatnak a haza derék védelme­zőinek* nyugodt munkájához, ha tel­jes mértékben. megértik kötelességü­ket, ha közlik velük áldozatos építő munkájuk és otthoni nyugodt életük eredményeit, ha mentesítik őket min­den felesleges gondtól és biztosítják azt, hogy a katona hazatértekor ren­dezett családi otthonra talál. Néphadseregünk tagjai el vannak határozva, hogy egyetlen percet sem mulasztanak el harci és politikai fel­készültségük tökéletesítésére, hogy egyetlen fillért sem fecsérelnek el abból, amit népünk a hadseregre ál­doz. Napról napra erősödik a munkás­osztály acélöklének harci ereje, A dolgozó néphez híven, annak oldalán őrködnek nyugodt munkája, virágzó jóléte és boldogsága felett. Karcag közkatona példája Nevével első ízben a szem­leblzottság törzskaránál ta­lálkoztunk. Karcag Ferenc katonát a törzskar dicséret­re javasolja feladatai pél­dás teljesítéséért a taktikai gyakorlaton. Karcag alvtári maqvar nemzetiségű. Felkerestük őt. Esete egé­szen eqyszerű és mindenna­pi. Karcag katona parancs­nokai — Vyroubal, Novák tisztek és Sartoris tizedes mesélték el... Az utolsó három héten Vyroubal tiszt százada őrszol­gálatba- járt. Visszatértek és éppen a szemlére érkez­tek. Amikor megtudták, hogy értékelni foqják őket a taktikai előkészítésben, kissé aqgódtak — a múlt hó­napban a gyakorlatokra nem igen volt felesleges idejük. Már majdnem sötét volt, amikor a raj támadására került sor. Sartoris tizedes raja felsorakozott. Az idő­járás valóban harci felételeket teremtett. A terep a ki* adós esőtől mocsárrá változott, a futóárkokban víz állt. Meq volt tehát minden ok arra, hoqy mélyen fagypont alatti hangulat legyen. De mégsem volt ez a helyzet. A raj a támadást helyesen és lelkesedéssel véqezte, a szemlebizottság a gyakorlatot jónak minősítette. Egy­szercsak Karcaq közkatona jelentkezett szakaszparancs­nokánál: „Hadnagy elvtárs, enqejje meg, hoqy elmenjek a csizmámért." Most vette csak észre Novák hadnaqy, amit a sötétben nem látott. Karcaq katona ott állt előt­te, az egyik lábán csizma, a másikon csak harisnya, amely eltűnt a lábára rakodott sár alatt. A jobb csizmája bent ragadt a futóárok sarában, amelyből rohamra indultak. A roham egész 900 méterét és a szöges drótakadályokon való áttörést mezítláb tette meg. Azt mondjátok, csekélység. I.qy gondolja Karcag elv­társ is. Ezt mondta később Sartoris tizedesnek: „Hoqy nézett volna az ki, ha a futóárokban maradtam volna a csizmával bajlpdni. A rajnak teljesítenie kellett felada­tát. És ezért mindegy, bakancsban vagy anélkül futot­tam-e." Ez a csekélység azonban a kollektívához, a katonai szolgálathoz való viszonyát bizonyltja. Több tény is beszél erről. Karcaq katona a zászlóalj legjobb három qéDkocslvezetője közé tartozik. Kocsija mindig a leg­nagyobb rendben van. Szolgálati lapján'a büntetés rovata üres, a dicseret rovatban azonban a gépkocsi példás gondozásáért és szolgálata első évében a lövésért szép bejeqyzések -vannak. Ilyen kezdeményező jó munkát az egész században találhatunk. Tavaly még az ezred leqrosszabb százada volt. Az idei kiképzési év elején a századot átvette Vy-< roubal tiszt, az akkori szakaszparancsnok. Ezt mondja: „Sokat lehet tenni, ha úq.v dolqozunk a katonákkal, hogy érezzék a kollektíva iránti szeretetet. " Az eredmények iqazol.iák szavait. A tavaszi szemle után is jól dolqoznak az elvtársak. Éppen abban a pillanatban, amikor a lőtéren hozzájuk érkeztünk, Sartoris tizedes raja teljesítette harclövészeti feladatát — kitűnőre. Eqy nappal ezelőtt az egyéni harclövészetet szintén kitűnőre teljesítette. J. B. 3Cét {ténykép. a Le&fabbak tábláján Miért van az alakulat dicsérő táb­láján Licber tiszt 'politikai dolgozó fényképe ? A felelet egyszerű: mert a táblán van százada sok tagjának neve. De különösen azért, mert a táblán ott van Bunda katona fényképe is. * * * Javában folyt a raj kiképzése, ami­kor Lieber tiszt politikai dolgozó szá­zadába új katona érkezett. Egy ki­csit bizonytalanul és nem katonásan jelentkezett. A fekete fiú — Bunda katona arca az első tekintetre elárul­ta. hogy cigány. Lieber elvtárs tudni akarta, ki ke­rült tulajdonképpen a századába. Ezért leült vele a politikai nevelő-szobába. A század új tagja először nem akart beszélni és a kérdésekre nagyon rö­viden felelt. Lassan azonban érezni kezdte, hogy a politikai dolgozó olyan ember, akivel szemben bizalmas lehet. Valóban, elmondott' neki min­dent, amit magáról tudott: hogy nős, hogy haragszik testvéréra, mert nem cigányt vett feleségül;' hanem cseh leányt. Elmondta, milyen szívesen cimbalmozik és megütközött, mikor megtudta, hogy ilyen hangszer nincs a században. A politikai dolgozót nem lepte meg, hogy „újonca" nem tudta elolvasni a politikai nevelői szoba falán levő jel­szót. Számított erre. Hosszú ideig tartott, míg segítségével elolvasta a következő rövid mondatot: „A szabad nép legyőzhetetlen." Mindent, amit e beszélgetés közben megtudott róla, bejegyzett Lieber elvtárs a század tagjai nevelésének adatait tartalmazó füzetébe. És egy­más után, ahogy Bunda katona magá­ról beszélt, bejegyezte magának: szer­vezetlen, írástudatlan, cimbalmozik, helytelenül értelmezi a nemzetiségi kérdést, őszinte,... A század új tagjának jellemrajzát mindjárt másnap kibővíthette. Gya­korlat alkalmával, amikor a század folyón ment keresztül, Bunda katona félt a pontonra lépni. „Inkább őrizni fogom a hidász­anyagot. Én nem megyek a vízbe, nem tudok úszni " — jegyezte meg félelemmel. Lieber tiszt világosan látta, hogy Bunda katonának különös figyelmet kell szentelnie. Nemcsak neki, hanem minden parancsnoknak, agitátornak, és az ifjúsági szervezetnek is. Meg­tanítják írni-olvasni — de ez még nem elég — Bunda katonának mint hidásznak nem szabad félnie a*'víztől. A politikai dolgozó legnagyobb fel­adata az volt, hogy ezt a katonát po­litikailag nevelje. Először azonban fel kellett kelteni érdeklődését. Ezért Lieber elvtárs Mrňák tiszttel, a szá­zad parancsnokával együtt elsősorban arról gondoskodott, amit Bunda ka­tona a legjobban szeretett — cimba­lomról, Kevesen tudják elképzelni, hogyan örült, amikor barátai elhozták legkedvesebb hangszerét. Amint fel­hangolta, olyan lelkesedéssel kezdett rajta játszani mint még soha, A po­litikai dolgozó lehetővé tette szá­mára, hogy oktatásra járhasson el a bratislavai katonai művészegyütteshez. Mit ért el ezzel? Nemcsak azt, hogy Bunda katona a század zenei körének jó tagjává vált, hanem különösen és főleg azt, hogy ma egyenrangúnak érzi magét az egység többi katonái­val, holott nemrégen még kisebbren­dűnek érezte magát. És ez az érzés — az egyenrangúság érzése — meg­erősödött benne, különösen mikor felvették az Ifjúsági Szövetségbe. Az alakulati csoport taggyűlésén meg­ígérte, hogy ő is, mint minden CSISZ-tag, szorgalmasan fog tanulni és dolgozni hazája szocialista jövő­jének fejlesztése és védelme érdeké­ben. Sok idő telt el és nagy munkát kel­lett végezni, míg Bunda CSISZ-tag­ból a század egyik legjobb katonája lett. De nem volt felesleges munka. Bunda katona kiválóan lő és jó mind a harci, mind a politikai előkészület­ben, s Bunda katona nevelésének adatairól szóló feljegyzésekből a poli­tikai dolgozó bátran kihúzhatta a kö­vetkező bejegyzéseket; „szervezetién, írástudatlan, helytelenül értelmezi a nemzetiségi kérdést." Sőt, feljegyzé­seit a következő tulajdonságokkal bő­víthette: „Kezdeményező és fegyel­mezett." Az a katona, aki eddig félt a víztől, a legutóbbi taktikai gyakor­lat alkalmával elsőnek ásta ki a futó­árkot, elsőnek ugrott a pontonba és a rohamnál buzdította a többieket. Mindig példát mutat — hiszen CSISZ­tag és megígérte ezt. Erre tanította őt a politikai dolgozó. Ő is a dicsőség­táblán akar lenni, Olyan akar lenni, mint az a cigány a „Barátom Fá­bián" című filmben, amelyet nemrégen látott. Hát nem örvendetes, hogy Bunda katona hálából azért, hogy Kostka elv­társ megtanította írni és olvasni, ma a faliújság rendszeres levelezője? Az egyik cikkben például bírálta az elsőéveseket, hogy nem viselkednek helyesen az altisztekkel szemben. Megnevezte Šrámek, Dedek és Pa­lowski katonákat. „Mindnyájunknak példát kell mutatnunk" — Irta cikké­ben. Sokan ellenvetést tesznek: és mit tett tulajdonképpen Lieber politikai dolgozó? Alkalmuk volt talán olvasni M. I. Kalinyin „A kommunista nevelésről" című könyvét? Biztosan emlékeznek szavaira: az emberek, különösen a katonák nevelése nagyon bonyolult és nehéz. Ebben a munkában nem tá­maszkodhatunk semmilyen állandó módszerre. Különféle emberekhez, kü­lönbözőképpen kéli közeledni'. Vagy: a politikai dolgozónál a legértéke­sebb az, ha tud mind ünnepi, mind közönséges, mindennapi környezetben dolgozni, ha le tudja győzni az akadá­lyokat és látja mindennapi munkájá­nak végső célját. Lieber elvtárs ezekhez až atyai ta­nácsokhoz igazodik. Katonái nevelésé­re nincsen sablonja. Tud valóban ün­nepi és közönséges, hétköznapi kör­nyezetben is dolgozni. Mindennapi munkájának valóban látja ,a célját: megnyerni a század tagjainak szívét és nehézségek ellenére is olyan kato­nákat nevelni, akiknek fényképe jog­gal van az alakulat dicsőség-tábláján. E. Hudec

Next

/
Thumbnails
Contents