Uj Szó, 1955. május (8. évfolyam, 103-130. szám)

1955-05-05 / 107. szám, csütörtök

1955. május 5. UJSZ0 7 ohmunk, (xtizéLfänk kehptmt 1. Az egybeírás és a különírás Az új magyar helyesírási szabályzat 1954-ben megjelent tizedik, átdolgozott és bővített kiadása külön fejezetben tárgyalja az egybeírás és a különírás problémáit, mivel: „A szorosabban összetartozó szókapcsolatoknak és az összetételeknek az írása a magyar helyesírás legnehezebb kérdése." Különösen sok gondot okoz ma mindannyiunknak a legújabb összetételek, az új szókapcsolatok írása. Nem mindegy az, hogy két szót egybe írunk-e vagy külön, nem lehet gondolkodás nélkül eldönteni, hogy nyelvtanilag mi összetétel, mi nem az. A legnagyobb hiba azonban talán mégis az, hogy — mint egyik nyelvészünk mondja — hiányzik az egyetértés az egybeírásnak és a küiönírásnak meglehetősen nehéz kérdésében. Legtöbbször persze nem az egybe- vagy különírás ténye, hanem inkább az a következetlenség a zavaró, amivel lépten-nyomon találkozunk, a már nyomdafestéket is látó szavaink írásában. Nem tudjuk mindig az első hallásra megállapítani, hogy a hallott szó öszszetett-e vagy sem, s így legtöbbször gondolkoznunk kell azon, "hogy írjuk le. Legnehezebb mégis az új összetételek felismerése, mert: „sok olyan szókapcsolatunk van, amely ugyan még nem igazi összetétel, de a tagjai már alig tekinthetők önálló szavaknak." A szavak állandó alakulása bizonytalanná teszi helyesírásunkat, ezért — szabályok hiányában — legtöbbször „nyelvérzékünk"-re rámaszkodunk, ami azonban egyénenként és esetenként más-más, eltérő megoldást ad. A továbbiakban szeretném az egybeírás és különírás általános érvényű szabályait ismertetni, különös tekintettel azoknak a szavaknak az írására, amelyekben a leggyakrabban találkozunk hibával, tévedésekkel. A szabályokat a legújabb magyar helyesírási szabályzat alapján állítottam össze a gyakorlati példákat pedig a leggyakrabban előforduló hibák és napilapjaink anyaga alkotják. Altalános elv, hogy az új, egységes fogalmat kifejező szavakat, illetve az olyan szóösszetételeket, melyek egy új, egységes fogalom jelölésére szolgálnak, egybeírjuk: munkaverseny, munkamódszer, tervteljesítés ' stb. Ezek írása nem okoz különösebb nehézséget. De vannak olyan szavaink, melyek írásakor a külön- és egybeírásnak sokszor értelemmődosító szerepe van. Pl. ha valakivel egy véleményen vagyunk, ezt írjuk: én ugyancsak azt gondolom. De ha ezt írjuk: én ugyan csak azt gondolom..., akkor már más a véleményünk. Ennek a mondatnak: Léva kopár, kispolgári város volt..., más értelme lenne így: Léva kopár, kis, polgári város vo'.t. (Fáklya, V. 4.) Vigyázzunk, mert más a szépírás (egy fogalom) és a szép írás (érezzük a jelző külön voltát), a háromszög és a három szög. Más a betegápoló (aki ápol) és a beteg ápoló (aki maga is ápolásra szorul); más az egyszóval (tehát) és az egy szóval (nem többel!). Egy ház lehet kétemeletes, de állhat egymás mellett két emeletes ház is. Összetett szavaink gyakran úgy keletkeznek, hogy a beszédben állandóan egymás mellett használva egy szóvá, egy fogalom kifejezőjévé válnak. Régen nem volt annyi összetett szónk mint manapság, mai nyelvünk azonban — mint már említettem —, a sok újonnan felmerülő fogalom jelölésére nagyon gyakran alkot új összetételeket: arató-cséplőgép, atomháború, atomfegyver, atomenergia, békealáírás, békemozgalom, béketanács, békeív, bé. ketábor, újrafelfegyverzés stb. Természetesen nem írhatunk minden „tücsköt-bogarat" egybe, mert akkor ilyen értelmetlen és rossz új összetételek keletkeznek: szakminősítés (Szakszervezeti Közlöny, 1955. 6.) a szakmai képzés helyett, vagy tagszolgálat (az MKBK könyvjegyzékében: tagzsolgálat). Egy szó a: népfőiskola, népfront, néphadsereg, népiskola, néprádió, de külön írjuk, a következő szavakat: népi demokrácia, népköltési gyűjtemény. Egy szó a: proletárdiktatúra, proletárforradalom, proletármozgalom, de külpnírjuk proletár nemzetköziség (nem proletárnemzetköziség,) A nagyon hosszú szóösszetételeket, tehát az olyan szókapcsolatokat, amelyet öt-hat szótagnál többől állanak, lehetőleg nem írjuk egybe, illetve kötőjeles írást alkalmazunk: atomfegyver-készletek, népnevelő-értekezlet, békealáírás-gyűjtés, lak isságcsereegyezmény, béke-világ ;ongresszus, szegényparaszt-tömegek, munkaver seny-szerződés; de>nem: összszakszervezeti konferencia (Szaksz. Közi. 6. szám). Ugyanígy: asztalitenisz-csapatmérkőzés, csavarmenet-karbantartás, iparitanulóiskola (de ipari tanuló). Azonban itt is, az ilyen összetételek kapcsolásánál is vigyáznunk kell arra hogy hová tesszük a kötőjelet, illetve arra, hogy értelmesen osszuk meg az összetett szót. PL: kötöttáru-gyár és nem kötött-árugyár. Az összetételek hibás írása sokszor nevetséges: N. N. vágott baromfikereskedő, helyesen: N. N. vágottbaromfi-kereskedő, mert itt a vágott a baromfi jelzője, nem a kereskedőé. Ilyen pl. a „Használt motorosztály" (Lőrincze L. gyűjtése). „Ez azt jelenti itt, hogy van a vállalatnak egy osztálya, a motorosztaly, amely már nem új, hanem használt osztály. Pedig nyilván azt akarják Az I. Országos Spartakiádról már sok mindent hallott az olvasó. Ezek az értesülések részben a gyakorlatokat illetik, hogyan kell tornázni, milyen legyen a kivitelezés, a sorakozás, részben pedig a spartakiád eszmei célját, jelentőségét méltatták. Most ismertetni szeretném, mi történik ott, ahová a spartakiádra készülők legtöbbje el szeretne jutni a strahovi stadionban. Azt hiszem, nem túloztam, arpikor a levelemnek Város a városban címet adtam, mert a strahovi stadion körül valóban egy kis város nő ki az egymással versenyző iparosok, kőművesek, technikusok, építészek ügyes keze nyomán. Beszéljünk először magáról a stadionról. A sportolók 200X300 méteres terepen lépnek fel. Ehhez hasonló nagyságú nincs egész Európában. Miután a spartakiádról színes film készül, és a filmen a zöld alap igen jól mutat, vegyileg zöldre festett homokkal borítják be a térséget. 2500 köbméter homokra lesz szükség és a festést a helyszínen végzik el. De még mielőtt erre sor kerülne, elsősorban a föld felületének kiegyenlítése és megszilárdítása, másodsorban pedig az egymással összekötött 112 betonkút elhelyezése miatt felássák az egész területet. A kutak kettős célt szolgálnak. Nagymennyiségű csapadék esetében ez az öt kilométer hosszúságú vízmentesítő hálózat levezeti a csapadékot egy erre a célra épített betontartályba, ahonnan a víz fokozatosan eljut a városi csatornákba. A kutakba hangszórókat szerelnek be, hogy minden részvevő egyformán jól hallja a zenét és a vezényszavakat. Ez a hangszóróberendezés független a tribünön lévő hangszóróktól, úgy hogy a nézőközönség csak a zenét és az őt érdeklő dolgokat hallja. A televízió és a rádió megfelelő elhelyezéséről szintén gondoskodnak. Hiszen idén először, a 140 000 nézőn kívül, a sok száz televíziós készülék tulajdonosa is kényelmesen élvezheti otthonából ezt a felejthetetlennek ígérkező, nagyszabású sportünnepélyt. A tudtul adni, hogy a vállalat egyik osztálya használt motorokkal foglalkozik. A használt tehát a motor-nak a jelzője, ahhoz kapcsolódik 'szorosabban, s a kettp együtt az osztályé. így lehetne tehát írni: használtmotor osztály vagy használtmotor-osztály." Ilyen és hasonló igen épületes példákat sajnos százával idézhetnék, különösen „felirat-irödalmunk"-ból. P!.: jó, karban levő rádió eladó itt helyben. A rossz szórendtől eltekintve, nem hiszem, hogy valaki a karján tartaná rádióját, míg vevője nem érkezik. Talán így akarták a komáromiak írni: jókarban levő rádió ... Akad a szétdarabolásnak is mintaképe, pl. a következő galántai felirat: munka ügyi szak osztály, munkaügyi szakosztály helyett. Város a városban írta: Kis Éva jól elszigetelt zeneteremben a hang- és zenerendező zavartalanul elláthatja rendkívül fontos feladatát. A keleti tribün mögött már teljesen készen áll az öltöző-város. A kilenc háromemeletes faépület, amelynek minden emeletén zuhanyozó, a földszintjén elsősegélynyújtó helyiség és az öltözőépület parancsnokának szobája van, 60 000 tornász befogadására képes. Az épületek előtti hatalmas betontérségen sorakoznak fel a sportolók és onnan vonulnak be a stadionba. Hét éttermet állítanak fel a nyilvánosság számára, a részvevőket pedig 44 tábori konyha kapacitású kilenc étkezőegység látja el. A tűzoltó-szertár épülete már szintén készen áll. A közeli üvegházakban gondos kezek ápolják a díszítéshez szükséges növényeket. A virágokat hosszúkás faládikókba ültetik, még hozzá annyit, hogy ha egymás mellé raknánk őket, két és fél kilométer hosszú sort tennének ki. Az állandó postán kívül két ideiglenes posta bonyolítja majd le a forgalmat. A stadion díszítésének megfelelően felékesített 180 fabódéban ajándéktárgyakat, frissítőket vásárolhat a közönség. A hat különböző helyen felállított épületben orvosok és a Vöröskereszt önkéntes ápolónői tartanak megszakítás nélkül szolgálatot. Még az elveszett gyerekekről sem feledkezett meg a spartakiád előrelátó rendező bizottsága. Egy feltűnő táblával ellátott házikóban találhatják meg a szülők a tömegben esetleg elsodródott gyermekeiket. Az sem érné felkészületlenül a vezetőséget, ha netalán valamilyen zavar állna be a városi áramszolgáltatásban. Négy transzformációs állomás és kizárólag a spartakiád céljait szolgáló villanytelep áll készenlétben. A stadion és Prága város díszítéséLegfontosabb szempontok az egybe- és különírásnál: Kötőjellel kapcsoljuk össze a változatlanul megismételt szavak két tagját, ha azok összetételt alkotnak: néha-néha, egy-egy, olykor-olykor. Az összeforrott, egy fogalommá vált ikerszavakat egybeírjuk :limlom, mendemonda, tarkabarka, irkafirka, terefere stb. Ha az ikerszavak utótagját látjuk el toldalékkal, akkor az eredeti egybeírás megmarad: limlomot, irkafirkál; de ha mindkét tagját ellátjuk toldalékkal, akkor a két tagot kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz: diribredarabra, girbén-görbén stb. Vigyáznunk kell az igekötők írására. Az igekötőt mindig egybeírjuk az igével, akkor, ha közvetlenül az ige előtt áll és rája vonatkozik: abbahagy, nek tervét Jiri Kroha nemzeti művész, építészmérnök dolgozta ki. Elképzelésében gazdag és sajátságos hagyományokból indult ki. A spartakiád folytatása lesz a régi harcos munkás spartakiádoknak és a nagyszabású Sokolünnepségeknek. Részvevői, a dolgozó nép fiai, bemutatják, hogy a mai testnevelés magasabb célokat és eszméket követ, mint azelőtt. A fellépő férfiak, nők és fiatalok gyakorlatai megmutatják mindazt az újat, amit dolgozó népünk a szocializmus építése terén alkotott. Kroha nemzeti művész a fő súlyt a keleti tribünt kettéválasztó diadalkapura fekteti, ahonnan a sportolók kijönnek. Az antik építészeti stílusban emelt diadalkapu két oldalán 27 méteres torony nyúlik a magasba. A tornyok tetején az I. Országos Spartakiad hivatalos jelvénye és három alakból álló szoborcsoport díszlik. A szoborcsoport a munkásosztálynak és parasztságnak köszöntését és üdvözletét fejezi ki a spartakiád részvevőihez. A szoborcsoportok Kavan és Brúha szobrászművészek alkotásai. A diadalkapu előtt bronzoszlopok lesznek és felette bronzbetűs jelszó „Építsd a hazát, erősíted a békét". Az északi, déli és nyugati tribünön a virágformában végződő oszlopok, zászlók, az önkéntes sportszervezetek jelvényei tűnnek ki. — Abból az eszmei követelményből indultam ki, hogy a stadiont népi amfiteátrummá változtassam, hogy a meglévő építészeti stílust, amely a múltban elég nehézkesen és erőszakosan keretezte a sportolók gyakorlatait,' emberibbé, könnyebbé tegyem, hogy a fellépók dinamikus mozdulatai a díszítéssel egybefolyva megragadják a nézőket, — világítja meg Jiri Kroha szempontjait. Mind inkább közelednek az annyi készülődéssel és kellemes izgalommal várt júliusi napok. Prága és a strahovi stadion ünnepélyes keretben várják az egész országból ideözönlő sportolókat, nézőket, vendégeket. Reméljük, hogy a legszebb emlékekkel és benyomásokkal tér majd vissza mindenki otthonába. ellenáll, szétszakít, megtesz stb. Az igekötőt külön írjuk az igétől akkor, ha az igekötő az ige után áll: fogadjátok meg, ő küldi el stb. Ha pedig az igekötő és a vele kapcsolatos ige között még egy vagy több más szó ís van, az igekötőt különírjuk az utána következő szótól: be kell csuknia, meg kell tennünk, szét akarja tépni, rálehet beszélni stb. Vigyáznunk kell azonban, mert az igekötő egybe- vagy különírása gyakran fontos értelmi különbséget jelöl: megvan ott ez is, de: meg van írva a levél; meglesz estére, de: meg lesz vele elégedve: elfogják a tolvajt, de el fogják verni stb. A birtokos jelzőül használt főnevet mindig egybeírjuk a jelzett főnévvel akkor, ha a birtokviszony jelöletlen: munkásosztály, tervteljesítés, névnap, ajtókilincs stb. Egybeírjuk azokat az összetett mellékneveket, melyek összetétellé forrtak, s rendszerint főnévvé váítak: földalatti (Metro), munkanélküli. (De: a ház föld alatti része; munka nélküli jövedelem stb.) Egybeírjuk azokat a mellékneveket, amelyeknek utótagja a -fajta, -féle, -szerű stb.: másfajta, többféle. Há azonban az előtag tulajdonnév, akkor a két szó között kötőjelet használunk: Eötvös-féle inga, Ady-féle szimbolizmus, Munkácsy Mihály-szerű (festmény). Az összetett számneveket kétezerig mindig egybeírjuk: tizennyolc, kétszáznegyvenhat, ezerkilencszázötvenöt stb. Egybeírjuk azokat az összetett számneveket is, amelyeknek utótagja a fél szó: másfél, harmadfél stb. Egybeírjuk az akár-, i 'r-, mind-, vala-, se-, sem. előtagú névmásokat: akárki, bármi, mindenki, valamely, semennyi, semmiféle stb., de különírjuk a sem, se szócskát mint utótagot: senki Sem, semmitől sem, senkinek se stb. (kivétel: sohasem). A névutót néha egybeírjuk a főnévvel, dé csak ha egészen egységes, új fogalom kifejezője: tegnapelőtt, ' •lelőtt, délután, útközben, rendkívül, világszerte, napközben, országszerte. Az az, ez és a, e mutató névmást különírjuk a névutótól abban az esetben, ha a névmás határozott rámutatást fejez ki: az alatt az idő alatt, míg te nem voltál itthon; ez előtt a ház előtt álltam; e szerint kell erárni stb. Azonban egybeírjuk a névutót a mutató névmással akkor, ha a kapcsolat határozószóvá fejlődött: anélkül, azóta, azelőtt. A nem, ne, sem, se tagadószót különírjuk a tagadott igétől: nem látjuk, ne félj stb. A nem és sem tagadószót általában különírjuk a tagadott névszótól: nem haladó, nem magyar, (ő) sem ellenség stb. De: megnemtámadási (szerződés). Egybeírjuk az olyan főneveket és mellékneveket, amelyek egész mondatból vagy a mondatok egy részéhői alakultak: bornemissza, nemtörődöm (ember), (lesz) nemulass, fogdmegek stb. Jegyezzük meg, ha a szóöessztétel folytán a szóvégi kettős mássalhangzó után még egy ugyanolyan mássalhangzóval kezdődő szó kapcsolódik, akkor az összetett szó két tagját kötőjellel kapcsoljuk össze: sakk-kör, balett-táncos stb. Nyelvérzékünk megkívánja, hogy épségben őrizzük meg ezeknek a tudatunkban külön-külön is önálló élő szavaknak eredeti írott alapját. Azonos utótagú összetett szavak felsorolásakor az utótagot csak az utolsónál írjuk kixa többiben kötőjellel helyettesítjük: gyors-, gép- és szépírás; fegyver-, ásvány- és kőzetgyűjtemény; kis- és középparasztok. Az utcák és terek nevében az utca, út, tér, körút, fasor, köz stb. szót kisbetűvel kezdve különírjuk a név első tagjától: Hosszú utca, József körút, Petőfi tér stb. A felsoroltak az egybeírás és a különírás legfontosabb szabályai. Elhanyagolásuk sokszor értelmetlenné vagy érthetetlenné teszi a különben jól elgondolt és összeállított írnivalónkat. „Az írás ma mindnyájunké — mondja egyik ismert nyelvészünk —, nem úgy, mint régen, amikor csak kevés írástudónak a birtokában volt. S az írás hatalom, mert a tudás forrása. Ne hátráljunk meg tehát, ha a ho?zá vezető úton néha-néha nehézségekre bukkanunk." Nem elég hibátlanul gondolkoznunk, nyelvtanilag is helyesen kell tudni leírni gondolatainkat. Az egybeírás és különírás szabályait ismerve könnyebben megtanuljuk az oly nehéznek látszó helyesírást is. B. Kern Mária. Illllllll

:li:lí:ľ:l I Ilim I I I;'I I I l| |lllllllll Ml III; :| i:| l|!l|lllllllll11IIIHÜKIIIülllll1111Ili*! IMI IIIII illlllll IIIIIIIIIHUIIIilllHII I

1 llllnllllí!|i||IIIIIIIIIU«lianill<MIII«liailllll!ll S Cíldoll légy... Sötétség földje volt ez a föld, S laqziján földi ördögöknek s nem szűnt a nép komor panasza. a vágóhídra vittek mirikqt. Vérünk a fényes palotákra bíborszín, forró átkot hintett. Most pótoljuk mi a mulasztást! Lenin könyve a hónunk alatt! Aragon s Szurkov! Ö, hogy dőlnek az ezeréves, rozzant falak. S tudjuk már jól, hogy mi az, amit tűzzel és vassal kell védeni: áldott légy szabad világosság s dicső holnapok reményei! Veres János I I I I I I I I lll I I I I :• I I I Illlllll I IIIIKIIIIIII II I I I I I I I I I I II l I I l l l l t I I I I l I kii i I I I l llll III l • | i i in i l i i Sovány kenyérért suhogott itt idegen rögön a fényes kasza. De kövér volt az urak zsákja és kövér volt a papok keze, mit csókra várón kinyújtottak. S duzzadt a sötétség hidege. Kezedből kiverték a könyvet az éhség fiai: a gondok. S az úr örült: — Addig ne féljünk, míg tudatlanok e bolondok.