Uj Szó, 1955. május (8. évfolyam, 103-130. szám)

1955-05-31 / 130. szám, kedd

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1955. május 31. kedd 30 fillér VIII. évfolyam, 130. szám A mai számban: A szlovák színművészet 35. évfordulójának ünnepségei Bratislavában (2. oldal) A szovjet-jugoszláv tárgyalások a teljes kölcsönös megértés szellemében fejlödnek (3. oldal) A varsói értekezlet megerősítette a Német Demokratikus Köztársaság és Csehszlovákia népei közötti barátságot (4. oldal) Ami minden aranyfedezetnél szilárdabb (5 oldal) Ullsperger 5000 m-en megelőzte tanítómesterét (6. oldal) Több takarmány — több állattenyésztési termék Szocialista építőmunkánkban mindent elkövetünk a dolgozók élelmiszerellátásának szüntelen biztosításáért. Ezért szabta meg pártunk X. kongresszusa, hogy az elkövetkezendő években jelentősen fokozni kell a földek hektárhozamát, növelni az állattenyésztést és ennek hasznosságát. Mezőgazdasági dolgozóink nagy erőfeszítéseket tesznek szerte az országban, hogy minél több élelmiszer kerüljön a dolgozók asztalára. A tervszerű élemiszerellátás megoldásának egyik legjelentősebb bázisa az állattenyésztés, az onszág állatállományának fejlődése, hiszen ez szolgáltatja a legnélkülözhetetlenebb élelmiszereket és innen kapja könnyűiparunk is a nyersanyagszükséglet jelentős részét. Éppen ezen a téren van még sok tennivaló annak ellenére, hogy szocialista hazánk nagyüzemi mezőgazdaság megteremtésével jelentős eredményeket értünk el az állattenyésztési termelésben. Kiváltképpen állami gazdaságainkról mondhatjuk, hogy példaképei lettek a nagyüzemi gazdálkodásnak. Hiszen ma már nem ritkák állami gazdaságainkon a napi 10—15 literes hozamú tehenek, sőt a zálogosi állami gazdaság egyik fejője, Benyes Kálmán a mult esztendőben 18 literes fejési átlagot ért el naponta egy-egy tehénnél. A perbenyiki állami gazdaság fejőgulyásainak versenye is arról tesz tanúságot, hogy a gazdaság dolgozói mindent megtesznek a tejhozam növeléséért. Ebben a gazdaságban bizony a múlt esztendőben alacsony volt az átlagos tejhoza-m. A legutóbbi versenyértékelésnél már igen szép eredményeket könyvelhetnek el. Szilágyi József és Petrik Béla 14 literes átlagfeiéssel a venseny élére kerültek. Szép eredmény, de a fe jogul y ások elhatározták. a jövőben még növelik a tejhozamot. Erre megvan minden alapfeltétel, hiszen a fejősteheneket kihajtották a legelőre és azok állandóan ott élnek. Ez annyit jelent, hogy a jószág tápdús takarmányhoz jut, a szabadban tetszés szerint mozoghat, nyugodtan emésztheti meg az eléséget, kipihenheti magát, mert a legelőről éjjelre sem hajtják haza a csordát, és ez is fontos. Nem így van ez azonban a szalóci szövetkezetben. Pedig ott is van jó legelő, ki is hajtják a jószágot, de nincs víz a legelőn. A legjobb akarat mellett sem lehet növelni ilyen körülmények között a tejhozamot, hiszen ha a fejősteheneket legeltetni akarják, naponta 8 kilométert kell az állatokat járatni az itatás miatt. Ez aztán jelentősen befolyásolja a tejhozamot. Részben ez az oka. hogy ebben a szövetkezetben a tehenek napi átlagos tejhozama alig éri el a 4—5 litert. Ilyen esetben szükséges, hogy a járás megfelelő segítséget nyújtson a szövetkezetnek egy itatókút megépítésében. A tejtermelés mellett jelentős eredményeket értünk el a hústermelésben is, mégis a tények, az egyre növekvő húsfogyasztás azt bizonyítják, hogy sok még a tennivaló ezen a téren. Napról napra több hús fogy. Ma már nemcsaik a városok, hanem a falui népe is egyre több húst fogyaszt. „A régi világban vasárnap sem ettünk húst, mert nem volt rá pénzünk — írta szerkesztőségünknek a múlt hetekben Kontár Jenő, a felsőszeli szövetkezet csoportvezetője. — Ma már nincs olyan vasárnap, hogy ne ennénk húst, de hétköznap sem újság a húsétel a mi falunkban". Láthatjuk, hogy az eddigieknél még több húst kell adnia a mezőgazdaságnak. S hogyan? Elsősorban a meglévő állatállományból. A másik igen fontos követelmény: az állatállomány növelése. De ez még mindig nem elég az üdvösséghez. Az állattenyésztés hasznossága fokozásának egyik alapvető feltétele a bő takarmányalap. Jó néhány szövetkezetben szinte szokássá vált már. hogy a négy évszak közül egyedül csak a telet szánják az állattenyésztésnek és tavasztól őszig alig fordítanak valamelyes gondot a közös gazdálkodás legnagyobb jövedelmi forrására. Pedig erről a gazdaság és a tagok részére is sokat jelentő termelési ágról nem szabad meg* feledkezni a növényápolási munkák idején sem. A jövő évi takarmánykészletet már ebben az esztendőben kell biztosítani. Amíg csak lehet, a szarvasmarhákat a legelőn kell tartani, hogy egyre több szénát, őszi bükkönyt tudjunk szárítani és eltenni a téli időszakra. Országszerte megkezdték már a takarmányok betakarítását. Kasza alá való már az őszi rozsos bükköny, de el kell végezni a lóhere és a lucerna első kaszálását is. Olyan fontos munkák ezek, hogy legalább olyan gondot kell rájuk fordítani, mint a növényápolásra, mert minden jó gazda tudja, hogy akkor csurog a tej a fazékba, ha tele a szérű jó takarmánnyal, akkor hízik a disznó, ha roskadozik a padlás, a magtár a sok kukoricától. Ez pedig csak úgy válik valóra, ha mind egy szálig betakarítjuk a szénát, a bükkönyt, a herét és az őszi bükköny földjét a betakarítás után bevetjük tarlónövényekkel és minél többször megkapáljuk a kukoricát. Az állattenyésztés eme feladatainak teljesítésével megteremtjük az alapot a hús, tej, tojás és egyéb élelmiszerek előállításának biztosítására. Megkezdték a takarmányfélék betakarítását a nyitrai kerület állami gazdaságaiban A nyitrai kerület alacsonyabb fekvésű körzeteiben a múlt napokban beért az első takarmánytermés. Az őszi vegyes takarmányok és a lóhere, valamint a többi korai ta-karmányfélék kaszálása már megkezdődött. A nyitrai kerület állami gazdaságai mezőin eddig több mint 900 hektárnyi őszi takarmányfélét és 100 hektárnyi lóherét kaszáltak le. A hektárhozamok főleg az őszi takarmányfélékből kielégítőek és helyenként a 250—300 mázsát is elérik. Az állami gazdaságokon az őszi vegyes takarmányféléket silózzák, csak kis részüket etetik fel zölden. Eddig összkerületi mértékben csaknem 22 000 mázsa őszi vegyestakarmányfélét silóztak be. A nyitrai kerület állami gazdaságaiban ebben az évben külön figyelmet fordítanak a szárítókban való szárításra. Ott, ahol nincsen elegendő saját szárítóhelyiség, a hófogókat használják fel erre a célra. Ezeket az állami utak igazgatóságától kérték kölcsön. A kerületben csaknem 150 hektárnyi területről betakarított lóherét szárítottak így. A takarmánybegyűjtés mostanáig a bajcsi, palärikovói és zselízi állami gazdaságban folyik a legnagyobb ütemben, DOLGOZÓ NÉPŰNK JOBB ELLÁTÁSÁÉRT Iöbb mint 35 mázsa sertéshúst adnak be terven felül A nagyzellői szövetkezet tagjai a tavaszi munkákat a kedvezőtlen időjárás ellenére is négy nappal a tervezett idő előtt végezték el és így a kékkői járásban a második helyet foglalták el a tavaszi munkák versenyében. Az állam iránti kötelezettség teljesítésében is jól állnak. Sertéshúsbeadási kötelezettségüket kiválóan teljesítik úgy, hogy ezen a téren a kékkői járásban az első helyet foglalták el. Az első negyedévben 28,46 mázsa ser. téshúst adtak be. Kötelezték magukat, hogy terven felül 15,85 mázsa sertéshúst adnak be, s adott szavukat valóra is váltották. Május 16-án újabb 20 mázsa sertéshúst adtak az országnak. Az egész évi sertéshúsbeadási kötelezettség teljesítéséből is csak 15 mázsa hiányzik már. Előreláthatólag az év végéig még több mint 35 mázsa sertéshúst adnak be terven felül. A marhahúsbeadási kötelezettségüket is iparkodnak teljesíteni. Eddig 22 mázsa 97 kg-ot adtak be. A községben hazánk felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából többen értékes kötelezettségvállalásokat tettek, amelyeket pontosan teljesítettek is. Bali András például 100 kg sertéshúst és 437 darab tojást adott e nagy nap tiszteletére. Benyó Pál, a helyi pártszervezet elnöke, szintén egy 100 kg-os hízót és 152 darab tojást adott be terven felül, Stevka Pál 199 darab tojást, Mitic Gábor Laci pedig 295 darab tojást adott terven felül. Nem hagyhatjuk azonban szó nélkül azt, hogy a faluban jónéhány kulák is akad, akik beadási kötelezettségüknek nem tesznek eleget. Ezek közé tartozik a 19 hektáros Borik Gábor is, aki az előírt 680 kg sertéshús beadását nem teljesíti, disznait inkább feketén ölte le. Szerencsére a helyi nemzeti bizottság titkára, Sumes Gábor és a busái közbiztonsági szervek rájöttek a ravaszkodására és megindították ellene az eljárást. Kertész Imre, Losonc. Repülőgép a mezőgazdaság szolgalatában A királyhelmeci állami gazdaságok dolgozói Dobránsky főagronómus vezetése alatt repülőgépek segítségével permetezik a szőlőket. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy nemcsak időben tudják elvégezni a permetezést, hanem egyúttal megoldották a munkaerőhiány kérdését is. A repülőgépekkel való permetezéshez összesen 3 emberre van szükség, úgy mint pilótára, mechanikusra és a permetezőgép kezelőjére. A rappi EFSZ teljesítette egész évi tojásbeadását (sz-i). A rappi szövetkezet tagjai a X pártkongresszus határozata alapján az idén nagy súlyt helyeznek a baromfitenyésztésre. A jó gondozás mellett a baromfiak elhullási százalékát a minimumra csökkentették. A tyúkok tojáshozama is kiváló. Erről tanúskodik az, hogy a szövetkezet egész évi tojásbeadását már március elejéig teljesítette. Silókukoricával vetik be a takarmányföldeket A galántai járásban nagy lendülettel folyik a silózás. Járási méretben a szövetkezetek eddig 1310 köbméter őszi keveréket silóztak le. A szövetkezetek nagy súlyt helyeznek az őszi keverék silózására, mert ezáltal kitűnő takarmányalapot biztosítanak a téli időszakra. Inkább silozzák az őszi keveréket, mint szárítanák, mert tudják, hogy a szárítással a takarmány tápértékéből legkevesebb 30%-ot veszíthet. A szövetkezetek versenyre hívták ki egymást a takarmányalap biztosítására. Különösen a silózásra helyeznek nagy súlyt. Eddig a tallósi szövetkezet áll a verseny élén, ahol ez ideig 350 köbméter őszi keveréket silóztak le. A nádszegiek szorosan a nyomukban haladnak* eddig 345 köbmétert silóztak. A diószegiek pedig 170 köbmétert. Az őszi keverékek lekaszálása után a talajt azonnal felszántják és silókukoricával vetik be. KRAJCSOVICS Ferdinánd, Galánta Az új módszer eredményeként (f. k.) Mikor négy évvel ezelőtt Lucca János átvette a kistárkányi állami gazdaság vezetését, csupán 2 liter volt a fejési átlag a tehenészetben. Lucca Jánost ez nagyon bántotta. Sokszor még éjjel is' azon töprengett, hogyan tudna segíteni a helyzeten. Mindent alaposan megfigyelt és rájött, hogy a tehéngondozók rosszul bánnak az állatokkal. Kicserélte a gondozókat, aztán alapos meggyőző munkába kezdett. Megmagyarázta nekik, hogyha áttérnek a napi háromszori etetésre, fejésre és emellett a tőgymasszázst is gondosan elvégzik, akkor a tejhozam emelkedni fog ... A tehéngondozók eleinte csak kézlegyintéssel fogadták szavait. 0 azonban nem hagyta abba munkáját. Minden figyelmét az állattenyésztésre fordította, amíg csak meg nem tört a jég, amíg a tehenészek magukévá tették a napi háromszori etetés és fejés bevezetésének fontosságát, amíg meg nem értette velük, hogy a jő bánásmód — fél takarmányt j lent. Az elmúlt évben már sokat javult a helyzet. Szilágyi József, Petrik Béla és Kocsi Erzsébet a tervezett 7.9 literes fejési átlag helyett 8.3 literes fejési átlagot értek el. Ahogyan növekedett a tehenészetben a termelés — úgy növekedett a gondozók keresete is. Egy-egy tehenész, havi keresete a múlt évben már a 2000 korona körül mozgott. Ekkor már saját maguk győződtek meg róla, hogy az intéző türelmes, meggyőző munkája csak a hasznukat szolgálja. A három tehéngondozó most összesen 39 tehenet gondoz. Az istállóban tisztaság, rend honol. Büszkén számolnak be a legújabb eredményekről. Ez év május elsején 10.5 liter volt a napi fejési átlaguk. S most, május 20-án már 13,8 litert tesz ki. De még ennél az eredménynél sem állnak meg. Célul tűzték ki, hogy május végéig elérik a napi 15 literes fejési átlagot. További tervük, hogy \ 8—10 tehénnél bevezetik a napi négyszeri fejést. A tejhozam növelésének titka niiiiiiiiMiiiiiiiiiiuiniiiiiiiiiiiii Az alacsonyabb dombok inögül már messziről fehérlenek a gazdasági épületek. Itt láthatók a hatalmas sertés- és kocaólak gyönyörű állatpéldányokkal, a lóistállók hízott almás és deres csikókkal és távolabb a fejőstehén-istálló tarka-barka állatokkal. Több száz állat otthona az újonnan fehérre meszelt épület. Jó érzés fogja el az embert láttukra, s alig tud megválni a sok csodáinivalótól. E mérhetetlen gazdagság mind a bényi szövetkezetieké. Büszkék is rá mindannyian, különösen a modernül felépített tehénistállóra, jobban mondva a jászlak előtt kérődző állatokra. Csend van most a falak között, csak a tehenek szuszogása hallatszik. A gondozók ebédre mentek, csak egy maradt ott közülük, Bolzán Imre, hogy valaki mégis legyen az állatok körül. Az istálló hátsó részében, a kéverőben tesz-vesz. A másnapi etetésre szánt takarmányt készíti. Polyvát terít szét a kövezeten, majd süót talicskázik be, széthinti a polyva tetején, melyet azután egy kis száraz szelettel és korpával jól összekever. Rövid idő alatt elkésEÍti a másnapi takarmányt a 13 fejőstehén számára, hogy érjen, puhuljon 24 órán keresztül. így csinálja ezt mindennap április 20-a óta és nagyon sajnálja, hogy már régen is nem így ifi nálta. Kár, nagy kár azért a sok ezer liter tejért, amit elmulasztott. Alig egy hónappal ezelőtt ugyanezektől a tehenektől még csak 4 liter tejet fejt naponta. Ha ma megnézzük fejési átlagát, hát elcsodálkozunk. Tehenenként hét és félliteres az átlag, és ez mindennap emelkedik. A takarmány ugyanannyi mint azelőtt, a tej majdnem a kétszerese. Rá se lehet ismerni a régi állatokra. A nagy szőr eltűnt, megtisztultak, meggömbölyödtek az állatok. Mindez a lelkiismeretes munkának, a jó gondozásnak köszönheti Bolzán Imre. . Sokan azt mondanák — mit a gondozás, az abraktól van a sok tej. Nézzük hát meg, vajon milyen takarmányt, mennyi abrakot ad teheneinek Bolzán Imre? Egy fejőstehénre a napi adag 0.50 kg száraz szelet, 7 dkg olajpogácsa, 30 dkg melasz, ugyanannyi korpa, 16 kg silótakarmány és 1.5 kg réti széna. Nem sok ez, csupán a minimális adag. A tej emelkedésének a titka mégiscsak a jól elkészített takarmányban és gondozásban rejlik. Bolzán Imre azonban még korántsem elégedett meg az elért eredményekkel. Munkáját állandóan javítja, s június 20-ig 9 literes tejátlagot akar elérni tehenenként. Most már könnyebb lesz a dolga, hiszen zöldtakarmányt is adhat az állatoknak. Egy hónap alatt 1400 literrel növelte a tejhozamot a 13 tehénnél és az év végéig még további 10 000 literrel fogja emelni. H. A. inmlitiiuitimfiiiuiiiiuiiiiiiiiiiiuiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiuiuiiiiM'iiiiiiiiiii"!"""!"'""! iiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiifiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiriiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiauiiu^ \