Uj Szó, 1955. május (8. évfolyam, 103-130. szám)

1955-05-29 / 129. szám, vasárnap

/ 1955. május 29. UJSZ0 X" A szenei járás példája nyomán Ä nagymegyeri járás az idén a szlovákiai járások legjobbjai közé tartozik a begyűjtési terv teljesítésében. A nagymegyeri szövetkezeti tagok, az egyénileg gazdálkodó földművesek és az állami gazdaságok dolgozói május elsején büszkén jelentették, hogy az állattenyésztési termelés minden ágazatában száz százalékon felül teljesítették a beadási tervet. A járás 1955. május 10-ig a sertéshúsbegyűjtési tervét 96,6 százalékra, a marhahúsét 124,9 százalékra, a vágásra szánt borjúkét 103,3 százalékra, a tojásét 104,5 százalékra és a tejbegyűjtés tervét 113,6 százalékra teljesítette. A járás túlnyomó része szövetkezeti alapon gazdálkodik. A szövetkezeti nagytermelés előnye az egyénileg gazdálkodó földművesek kistermelése felett a begyűjtési terv teljesítésében Is megmutatkozik. Nem maradnak le azonban az egyénileg gazdálkodó földművesek ós a középparasztok sem, akik közül 1321 teljesítette marhahúsból egész évi beadási kötelezettségét és 1494 a tojásbeadási kötelezettségét. Benkó elvtárs, a Begyűjtési Minisztérium járási meghatalmazottja büszkén Jelentette, hogy a nagymegyeri járásban minden előfeltétel megvan ahhoz, hogy a dolgozó parasztok teljesítsék a hús, a tej és tojás egész évi beadási tervét. Benkó elvtársat politikai-szervezési munkájában a járási pártbizottság, a járási nemzeti bizottság és a helyi nemzeti bizottság is támogatja. A nagymegyeri járás a begyűjtésben elért jó eredményeit elsősorban a szocialista munkaversenynek köszönheti, amelyet a galántai járással folytat, s amely a nagvmegyeri járás mögött csak néhány ponttal maradt el. A szocialista munkaverseny elterjedt a begyűjtési dolgozók, a községek, az egységes földművesszövetkezetek között is. Dömötör elvtárs begyűjtési dolgozó munkakörzetében kiváló eredményeket ért el, és a begyűjtési dolgozók járási szocialista munkaversenyében az első helyen áll. A nagymegyeri járásban a beadási terv teljesítéséért a fő érdem azonban a szövetkezeti tagokat, a. földműveseket és az állami gazdaságok dolgozóit illeti. A legjobb községek közé tartoznak Kolozsnéma, Tany, Balony, Bögellő, Medve. Nagyon jó eredményt értek el az állami gazdaságok dolgozói a sártéshús beadásában és az időszaki tervet 149,3 százalékra teljesítették. Nem maradna!^ le azonban az egyénileg gazdálkodó földművesek sem. A nemesabonyi Nagy Gáspár és Végh József már teljesítették a sertéshús, a marhahús és a tojás egész évi beadási tervét. Példás gazdálkodók közé tartozik a cslllzradványl Zsigó József Is, aki 550 tojás és 127 ko marhahús beadásáKészítik a gépeket az aratáshoz Amíg kínt a földeken élénk munka folyik a tavaszi munkák gyors elvégzéséért és a növényápolás sikeréért, a kálnai traktorállomás javitómühélyében újabb mezőgazdasági gépeket javítanak meg a további munkákhoz. Annak idején több krumpliültető és kukoricavetőgépet szereltek át négyzetes ültetésre, ma pedig már előkészítik az aratáshoz az önkötöző gépeket. Ugyancsak javítják a kombájnokat is, hogy idejében készen legyenek. A műhelyekben dolgozó elvtársak hazánk felszabadításának 10. évfordulója tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy 22 696 koronával csökkentik az önköltséget. Vállalásaiknak becsületesen eleget tettek és megvan rá a remény, 1 hogy a traktorállomás a közeli na! pókban száz százalékra teljesíti tat vaszi munkatervét. ? Veres Vilmos, Cjbars. val teljesítette egész évi beadási kötelezettségét. Becsületesen teljesítik a beadást Angyal Kálmán és Varga Péter szakállast gazdák is. Forró István bogyai földműves 157 kg sertéshús, 147 kg marhahús beszolgáltatásával teljesítette egész évi beadási kötelezettségét és az tlőírt 546 db egész évi tojásbeadási kötelezettségéből már 493 db-ot teljesített. Kondé Imre apácaszakállasi gazdálkodó 108 kg sertéshús, 103 kg mar. hahús beadásával teljesítette az egész évi beadását és az egész évre előírt 470 liter tejből már az első negyedévben beadott 213 litert. Fél István ekecsi egyénileg gazdálkodó földműves sem maradt el és 637 tojás, 175 kg sertéshús, valamint 154 kg marhahús beadáséval teljesítette egész évi kötelezettségét, az egész évre előirt 672 liter tejből már az első negyedévben beadott 406 litert. Azonban hiba lenne, ha nem vennénk észre azokat a hiányosságokat, amelyek gátolják a begyűjtési terv még eredményesebb teljesítését a járásban. A beadások teljesítésének elemzésénél látjuk, hogy a nagyobb gazdák elégtelenül teljesítik a beadási kötelezettséget. Például 1955. április 30-ig a nagyság szerinti második csoportba tartozó földművesek a sertéshús félévi beadási tervét csak 14 százalékra teljesítették. A nagymegyeri járásban lényegesen javulna a begyűjtés, hogy ha az összes mezőgazdasági üzemek megkezdenék az előírt beadások teljesítését. Május 1ig még 610 mezőgazdasági egység nem teljesítette sertéshús, 2337 egység marhahús és 573 egység tojásbeadási kötelezettségét. Ebből kitűnik, hogy ha szépek is az eredmények, de még sok a pótolni való. Ezért a begyűjtés és a nemzeti bizottságok dolgozói a legrövidebb időn belül fokozottabb mértékben fognak igyekezni, hogy utolérjék a szenei járást, amely az első negyedévben Szlovákiában a begyűjtési terv teljesítésében a legjobb eredményt érte el. Anton Vrabec, begyűjtési dolgozó, Bratislava. Addig jár a korsó a kútra... Az ipolysági ügyészség e napokban hozott ítéletet Varga István alsószemerédi kulák ügyében. A tárgyalás nyilvánosan zajlott le úgy, hogy a kuláknak az egése nyilvánosság előtt kellett számadást adni gaztetteiről. Varga István 22 hektár földdel rendelkezett. Ebből egy hektár volt a szőlő. A múltban ezt a területet kiadta felesbe és harmadába megdolgozni a szegény földnélkülieknek. Azok dolgoztak, ő pedig csak a zsákot tartotta. Hej, de jó vil ág volt ez neki. Ez volt aztán az igazi kulákvilág. Parancsolni, nem dolgozni, jól élni: ez volt a kulákok három életelve. így is menŕ ez, de csak addig, amíg a kizsákmányoltak és az elnyomottak is emberi módon kezdtek élni. A felszabadulás után egyre csökkent a kulákok tekintélye. A földnélküliek földhöz jutottak, majd később szövetkezetet alakítottak. Nem volt már senkinek szüksége Varga István harmados vagy feles földjére. Varga István mindezeket először mosolyogva nézte, később pedig már összeszorított fogakkal vette tudomásul, hogy Alaószemeréden is húnyóban van a kulákok csillaga. Le-lejárogatott a borospincébe, hogy a hegy levével nedvesítse a dühtől kiszáradt torkát. A boroshordók között törte a fejét, mit is lehetne üt tenni. Azt ő sehogyan sem nézhette, hogy lassanlassan már az ő szavát nem veszik semmibe. Pedig hát agitált ő jobban, mint akármelyik agitátor. Kibeszélte volna még a lelkét is, ha a szövetkezet ellen beszélhetett. Erre alkalma azonban kevésszer nyílott, mert ha valamelyik szövetkezeti tagnak elkezdte, hogy hát így meg úgy az a szövetkezet, legtöbbször gúnyos mosoly volt rá a válasz* No, de ez még mind semmi sem lett volna, de attól még rettenetesebb dologtól volt lúdbőrös a kulák háta, hogy nem volt már potya munkaerő. A kuláknak és családjának kellett megfogni, ületve kellett volna megfogni a kapa, meg a kasza nyelét. Erre azonban már nem szánta rá magát Varga István. „En bizony mm termelek másnak. Elég nekünk a kis szőlő, megélünk mi abból is szegényesen", — elmélkedett a bölcs kulák. Beadási kötelezettség — azt teljesítse a szövetkezet, ha akarja". Ügy is tett a kulák, ahogy gondolkozott. A földet nem művelte, állatokat sem tartott, csak annyit, ameny- ' nyire spját magának szüksége volt. így tudta ezt mindenki. 1952-ben már annyira megnőtt a szarva, hogy a beadási kötelezettség teljesítéséből egyáltalán nem csinált magának gondot. Fűnek-fának panaszolta, hogy maholnap már éhen hal. „Rossz volt az időjárás, nem termett semmi. Ej, de veri is az isten az embert." A Begyűjtési Minisztérium járási meghatalmazottja is tudomást szerzett arról, hogy Alsószemeréden egyik kulák éhhalállal szándékozik elköltözni erről a világról. Nosza, neki sem kellett több, rohant a faluba, hogy „megmentse" a túlvüágra készülőnek az életét. Mivel a járási meghatalmazott a nagy sietségben elfelejtett egy kis élelmet magával vinni, hát kénytelen volt egy falat harapnivaló után kicsit körülnézni a kulák portáján, hogy megmentse a porta becses tulajdonosának az életét. A munka nem is colt hiábavaló. Nagy keresgélés után mégis csak került egy kis harapnivaló. A járási meghatalmazott akárcsak egy művész a varázsbotjával sonkát, szalonnát és bort varázsolt elő, de nem a kamrából, hanem az istálló falából. így kisült, hogy az éhenhalni készülő kuláknak bizony nem volt oka arra, hogy az éhenhalás csúnya halálnemét válassza, mert a megnyúlt falak között két szép disznó sonkája, szalonnája, és 8 hektoliter bor volt. Ezt a csínytevését azonban már nem úszta meg szárazon, mert a hűvösre került, a rács mögé. Varga István a börtönbüntetés letöltése után hazatért. Megint ravaszságon törte a fejét. Beadási kötelezettségét újból csak nem teljesítette. Az 1953—54-es évben 24 máz.-a sertéshússal, 9,5 mázsa marhahússal, 7108 tojással, 7090 liter tejjel, 84 mázsa búzával, 31 mázsa rozzsal, 80 mázsa árpával, 12 mázsa kukoricáml, 32 mázsa krumplival és 11 mázsa olajos magvakkal maradt adósa az államnak. Az idén már annyira vetemedett a kulák, hogy egyáltalán vetni sem akart. A helyi nemzeti bizottság többszöri felszólítására mindig ezt válaszolta: ,.Adjatok vetőmagot, akkor majd vetek". A helyi nemzeti bizottság a járási nemzeti bizottságon keresztül ki is eszközölte, hogy a kulák is kapjon vetőmagot. Kapott is majd nem 6 mázsa jó minőségű vetőmagot. A kulák azonban nemhogy megörült volna a vetőmagnak, hanem alaposan megrémült tőle. Kézzel-lábbal tiltakozott a vetőmag ellen. „Nincs nekem arra pénzem, honnan is volna" — így a kulák. A vetőmagot nem is vitte el. A helyi nemzeti bizottság tagjai kíváncsiak voltak, hogy vajon milyen turpisságon töri megint a fejét a ku Iák. Valamennyiük csodálkozására Varga István hozzálátott a vetéshez. Vetett egy nap, vetett másnap. A helyi nemzeti bizottság tagjai kíváncsiak voltak, vajon mit is vet a kulák. Kezdetben azt panaszolta, nincs vetőmagja. Amikor kapott, nem kellett neki, most pedig vet. El is látogattak a kulákhoz. Érdeklődtek nála, hogy milyen vetőmagot vet. „Ami lyent az isten adott" — válaszolta ravaszul. A helyi nemzeti bizottság tagjai kíváncsiak voltak, vajon milyen vetőmagot kaphatott a kulák az istentől. Bele is néztek a vetőmagos zsák ba. No, hát találja ki valaki, mit vetett Varga István? Megmondom: vadzabot és konkolyt. A bírósági tárgyaláson beismerte, hogy ezzel szabotálni akarta a dolgozók élelmiszerellátását. Célja az volt hogy földjein ne terepijen kenyérga bona, sőt bízott benne, hogy a konkoly és a vadzab a szomszéd földeket is tönkreteszi. A szabotáló kulák megkapta méltó büntetését. A bíróság 6 évi szabadságvesztésre, vagyona elkobzására és polgári jogainak három évre való elvesztésére ítélte. Szarka István. Fokozzuk a gép- és trakforállomások dolgozóinak felelősségét a munka minőségéért A mezőgazdasági termelés fejlesztésével egyúttal növekszik a traktorállomások feladata. Traktorállomásainkon a gépek száma egyre* jobban szaporodik. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ott, ahol mezőgazdaságunkban a gépeket az agrotechnikai elvek szerint alkalmazzák, nagyobbbak a hektárhozamok. Azonban a X. pártkongresszus rámutatott a mezőgazdasági termelés komoly hiányosságaira. Szükségfes tehát, hogy a hektárhozamokat 1957-ig az 1953-ik évhez viszonyítva a búzánál 12 százalékkal, a rozsnál 10 százalékkal, a burgonyánál 15 százalékkal, a cukorrépánál 18 százalékkal, a takarmányféléknél 50 százalékkal növeljük. A párt és kormány mezőgazdaságunk részére megteremtette az öszszes előfeltételeket, hogy ezeket a feladatokat teljesíthesse. Szlovákiában gép- és traktorállomásainkon ma már 7961 tizenöt-lóerős traktor, 874 gabonakombájn és több ezer más jómtnőségű gép van. A dolgozó parasztság évről évre nagyobb mennyiségű műtrágyát kap. Mezőgazdaságunk megsegítésében nagy jelentőségű a kormánynak azon határozata, amely a szakképzett kádereknek a gép- és traktorállomásokra, az EFSZ-ekre és állami gazdaságokba való átcsoportosításáról szól. Ahol szakképzett káderek jöttek a gép- és traktorállomások segítségére, mint Ttipolcsányban, Tőketerebesen, ott egyre javul a gép- és traktorállomások munkája. -fci FSZ-einkben és egyénileg gazdálkodó földműveseinknél a hektárhozamok növelésében a modern technika és a többi feltételek alapján döntő jelentősége van a mezőgazdasági munkák agrotechnikai elvek alapján való elvégzésének. Az EFSZ-ek a gép- és traktorállomások segítségével új módszereket vezettek be mezőgazdaságunkba, mint pl. a vetés új módszereit, az előhántós ekével való szántást, a tarlóhántást, a sűrűsoros vetést, a kukorica és burgonya fészkesnégyzetes ültetését. A gép- és traktorállomások az EFSZ-ekben az egész munka mennyiségének 70 százalékát végzik el ebben az évben, ebből a tavaszi munkákat és szántást több, mint 80 százalékra. Nagy felelősség hárul tehát a gép- és traktorállomásokra a hektárhozamok fokozásában. A gép- és traktorállomások munkájával szemben támasztott új követelményeknek feltétlenül a GTÄ tevékenysége értékelésének új módjához kell vezetniük. Az eddigi értékelést és az átlag hektár-teljesítményt a hektárhozamok mutatóinak megvalósításával kell helyettesíteni. A gépes traktorállomások munkája eddigi értékelésének módja sok igazgató, agronómus, traktoros és más dolgozó felelőtlen eljáráshoz vezet, mert nem minden esetben fordítanak figyelmet kitűzött feladatok teljesítésére. Az is előfordul, hogy a fészkes ültetés és a növények sorközi megmunkálása helyett a tervet más, a globális terv szempontjából előnyösebb munkák végzésével igyekeznek teljesíteni. És ez a hektárhozamok növelése helyett a hektárhozamok csökkenéséhez vezet, mert az egyes feladatokat nem teljesítik agrotechnikai határidőre. Milyen 'rendellenességek fordultak elő a gép- és traktorállomásokon a tavaszi munkák folyamán? A tapasztalatok azt mutatják, hogy a gép. és traktorállomások dolgozói nem mindenütt tanultak a múlt évi hiányosságokból, nem tartják fő feladatuknak a hektárhozamok fokozását. Még ma is több olyan gép- és traktorállomásunk van, ahol a fő feladatot a a globális terv teljesítésében látják, tekintet nélkül az egyes fejadatok teljesítésére. így van ez a kostolnai gépés traktorállomáson is, ahol az első és második negyedévi tervet 145.5 százalékra teljesítették ugyan, de az egyes feladatok és a mezei munkák tervét összesen csak 50,1 százalékra. A gép- és traktorállomások traktorosbrigádjainak munkájában komoly fogyatékosság az, hogyha tekintetbe is veszik a munka minőségét, nagyon gyakran megfeledkeznek anapi, hogy a hektárhozamok elérésében döntő jelentőségű minden elvégzett munka és nemcsak egy munkafajta jó elvégzése, így például a vetést a talaj előkészítésétől számítva nagy időbeli eltéréssel végezték, minek következménye az volt, hogy a mag száraz talajba került. Az ilyen összhangba nem hozott munka csökkenti a hektárhozamokat. Ezen a téren nagyon sók hibát követtünk el és követünk el most is, amivel az agrotechnikai intézkedések eredményeit csökkentjük vagy teljesen értéktelenné tesszük. Ezt számos példa bizonyítja: a csallóközcsütörtöki EFSZ-ben és a dunaszerdahelyi járás számos szövetkezetében annak ellenére, hogy a gép- és traktorállomásokon elegendő számú műtrágyaszóró gép van, mégis kézzel szórták a műtrágyát. A haladó agrotechnika érvényesítésében nagy felelősség hárul a gép- és traktorállomások agrotechnikai szolgálatára, ezért a gép- és traktorállomásokra már az 1955. évben 75 főiskolai végzettségű agronómust és 142 mezőgazdasági technikai iskolát végzett agronómust küldenek. De ennek ellenére is még mindig nem kielégltőek az agronómiai Szolgálat eredményei. A munka minőségének biztosításában és az agrotechnikai határidők betartása irányításában észlelhető hiányosságok egyik fő oka a gép- és traktorállomások munkájának helytelen tervezése. A gép- és traktorállomásokon az agrotechnikai szolgálat nagy fogyatékosságainak egyike az, hogy nem fordít kellő figyelmet elsősorban a gyengébb szövetkezetekre. A munka minőségének betartása szempontjából nagy jelentőségűek a gép- és traktorállomások és EFSZ-ek között kötött szerződések, amelyek a járási nemzeti bizottságon való beiktatás után mindkét fél részére törvénnyé válnak. Nagyon fontos, hogy a gép- és traktorállomások ne kössék meg véletlenszerűen általánosságban a szerződéseket. Nagyon gyakran előfordul, hogy csak olyan munkára kötnek szerződéseket, amelyek könnyen teljesíthetők globálisan, gyors ütemben, ahelyett, hogy a szerződések megkötésénél a hektárhozamok növelését, vagy pedig a fészkes négyzetes ültetést és hasonló fontos feladatokat tartanák szem előtt. Az egyes EFSZ-eken és gép- és traktorállomásokon komoly hiányosságok vannak a szerződések be nem tartásában. A szerződések be nem tartása a mezei munkák szervezetlenségéhez vezet, zavarja a munkaterv megvalósításának lehetőségét. A szerződések lebecsülése és megsértése a politikai rövidlátás eredménye és szigorú büntetést érdemel. Annak érdekében, hogy a szerződést mindkét fél hiánytalanul betartsa, a gép- és traktorállomásokon és az EFSZ-ekben állandó ellenőrzést kell gyakorolni. A CSKP X. kongresszusa irányelvet következetes teljesítése érdekében az legyen a kommunisták, pártszervezetek fő feladata, hogy meggyőzzék a gép- és traktorállomások dolgozóit arról, térjenek át az átlag hektárhozamok utáni hajszáról az egyes feladatok következetes teljesítésére. Harcolniok kell a csalások ellen, amit a teljesítmény jelentésnél alkalmaznak, amivel egyesek könnyebbé teszik a terv teljesítését. Földjeink gondosan és jól lesznek megművelve, ha a gép. és traktorállomások összes dolgozói Garai elvtárs nagyfödémesi brigádjának példáját követik, ahol az EFSZ traktorosbrigádjának példás munkája következtében már néhány éve gazdag terméshozamokat érnek el. Jó eredményeket minden EFSZ-ben és traktorosbrigádban el lehet érni. Több ezer jó traktorosunk, kombájnvezetőnk van. Ha ezeket az erőket a tavaszi munkák második időszakénak jó elvégzésére fordítjuk, ha a takarmánybegyűjtést és a nyári munkákat is jól végezzük el, akkor már ebben az évben teljesítjük a CSKP X. kongresszusa által elénk tűzött nagy feladatokat. ŠTEFAN FERENCEI, a gép- és traktorállomások főosztályának igazgatója