Uj Szó, 1955. május (8. évfolyam, 103-130. szám)

1955-05-27 / 127. szám, péntek

1955. május 27. UJSZ0 A varsói szerződés megteremti a szocialista tábor országai biztonságának szilárd alapját A Szovjetunió L

egfelső Tanácsa . Elnökségének ülésén N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsána

k elnöke tartott beszámolót a szerződésről. Hangsúlyozta, hogy a párizsi egyez- | mények az USA és Nagy-Britannia nyomésára végrehajtott ratifikálása a nyugat-európai országok parlamentjeiben, a nyugat-európai népek akarata és nemzetei érdekei ellenére, lényegesen megváltoztatta az európai helyzetet. E katonai egyezmények ratifikálása következtében előállott a német militarizmus felújításának veszélye, új háborús tűzfészek keletkezésének veszélye Európában.' A német militarizmusnak újból lehetővé tették rendes hadsereg felállítását. Az Északatlanti Tömb tanácsának az atomháború előkészítéséről szóló határozata alapján, amelyet múlt év decemberében hagytak jóvá, a német Wehrmachtot az USA, Nagy-Britannia és Franciaország segítségével megújítják, ellátják a mindenféle tömegpusztító fegyverekkel, beleszámítva az atom-, hidrogén- és baktériumfegyvereket is. A remllitarizálás, Nyugat-Németország hozzácsatolása az Északatlanti Szövetséghez, fokozza e katonai tömb agresszív jeHegét, amely a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen Irányul. A német militarizmus felújítását az agresszív erők aktivizálása kíséri a világ más részeiben is. Erről tanúskodnak a katonai tömbök kialakítására irányuló kísérletek a Közel- és Közép-Keleten, amelyek az Északatlsnti Tömb függvényeivé válnak. Színára, Egyiptomra és más arab országokra nyomást gyakorolnak. Nagy nyomást gyakorolnak Iránra és Afganisztánra, a velük szomszédos országokra is. Mindeddig feseült a helyzet a TávolKeleten, Tajvan körzetében, ahol a csangkajsekisták az Amerikai Egyesült Államok kormányának közvetlen támogatásával folytatják provokációikat. A nyugati gyarmati hatalmak, amint ismeretes, katonai tömböt alakítottak ki Délkelet-Ázsiában és ebbe bekapcsolták a tőlük függő ázsiai államokat. N. A. Bulganyin továbbá rámutatott: A varsói értekezlet részvevői elemezték a kialakult nemzetközi helyzetet és a párizsi egyezmények ratifikálásának körülményeit, s arra a következtetésre kellett jutniuk, hogy hatásos Intézkedéseket kell tenni a nemzetek biztonságának biztosítására, békés munkájuk megvédésére és az agresszorok útjának megakadályozására Európában. Azok az államok, amelyek részt vettek a varsói értekezleten, ezért május 14- ' én barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést írtak alá. N. A. Bulganyin kiemelte * szerződés jelentőségét és hangsúlyozta, hogy a varsói szerződés megteremti a szocialista tábor országai biztonsága biztosításának szilárd alapjait, harcképességük megszilárdítását és ellenállásuk megszervezését az agresszív erőkkel szemben. A szerződés megállapítja, hogy bármelyik e szerződésben részvevő állam ellen intézett fegyveres támadás esetén a szerződés valamennyi részvevője a megtámadott államnak azonnali segítséget nyújt egyenként és megegyezésben a szerződés többi részvevőivel ezt a segítséget valamennyi eszköz igénybevételével nyújtja, amelyet szükségesnek tart, beleértve a fegyveres erők alkalmazását is. A varsói szerződés részvevői ugyancsak elhatározták, hogy megteremtik fegyveres erőik közös parancsnokságát, és a fegyveres erőket e parancsnokság irányítja. A barátsági, együttműködési éi kölcsönös segélynyújtási szerződéi, valamint a közös parancsnokság megteremtéséről szóló határozat a szocialista tábor államainak védelmét az esetleges agresszióval szemben, nemzeteik békés munkájának védelmét, területeik érinthetetlenségét, a varsói szerződés szilárd és biztos alapokra helyezi. Ez azonban nem meríti ki a Varsóban aláirt szerződés teljes jelentőségét — hangsúlyozta N. A. Bulganyin. — A szerződés kétségtelenül újabb hatalmas indítékul fog szolgálni a szocialista tábor országai között fennálló A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének ülése Május 25-én a Kermlben K. J. Vorosilov elnökletével ülést tartott a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége. Az ülésen megjelent N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, V. M. Molotov, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese és külügyminisztere, valamint M. A. Szuszlov, a Szövetségi Tanács külügyi bizottságának elnöke. testvéri együttműködés további megszilárdítására és gazdasági, valamint kulturális kapcsolataik még szorosabb kiépítésére, függetlenségük, szuverenitásuk kölcsönös tiszteletbentartása és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvei alapján. A varsói szerződés békés és védelmi jellegét hangsúlyozza az a tény is, hogy eltérően az agresszív szerződéstől, nyitva áll más államok előtt ls, amelyek készségüket nyilvánítják hozzájárulni a béke és a nemzetek biztonsága biztosításához. A zarsői szerződésben részvevő államok békés törekvéseit fényesen bizonyltja az a szilárd elhatározásuk, hogy a fegyverzet általános csökkentésére és az atom-, hidrogén- és más tömegpusztító fegyverek eltiltására törekednek, amit ez államok kifejeztek és megerősítettek a szerződés szövegében. N. A. Bulganyin továbbá rámutatott arra, hogy a szovjet kormánynak a fegyverkezés csökkentésére, az atomfegyverek eltiltására és az új háború veszélyének elhárítására tett új javaslatai, amelyeket a varsói értekezlet megkezdésének előestéjén tettek közzé, a varsói értekezlet valamennyi részvevőjének egyhangú és őszinte egyetértésére és támogatására találtak. A varsói értekezlet részvevői ezeket a javaslatokat a nemzetközi feszültség enyhítése és az államok közötti bizalmatlanság kiküszöbölése érdekében tett újabb fontos lépésként üdvözölték. A barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási varsói szerződés teljesen megfelel az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmánya céljainak és elveinek. Az ENSZ alapokmánya szerint a szerződés részvevői kötelezték magukat, hogy nemzetközi kapcsolataikban tartózkodnak az erővel, vagy annak alkalmazásával való fenyegetődzéstől és hogy a nemzetközi ellentéteket békés eszközökkel fogják megoldani, úgy, hogy a béke és a népek biztonsága ne forogjon veszélyben. N. A. Bulganyin a varsói értekezletről beszélve, amely a teljes egység és kölcsönös megértés, a testvéri barátság és szoros együttműködés légkörében folyt le, megemlékezett arról is, hogy a Kínai Népköztársaság kormánya és a öOO milliós kínai nép teljesen szolidárisak a nyolc országgal és fenntartás nélkül támogatják a szerződést, mert az ázsiai béke és biztonság elválaszthatatlan az európai békétől és biztonságtól. N. A. Bulganyin végezetül kijelentette, hogy a Szovjetunó Minisztertanácsa jóváhagyta a Varsóban 1955. május 14-én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést és azt a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége elé terjeszti jóváhagyás végett. M. A. Szuszlov, a Szövetségi Tanács külügyi bizottságának elnöke ezután beszámolt a Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács külügyi bizottságainak határozatáról

. A varsói szerződés — mondotta M. A. Szuszlov — még jobban megszilárdítja a békeszerető országok közötti testvéri barátságot és együttműködést, magába foglalja a katonai kapcsolatokat is és fokozza a szerződést aláírt államok védelmi erejét, megszilárdítja a béke és szocializmus táborának erejét és helyzetét. A Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács külügyi bizottságai — jelentette M. A. Szuszlov — jóváhagyták a szerződést és a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének ajánlják a szerződés jóváhagyását. A varsói szerződés jóváhagyásának megtárgyalásán részt vettek a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Ehökségének tagjai. 1. V. Kapitonov, a Szovjetunió LegA Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége megtárgyalta a Szovjetunió Minisztertanácsának javaslatát az Albán Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Népköztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Köztársaság között 1955. május 14-én o Varsóban aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös } fegyveres erői közös parancsnoksásegélynyújtási szerződés jóváhagyására. \ gánatk felállításáról szóló határozatát, . . . „„„ ,„,.,„ ,., ,„„„ i j Őszintén egyetértünk a varsói értekezlet történelmi határozataival, mert Szovjetunió ' valamennyi nemzetével mostantól fogva az imperialista agszovjet állam számos javaslata és tette és többek között az is, hogy a Varsóban aláírt szerződés nyitva áll valamennyi állam előtt ls, tekintet nélkül f társadalmi és állami rendszerükre. A t szovjet nép éppúgy, mint az összes | békeszerető nemzetek — hangsúlyozta j F. R. Kozlov —, nagy megelégedéssel i üdvözölte a nyolc állam Varsóban megkötött barátsági, együttműködési és felső Tanácsa Elnökségének tagja a következőket mondotta

: A Varsóban hozott határozatok világosan bizonyítják, hogy az államok közötti kapcsolatok csak egyenjogú együttműködésen és az érdekek kölcsönös tiszteletbentartásán épülhetnek és kell épülniök. Moszkva és a moszkvai terület dolgozói éppúgy, mint az egész szovjet nép, nagy megelégedéstel fogadták a szerződés megkötését, és azt, fontos hozzájárulásnak tartják a demokrácia és szocializmus tábora valamennyi államának biztonságához, az új háború elhárításához. I. V. Kapitonov a nyolc európai állam szerződésének jóváhagyására tett javaslat mellett foglalt állást, mert ez a szerződés megfelel a szovjet állam létérdekeinek és a nemzetek közötti béke és barátság érdekeinek. D. Sz. Korotcsenko, a Szovjetunió, Legfelső Tanácsa Elnökségének elnökhelyettese és az Ukrán SZSZK Le

gfelső Tanácsa Elnökségének elnöke, hangsúlyozta

, hogy a varsói szerződés az imperialista államok agresszív tömbjeitől eltérően, békés és védelmi jellegű. A szerződés szerinti intézkedéseket abban az időben foganatosítják, amikor a háborús párizsi egyezmények jóváhagyása követkeitében megnőtt a német militarizmus felújításának veszélye, amikor Nyugat-Németország az Amerikai Egyesült Államok, Nagy Britannia és Franciaország segítségével a háborús veszély fő tűzfészkévé lesz Európában és így az agresszió veszélye fokozódik a béke, demokrácia és szocializmus országai ellen. Végezetül D. Sz. Korotcsenko a következőket mondott

a: „Tekintettel arra, hogy a varsói értekezlet részvevői részletesen megtárgyalták az Európában kialakult helyzetet, további intézkedések megtételét határozták el és egyesítették erőiket biztonságuk biztosítására, hogy megvédelmezzék nemzeteik békés alkotó munkáját és nagy vívmányait az imperialista agresszorok merényletei ellen. Az ukrán nép a együtt őszinte örömmel hagyja jóvá a varsói szerződést és megelégedéssel üdvözli a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének a szerződés jóváhagyásáról hozott határozatát. K. M. Ozoliny, a Szovj

etunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnökhelyettese és a Lett SZSZ

K Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke rámutatott a varsói szerződés óriási jelentőségére és hangsúlyozta, hogy ez a szerződés a kollektív biztonság szerződése, amely biztosítja a békét. Meg kell mondanom — mondotta K. N. Ozoliny, hogy a lett nép őszintén üdvözli a nyolc európai állam között megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. A lett nép az utóbbi 30 évben háromszor szenvedte el a német hódítók támadását és nem nézheti tétlenül a német militarizmus felújítását. K. M. Ozoliny beszédét a következő szavakkal fejezte be: A béke és biztonság nevében a nyolc európai állam között megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés jóváhagyása mellett fognak szavazni. Ezután F. R. Kozlov. a Szovjetunló Legfelső Tanácsa Elnök

ségének tagja emelkedett szólásra és kijelentette, hogy a Szovjetunió hűen a béke és nemzetközi együttműködés politikájához, tekintetbe véve az erők reális viszonyát, nemzetközi fórumon a kapitalista országoknak az együttműködés nagyméretű és kölcsönösen elfogadható programját javasolja, amely biztosítaná a békét és a nemzetek biztonságát. Erről világosan tanúskodik a resszorok intrikáival szemben a békeszerető államok egyesült ereje áll. O. V. Kuuszinen, a Szovjetu

nió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnökhelyettese és a Karelofin SZSZK Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke kijelentetette, hogy a szovjet emberek e szerződés megkötését a szovjetország, valamint a demokrácia és szocializmus tábora által a béke és a nemzetek biztonsága megszilárdításáért folytatott politika harc következetességének fontos és teljesen indokolt megnyilvánulásaként értékelik. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének a szerződés jórír hagyásáról szóló határozatát az egész világ dolgozóinak milliós tömegei kétségtelenül örömmel fogadják. A. M. Pankratova, a Szov

je

tunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja hangsúlyozta, hogy a varsói szerződés teljesen megfelel a szovjet külpolitika elveinek, amely a különböző társadalmi rendszerű államok egymás mellett éléséről szóik lenini tézisből indul ki. E szerződés összes cikkelyei .— jelentette ki A. M. Pankratova — megerősítik hűségünket az Egyesült Nemzetek Szervezete elveihez és alapokmányához és hangsúlyozzák a szerződést aláirt országok készségét, hogy aktívan részt vegyenek a béke és a nemzetek biztonságának biztosítására irányuló összes nemzetközi akciókban. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének minden oka megvan arra, hogy jóváhagyja a szovjet küldöttségnek a varsói értekezleten végzett tevékenységét és a Varsóban 1955. május 14-én aláírt szerződést. A vita befejezése után K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke szavazás alá bocsátotta a varsói szerződés jóváhagyását. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége egyhangúlag elhatározta az Albán Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Népköztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Köztársaság között 1955. május 14-én Varsóban aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés jóváhagyását, amelyet megerősített* a Szovjetunió Minisztertanácsa és jóváhagyott a Szovjetunió Legfelső Tanácsának külügyi bizottsága. Az osztrák parlamenti csoportok képviselői javasolják az államszerződés jóváhagyását Az osztrák parlament hírszolgálatának jelentése szerint a parlament május 25-i ülésén a képviselők parlamenti csoportjainak elnökei: Maieta (néppárt), Pittermann (szocialista párt), Kraus (függetlenségi szövetség), Koplenig (osztrák népi ellenzék) javaslatot nyújtottak be Ausztria függetlenségéről. A négy csoport elnökeinek javaslata így hangzik: „Tekintettel ara, hegy Ausztria az 1945. április 27-i deklarációban ünnepélyesen kinyilatkoztatta függetlenségének felújításét, tekintettel arra, hogy Ausztria megvan róla győződve, hogy mint független, önálló és szabad állam képes a maga módján hozzájárulni a világbéke megőrzéséhez és az európai rend felújításához, tekintettel arra, hogy Nagy-Britannia, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok az 1943. október 30-i moszkvai deklarációban és Franciaország az 1943. november 16-i nyilatkozatában kijelentették, hogy kívánják a szabad és független Ausztria vsszaállítását, tekintettel arra, hogy Franciaország, Nagy-Britannia, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok — amikor 1955. május 15-én aláírták az osztrák államszerződést, — ismételten kifejezték azon meggyőződésüket, hogy Ausztria területének érintetlensége egész Európa politikájának érdekében van és tekintettel arra, hogy az osztrák államszerződés bevezető részében Franciaország, Nagy-Britannia, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok kijelentették, hogy hajlandók támogatni Ausztria kérését az ENSZbe való felvétel iránt és hogy Ausztria a múltban maga is több ízben kijelentette, hogy mint az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagja őszintén kíván hozzájárulni az ENSZ alapokmányában foglalt elvek megvalósításához, az alulírott képviselők, tekintettel a független, demokratikus Ausztria felújítását célzó állarnszerződée megkötésére, a következő javaslatot terjesztik elő: Az osztrák parlamentnek e határozat jóváhagyását javasoljuk: A függetlenség szilárd és állandó megerősítése érdekében, a területének sérthetetlenségére vonatkozó külpolitikai kérdésekben, vaiamint az ország nyugalmának és rendjének megerősítése érdekében Ausztria öinként kinyilatkoztatta tartós semlegességet és ama elszántságát, hogy azt minden rendelkezésére álló eszközzel betartja és megvédi. E célok biztosítása érdekében Ausztria sohasem lép semmiféle katonai egyezménybe és nem engedi meg, hogy területén más államok katonai támaszpontokat létesítsenek. Ezzel kapcsolatban Ausztria kijelenti, hogy más államokkal való kapcsolatait tartósan az ENSZ alapokmányatfiak elvei szerint akarja rendezni és ismét kijelenti, hogy hajlandó az alapokmányban foglalt kötelezettséget magára nézve kötelezőnek elismerni és teljesíteni. Ezenkívül a szövetségi kormánynak elrendeli, hogy: A parlament elé terjessze az alkotmánytörvény javaslatát, amely megállapítja Ausztria függetlenségét, s megtegye mindazon intézkedéseket, amelyek szükségesek arra, hogy Ausztriát, amely már kérte az ENSZbe való felvételét, az ENSZ-be végre fel is vegyék. Mihelyt az osztrák államszerződés érvénybe lép és a megszálló csapatok eWiagyják Ausztriát, ezt a tilalmat az összes államokkal azzal a kéréssel közlik, hogy ismerjék el Ausztria semlegességét". A parlament elhatározta, hogy a képviselők parlamenti csoportjai elnökeinek javaslatát a parlament főbizottsága elé utalja tárgyalás végett A parlament főbizottságának ülését június , l-re tűzték ki. A parlament nemzeti tanácsa június 7-én, szövetségi tanácsa június 8-án kezdi meg üléseit, amelyeken felolvassák az oszt-, rák államszerződés szövegét. t, r