Uj Szó, 1955. május (8. évfolyam, 103-130. szám)

1955-05-27 / 127. szám, péntek

1955. május 27. UJSZ0 A varsói szerződés megteremti a szocialista tábor országai biztonságának szilárd alapját A Szovjetunió L egfelső Tanácsa . El­nökségének ülésén N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsána k elnö­ke tartott beszámolót a szerződésről. Hangsúlyozta, hogy a párizsi egyez- | mények az USA és Nagy-Britannia nyomésára végrehajtott ratifikálása a nyugat-európai országok parlament­jeiben, a nyugat-európai népek akarata és nemzetei érdekei ellenére, lénye­gesen megváltoztatta az európai hely­zetet. E katonai egyezmények ratifi­kálása következtében előállott a német militarizmus felújításának veszélye, új háborús tűzfészek keletkezésének ve­szélye Európában.' A német militariz­musnak újból lehetővé tették rendes hadsereg felállítását. Az Északatlan­ti Tömb tanácsának az atomháború előkészítéséről szóló határozata alap­ján, amelyet múlt év decemberében hagytak jóvá, a német Wehrmachtot az USA, Nagy-Britannia és Francia­ország segítségével megújítják, ellát­ják a mindenféle tömegpusztító fegy­verekkel, beleszámítva az atom-, hid­rogén- és baktériumfegyvereket is. A remllitarizálás, Nyugat-Német­ország hozzácsatolása az Észak­atlanti Szövetséghez, fokozza e ka­tonai tömb agresszív jeHegét, amely a Szovjetunió és a népi demokra­tikus országok ellen Irányul. A német militarizmus felújítását az agresszív erők aktivizálása kíséri a világ más részeiben is. Erről tanús­kodnak a katonai tömbök kialakítá­sára irányuló kísérletek a Közel- és Közép-Keleten, amelyek az Északat­lsnti Tömb függvényeivé válnak. Szí­nára, Egyiptomra és más arab orszá­gokra nyomást gyakorolnak. Nagy nyomást gyakorolnak Iránra és Afga­nisztánra, a velük szomszédos orszá­gokra is. Mindeddig feseült a helyzet a Távol­Keleten, Tajvan körzetében, ahol a csangkajsekisták az Amerikai Egyesült Államok kormányának közvetlen tá­mogatásával folytatják provokációikat. A nyugati gyarmati hatalmak, amint ismeretes, katonai tömböt alakítottak ki Délkelet-Ázsiában és ebbe bekap­csolták a tőlük függő ázsiai államokat. N. A. Bulganyin továbbá rámutatott: A varsói értekezlet részvevői ele­mezték a kialakult nemzetközi hely­zetet és a párizsi egyezmények ra­tifikálásának körülményeit, s arra a következtetésre kellett jutniuk, hogy hatásos Intézkedéseket kell tenni a nemzetek biztonságának biztosítá­sára, békés munkájuk megvédésére és az agresszorok útjának megaka­dályozására Európában. Azok az államok, amelyek részt vettek a varsói értekezleten, ezért május 14- ' én barátsági, együttműködési és köl­csönös segélynyújtási szerződést írtak alá. N. A. Bulganyin kiemelte * szerző­dés jelentőségét és hangsúlyozta, hogy a varsói szerződés megteremti a szo­cialista tábor országai biztonsága biz­tosításának szilárd alapjait, harcké­pességük megszilárdítását és ellenál­lásuk megszervezését az agresszív erőkkel szemben. A szerződés megállapítja, hogy bár­melyik e szerződésben részvevő állam ellen intézett fegyveres támadás ese­tén a szerződés valamennyi részvevője a megtámadott államnak azonnali se­gítséget nyújt egyenként és megegye­zésben a szerződés többi részvevőivel ezt a segítséget valamennyi eszköz igénybevételével nyújtja, amelyet szükségesnek tart, beleértve a fegy­veres erők alkalmazását is. A varsói szerződés részvevői ugyancsak elhatározták, hogy meg­teremtik fegyveres erőik közös pa­rancsnokságát, és a fegyveres erőket e parancsnokság irányítja. A barátsági, együttműködési éi köl­csönös segélynyújtási szerződéi, va­lamint a közös parancsnokság megte­remtéséről szóló határozat a szocia­lista tábor államainak védelmét az esetleges agresszióval szemben, nem­zeteik békés munkájának védelmét, területeik érinthetetlenségét, a varsói szerződés szilárd és biztos alapokra helyezi. Ez azonban nem meríti ki a Varsó­ban aláirt szerződés teljes jelentőségét — hangsúlyozta N. A. Bulganyin. — A szerződés kétségtelenül újabb ha­talmas indítékul fog szolgálni a szo­cialista tábor országai között fennálló A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének ülése Május 25-én a Kermlben K. J. Vorosilov elnökletével ülést tartott a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnök­sége. Az ülésen megjelent N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, V. M. Molotov, a Szovjet­unió Minisztertanácsának első elnökhelyettese és kül­ügyminisztere, valamint M. A. Szuszlov, a Szövetségi Tanács külügyi bizottságának elnöke. testvéri együttműködés további meg­szilárdítására és gazdasági, valamint kulturális kapcsolataik még szoro­sabb kiépítésére, függetlenségük, szuverenitásuk kölcsönös tiszteletben­tartása és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvei alapján. A varsói szerződés békés és vé­delmi jellegét hangsúlyozza az a tény is, hogy eltérően az agresszív szerződéstől, nyitva áll más államok előtt ls, amelyek készségüket nyil­vánítják hozzájárulni a béke és a nemzetek biztonsága biztosításához. A zarsői szerződésben részvevő ál­lamok békés törekvéseit fényesen bi­zonyltja az a szilárd elhatározásuk, hogy a fegyverzet általános csökken­tésére és az atom-, hidrogén- és más tömegpusztító fegyverek eltiltására tö­rekednek, amit ez államok kifejeztek és megerősítettek a szerződés szöve­gében. N. A. Bulganyin továbbá rámutatott arra, hogy a szovjet kormánynak a fegyverkezés csökkentésére, az atom­fegyverek eltiltására és az új háború veszélyének elhárítására tett új ja­vaslatai, amelyeket a varsói értekezlet megkezdésének előestéjén tettek köz­zé, a varsói értekezlet valamennyi részvevőjének egyhangú és őszinte egyetértésére és támogatására talál­tak. A varsói értekezlet részvevői ezeket a javaslatokat a nemzetközi feszült­ség enyhítése és az államok közötti bizalmatlanság kiküszöbölése érde­kében tett újabb fontos lépésként üdvözölték. A barátsági, együttműködési és köl­csönös segélynyújtási varsói szerző­dés teljesen megfelel az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmánya cél­jainak és elveinek. Az ENSZ alapok­mánya szerint a szerződés részvevői kötelezték magukat, hogy nemzetközi kapcsolataikban tartózkodnak az erő­vel, vagy annak alkalmazásával való fenyegetődzéstől és hogy a nemzetközi ellentéteket békés eszközökkel fog­ják megoldani, úgy, hogy a béke és a népek biztonsága ne forogjon veszély­ben. N. A. Bulganyin a varsói értekezlet­ről beszélve, amely a teljes egység és kölcsönös megértés, a testvéri ba­rátság és szoros együttműködés lég­körében folyt le, megemlékezett arról is, hogy a Kí­nai Népköztársaság kormánya és a öOO milliós kínai nép teljesen szoli­dárisak a nyolc országgal és fenn­tartás nélkül támogatják a szerző­dést, mert az ázsiai béke és bizton­ság elválaszthatatlan az európai bé­kétől és biztonságtól. N. A. Bulganyin végezetül kijelen­tette, hogy a Szovjetunó Miniszterta­nácsa jóváhagyta a Varsóban 1955. május 14-én aláírt barátsági, együtt­működési és kölcsönös segélynyújtási szerződést és azt a Szovjetunió Leg­felső Tanácsának Elnöksége elé ter­jeszti jóváhagyás végett. M. A. Szuszlov, a Szövetségi Ta­nács külügyi bizottságának elnöke ez­után beszámolt a Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács külügyi bizott­ságainak határozatáról . A varsói szer­ződés — mondotta M. A. Szuszlov — még jobban megszilárdítja a békesze­rető országok közötti testvéri barát­ságot és együttműködést, magába fog­lalja a katonai kapcsolatokat is és fokozza a szerződést aláírt államok védelmi erejét, megszilárdítja a béke és szocializmus táborának erejét és helyzetét. A Szövetségi Tanács és a Nemzeti­ségi Tanács külügyi bizottságai — je­lentette M. A. Szuszlov — jóváhagyták a szerződést és a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnökségének ajánlják a szerződés jóváhagyását. A varsói szerződés jóváhagyásának megtárgyalásán részt vettek a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa Ehökségé­nek tagjai. 1. V. Kapitonov, a Szovjetunió Leg­A Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége meg­tárgyalta a Szovjetunió Minisztertanácsának javaslatát az Albán Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztár­saság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Népköztár­saság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Köztársaság között 1955. május 14-én o Varsóban aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös } fegyveres erői közös parancsnoksá­segélynyújtási szerződés jóváhagyására. \ gánatk felállításáról szóló határozatát, . . . „„„ ,„,.,„ ,., ,„„„ i j Őszintén egyetértünk a varsói érte­kezlet történelmi határozataival, mert Szovjetunió ' valamennyi nemzetével mostantól fogva az imperialista ag­szovjet állam számos javaslata és tette és többek között az is, hogy a Varsó­ban aláírt szerződés nyitva áll vala­mennyi állam előtt ls, tekintet nélkül f társadalmi és állami rendszerükre. A t szovjet nép éppúgy, mint az összes | békeszerető nemzetek — hangsúlyozta j F. R. Kozlov —, nagy megelégedéssel i üdvözölte a nyolc állam Varsóban megkötött barátsági, együttműködési és felső Tanácsa Elnökségének tagja a következőket mondotta : A Varsóban hozott határozatok világosan bizonyít­ják, hogy az államok közötti kapcso­latok csak egyenjogú együttműködé­sen és az érdekek kölcsönös tiszte­letbentartásán épülhetnek és kell épül­niök. Moszkva és a moszkvai terület dolgozói éppúgy, mint az egész szovjet nép, nagy megelégedéstel fo­gadták a szerződés megkötését, és azt, fontos hozzájárulásnak tartják a de­mokrácia és szocializmus tábora va­lamennyi államának biztonságához, az új háború elhárításához. I. V. Kapitonov a nyolc európai ál­lam szerződésének jóváhagyására tett javaslat mellett foglalt állást, mert ez a szerződés megfelel a szovjet ál­lam létérdekeinek és a nemzetek kö­zötti béke és barátság érdekeinek. D. Sz. Korotcsenko, a Szovjetunió, Legfelső Tanácsa Elnökségének elnök­helyettese és az Ukrán SZSZK Le g­felső Tanácsa Elnökségének elnöke, hangsúlyozta , hogy a varsói szerző­dés az imperialista államok agresszív tömbjeitől eltérően, békés és védelmi jellegű. A szerződés szerinti intézke­déseket abban az időben foganatosít­ják, amikor a háborús párizsi egyez­mények jóváhagyása követkeitében megnőtt a német militarizmus felújí­tásának veszélye, amikor Nyugat-Né­metország az Amerikai Egyesült Álla­mok, Nagy Britannia és Franciaor­szág segítségével a háborús veszély fő tűzfészkévé lesz Európában és így az agresszió veszélye fokozódik a bé­ke, demokrácia és szocializmus orszá­gai ellen. Végezetül D. Sz. Korotcsenko a kö­vetkezőket mondott a: „Tekintettel ar­ra, hogy a varsói értekezlet részvevői részletesen megtárgyalták az Európá­ban kialakult helyzetet, további intéz­kedések megtételét határozták el és egyesítették erőiket biztonságuk biz­tosítására, hogy megvédelmezzék nem­zeteik békés alkotó munkáját és nagy vívmányait az imperialista agresszorok merényletei ellen. Az ukrán nép a együtt őszinte örömmel hagyja jóvá a varsói szerződést és megelégedéssel üdvözli a Szovjetunió Legfelső Taná­csa Elnökségének a szerződés jóvá­hagyásáról hozott határozatát. K. M. Ozoliny, a Szovj etunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnökhelyettese és a Lett SZSZ K Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke rámutatott a varsói szerződés óriási jelentőségére és hangsúlyozta, hogy ez a szerződés a kollektív biztonság szerződése, amely biztosítja a békét. Meg kell mondanom — mondotta K. N. Ozoliny, hogy a lett nép őszintén üdvözli a nyolc európai állam között megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. A lett nép az utóbbi 30 évben három­szor szenvedte el a német hódítók támadását és nem nézheti tétlenül a német militarizmus felújítását. K. M. Ozoliny beszédét a következő szavakkal fejezte be: A béke és biz­tonság nevében a nyolc európai állam között megkötött barátsági, együtt­működési és kölcsönös segélynyújtási szerződés jóváhagyása mellett fognak szavazni. Ezután F. R. Kozlov. a Szovjet­unló Legfelső Tanácsa Elnök ségének tagja emelkedett szólásra és kijelen­tette, hogy a Szovjetunió hűen a béke és nemzetközi együttműködés politikájá­hoz, tekintetbe véve az erők reális viszonyát, nemzetközi fórumon a kapi­talista országoknak az együttműködés nagyméretű és kölcsönösen elfogad­ható programját javasolja, amely biz­tosítaná a békét és a nemzetek biz­tonságát. Erről világosan tanúskodik a resszorok intrikáival szemben a béke­szerető államok egyesült ereje áll. O. V. Kuuszinen, a Szovjetu nió Leg­felső Tanácsa Elnökségének elnök­helyettese és a Karelofin SZSZK Legfelső Tanácsa Elnökségének el­nöke kijelentetette, hogy a szovjet emberek e szerződés megkötését a szovjetország, valamint a demokrácia és szocializmus tábora által a béke és a nemzetek biztonsága megszilárdításáért folytatott politika harc következetességének fontos és teljesen indokolt megnyilvánulásaként értékelik. A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa Elnökségének a szerződés jórír hagyásáról szóló határozatát az egész világ dolgozóinak milliós tömegei két­ségtelenül örömmel fogadják. A. M. Pankratova, a Szov je tunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tag­ja hangsúlyozta, hogy a varsói szerződés teljesen meg­felel a szovjet külpolitika elveinek, amely a különböző társadalmi rendsze­rű államok egymás mellett éléséről szóik lenini tézisből indul ki. E szerződés összes cikkelyei .— je­lentette ki A. M. Pankratova — meg­erősítik hűségünket az Egyesült Nem­zetek Szervezete elveihez és alapok­mányához és hangsúlyozzák a szerző­dést aláirt országok készségét, hogy aktívan részt vegyenek a béke és a nemzetek biztonságának biztosítására irányuló összes nemzetközi akciókban. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnök­ségének minden oka megvan arra, hogy jóváhagyja a szovjet küldöttség­nek a varsói értekezleten végzett te­vékenységét és a Varsóban 1955. má­jus 14-én aláírt szerződést. A vita befejezése után K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke szavazás alá bocsátotta a varsói szerződés jóváha­gyását. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége egyhangúlag elhatározta az Albán Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztár­saság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Népköztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Cseh­szlovák Köztársaság között 1955. május 14-én Varsóban aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés jóváhagyását, amelyet megerősített* a Szovjetunió Minisztertanácsa és jóváhagyott a Szovjetunió Legfelső Tanácsának külügyi bizottsága. Az osztrák parlamenti csoportok képviselői javasolják az államszerződés jóváhagyását Az osztrák parlament hírszolgálatá­nak jelentése szerint a parlament május 25-i ülésén a képviselők parla­menti csoportjainak elnökei: Maieta (néppárt), Pittermann (szocialista párt), Kraus (függetlenségi szövetség), Koplenig (osztrák népi ellenzék) ja­vaslatot nyújtottak be Ausztria füg­getlenségéről. A négy csoport elnökeinek javas­lata így hangzik: „Tekintettel ara, hegy Ausztria az 1945. április 27-i deklarációban ünnepélyesen kinyilat­koztatta függetlenségének felújításét, tekintettel arra, hogy Ausztria meg­van róla győződve, hogy mint függet­len, önálló és szabad állam képes a maga módján hozzájárulni a világbé­ke megőrzéséhez és az európai rend felújításához, tekintettel arra, hogy Nagy-Britannia, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok az 1943. október 30-i moszkvai deklarációban és Franciaország az 1943. november 16-i nyilatkozatában kijelentették, hogy kívánják a szabad és független Ausztria vsszaállítását, tekintettel ar­ra, hogy Franciaország, Nagy-Britan­nia, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok — amikor 1955. május 15-én aláírták az osztrák ál­lamszerződést, — ismételten kifejez­ték azon meggyőződésüket, hogy Ausztria területének érintetlensége egész Európa politikájának érdekében van és tekintettel arra, hogy az oszt­rák államszerződés bevezető részében Franciaország, Nagy-Britannia, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok kijelentették, hogy hajlandók támogatni Ausztria kérését az ENSZ­be való felvétel iránt és hogy Auszt­ria a múltban maga is több ízben ki­jelentette, hogy mint az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagja őszin­tén kíván hozzájárulni az ENSZ alap­okmányában foglalt elvek megvalósí­tásához, az alulírott képviselők, tekin­tettel a független, demokratikus Ausztria felújítását célzó állarnszerző­dée megkötésére, a következő javasla­tot terjesztik elő: Az osztrák parlamentnek e határo­zat jóváhagyását javasoljuk: A függetlenség szilárd és állandó megerősítése érdekében, a területé­nek sérthetetlenségére vonatkozó kül­politikai kérdésekben, vaiamint az or­szág nyugalmának és rendjének meg­erősítése érdekében Ausztria öinként kinyilatkoztatta tartós semlegességet és ama elszántságát, hogy azt min­den rendelkezésére álló eszközzel be­tartja és megvédi. E célok biztosítása érdekében Ausztria sohasem lép semmiféle kato­nai egyezménybe és nem engedi meg, hogy területén más államok katonai támaszpontokat létesítsenek. Ezzel kapcsolatban Ausztria kije­lenti, hogy más államokkal való kap­csolatait tartósan az ENSZ alapok­mányatfiak elvei szerint akarja ren­dezni és ismét kijelenti, hogy hajlan­dó az alapokmányban foglalt kötele­zettséget magára nézve kötelezőnek elismerni és teljesíteni. Ezenkívül a szövetségi kormánynak elrendeli, hogy: A parlament elé terjessze az al­kotmánytörvény javaslatát, amely megállapítja Ausztria függetlenségét, s megtegye mindazon intézkedéseket, amelyek szükségesek arra, hogy Ausztriát, amely már kérte az ENSZ­be való felvételét, az ENSZ-be végre fel is vegyék. Mihelyt az osztrák államszerződés érvénybe lép és a megszálló csapatok eWiagyják Ausztriát, ezt a tilalmat az összes államokkal azzal a kéréssel közlik, hogy ismerjék el Ausztria semlegességét". A parlament elhatározta, hogy a képviselők parlamenti csoportjai el­nökeinek javaslatát a parlament fő­bizottsága elé utalja tárgyalás végett A parlament főbizottságának ülését június , l-re tűzték ki. A parlament nemzeti tanácsa június 7-én, szövet­ségi tanácsa június 8-án kezdi meg üléseit, amelyeken felolvassák az oszt-, rák államszerződés szövegét. t, r

Next

/
Thumbnails
Contents