Uj Szó, 1955. május (8. évfolyam, 103-130. szám)

1955-05-24 / 124. szám, kedd

A mai számban: A nemzetgyűlés külügyi bizottsága egyhangúlag javasolja a nemzetgyűlésnek a varsói barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés jóváhagyását (2. old.) Tárgyalás, vagy beszélgetés a tárgyalásról (3. old.) Űj barázdát szánt az eke (4—5. öld.) A sztyeppék nagy írója (5. , old.) Holtverseny alakult ki a Köztársasági Bajnokság élén (6. old.) Bratislava, 1955. május 24. kedd 30 fillér VIII. évfolyam, 124. szám Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Emeljük a pártszervezetek gyűléseinek színvonalát Ama nagy és bonyolult feladatok, amelyek a szocialista építésben pár­tunk előtt állnak, a pártszervezetek­től tevékeny munkát követelnek meg. Az alapszervezetek, a tagjelöltek és a tagság tevékenysége állandó növe­lésének kulcsa a párton belüli demok­rácia következetes megvalósításában van. A párton belüli demokrácia megva­lósításának legkövetkezetesebb for­mája az alapszervezet taggyűlése. A taggyűlés a kommunista nevelés isko­lája. A kommunisták tevékenységének fejlesztésében fontos szerepet tolt be és rendszeres pártpolitikai és szer­vezési munkára mozgósítja őket. A taggyűléseken minden párttag érvé­nyesíti jogát, szabadon és tárgyilago­san tárgyal, részt vesz a szervezet életében, munkájában és vaiameny­nyi fontos problémájának megoldásá­ban. A tapasztalatok, az* bizonyítják hogy az alapszervezetek munkája tel­jes mértékben csak akkor fejlődik ki, ha a kommunisták rendszeresen gyű­léseznek és a pártmunka kérdéseit a gazdasági kérdések megvalósításával összefüggően oldják meg. A taggyű­lés az a hely, ahol a kollektív veze­tést érvényre juttatják. Azonban a pártszervezetekben, ahol ezt az alap­elvet betartják, szép eredményeket érnek eil. Nem egy pártszervezet még nem értékeli eléggé a taggyűlések jelen­tőségét. Több helyen, ellentétben a pártalapszabályzat előírásával, nem hívják egybe rendszeresen a taggyű­léseket és ezeken kevesen vesznek részt. Áprilisban pl. a senicai járás­ban hat, a poltánban hét, a vágújhe­lyiben 5 alapszervezet nem tartott taggyűlést. Ami a tagságnak a tag­gyűléseken való jelenlétét illeti, itt a legkritikusabb a helyzet. így pl. a zó­lyomi járásban a tagok és tagjelöl­tek 63,2 százaléka, Kassa városban 66 százaléka, a vágseHyei járás pártszer­vezeteiben a tagság 62 százaléka vesz reszt a taggyűléseken. E tények a pártszervezetek és pärtcsoportok ne­velömunkájának fogyatékosságait tük­rözik. A taggyűlések rendszertelen meg­tartásának és a gyűléseken való el­maradásnak az az oka, hogy különö­sen a falusi pártszervezetek funkcio­náriusai gyakran vallják azit a hely­telen nézetet, miszerint a mezőgazda­sági munkák idején nincs idő gyűlé­sezni. Az ok azonban nem ez, ha­nem a taggyűlés formális előkészíté­se Az előbbi eljárásra rácáfol a nagy­kürtösi állami birtok üzemi pártszer­vezetének munkája. Rendszeresen szervezi a taggyűléseket éš tárgyila­gos megvitatás végett előterjeszti a CSKP X. kongresszusának irányelvei­ből és a helyi feladatokból eredő so­ron lévő konkrét feladatokat, a párt­tagok felelősek a határozatok telje­sítéséért, ezzel emeli a kommunisták tevékenységét. Ez meg is mutatkozik az állami gazdaság eredményeiben. A tavaszi gabonaféléket határidő előtt két nappal 100 százalékra kereszt­es sűrűsorosan vetették el. Ha a taggyűlés teljesíteni akarja nevelő feladatát, mozgósítania kell a kommunistákat népgazdaságunk vala­mennyi szakaszán a politikai felada­tok teljesítésére. Ez elsősorban azt. je­lenti, hogy helyesen meg kell álla­pítani a napirendi pontokat. A tagság­gal meg kell ismertetni a gyűlés napirendi pontjait, idejében meg keil hívni őket a taggyűlésre. A napirend heiyes megállapítása megköveteli, hogy a pártbizottság megvitatás végett ké­szítse elő a felsőbb pártszervektől ka­pott intézkedéseket, amelyekkel egy­idejűleg a helyi feladatokat is be ke'I sorolni a napirendi pontok közé. A legfontosabb feladat most Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusa ha­tározatának teljesítése. A taggyűlések legfontosabb része a beszámoló. Csak a világos, bíráló be­számoló — amelyben a fogyatékossá­gokat nem rejtik véka alá, hanem ha­tározottan és konkréten feltárják — ösztökél bíráló és kimerítő vitára. A beszámoló előkészítésénél a pártbi­zottsági tagokait és a pártszervezet más tagjait, a tómegszervezetek, az EFSZ, a HNB, az üzemigazgatóság kommunista funkcionáriusait keil megbízni aszerint, hogy a pártszer­vezet milyen problémát akar megol­dani. A pártszervezet aktívajáva! végzett együttműködésnek a beszá­moló kidolgozásában is meg kell mu­tatkoznia, s annak az ügynek ismereté­ből kell kiindulnia. Konkrétnek és igazinak kell lennie. A taggyűlés helyes megszervezésé­hez és megtartásához hozzájárul a határozati javaslatok előkészítése is. A taggyűlés határozatainak tárgyila­gosoknak, tömöröknek kell tenniük, és konkrét, ellenőrizhető feladatokat keM kitúzniök. Ha konkrét határozati ja­vaslatot akarunk, szükséges, hogy ezt a pártbizottság közösen készítse elő azokkal az elvtársakkal, akik a beszá­moló anyagát előkészítik. A párton belüli demokrácia felté­telezi, hogy minden kommunistának van bizonyos feladata. A munkabeosz­tás nemcsak a feladatok kollektív megvitatását, a róluk hozott határo­zatok elfogadását jelenti, hanem tel­jesítésüket is. A pártvezetés kommu­nista módszerének jellegzetes vonása a szó és a tett, a határozat és telje­sítésének egysége. A pártbizottság tevékenységének legfontosabb része a mindennapi szervező munka, vagy's a taggyűlésen elfogadott határozatok teljesítésének biztosítása, operatív beavatkozás minden munkahelyen, ahol a határozatokat nem teljesítik, és rendszeres jelentéstétel a taggyű­lésnek azok teljesítéséről. Helyesen bírálták az elvtársak Egyházasbáston az egyik taggyűlésen a pártszervezet bizottságát, hogy nem ellenőrzi az elfogadott határozatok teljesítését, és joggal követelték, hogy a pártbizott­ság ellenőrizze a határozatok teljesí­tését. Csak természetes, hogy így nem távolíthatjuk el a fogyatékosságokat és nem emelhetjük a taggyűlések szín­vonalát. A járási pártbizottság tagjai­nak és dolgozóinak részt kell ven­niük a pártszervezetek bizottsági gyű­lésein, amelyeken a taggyűléseket elő­készítik. Helyben kell megtanítani a funkcionáriusokat a taggyűlések meg­szervezésére, meg kell tanítani őket arra, hogyan kapcsolják egybe a fel­sőbb szervektől kapott feladatok meg­oldását a helyi feladatok megoldásá­val. Meg kell tanítani a funkcionáriu­sokat a határozatok teljesítésének he­lyes ellenőrzésére. A párt előtt álló nagy feladatok tel­jesítése minden kommunistától, tevé­keny munkát követel meg. Arról van szó. hogy a taggyűlés iskolája legyen a kommunistáknak, hogy mint tevé­keny harcosokat nevelje őket a párt és a kormány határozatainak teljesí­tésére, amelyek célja népünk életszín­vonalának állandó emelése. Vasárnap befejeződött a III. országos szakszervezeti kongresszus A kongresszus harmadik napján a délutáni vita keretében J. Jonáš mi­niszter beszélt a szénipar és energe­tika feladatairól. A kongresszus tár­gyalása a küldötteknek a fő beszá­molóval kapcsolatos vitafelszólalásaival folytatódott. Szót kért dr. Emanuel Slechta mérnök, professzor, építészeti miniszter is, aki az építőipari terme­lés meggyorsításának és fejlesztésének problémáiról beszélt. A kongresszusra eljött a Csehszlo­vák Ifjúsági Szövetség küldöttsége — a pionírok és CSISZ-tagok. Ifjúságunk nevében a kongresszust N. Vecker, a CSISZ Központi Bizottságának elnö­ke üdvözölte. A III. országos szakszervezeti kong­resszus küldöttei szombaton este részvettek a Kongresszus-palotában a kultúra- és sportakadémián. A ven­dégek között volt Antonín Zápotocký köztársasági elnök feleségével. A III. országos szakszervezeti kong­resszus tárgyalásait a negyedik, be­fejező napon, vasárnap reggel 8 óra­kor kezdte meg. A küldöttek és a vendégek hosszantartó, lelkes taps­sal üdvözölték a kongresszus munka­elnökségét, amelyben helyet foglalt Antonín Zápotocký köztársasági el­nök, a CSKP KB politikai irodájának tagja is. A kongresszusi tárgyalások vitával folytatódtak, melynek keretében a külföldi szakszervezeti mozgalom to­vábbi képviselői üdvözölték a kong­resszust. Utána a cseh és szlovák ke­rületek küldöttei számoltak be tapasz­talataikról és javaslatokat tettek ar­ra vonatkozólag, hogyan lehet tovább fokozni a szakszervezetek aktivitását a szocializmus építésében. A vita ke­retében felszólalt M. Smida földmű­velésügyi miniszter és V. Pleskot, a Testnevelés és Sport Állami Bizottsá­gának elnöke. Röviddel 11 óra után a vitát, melynek keretében 81 küldött és -ven­dég szólalt fel, bezárták. A kongresz­szus meghallgatta és jóváhagyta a man­dátum-bizottság, a Forradalmi Szakszer­vezeti Mozgalom alapszabályzati bizott­sága, valamint a választási és javaslati bizottság beszámolóját. A kongresszus egyhangúlag jóváhagyta a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom új alapsza­bályzatát és titkos szavazással meg­választotta a Központi Szakszervezeti Tanácsnak, valamint a Központi Szak­szervezeti Tanács Revíziós Bizottsá­gának tagjait és póttagjait. Szűnni nem akaró taps és „Éljen a I CSKP!" felkiáltások közepette hagy­| ták jóvá az összes küldöttek a III. or­szágos szakszervezeti kongresszusnak Csehszlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságához intézett levelét. Jóváhagyták továbbá a Szakszervezeti Világszövetséghez és a Moszkvai Össz­szövetségi Központi Szakszervezeti Tanácshoz intézett leveleket. A te­remben sokáig hangzott a taps és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetségének éltetése. Ezután a kongresszus egyhangúlag jóváhagyta a Központi Szakszervezeti Tanács tevékenységéről szóló beszá­molóval és a Forradalmi Szakszerve­zeti Mozgalom további feladataival kapcsolatban hozott határozatokat. A záróbeszédet František Zupka elvtárs mondotta. A III. országos szak­szervezeti kongresszus tárgyalásainak befejező része az összes dolgozók oda­adását és hűségét bizonyította Cseh­szlovákia Kommunista Pártja és a testvéri Szovjetunió iránt. Nagysza­bású manifesztációja volt a dolgo­zók nemzetközi szolidaritásának és an­nak a törhetetlen elhatározásnak, hogy el vannak szánva a szocializmus fel­építésére és a béke kiharcolására.. A III. országos szakszervezeti kong­resszus befejezése után megtartották az újonnan megválasztott Központi Szakszervezeti Tanács első plenáris ülését. A III. országos szakszervezeti kongresszus levele a CSKP Központi Bizottságának A III. országos szakszervezeti kongresszus kül­döttei összes dolgozóink nevében harcos, elvtársi üdvözleteiket küldik Csehszlovákia dicső Kommu­nista Pártja Központi Bizottságának. Kongresszusunk azokban a dicső májusi napok­ban folyt le, amikor Csehszlovákia dolgozó népe a hős szovjet hadsereg által való felszabadítása 10. évfordulóját ünnepli. Azon sikerek büszke szemléje, amelyeket dolgozóink Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével népi demokratikus hazájuk, a szocializmus építésében elértek. A III. országos szakszervezeti kongresszus kül­döttei örömmel és nagy figyelemmel hallgatták meg Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának üzenetét, amely a Forradalmi Szakszerve­zeti Mozgalom elé harcos feladatokat tűz ipari és mezőgazdasági termelésünk további fejlesztésében, ami elkerülhetetlen feltétele a dolgozók anyagi és kulturális színvonala további emelkedésének és ha­zánk védelmi képessége megszilárdításának. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom Cseh­szlovákia Kommunista Pártjában a Nemzeti Front vezető erejét, összes sikereink és győzelmeink szer­vezőjét látja. A III. országos szakszervezeti kongresszus érté­kelte, hogyan teljesíti a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom a CSKP X. kongresszusának irányelveit. Ismertette a szerzett tapasztalatokat és bírálóan fel­tárta a szakszervezeti munkában eddig előforduló hiányosságokat. A Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom az új alapszabályzattal és a III. országos szakszervezeti kongresszus határozataival felvértez­ve még nagyobb energiával fogja nevelni és moz­gósítani a dolgozókat, hógy öntudatosan, lelkesen vegyenek részt a szocializmus építésében. Tudatosítjuk, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak, mint a kapitalista kizsákmányolástól megszabadított dolgozó nép hatalmas, egységes szer­vezetének jelentős küldetése és felelősségteljes fel­adatai vannak hazánk további gazdasági és kultu­rális felvirágzásáért folytatott harcában. A szakszervezetek minden téren támogatni fogják a dolgozók alkotó tehetségének és kezdeményezésének fejlődését, tovább fogják fejleszteni a munkaterme­lékenység fokozásáért, gazdaságunkban az összes tartalékok feltárásáért és kihasználásáért s a ter­melési terv egyenletes teljesítéséért és túlteljesíté­séért indított szocialista munka versenyt. Minden munkást és alkalmazottat arra fognak vezetni, hogy elsajátítsák az új technikát és a haladó munkamód­szereket és hogy elérjék a legjobb dolgozók szín­vonalát. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom hatható­sabb segítséget nyújt majd a mezőgazdasági terme­lés gyarapításában. Az egyes földművesszövetkeze­tók, falvak, állami gazdaságok, gép- és traktorállo­mások védnökségi üzemeinek közvetítésével megszilárdítja a munkás-paraszt szövetséget, amely a népi demokratikus rendszer alappillérje. Az ál­lami gazdaságok, valamint a gép- és traktorállomá­sok dolgozóit minden földterület példás megműve­léséért, az összes mezőgazdasági munkák idejében történő és jó minőségű elvégzéséért, a hektárhoza­mok és állattenyésztési termelés növeléséért indí­tott munkaverseny fejlesztésére fogja vezetni. Újabb dolgozókat nyer meg mezőgazdaságunk részére és segítséget nyújt ifjúságunknak, amely lelkesen ment a határvidékre, hogy megművelje a parlagon heverő földeket. A szakszervezetek állandóan fejleszteni fogják a dolgozókra fordított mindennapos' gondoskodásukat, törődni fognak a jó munkafeltételekkel, a munka higiéniájával és biztonságával, azzal, hogy az egész­ségügyi és rekreációs intézmények működése meg­javuljon. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom még na­gyobb gondot fog fordítani a dolgozók politikai, szakmai- és kulturális színvonalának állandó eme­lésére, és a szocialista hazafiság, és a proletár nem­zetköziség szellemében fogja őket nevelni. A mun­kahelyeken és kulturális intézményekben gazdag kultúrtevékenységet fejt ki. a szakszervezeti testne­velést és sportot pedig magasabb színvonalra eme|j és még nagydbb mértékben tömegesíti. Szakszervezeteink e feladatok sikeres teljesítéséért az új alapszabályzat alapján megszilárdítják a tag­sággal való kapcsolatukat, és az összes munkásokat, s alkalmazottaikat, akik eddig a Forradalmi Szakszer­vezeti Mozgalmon kívül állnak, megnyerik a szak­szervezet tagjaiul. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom Csehszlo­vákia Kommunista Pártja vezetésével a szovjet szakszervezetek példája nyomán hazafias lelkese­déssel fog harcolni népi demokratikus hazánk ál­landó felvirágoztatásáért és megszilárdításáért, fe­lelősségteljesen fogja teljesíteni a kommunizmus iskolájának feladatát. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom a Szak­szervezeti Világszövetség zászlaja alatt, híven a proletár nemzetköziséghez, megszilárdítja dolgozó­inknak a világ összes országainak dolgozóival való elvtársi kapcsolatait, harcolni fog a szakszervezeti nozgalom nemzetközi egységéért, a békéért, a de-; mokráciáért és a szocializmusért. Prága, 1955. május 22. Česť práci! A III. országos szakszervezeti kongresszus. i ä

Next

/
Thumbnails
Contents