Uj Szó, 1955. május (8. évfolyam, 103-130. szám)

1955-05-18 / 119. szám, szerda

"1955. május 13. U JSZ0 5 Tito jugoszláv elnök beszéde Megnyílt a szovjet ipari dolgozók össz-szövetségi tanácskozása A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Szovjet­unió Minisztertanácsának meghívása­ra május 16-án megnyílt Moszkvában az ipari dolgozók össz-szövetségi ta­nácskozása. A tanácskozáson részt vesznek a vállalatok, a tervezési és konstrukciós szervezetek képviselői. A tanácskozáson megjelent vendégek soraiban ott vannak a Kínai Népköz­társaság, Lengyelország, Csehszlovákia, Románia, Bulgária, Magyarország, a Koreai Népidemokratikus Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság képviselői. Az értekezlet részvevői hosszantartó tapssal üdvözölték N. A. Bulganyin, N. Sz. Hruscsov, L. M. Kaganovics, G. M. Malenkov, A. I. Mikojan, N. G. Pervu­hin, M. Z. Szaburov, K. J. Vorosilov, A. I. Kiricsenko, P. N. Poszpelov és M. A. Szuszlov érkezését. Az értekezletet N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnö­ke nyitotta meg. Elsőnek Ivan Szenyin, az Ukrán SZSZK Minisztertanácsának alelnöke szólalt fel. Beszélt az ukrán dolgozók nagy hozzájárulásáról a szocialista ipar, elsősorban a nehézipar fejleszté­séhez. A köztársaság ipari nyersterme­lése az 1954. évben 1950-hez viszonyít­va 70 százalék növekedést mutat. Rá­mutatott azokra a nagy lehetőségekre, amelyek a termelés gyarapításában az ipari üzemek előtt állnak. Hangsúlyoz­ta a tudományos kísérleü intézetek munkája megjavításának szükségessé­gét és javasolta, hogy a kísérleti mun­kákat helyezzék át egyenesen a terme­lésbe. Tyimofej Olajnyikov, a nehéz­gépipar szverdlovszki üzemének ter­melési újítója, a kovácsok csoportveze­A bécsi sajtó vezető helyen közli, hogy Raab szövetségi kancellár má­jus 13-án átnyújtotta a szovjet tisz­tek egy csoportjának az osztrák kormány kitüntetéseit. A szovjet tiszteket azért az önfeláldozó segít­ségért tüntették ki, amelyben a múlt évi júliusi árvíz idején az osztrák népet részesítették. A kitüntetések átnyújtásánál szov­jet részről jelen voltak: I. I. IIjd­csov, a Szovjetunió ausztriai nagy­követe és főbiztosa, továbbá a fő­biztos helyettesei. Osztrák részről jelen voltak: Hel­mer belügyminiszter és a kancellári iroda felelős munkatársai, Raab kancellár a kitüntetések át­nyújtása alkalmával ezeket mondta: „Különösen örömteli eseménynek tartam, hogy a szövetségi elnök ne­vében átnyújthatom önöknek,az,Oszt­rák Köztársaság kitüntetéseit. A Fenjan A koreai nép nagy megelégedéssel fogadta az európai államok európai béke és biztonság biztosításáról szóló varsói értekezletének eredményeit. A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság központi napilapjai május 16-i számukban vezércikkben foglalkoztak a varsói értekezlet eseményeivel. A „Nodon Sinmun" című lap a varsói ér­tekezleten elfogadott határozatok je­lentőségét méltatva a többi között ezt írja: A barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés és a közös parancsnokság létesítéséről szóló határozat kifejezik a demokrácia és szocializmus tábora országai béke­szerető politikájának nemes elveit. A szerződés egyik legjelentősebb vonása az, hogy nem irányul egy állam ellen sem és minden állam előtt megnyitja az ajtót, amely csatlakozni óhajt a szerződés részvevőihez a béke meg­védése érdekében. Buenos-Aires Argentína összes lapjai feltúnő he­lyen foglalkoznak az európai államok varsói értekezletével. Hangsúlyozzák, hogy a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés, amelyet a Szovjetunió és a keleteuró­pai államok aláírtak, válasz azokra a katonai csoportosulásokra, amelyeket a nyugati hatalmak létesítettek. tője a legjobb munkamódszerek ter­jesztéséről és a termelés gépesítése tapasztalatainak felhasználásáról be­szélt, ami elősegíti az ipar további fejlesztését. Felszólította a tudományos dolgozókat, hogy az újítókat nagyobb mértékben támogassák, mint eddig. Alekszandr Leszkov, a Záporozs­sztál kohászati üzem osztályvezetője ezt mondotta: „Sikerrel alkalmaztuk az új technikát és ez segítségünkre volt olyannyira, hogy üzemünk, amely egyike a legnagyobb ukrajnai acélmű­veknek, érctermelését a háború előtti időszakkal összehasonlítva háromszoro­sára növelte. Megemlékezett továbbá az oxigén felhasználásának 'nagy hatá­sáról a nagyolvasztóban, és annak a nézetének adott kifejezést, hogy az összes új nagy kohászati üzemekben erős oxigén-állomásokat kellene be­rendezni. Ez lehetővé teszi az olcsó acéltermelés hatalmas növekedését és lényegesen növeli a munkatermelé­kenységet. Az emelvényre most Pavel Bikov, a moszkvai esztergályos-üzem gyorsvá­gója lép. A szovjet tudósok voltak az elsők, akik kifejlesztették az érc gyors feldolgozásának elméletét, amelyet most sikerrel használnak a szovjet gépiparban. Nemrégiben Bikov világ­csúcseredményt ért el a szovjet gyors­vágón, — percenkénti 3800 méteres gyorsaságot. Azonban a hatalmas le­hetőségek ellenére is a munkatermelé­kenység növekedése sok üzemben még elégtelen. Törekedni kell a tapasztala­tok széles körben való terjesztésére. A Tatár Autonom Köztársaság kő­olaj-termelési iparának eredményeiről Alekszej Smarev, a „Tatneft"-üzem ve­zetője beszélt. A korszerű technológia múlt évi eilemi csapás alkalmával önök, katonáikkal együtt hatalmas segítséget nyújtottak az osztrák népnek. Fáradságot nem kímélve se­gítettek a bajbajutott embereknek életük és javaik megmentésében. Kötelességemnek tartom átnyújtani a kitüntetéseket nemes cselekedetei­kért és .munkájukért." Ezután Raab kancellár átnyújtotta Sz. K. Georgijevszkij ezredesnek, Tuiin parancsnokának a „Signum laudis" nagy arany fokozatát, A. Sz. Pancsun századosnak a „Siginum laudis" ezüst fokozatát, továbbá V. N. Iscsenko, V. I. Kobozev és B. A. Szmimov főhadnagyoknak, valamint A. V. Tyihonov századosnak az arany jelvényeket. A kitüntetettek nevében Georgijev­szkij ezredes mondott köszönetet a kitüntetésekért Raab kancellárnak és az osztrák kormánynak. Szófia A bolgár központi lapok május 15-i száma közölte az európai államok var­sói értekezletének záróközleményét. Az „Otecsesztven Front" című lap varsói tudósítója írja: Befejeződött a varsói értekezlet, amely Európának és az egész világnak új reális reményt adott a béke biztosítására, mivel való­di alapot teremt a béke megőrzésére. Nem fér kétség ahhoz, hogy a varsói értekezlet eszméivel és a béke szol­gálatával a világ összes nemzeteire rendkívül vonzó hatást gyakorol. Varsó A moszkvai deklarációt aláírt álla­mok varsói értekezletének eredményei élénk érdeklődést keltettek a lengyel dolgozókban. Az értekezlet okmányai­ról mindenütt beszélgetnek — a mun­kahelyeken, a villamosokon, a parkok­ban és az utcákon. „A varsói értekezleten megkötött szerződés és a közös parancsnokság létesítése hideg zuhanyként hatnak a háborús uszítókra" — mondja E. Fi­lipczak widzewi dolgozó." A Szovjet­unió és a népi Kína erejét csak az őrültek és kalandorok becsülhetik le. Azok, akik ma a német Wehrmach­tot felfegyverzik és atombombával fe­nyegetőznek, gondoljanak Hitler sor­sára. alkalmazása lehetővé tette a kőolajter­melés jelentős fokozását. A szovjet tudósok és mérnökök új találmányok­kal járultak hozzá a kőolajtermelési ipar fejlesztéséhez. Nyiko'aj Kovaljev, a leningrádi ko­hászati üzem hidraulikus turbináinak fő konstruktőrje beszédében a vízitur­binák belföldi gyártásának további fejlődéséről beszélt. Bonyolult mű­szaki feladatokat oldottak meg a kuj­bisevi vízierőmü számára szállított tur­binák gyártásánál. Az újítási javasla­toknak és a műszaki tökéletesítésnek köszönhető, hogy a turbinák gyártása az üzemben megkétszereződött. Május 16-án a délelőtti és délutáni gyűlésen húszan szólaltak fel. A. Ta­raszov, a minszki traktorüzem igaz­gatója, I. Abroszimov, a „Karaganda­ugol" bányakombinát szénkombájn mestere, A. Zademitko, a Szovjetunió széniparugyi minisztere, L. Ananjevo­va, a glukovszki gyapotszövő kombinát fonónője, A. Seremetyjev, a Szovjet­unió vaskohászati minisztere és mások. A felszólalók azokról az intézkedések­ről beszéltek, amelyek a legújabb tu­dományos és műszaki találmányok és technikai tapasztalatok széleskörű al­kalmazása alapján szükségesek a szo­cialista ipar további fejlesztéséhez. NÉHÁNY SORBAN A KÜLFÖLDDEL való Kulturális Kapcsolatok Össz-szövetségi Társasá­gának meghívására a Szovjetunióban tartózkodik Albánia, Brazília, Nyugat­Németország, Kína, Korea, Libanon, Szíria, Franciaország, Skócia és Ja­pán kulturális küldöttsége. A külföl­di vendégek Moszkvában megismerked­tek a város emlékműveivel, megtekin­tették a moszkvai Kreml történelmi és építészeti emlékeit, a földalatti vasutat, iparüzemeket, iskolákat, tu­dományos, kultúrális és más intéz­ményeket, meglátogatták a múzeumo­kat és a színházakat. Az egyes kül­döttségek Moszkván kívül Leningrá­dot, Sztálingrádot, Jerevánt és Tbiliszt is meglátogatták. A NYUGATNÉMET IFJÚSÁG, ame­lyet a párizsi katonai egyezményeknek a szövetségi parlamentben történt jó­váhagyása folytán a háború legjob­ban fenyeget, fokozza ellenállását az Adenauer-féle zsoldos hadseregbe való toborzás ellen. A nagyberlini Szabad Német Ifjúsági Szövetség kerületi ér­tekezletének részvevői egyöntetű ha­tározati javaslatot fogadtak el, amely­ben felhívták Berlin fiataljait, hogy a Szabad Német Ifjúsági Szervezettel együtt küzdjenek a fiatal nemzedék boldogságáért, harcoljanak a párizsi egyezmények ellen. HEGEDŰS ANDRÁSNAK, a magyar Minisztertanács elnökének vezetésével május 15-én délelőtt visszaérkezett Budapestre az európai államoknak, az európai béke és biztonság biztosítása érdekében összehívott varsói értekez­letén részt vett magyar kormánykül­döttség. AZ ÜJ KlNA sajtóiroda közlése sze­rint a „Blitz" című indiai lap május 14-i vezércikkében hangsúlyozza, té­nyek tanúskodnak arról, hogy a kínai küldöttség tagjait és az újságírókat a bandungi értekezletre szállító indiai repülőgép szerencsétlenségét szabo­tázs idézte elő. Az időre beállított bombát a benzintartály mögött helyez­ték el, olyan helyen, ahol rendes kö­rülmények között nincs tűzveszély — írja a lap. Nyilvánvaló, hogy a bom­bát Hongkongban csempészték a re­pülőgépbe. A lap rámutat arra is, hogy Hongkongban titokzatosan eltűnt a repülőgép ellenőrzéséért felelős két mérnök podgyásza. MÁJUS 15-ÉN volt húsz éve annak, hogy megkezdték a moszkvai földalat­ti vasúton a személyszállító forgalmat. A húsz év folyamán a földalatti vas­útvonalakat öt és félszeresére bőví­tették. 45 földalatti állomást építettek. A mozgólépcsők teljes hossza 20 kilo­métert tesz ki. A vasúti szerelvények száma tizenhárom és félszeresére emelkedett. A húsz év alatt a Metro pályáin 15 millió vonat haladt át. 1935-íben a földalatti vasút naponta 177 ezer utast szállított. Jelenleg az utasok száma naponta 2 millió és 500 ezret tesz ki. Tito jugoszláv elnök május 16-án beszédet mondott Pólában Istria fel­szabadításának 10. évfordulója alkal­mából rendezett ünnepségeken. Tito kijelentette, hogy a jelenlegi nem­zetközi helyzet elemzése azt tanúsít­ja, hogy a békeh rc nem járt ered­ménytelenül és hogy „az, amit nagy erőfeszítések árán elértek, eléggé biz­tató". Tito elnök példaképp felhozta a ko­reai és indokínai háborúk megszünte­tését, a trieszti kérdés megoldását és az osztrák államszerződés aláírását. Biztató jelenség az is, — mondotta az elnök, — hogy a három nagyhata­lom javaslatot nyújtott be közös tár­gyalásokra a Szovjetunióval, különféle megoldatlan kérdések rendezése érde­kében Igen fontos a leszerelésre és számos kérdés megoldására tett javaslat, amelyet néhány nap előtt a Szovjet­unió terjesztett elő. Mondhatom, hogy ezek a javaslatok számos olyan kér­dést tartalmaznak, amelyeket meg­elégedéssel fogadhatunk és boldogok leszünk, ha e javaslatok fő gondola­tai megvalósulnak. Ugy vélem, hogy ez nagy hozzájárulás az egész világ békéjének megszilárdításához, valamint a nemzetek és államok közötti bizalom légkörének kialakításához. Tito kijelentette, hogy nagy sikert és hozzájárulást jelent a béke ügyé­hez a Jugoszlávia és Szovjetunió kö­zötti kapcsolatok normalizálása. Tito üdvözölte a szovjet—jugoszláv tárgyalásokat, amelyekre május végén kerül sor Belgrádban, valamint a Szovjetunió kezdeményezését. Az egyenjogúság alapján fogunk tárgyal­ni az egész világ előtt — jelentette ki Tito — s az egész Nyugat és az egész Kelet tudni fogja, miről tár­gyaltunk és miben egyeztünk meg, mert nem szándékunk ebben az eset­ben kulisszák mögötti manővereket folytatni és bárkit is megkárosítani. Nem a mi hibánk, ha Nyugaton csalódottak lesznek azok, akik bár­milyen illúziót tápláltak afelől, hogy Jugoszláviának valami mássá kell válnia, mint ami ma. Tito elnök kijelentette, hogy Jugo­szláviának a Szovjetunióhoz és Ke­let-Európa többi országaihoz és a nyugati országokhoz, valamint számos más országhoz fűződő kapcsolatai kell, hogy egyformák legyenek és Jugo­szlávia nem csatlakozik semmilyen tömbhöz. Tito hangsúlyozta, hogy a belgrádi A Német Demokratikus Köztársa­ság Minisztertanácsa elnökségének saj­tóhivatala közleményt adott ki a Mi­nisztertanács május 16-i üléséről, amelyben többek között a következő­ket jelenti: „A Német Demokratikus Köztársa­ság Minisztertanácsának 1955. május 16-i ülésén Ottó Grotewohl minisz­terelnök jelentést terjesztett elő az európai államoknak az európai béke és biztonság biztosításáról szóló má­sodik értekezletéről, amelyet 1955. május 11—14. között tartottak meg Varsóban, és az értekezleten részt vett államok által megkötött barátsá­gi, együttműködési és kölcsönös se­gélynyújtási szerződésről." Ottó Grotewohl úgy értékelte a var­sói értekezletnek a barátsági, együtt­működési és kölcsönös segélynyújtási szerződésben kifejezett eredményét, mint a részvevő államok közötti kap­csolatoknak a történelem folyamán ed­dig még nem látott példáját. E kapcso­latokban a népek együttélésének új formája nyilvánul meg, amely a békés célok és érdekek közösségén, az egyenjogúság elvein, a szuverenitás tiszteletben tartásán és a belügyekbe való be nem avatkozáson alapszik. Ottó Grotewohl ezzel kapcsolatban rá­mutatott arra, hogy az imperialista államok tömbjében az imperialista nagyhatalmak hatalomra törekednek a többi szerződő fél felett, s hogy az imperialista államok szerződései, mint például a párizsi egyezmények, ag­tárgyalások Jugoszlávia és a Szovjet­unió, valamint a keleteurópai orszá­gok együttműködésének és egymás mellett élésének alapján, szuveréni­tásuk és függetlenségük kölcsönös tiszteletbentartása alapján fognak le­folyni. A tárgyalások célja nem ideig­lenes megoldás, amely bármilyen mó­don megszüntetné a jelenlegi helyzetet, hanem szilárdabb alapok megterem­tése, amelyeken általában ki kell épí­teni a világ nemzeteinak egymáshoz fűződő kapcsolatait. Tito továbbá felsorolt több megol-í datlan kérdést, amelyek komoly nyug­talanságot keltenek és hangsúlyozta a német Kéraés megoldásának szüksé­gességét. — Aggodalmat vált ki az a tény —. mondotta továbbá Tito, — hogy van­nak a világon olyan emberek, aKiknek döntő szavuk van és még állandóan azt gondoljak, hogy a beKét csupán erőszak segítségével lehet elérni. Az erő és a fegyverkezési túlsúly kon­cepciója azonoan nem hozhat sem­milyen eredményt, mert magáoan rej­ti a háború veszélyét. Jugoszlávia azt äKať uc, hogy a megoldatlan kérdése­Ket nem erőszak segítségével, hanem békés úton oldják meg. Ez volt az OK,, annak — mondotta Tito, — hogy elleneztük az Atlanti Szerződéshez való csatlakozást és azon a veleményen vagyunk, hogy most itt az ideje a tárgyalásoknak, nem pe>, dig a fegyverek csörtetésének. Ezért ellenezzük az atomerőnek, valamint az atom- és hidrogénbombának katonai célokra való felhasználását, mert ez nagy veszélyt jelent az emberiségre. Nem elegendő azonban csupán eltiltani és lehetetlenné tenni az atomfegyverek alkalmazását, hanem meg kell bátran kezdeni az általános leszerelést. Tito ezután köszönetét fejezte ki a nyugati hatalmaknak ós főleg az Egyesült Államoknak azért a segítsé-. gért, amelyben részesítették és landóan részesítik Jugoszláviát. Kije­lentette, hogy Jugoszlávia nemzetei mint eddig, a jövőben sem fognak be­leegyezni abba, hogy bármilyen segít­ség nyújtását feltételekhez kössék. Tito továbbá rámutatott, hogy Jugoszlávia a legjobb kapcsolatokat akarja fenn­tartani a nyugati országokkal. Tito végezetül újból annak a meg­győződésének adott kifejezést, hogy a szovjet—jugoszláv tárgyalások konst­ruktív tettet fognak jelenteni és nagyban hozzájárulnak az egész világ békéjének megőrzéséhez. resszív jellegűek és más államok el­len irányulnak. A varsói szerződés ez­zel szemben hozzáférhető minden olyan állam részére, társadalmi és állami rendszerére való tekintet nélkül, amely a béke megvédésére törekszik. A miniszterelnök a továbbiakban hangsúlyozta a varsói értekezlet rend­kívüli jelentőségét a német népre. Rámutatott arra, hogy a varsói érte­kezlet jóváhagyta az NDK kormány­küldöttségének ünnepélyes kijelenté­sét, hogy a Német Demokratikus Köz­társaság Németországnak a békés és demokratikus alapon való egyesítését az NDK és az egész nép fő feladatá­nak tartja és megtesz mindent, hogy Németország egyesítését meggyorsít­sa. A vita során felszólaltak a varsói értekezleten részt vett kormánykül­döttség többi tagjai A Minisztertanács egyhangúlag jó­váhagyta a kormányküldöttség eljá­rását a varsói értekezleten. Jóváhagyta egyben az NDK csatlakozását a mi­niszterelnök által 1955. május 14-én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződéshez. A Minisztertanács elhatározta, hogy a szerződést jóváhagyás végett a né­pi kamara elé terjeszti. Az ülés befejező részében a Mi­nisztertanács jóváhagyta az 1955. évi népgazdasági tervet és az 1955. évi állami költségvetési törvényjavaslatot, valamint az 1954. évi költségvetést és elhatározta, hogy ezeket a népi ka­mara elé terjeszti. Szovjet tiszteket tüntetett ki az osztrák kormány A varsói értekezlet határozatainak világvisszhangja Közlemény az NDK Minisztertanácsa május 16-i üléséről

Next

/
Thumbnails
Contents