Uj Szó, 1955. május (8. évfolyam, 103-130. szám)

1955-05-18 / 119. szám, szerda

"1955. május 13. U JSZ0 5 Tito jugoszláv elnök beszéde Megnyílt a szovjet ipari dolgozók össz-szövetségi tanácskozása A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának meghívásara május 16-án megnyílt Moszkvában az ipari dolgozók össz-szövetségi tanácskozása. A tanácskozáson részt vesznek a vállalatok, a tervezési és konstrukciós szervezetek képviselői. A tanácskozáson megjelent vendégek soraiban ott vannak a Kínai Népköztársaság, Lengyelország, Csehszlovákia, Románia, Bulgária, Magyarország, a Koreai Népidemokratikus Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság képviselői. Az értekezlet részvevői hosszantartó tapssal üdvözölték N. A. Bulganyin, N. Sz. Hruscsov, L. M. Kaganovics, G. M. Malenkov, A. I. Mikojan, N. G. Pervuhin, M. Z. Szaburov, K. J. Vorosilov, A. I. Kiricsenko, P. N. Poszpelov és M. A. Szuszlov érkezését. Az értekezletet N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke nyitotta meg. Elsőnek Ivan Szenyin, az Ukrán SZSZK Minisztertanácsának alelnöke szólalt fel. Beszélt az ukrán dolgozók nagy hozzájárulásáról a szocialista ipar, elsősorban a nehézipar fejlesztéséhez. A köztársaság ipari nyerstermelése az 1954. évben 1950-hez viszonyítva 70 százalék növekedést mutat. Rámutatott azokra a nagy lehetőségekre, amelyek a termelés gyarapításában az ipari üzemek előtt állnak. Hangsúlyozta a tudományos kísérleü intézetek munkája megjavításának szükségességét és javasolta, hogy a kísérleti munkákat helyezzék át egyenesen a termelésbe. Tyimofej Olajnyikov, a nehézgépipar szverdlovszki üzemének termelési újítója, a kovácsok csoportvezeA bécsi sajtó vezető helyen közli, hogy Raab szövetségi kancellár május 13-án átnyújtotta a szovjet tisztek egy csoportjának az osztrák kormány kitüntetéseit. A szovjet tiszteket azért az önfeláldozó segítségért tüntették ki, amelyben a múlt évi júliusi árvíz idején az osztrák népet részesítették. A kitüntetések átnyújtásánál szovjet részről jelen voltak: I. I. IIjdcsov, a Szovjetunió ausztriai nagykövete és főbiztosa, továbbá a főbiztos helyettesei. Osztrák részről jelen voltak: Helmer belügyminiszter és a kancellári iroda felelős munkatársai, Raab kancellár a kitüntetések átnyújtása alkalmával ezeket mondta: „Különösen örömteli eseménynek tartam, hogy a szövetségi elnök nevében átnyújthatom önöknek,az,Osztrák Köztársaság kitüntetéseit. A Fenjan A koreai nép nagy megelégedéssel fogadta az európai államok európai béke és biztonság biztosításáról szóló varsói értekezletének eredményeit. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság központi napilapjai május 16-i számukban vezércikkben foglalkoztak a varsói értekezlet eseményeivel. A „Nodon Sinmun" című lap a varsói értekezleten elfogadott határozatok jelentőségét méltatva a többi között ezt írja: A barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés és a közös parancsnokság létesítéséről szóló határozat kifejezik a demokrácia és szocializmus tábora országai békeszerető politikájának nemes elveit. A szerződés egyik legjelentősebb vonása az, hogy nem irányul egy állam ellen sem és minden állam előtt megnyitja az ajtót, amely csatlakozni óhajt a szerződés részvevőihez a béke megvédése érdekében. Buenos-Aires Argentína összes lapjai feltúnő helyen foglalkoznak az európai államok varsói értekezletével. Hangsúlyozzák, hogy a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés, amelyet a Szovjetunió és a keleteurópai államok aláírtak, válasz azokra a katonai csoportosulásokra, amelyeket a nyugati hatalmak létesítettek. tője a legjobb munkamódszerek terjesztéséről és a termelés gépesítése tapasztalatainak felhasználásáról beszélt, ami elősegíti az ipar további fejlesztését. Felszólította a tudományos dolgozókat, hogy az újítókat nagyobb mértékben támogassák, mint eddig. Alekszandr Leszkov, a Záporozssztál kohászati üzem osztályvezetője ezt mondotta: „Sikerrel alkalmaztuk az új technikát és ez segítségünkre volt olyannyira, hogy üzemünk, amely egyike a legnagyobb ukrajnai acélműveknek, érctermelését a háború előtti időszakkal összehasonlítva háromszorosára növelte. Megemlékezett továbbá az oxigén felhasználásának 'nagy hatásáról a nagyolvasztóban, és annak a nézetének adott kifejezést, hogy az összes új nagy kohászati üzemekben erős oxigén-állomásokat kellene berendezni. Ez lehetővé teszi az olcsó acéltermelés hatalmas növekedését és lényegesen növeli a munkatermelékenységet. Az emelvényre most Pavel Bikov, a moszkvai esztergályos-üzem gyorsvágója lép. A szovjet tudósok voltak az elsők, akik kifejlesztették az érc gyors feldolgozásának elméletét, amelyet most sikerrel használnak a szovjet gépiparban. Nemrégiben Bikov világcsúcseredményt ért el a szovjet gyorsvágón, — percenkénti 3800 méteres gyorsaságot. Azonban a hatalmas lehetőségek ellenére is a munkatermelékenység növekedése sok üzemben még elégtelen. Törekedni kell a tapasztalatok széles körben való terjesztésére. A Tatár Autonom Köztársaság kőolaj-termelési iparának eredményeiről Alekszej Smarev, a „Tatneft"-üzem vezetője beszélt. A korszerű technológia múlt évi eilemi csapás alkalmával önök, katonáikkal együtt hatalmas segítséget nyújtottak az osztrák népnek. Fáradságot nem kímélve segítettek a bajbajutott embereknek életük és javaik megmentésében. Kötelességemnek tartom átnyújtani a kitüntetéseket nemes cselekedeteikért és .munkájukért." Ezután Raab kancellár átnyújtotta Sz. K. Georgijevszkij ezredesnek, Tuiin parancsnokának a „Signum laudis" nagy arany fokozatát, A. Sz. Pancsun századosnak a „Siginum laudis" ezüst fokozatát, továbbá V. N. Iscsenko, V. I. Kobozev és B. A. Szmimov főhadnagyoknak, valamint A. V. Tyihonov századosnak az arany jelvényeket. A kitüntetettek nevében Georgijevszkij ezredes mondott köszönetet a kitüntetésekért Raab kancellárnak és az osztrák kormánynak. Szófia A bolgár központi lapok május 15-i száma közölte az európai államok varsói értekezletének záróközleményét. Az „Otecsesztven Front" című lap varsói tudósítója írja: Befejeződött a varsói értekezlet, amely Európának és az egész világnak új reális reményt adott a béke biztosítására, mivel valódi alapot teremt a béke megőrzésére. Nem fér kétség ahhoz, hogy a varsói értekezlet eszméivel és a béke szolgálatával a világ összes nemzeteire rendkívül vonzó hatást gyakorol. Varsó A moszkvai deklarációt aláírt államok varsói értekezletének eredményei élénk érdeklődést keltettek a lengyel dolgozókban. Az értekezlet okmányairól mindenütt beszélgetnek — a munkahelyeken, a villamosokon, a parkokban és az utcákon. „A varsói értekezleten megkötött szerződés és a közös parancsnokság létesítése hideg zuhanyként hatnak a háborús uszítókra" — mondja E. Filipczak widzewi dolgozó." A Szovjetunió és a népi Kína erejét csak az őrültek és kalandorok becsülhetik le. Azok, akik ma a német Wehrmachtot felfegyverzik és atombombával fenyegetőznek, gondoljanak Hitler sorsára. alkalmazása lehetővé tette a kőolajtermelés jelentős fokozását. A szovjet tudósok és mérnökök új találmányokkal járultak hozzá a kőolajtermelési ipar fejlesztéséhez. Nyiko'aj Kovaljev, a leningrádi kohászati üzem hidraulikus turbináinak fő konstruktőrje beszédében a víziturbinák belföldi gyártásának további fejlődéséről beszélt. Bonyolult műszaki feladatokat oldottak meg a kujbisevi vízierőmü számára szállított turbinák gyártásánál. Az újítási javaslatoknak és a műszaki tökéletesítésnek köszönhető, hogy a turbinák gyártása az üzemben megkétszereződött. Május 16-án a délelőtti és délutáni gyűlésen húszan szólaltak fel. A. Taraszov, a minszki traktorüzem igazgatója, I. Abroszimov, a „Karagandaugol" bányakombinát szénkombájn mestere, A. Zademitko, a Szovjetunió széniparugyi minisztere, L. Ananjevova, a glukovszki gyapotszövő kombinát fonónője, A. Seremetyjev, a Szovjetunió vaskohászati minisztere és mások. A felszólalók azokról az intézkedésekről beszéltek, amelyek a legújabb tudományos és műszaki találmányok és technikai tapasztalatok széleskörű alkalmazása alapján szükségesek a szocialista ipar további fejlesztéséhez. NÉHÁNY SORBAN A KÜLFÖLDDEL való Kulturális Kapcsolatok Össz-szövetségi Társaságának meghívására a Szovjetunióban tartózkodik Albánia, Brazília, NyugatNémetország, Kína, Korea, Libanon, Szíria, Franciaország, Skócia és Japán kulturális küldöttsége. A külföldi vendégek Moszkvában megismerkedtek a város emlékműveivel, megtekintették a moszkvai Kreml történelmi és építészeti emlékeit, a földalatti vasutat, iparüzemeket, iskolákat, tudományos, kultúrális és más intézményeket, meglátogatták a múzeumokat és a színházakat. Az egyes küldöttségek Moszkván kívül Leningrádot, Sztálingrádot, Jerevánt és Tbiliszt is meglátogatták. A NYUGATNÉMET IFJÚSÁG, amelyet a párizsi katonai egyezményeknek a szövetségi parlamentben történt jóváhagyása folytán a háború legjobban fenyeget, fokozza ellenállását az Adenauer-féle zsoldos hadseregbe való toborzás ellen. A nagyberlini Szabad Német Ifjúsági Szövetség kerületi értekezletének részvevői egyöntetű határozati javaslatot fogadtak el, amelyben felhívták Berlin fiataljait, hogy a Szabad Német Ifjúsági Szervezettel együtt küzdjenek a fiatal nemzedék boldogságáért, harcoljanak a párizsi egyezmények ellen. HEGEDŰS ANDRÁSNAK, a magyar Minisztertanács elnökének vezetésével május 15-én délelőtt visszaérkezett Budapestre az európai államoknak, az európai béke és biztonság biztosítása érdekében összehívott varsói értekezletén részt vett magyar kormányküldöttség. AZ ÜJ KlNA sajtóiroda közlése szerint a „Blitz" című indiai lap május 14-i vezércikkében hangsúlyozza, tények tanúskodnak arról, hogy a kínai küldöttség tagjait és az újságírókat a bandungi értekezletre szállító indiai repülőgép szerencsétlenségét szabotázs idézte elő. Az időre beállított bombát a benzintartály mögött helyezték el, olyan helyen, ahol rendes körülmények között nincs tűzveszély — írja a lap. Nyilvánvaló, hogy a bombát Hongkongban csempészték a repülőgépbe. A lap rámutat arra is, hogy Hongkongban titokzatosan eltűnt a repülőgép ellenőrzéséért felelős két mérnök podgyásza. MÁJUS 15-ÉN volt húsz éve annak, hogy megkezdték a moszkvai földalatti vasúton a személyszállító forgalmat. A húsz év folyamán a földalatti vasútvonalakat öt és félszeresére bővítették. 45 földalatti állomást építettek. A mozgólépcsők teljes hossza 20 kilométert tesz ki. A vasúti szerelvények száma tizenhárom és félszeresére emelkedett. A húsz év alatt a Metro pályáin 15 millió vonat haladt át. 1935-íben a földalatti vasút naponta 177 ezer utast szállított. Jelenleg az utasok száma naponta 2 millió és 500 ezret tesz ki. Tito jugoszláv elnök május 16-án beszédet mondott Pólában Istria felszabadításának 10. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. Tito kijelentette, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet elemzése azt tanúsítja, hogy a békeh rc nem járt eredménytelenül és hogy „az, amit nagy erőfeszítések árán elértek, eléggé biztató". Tito elnök példaképp felhozta a koreai és indokínai háborúk megszüntetését, a trieszti kérdés megoldását és az osztrák államszerződés aláírását. Biztató jelenség az is, — mondotta az elnök, — hogy a három nagyhatalom javaslatot nyújtott be közös tárgyalásokra a Szovjetunióval, különféle megoldatlan kérdések rendezése érdekében Igen fontos a leszerelésre és számos kérdés megoldására tett javaslat, amelyet néhány nap előtt a Szovjetunió terjesztett elő. Mondhatom, hogy ezek a javaslatok számos olyan kérdést tartalmaznak, amelyeket megelégedéssel fogadhatunk és boldogok leszünk, ha e javaslatok fő gondolatai megvalósulnak. Ugy vélem, hogy ez nagy hozzájárulás az egész világ békéjének megszilárdításához, valamint a nemzetek és államok közötti bizalom légkörének kialakításához. Tito kijelentette, hogy nagy sikert és hozzájárulást jelent a béke ügyéhez a Jugoszlávia és Szovjetunió közötti kapcsolatok normalizálása. Tito üdvözölte a szovjet—jugoszláv tárgyalásokat, amelyekre május végén kerül sor Belgrádban, valamint a Szovjetunió kezdeményezését. Az egyenjogúság alapján fogunk tárgyalni az egész világ előtt — jelentette ki Tito — s az egész Nyugat és az egész Kelet tudni fogja, miről tárgyaltunk és miben egyeztünk meg, mert nem szándékunk ebben az esetben kulisszák mögötti manővereket folytatni és bárkit is megkárosítani. Nem a mi hibánk, ha Nyugaton csalódottak lesznek azok, akik bármilyen illúziót tápláltak afelől, hogy Jugoszláviának valami mássá kell válnia, mint ami ma. Tito elnök kijelentette, hogy Jugoszláviának a Szovjetunióhoz és Kelet-Európa többi országaihoz és a nyugati országokhoz, valamint számos más országhoz fűződő kapcsolatai kell, hogy egyformák legyenek és Jugoszlávia nem csatlakozik semmilyen tömbhöz. Tito hangsúlyozta, hogy a belgrádi A Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökségének sajtóhivatala közleményt adott ki a Minisztertanács május 16-i üléséről, amelyben többek között a következőket jelenti: „A Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának 1955. május 16-i ülésén Ottó Grotewohl miniszterelnök jelentést terjesztett elő az európai államoknak az európai béke és biztonság biztosításáról szóló második értekezletéről, amelyet 1955. május 11—14. között tartottak meg Varsóban, és az értekezleten részt vett államok által megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésről." Ottó Grotewohl úgy értékelte a varsói értekezletnek a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésben kifejezett eredményét, mint a részvevő államok közötti kapcsolatoknak a történelem folyamán eddig még nem látott példáját. E kapcsolatokban a népek együttélésének új formája nyilvánul meg, amely a békés célok és érdekek közösségén, az egyenjogúság elvein, a szuverenitás tiszteletben tartásán és a belügyekbe való be nem avatkozáson alapszik. Ottó Grotewohl ezzel kapcsolatban rámutatott arra, hogy az imperialista államok tömbjében az imperialista nagyhatalmak hatalomra törekednek a többi szerződő fél felett, s hogy az imperialista államok szerződései, mint például a párizsi egyezmények, agtárgyalások Jugoszlávia és a Szovjetunió, valamint a keleteurópai országok együttműködésének és egymás mellett élésének alapján, szuverénitásuk és függetlenségük kölcsönös tiszteletbentartása alapján fognak lefolyni. A tárgyalások célja nem ideiglenes megoldás, amely bármilyen módon megszüntetné a jelenlegi helyzetet, hanem szilárdabb alapok megteremtése, amelyeken általában ki kell építeni a világ nemzeteinak egymáshoz fűződő kapcsolatait. Tito továbbá felsorolt több megol-í datlan kérdést, amelyek komoly nyugtalanságot keltenek és hangsúlyozta a német Kéraés megoldásának szükségességét. — Aggodalmat vált ki az a tény —. mondotta továbbá Tito, — hogy vannak a világon olyan emberek, aKiknek döntő szavuk van és még állandóan azt gondoljak, hogy a beKét csupán erőszak segítségével lehet elérni. Az erő és a fegyverkezési túlsúly koncepciója azonoan nem hozhat semmilyen eredményt, mert magáoan rejti a háború veszélyét. Jugoszlávia azt äKať

uc, hogy a megoldatlan kérdéseKet nem erőszak segítségével, hanem békés úton oldják meg. Ez volt az OK,, annak — mondotta Tito, — hogy elleneztük az Atlanti Szerződéshez való csatlakozást és azon a veleményen vagyunk, hogy most itt az ideje a tárgyalásoknak, nem pe>, dig a fegyverek csörtetésének. Ezért ellenezzük az atomerőnek, valamint az atom- és hidrogénbombának katonai célokra való felhasználását, mert ez nagy veszélyt jelent az emberiségre. Nem elegendő azonban csupán eltiltani és lehetetlenné tenni az atomfegyverek alkalmazását, hanem meg kell bátran kezdeni az általános leszerelést. Tito ezután köszönetét fejezte ki a nyugati hatalmaknak ós főleg az Egyesült Államoknak azért a segítsé-. gért, amelyben részesítették és landóan részesítik Jugoszláviát. Kijelentette, hogy Jugoszlávia nemzetei mint eddig, a jövőben sem fognak beleegyezni abba, hogy bármilyen segítség nyújtását feltételekhez kössék. Tito továbbá rámutatott, hogy Jugoszlávia a legjobb kapcsolatokat akarja fenntartani a nyugati országokkal. Tito végezetül újból annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a szovjet—jugoszláv tárgyalások konstruktív tettet fognak jelenteni és nagyban hozzájárulnak az egész világ békéjének megőrzéséhez. resszív jellegűek és más államok ellen irányulnak. A varsói szerződés ezzel szemben hozzáférhető minden olyan állam részére, társadalmi és állami rendszerére való tekintet nélkül, amely a béke megvédésére törekszik. A miniszterelnök a továbbiakban hangsúlyozta a varsói értekezlet rendkívüli jelentőségét a német népre. Rámutatott arra, hogy a varsói értekezlet jóváhagyta az NDK kormányküldöttségének ünnepélyes kijelentését, hogy a Német Demokratikus Köztársaság Németországnak a békés és demokratikus alapon való egyesítését az NDK és az egész nép fő feladatának tartja és megtesz mindent, hogy Németország egyesítését meggyorsítsa. A vita során felszólaltak a varsói értekezleten részt vett kormányküldöttség többi tagjai A Minisztertanács egyhangúlag jóváhagyta a kormányküldöttség eljárását a varsói értekezleten. Jóváhagyta egyben az NDK csatlakozását a miniszterelnök által 1955. május 14-én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződéshez. A Minisztertanács elhatározta, hogy a szerződést jóváhagyás végett a népi kamara elé terjeszti. Az ülés befejező részében a Minisztertanács jóváhagyta az 1955. évi népgazdasági tervet és az 1955. évi állami költségvetési törvényjavaslatot, valamint az 1954. évi költségvetést és elhatározta, hogy ezeket a népi kamara elé terjeszti. Szovjet tiszteket tüntetett ki az osztrák kormány A varsói értekezlet határozatainak világvisszhangja Közlemény az NDK Minisztertanácsa május 16-i üléséről