Uj Szó, 1955. május (8. évfolyam, 103-130. szám)

1955-05-17 / 118. szám, kedd

Világ proletárjai egyesüljetek! w p I SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1955. május 17. kedd 30 fillér VIII. évfolyam, 118. szám E szerződésre támaszkodva a csehszlovák dolgozó nép tovább folytatja szívós harcát az ország termelő-erői tartós fejlesztésének biztosításáért, a munkatermelékenység fokozásáért, a technika további fejlesztéséért, a szocializmus győzedelmes kiépítéséért hazánkban és a viiágbékéért. (V. Široký elvtárs beszédéből) Záróközlemény az európai államoknak az európai béke és biztonság biztosítása érdekében összehívott értekezletéről Varsó, május 14. (XASZSZ). 1955. május ll-től 14-ig tartották meg Varsóban az európai államoknak — az Albán Népköztársaságnak, a Bolgár Népköztársaságnak, a Csehszlovák Köztársaságnak, a Lengyel Népköztársaságnak, a Magyar Népköztársaságnak, a Német Demokratikus Köztársaságnak, a Román Népköztársaságnak és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének — az európai béke és biztonság biztosítása érdekében összehívott második értekezletét. A varsói értekezleten az említett államok következő képviselői vettek részt: Az Albán Népköztársaság képviseletében: Mehmet Shehu, az Albán Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke (a küldöttség vezetője). Beair Balluku altábornagy, az Albán Népköztársaság Minisztertanácsának első elnökhelyettese, honvédelmi miniszter, Behar Shtylla, az Albán Népköztársaság külügyminisztere; a Bolgár Népköztársaság képviseletében: Valko Cservenkov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke (a küldöttség vezetője), Petr Pancsevszki hadseregtábornok, a Bolgár Népköztársaság nemzetvédelmi minisztere, Mincso Nejcsev, a Bolgár Népköztársaság külügyminisztere; a Csehszlovák Köztársaság képviseletében: Viliam Široký, a Csehszlovák Köztársaság miniszterelnöke (a küldöttség vezetője), Alexej čepička, hadseregtábornok, a Csehszlovák Köztársaság miniszterelnökének első helyettese és nemzetvédelmi minisztere, Václav Dávid, a Csehszlovák Köztársaság külügyminisztere; a Lengyel Népköztársaság képviseletében: Jozef Cyrankiewicz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke (a küldöttség vezetője), Konštanty Rokossowski, Lengyelország marsallja, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese és nemzetvédelmi minisztere, Stanislaw Skrzeszewszki, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere, Marian Naszkowszki, a Lengyel Népköztársaság külügyminiszterhelyettese; a Magyar Népköztársaság képviseletében: Hegedűs András, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke (a küldöttség vezetője), Bata István vezérezredes, a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere, Boldoczky János, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere, Sík Endre, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének első helyettese, Drahos Lajos, a Magyar Népköztársaságnak a Lengyel Népköztársaságban működő rendkívüli és meghatalmazott nagykövete; a Német Demokratikus Köztársaság képviseletében: Ottó Grotewohl, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke (a küldöttség vezetője), Walter Ulbricht, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökhelyettese, Willi Stoph, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökhelyettese és belügyminisztere, Dr. Lothar Bolz, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökhelyettese és külügyminisztere, Ottó Nuschke, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökhelyettese, dr. Hans Loch, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökhelyettese, Hans Reichelt, a Német Demokratikus Köztársaság földművelés- és erdőügyi minisztere, Heinz Hotfmann altábornagy, a Német Demokratikus Köztársaság belügyminiszterhelyettese. Štefan Heymann, a Német Demokratikus Köztársaságnak a Lengyel Népköztársaságban működő rendkívüli és meghatalmazott nagykövete; a Román Népköztársaság képviseletében: Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke (a küldöttség vezetője), Emil Bodnaras hadseregtábornok, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese és fegyveres erőinek minisztere, Simion Bughici, a Román Népköztársaság külügyminisztere, Ion Tutoveanu, altábornagy, a Román Népköztársaság fegyveres erőinek vezérkari főnöke. Grigore Preoteasa, a Román Népköztársaság külügyminiszterének első helyettese, Marin Florea Ionescu, a Román Népköztársaságnak a Lengyel Népköztársaságban működő rendkívüli és meghatalmazott nagykövete; a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének képviseletében: N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke (a küldöttség vezetője), V. M. Molotov, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, külügyminiszter, G. K. Zsukov, a Szovjetunió marsallja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere, I. Sz. Konyev, a Szovjetunió marsallja, A. M. Puzanov, a OSZSZSZK Minisztertanácsának elnöke, N. T. Kalcsenko, az Ukrán SZSZK Minisztertanácsának elnöke, K. T. Mazurov, a Belorussz SZSZK Minisztertanácsának elnöke, V. X. Lacisz, a Lett SZSZK Minisztertanácsának elnöke, M. A. Gedvilasz, a Litván SZSZK Minisztertanácsának elnöke, A. A. Mjuriszen, az Eszt SZSZK Minisztertanácsának elnöke, V. A. Zorin, a Szovjetunió külügyminiszterhelyettese, P. K. Ponomarenko, a Szovjetuniónak a Lengyel Népköztársaságban működő rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Az értekezleten megfigyelőként részt vptt a Kínai Népköztársaság képviselője: Peng Xő-huaj, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának elnökhelyettese, és nemzetvédelmi miniszter. A varsói értekezlet részvevői mindenre kiterjedően megtárgyalták a nemzetközi helyzetben a párizsi háborús egyezmények ratifikálásával előállott változásokat, és megállapították, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása növeli az új háború veszélyét és fenyegeti a békeszerető államok nemzeti biztonságát, mert ezek az egyezmények a Nyugateurópai Unió képében az újrafelfegyverzett Nyugat-Németország részvételével új katonai csoportosulást alakítanak, és előírják NyugatNémetország felvételét az északatlanti tömbbe. Az értekezleten részvevő államok elhatározták, hogy megteszik a szükséges intézkedéseket biztonságuk biztosítására és az európai béke fenntartására. Evégett a varsói értekezleten résztvevő államok — az Albán Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége — megkötöttél, a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. Az értekezleten határozatot fogadtak el arról, hogy a szerződést aláíró államok megalakítják fegyveres erőiknek «özös parancsnokságát. Az értekezlet a béke, a demokrácia és a szocializmus táborához tartozó testvéri népek szívélyes barátságát és együttműködését kifejező teljes egyetértés légkörében folyt le. A barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés szövege A Szerződő Felek, újból leszögezve, hogy olyan európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére törekszenek, amely valamennyi európai állam részvételén alapulna, függetlenül társadalmi és államrendszerüktől, s amely lehetővé tenné erőfeszítéseik egyesítését az európai béke biztosítása érdekében, figyelembe véve egyszersmind a párizsi egyezmények ratifikálása következtében Európában előállt helyzetet, amely egyezmények kilátásba helyezik a „Nyugateurópai Unió" nevü új katonai csoportosulás létrehozását, Nyugat-Németország részvételével és Nyugat-Németországnak az északatlanti tömbbe való bevonásával, ami fokozza egy újabb háború veszélyét és veszélyezteti a békeszerető államok nemzeti biztonságát, meggyőződve arról, hogy az európai békeszerető államoknak ilyen körülmények között meg kell tenniük a biztonságuk biztosításához szükséges és az európai béke fenntartásának érdekét szolgáló intézkedéseket, szgm előtt tartva az Egyesült Nemzetek szervezete alapokmányának célkitűzéseit és elveit, a barátság az együttműködés és a kölcsönös segélynyújtás további megszilárdításának és fejlesztésének érdekében, az államok függetlensége és szuverenitása tiszteletbentartásának, valamint a belügyeikbe való be nem avatkozásnak elveivel összhangban, elhatározták, hogy megkötik a jelen barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. Az Albán Népköztársaság nemzetgyűlésének elnöki tanácsa — Mehmet Shehut, az Albán Népköztársaság Minisztertanácsának elnökét, a Bolgár Népköztársaság nemzetgyűlésének elnöksége — Valko Cservenkovot, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnökét, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa — Hegedús Andrást, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökét, a Német Demokratikus Köztársaság elnöke — Ottó Grotewohlt, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökét, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsa — Jozef Cyrankiewiczet, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnökét, a Román Népköztársaság nagy nemzetgyűlésének elnöksége — Gheorghe Gheorghiu-Dejt, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnökét, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsának Elnöksége — Nyikolaj Alekszandrovics Bulganyint, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét, a Csehszlovák Köztársaság elnöke — Viliam Širokýt, a Csehszlovák Köztársaság miniszterelnökét küldte el meghatalmazottként. A fentiek, miután bemutatták meghatalmazásaikat, s ezek kellő formájúaknak és teljesen rendben találtattak, megegyeztek az alábbiakban: Első cikkely: A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának megfelelően nemzetközi kapcsolataikban tartózkodnak az erővel való fenyegetőzéstől, vagy az erő alkalmazásától, és nemzetközi vitáikat békés eszközökkel oly módon oldják meg, hogy ne veszélyeztessék a nemzetközi békét és biztonságot. Második cikkely: A Szerződő Felek kijelentik, hogy az őszinte együttműködés szellemében készek részt venni minden nemzetközi akcióban, amelynek célja a nemzetközi béke és biztonság biztosítása, és minden erővel e célok megvalósításáért fognak dolgozni. A Szerződő Felek egyben arra fognak törekedni, hogy rftás olyan államokkal való megegyezés alapján, amelyek hajlandók ebben együttműködni, hatékony intézkedéseket foganatosítsanak a fegyverzet általános csökkentésére és az atom-, a hidrogén- és a többi tömegpusztító fegyverek betiltására. Harmadik cikkely: A Szerződő Felek a nemzetközi béke és biztonság megerősítésének érdekeit szem előtt tartva tanácskozni fognak egymással a közös érdekeiket érintő minden fontos nemzetközi kérdésről. A közös védelem biztosítása és a béke és a biztonság fenntartása végett haladéktalanul tanácskozni fognak egymással mindannyiszor, valahányszor valamelyikük véleménye szerint a szerződés egy vagy több tagállamát fegyveres támadás fenyegeti. Negyedik cikkely: Ha valamely állam vagy valamely államcsoport Európában fegyveres támadást intéz a szerződés egy vagy több tagállama ellen, a sztrződés minden tagállama az '.gyesült Nemietek Szervezete alapokmánya 51. cikkelyének megfelelően, az egyéni vagy kollektív önvédelemhez való jog megvalósításaképpen egyénileg és a szerződés többi tagállamával való megegyezés szerint, a fegyveres erők alkalmazását beleértve, minden szükségesnek mutatkozó eszközzel azonnali segítséget nyújt a támadás által sújtott államnak vagy államoknak. A szerződés tagállamai haladéktalanul tanácskozni fognak a nemzetközi béke és biztonság helyreállítására és fenntartására szükséges közös intézkedésekről. Az e cikkely alapján tett intézkedésekről az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának rendelkezései szerint tájékoztatni fogják a Biztonsági Tanácsot. Ezeket az intézkedéseket azonnal felfüggesztik, amint a Biztonsági Tanács megteszi a nemzetközi béke és biztonság helyreállítására és fenntartására szükséges intézkedéseket. • ötödik cikkely: A Szerződő Felek megállapodtak abban, hogy megalakítják azon fegyveres erőiknek közös parancsnokságát, amelyeket a felek megegyezés alapján a közösen megállapított elvek alapján működő parancsnokság vezénylete alá rendelnek. Védelmi képességük megerősítésére szükséges más megegyezésen alapuló intézkedéseket is tesznek, hogy megvédelmezzék népeik békés munkáját, biztosítsák határaik és területük sérthetetlenségét, és az esetleges agresszióval szembeni védelmet biztosítsák. Hatodik cikkely: Avégett, hogy a szerződés tagállamai között megvalósítsák a jelen szerződésben előírt tanácskozást, és megvizsgálják az e szerződés végrehajtásával kapcsolatban felmerülő kérdéseket, politikai tanácskozó bizottság létesül, s ebben a szerződés minden tagállamát miniszter vagy más külön kinevezett delegátus képviseli. A bizottság, ha ilyenek szükségesnek bizonyulnak, kisegítő szerveket alakíthat. Hetedik cikkely: A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy nem vesznek részt semmilyen koalícióban vagy szövetségben és nem kötnek semmilyen egyezményt, amelynek céljai ellentétesek a jelen szerződés céljaival. A Szerződő Felek kijelentik, hogy az érvényes nemzetközi szerződésekben leszögezett kötelezettségeik nem ellentétesek a jelen szerződés rendelkezéseivel. Nyolcadik cikkely: A Szerződő Felek kijelentik, hogy a barátság és az együttműködés szellemében, az egymás közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok továbbfejlesztése és erősítése céljából függetlenségük és szuverenitásuk kölcsönös tiszteletben tartásának és az egymás belügyeibe való be nem avatkozásnak az elveit követve fognak cselekedni. Kilencedik cikkely: A jelen szerződéshez társadalmi és államrendszerüktől függetlenül csatlakozhatnak más államok, amelyek kifejezik azt a készségüket, hogy a jelen szerződésben való részvétellel hajlandók elősegíteni a békeszerető államok erőfeszítéseinek egyesítését a békének és a népek biztonságának biztosítása céljából. Az ilyen csatlakozás a szerződés tagállamainak beleegyezésével lép életbe, miután a csatlakozásról szóló okmányt a Lengyel Népköztársaság kormányánál letétbe helyezték. Tizedik cikkely: A jelen szerződést ratifikálni kell és a ratifikációs okmányokat a Lengyel Népköztársaság kormányánál kell letétbe helyezni. (Folytatás a 2 oldalon,>