Uj Szó, 1955. május (8. évfolyam, 103-130. szám)

1955-05-15 / 117. szám, vasárnap

2 Ul SZO 1955. május 15. Sertések tüdő- és bélférgessége és a% ellene való védekezés írta: Dr. Brauner Iván Sertéseink megváltoztatott élet­módjával arányosan növekedett a bél­férgesség elszaporodása, s ennek kö­vetkeztében nőttek a nemzetgazdasági károk is. Sertéseink ősei, melyek a természetben nagy területen szaba­don éltek, s legritkább esetben töltöt­tek egy helyen hosszabb időt és ezzel a területváltoztatással elkerülték a bélférgességnél fontos szerepet játszó önfertőzést. Domesztikálásuk következtében egy­re szűkebb területre lettek szorítva és a mai állattenyésztésünk mellett jó­formán egész életüket pár. négyzet­méter területre beszorítva élik le. Ez a magyarázata annak, hogy a jelen­korban élő sertéseink nagy általános­ságban 60 százalékban, de egyes nagy gazdaságokban 100 százalékban fertő­zöttek bél- és tüdőférgekkel. Sajnos, be kell vallanom, hogy prak­tikus állatorvosaink, de még a kutató szakembereink is kevés gondot fordí­tottak sertéseink belső parazitáinak kiirtására és az ellenük való védeke­zésre.' Az állatorvosi tudomány és az egész állatorvosi kar a legutóbbi években a fertőző betegségek meggátlására és felszámolására fektette a fő súlyt, mi­nek következtében a parazitás beteg­ségek okozta károk megnövekedtek. Ezenkívül ma már azt is tudjuk, hogy a parazitás betegségek nemcsak közvetlen kárt okoznak sertéseinknél, hanem igen sok fertőző betegségnek nyitnak utat, vagy pedig amint a leg­újabb kutatások igazolják, a tüdőfér­gesség álcái testükhöz tapadva köz­vetlenül viszik be sertéseink tüdejébe a malacinfluenzát, hörgőhurutot és tüdőgyulladást kiváltó fertőző vírust. A bél- és tüdöférgesség neve alatt csoportosítjuk mindazokat a betegsé­geket, amelyek a tüdőben és bélben élő különböző fajtájú férgek behatá­sára fejlődnek ki. Káros hatásuk sok irányban mutatkozik. A táplálék elvo­nása és a bélszívás vérszegénységet és soványodást okoznak, szívószerveikkel mélyrehatóan felsértik a bél és tüdő nyálkahártyáját és így mechanikus úton bél- és hörgőhurutot váltanak ki és ugyanakkor szabad utat nyitnak a baktériumok és vírusok bejutására a szervezetbe, illetve a vérkeringésbe. Ezenkívül a belső paraziták testükben mérget termelnek, mely méreg az ál­lat testében felszívódva májgyulladást, májkeményedést, később görcsöket és bénulást vált ki, sok esetben pedig teljesen elzárják a bélcsatornát, ami elhulláshoz vezet. A belső parazitákkal erősen fertő­zött állatok szervezete annyira le­gyengült, hogy az ezeknél végzett pre­zentív védőoltások (orbánc, pestis, bé­nulás) a szervezet legyengült volta miatt nem tudnak megfelelő védett­séget kiváltani. Ezért a bél- és tüdö­férgesség gazdasági és állattenyésztési szempontból egyike a legjelentősebb betegségeknek. Sertéseknél a legel­terjedtebb belső élősködő az orsóféreg. Sertéseink 30—40 százaléka fertőzött vele. Leggyakrabban a vékonybélben élősködik, de megtalálható a gyomor­ban, epevezetékben, sőt átfúrva a bél­falat a hasüregbe is bejut. A máj epevezetékébe jutva azt elzárja és sú­lyos sárgaságot okoz. Az orsóféreg által termelt méregnek van egy spe­ciális hatása, amely gátolja a takar­mányból felvett fehérjének emészté­sét és felszívódását, minek közvetlen következménye a lassú fejlődés és hiá­nyos súlygyarapodás. Az orsóféreg pe­téi és lárvái a bél falából a véráram segítségével a tüdőbe kerülnek, bejut­nak a kis hörgő nyálkahártyájába és igy gyakran hórgőhurutot és tüdő­gyulladást váltanak ki. A véráramba jutott peték vemhes állatnál a magzatba Is belejutnak, s így ezt még a megszületés előtt meg­fertőzhetik. A kifejlett orsóféreg hen­geres, megnyúlt testű hurkapálcika, néha ceruzavastagságú, sárgás vagy rózsaszín, fehérszínű 15—20 cm hosz­szíi giliszta. A nőstény naponta 200 000, sőt negyedmillió petét rak. A pete burka igen ellenálló a fer­tőtlenítő szerekkel, valamint az idő Viszontagságaival szemben is. Elvis-?­államdíjas akadémikus, u bratislavai Bioveta igazgatója li a 25 fokos hideget és az 50 <okos meleget, de a 70 fok meleg másod­percek alatt biztosan elpusztítja. A pete nedves helyen évekig is elél, szaraz, napos helyen két héten belül elpusztul. Malacokba a takarmánnyal, ivóvíz­zel kerül, vagy szopáskor anyjuk csecsbimbójára tapadt petéket vesz­nek fel és az így felszedett peték a vékonybélbe jutnak, ahol ébrénnyé alakulnak át. belefúródnak a bél fa­Iába, s onnan a vérárammal a tüdő hörgőibe kerülnek, ahol megvedlenek és továbbfejlődnek. A lárvák két-há­rom hét után a hörgők nyálkahártyá­jából felköhögve és lenyelve vissza­kerülnek a bélrendszerbe, ahol 8—9 hét alatt már nemileg érett orsófér­gek fejlődnek ki belőlük. Elképztlhetjük, hogy egy orsóféreg naponta negyedmillió petét ürít, s ha az állat kis helyen tartózkodik, szin­te elkerülhetetlen, hogy társait vagy önmagát ne fertőzze. Minél fiatalabb a malac és minél nagyobb számbelileg a fertőzés, a tünetek a szerűit súlyos­bodnak. Az erősen fertőzött malaco­kon röviddel a születés után köhögés, hörgőhurut, esetleg tüdőgyulladás ész­lelhető, s az állat 7—8 nap alatt el­pusztul. Ha a fertőzés gyengébb, az állatok rosszul fejlődnek, soványak, szőrük megnő, bőrkiütések keletkez­nek. beáll a hasmenés és a bélsárral szórványosan orsóféreg is ürül. Másik ilyen gyakori bélélősködő a galandféreg, mely kutyákban fordul e'o a leggyakrabban és a sertések az ilyen galandféreg petéit a kutyák vá­ladékával szedik fel. Ezek a májban megtelepedve kisebb-nagyobb vízihó­Jyagszerü daganatokat okoznak; ugyanis a galandféreg petéinek fejlő­dési folyamata a májban játszódik le. Ha nagyobb számban jutnak a májba, súiyos májgyulladást és sárgaságot okoznak. Tüdöférgesség: apró, vékony, 3 cm hosszú, világosbarna féreg, mely az állat tüdejében telepedik meg. A ser­tés a földi gilisztával szedi fel, mely rendszerint ezekkel fertőzött. Ezen­kívül éppen a tüdőférgek petéihez szokott hozzátapadni a malacok hör­gőhurutját és tüdőgyulladását kiváltó fertőző vírus, úgyhogy itt nemcsak mtguk a tüdóférgek mechanikus raun­IflSjukkal váltják ki a tüdő elváltozását, hanem magát ezt a veszedelmes fer­tőző vírust is beviszik közvetlenül a tüdőbe. Az elmondottakból láthatjuk, hogy a tüdő és bélférgesség milyen súlyos veszedelmet jelent sertéseink számára, éppen ezért kell erélyesen megszervezni és bevezetni az ellenük való védekezést. Elsősorban is a tenyészállatokat kell bél- és tüdőféregmentessé tenni. Amennyiben ez nem történt volna meg, a malacokat okvetlenül fiatal korukban kell gyógyszerkezelésben részesíteni. Bélféregüző szerek ma rendelkezésünkre állnak, de a gyógy szerek megválasztását bízzuk mindig az állatorvosra. Látjuk, hogy egy-két orsóféreg he­tenként millió és millió petét rak, igy hát az orsóférges kocák malacai kivé­tel nélkül fertőzöttek. Kezdjük el a kezelést az anyakocák nál, de még a vemhesség elején. Ahol nincs biztosítva elegendő kifutó, ott végezzük el az ól és a kifutórész fer tőtlenítését hetenként kétszer meleg lúggal. Ahol az ól padlózatát föld képezi hetenként cseréljük ki egy ásó mély­ségben friss homokkal. A legbiztosabb védekezés ott lehetséges, ahol serté­seinket, beleértve a fiatal malacokat is, tágas, szabad kifutókban nagy te­rületen tarthatjuk, mert így a fer­tőzés lehetőségének százalékszáma a terület nagyságával fordított arány­ban csökken. Statisztikai adatok iga zolják, hogy sertéseinknél a bél- és tüdőférgessék 30 százalékos súlyvesz­teséget okoz. Országos viszonylatban ezek a veszteségek felmérhetetlen anyagi károkat okoznak, de ami még fontosabb, dolgozóinkat ugyanilyen százalékban a legfontosabb élelemtől, a hús- és zsírellátástól fosztják meg. Az adott szó valóra vált Csorna község földművesei is kötele­zettségvállalások tételével ünnepelték a felszabadulás tizedik évfordulóját. A kötelezettségvállalások tételében és teljesítésében a helyi nemzeti bizott­ság tagjai járnak az élen. Kasza Jó­zsef héthektáros ^azda, aki tagja a helyi nemzeti bizottságnak, vállalta, hogy május 9-ig egész évi húsbeadási kötelezettségének eleget tesz. Kasza József be is tartotta szavát. Teljesí­tette egész évi sertés- és marhahús beadását, sőt megígérte, hogy az év végéig még két hízót ad el szabad­piaci áron. Garamszögi József, a HNB alelnö­ke sem marad le hazafias kötelezett­ségének teljesítésében. Már egész évi sertés- és marhahús beadási kötele­zettségét teljesítette, sőt május 9-ike tiszteletére egy borjút is adott be előíráson felül. Darabos Béla agronó­mus szintén vállalta, hogy egy hízó­sertést ad be terven felül. Hogy adott szavának eleget tehessen, már most tavasszal gondoskodott róla, hogy bő­ven legyen' mivel hizlalni az állato­kat. A vetést elsőnek végezte el a fa­luban és a műtrágyával sem spórolt. A 70 éves Balázs Sándor, is becsü­lettel teljesítette felajánlását. Május 9. tiszteletére kötelezettséget vállalt hogy egész évi húsbeadását az első negyedévben teljesíti. Szavát be is tartotta, sőt többet is tett, mint amennyit vállalt. Sertéshús beadási kötelezettségét száz százalékra, mar­hahús beadási kötelezettségét pedig 335 százalékra teljesítette. Ezektől az emberektől példát vehet­ne Csaba József, Cservenák Pál, Fe­renc József és még egynéhányan, akik még adósai az államnak. Nekik is tud­niuk kell, hogy minden becsületes pol­gárnak mulaszthatatlan kötelessége a dolgozó nép iránti kötelesség telje­sítése. P. A., Csorna. Gyakran kapnak dicséretet jó munkájukért A nádasdi EFSZ kertészetében já­runk. El sem akarjuk hinni, hogy va­lóság az, amit látunk. Lehetetlennek tartanánk, hogy a rossz időjárás el­lenére is ilyen korán lehet szép si­kereket elérni. Pedig hát lehet. Meg­győz bennünket a sok-sok zöldség, ameiy pár nap múlva a dolgozók asz­talára kerül. A sok látnivaló arra ösztönöz, hogy megkérdezzem Nogel elvtársat, a ker­tészet vezetőjét, miképpen értek el ilyen szép sikereket. Erre elmondja, hogy a siker a munka megszervezé­sében és minőségi elvégzésében rej­lik. Bizonygatta, hogy tavaly főleg a kapálásnál voltak hiányosságok, amit még tetézett az is, hogy sokan nem kapcsolódtak be a közös munkába. En­nek azután az lett a következménye, hogy a zöldségfélék nem fejlődtek kellőképpen s ezért a szövetkezet be­vétele is kicsi volt. Ezek a hiányosságok arról győzték meg a tagokat, hogy ha sok termést akarnak, legfőbb kötelességük a mun­kákat idejében elvégezni. Elhatározá­sukat tett követte. Már több fajta ter­méket megkapáltak. Különösen a fia­tal lár.vok tűnnek ki a munkában, mint Világhi és Szabó elvtársnők, akik iMUnkaidő után sem restek dolgozni a szövetkezet felvirágozásáért. Gyakran kapnak dicséretet jó munkájukért. A szép sikereknek legjobban Nogel elv­társnő örül, de örül a szövetkezet min­den egyes dolgozója is. A járásban ők lesznek az elsők, akik korai zöldség­félét adnak a dolgozóknak. Tóth Jenő, Ňádasd A Szlovák Nemzeti Tanács bizottságai Szlovákia vízgazdálkodási problémáiról tárgyaltak Pénteken, május 13-án közös ta­nácskozásra ült össze a Szlovák Nem­zeti Tanács mezőgazdasági bizottsá­ga. valamint a gazdasági és költség­vetési bizottság. A tárgyalások tár­gyát s Csehszlovák Köztársaság álla­mi mezőgazdasági terve és azok a feladatok képezték, amelyek a terv­ből háruinak Szlovákiára. A közös gyűlésen, amelyen Ľudovít Bortel kép­viselő elnökölt, részt vettek František Kubač, a Szlovák Nemzeti Tanács el­nöke. Dénes Ferenc, Josef Mjartan, Michal Žákovič alelnökök, František Tupík, az erdészeti és faiparügyi megbízott, a dolgozók szervezeteinek képviselői, a tudományos dolgozók, a szlovákiai vízgazdálkodás és a nemzeti bizottság >k dolgozói. Az állami vízgazdálkodási tervről Tupík megbízott tartott beszámolót. A III. szakszervezeti kongresszus előtt növekszik a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom tagjainak száma Szlovákiában Egész Szlovákiában e napokban érik el tetőpontjukat a III. szakszervezeti kongresszusra való előkészületek,- me­lyeknek keretében a szakszervezet tagjai mérlegelni fogják építőmunkánk eredményeit és a CSKP X. kongresz­szusa irányelveinek szellemében to­vábbi feladatokat tűznek maguk elé az építkezés szakaszán. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom összes szö­vetségeiben már a múlt évtől kezdve fokozódott ,az aktivitás. A szakszer­vezeti tagok új üzemi szakszervezeti bi­zottságokat, Kerületi és szlovákiai bi­zottságokat, kerületi szakszervezeti ta­nácsokat választottak, és megválasz­tották az új Szlovák Szakszervezeti Tanácsot is. Kiszélesítették a Cseh­szlovákiának a szovjet hadsereg által való felszabadítása 10. évfordulójára indított munkaversenyt és a dolgo­zók alkotó erejét a termelési felada­tok túlteljesítésére mozgósítják. Je­lentős mértékben bővül a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom tagalapja. 1945. december 31-éhez viszonyítva 1954. december^ 31-ig Szlovákiában a szakszervezetekben tömörülő dolgozók száma csaknem 500 000 új taggal sza­porodott. Ebben az évben tovább nö­vekszik a szakszervezeti tagok száma. Csupán az építőipari dolgozók szö­vetsége 5911 új taggal lett gazdagabb. A Forradalmi Szakszervezeti Mozga­lom új alapszabályzata javaslatának megvitatásakor 1675 tag lépett a moz­galomba. A szlovákiai pénzügyi al­kalmazottak szövetségében 128 üzemi szakszervezeti csoport van. A szer­vezettség 100 százalékos. A szakszer­vezeti tagok száma egyre növekszik Szlovákia minden kerületében. A žili­nai kerületben ebben az évben több mint 3000 dolgozó lett a mozgalom tagja. Elutazott hazánkból a Mongol Népköztársaság kormányküldöttsége Szombaton, május 14-én elutazott Prágából a Mongol Népköztársaság kormányküldöttsége, amely részt vett Csehszlovákiának a szovjet hadsereg altal való felszabadítása 10. évfordu­lójával kapcsolatos ünnepségein. A küldöttség tagjai között voltak: S. Luvsan, a Mongol Forradalmi Néppárt Központi Bizottságának tagja, a Mon­gol Népköztársaság Minisztertanácsá­nak alelnöke, a küldöttség vezetője, C. Davagsurum, a Mongol Forra­dalmi Néppárt Központi Bizottsága propagandaosztályának vezetője és D. Adilbis, a Mongol Népköztársaság prágai nagykövete. A ruzyni repülőtéren a küldöttség tagjaitól Jiri Hendrych és Václav Pa­šek, a CSKP KB titkárai és Josef Krosnár erdészeti- és faiparügyi mi­niszter búcsúztak. A búcsúzásnál je­len voltak Richard Dvorák külkeres­kedelmi miniszter, dr. František Ka­huda iskolaügyi miniszter, Ladislav Štoll professzor, közművelődésügyi miniszter, Bedrich Kozelka képviselő, a CSKP KB vezető titkára, Josef Ne­mec képviselő, a CSKP városi bizott­ságának vezető titkára, Adolf Svo­boda, Prága város főpolgármestere, Karel Kurka külügyminiszterhelyettes, Mária Trojanová, a Központi Szakszer­vezeti Tanács titkárnője, dr. Dobromil Ječný, a klüügyminisztérium diplomá­ciai protokollfőnöke és más tényezők. il 1 1 %> ir . ff ii ! I • K £ ÜT 1 Sétahajó a Dunán A hajó ablakai sziporkázva verik vissza a ragyogó májusi napfényt. Az orra belehasít a hömpölygő víztö­megbe, tajtékzó hullámok csapkodják a partot. .42 elmaradozó tájat vi­dám, mosolygó arcú taflulók nézik nagy figyelemmel. Nagy nap ez sza­mukra, soha nem láttak nég hajót és ekkora folyót. Az egyik mg is jegyzi: -— Hát ez háromszor olyan ragy mint a mi Ipolyunk. Az Ipoly mentéről valók, szidöfa­lumból, Ipolykesziről a kis utazók­Közei 200 km-t utaztak, hogy meg­nézzék Szlovákia gyönyörű fővárosát. Délben a Krímben ebédelek velük. Egy kicsit szokatlan az ebéd nekik, mert nem a mama főzte. Egyik meg is jegyzi, hogy a mi vidékünkön nem főznek ilyent. Az ebéd azért elfogy. Evés közben is állandóan beszélnek, dicsekednek a látottakkal. Soknak tetszett a vár, a Duna, a Pionír-palota, a múzeum, a dóm-templom. Még több más ér­dekes dolgot is felemlítenek. Egy ki­csit rakoncátlanok, alig bír velük Pásztor István és Cseri Béla tanító, Padara Mária és Alaksa Valéria ta­nítónő. No de hát a gyerekek ilyenek. Nem is annyira a fegyelmezetlenség a hiba, hanem az örömtől nem fér­nek a bőrükbe. Elbúcsúzom tőlük, vidáman száll­nak fel a villamosra. Mosolyognak midannyian, mert élvezhetik a ma szépségét. B. J, • • • GOTTWALDOVBAN pénteken és szombaton tartották meg a könnyű­'parügyi minisztérium dolgozóinak or­szágos konferenciáját. A minisztériu­mok vállalataiból és köztársaságunk 3sszes kerületeiből kb. 400 dolgozó vett részt rajta, köztük a Munkaér­demrendet viselők, a kitüntetettek és újítók. A csehszlovák könnyűiparnak szabad tíz éve alatt elért sikereiről Alojs Málék körmyüiparügyi miniszter beszélt.­A VÁCLAV-téren levő Praha-mozi­ban pénteken, május 13-án kezdték meg a plasztikus filmek bemutatá­sát. Az első műsor két csehszlovák gyártmányú plasztikus rövidfilmből áll. Címük: „1955. május 1. Prágában" és „A vörös pipacs". Műsoron van még a rendes filmek közül „Az aréna fényében" című film. MÄJUS 11-TÖL kezdve Handlová főterén minden délután esztrádműso­rokat rendeznek a handlovai nagy­bánya dolgozói részére. A népművé­szeti alkotások handlovai együttesei így hálálják meg a handlovai bányá­szoknak azt a törekvését, hogy új munkamódszerek bevezetésével igye­keznek megjavítani a szénfejtési terv teljesítését. IDŐJÁRÁS ' Kelet-Szlovákia területén a szép és meleg idő eleinte tovább tart. A leg­magasabb napi hőmérséklet 25 C fok körül. Enyhe déli szél. Nyugat-Szlová­kia területén fokozódó felhőzet, a nap folyamán nyugat felől eső és zivatar várható, amely Közép-Szlovákián át Kelet-Szlovákia felé vonul. Majd erő­södő nyugati szél és lehűlés várható.

Next

/
Thumbnails
Contents